2009. november 16-án látogatóban jártunk B. Bélánál, ahol lelepleztük magunkat. És bár Béla bácsi akkor nem nehezményezte, hogy riportot készítünk vele, később mégis megváltozott a véleménye. Alább néhány részlet a nyersanyagból, amit a második kamera vett fel, természetesen B. Béla nélkül.

Végül néhány idézet B. Bélától:

A proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban - 1957. május

„Ilyen helyzetben erős proletárdiktatúra szükséges az ellenállás letörésére, a szocializmus győzelmes építésének biztosítására. ...

Közismertek azok a nézetek, hogy az atomkorszakban állítólag az értelmiség a vezető erő.

A Nagy Imre csoportjához tartozó "teoretikusok" terjesztették az osztályharc lanyhulásáról szóló elméletet, ami általában az éberség csökkenéséhez vezetett az osztályellenes erők bomlasztó munkájával szemben...

A párt fővonala alapján a parasztság meggyőzésével a társas gazdálkodás gazdasági fölényének megteremtésével folytatni kell a harcot a falu szocialista átalakításáért. Ez éles osztályharc közepette fog végbemenni falun, az osztályellenség makacs ellenállásának megtörését igényli, gazdasági és politikai harcot jelent. ...

Mi tehát nem hangoztatjuk, hogy nálunk nincs erőszak. Ha az októberi ellenforradalmi támadás után nem alkalmaztunk volna erőszakot az ellenforradalmi támadókkal szemben, fasiszta diktatúra uralkodott volna el hazánkban, és megsemmisült volna a proletárdemokrácia.

A szocializmus építésének egész időszakában az erőszakfunkciónak érvényesülnie kell, mert belső ellenségeinknek, a nemzetközi reakcióra támaszkodva, újra és újra megkísérlik kezükbe kaparintani a hatalmat. Ennek az elvnek megfelelően újjászerveztük a hadsereget, a rendőrséget, a karhatalmat, majd a munkásőrséget, ami az egész ország haladó közvéleményében osztatlan örömöt keltett.

A proletárdiktatúrában a parasztok és álltalában a kistermelők millióit, tíz- százezer hivatalnokot kell a polgári és kispolgári értelmiséggel együtt átnevelni, le kell küzdeni a kapitalizmus álltal beléjük rögződött szokásokat és hagyományokat.

Az ellenforradalmat előkészítő periódusban, kihasználva az állam kulturális forradalmat irányító munkájában a szektás hibákat, vitatták az államnak azt a jogát, hogy a nevelő munkát irányítsa, szervezze, ... ennek a hatását még most is érezzük, mert az állami irányítás háttérbe szorítását és gyengülését azonnal felhasználták a burzsuá és kispolgári eszméktől átitatott színdarabok bemutatására, a könyvkiadásban pedig a sajtószabadság ürügyén a polgári eszméket terjesztő művek megjelentetésére. 

A munkásosztály hatalmának mindenoldalú erősítése, az osztályellenség, az ellenforradalom maradványainakelnyomása és elszigetelése.”

Belügyminisztériumi jelentés (1958. szeptember 30.) Szigorúan titkos. 

„Tárgy: A Fővárosi Ügyészség és Bíróság munkájával kapcsolatos észrevételek

Az eddigi ügyekben lefolytatott bírósági eljárásokat, a kiszabott ítéleteket értékelve megállapítható, hogy esetenként nem állnak arányban az elkövetett bűncselekményekkel, azok társadalmi veszélyességével, egyes személyeknél túl enyhék, több esetben nem vették figyelembe a vádlott osztályhelyzetét, korábbi magatartását, esetleg bűntetett előéletét, de történt olyan eset is, amikor a tárgyalást vezető bíró részéről szabályos mentési akció mutatkozott egyrészt a tárgyalás vezetésében, másrészt a kiszabott ítéletetknél.”

Budapest, 1957. december 1. Biszku Béla belügyminiszter bevezetője az MSZMP PB ülésén „A büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről” szóló jelentés tárgyalásakor. Szigorúan bizalmas.

„Mi Nezvál elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére. A kérdés azért merült fel mert egyrészt túlzsufoltság van a börtönökben. A másik ok, amiért ezt a jelentést be kellett hozni a Politikai Bizottság elé, hogy az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma.”