Kommentszűrés
’12 nov
22
12:01

Hollywood-hadművelet – Az Argó-akció

Írta: baranyi.m

ben_affleck_argo_akcio.jpg

Film is a battleground.” (Samuel Fuller)

A Brezsnyev–doktrína lánctalpakon gördülve érkezik Afganisztánba; Iránban elzavarják a sahot és visszatér a száműzetésből Khomeini ajatollah; az egyre népszerűtlenebbé váló Jimmy Carter pedig újraválasztási kampányára készül demokrata párti kihívója, Ted Kennedy ellen – nagyjából ezek az események határozták meg az amerikai külügyérek mindennapjait 1979 végén. Az ország november 4-én szenvedte el egyik legnagyobb hidegháborús blamázsát: feltüzelt tömeg szállta meg a teheráni nagykövetséget, és a túszul ejtett több mint ötven amerikai elengedéséért cserébe azt követelték Washingtontól, adják ki országuknak a sahot. Néhány diplomatának azonban sikerült meglógnia, erről azonban az iráni vezetésnek egyelőre fogalma sincs. Ben Affleck mától a mozikban látható, Argó-akció c. filmje az ő kiszabadításuk történetét dolgozza fel.

Jászon, az ókori görög hős egy emberöltővel a trójai háború előtt társaival hosszú és vesződséges útra vállalkozott, hogy megszerezzen egy értékes kincset, az aranygyapjút – röviden így szól az argonauták története. Tony Mendez (Ben Affleck) sem vállal kisebb kockázatot, az ő feladata azonban annak a hat amerikainak a megszöktetése, akik a túszsorstól megmenekülve a kanadai követségen húzták meg magukat. Útjára azonban nem az Argo hajó, hanem a British Airways járata repíti, nem kalózokkal kell megküzdenie, hanem cserzett arcú, mord vámosokkal, és megbízója sem Péliász király, hanem az elnök – pontosabban a CIA.

A külügy gondterhelt fejesei abszurdnál abszurdabb ötletekkel állnak elő, miként hajtsák végre a mentőakciót. Egyikük bicikliket küldene, hogy a túszok a határig tekerjenek. Egy másik nyelvtanári álcát, egy harmadik mezőgazdasági szakértőkről szóló fedősztorit javasol – mivel azonban összes angoltanár lelécelt, és beköszönt a tél, egyik változat sem működik. A legőrültebb ötlet Mendezé: menekítsék ki a diplomatákat kanadai filmstábnak álcázva, egy forgatás terepszemléjének ürügyén! Ezzel egy csapásra helyreállna a megtépázott nemzeti nimbusz, és képletesen a Los Angeles–i domboldalban düledező Hollywood felirat is. Képtelenség, de mi van, ha működik?

Mendez felkeresi John Chambers (John Goodman) maszkmestert, és Lester Siegel (Alan Arkin) producert, Hollywood két nagymenőjét, hogy segítsenek az akció kivitelezésében. Elkészül a forgatókönyv és a filmplakát, bejegyzik a produkciós irodát, nagyszabású sajtótájékoztatót tartanak az Argo címre keresztelt, Csillagok háborújára hajazó kamu sci-firől, amiben idegenek támadják meg a Földet. Mendez pedig a fantomvállalat producereként indulhat a túszokért.

Ben Affleck kémdrámája szinte dokumentarista pontossággal mutatja be a forradalom utáni Irán fanatikus–fanatizált figuráit, illetve a nagykövetség megszállását – talán az Algíri csata képsoraihoz fogható látványossággal. A falakról Nagy Testvérként letekintő gigantikus Khomeini-portrék, a Nagy Sátánt kórusban átkozó, dühös diákok és a rendszer daruskocsikra felakasztott ellenségei hitelesen idézik meg a síita rezsim atmoszféráját. A tweedzakó-garbó-kombók, a pornóbajuszok, a kihajtott gallérok, a hatvanas évekhez képest már visszafogottabb trapéznadrágok, és a Sultans of Swing pedig azokat az időket, amikor a CIA házon belül csőpostán, kifelé telexen küldözgette üzeneteit, a repülőkön pedig lehetett cigizni.

