Kommentszűrés
’14 máj
18
08:01

Tánc őrzi a magyarságot az argentin pampákon

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

arg6.jpg

„Az milyen, 14000 kilométerre egy kis faluban tizenéves fiatalok, akik nem is beszélnek magyarul, szatmári táncokat táncolnak hobbiból, mert ezzel kötődnek ahhoz, hogy a dédszüleik Magyarországról származnak?” − teszi fel a kérdést a kutató.

Ilyen.

Sári Zsolt néprajzkutató muzeológus épp Argentína pampáit járja. És erről be is számol a blogjában. Arról, hogy miként keveredett az óceánon túl, még Buenos Aires-en is túl az argentin végekre. Pár évvel ezelőtt kezdődött a Szentendrei Skanzen diaszpórakutatása, melynek lényege, hogy mint nemzeti közgyűjtemény, nem csak az anyaország, a határon túli területek, de a diaszpórában élő magyarság építészetét, lakáskultúráját és életmódját is dokumentálják és bemutassák. Előbb Észak-Amerikában kutattak, majd idén rátértek Dél-Amerikára, ezen belül is Argentínára. A kutatók Buenos Aires-től vagy 1300 kilométerre északra, a Magyarországnál valamivel nagyobb Chaco tartomány Villa Ángela és Coronel Du Graty településein találnak az egykor kivándorló magyarok utódaira.

Villa Ángela buszállomásán mintha egy dél-amerikai filmbe kerülnének: néhány kósza ember, kóbor kutya, sivárság és szegénység fogadja őket. Itt ront egy hangos Jó napot!-tal a magyar utazókra Barabás, azaz János Károly. Szállásuk a Barilochole hotel, melynek tulajdonosa Pajor Sándor, harmadik generációs magyar, nagyapja az 1910-es években vándorolt ki Argentínába. Elmennek az egykori családi tanyára, amelyben ma egy őslakos indián család lakik. A Pajor család mintegy kétszáz disznót hizlalt folyamatosan a hetvenes évekig, amikor eladták az első tanyájukat. A megismert családi történetekből egy sikeres migráns család élete rajzolódik ki, akik éltek a lehetőséggel, és hatalmas munkával új életet építettek maguknak, gyerekeiknek, unokáiknak és dédunokáiknak is, akik ebből építkezhetnek tovább.

Az argentínai kutatás újabb állomása az egykori, a magyar közösség tagjai által is látogatott iskolaépület. Az iskolaudvaron két magyar ember vár Sári Zsoltékra. A régi iskolát az 1955-57 között építette a magyar közösség, 1957-ben volt az első tanév. Az iskola 2007-ig működött, azonban már nem magyar iskolának, hanem állami argentin iskolának épült, ahol nem is tanítottak magyarul. Sári Zsolt arról ír: „Mindkét beszélgetőtárs szülei fiatalon hagyták el Magyarországot, egy jobb élet reményében a két világháború közötti időben. Először az Egyesült Államokba szerettek volna eljutni, ám az ottani »Quota Act«, majd az »Immigration Act« bevezetése már nem tette ezt lehetővé, így más országok felé vették útjukat. Sokan először Brazíliába telepedtek le, majd onnan tovább vándoroltak Argentínába. Botka Gyula bácsi édesapja is így jutott el Chacoba, ahol először erdőirtással, majd a megszerzett földön, ötven hektáron növénytermesztéssel és marhatartással foglalkozott, de sokáig megtartotta eredeti mesterségét is, a hentes-mészárosságot. Ezt Gyula bácsi is tovább viszi, a mai napig tart disznókat, marhákat, azokat maga vágja, és készíti a kolbászt vagy a füstölt szalonnát. Az iskolai élményekről elmondta, hogy eleinte nehéz volt, hiszen otthon magyarul beszéltek, volt olyan magyar gyerek, aki úgy került a spanyol iskolába, hogy szinte egy szót sem tudott. De mivel nem volt magyartanár, csak otthon beszélhettek magyarul, hamar elkezdődött a nyelvvesztés. A vegyes házasságokban, különösen, ha az anya volt más nemzetiségű, ez a folyamat tovább gyorsult. Ma még néhány idősebb ember beszéli a magyart, de a fiatalabb generációk már egyáltalán nem beszélnek magyarul.”

arg2.jpg

arg1.jpg

arg5.jpg

A Magyar Egyesület bejárati ajtaja mellett festett magyar és argentin zászló, belül további rengeteg magyar zászló, lampionszerűen kifüggesztve. Egy fesztiválokhoz használt kocsin a Hungaria felirat mellett egy kartonból készített hatalmas koronamásolat és egy turulszobor látható. „Számukra a turul egy totemmadár, amely a magyarság egyik szimbóluma, a korona pedig a nemzet összetartozásának jelképe. Nem kevesebb és nem több.”

