Érzékek a világ végén - Hétköznapi pár
2011. december 04. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Érzékek a világ végén - Hétköznapi pár

  Mire megyünk, ha elveszítjük az érzékeinket? Tudatában vagyunk annak, mennyi szépség is van az életben, így, önmagában? Hétköznapi kérdésre keresi a választ nem hétköznapi körülmények között egy fiatal pár a skót David Mackenzie filmjében.

  A Hétköznapi pár persze újra egy szerencsétlen magyar címválasztás volt: az eredeti cím (Perfect Sense) sokrétű szójátékát nem sikerült visszaadni magyarul, így a gyanútlan filmnéző egy átlagos, életszagú brit szerelmi drámát képzelhet maga elé. Ez azonban inkább a Young Adamre, David Mackenzie 2003-a filmjére igaz, amelyben a ködös, szürke skót nagyvárosok kietlen vidékei biztosítottak hátteret egy klausztrofób szerelmi thrillernek.

  Klausztrofóbiában nincs hiány a Hétköznapi Pár esetén sem. Skandináv iskolát követő, fullasztó kamaradrámáról beszélünk, ami nem meglepő, hiszen a dán Kim Fupz Aakeson írta a forgatókönyvet. A Young Adamhez hasonlóan itt is a skót Ewan McGregor játssza a főszerepet, és ezúttal is a komor Glasgow a történet színtere. Egy magányos férfi és nő (Eva Green) kezd flörtölni egymással egy hátsó udvaron, a világ azonban hamarosan bekopogtat a bimbózó szerelembe: furcsa járvány tör ki, amelyben az emberek egymás után kezdik elveszíteni az érzékeiket. A nő biológusként kutatja a járvány okait, míg a mesterszakácsként dolgozó férfi az ízlelés elvesztése kerül nehéz helyzetbe. A pokol azonban csak itt kezdődik el: hogyan reagál egy társadalom és az egyes emberek, ha elveszítik az egymással való kapcsolatot biztosító érzékeket?

  A Hétköznapi Pár nem sci-fi, nem is keres (ál)tudományos válaszokat az elképzelt járvány indokaira. A film inkább tanmese, mindannyiunk okulására. A témához tökéletesen illeszkedik a sötét képi világ és az aláfestésül használt melankolikus kamarazene. A történet önmagában alkalmas arra, hogy hollywoodi jellegű, lapos és bombasztikus katasztrófafilmet vagy közhelyes-giccses szerelmi sztorit forgassanak belőle. Az előbbi zsákutcát határozottan elkerüli Mackenzie, a jelen lévő túláradó érzelmeket pedig fanyar fekete humorral és abszurd epizódokkal ellensúlyozza a rendező. Ewan McGregor és Eva Green párosa sem alkot egybites hőst és hősnőt: felületes, nőcsábász férfiként és cinikus, megkeseredett tudós nőként játsszák el a két fő karaktert, akik a történet során ébrednek rá elfojtott érzelmeikre, hogy egy összeomló világban megnyíljanak egymás előtt.

  A különös eseményeket nem túlmagyarázó, egyszerű és lassú ütemű történetvezetés elég lehetőséget ad arra, hogy a nézők gondolják tovább a tanulságokat. Lehet, hogy a világban egy napon eluralkodik a pánik, de azután is jön egy újabb nap, amikor alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez, és újra remélünk. Újra meg újra, ha kell. Mert ilyennek vagyunk programozva mi, emberek. A Hétköznapi párt alig egy-két mozi játszotta az elmúlt hetekben itthon, de aki akarja, úgyis meg tudja nézni az ismert csatornákon keresztül. Úgyis most jött el igazán a szezonja. Manapság, amikor egyre erősebb bennünk a válságtudat, egyszerre szorongatja és szabadítja fel a nézőket végső üzenetével David Mackenzie filmje.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr103432193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

napolajos (törölt) 2011.12.04. 13:34:50

"furcsa járvány tör ki, amelyben az emberek egymás után kezdik elveszíteni az érzékeiket. "

A TŰZBESZÉD - MAHÁVAGGA I. 21.

Amikor a Magasztos elegendőnek látta az Uruvélában töltött időt, tovább vándorolt Gajászísza felé, nagyszámú szerzetes kíséretében. Ezer szerzetes kísérte, akik előzőleg mindannyian remeték voltak. Ott Gajá város mellett, a Gajászísza hegyen tartózkodott a Magasztos az ezer szerzetes társaságában. Ekkor a Magasztos így beszélt a szerzetesekhez:

- Minden lángban áll, szerzetesek. Mi minden áll lángban szerzetesek?

