Kommentszűrés
’14 máj
29
07:01

A konszenzusról és a megbékélésről − Kis János arcai

Írta: aristo

kis_janos.jpg

„Az a bölcsesség, ha népének hite és szokásai szerint él az ember” (Georg Wilhelm Friedrich Hegel)

„A nagy összeomlás nem váltotta ki bennük a Shakespeare-tragédiák megrendítő, lélektisztító hatását. Gyengébb jelleműek, semhogy be mernék vallani maguknak tévedéseiket és akaratuk is erőtlenebb, semhogy gyászos szereplésük következményeit belátva, vissza tudnának vonulni a bűnbánó vezeklésbe. Így vakok és süketek maradnak saját tévedéseikkel, hibáikkal szemben és nincs erejük a lemondásra” − írja Mályusz Elemér az egykori baloldalnak a dicső tanácsköztársaság összeomlása utáni viselkedéséről szóló tanulságos könyvében. A helyzet – legalábbis a baloldal összeomlása tekintetében – hasonló, nem tanulság nélküli hát megnézni, hogy az akkoriak mai örökösei hogyan reagálnak. Alább ennek a reakciónak egyik jó szándékú kísérletét vizsgáljuk meg.

2013. május 5-én Kis János hosszabb írást tett közzé a Beszélőben, „Összetorlódott idő – második nekifutás” címmel. Őszintén szólva, az első nekifutást, amely az Élet és Irodalom 2007. december 21-i számában jelent meg, nem olvastam; bizonyos cikkek és szerzők okán – többek között egészségügyi okokból is – kerülöm az ÉS élvezetét. Nekem csak most került a kezembe a mű, ám mivel a műfaja esszé, ezért nem tűnik helytelennek, hogy most reagáljak rá. Az, hogy nem olvastam az eredeti művet, nem lehet akkora baj, hiszen itt van nekünk a 2013-as javított, újragondolt változat; és biztosak lehetünk benne, hogy 2010 után ennek az újragondolásnak igencsak komoly, alapos okai voltak. A 2007-es nekifutás 2010 felől nézve, a 2013-as pedig 2014 felől tekintve persze nem volt túlságosan sikeres; illetve – ahogyan az lenni szokott – a nekifutás sikeres volt, taps és ováció kísérte; ám a végén az ugrás, a választásokon, nem sikerült sem elég hosszúra, sem elég magasra.

Kis János tudós férfiú a CEU megbecsült oktatója, jeles ismerője és teoretikusa napjaink liberalizmusának, ám – Platónhoz hasonlóan – ő is elkövette azt a hibát, hogy teoretikus képzettségű és hajlamú létére beleártotta magát a valódi politikába. Ám mivel manapság szelídebb társadalomban élünk mint az ókorban, nem várt rá a bukása után se fővesztés, se száműzetés, se rabszolgaság: megelégedtek azzal, hogy kilépett a pártból, amelyet ő (is) alapított, és elment a CEU-ra tanítani azt, amibe amúgy pártvezetőként, politikusként látványosan belebukott. Aki tudja, csinálja, aki nem tudja: tanítja. A cikkben nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy áttekintse az elmúlt száz év történetét, hogy megkeresse a 2010-es kudarc gyökereit, és utat-módot keressen az általa vágyott konszenzuális demokráciában, jobb és baloldali kiegyezésben megvalósuló lehetőségére.

*

„Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez” − kezdi Kis, és egyúttal meg is adja nézőpontjának az egész írásban fellelhető lényegét. Mer ugye van az egyik oldalon a létrehozás, a „beindítás” – ezek mind pozitív töltésű fogalmak –; és ezekkel szemben áll a gonosz, a negatív a „szétverés”, a rombolás. A „gépezet beindítása” metafora pedig kedvesen emlékeztet a minden liberális doktriner lelke mélyén rejtőző, kisvasúttal játszó gyerekre, a 19. századi szcientizmus rajongására a mérnöki gépezetek, a mozdonyok, az olajozott működés, a fékek és ellensúlyok meg effélék iránt. Szerinte tehát a „harmadik köztársaság alkotmányos gépezete” minden további magyarázat és bizonyítás nélkül érték, jó dolog, amit meg kellene, meg kellett volna védeni a gonosz autokraták mesterkedéseitől. És itt kezdődnek a bajok, ennek az alkotmánynak értékként való tételezésénél.

Már maga ez a „harmadik köztársaság” is olyan fhansziássan hangzik, jó kis republikánus íze van neki. Pedig hát. Az „első köztársaság” a felfegyverzett és a kommunisták által bujtogatott csőcselék hatalomátvétele révén jött létre, első és egész jellegét tekintve szimbolikus aktusa Tisza István brutális meggyilkolása volt. Erre bizony lehetett köztársasági tradíciókat építeni. Majd hamarosan kibújt a szög a zsákból, a hasznos idiótákat (copyright by Lenin) kirúgták és kezdődött a nyílt vörösterror azzal a reménnyel, hogy sikerül behívni az orosz hordákat a hatalmuk megtartása érdekében. A „második köztársaság” már az orosz tankok lánctalpain érkezett – kétszer is –, és tökéletesen ugyanolyan pályát futott be. A hasznos idiótákat – aki még élt, vagy nem emigrált, mint az okosabbja – rövid időn belül újfent kirúgták, és újfent nyílt, véres kommunista diktatúra következett, csak – mivel az oroszok már itt voltak – jóval hosszabb ideig. Ezt a hasonlóságot mintha Kis János is észrevenné. „Megismétlődött a régi képlet: a baloldal a társadalmi reform és a demokrácia tétova kísérletével kezdte és a kommunista hatalmi gépezet részeként végezte” – írja; ám ez csak egy odavetett megjegyzés. Nem gondolkodik el azon, hogy vajon miért történt ez mindkétszer így? Erre a két érdemdús köztársaságra támaszkodik hát a szerző által preferált baloldali tradíció a „harmadik köztársaság” eszméjében. Nyilván virág nőtt a pöcegödörben.

Ha a Hegel által vallott gondolatot, miszerint a dolog története maga a dolog, a „harmadik köztársaság alkotmányos gépezetére” vonatkoztatjuk, akkor is igencsak lesújtó képet kapunk. A Kis János által nagy értéknek tartott alkotmányt egy senki által nem választott, nem felhatalmazott, esetleges szereplőkből álló grémium barkácsolta nagy sietve − miközben egyik fele a fehérterrortól, a másik fele meg a munkásőröktől rettegett teljesen oktalan paranoiával, és ezzel rögtön meg is előlegezték az elmúlt 25 év hülyeségeinek túlnyomó részét. Miközben ők, a botcsinálta alkotmányozók a saját életidegenségükből, az ország és lakói teljes félreismeréséből épített teoretikus útvesztőben rajcsúroztak, addig az igazi kommunisták a háttérben a markukba röhögtek és privatizáltak. Aztán bebábozódtak 4, azaz négy évre, hogy utána undorító kommunista hernyóból gyönyörű tarka, liberális-kapitalista pillangóként éledjenek újra. Nekik ehhez csak egy vaskalapos, szűk látókörű, életidegen alkotmánybíróságra volt szükségük; ezt pedig a Sólyom-féle alkotmánybíróságban meg is kapták. Íme a gonosz metamorfózisa.

Senki sem gondolkodott el azon, Kis meg végképp nem, hogy mennyire éles fényt vet rajongott alkotmányuk értékére az, hogy néhány passzus kihúzásával és betoldásával a régi lehetett az új, hogy csekély kozmetikázással ugyanaz felelt meg a kommunista diktatúrának, ami egy liberális demokráciának. Ecce homo.

Kis János és a kisjánosok mind nem vették észre, mert nem akarták észrevenni, hogy az általuk imádott alkotmány-bálvány nemhogy nem tudta megakadályozni, de egyenesen elősegítette, hogy néhányan különösebb erőfeszítés nélkül és többnyire észrevétlenül ellopják az ország háromnegyedét. Hogy a Sólyom-féle alkotmánybíróság egyik első rendelkezésével – amivel „jogfolytonosságot” mondott ki az '56 utáni gyilkos puccsisták rezsimjével – egy gesztussal lehetővé tette, hogy senkit ne érjen semmiféle retorzió a kommunista rezsimben elkövetett tetteiért. Ez teremtette meg – többek között – a lehetőséget, hogy Horn Gyulából sötét, homályos, pufajkás múltja ellenére „jogszerűen” miniszterelnök lehetett. Hogy a Kádár-éra volt korifeusai a jog vágyott uralmát a saját uralmuk álcázására tudták használni, vagy húsz évvel meghosszabbítva azt.

A „harmadik köztársaság alkotmányos gépezete” által „garantált” ún. „emberi jogok”  melyek amint valamiféle konkrét ügyre, esetre akarják alkalmazni őket – azonnal parttalan és végtelen alkotmányjogi locsogást váltanak ki; bizonyára emiatt tűnnek örökkévalónak. Az alkotmányt ugyanis nem hagyják magára – még megijedne –, hanem szorgalmas és pénzéhes jogtudósok istápolják folyamatosan, aminek következtében már réges-régen önmaga paródiájává vált. Nálunk a jogszolgáltatás tradicionálisan a Luca széke, a befejezhetetlenség szinonimája; és ha ezt sikerül még valamiféle általános teorémák körüli zavaros, fogalmi vitává alakítani, akkor professzori katedrák végtelen sora és bőséges jólétben élő jogászgenerációk jelennek meg lelki szemeink előtt.

*

Az elmúlt száz év története a kiegyezéstől napjainkig – Kis olvasatában – a jobb és a baloldal harcáról szól. Ami azért igencsak nagy aránytévesztés.