Ahogy Sári írja: a helyi magyarok minden péntek este összejönnek az 1932-ben alapított Magyar Egyesület székhelyén, hogy együtt legyenek, húst süssenek és beszélgessenek. A beszélgetést néhány magyarul még beszélő ember viszi, de itt vannak a nem magyar családtagok, sőt néhány idősebb ember is, akiknek nincsenek magyar gyökereik, de jól érzik magukat ebben a közösségben. Ünnepeken még ma is gyakran főznek töltött káposztát, amit a már csak spanyolul beszélő fiatalok is magyar nevén neveznek. Az este fénypontja Vajda Pista bácsi születésnapjának megünneplése. Ünnep esetén elmaradhatatlan a születésnapi torta, ami mindig egy dobostorta, amit a magyar közösség egyik leglelkesebb és legszebben beszélő tagja Gizella néni, vagy ahogy itt mindenki szólítja, Icsi készített.

Egy csapat fiatal épp szatmári magyar néptáncot gyakorol.

arg3.jpg

arg4.jpg

A magyarságukat a táncban fejezik ki. Élvezik a táncot. És azt, hogy együtt lehetnek az argentin pampákon, egy kietlen raktárban, még Buenos Aires-től is messze, Magyarországtól már 14 ezer kilométerre, magyar zászlók alatt, magyarul nem beszélve, mégis, táncolva, magyarként.

*

Fotók: Sári Zsolt.

Címkék: kutatás magyar nemzet kultúra utazás életmód néprajz diaszpóra külhoni magyar Argentína Sári Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr936173717

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tánc őrzi a magyarságot az argentin pampákon 2014.05.18. 09:39:01

Ilyen az, amikor 14 ezer kilométerre egy kis faluban tizenéves fiatalok, akik nem is beszélnek magyarul, szatmári táncokat táncolnak hobbiból, mert ezzel kötődnek ahhoz, hogy a dédszüleik Magyarországról származnak.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jm padilla · http://gozdom.blogspot.com 2014.05.18. 09:55:09

aki nem beszél magyarul, az nem magyar. legfeljebb náci fajelméletek szerint.
amúgy, szegények, ponfix olyanok mint az etióp zsidók.

unionista (törölt) 2014.05.18. 10:06:57

a kitömött turul totem. rongyból varrt korona. ez inkább cigány kultúrára hasonlít, és nem az autentikus magyarra. nem a tégla, hanem a malter.

Toby6 2014.05.18. 10:23:34

ha a hülyeség növesztene, honfitársaim egy része ülve nyalná a holdat... valami, ami szép, és üdvözlendő, azt ostobán ekézik... akinek a dédszülei voltak magyarok, Argentínában az ott élőkkel tudott családot alapítani ( vagy egymást közt betenyészni)...

h734790 2014.05.18. 10:39:15

Amit ez a riport bizonyít, az az, hogy a nemzethez tartozás nem egybites dolog. "autentikus magyarság", "aki nem beszél magyarul, az nem magyar", "akinek nem fáj Trianon, az nem magyar" - az ehhez hasonló kijelentések értelmetlenek.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.18. 10:48:57

@h734790: szerinted. mert nagy káosz van a fejedben.
teljesen értelmetlen a kommented

h734790 2014.05.18. 11:25:04

@tesz-vesz:
A moldvai csángók román táncai és román jövevényszavai "autentikus magyarok"-e?
A rácoktól átvett kadarka szőlő (és maga a szó) az "autentikus magyar" borkultúra része-e, vagy valami idegen, balkáni dolog?
Az autentikusság ellen vétő hiba-e, hogy a tánctáborokban tanítják, a táncházakban járják a kalotaszegi invertitát?
A vajdaszentiványi batuka (bâtuta) román tánc-e vagy magyar?
A paszabi cigány énekek és táncok a lesajnált, rongybólvarrtkoronás cigány kultúrához tartoznak-e, vagy a magyarhoz?
Gozsdu Manó magyar volt-e vagy román?
A magyarul nem tudó Franz Liszt elég magyar-e nekünk?
Várom az egybites válaszokat, szeretnék egy kis rendet a fejemben lévő káoszban.