Lángban áll a szem, szerzetesek. Lángban állnak a jelenségek, lángban áll a látás, lángban állnak a látványok, lángban állnak a látványok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Lángban áll a fül szerzetesek. Lángban állnak a hangok, lángban áll a hallás, lángban állnak a hallomások. Lángban állnak a hallomások okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Lángban áll az orr, szerzetesek. Lángban állnak a szagok, lángban áll a szaglás, lángban állnak az illatok, lángban állnak az illatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Lángban áll a nyelv, szerzetesek. Lángban állnak az ízek, lángban áll az ízlelés, lángban állnak az ízlelés okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Lángban áll a test, szerzetesek. Lángban állnak a tárgyak, lángban áll az érintés, lángban állnak az érintkezések, lángban állnak az érintkezések okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Lángban áll az értelem, szerzetesek. Lángban állnak az igazságok, lángban áll a gondolkozás, lángban állnak a gondolatok, lángban állnak a gondolatok okozta érzések, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak. Mi gyújtotta lángra? A szenvedély tüze, a harag tüze, a balgaság tüze gyújtotta lángra; a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom, a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra, mondom nektek.

Ha egy okos, nemes tanítvány ezt belátja, akkor elfordul a szemtől, elfordul a jelenségtől, elfordul a látástól, elfordul a látványoktól, elfordul a látványok okozta érzésektől, akár kellemesek, akár fájdalmasak, akár sem kellemesek, sem fájdalmasak.

Elfordul a fültől is, elfordul a hangoktól, elfordul a hallástól [...].

Elfordul az orrtól is, elfordul a szagoktól, elfordul a szaglástól [...].

Elfordul a nyelvtől is, elfordul az ízektől, elfordul az ízleléstől [...].

Elfordul a testtől is, elfordul a tárgyaktól, elfordul az érintéstől [...].

Elfordul az értelemtől is, elfordul az igazságoktól, elfordul a gondolkozástól, elfordul a gondolatoktól [...].

Ha mindezektől elfordult, eléri a vágytalanságot. A vágytalanság révén megszabadul. Ha megszabadult, tudatára ébred: "Megszabadultam", s felismeri, hogy megszűntek a születések, elérte a tökéletességet, cselekvését befejezte, nincs többé köze az élethez.

Buddha beszédéhez hozzátenni persze balgaság, de hát... most azt mondom, hadd égjen. Amíg van minek égni, hadd lángoljon csak az élet tüze, önmagát oltja ki, amikor mindent felemészt. Attól félek, nem lehet megspórolni a tisztítóidőt. Elég tudni, hogy ott középen van egy minden lángnak ellenálló, ibolyaszínű lélek, egy téren kívüli hely, ami ebben a forrongásban hűvös marad. Sem a hamu, sem a tűz nem táplálja, nem égeti, ő a maga idejét és törvényeit éli, a maga útját járja. Ez az egyetlen tanítvány, ami ellenállhatna az érzékeknek, ha szüksége lenne erre, de nincs, hiszen másmilyen érzékei vannak, azokat követi. És ez jó..

napolajos (törölt) 2011.12.04. 14:05:13

@málnási: Kérdem én, milyen kommentárt lehet írni egy bugyuta, alantas ágyéki szenvedélyeket propagáló, véglény által készített filmhez?

tevevanegypupu 2011.12.04. 14:12:10

Milyen vegtelenul eredeti tortenet.(: Asszem ezt kihagyom.

Robinzon Kurzor 2011.12.04. 14:30:11

@kommentelők:

Nektek semmi se jó, pedig most nem is Lola írta a filmajánlót, legalább ezt értékelhetnétek.

napolajos (törölt) 2011.12.04. 14:39:28

@Robinzon Kurzor: tegye hozzá, hogy szaremberek vagyunk, mert nem alkalmazkodunk a közízléshez.

betegszivacs 2011.12.04. 15:47:16

én megnéztem a filmet. kétszer. tetszett. mindegyik alkalommal. de senki másnak nem kell megnéznie, legalább kevesebben osztozunk a képzelt élményen.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 16:07:44

@betegszivacs:

"én megnéztem a filmet. kétszer. tetszett. mindegyik alkalommal. de senki másnak nem kell megnéznie, legalább kevesebben osztozunk a képzelt élményen." --- írja.

