A társadalmi kampányok ellenben éppen, hogy csak kísérletezve, határokat feszegetve, provokatív stílusban bírják átlépni a zuccaemberének ingerküszöbét. Cél a tudatformálás; ötletességgel a reklámzaj ellen.
Magyarországon is régóta futnak társadalmi kampányok, de többségük színvonala eddig alacsonyan maradt. Az 1%-ért folyó korteskedésből (amit kis jóindulattal még ebbe a kategóriába sorolhatunk) alig tűnik ki egy-egy hatásos reklám, az egy kaptafára készülő rákalapítvány/kisállatmenhely hirdetések tömkelege közül.
Az ok egyrészt a pénzhiány: egyes szervezetek tíz éve ugyanazzal a szpottal kampányolnak a tévében (többségük már születésekor is korszerűtlen volt). Másrészt a profizmus hiánya: nem alakult még ki a kultúrája annak, hogy nem csak a kereskedelmi, de a társadalmi kampányokhoz is a legjobb ügynökségek, kreatívok, és persze médiatulajdonosok adják a nevüket.
Most talán nálunk is fordul a szél. Hétfőn bejelentették, hogy 200 médium összefogásával létrejön egy Média Unió nevű alapítvány, mely „felkarolja a közérdekű, társadalmi célú reklámokat, biztosítva ezzel országos kampányok létrejöttét, és a társadalmilag hasznos üzenetek átadását”.
A modell lényege, hogy hónapokon át gyűjtik a legfontosabb társadalmi problémákat, melyek közül végül egyet választanak ki. Utóbbit az alapítvány gondozásba veszi: ügynökséget bíz meg a kommunikációs elemek kidolgozásával, majd egy éven át folyamatosan felületet szervez a kampánynak az ország legfontosabb médiumaiban. Az ötlet jónak tűnik, bár egészen biztos, hogy az első (2009-re kifuttatott) téma kiválasztása körül hosszú vita lesz.
Végül a gumicsontrágás kedvéért: az alapítvány kuratóriumában találjuk Schmidt Máriát, Hankiss Elemért, Kepes Andrást, Novák Pétert és Rudolf Pétert is, az elnökségben meg - mások mellett - Borókai Gábort, Gerendai Károlyt és Geszti „önkormányzatkaszáló” Pétert is.