unionista (törölt) 2014.05.18. 11:36:26

@h734790:
az autentikus magyar paraszti kultúra tájjellegű. az alapja a tájhoz, a vidékhez való alkalmazkodás. ennek itt nyoma nincs. ettől még persze színes rongyokból lehet varrni szent koronát. az a cigány kultúra. ezek persze békében élhetnek egymás mellett, csak túlságosan nem keveredhetnek. az egyik a tégla, a másik a malter.

Urfang 2014.05.18. 12:12:42

@h734790:

Ne lovald bele magad, a Mandiblog rezidenseitől mindig ugyanaz várható, a témától teljesen függetlenül. Némi cigányozás és zsidózás bevezetésképpen, majd a kiábrándult, gúnyos megjegyzések, a sértett felsőbbrendűségi tudat keserű megnyilvánulásai.

Tök jó, hogy ott Argentínában ezt csinálják, hogy az emigráns dédszülők ilyen nyomot hagytak, de ennek a kiégett társaságnak ez is csak egy újabb apropó, hogy a becsmérlő, lekicsinylő ellenszenvüket kiönthessék. Mi inkább becsüljük meg őket, amiért tőlünk ilyen távol is fenntartják az identitást és a származástudatot, megőrzik a magyar kultúra nyomait a messzi pampákon is.

unionista (törölt) 2014.05.18. 12:35:00

@Urfang:
a cigány mióta szitokszó? miért nem szabad azt mondani, hogy ebben az esetben a szatmári tánc a cigány kultúrát őrzi? a cigányok varrnak rongyból szentséget. ez is cigány kultúrából ered:
files.mommo.hu/pictures/000/242/242768_19fd02d535_s.jpg
a tájhoz igazítva válik magyarrá. a puszta száraz virágaiból rakják ki a koronát. és fölé magasodik a reformált nagytemplom. így lesz ez a latinkeresztény európai kultúra része. most én értem, hogy ez a világkép a zsidóságnak nem tetszik. de nehogy már ez ne legyen legitim. hja és a zsidó sem szitokszó.

Miklós Torma 2014.05.18. 12:58:29

30 evig eltem külföldön es sok idös magyar szarmazasu emberrel talakoztammerre a szogalatom miatt kerültem ,nekem is jolesett es plane akik mar regota kint eltek es nem talalkoztak magyarul beszelö emberrel,sok komentelö összekeveri a hülyesegeit a normalis gondolkodasuval,igenis a leszarmazottak probaljak a nephagyomanyt fentartani megha nem is beszelnek magyarul,ez tisztelet a valsag es haborus körülmenyek miatt külföldre tavozo dednagyszülöknek,sok hozzaszolo nem is tudom miert ir be ,sajnos ezek az elkorcsozott fajtahoz tartoznak.nekem is kb 20 ev utan jolesett magyarul beszelni,erdekes nem felejtettem el,1 2 evig kint dolgozo hazankfia megjatsza ,hogy elfelejtett magyarul.erdekes ahova dolgozni mentek,pl nemet vagy anglia meg azon a nyelven sem beszelnek.tapasztaltam mivel engem kertek tolmacsolni sokszor.ez betegsegük mint a celebseg.

Urfang 2014.05.18. 13:02:45

@unionista: Na látod erről beszéltem. Totál értelmetlen cigányozás meg zsidózás ahelyett, hogy az argentínai magyar identitású közösségről beszélnénk. Itt a mandin bármi legyen is a téma, mindig ezek a rögeszmék sülnek ki belőle.

unionista (törölt) 2014.05.18. 13:49:29

@Urfang:
komolyan nem értem, hogy miért probléma ha valaki azt mondja: jé, cigányok. rongyból varrják a szentségeket, kitömött totemállataik vannak. ezek a gyerekek a szatmári táncokból sem a csapásoló motívumokat vették át. nem népviseletben, hanem színes ruhákban táncolnak. nem csizmában, hanem papucsban. de attól az nem rossz. ezek az emberek döntően cigányok. ha a nyelvet sem beszélik, akkor kárpát-medencei cigány kulturális identitással rendelkező argentinok. én értem, hogy ilyenkor a zsidók megijednek, hogy ők is meg lesznek így különböztetve. ha valaki kimondja, hogy "cigány", akkor nem lehet más csak rasszista. ha valaki azt mondja: "zsi", akkor biztos fasiszta.