Gyanítom, kegyed a film célközönsége #:-|

ü
bbjnick

tewton 2011.12.04. 16:27:03

@napolajos:
elgépelte. helyesen:
"tegye hozzá, hogy szaKemberek vagyunk, mert nem alkalmazkodunk a közízléshez. " :)

napolajos (törölt) 2011.12.04. 16:47:07

@bbjnick: Csak óvatosan az ilyen filmekkel, alattomosan fejtik ki a hatásukat.Először azt veszi észre magán, hogy erősen vágyni fogja a hús szerelmét, majd szerelmes is lesz a végén meg depresszióba esik, szorongásos tünetei lesznek esténként. Nem is beszélve arról, mikor gyalog megy fel a 10. re csak ne kelljen beszállnia a liftbe, klausztrofóbiás lesz. Szóval csak óvatosan az ilyen filmekkel.

Alfőmérnök 2011.12.04. 17:13:03

Belenéztem a trailerbe. Amelyik filmnek ilyen prüntyögős-nyálas aláfestőzenéje van, az nem lehet jó.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 17:38:13

@napolajos:

Gondolja, hogy én ilyen filmeket nézek? Nem vagyok én (half speed cutted) 45-ös fordulatszámú maxi singli:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 18:06:56

@rajcsányi.gellért (ergé):

Azon gondokodtam a poszt kapcsán, hogy: mikor láttam utoljára normális férfi-nő kapcsolatot filmen? Aztán eszembe jutott, hogy utoljára az 1956-ban forgatott Fábri-filmben, a Körhintában a Pataki-házaspárt alakító Barsi Béla és Kiss Manyi között:-) Előtte talán a Kieslowski-féle Tízparancsolat-sorozat valamelyik filmjében és egy Tranzit büfé című iráni filmben.

A Nyugat, amióta módszeresen szétzilálta a férfi-nő kapcsolatot, azóta sehogyan sem tud a kérdésen fogást találni. A filmekben is (az esetek meghatározó részében) vagy pszichopatologikus vagy pornográf vagy ideologikus (emancip*nci) vagy pedig giccses melodramatikus ábrázolásmóddal (vagy ezek kombinációival) találkozhatunk.

Hát nem? Hát de.

ü
bbjnick

tevevanegypupu 2011.12.04. 18:32:29

@bbjnick:
Nem latta a Makk Karoly fele Haz a sziklak alattban Bara margit es Gorbe Janos kapcsolatat..(:

napolajos (törölt) 2011.12.04. 18:51:51

@tevevanegypupu:Azt én is láttam , voltam vagy 5 éves, de jól emlékszem még. Megérkezik a frontról a sovány tüdőbeteg férfi kire kiveti hálóját a fiatalabb csajszi. Ezért a randa púpos hoppon marad és gyilkos irigység emészti lelkét. Többször ki is lesi a szerelmi életüket, majd folyamatosan zaklatja a párocskát, de csak addig még le nem kúrják a szikláról ,mint Taigetszról a nyomorékot a görögök . Van benne valami bicska is a mely elvágja a két cimbora barátságát. Aztán sittre vágják Jánost.Jól emlékszem?
Igen emlékezetes filmélményem volt, gyakran felriadtam éjszakánként még évek múltán is.
Esküszöm egyszer írok én is egy film ajánlót.

Alfőmérnök 2011.12.04. 18:53:59

@tevevanegypupu: @napolajos: Az egy igen fasza film, de a Körhinta egy komcsi propagadafilm.
Amúgy egy normális férfi-nő kapcsolat nem giccses?

Bell & Sebastian 2011.12.04. 18:58:30

Akkor jártak maguk utoljára moziba, amikor még felugráltak a népek, ha szembejött a vonat.

tevevanegypupu 2011.12.04. 19:09:43

@napolajos:

Jol emlekszik, fantasztikus film, szornyu tortenet (Tatay Sandor irta), a hideg razta az embert amig nezte.Most nemregen megint volt, Sara Sandor ajanlasara jatszottak a Duna 2-on.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 19:16:23

@tevevanegypupu:

A Ház a sziklák alatt-ot nagyon sok évvel ezelőtt láttam utoljára, de nagyjából-egészében még emlékszem rá. Valóban erős film.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 19:17:22