A jobboldal ugyanis ez idő alatt – amíg mi magunk dönthettünk sorsunkról – nem a baloldallal harcolt, hanem vezette az országot. A két világháború között a kormánypártok folyamatosan abszolút többséggel rendelkeztek a parlamentben. 1922-ben az összes mandátum 58%-át, 1926-ban 69%-át, 1931-ben 64%-át, 1935-ben 69%-át és 1939-ben 73%-át szerezték meg (természetesen már akkor is, mutatis mutandis, csak a torz választási rendszer okán). A kormány „baloldali” ellenzékét olyan pártok is alkották, mint például a Független Kisgazdapárt, amely önmeghatározása szerint a „krisztusi demokrácia alapjain álló nemzeti párt” volt, ezeket a pártokat Kis és elvbarátai bizonyára nem szívesen tekintenének szellemi elődeiknek. Nem beszélve arról, hogy mondjuk Kist és elvbarátait mennyire fogadná utódául az akkori Független Kisgazdapárt vezetői és tagsága. Akiket valóban a mai balliberálisok elődeiknek tekinthetünk, azok a szocdemek és a kommunisták: közülük a szocdemek 5 és 10% közötti képviselettel rendelkeztek a háború végéig, a kommunistákat pedig néhány tucat unatkozó belvárosi milliomoscsemete és értelmiségi, valamint jellemzően a társadalom legaljáról szalajtott bajkeverő alkotta. És ez így volt Trianon előtt is. Az, hogy a társadalom életét az ezek ellen folytatott harc határozta volna meg, merő képzelgés: sokkal közelebb áll az igazsághoz, hogy a magyar társadalom egészen egyszerűen nem volt vevő arra, amit Kis baloldalnak tart.

A két háború közötti és még inkább a Trianon előtti baloldali követeléseknek amúgy is vajmi kevés köze van a mai baloldal és liberalizmus programjához. A demokrácia, a szabadság, a szekularitás tipikus sodródó tartalmú fogalmak: ma egészen mást értünk alatta, mint akkor. Kant például, Kis szellemi atyja, teljesen magától értetődőnek tartotta, hogy csak azok szavazhatnak, akik megfelelnek bizonyos kritériumoknak, és elvetette – mint abszurditást – az „általános” választójogot. Ezt a sodródást Kis nyilván „fejlődésként” fogja fel, szerintem viszont az ésszerűtől az ésszerűtlenség felé való haladásról van szó.

Ráadásul a mai baloldalnak még ehhez a tradicionálisnak nevezhető baloldalhoz is vajmi kevés köze van.

A mai baloldal története – tetszik, nem tetszik – az orosz megszállással kezdődik, ami azonnal a hazaárulás diszkrét báját is kölcsönzi neki. A mai balliberális értelmiség szellemi ősatyja – bármennyire szeretnék is – nem Szabó Ervin, hanem Révai József és Lukács György. Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a savonarolai hevület, amellyel hatalomra kerülésük után azonnal leszámoltak a tradicionális (értsd: nem moszkovita) baloldal képviselőivel. Legalább annyira keményen üldözték őket, mint a jobboldaliakat. Az senkit se tévesszen meg, hogy szavakban ugyanazt követelték – szabadság, egyenlőség, testvériség –, mint a háború előtti baloldal. Szokásukhoz híven hazudtak ugyanis. Szabadság helyett diktatúrát, egyenlőség helyett a kommunista nómenklatúra uralmát, testvériség helyett pedig a feljelentgetős csengőfrász korát hozták el.

Furcsák Kis tétova mentegetési kísérletei, miszerint a kommunizmus „modernizáló diktatúra” lett volna, amely „erőszakkal és torz módon ugyan, de közelítette a fejlett országokéhoz Magyarország társadalomszerkezetét” és ezzel késszé tette az országot a liberális demokrácia befogadására. Nem tűnik fel, hogy a társadalmi csoportok módszeres szétverése, a korrupcióval fűszerezett hazudozás annyira megsemmisítette a közösség szerkezetét, hogy az orientáció nélküli, atomizált társadalom tulajdonképpen bárminek befogadására készen állt, ami több pénzzel kecsegtette. Hogy az ország fogékony a Kis által favorizált minimális állam liberális elvének elfogadására, azt Kis néhány igencsak sajátságos példával igyekszik bizonyítani. Felteszi a kérdést: ha a nép csak a paternalista államban érdekelt, „miért választotta több millió magyar a magánnyugdíjpénztárat 1997-98-ban” − nos, azért, kedves János, mert kötelező volt; s „miért nehezményezte a közvélemény nagyobb része a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítását 2011-ben”, nos, nem nehezményezte. A közvélemény-kutatások kérdésfeltevésétől függően a társadalom megosztott volt ebben a kérdésben, de határozottan „nagyobb része” nem ellenezte – kivéve természetesen a Klubrádiót. És „miért kifogásolta a többség 2010 végén az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását”? Sajnos a felmérések szerint a társadalomnak mintegy 30%-a hallott egyáltalán a dologról, így aztán a többség nehezen ellenezte ezt.

Nem gondolom, hogy Kis szándékosan csúsztat vagy hazudik. A dolog hátterében valami más húzódik meg: valami sokkal mélyebb és általánosabb, valami olyasmi, ami sokkal régebbi és gyökeresebb, mint ez a mostani helyzet. Az MSZP szórakoztató Sancho Panzája, Török Zsolt beszélt utoljára a „körúton belüliségről”, mint sajátos élethelyzetről és világlátásról, Konrád György kapcsán. Azt kell mondjuk, az MSZP gömbölyded, félig sem művelt társadalomkritikusa valami létezőre tapint rá. Valóban húzódik valahol egy határ – olyan, amelyik valószínűleg létezik földrajzilag is –, ami elválasztja a balliberális értelmiséget az ország többi részétől. Budapest, mint egy furcsa, idegen enklávé elkülönül az ország többi részétől, és itt most nem csak a „vörös rongyokba öltözött”, bűnös városra gondolok, hanem arra a sajátos minőségre, amit az egyszerű nép a „pesti” szóval fejezett ki. Utóbb ez a kifejezés árnyalódni látszik, és úgy tűnik, már magán Budapesten belül is végbemegy bizonyos elkülönülés, rétegződés.

Mindenesetre hőseink az elkülönülésen belül is a legelkülönültebbek. Ezek az emberek ugyanott laknak, ugyanabba a néhány gimnáziumba – Kis esetében ez a hírhedt magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolát, a „káderkeltetőt” jelenti – és egyetemre jártak/járnak, ugyanazokat a nőket veszik feleségül, akiket ugyanazokban a kocsmákban ismernek meg. Egyforma a műveltségük, az ízlésük, hasonló az anyagi helyzetük. Miközben Móricz-cal és a Rokonokkal mutatnak rá hibáinkra, az ő nepotizmusuk felfoghatatlan. Miután a háború után minden változás mögött ők álltak – ők így emlékeznek, pedig csak az oroszok helytartói voltak –, legyen az jó vagy rossz, meg vannak győződve arról, hogy nincs más, aki náluk jobban ismerné ezt a népet. Ebben a tohonya, korrupt országban ők voltak a rendszer és a rendszer kizárólagos ellenségei is − ami azért nem volt akkora dolog, mert akik ezért letartóztathatták, megbüntethették volna őket, azok a szüleik vagy azok rokonai és üzletfelei voltak. Az egész arra emlékeztet, mint amikor a '48-as szabadságharcban a racionálisabb családok az egyik gyereket Kossuth-hoz, a másikat a bécsi udvarba küldték – biztos ami biztos.

*

Van Kis fejtegetésében egy fura, apologetikusnak szánt bekezdés: „Az uralkodó vélekedés szerint a kommunista vezetők a teljes hatalomátvétel tervével tértek haza Moszkvából; a többpárti, parlamentáris epizódot csupán rövid távra szóló taktikai húzásnak szánták. Ez így nem tűnik pontosnak.” Nem is voltak annyira aljasak – sugallja. Ezek szerint a moszkoviták, akik felfoghatatlan kegyetlenséggel és aljassággal jelentették fel, mészárolták le egymást, akik minden idők legsötétebb diktatúrájában maguk is örökös rettegésben éltek, nem tudták, hogy mit hoztak haza nekünk? Ez esetben teljesen hülyék lettek volna. Voltak bizonyára ilyenek is – ha veszünk egy embercsoportot, statisztikailag biztos, hogy van közte jó néhány ütődött –, ám a többség pontosan tudta, mit akar. Revánsot. Revánsot azért a száz évért, amit Kis is vizionál. Nincs megalázóbb, frusztrálóbb annál – főleg egy magát bölcsnek gondoló értelmiségi számára –, mint amikor semmibe veszik. Amikor nem vitatkoznak vele, hanem lekicsinylőleg vállat vonnak. A keresztény úri osztály iránti irracionális gyűlöletük is a „nem párbajképes” címkéjükből fakadt. „Ugyan már!” – legyintett az „úri” Magyarország, elnézve a lelkesen karattyoló skriblereket –, „ugyan már!” Ez volt az, ami sohasem gyógyuló sebet ütött rajtuk.

A jobboldal, az „úri” Magyarország alkut kötött a kommunista rezsimmel, írja Kis, és valóban, lehet egy ilyen olvasata is a dolognak. Élni akartak. Kis a szemükre veti, hogy a rothadás előrehaladtával a magyar jobboldal nem vett részt harcosan a „demokratikus” ellenzék „küzdelmeiben”, mint például Lengyelországban. Nem veszi észre, hogy a lengyelországi jobboldali ellenállás jórészt az általa nem sokkal fentebb oly kívánatosnak tartott szekularizáció elmaradásából következett. A lengyel klérus – a lengyelek nagy többségének támogatásával a háta mögött – hihetetlen keménységgel vértanúságra is készen állt ellen a kommunistáknak. Nálunk egyedül Mindszenty képviselte ezt az engesztelhetetlenséget, a klérus többsége 1950-ben kiegyezett a hatalommal. Ez a gyávaság, ami nehezen magyarázható mással, mint a hit hiányával, több volt mint bűn, ez hiba volt, és ebben rejlik az egyház mai gyengeségének fő oka. Politikusan viselkedett, és ezért az emberek is politikusan viszonyulnak hozzá.

Az „Orbán-rezsim” bűneinek mantra-szerű felsorolása közben, a Népszava, ATV, Klub-rádió Bermuda-háromszögében eltűnik Kis visszafogott megfontoltsága is. Mindezek után az írás végül felszólít mindenkit a „százéves háború” befejezésére, a megbékélésre, ami a háború utáni magyar jobboldal legsikeresebb kormányzásának rituális kiátkozása és az európai szégyenfalra szögezése után némileg meglepő. Megbékélés persze csak akkor, ha a felek előtte megegyeznek abban, „hogy az alkotmányosság mindenekfölött védendő érték” – bármit jelentsen is itt az alkotmányosság. Nos, kedves János, megegyeztünk. Elfogadjuk az alkotmányosságot, mint mindenekfölött védendő értéket, abban az esetben, ha hatvan év után, most kivételesen, a pluralizmus nemes eszméje nevében mi mondjuk meg, hogy mi az „alkotmányosság”. Legyen béke. Így is tetszik?