Az Argó-akció megtörtént eseményeken alapul: Tony Mendez létező személy (ma Marylandben éli a nyugdíjas CIA–tisztek mindennapjait), akárcsak John Chambers, akinek a filmtörténet Mr. Spock füleit és a Majmok bolygója maszkjait köszönheti. Affleck ügyesen szövi össze a fikció és a valóság szálait, még azzal együtt is, hogy a mentőakció kissé túlpörgetett végjátéka inkább a Kémek a sasfészekbent idézi. Klasszikus szerezd-meg-a-szajrét-filmről van itt szó – csak a bejáratot nem nácik, hústorony biztonságiak, vagy a maffiózó verőemberei őrzik, hanem az iráni forradalmi gárda arcszőrben gazdag zöld géppuskásai.

argo_akcio_goodman_arkin.jpg

Affleck filmjében Hollywood világa épp olyan találó a joviális, cinikus Chambersszel és Lester Siegellel, a dörzsölt, kiégett filmmogullal (akinek hantázásban nincs párja, ha dollárokról van szó); mint Langley-é, a CIA központjáé, ahol az ügynökök mérgükben telefonkagylóval verik szét a bögréjüket, és meetingekről rángatnak elő döntéshozókat, ha épp nem a raktárban aktakukacoskodnak. Ráadásként egy rövid jelenet erejéig feltűnik Paul Thomas Anderson filmjeiből ismerős klasszis, Philip Baker Hall (Warren Christopher külügyminiszter–helyettes szerepében), és Affleck fut egy tiszteletkört a hetvenes évek klasszikus politikai paranoia–filmjei előtt is (Az elnök emberei, A keselyű három napja).

A film egyik csúcspontja a jelenet (az egyszeri mozinéző is klausztrofóbiás lesz tőle), melyben a VW–kisbuszba bezsuppolt, komikus ruhákba öltöztetett, halálfélelemmel küzdő álstáb tüntetők tömegén araszol keresztül, akik kiabálva dörömbölnek a karosszérián. Ben Affleck egyébként rendezőként nagyobbat alakít, mint a Hollywood–Langley–Teherán vonalon ingázó ügynökként: Az Argó-akció pörgős és feszült, itt–ott egészen humoros, és Oscar–esélyes film – talán Alexander Desplat zeneszerző (többek közt: A király beszéde, Holdfény királyság) is elnyeri végre négy jelölés után a neki kijáró aranyszobrot. Az összképet még Jimmy Carter önfényező vallomása sem tudja elrontani a stáblista alatt: igen, ugyanazé a Jimmy Carteré, aki annak idején látványosan képtelen volt kezelni az iráni helyzetet, és részben ezért szavazták ki a Fehér Házból. Mendez akcióját csaknem két évtizedig titokban tartották, a közvélemény 1997–ig úgy hihette, Kanada szervezte meg a hat túsz kimentését.

Az Argó-akció valós története könyvben is olvasható a Partvonal Kiadó jóvoltából.

Címkék: film történelem USA Irán Ben Affleck Az Argó-akció

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr344919618

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.22. 12:39:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kispufi 2012.11.22. 12:38:30

Hm. Rendesen felcsigázott.

Bloodscalp 2012.11.22. 13:12:11

bezzeg ronald milyen jó elnök volt! a behalt blogotok is tökéletesen bemutatja.

Ez egy egyszer jó megnézni filmnek tűnik, és ennyi.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.11.22. 13:50:53

@kispufi: engem is, meg fogom nézni, meg el is olvasom.

spontan · http://erdekessegek.info 2012.11.22. 15:36:37

Ez az Affleck érdekes figura. Ki gondolta volna, hogy ez a nem túlságosan kiemelkedő, szépfiú színész ilyen jókezű rendező lesz?

Alfőmérnök 2012.11.23. 12:11:15

A mottóban olvasható idézetet a Bolond Pierrot-ban mondja Samuel Fuller:
www.youtube.com/watch?v=ZPXV_Tm6iIw

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.11.26. 11:54:03

olyan mintha két különböző filmet láttunk volna, én meg a posztszerző, legalábbis atekintetben, hogy pár olyan dologról még említést sem tesz, amik számomra a legfontosabbak a filmben.
emellett a posztszerző "elegánsan" vagy mondjuk nevén: undorítóan átsiklik. a józan ész figyelmen kívül hagyása nem jó pont nálam.