@Bell & Sebastian:

:-D

ü
bbjnick

napolajos (törölt) 2011.12.04. 19:21:57

@Alfőmérnök: nem értek a normális női- férfi kapcsolathoz, többször próbáltam, de nekem soha nem jött normálisan össze, máig egyedül élek.

tevevanegypupu 2011.12.04. 19:24:15

@bbjnick:

Gorbe Janos Gyorben volt szinesz Solti Bertalannal egyutt, tobbszor lattam oket szinapadon is, nagyon jo szineszek voltak. Abban az idoben eleg sokat szerepeltettek oket filmekben is szerencsere, bar 1956 miatt szorultak, nyilvan ezert is szamuztek oket a gyori szinhazba, pedig tehetseguk utan a Nemzetiben lett volna a helyuk. El tudom kepzelni Major mit szolt volna hozzajuk.(:

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.12.04. 19:26:06

@bbjnick: "Azon gondokodtam a poszt kapcsán, hogy: mikor láttam utoljára normális férfi-nő kapcsolatot filmen?"

Javaslom, menjünk vissza a görög drámákig (annál visszább már nem lehet :) és gondoljuk végig, hogy a görög drámák normális férfi-nő (egyáltalán - emberi) kapcsolatokról vagy esetleg azok konfliktusáról szólnak? miről szóljon egy dráma - színpadon vagy filmen -, ha nem konfliktusokról és lehetőség szerint azok katartikus feloldásáról? Hű, de új felvetéssel éltem :D

De komolyan, mégis miről szólna egy alkotás, ha normális férfi-nő kapcsolatról szólna, amiben nincs konfliktus, a bárány meg együtt alszik az oroszlánnal? Ádám és Éva egymásra mosolyogva a fény felé emelik a gyermeküket, majd Ádám bölcsőt barkácsol, Éva elmosogat, és este szépen kézen fogva elalszanak?

A fenti film egyébként nem egy nagy és korszakos alkotás, de itt épp egy normális kapcsolat kialakulásáról, két sebzett ember egymásra találásáról van szó egy abszurd világkatasztrófa közepette.

tevevanegypupu 2011.12.04. 19:26:14

@Bell & Sebastian:

Mikor a Voros Csillag moziban ket forintba kerult a rohampaholy (elso sor).

tevevanegypupu 2011.12.04. 19:27:35

@Alfőmérnök:

Normalis ferfi-noi kacsolat az baratsag. De az sem letezik ferfi es no kozott.

Alfőmérnök 2011.12.04. 19:30:24

@tevevanegypupu: Nietzsche írja valahol, hogy létezik barátság férfi és nő között, csak nem árt hozzá egy kis fizikai ellenszenv. :)

tevevanegypupu 2011.12.04. 19:38:46

@Alfőmérnök:

Karinthy meg azt irja, hogy soha nem egyezhetnek, mert mindketten mast akarnak; a no a ferfit, a ferfi a not.(:

Bell & Sebastian 2011.12.04. 19:56:51

@tevevanegypupu: Kifelé jövet nem kérdezték, szintén asztrológus?
Maguknál szünetekben permeteztek rózsavizet a jegyszedő nénik?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.04. 19:59:56

Lars von Trier: Hullámtörés.

www.youtube.com/watch?v=SHqZh-9AiCs

Ha már témánál vagyunk.

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.04. 20:02:31

@napolajos:
tudja van nekem egy barátom, aki megfogadta valamikor a nyolcvanas évek végén, hogy naplózza a csajait, + levarr abban az évben száz nőt. húsipari naplónak nevezte a füzetecskét, aminek a vezetését abbahagyta októberben, mert teljesítette a százat addigra. maga is valami ilyesféle lehet. :))

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.04. 20:03:55

@rajcsányi.gellért (ergé):
vagy éva a kígyót veszi a szájába alma helyett :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 20:03:58

@tevevanegypupu:

Görbe János nagyon szeretem:-)

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.12.04. 20:22:29

@tevevanegypupu: Egyébként A ház a sziklák allattból vett részlettel végződik a yonderboi egyik lemeze:
www.youtube.com/watch?v=2lrVW3STOjk

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 20:25:05

@rajcsányi.gellért (ergé):

Nem erről van szó. A konfliktus (sőt, a feloldhatatlan konfliktus) a normális életnek is sajátja: a dráma épp ebből született.