Címkék: politika jog közélet történelem jobboldal alkotmány baloldal hatalom alkotmányosság megbékélés 20. század kultúrharc Kis János

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr886223756

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A konszenzusról és a megbékélésről − Kis János arcai 2014.05.29. 07:26:01

Az elmúlt száz év története a kiegyezéstől napjainkig – Kis olvasatában – a jobb és a baloldal harcáról szól. Ami azért igencsak nagy aránytévesztés.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

közösperonos átszállás 2014.05.29. 07:31:42

Létezik ám ez az ún. internet, azon belül is az ún. Google. Oda beüti az ember, hogy kis jános összetorlódott idő, és a 2007-es írás is az ember elé tárul már az első lapon. Csak mondom, ha már az analóg megoldások (teszemazt könyvtár, fénymásolás) nem fekszenek az embernek.

A posztot meg inkább hagyjuk, kb. kétbekezdésenként vált témát, de feszt lyukra fut (pl. a látomás a pár bekezdéssel megtámogatott kommunista alkotmányról, vagy hogy a jobboldalnak eszébe sem jutott harcolni a baloldallal, mert épp az országot vezette), önterápiás célra mondjuk nyilván pont jó.

Terniak 2014.05.29. 08:27:26

"Elfogadjuk az alkotmányosságot, mint mindenekfölött védendő értéket, abban az esetben, ha hatvan év után, most kivételesen, a pluralizmus nemes eszméje nevében mi mondjuk meg, hogy mi az „alkotmányosság”. Legyen béke. Így is tetszik?"

Egy szerény és tiszteletteljes kérésem van: mondjátok meg Ti, hogy mi az alkotmányosság, bánja a fene, csak lehetne úgy a jövőben, hogy az koherens, követhető, világos és egyértelmű legyen?

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.29. 08:36:34

Jó cikk, bár nem minden pontjával értek egyet.

Szerintem igenis van igény baloldra a magyar társadalomban, a magyarok nem jobboldaliak. A gond az, hogy a ballib elit ránehezkedett a baloldalra, s lassan meg is fojtotta.

S mivel ez a ballib elit nem ismeri sem az embereket, sem az országot, ehelyett egyfajta mesevilágban él, az emberek hamar megunták ezen elit szellemi diktátorkodását.

Különösen nevetséges amikor a magyar ballib elit nemzetközi porondra téved és ott kezd törni-zúzni.

Örök emlékem lesz e tekintetben félig-meddig honfitársan, Krasztev Péter részvétele egy 1999-es tévéműsorban a Szerbia elleni amerikai agresszió kapcsán, ahol szerb értelmiségiekkel beszélgetett elsősorban Koszovóról, de szóba került Macedónia is. Vicces volt, hogy a műsor végére az ÖSSZES szerb értelmiségi - jobboldali, nacionalista, balos, liberális - egységfrontot alkotott Krasztev hülyeségeivel szemben. Igen, a Szerbiából menekült ellenzéki liberális, CEU-n tanító szerb is mosolygott Kraszteven. A csúcs persze a macedón téma volt, ahol Krasztev kijelentette, multietnikus macedón nemzet szükséges. Aki ismeri kicsit is a témát, tudja, ez abszurdum. S ráadásul Krasztev ISMERI a témát, mégis ismételgeti a maga fantáziáit.

Hozzáteszem: ballibség más országokban is létezik. S nem feltétlenül a baloldalon van. Bulgáriában pl. - ahonnan Krasztev is származik apai ágon - a helyi jobboldal egy része "ballib" szellemiségű, míg a posztkomcsi baloldal normálisabb.

Kandeláber 2014.05.29. 08:52:32

Amikor a sértődött szdsz annak idején egy akolba került a Demokratikus Chartában az mszp-vel, szinte borítékolható volt a további "fejlődése".
Figyelemreméltóak a '98-as, 2002-es, 2006-os választási eredményei: 6.22 %, 5.18 %, 5.18 %.
2010-ben be sem jutottak.
Az utolsó három választáson amelyen bejutottak a parlamentbe, összesen kaptak durván 1 millió szavazatot az első fordulókban.
És egy ilyen törpe minoritás uralt szinte mindent.
Természetes, hogy sértődöttek, mert eltaszigálták őket a kondér mellől.
Kis János meg egy viccegyetem viccoktatója, a kutya sem kíváncsi már rá.
Amúgy csodálom, hogy nem tüsténtkedik a dékában, mint Bauer meg Eörsi.

Tündér_Lala 2014.05.29. 08:58:34

Azt gondolom, hogy ez egy határozottan jószándékú írás. A kép ugyanis - legalábbis a 90 utáni - sokkal sötétebb.

Igen a csúf kommunista hernyóból gyönyörű kapitalista milliárdos pillangók születtek gazdasági és kapcsolati hálójuk segítségével. Akik ezt lehetővé tették - a belvárosi értelmiség - miután a hasznos idiótákat kirugdalták, összeálltak a régi-új gazdasági elittel (harcos antikommunistaként muhaha). Nem a teljesen elvtelen volt kommunista elit, hanem ők vezették azt a koaliciót, akik valójában egyenes örökösei voltak Kun Bélától a Rákosista elitnek, amely a kádári kétfrontos harc bal szárnyát képviselték. És igen nekik volt megengedve az ellenzékieskedés is, a nyugati támogatást és legitimációt begyüjtve.
Nekik pedig határozott céljuk volt az ország teljes kiszolgáltatása, az önrendelkezéshez és szabadsághoz elengedhetetlenül szükséges gazdasági erő felszámolása, hogy saját hazánkban csak csicskák lehessünk.

Az ország mai helyzete ennek a késői felismerésnek a következménye. Mindaz amit kritikaként elmondanak, amivel elégedetlenséget táplálják, azt bizony ők állították elő (mégpedig szerintem tudatosan) .

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2014.05.29. 09:07:44

Artistáról lassan leírhatjuk, hogy vakok között félszemű a király. Ez mindenhonnan nézvést szomorú dolog...

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.05.29. 09:08:36

A helyzetétől éppen megrészegült ismételt győztes lesajnálja a feszt szopásra kényszerített egykori "nagy filozófust".
Muhaha.
Az mondjuk jelentős nyereség, hogy nem Kis János és társai (az Aristo által sokat és méltán kárhoztatott Idegenszívűek) mondják meg, hogy mi hogy legyen és ki a kultúrember és merre Ejrópa, de egykori csatlósaik, az éppen kiemelten hazaffyjas Rezsiharcosok-Békemenetelők se szárnyalnak túlzott szellemi magasságban.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.05.29. 09:28:47

"Elfogadjuk az alkotmányosságot, mint mindenekfölött védendő értéket, abban az esetben, ha hatvan év után, most kivételesen, a pluralizmus nemes eszméje nevében mi mondjuk meg, hogy mi az „alkotmányosság”. Legyen béke. Így is tetszik?"

Herczeg Ferenc: A magyar ember úgy képzeli el a demokráciát, hogy majd ő megmondja, hogy mit kell csinálni, a többi pedig engedelmeskedik...

Ugyanakkor:
"abban az esetben, ha hatvan év után, most kivételesen ... mi mondjuk meg, hogy mi az „alkotmányosság” "

KIVÉTELESEN???

Hiszen fentebb épp azt írja a cikkíró, hogy "Az elmúlt száz év története a kiegyezéstől napjainkig – Kis olvasatában – a jobb és a baloldal harcáról szól. Ami azért igencsak nagy aránytévesztés.

A jobboldal ugyanis ez idő alatt ... nem a baloldallal harcolt, hanem vezette az országot. A két világháború között a kormánypártok folyamatosan abszolút többséggel rendelkeztek a parlamentben."

Ha a jobboldal folyamatosan vezette az országot, és folyamatosan többséggel rendelkezett a parlamentben, akkor hogyhogy "MOST, KIVÉTELESEN" ők akarják megmondani, hogy mi az alkotmányosság???

Kandeláber 2014.05.29. 09:33:59

@Tündér_Lala: Így van, az egyáltalán nem spontán privatizációt - a felleltározatlan nemzeti vagyon gátlástalan ellopását - az MSZMP '88-ban kezdte a GT megalkotásával.
Antallék csak folytatták az ex-KISZ titkár Csepi Lajos vezette ÁVÜ felhasználásával.
A "rendszerváltás" nyertesei nagyrészt az egykori nomenklatúra kapcsolati (majd egyéb) tőkével rendelkező privatizátorai voltak, akikhez csatlakoztak az újak is.
Így lett mára Magyarország összeszerelőüzem-ország.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.29. 09:37:51

@aristo:

"ugyanazokat a nőket veszik feleségül, akiket ugyanazokban a kocsmákban ismernek meg" --- írja.

:-D (...) :-D (...) :-D ...

A cetkámon érkeztem, jó nagyokat fékeztem?!:-D

Mojzes Pál (törölt) · http://mpgondolatok.blogspot.hu/ 2014.05.29. 09:44:18

Ez a Hegel idézet honnan van?Sehol nem találok rá magyar forrást ezen kívül a guugliban...

marko11 2014.05.29. 10:01:55

@Tündér_Lala:
Az alább (már máskor is) ajánlott interjúban Tellér Gyula (ex szdsz) elmondja az egykori szövetkezeti vagyon lenyúlásának trükkjeit , valamint az szdsz-mszp összeborulás előzményeit.

A Tellér interjú elhangzott: Kossuth Rádió, ápr. 28. 14.05 (a dátumot a NAPTÁRra kattintva lehet beállítani).
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!

jm padilla · http://gozdom.blogspot.com 2014.05.29. 10:05:13

jó, de túl szelíd írás. én kerek perec meg szoktam mondni szdszes barátomnak, hogy a működésük vitathatatlanul a magyar történelem legsátánibb ténykedése volt. a szó szoros, metafizikai-teológiai, értelmében. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.29. 10:18:09

@jm padilla:

@Aristo meg lelyuksógorozza őket. Melyik a sértőbb?:-)

Veridicus76 2014.05.29. 10:29:02

Rohadtul érdekelne, hogy milyen megfontolásból kukáz ki a Mandiner a süllyesztőből ilyen cionista köcsögöket, mint Kis János. Mi a fészkes fenétől ilyen rohadt érdekes ez a senki 2014-ben???