a film elmondja már az elején, hogy a sahot az amerikai kormány ültette a helyére, aki engedte az angoloknak és a jenkiknek az olajmezők kiaknázását megfelelő mennyiségű júdáspénzért. a film korrekt a saját történelmével szemben. de a posztszerző ezt elnézte? miért nem reflektál erre? nála természetes az hogy az erősebb gyerek elveszi a gyengébb uzsonnáját? ez a mentálitás ugyanaz, mint amit a szovjetúnió művelt, leigázni és hódítani, csak ha valamenyil nép felkel, akkor utána ne a hódító agresszort sirassuk és ne drukkoljunk a forradalmárok leverésére, ez az igazi objektív (liberális) szemlélet, minden népnek joga van a szabadsághoz.
vessük össze ajatollahot és Mindszentyt - mégha őrült ötletnek is tűnhet teljesen megállhatná a helyét, ha győz az 56-os forradalom, ki sajnálná a ruszkikat?
tény hogy a civilek nem tehetnek róla, nem kell őket büntetni, de az is tény, hogy dávid mást nem tud tenni góliát ellen. a harmadik világban rendkívül sokan gyülölik az usát és sokan drukkoltak oszama bin ladennek. ez nem véletlen.
ahogy az is tény, mikor felrójuk a civil jenkik bántalmázást, hogy a sah korábbi erőszakszervezete a savak, a magyar ÁVÓ-nak, ÁVH-nak felelne meg, szintén civileket, a saját népét bántalmazta, kínozta, ezt nem árt kihangsúlyózni. ezeket, a sahot és a savakot amerika szabadította az iráni perzsa népre.
a sah előtt demokratikus választások voltak, ne felejtsük el, csakhát a valóban demokratikus választsások nyertesei nem kedveztek az amerikai érdekeknek, ezért a hipokrita usa megbuktatta azt. mert neki ehhez "joga van" ugyebár.
khomeini ajatollah azt tette a gyilkosságokkal, amit Pongrátz Gergely tett 56-ban, az ávósokat ki sajnálná? persze voltak biztos ártatlan áldozatok, de cél ugyanaz, és az eszköz is, nekünk is forradalom kellett volna a rendszerváltáskor, ha valódi rendszerváltást akarunk meg kell érte küzdeni.

"Az összképet még Jimmy Carter önfényező vallomása sem tudja elrontani a stáblista alatt: igen, ugyanazé a Jimmy Carteré, aki annak idején látványosan képtelen volt kezelni az iráni helyzetet, és részben ezért szavazták ki a Fehér Házból."

és ezekután még cartert átkozza a posztszerző? mire fel? azonkívül hogy a báb reagen szeretetére predesztinálják a labanc mandarinokat, én csak jót hallottam carterről.
a film nem mond carterről egyértelmű hibákat, úgy érzem már megint más filmet néztünk. és a végén se dicsőíti magát carter.

kiderült már, hogy mi volt az oka az afganisztáni háborúnak, milyen hamis indokkal vezették bele a világ nyugati közvéleményét a háború pártolásába
kkbk.blog.hu/2012/05/11/fair_game_2011

a világ mégse tesz semmit, vajon miért nem? valószínű azért, mert ez a hálózat olyan nagy, hogy az egész nyugati világot uralni tudja. egyetlen igazi ellensége van, az arabok és kína, oroszországot szerintem megvették kilóra, nekem azt mondták az egyetemen, hogy a szovjetúnió bukását az usa általi eladósodás okozta...

van a monroe-elv és a Manifest Destiny, amik állítólag elfogadhatónak állítják be a jenkiknek más népek és kultúrák leigázását, csakhogy - ahogy mi magyarok sem részesülünk csányi korrupt gyarapodásából, úgy - az amerikai nép sem részesül a nagyvállalatok külföldi expanziójától.

kkbk.blog.hu/2012/02/18/kotelezo_olvasmany_gazdasagi_bergyilkos

nem érdemes tehát józan embernek támogatni az usát. itt mégis megteszik; vagy buták, vagy ők is a szolgalelkű, ezüsterszényű nyugati világ részesei. árulók.

itt is sokan utálnák az usát, ha nem lennének a tudatos vagy oktalan árulók, akik félrebeszélnek. véletlenül is lehet ugyanis elárulni a hazát, az se sokkal szebb, mint aki tudatos kapzsiságból teszi.

a film jó, egyszernézős kategóriájában a legjobb, oszkárt nem adnék neki, de függ a mezőnytől is, hogy milyen lesz lincoln. a kisbuszos rész nem okoz klausztfb.-át és nem ez a film csúcspontja, hanem inkább a reptér.
amúgy a filmben Lester Siegelről, a hálivudi kiégett zsidóról és a barátjáról eszembejutott marlon brando híres mondása holivudról.
viszont ben affleck végre felnőtt