Hanem arról van szó, hogy a mai filmek (ha már filmekről beszélgetünk) legtöbbje úgy ábrázolja a férfi-nő kapcsolatot, amilyen az még konfliktusokban sem. Ennek az oka alapvetően az lehet, hogy olyan férfi és női karaktereket alkotnak, amilyenek nem léteznek (vagy végtelenül leegyszerűsített vagy végtelenül (meg)bonyolított karakterekkel dolgoznak) --- teljesen olyan a hatás, mintha nem ismernék az embereket vagy nem érdekelné őket, hogy milyenek azok valójában ---, így a konfliktusaik sem valóságosak. Egy amerikai (vagy nem amerikai) melodrámában (általában) semmivel sem több a valóságelem, a karakterek semmivel sem valóságosabbak, mint mondjuk a Kiss Katalin házasságában (a klasszikus rákosista propagandafilmben). A mai filmek férfi-női kapcsolat ábrázolásai (általában) vagy manipulatívak vagy ideologikusak vagy önkényesek.

Régebben erre jobban figyeltek még a közönségfilmekben is. Extrém is csak úgy tud lenni egy figura, ha megvan a viszonyítási alap, hogy mihez képest is az, egy szituáció szintúgy.

Ilyesmikre gondoltam.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.04. 20:33:16

@Gasper:

Egy szerzetes-pappal beszélgettünk egyszer a Hullámtörésről. Ő kérdezett rá, mert látta valahol és teljesen kiütötte. "Ugye, hogy ez egy elmeháborodott beteg agyszüleménye, ilyen nincs?" --- kérdezte. Megnyugtattam, hogy én is így látom, "igaza van".

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.12.04. 21:01:10

@Gasper: Talán a trüfó filmek érdekesek ebből a szempontból.
Állítólag a Fliegauf (az a köcsög, aki leöntötte málnásit sörrel:)) új filmje is valami ilyesmi témát jár körül.

tevevanegypupu 2011.12.04. 21:03:30

@Bell & Sebastian:

Valoszinuleg nem permeteztek, mert arra emlekeznek, mint ahogy arra is, hogy akkoriban mindenki cukrot vitt a moziba, es allando nagy papirzorges kozepette ettek, ami nagyon idegesito volt, annal is inkabb, mert a cukrot soha nem szerettem. Tovabba a plussbarsony ulesek bolhasak voltak a Voros Csillag moziban, sokan vakaroztak a kijaratnal.(:

napolajos (törölt) 2011.12.04. 21:48:27

@málnási: A maga barátja biztosan az igazit kereste. A nősülési szándékhoz nem árt, ha az ember megválogatja a párját.:)

Bell & Sebastian 2011.12.04. 22:06:21

@tevevanegypupu: Bóólhaa?? (elismerően füttyent) XD

Bell & Sebastian 2011.12.04. 22:10:43

@napolajos: Miért van az, hogy mindig a Rorschach-teszt jut az eszembe, ha nézem - ha olvasom, akkor is. :)))

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.12.05. 08:35:01

mintha ben stiller csinálta volna az előzetest
klisé, lehetne ez is a címe

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.05. 08:38:29

@bbjnick:
a szerzetesed és te is a homokba fúrod a fejed. ilyen pedig van. hogyan hihettek a sátán valóságos létezésében, ha a munkáját valami nemlétező képzelgésnek vélitek?

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.05. 08:53:17

@bbjnick: a kor elmeháborodott és beteg, aminek tükröt állít von Trier filmje. Már régen elmúlt az esztétizálás ideje, nevezzük csak nevén a dolgokat.

Amúgy meg a Körhinta filmnyelve ugyan igen patentos, de maga a mondandó dugig van hamissággal, egy aljas korszak hazugságaival, akárcsak Fábri másik hasonló témájú filmje, a Dúvad.

@Alfőmérnök: Godard-nak is van egy brutáljó férfinőkapcsolatos filmje, a Megvetés. Ha esetleg nem láttad, ajánlom szívesen:

www.youtube.com/watch?v=IT7P7ijpAPY

Viszont nem tudok mit csinálni, de ettől a Fliegaftól sajna nekem mindig háborog a gyomrom.