Alfomernok2 2014.05.29. 10:29:50

@MézesRozi: Neked biztos.
A felét Mezei Balázstól lopta a kedvenced.

közösperonos átszállás 2014.05.29. 11:25:01

@közösperonos átszállás: De egyébként is, arra építeni az egészet, hogy kommunista alkotmány volt 2012-ig, és most mi jövünk, ez így fair, szóval... mondhatnám, hogy kártyavár, de nem akarom dicsérni. Gagyi, nagyon gagyi.

marko11 2014.05.29. 11:25:06

@Kandeláber: Hát, igen. Miközben a parlament azon vitázott, hogy legyen-e korona a címerünkben, addig az "...igazi kommunisták a háttérben a markukba röhögtek és privatizáltak". Sólyomék lelkes (vagy csak nagyképűen ostoba?!) támogatásával.

marko11 2014.05.29. 11:42:47

Na, igen, az szdsz (és szellemi vezére, Kis János) magyar valóság-ismerete már-már legendás.
Ezért (is) nem olvasok régóta én sem ÉS-t, Beszélőt, hogy 168 óra, Magyar Narancs és társairól ne is beszéljek!

Aristo, szokásosan, igényes írásából csak egy részletet emelek itt ki (amit vitatnék, de legalábbis árnyalnék):

"A jobboldal, az „úri” Magyarország alkut kötött a kommunista rezsimmel, írja Kis, és valóban, lehet egy ilyen olvasata is a dolognak. Élni akartak. Kis a szemükre veti, hogy a rothadás előrehaladtával a magyar jobboldal nem vett részt harcosan a „demokratikus” ellenzék „küzdelmeiben”, mint például Lengyelországban."

Ne feledkezzünk meg arról az "apróságról" sem, hogy nem csak "élni akartak", élni akartunk, hanem élni is lehetett!
Lehet, hogy még mindig nem illik rá emlékezni (a kiváló rendszerváltó szdsz-propaganda/hazugságok hatására! a fentebb (10:01:55) ajánlott interjúban Tellér erről is beszél), de Magyarország a szovjet blokk irigyelt országa volt.
Itt az élelmiszerboltokban élelmiszer volt (és nem csak üres polcok), utazni lehetett (és nem csak a Balatonra, ami viszont az NDK polgárainak a Riviéra volt) stb. stb.
Vagyis nem véletlen, hogy az szdsz mindent megtett, hogy Magyarország rendszerváltás előtti egy-két évtizedét lehazudja Ceaușescu Romániája szintjére.
Hátha így - utólag - ők, a néhány fős bel-belvárosi házibuli ellenzék - is olyan nagy tud lenni, mint a lengyel Szolidaritás.

jm padilla · http://gozdom.blogspot.com 2014.05.29. 11:50:01

@bbjnick:
óh, hogy te milyen naiv egy paraszt vagy! :)
gondolod, hogy a városi értelmiség -nevezzük őket így a béke kedvéért- számára sértő a lyuksógorozás? ők büszkék rá. nekik természetes, hogy ha nem a soháról, akkor a nő, vagy hímtársuk nemiszervéről csacsognak. ezek büszke promiszkujonok. az teljesen természetes, hogy egymás feleségeit már szoknyaszagukról felismerik.
nem véletlenül kellett nekik erre még egy tudományt is kitanániuk, a szexuálpszichólógiát, meg annak alfajait.
szóval, ne hidd. az ottan nem sértés.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.29. 14:43:53

@jm padilla:

Annyira azért nem vagyok naiv, hogy ne sejtettem volna, hogy te így fogsz reagálni:-)

Elhiszem, hogy a "városi értelmiségnek" ilyenek az erkölcsei, de azon azért jót mosolyogtam, hogy ennél a jelenségnél @aristo is székezett egy nagyot a cetkájával:-)

PomberMaci 2014.05.29. 15:09:29

"Ebben a tohonya, korrupt országban ők voltak a rendszer és a rendszer kizárólagos ellenségei is − ami azért nem volt akkora dolog, mert akik ezért letartóztathatták, megbüntethették volna őket, azok a szüleik vagy azok rokonai és üzletfelei voltak."

Ez csodálatos.:-)))
Erre prüszkölnek a legjobban a szadeszosok.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.29. 15:51:52

@aristo:

"A jobboldal, az „úri” Magyarország alkut kötött a kommunista rezsimmel, írja Kis, és valóban, lehet egy ilyen olvasata is a dolognak. Élni akartak. Kis a szemükre veti, hogy a rothadás előrehaladtával a magyar jobboldal nem vett részt harcosan a „demokratikus” ellenzék „küzdelmeiben”, mint például Lengyelországban. Nem veszi észre, hogy a lengyelországi jobboldali ellenállás jórészt az általa nem sokkal fentebb oly kívánatosnak tartott szekularizáció elmaradásából következett. A lengyel klérus – a lengyelek nagy többségének támogatásával a háta mögött – hihetetlen keménységgel vértanúságra is készen állt ellen a kommunistáknak. Nálunk egyedül Mindszenty képviselte ezt az engesztelhetetlenséget, a klérus többsége 1950-ben kiegyezett a hatalommal. Ez a gyávaság, ami nehezen magyarázható mással, mint a hit hiányával, több volt mint bűn, ez hiba volt, és ebben rejlik az egyház mai gyengeségének fő oka. Politikusan viselkedett, és ezért az emberek is politikusan viszonyulnak hozzá." --- írja.

Szerintem ebben hatalmasat téved, ami már nem is bűn, de egyesen hiba.

Egyrészt, értelmetlen a Lengyel és a Magyar Egyház stratégiájának szembeállítás, mivel helyzetül alapvetően más volt. (Igény szerint bővebben kifejtem.) Másrészt, hamis az az állítás, hogy a Magyar Egyház kevesebbet szenvedett volna vagy kevesebb áldozatot hozott volna, mint a Lengyel Egyház. (Igény szerint bővebben kifejtem.) Harmadrészt, a Lengyel Egyházat is rendesen bedarálta a kommunizmus, de nekik II. János Pál pápává választása hatalmas és feltartózhatatlan megújulást, újjászületést hozott. Igény szerint bővebben kifejtem.)

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2014.05.29. 16:42:08

@bbjnick: Nem tudom. Nem ismerem túl pontosan sem a magyar, sem pedig a lengyel egyház történetét. Amit tudok, az az, hogy antikommunista keménység tekintetében nem nagyon lehet Wisinszky, vagy Wojtyla jellemét Lékaival, vagy Paskaival összehasonlítani.

A 70-es években Lengyelországban az egész város kiürült a vasárnapi mise idejére, ott volt a város apraja-nagyja, mikor nálunk már csak - jórészt - idős emberek jártak templomba. Valami nálunk sokkal nagyobbnak és erősebbnek tűnővel kilátástalan harcot folytatni: ehhez hit kell. Vagy legalábbis a hit segít ebben. gy értettem amit írtam. Nem tudom mi volt az egyház stratégiája idehaza, de úgy tűnt: nem nagyon működött.

homoródkarácsonyfalváért 2014.05.29. 17:13:26

@aristo: Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ügy a rendszerváltást követőn is pontosan a lengyel-magyar ellentétes történések szerint folytatódott.

Példának okáért Wajda megcsinálta a Katyn-t.

Aki esetleg nem látta volna a filmet, annak a magyar párhuzam kedvéért a film egyik rétege: aki a komcsi Lengyelországban azt állított, hogy a katiny vérengzést a németek csinálták, az volt a komcsi kollaboráns volt. Mindenki tudta, hogy hazudik és azt is tudta mindenki, hogy ez a hazugság a kommunista Lengyelország alapja, ideológiája, a banda tagjának bevonása a gyilkosságba. Vérszerződés. Mint a 2004-es gyurcsányi agitáció a határon túli magyarok ellen.

Nem nehéz a párhuzamot megtalálni, hogy aki Magyarországon azt állította, 1956 ellenforradalom volt, az volt a mi kis komcsi fattyunk.

Na és a mi neves filmrendezőnk, Jancsó Miklós megcsinálta-e ezt a filmet a magyar kollaborálásról? Min Wajda a Katynt?

Tudjuk, nem csinálta meg. Helyette könnyű álmot ígért, habkönnyű demokráciát. Csak a magyarságunkról kellett volna lemondani az édes életért. De még ez is átb@szás volt.

Gratu a szerzőnek az íráshoz!

homoródkarácsonyfalváért 2014.05.29. 17:16:14

Ja, még a pontosítás kedvéért annyit, hogy a Károlyi féle buli nem "köztársaság" volt, hanem "népköztársaság". Így már innen ócska hazudozók a kisjánosok.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.29. 17:20:39

@aristo:

Nem tudom bizonyítani, amit mondok, de szinte biztos vagyok benne, hogy a Mindszenty- és a Grősz-per után (miután nyilvánvalóvá vált, hogy rákosiék semminemű kompromosszumra nem hajlandóak és bármire képesek) a püspöki kar nem önhatalmúlag, hanem a Vatikánnal egyeztetve, tette le az esküt a népköztársaság alkotmányára.

Robinzon Kurzor 2014.05.29. 22:21:59

@aristo:

A Lengyel Néphadseregben volt tábori pap, helyőrségi templom és még a 81-es szükségállapot idején is szenteste éjféli mise a sorállománynak -- századonkénti váltásban, AK-val és éleslőszerrel, de volt.

_most_ 2014.05.29. 23:57:05

ez a cikk azért eléggé elfogult, a baloldalt kissé démonízalja, a jobboldalt meg isteníti, pedig ez az úgynevezett jobboldal már néhányszor pusztulásba vezette az országot. A magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlását meg elég sokan ellenezték, főleg az a zsarolás volt gusztustalan, amivel visszakényszerítette az embereket a fidesz az állami nyugdíjpénztárba, ha ez nem a ciklus elején történt volna, akkor gyanítom elég komoly tüntetések lettek volna.

HaCS 2014.05.30. 00:30:25

"Elfogadjuk az alkotmányosságot, mint mindenekfölött védendő értéket, abban az esetben, ha hatvan év után, most kivételesen, a pluralizmus nemes eszméje nevében mi mondjuk meg, hogy mi az „alkotmányosság”

Erről van itt szó! Mondjátok meg most ti mi az "alkotmányosság"! Gondoljátok most magatokat ti az egyetlen igazság letéteményeseinek!

