Általános tendencia, hogy a fejlett gazdaságok igyekeznek visszaszorítani a készpénzes fizetéseket és az elektronikus tranzakciók felé tolnák a pénzforgalmat. Sokan a gazdasági fejlettség fokmérőjeként tekintenek arra, hogy mennyire „készpénzmentes” egy társadalom. Helytálló ez a megközelítés? Vagy lehetnek fenntartásaink? Milyen érvek szólhatnak mégis a készpénz mellett? És visszavetette-e az elektronikus pénzforgalmat Magyarországon a tavaly év elején bevezetett ingyenes készpénzfelvétel?
Pár hete derült ki, hogy az Európai Központi Bank illetékesei az 500 eurós bankjegy kivezetésén gondolkodnak, mert a címlet kifejezetten kedvez a pénzmosásnak és más illegális tevékenységeknek. Jelenleg a forgalomban lévő eurók 30 százalékát teszik ki az 500 eurósok, és az ilyen címletű bankjegyek húsz százaléka az EU-n kívül található Benoit Coueure, az EKB igazgatótanácsának tagja szerint.
Ezzel párhuzamosan zajlik a készpénzkorlátozás kiterjesztése az EU-ban – és nem csak az eurózónában. Az EU-ban jelenleg csak Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Litvániában és Lettországban lehet korlátlanul készpénzzel fizetni. A lista szűkülhet, ugyanis a német kormány épp a közelmúltban jelentette be, hogy ötezer euróban korlátoznák a készpénzes fizetést.
A Mandiner vendégszerzője, Szabó Gergely határidős kereskedő szerint az államnak jó, ha rálát a teljes gazdaságra és fel tudja venni a harcot az adóelkerülés ellen. Ugyanakkor szerinte – amint azt nemrég egy vendégposztban kifejtette a Mandineren – egy további motivációja is van annak a globális trendnek, amely az elektronikus fizetések felé igyekszik terelni a pénzforgalmat. Mégpedig a negatív kamatok előli menekülőút elzárása.
Bakó Bea riportját híroldalunkon olvashatják.