nyisztor 2014.05.18. 16:00:55

Az Isten háta mögött az életüket szépítik meg emberek egy hagyomány megteremtésével és életbentartásával. Közben tiszteletüket-szeretetüket fejezik ki más, nekik ismeretlen emberek közössége iránt.
Mivel én is ezen közösség tagjának vallom magam, köszönöm nekik, és szimpátiával gondolok rájuk.

Urfang 2014.05.18. 16:14:02

@unionista: Nincs értelme tovább ragozni, ha te úgyis mindig csak a saját rögeszméiden tudsz kérődzni.

Nem az a lényeg miből van az a korona, hanem hogy mit jelképez. Nem az számít, hogy milyen ruhában ropják a táncot, hanem csak az, hogy ropják. Nem az a fontos, hogy egy rosszhiszemű mandiblogos lecigányozza meg lezsidózza őket, hanem az, hogy ők minek tartják saját magukat.

Ha nem tudsz örülni annak, hogy ők ápolják a magyar hagyományokat az nem az ő hibájuk.

unionista (törölt) 2014.05.18. 17:57:08

@Urfang:
nem a magyar hagyományokat ápolják. hanem a magyarországit. a magyarországi cigányt. szerintem az vicc, hogy ebben az országban nem lehet azt mondani: CIGÁNY. mert akkor egy csoport rögtön rasszizmust kiált. és ha azt mondják nekik, hogy ez hülyeség, akkor antiszemitizmust.

Szindbad 2014.05.18. 18:15:59

@unionista: várjál, kimondom: CIGÁNY. és most húzzam be a nyakam? Vagy mit remélhetek, kicsi rettegő?

Urfang 2014.05.18. 18:22:00

@unionista: Nyugodtan ki lehet mondani, hogy cigány, nem kell rettegned. De attól még nem tudod elvitatni ezektől az emberektől, hogy a magyar kultúrát ápolják. Nem is értem miért fáj az neked, hogy ők ott őrzik a magyar identitást.

Az egész elméleted arra épül, hogy rongyokból csinálnak koronát (a cikk szerint kartonból) ami szerinted cigány szokás. Nevetséges vagy, az elméleted egy rossz vicc.

unionista (törölt) 2014.05.18. 18:27:39

@Szindbad:
éppen azt mondom, hogy nem kell behúzni a nyakad ha azt mondod: CIGÁNY.

unionista (törölt) 2014.05.18. 18:30:35

@Urfang:
akkor szerinted mi a cigány kultúra. van olyan egyáltalán? vagy magyarországon csak MAGYAR kultúra van?

Urfang 2014.05.18. 18:46:55

@unionista:

Nem, de lecigányozni őket azért, mert építettek egy korona másolatot... ez nekem túl magas.

Amúgy meg lehet cigány, vagy lehet mesztic is, az identitás nem a bőrszíntől függ. De egy karton korona alapján bárkinek is belőni az identitását, hát ehhez olyan nagy koponya kell mint te.

unionista (törölt) 2014.05.18. 19:05:06

@Urfang:
nézd a képeken az látszik, hogy egy csoport egy külvárosi raktárépületben rongyból varrja szentséget. kitömött állatra mondja azt, hogy az totem. nincsenek kimeszelve a falak. a fiatalok színes ruhákban és papucsban táncolnak. erre elemi közelítéssel azt lehet mondani: cigányok. arról nem én tehetek, hogy szerinted ez "lecigányozás".

Cabolch 2014.05.18. 19:10:53

@Urfang: hagyd már, látod, hogy trollkodik, ne etessük, ugorjunk :)

Urfang 2014.05.18. 19:19:50

@unionista:

Ha nem kartonból lenne a korona, hanem aranyból, akkor meg zsidók lennének mi? Mindegy, befejeztem, monomániás rögeszmékkel nincs értelme vitatkozni.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.18. 19:19:57

Nemrég vetített az királyi tévé egy dokufilmet az argentínai magyarokról. Viszonylag sokan vannak és a beolvadás többféle állapotában. Az utolsó nagy magyar "turnus" '56-ban érkezett, közülük még azért jónéhányan élnek. Van, ahol még magyar nyugdíjasotthont, kétnyelvű (spanyol-magyar) katolikus iskolát is tartanak fenn, máshol már csak a magyar klub, kultúrház működik.