Ha már a hatalmi elődök ott a másik oldalon ezt az ostobaságot gondolták magukról, nektek is csak muszáj lesz már csak a sértettség okán is beleesni ebbe a hibába. Pedig azt hittem a jobboldalon ennél azért több eszetek, illetve józan belátásotok van.

Tévedtem.
Kornai János viszont egy dologban nem tévedett.

Ezt az országot a jobb és baloldal folytonos egymás elpusztítására törekvő harca fogja elemészteni.

Sátraké a jövő 2014.05.30. 05:45:03

@Mojzes Pál: "Ez a Hegel idézet honnan van?"

A disznópásztorok ivadékai című kevésbé ismert esszéből.. :-)

feketeesfeher 2014.05.30. 05:58:36

Így hajnalban mégis csak azt gondolom, hogy aristo tök hülye.
És még azt is tudom, hogy ez nem érv.

Ez csak az első benyomás.

Sátraké a jövő 2014.05.30. 06:07:11

@Mojzes Pál: amúgy a Szellem fenomenológiájából van az idézet..

Virág et. 2014.05.30. 07:06:06

"Senki sem gondolkodott el azon, Kis meg végképp nem, hogy mennyire éles fényt vet rajongott alkotmányuk értékére az, hogy néhány passzus kihúzásával és betoldásával a régi lehetett az új, hogy csekély kozmetikázással ugyanaz felelt meg a kommunista diktatúrának, ami egy liberális demokráciának. Ecce homo."

Nem, ecce barom vagy ecce ordas nagy hazug.

Fogalmad sincs, hogy mekkora is volt az a "csekély" változás, ami bekerült a 49-es alkotmányba 89-ben és az azt követő néhány évben, igaz? Annyit látsz, mint az egyszeri birkamenetes, hogy a régi számozását kapta és kész. Csekély változások, mint a többpártrendszer, a választás, az alkotmánybíróság, a népszavazás, az államigazgatási rendszer teljes reformja (nem annyi, hogy átnevezzük a helyi szintet járásra és kész), a köztársasági elnök intézménye. Ezek a csekély változások a különbség diktatúra és demokrácia között. Semmiség nyilván.

Arról sincs halvány gőzöd sem, hogy miért is nem lett új jogszabály a régi helyett, ha lényegében az ÖSSZES szakaszt kicserélték benne.

Egyébként meg rossz hírem van, ha levesszük a modoroskodó sallangot és a haveri kutyák lopásának fedezésére később betoldozgatott, oda nem illő módosításokat, akkor az alaptörvény szövege bő 80%-ban ugyanaz, ami az alkotmányé volt. Ezért kár volt aztán új jogszabályt csinálni.

Sokkoló, tudom. Ennél egy sokkolóbb dolog van: agyat növeszteni, használni.

(Abból is láthatóan kimaradtam ezek szerint, hogy mikor lett Sólyom az antikrisztus a jobboldalon.)

Ad Dio 2014.05.30. 07:53:39

@bbjnick:

Akit érdekel a téma. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt/vörös csillag árnyékában.

Anselmo 2014.05.30. 08:32:11

@Veridicus76: "Rohadtul érdekelne, hogy milyen megfontolásból kukáz ki a Mandiner a süllyesztőből ilyen cionista köcsögöket, mint Kis János. "

A holokasztról szokták mondani, hoyg azért kell hetente megemlékezni rá, nehogy újra mnegtörténjen. Nos, ugyanezért kell megemlékezni az ilyen cionista köcsögökről: nehogy megint hatalomhoz jussanak, ahogy nem egyszer tették a huszadik században, és mindig kárára voltak Magyarországnak.

Jolka40 2014.05.30. 08:59:08

Néha sajnos hányingerem van a magyar értelmiségtől.

Trompf · http://trompf.blog.hu 2014.05.30. 08:59:27

Remek írás, pontos helyzetkép.

Gratulálok.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2014.05.30. 09:26:38

@Virág et.: Nem szívesen beszélek magával, mert roppant neveletlen és indulatos, csak a tisztázás kedvéért: nem csak a régi, hanem az új alkotmányt is fölöslegesnek tartom - ebből következően az alkotmánybíróságot is - Magyarország vagy 1000 évig nagyon jól megvolt nélkülük.

Hogy mi van benne és mi nincs, az tökéletesen irreleváns, bármit és annak az ellenkezőjét is kihozhatják belőle, csak akarni kell.

Virág et. 2014.05.30. 09:35:46

@aristo: Az állításod szempontjából édesmindegy, hogy mit tartasz feleslegesnek, szerinted mi kell és mi nem egy alkotmányba. Az állításod az volt, hogy ezeknek teljesen jó volt a 49-es alkotmány is, csak picit kellett rajta egy-két helyen módosítgatni és már mehetett is a liberális demokráciába.

Ez meg szimplán nem igaz.

Ha nem tetszik a modor, ahogy válaszolok, akkor legközelebb vedd a fáradságot és nézz utána annak, amiről írsz vagy amit kritizálsz. Különösen, hogy ezek mögött emberek vannak, akik igenis tisztességgel tették a dolgukat 89-90-ben, az akkori körülmények és realitások mellett. Ilyenkor felettük is ítélkezel.

Virág et. 2014.05.30. 09:38:59

@aristo: A személyeskedések vonatkozásában viszont igazad van. Azokért elnézést kérek.

Alfőmérnök38 2014.05.30. 09:39:37

" Én tudok ezekre válaszolni, akár részleteiben is. A kar gazdasági helyzete jó, ez részben az előző vezetésnek köszönhető, részben annak, hoy a fizetős képzésekből sok pénz folyik be. A szakok minősége nagyon változó, több igen gyenge, de pl. a szabad bölcsészet országosan a 3. Ez azonban Mezei Balázsnak köszönhető. A tanári kar összetétele semmilyen. Ahogy esik, úgy puffan, nincs tervszerű építkezés. A hallgatóságra is ez érvényes, a kar önpropagandája nagyon gyenge. A jövő, a fejlesztési irányok homályosak, itt a leggyengébb a vezetés, mivel Botos Máté nem tudományos ember, és nem is menedzser. Nincs világos kar-fejlesztési képe. A bolognai rendszerről nem ezen a szinten döntenek, hanem magasabban. A tanárképzés is gyenge, egyes szakokon beomlott. - A legnagyobb baj az, hogy Botosnak nincs tudományosan alapos jövőképe, mivel nem tájékozott. A rektori hivaalban dolgozott korábban, nem ismeri a dolgokat. Adjunktusból lett dékán, ami magában is furcsa. Ezen belül vannak ambíciói, de ezek gyerekesek. Nem támaszkodik a kar tapasztalt professzoraira, hanem autoriter módon jár el, ami nem lehetne az ő feladata, az ő feadata az egyeztetés, összefogás, iránymutatás lenne, nem az üres parancsolgatás. Rockzenét hallgat szabad idejében, angolul, németül nem tud (franciául igen) -- karaktere pedig alattomos, mint írtam. Ezt konkrétan is alá tudom támasztani, ha kell. Majd kiderül. "
forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=011181&p=2

Alfőmérnök38 2014.05.30. 09:41:28

" A levél már terjed az interneten. Hozzám az alábbi változat jutott el:
"Sziasztok!

El akarjuk mondani mindenkinek, hogy a Pázmány katolikus egyetem
piliscsabai bölcsészkarának új vezetése a legelképesztöbb módon zilálja szét a kart.

Ennek két fö pontja van:

1. A dékán, Botos Máté, tudományosan tájékozatlan, teljesítmény nélküli személy, aki
a tudományos alkotás és a tudományos közösség morálját és módszertanát nem ismeri.
Viselkedésében arrogáns, képmutató, alattomos, és önállótlan.

2. A dékán, Botos Máté, képtelen kellö idöben fontos döntéseket meghozni, mivel
minden döntéséhez föképpen Jani János kollegája tanácsát kéri, aki valójában a kar
titkos dékánja. Ez mind morálisan, mind tudományosan elfogadhatatlan.

Ennek alapján Botos Máté nem alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a PPKE
tudományegyetemi státusának eléréséhez, mivel ehhez sem képességei, sem emberi
tulajdonságai nem adottak. Nem alkalmas dékáni pozícióra, és nem alkalmas az
egyetemi közösség tudományos és személyi formálására.

Mindez részletesen:

A karon az elmúlt egy évben álnok módon háttérbe szorítottak mindenkit, aki egy
kicsit is jobbos-nemzeti érzelmü, és elötérbe helyeztek olyanokat, akik nyíltan
együttmüködnek az SZDSZ maradványaival. Ez azért nagyon furcsa, mert az egyház- és
kereszténygyülölö SZDSZ megszünt, de persze befolyása ma is erös.

Az SZDSZ-es irányvonal képviselöje Botos Máté dékán pl. Makovecz Imrét, aki a
piliscsabai kampuszt megépítette, nyilvánosan dehonesztálta és az értékes épületek
durva átalakítását javasolta. Bármilyen vitája volt is Makovecznek az egyházi
szervekkel, épületei a nemzeti közkincs részét képezik.

Botos nem viselkedik dékánhoz méltóan: nem válaszol hivatalos
megkeresésekre, helyileg és nemzetközileg tekintélyes profokat sért meg, mások
ötleteit ellopja és magáénak feltüntetve képviseli magasabb szinten stb. A kari
tanácsot megkerülve hoz döntéseket, vagyis nyíltan felrúgja a szabályzatot.

A bölcsészkar égetö gondja volt a könyvtár kérdése. Ezt Botos úgy akarta megoldani,
hogy az egyik tanítási épületben összevonta az összes kari könyvtárat. Minden
egyetemen vannak tanszéki könyvtárak, melyek
kiegészítik a központi könyvtárat. Ez az összevonás nehézkessé tette a
könyvkölcsönzést, s maga az épület teljességgel alkalmatlan a könyvtári célra. A
könyvtárban csak lézengenek, a könyvek elhelyezése nehézkes, megóvásuk nem
biztosított. Az épületböl elköltöztetett tanszékek kis lyukakban kénytelenek
tanítani, miközben a könyvtár 15% kihasználtságú. Új könyvtár kellene, de ebben a
kérdésben Erdö bíboros nem tud vagy nem akar dönteni – ez azonban a kar tudományos
jellegét drámaian leszükíti.
Az egyik legutóbbi belsö konfliktusban Botos azok mellett foglalt állást, akik a
hazai vadliberális társadalom prominenseivel aláírták a Boros János MTA-vezetö ellen
született tiltakozó nyilatkozatot. Itt Botos még annyira sem volt óvatos, hogy
legalább figyelmeztette volna a kar liberálisait óvatosabb fellépésre, arra, hogy ne
szerepeljenek egy papíron keresztény- és egyházgyülölökkel.

