Igen, Ferenc József a magyar szabadságharc zsarnoki leverője volt; de rendkívül hosszú uralkodása miatt sok minden más is kötődik a nevéhez, amit a magyar történelem csúcsteljesítményének lehet nevezni – mondja Gerő András történész a Mandinernek. A Habsburgok történetével foglalkozó Gerő szerint Ferenc József valószínűleg kevesebb embert öletett meg, mint az államalapító Szent István; a Monarchia kora közmegegyezés szerint a legjobb történelmi korszakunk volt; és mindenki jobban járt volna, ha a Habsburgok az I. világháború után is tovább uralkodhatnak. Gerő András úgy látja: Ferenc József megérdemelne egy szobrot Magyarországon. Interjúnk.
„A történelemhez – mint mindenhez – arányérzékkel illene viszonyulni. A könyvemben is hangsúlyosan szerepel, hogy Ferenc József nevéhez kötődik az 1849-es megtorlás. Nem mentség, hogy 19 éves volt, tehát bizonyos fokig éretlen személyiség; hiszen a retorziókat foganatosító minisztertanácsi üléseken ő elnökölt, az ő nevéhez kötődik a magyar szabadság kivívásában részt vevők kivégzése. Ha Ferenc Józsefet 1853-ban Libényi Jánosnak sikerül megölnie, akkor ma fel sem merülne ez a kérdés, hiszen akkor Ferenc Józsefről a vérengző zsarnok képe maradt volna meg a magyar történeti emlékezetben. De Ferenc József 1916 novemberéig élt és 1861-től kezdve mégiscsak képesnek bizonyult arra, hogy korábbi álláspontját radikálisan felülvizsgálja és végül 1867-ben kiegyezést kössön a magyarokkal. Ha Deáknak, aki magyar részről alapozta meg ezt a kompromisszumot, szobrai vannak Magyarországon, akkor Ferenc Józsefnek is lehetne legalább egy, mert nem csak a kiegyezés, hanem sok minden más is kötődik a nevéhez, amit a magyar történelem csúcsteljesítményének lehet nevezni. (...)
Ha a történelemben tartós sikerben gondolkodunk, akkor nagyon kevés ilyen létezik. A katolikus egyház például ilyen. Egy olyan szervezet, ami kétezer éve létezik, az egy sikertörténet. De ebben is vannak azért kudarcperiódusok. A magyar állam létrejötte is sikertörténet, hiszen ezer éve létezik. Csehszlovákiáról viszont ugyanezt nem állítanám, hiszen 1918-as megalakulása után a második világháborúban egy puska sem dördült el a védelmében; és az 1990-es évek elején végül úgy szűnt meg, hogy az államot alkotó csehek és szlovákok a különválás mellett döntöttek. Ha a sikert nem egy emberi léptékkel beláthatatlan időtávba helyezzük, akkor az, hogy 11 nemzetet és 8 vallást Ferenc József egyben tudott tartani egy rohamosan modernizálódó, a virulens nacionalizmus korszakának tartott időszakban, amikor mindenki a maga nemzeti identitása alapján akarta a térséget újraszabni, ez kivételesen jelentős politikusi teljesítmény volt. Különösen annak tükrében, ha azt vizsgáljuk, hogy mi történt Ferenc József uralkodását követően a térségben, amikor ezek a nemzetek egymásnak estek és gyilkolták egymást.”
Gecse Géza interjúját Mandiner.történelem oldalunkon olvashatják.