Az egyik legfontosabb identitásőrző tényező a református egyház volt (számos magyar református parókia, egyházköz(ös)ség létezett), de mivel Argentína katolikus, így a vegyesházasságok révén az argentínai magyar reformátusság már szinte teljesen "elfogyott". A Katolikus Egyházban viszont elég komoly magyar kulturális élet folyik: szépszámmal vannak fiatal másod-többed generációs magyar származású értelmisik, akik beszélnek, olvasnak magyarul, járnak Magyarországra, és könyvkiadással, rendezvényekkel, kiállításokkal, irodalmi, zenei, történelmi stb. eseményekkel tartják felszínen és népszerűsítik a magyar kultúrát. Ezeket a programokat állítólag az argentinná lett magyarok és a magyarsággal semmiféle viszonyban nem álló argentinok is látogatják.

A kultúraőrzésnek az a kisközösségies, családias, népies formája is sokfelé él, amiről a poszt is szól. Argentinában ez egyébként is divat, nem csak a magyarok, de a lengyelek, olaszok, németek stb. is űzik. Nemzeti ünnepeken, közösségi alkalmakkor összejönnek és mulatnak. A különféle nemzetiségek egymáshoz is eljárnak, bemutatókat tartanak és csinálnak nemzeti főző-, tánc- stb. versenyeket.

A magyar népzene és néptánc nagyon menő most Argentínában. Vannak olyan magyar származású argentin zenészgyerekek, akik Magyarországra utaztak népzenét tanulni, ezek felkapottak, hívják őket mindenfelé, a magyar eseményeken mindenfelé szól az autentikus magyar népzene, táncházakat tartanak, ahová nem csak a magyargyerekek, de azok argentin kisbarátnői-kisbarátnői, ismerősei is eljárnak.

Stb.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.18. 19:30:27

@bbjnick:

kisbarátnői-kisbarátnői=kisbarátnői-kisbarátai

unionista (törölt) 2014.05.18. 20:20:54

@Urfang:
akkor meséld már el, hogy mit látsz a képeken.

Szindbad 2014.05.18. 21:03:01

@unionista: Onnan is látszik, hogy cigányok, hogy a bénák a koronára ferdén rögzítették a keresztet. :DDD

unionista (törölt) 2014.05.18. 21:38:38

@Szindbad:
nem akarom elismételni, hogy miből látszik. amit a képen látsz, abból. sajnálatos módon az van, hogy az autentikus magyar paraszti kultúra a kárpát-medencén kívül tartósan sehol sem vert gyökeret. a magyar nyelv sem terjedt el. magyar kereszténységről nem lehet beszélni. csak magyarországiról. én azt sem látom, hogy tömegével jönnek ide argentinok azért, hogy tanulmányozzák a magyar népzenét. az a realitás, hogy ennek a népnek van egy nagyon erős bezártság tudata. a nép magára van utalva. ami nem azt jelenti, hogy nem lehetne kicsit nyitottabb. de az messze van attól, amiről az ortodox liberális értelmiség (a "zsidók") papolnak. arról, hogy fogadjál be mindent. és ha akarsz versenyezni a világegyetemmel, akkor elpusztulsz. nekem személy szerint nincs ilyen problémám. felőlem legyen nagyon nyitott a gazdaság. de mondjuk vámospércsre igaz a zsidók globális kapitalista tézise: ha nem versenyeznek a világgal, akkor elpusztulnak. majdnem az ellenkezője igaz. ez a kultúra nem univerzális. beleírhatnak akármit a szent könyvekbe. régiekbe és újakba. ha valakinek kevés esze van, akkor nem ortodox liberális. nem ortodox, de liberális. még viccesebb, amikor az ortodox nacionalisták beszélnek arról, hogy ősnemzetből világnemzet lettünk. kiáll egy zámolyi parasztcsaládból származó és mondja, hogy ősnemzetből világnemzet lettünk. és nem lehet mondani: ez a számok nélküli nagyot mondás a cigánytelepről van, hé. ez a két csoport uralja a közéletet. baloldal/jobboldal.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.18. 21:48:05