Mindennek alapján kizárt dolog, hogy Botos a kar tudományos fejlödését elömozdítsa.
Személyi politikája nem a tudományt, hanem tanácsadókat és egyéb, idegen
megfontolásokat követ. Nincs önálló képe a tudományosságról, nincs tapasztalata
nemzetközi téren, és nincsen tudományosan megalapozott felfogása sem. Fejlödést nem
mutat, inkább arroganciája növekszik. Ilyen személy nem alkalmas dékáni posztra.
Viselkedése lényegében keresztény- és egyházellenes.

A tanárok körében érezhetöen nö az elégedetlenség. A BTK tanárai többségükben hívök,
nagyrészt gyakorló katolikusok, akik tisztelik és szeretik egyházukat, annak
vezetöit. Különösen szeretik egyetemüket, amelyért szívesen dolgoznak. Jogos
elvárásuk, hogy tudományos és oktatási törekvéseikben a dékán ne legyen akadály. Egy
tudományosan tapasztalatlan, vezetésre alkalmatlan, tisztességtelenül viselkedö
dékán csak akadály lehet -- legyen mégoly engedelmes követöje magasabb vezetöknek.
Az okok konkrétan Botos viselkedésében, a szakmaiság hiányában, emberi
gyengeségében, söt jellemtelenségében keresendök. A legfontosabb, hogy alattomos
természetü. Alattomos ember ne legyen dékán. Aki dékán, tudjon kapcsolatban lenni és
közösséget teremteni. Botos valamiféle kényúr szerepét játssza ott, mindenkit
elidegenítve magától. Azt állítják, hogy legföbb tanácsadója mindebben Jani János,
aki kollégája volt Botos eredeti tanszékén.
(...)
2010 öszén, egy történész a Pázmányról"
forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=2&t=011181&p=4

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2014.05.30. 09:58:30

@Virág et.: Nézze, bizonyára nem fogunk egyetérteni, mert én, mint feleslegesre tekintek az alkotmányra és ebből az aspektusból, az, hogy egyes szavakat más szavakra cseréltek meglehetősen jelentéktelen. Magát az alkotmányt - nem kevés szenvedés árán - elolvastam, a régit is meg az újat is. Nekem nagyon egyformának tűntek, csak a szocializmust vették ki belőle. Nyilván nem végeztem összehasonlító vizsgálatokat és nem követtem az összes kötőszó sorsát.

Mégegyszer mondom: nagyrészt nézőpont kérdése a dolog ha valamit feleslegesnek ítélünk, akkor részeinek bármiféle változtatása is felesleges, jelentéktelen dolognak tűnik. Ezzel szemben ha maga jelentős dolognak gondolja az alkotmányt akkor nyilván egy apró változtatást is jelentősnek lát. Hogy mi a "jelentős" annak megítélése pedig különösen nézőpont kérdése.

Alfőmérnök38 2014.05.30. 10:05:57

@Trompf: Szerintem inkább gratulálj Mezei Balázsnak, MAK-nak, meg a kommentelőknek, akiknek a gondolatait sajátjaként tünteti fel a szerző.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2014.05.30. 10:06:27

@Alfőmérnök38:
Eme szöveg alapján Aristo aligha azonos Botos Mátéval... vagy még annál is jafináltabb... :)

Balt 2014.05.30. 10:24:15

Hú, de jó cikk, big, big like!

Bevallom, Kis hosszú esszéjét nem tudtam végigolvasni, csak belekezdtem, de talán ez a pár kiragadott gondolat is elég a megítéléséhez. :)

Az ultima ratio pedig még el sem hangzott: épp 20 éve alakult a Horn-Kuncze kormány...

Alfőmérnök38 2014.05.30. 10:33:41

Aristo Kovács Béla víz- és fűtésszerelő.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 10:45:25

@bbjnick: Amit visszavontak (az esküt), miután a komcsik nem teljesítették a paktumban foglaltakat. Ezért (is) szálltak rá Grőszre.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 10:52:55

@Tündér_Lala: Öö, vegye úgy, hogy most a Rosszindulatű Vászka szól ki belőlem.

- Nem a jelen önigazolása ez, amit leírt? Nem Hydra ez, hogy az összes fejét le kell vágni! Hadd éljen ő is. A szúnyogot és legyet is Isten teremtette.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 10:54:38

A cím helyesen: Egy kis Janus arcai

___________________________ (törölt) 2014.05.30. 11:35:42

Ritka jó cikk, nem is tudom, hogy mit tegyek hozzá. (Anna külön örülök, hogy a röfipásztorálást sikerült végre kihagyni belőle, az már kezdett fárasztó lenni.)

Ha végtelenül jóindulatúak és objektívak akarunk lenni Kissel és hasonlókkal, még akkor azt kellene mondanunk, hogy az a baj velük, hogy univerzalisták: hogy azt hiszik, a politikai ideák a világban tetszőlegesen importálhatóak és exportálhatóak, bárhol kb. ugyanúgy megvalósíthatóak, tehát hogy nem kulturális-történelmi-gazdasági és egyéb feltételektől függőek. Ismerjük persze ennek az okát - az egész Felvilágosodás-dolog alapvetően egy univerzális igénnyel lépett fel, az emberek univerzális természetére (ráció, autonómia, morális érzék) és univerális jogaira alapozva...

... de valójában a világ annyira diverz, hogy egy sikeres amerikai üzletlánc simán meg tud bukni Németorszgban (Wal-Mart).

Ez nem azt jelenti, hogy akkor minden nép találjon fel magának mindent az alapoktól, de azt jelenti, hogy ideákat importálni csak úgy lehet, ha működő rendszerek összefüggéseit felismerik, egyes elemeit áthozzák, és azt más, nyilván helyi elemekkel úgy rakják össze, hogy az összefüggések abban is működjenek. Ez nem tudomány: ez művészet.

Precízen ez hiányzik Kis János és hasonlók írásiból. Nem is az a baj, hogy liberálisok, hanem hogy abszolút nem jön át, hogy ez egy specifikusan és organikusan magyar liberalizmus megalkotási kísérlete lenne, az importelemek beépítési kísérlete, rendszerszervezési kísérlete - mivel nem is az.

Valószínűleg ezért van az, hogy tulajdonképpen nincs jobboldal sem, hanem nemzeti oldal van, a szónak abban az értelmében, hogy a nemzeti oldal azokból áll, akik specifikusan magyar rendszert akarnak konstruálni, és valójában sokan sokféle rendszert, vannak, akik nemzeti konzervativizmust, mások nemzeti liberalizmust, megint mások nemzeti szociáldemokráciát - annyi köti csak az egészet össze, hogy mindannyian specifikusan magyar rendszert.

A jövő borítékolható - az fog majd egyszer történni, hogy ha rajtuk tényleg túlléptünk, akkor a nemzeti oldal fog szépen szétszakadni és létrehozni a saját ellenzékét, mert amikor egy nemzeti minimum és egy specifikusan magyar rendszer megalkotása mindenki számára egyértelmű és "alap" lesz, akkor azért már nagyobb hangsúlyt kapnak a különbségek.

És hogy értsük, a specifikusan magyar nem árvalányhajas romantikát jelent, hanem azt az abszolút józan igényt, hogy történelmi, kulturális, gazdasági sajátosságokhoz illeszkedő rendszert kell csinálni.

Volna is ez ügyben egy kósza ötletem. Igazából csak egy játék, de értelmes játék. Mi lenne, ha például mi, kommentelők és bloggerek, megpróbálnánk egy darabik a más nyelvekből átvett monikereket (konzervatív, liberális, bal, jobb, köztársaság stb.) nem használni? Helyette régi vagy új, de specifikusan magyar kifejezéseket. Ez ugyanis gondolkodásra kényszerítene. Nem arról van szó, hogy rossz dolog nyitottnak lenni, de néha már túl nyitottabbak vagyunk kifele, mint befele. Ha a megszokott kifejezések helyett például olyanokat használnánk egy darabig, hogy polgári, úri, népi, szabadelvű, nemzeti stb. ez gondolkodásra kényszerítene, mégpedig arról, hogy egy specifikusan magyar történelemben ez mit is jelent? Nem tudnánk olyan túl könnyen odalökni egy 10-20 angol-amerikai-német-francia könyvből álló listát, hogy "ezt jelenti a konzervatív/liberális/szociáldemokrata". Ehelyett aki mondjuk magyarabb kifejezéssel népinek vagy mondjuk polgári szabadelvűnek definiálná magát, kénytelen lenne elgondolkodni azon, hogy ez most mit is jelent, az elmúlt 200 év magyar történelméből milyen réteget, attitűdöt, szabályokat stb. Még egyszer mondom, ez csak játék, és nem kell a mainstream kifejezéseket örökké száműzni, csak de nagyon is eredeti és kreatív gondolkodásra késztetne, ha mindenki megpróbálná a maga világnézetének a specifikusan magyar, tehát a magyar feltételekhez illeszkedő módon megtalálni. Kifele már úgyis eléggé nyitottak vagyunk, itt a legtöbben fel tudnánk sorolni vagy 15 nem-magyar politikai ideológiát csuklóból, meg kellene próbálni ezt a befele nyitottságot is.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 12:19:20

@Bell & Sebastian:

Nem volt eskü, amit visszavonjanak. Megállapodás volt (amit a szerzetesek ezreinek internálásával kényszerített ki az állam). Kötöttek egy megállapodást, 1950. augusztus 30-án, amit szeptember 7-én --- a szerzetesrendek működési engedélyének megvonásával --- a kommunista hatalom felrúgott. Ekkor --- szeptember 10-én --- a püspöki kar kiadott egy nyilatkozatot, hogy az állam és az Egyház viszonyának rendezése szentszéki hatáskör, ők a megállapodást betartják, ha az állam is betartja (mint látjuk, nem tartotta be), de a kérdés végleges kezelése a Szentszékre tartozik.

Ezután jött a Grősz-per, az Állami Egyházügyi Hivatal megalapítása (1951. május), majd a püspöki kar esküre kényszerítése a népköztársaság alkotmányára.