@unionista:

Ez van:-]

Főcím: Magyarok Dél-Amerikában
Műsorújság szerinti cím: Húngaro - Magyarok Dél-Amerikában
Epizódcím: Argentína
Műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Gyártási év: 2013
Adásnap: 2014. március 04.

nava.hu/adatlap/?id=1815812

unionista (törölt) 2014.05.18. 22:52:30

@bbjnick:
sajnos nem sikerült lejátszani. azt írta ki: nem "nava pont". az adóforintokból gyártott közszolgálati műsort "szerzői jogi okok" miatt csak ezeken a helyeken lehet megtekinteni. így kénytelen vagyok az összefoglalóból tájékozódni.

azt írják, hogy elég sok magyar vándorolt ki dél-amerikába. a második háborúig legalább 180,000 ember. abból már összejöhetne 5-6 hajdúszoboszló akár. de nincsenek ilyenek. néhány helynév őrzi a kivándorlók "emlékét". ez is a magyar kultúra környezetfüggő jellegét támasztja alá. a töltött káposzta "elvitelre" nem működik. nem olyan, mint a döner kebap. a világ elég sok helyén van "chinatown", de a magyarok legfeljebb néhány aprajafalvát tudtak szervezni. most persze ebből nem az következik, hogy a magyar kultúra "nem versenyképes", hanem csak az, hogy nagyon erősen kötődik egy tájegységhez (a kárpát-medencéhez) és a (magyar) nyelvhez. értem, hogy ezeket a csoportokat a református egyház próbálja összetartani (a római katolicizmus idegen terepen bedarálja), de ez sem nagyon működik európán kívül. ezek az amerikai, ausztrál közösségek - legyenek eredendően cigányok, keresztények, vagy zsidók - asszimilálódnak.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.18. 23:47:58

@h734790: akinek fáj Trianon, az a magyar(szívű)
Lisztnek nyilván fájna trianon, de mégse igazi magyar az, aki nem tud magyarul. de ő valamennyire tudott, apja magyar is volt, útleve is magyar volt, magát magyarnak tartotta.

román jövevényszó miért lenne autentikus magyar te elmebeteg?

a cigány ének nem a magyar kultúra része. godzsu meg román volt.

Bell & Sebastian 2014.05.19. 01:44:41

@bbjnick: Stimmel, ezt pont láttam.

Mostanában minden buliban internet -alapú a zene. Masina rákötve a laposra, Tecső, azt látni-hallani. Önjelölt dízsí nyomkod, elképesztően nyomorúságos a élt zenei kultúra. Tánc? Ugyanmá? Népi tánc? Hülye vagy? Erről ennyit. Dicsőség a pampák betyárjainál.

Megmaradás nyelvben-kultúrában. Még ha össze is jönne (mondjuk tömbben maradna) nagy biztonsággal belefagyna abba az állapotba, amit utoljára megéltek, még az őshazában, majd onnan differenciálódna, komótosan-lassan a különféle szórványok között.

Reménytelen küzdelem ez, még az oly sokat próbált, évezredes diaszpóráknak is.

Az bizony igaz, hogy a nyelv megőrzése nélkül a hagyományápolás is elhal. Nem kell hozzá külön apparátus, ha a hitközösség emeli a zászlót.

Ebben, a kiüresedett világban, a harmadik generációig továbbvitt örökség is szép teljesítmény. Isten tartsa meg őket magyarnak minél tovább. Mert más nem fogja.

h734790 2014.05.19. 09:42:32

@tesz-vesz:
Hány évszázad után válnak a jövevényszavak "autentikus magyarrá" számodra, te ostoba tökfilkó? Mi alapján döntöd el, hogy mitől cigány ének valami, és mitől magyar? Attól tartok, lövésed sincs a magyar népi kultúráról, történelemről és nyelvészetről, a világképed nacionalista lózungokból és közhelyekből áll össze, és meg sem próbáltad megérteni, hogy akivel "vitatkozol", mit akar mondani. Ennyit a veled való kommunikációról, meg a netes fórumok eszmecserére való alkalmasságáról.

Ruprecht. 2014.05.19. 21:43:46

Előbb tanuljanak meg magyarul, olvassanak Petőfit, József Attilát, Kosztolányit, Karinthyt, stb., aztán magyarkodjanak tánccal.