Nagyjából itt le van írva a menetrend: phbences.hu/hu/node/452

Bell & Sebastian 2014.05.30. 12:58:06

@bbjnick: Ne vicceljen már velem. A Püspöki Konferencia teljes létszámban felesküdött a Magyar Népköztársaságra, talán egy segédpüspök kivételével.

Most mit csináljak, hogy elhiggye? Mutassak róla fényképet. (Ámbár, ami azt illeti, a szöveget nem tudom megmutatni, a paktumot meg igen, aminek az ára volt.)

Maga tehát kétségbe vonja az eskü megtörténtét? Ez nekem új. Bizonyítani hogyan tudja?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 13:07:59

@Bell & Sebastian:

1951 július 21-én felesküdtek, de ekkor már lezajlott a Grősz-per.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 13:19:47

@bbjnick: De utána vitték el, miután visszavonta az esküt. Linkeltem is pontos időrendet, amikor Tesz-vesz már sokadszorra hozta szóba..

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 13:23:45

@Bell & Sebastian:

Linkelné nekem is?

Alfőmérnök39 2014.05.30. 13:30:08

"Aristo, Botos Máté dékán. Anyuka intézte el a dékánságot, Botos Katalin. "
mandiner.blog.hu/2010/08/13/az_arulas_2/fullcommentlist/1#c10731227

Bell & Sebastian 2014.05.30. 13:42:00

@bbjnick: Nem vagyok egy archiválós faj-ta. Estére. Ha cserébe vakkant valamit a szodómia mai, teológiai megítéléséről, alkalmas helyen és időben. :)

És már tartozom egy konyakkal.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 13:43:51

@Alfőmérnök39: Aki meg Mézesbetyár szerinted, buta Fifi.

Alfőmérnök39 2014.05.30. 13:56:46

@Bell & Sebastian: MézesRoziról pontosan tudom, hogy kicsoda, ostoba náci.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 14:06:41

@Alfőmérnök39: Felperesnek hívják. Ezt sem fogod másként megtudni, gondolom ez a cél. A kíváncsiság nem olcsó hobbi.

Alfőmérnök39 2014.05.30. 14:16:41

@MézesRozi: Figyi, katuska!
Az ugye megvan, hogy addig nem hagylak békén, amíg nem írod le (ezen a nickeden, nyilvánosság előtt), hogy "tévedtem, elnézést"?
Szerintem neked is egyszerűbb lenne, mint fizetni a síkhülye ügyvédednek a pénzt, rendőrségre, bíróságra járkálni, stb.

Tündér_Lala 2014.05.30. 14:25:16

@Bell & Sebastian: Tudja, nagyobb kárt okoztak ennek a népnek, mint egy háború.
A háború után - akik túlélték - visszajöttek és nekiláttak dolgozni, újjá építeni. Volt hová visszajönni, megvoltak a gyárak és azzal együtt, hogy bizonyos gépeket, berendezéseket leszereltek a németek, azután a ruszkik volt mivel és hol dolgozni. A jóvátételekkel együtt évről évere haladtak előre (egészen a komcsi hatalomátvételig).
Most nem maradt erre lehetőség, sem termelőeszköz, sem piac nem maradt a kezünkben. Tőke nélkül a semmiből kellene élhető világot teremtenünk és nincs magyarázat, hogy miért ilyen helyzetből kell felállnunk.
Hogy a fenébe ne lenne igazolása annak, ami most történik (nem tagadom sokszor hibásan). Hiszen tudjuk, hogy ez lehet a helyes irány. Tudtuk már a legelején, hogy baj van, de ámítottuk magunkat, hogy ami a mi gyárunkkal történik az egyedi hiba, talán nem általános. Pedig általános volt, szinte kivétel nálkül általános.
Ha talpra akarunk állni ez egy 30 éves vállalkozás lesz , hogy lépésről lépésre egy élhető országot teremtsünk itt. Az emberek bölcsességén és álhatatosságán múlik, hogy sikerül-e. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni mélyrepülésünk okait, hogy értsék legalább nagy vonalakban, hogy mi miért történik.
A hydra pedig dolgozik ma is (itthon és külföldön) ennek a népnek a boldogulása ellen. A propaganda, hogy el kell innen menni, hogy a boldogság (pénz) másütt van, hogy aki nem csak a maga hasznát nézi az hülye, hogy a közösség bármilyen formája provinciális ostobaság, hogy az önbecsülés még véletlenül se jelenhesen meg, stb.,stb.
Mit bánom én éljen, csak több kárt már ne csináljon.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 14:45:46

@Tündér_Lala: Magával nehéz nem egyetérteni. De van az úgy, hogy a győztes többet veszít, mint akit lever a nagy porfelhőben. És a végén ebek harmincadjára metélik a Nagy Művet, megtetézve a portfóliót magánbűnökkel, amely a közerkölcs alapja. Olsen és bandája.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 16:19:06

@Bell & Sebastian:

"1949. december 15. Az állampolgári eskü letételét a katolikus püspöki kar a kongruás (állami fizetés-kiegészítéssel rendelkező) papság számára engedélyezte, míg a püspökökre vonatkozóan a kánonokra hivatkozva megtagadták azt. (BM-GJ) Az eskü letételét a Magyar Népköztársaság alkotmányára egy október végi rendelet írta elő a közalkalmazottak számára. Az egyházi személyek számára lelkiismereti problémát az eskü szövegének egy olyan részlete okozott, amely a kommunista párt vezető szerepére utalt.

1950. január 7. Grősz érsek körlevelében részletes tájékoztatást adott az államesküről szóló rendelet végrehajtásáról, kiemelve a főegyházmegye papságát érintő rendelkezéseket. Az esküt az illetékes hivatalokban január 11-18. között kellett letenni a Magyar Népköztársaság Alkotmányára, és kötelező volt mindazon személyek részére, akik állami jövedelemkiegészítésben részesültek (az egyházi alkalmazottak családi pótléka is ilyen jövedelemnek minősült!). Az eskü elmulasztása a jövedelemkiegészítés elvesztésével járt együtt. (214/50. Körl.)

1950. augusztus 29. Grősz József levélben értesítette Darvas József minisztert, hogy a püspöki kar ezen a napon elfogadta az állam által kívánt megállapodást az állam és az egyház közötti viszony rendezésére. Másnap megtörtént az ünnepélyes aláírás, a megállapodást előzőleg valamennyi püspök ellátta kézjegyével. A megegyezés szövege soha nem jelent meg a Magyar Közlönyben. (BM-GJ) A megegyezésről a püspökök körlevelet is írtak a híveknek, melyet szeptember 17-én olvastak fel a templomokban.

1950. szeptember 7. Kihirdették az Elnöki Tanács 1950:34 számú törvényerejű rendeletét, amely megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét Magyarországon. December 5-ig kellett kiüríteni és átadni a rendházakat az államnak. A rendelet 23 féri és 40 női szerzetesrendet érintett, a 2.582 férfi és 8.956 női szerzetes összesen 635 rendházban élt. (BM-GJ) Kivételt képezett négy rend kilenc rendháza, az egyház és az állam közötti megegyezésben engedélyezett nyolc gimnázium ellátására.

1950. szeptember 17. Püspökkari. Felolvasták a vasárnapi szentmisék alkalmával a Magyar Püspöki Kar augusztus 29-én kelt körlevelét a Magyar Népköztársaság Kormányával kötött megállapodásról. Eszerint a tárgyalások a szerzetesek elleni intézkedések hatására, az ő sorsuk enyhítése céljából kezdődtek, a püspökök semmiképpen sem akarták a római hatáskörbe tartozó jogokat, az Egyház és Állam viszonyának általános szabályozását érinteni, viszont kénytelenek voltak egyes súrlódásokra alkalmat nyújtó kérdésekről tárgyalni. Így jött létre az a megállapodás, mely a békés együttélést szeretné biztosítani. A püspökök fájlalják, hogy a szerzetesek működésének megvonását nem tudták megakadályozni, tiltakozásukat ezzel kapcsolatban most is kifejezik. Elrendelték, hogy a következő vasárnapon a tél előtt álló szerzetesek megsegítésére gyűjtsenek az ország valamennyi templomában, s a felajánlott adományokat egy héten belül szállítsák be az egyházmegyei központokba. (5733/50. Körl.) Az őszi országos gyűjtés később (általában novemberben) rendszeressé vált az idős szerzetesek megsegítésére.

1950. szeptember 19. Megtartotta első ülését a kormány és a püspöki kar megbízottaiból alakított paritásos bizottság. Elsődleges feladata az volt, hogy a szerzetesek működési engedélyének megvonásából eredő személyi, egzisztenciális problémákra megoldást találjon. (BM-GJ)

1951. április 3. A Szabad Nép élesen támadta Grősz érseket és néhány püspöktársát, mert előzőleg megtagadták a Béke Világtanács berlini felhívásának aláírását. (SzK) Ugyanezen a napon egyébként a püspöki kar körlevelet adott ki a békéről, melyet április első felében olvastak fel a templomokban. (1909/51. Körl.)

1951. május 18. Az esti órákban Kalocsán, az érseki székházban letartóztatták Grősz József kalocsai érseket, Gyetvai Péter érseki irodaigazgatót, Sztrilich Károly érseki titkárt és Gombos Károly kanonokot. (BM-GJ) A letartóztatott személyeket és a házkutatás során lefoglalt tárgyakat-iratokat Budapestre szállították.

1951. május 19. Kihirdették az 1951: I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Az önálló hivatal közvetlenül a minisztertanács felügyelete alá tartozott, és az egyházi tevékenységet teljes egészében az ellenőrzése alá vonta. Első elnöke Kossa István eredeti szakmáját tekintve villamoskalauz volt. (BM-GJ)

1951. június 5. A Grősz érsek letartóztatása utáni első körlevél Dr. Kujáni Ferenc érseki helynök aláírásával jelenik meg, és csak igen rövid utalást tartalmaz az érsek akadályoztatásáról, minden bővebb magyarázat nélkül. A körlevél a böjttel kapcsolatban megnyugtatja a hívek lelkiismeretét: a nem saját asztaluknál étkezők azt ehetik, amit kapnak, ha böjtjük nehézségekbe ütközik. (2817/51. Körl.)"

folyt. köv. a következő kommentben

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 16:21:29

@bbjnick:

Az előző komment folytatása:

1951. június 15. Budapesten, a Markó utcában megkezdődött Grősz József kalocsai érsek és társai perének tárgyalása. (BM-GJ)

1951. június 22. A Budapesti Megyei Bíróságon megkezdték Grősz József és nyolc társa perének tárgyalását. Másnap ideiglenesen háziőrizetbe vették Hamvas Endre csanádi, Badalik Bertalan veszprémi, Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspököket. Kényszerítették őket, hogy békepapokat nevezzenek ki püspöki helynökké és irodaigazgatókká, ill. körlevélben ítéljék el Grősz érseket és társait. (BM-GJ)

1951. június 28. Nyilvános tárgyalás után ítéletet hoztak a Grősz-perben. Az érseket 15 évi fegyházra ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és más népellenes bűnök vádjával. A további nyolc vádlott közül Vezér Ferenc pálos szerzetest halálra ítélték. A Grősz-pernek további 24 mellékpere is volt, összesen 15 halálos ítéletet hoztak. (BM-GJ)

1951. június folyamán az ÁEH közölte a püspöki karral, hogy az ordináriusok egy éven át nem nevezhetnek ki és nem helyezhetnek át papokat és más egyházi funkcionáriusokat az ÁEH előzetes hozzájárulása nélkül. Valamennyi egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost neveztek ki, hogy ellenőrizzék azok mindennapos működését. (BM-GJ)

1951. július 3. Püspökkari. A megfélemlített püspöki kar közzétette nyilatkozatát, melyben elítélnek minden államellenes tevékenységet, és ígéretet tesznek a népköztársaság törvényeinek és az egyház és az állam közötti megállapodás betartására. (BM-GJ) A nyilatkozat egyik részlete így szólt: „különösen elítéljük és megbélyegezzük azokat az egyházi személyeket, akiknek bűnös működésére a legutóbbi napok folyamán fény derült.” A szöveget a Kalocsai Főegyházmegyében július 12-én küldték ki, és a rákövetkező vasárnapon olvasták fel a templomokban. (3231/51. Körl.)

1951. július 4. A Magyar Közlönyben megjelent az Elnöki Tanács 1941:20. számú rendelete, miszerint az egyházi vezető állások betöltéséhez (püspök, segédpüspök, főapát, apát, szerzetesrendi tartományfőnök) az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (BM-GJ)

1951. július 8. Az Új Emberben megjelenik Grősz érsek segédpüspöke, Bárd János nyilatkozata: „Mélységesen sajnálom, hogy egy háborús bűnöst segítettem. Ez a pör megmutatta, hogy milyen úton nem járhat egy katolikus pap. Sajnálom és elítélem, hogy érsekem erre az útra tévedt. Kijelentem, hogy a jövőben semmiféle összeesküvésben, vagy bármiféle olyan cselekedetben, mely hazánk, népünk, Népköztársaságunk vagy Népköztársaságunk kormánya ellen irányul, részt nem veszek és becsülettel szolgálom hazánkat, népünket és Népköztársaságunk kormányát. Teljes erőmből támogatom a kormány békéért vívott harcát és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány népünk jólétéért, a mezőgazdasági szövetkezetek megteremtéséért folytat. Éppen ezért támogatom papjaink békemozgalmát.” A szöveg nyilvánvalóan nem Bárd Jánostól származik, a nyilatkozatot kikényszerítették. (Balogh-Szabó 2002. 59.)

1951. július 21. Az Elnöki Tanács elnöke előtt a püspökök és szerzetesrendi vezetők letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. (BM-GJ)

Bővebben itt:

archivum.asztrik.hu/?q=oldal/1950-a-szerzetesek-szetszoratasa-kikenyszeritett-megegyezes

archivum.asztrik.hu/?q=oldal/1951-az-egyhazkormanyzat-intezmenyes-guzsbakoetese-grosz-ersek-letartoztatasa-az-allami-egyhaz

Bell & Sebastian 2014.05.30. 18:34:59

@bbjnick: Július 21. és július 28. -a között (akkor hirdetnek ítéletet Grősz ügyében) pontosan egy hét telik el.

uj.katolikus.hu/kronologia.php?h=8

Nincs itt semmi ellentmondás. Attól, hogy Grősz letartóztatásban van (vagy házi őrizetben) és Czapik helyettesíti, még Grősszel alkudoztak a kommunisták, hiszen ő volt az elnök.
Kisberk Imre tagadta meg az esküt és legalább megvan a szövege több forrásból is.

Csak interpretáció kérdése minden.
Akarja, hogy visszamenjünk a paktumhoz, amit csak nem teljesítettek a kommunisták, és ami visszakozásra késztette Grőszt, ami végső soron a brutális ítéleti tételhez vezetett?

Grőszt hozták zsarolható pozícióba, kötött egy alkut, kiléptek belőle, majd lecsukták 15 évre. Négy év múlva szabadult, majd házi őrizet és '56 -ban visszafoglalja pozícióit. Ebből is látható, micsoda kutyakomédiába / koncepciós perbe rángatták bele, hogy megszerezzék az Katolikus Egyház áldását a szocializmus építéséhez és az állami befolyást felette.

Grősz volt titkárát tudom megjelölni, mint verbális forrásomat.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 18:57:17

Grősz ítélethirdetése 1951. június 28-án volt az eskü pedig 1951. július 21-én.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 18:59:22

A címzés lemaradt!:-)

@Bell & Sebastian:

1) Grősz ítélethirdetése 1951. június 28-án volt az eskü pedig 1951. július 21-én.

2) "Akarja, hogy visszamenjünk a paktumhoz, amit csak nem teljesítettek a kommunisták, és ami visszakozásra késztette Grőszt, ami végső soron a brutális ítéleti tételhez vezetett?" --- kérdezi.

Akarom.:-)

Bell & Sebastian 2014.05.30. 19:12:09

@bbjnick: A paktum

1950. augusztus 30-án Grősz József és Darvas József vallás és közoktatási miniszter aláírta a megállapodást. A megegyezésben a püspöki kar a következőket vállalta:

- Támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét. - Kijelenti, hogy az egyház törvényei szerint eljár azok ellen az egyházi személyek ellen, akik a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és kormányának építőmunkája ellen fellépnek.
- Nem engedi, hogy az egyházat államellenes célra használják.
- Felhívja a hívőket, vegyék ki részüket az országépítés munkájából, amelyre a kormány vezeti a népet.
- Támogatja a békemozgalmat.

A Magyar Népköztársaság ezzel szemben a következőket vállalta:
- Biztosítja a vallásszabadságot.
- Visszaad nyolc katolikus középiskolát.
- Némi támogatást ígér a papság anyagi fenntartására (hiszen az egyház minden birtokát elvették).

Hogy ennek ellenére mi történt, azt tudjuk: az állam a maga részét nem tartotta be.

www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/grosz.htm

m.168ora.hu/tudas/mindszenty-grosz-rakosi-rajk-biboros-ersek-avh-kadar-81564.html

Ezen kívül, a zsinat után, 1965 -ben megkötött Katakomba -paktumban is benne volt a Magyar Katolikus Egyház, amelynek lényege az Evangélium és ősegyház szellemének- és Ferenc pápa által is támogatott aszkéta szolgálatteljesítés vissza hozatala volt.

A legtovább Dél-Amerikában maradt meg ez a törekvés, onnan re-exportáltuk napjainkban.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 19:15:00

@bbjnick: Nem, az eskü egy héttel előtte volt. Ott a link, amit adtam. A lebegtetett ítéleten alapult a kollektív megfélemlítés.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.30. 20:18:40

@Bell & Sebastian:

1951. június 28. Nyilvános tárgyalás után ítéletet hoztak a Grősz-perben.

1951. július 21. Az Elnöki Tanács elnöke előtt a püspökök és szerzetesrendi vezetők letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra.

Bell & Sebastian 2014.05.30. 20:57:41

@bbjnick: Valamelyikünk a történelemhamisítás áldozata. A magam részéről a Püspöki Konferenciának és tanúknak hiszek, ha még százszor is elismétli.

Nézzük a sztorit. Kötöttek egy megállapodást, amit a komcsik nem tartottak be. Erre Grpsz felmondta, mire kivonták a forgalomból. Félelemből aláírta a többi az esküt. Grősz ezt is érvénytelennek tartotta, erre alaposan megmázsálták.

Ki a hibás? Grősz nem, a püspökök félig, a kommancsok meg egészen. Ki nyert ezen a csalafinta módon? A kommancsok? Ki volt állhatatos? Mindszenthy. Ki volt pragmatikus _és_ állhatatos? Grősz. Egyébként a paktum és / vagy eskü Szentszéki jóváhagyás nélkül semmit nem ért Rómában.

Akkor most van -e okunk keresztényként szégyenkezni? Nincs? Hát a Püspöki Konferencia Elnökének? Nincs. És a püspököknek?

Azoknak sincs, kényszer hatása alatt, a kommunista terror nyomására cselekedtek, szabad akaratuk ellenére.

Ebben a sztoriban ennyi volt, nem több, ami nem is kevés.

Jack Torrance 2014.05.30. 23:39:27

"Kis János és a kisjánosok mind nem vették észre, mert nem akarták észrevenni, hogy az általuk imádott alkotmány-bálvány nemhogy nem tudta megakadályozni, de egyenesen elősegítette, hogy néhányan különösebb erőfeszítés nélkül és többnyire észrevétlenül ellopják az ország háromnegyedét"

Az általad imádott alkotmánnyal pedig ellopták a maradékot, plusz előre vagy 20 évre mindent. Nem csak a pénzt, hanem a reményt is.

barsled 2014.06.01. 15:25:23

"Kis János és a kisjánosok mind nem vették észre, mert nem akarták észrevenni, hogy az általuk imádott alkotmány-bálvány nemhogy nem tudta megakadályozni, de egyenesen elősegítette, hogy néhányan különösebb erőfeszítés nélkül és többnyire észrevétlenül ellopják az ország háromnegyedét"

Aki ekkora hülyeséget képes leírni, az miért gondolja, hogy egyetlen szavát is komolyan lehetne venni?

Ja, ellopták az országot/ háromnegyedét. Erőfeszítés nélkül. Néhányan. Észrevétlenül.
Még jó, hogy van/volt aki mégis észrevette és ilyen jó kis posztot rittyent róla.
Rágjuk még. KisjánosahibásamostaniheJzetér'.