Alfőmérnök 2011.12.05. 09:03:09

@Gasper: Láttam. A Bolond Pierrot is szeretem, de az azért kicsit összetettebb.
F-től nekem is háborog a gyomrom, és örömmel olvastam a jósdán a kis sztorit, hogy lebaszta m, mikor leöntötte sörrel. :))
A hullámtörés tetszett, de nem annyira, viszont nem egy vallásos (katolikus) emberről tudom, hogy odavolt a filmért. Nem értem én ezt a bbjt, hogy miért próbálja úgy előadni magát, mint az IGAZI katolikust.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.05. 09:13:46

@Alfőmérnök: a Hullámtörés szerintem elég jól beleillik abba a vonalba, amit Bergman és Tarkovszkij, vagy akár az irodalomban Dosztojevszkij az áldozathozatalról, szenvedésről, megtisztulásról, hitről, egyebekről tol. Bár tudom, hogy itt sokatok vagy Bergmant, vagy Tarkovszkijt rohadtul nem csípi. :))
Azt mondják egyébként ismerőseim, hogy ez a Melancholia is nagyon jó filmje Triernek. Ideje lesz megnézni.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.05. 09:15:47

Ideje lesz megnézni. = Ideje lenne megnézni.

ü
Gasper

Alfőmérnök 2011.12.05. 09:51:54

@Gasper: "itt sokatok vagy Bergmant, vagy Tarkovszkijt rohadtul nem csípi"

Nem tudom, hogy kire célzol, én mindkettőt kedvelem.
Pont az nem tetszik, hogy Triert hozzájuk hasonlítják, mikor csak egy törpe mellettük.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.12.05. 10:10:06

@málnási:

nyugtass meg, hogy azok száz kurvák voltak, a haverod meg egy tökös kan

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.05. 10:13:53

@Alfőmérnök: úgy rémlik, egyszer régen nem nyilatkoztál túl kedvezően Bergmanról, de bocs, lehet hogy nem te voltál az. Persze hozzájuk képest Trier tényleg csak Törpilla lehet, bár a skandináv/északi vonal és előképek azért mégsem elhanyagolható tények.

napolajos (törölt) 2011.12.05. 10:16:06

@Bell & Sebastian: Azért mert maga is elérte a dualitásokon túli forma nélküli birodalmak egymásban eltűnő és egymásban feloldódó világát.Nem kötik elméjét konkrét formákhoz kötődő adekvát asszociációk, mi már szabadon szárnyalunk mint ökörnyál a légben. :)

Alfőmérnök 2011.12.05. 10:28:42

@Gasper: Elképzelhető, hogy tettem rá valami negatív megjegyzést, mert vannak fenntartásaim vele kapcsolatban, de néhány filmje odabasz rendesen.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.05. 10:48:23

@Gasper:

A "Világ" olyan, amilyennek és ahogyan mi éljük.

Trier már (és sokan mások) öntörvényűen készít filmet. Bereményit hallottam nemrégen valamelyik tévében beszélni, azon borongott, hogy a magyar filmek nem a magyar valóságban játszódnak, hanem valamiféle "fiktív belső világokban". Ez a lényeg. A Megvetés vagy akár az Éli az életét azért nagyon erős film, mert ezer szállal kötődik a valósághoz (úgy is mondhatnám: humánus (nem humanista!!!, humánus), a didaktikus Godard annyira erős, amennyire humánus; de akár Truffaut számos stílusjátéka is, mind tele van emberismerettel és -értéssel. Ma (a férfi-női kapcsolatok ábrázolásáról beszélgetünk) ezen a "humanitásigényen" a filmesek nagyvonalúan túllépnek és --- mint fentebb írtam --- manipulatívak vagy ideologikusak vagy önkényesek. Giccs (majd) minden vonalon: szirupos giccs, pornográf giccs, ideológiai giccs és pszichopata giccs. Trier szerintem ez utóbbit műveli (és, gyanítom, ettől akadt ki úgy a szerzetes is).

ü
bbjnick

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.12.05. 11:46:59

@mavo:
uram, nem tudom megnyugtatja e, de azok kivétel nélkül tisztességesnek tartott asszonyok voltak. ezért szokom mondani néha, nem kis felháborodást okozva ezzel, hogy a magyar nők kurvák.
tökös kan e? hát nem tudom, szerintem csak untatta az olvasás, unatkozott.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.06. 09:56:05

@bbjnick: "A "Világ" olyan, amilyennek és ahogyan mi éljük."

Persze, ez így roppant frappáns kijelentés, akárcsak az, hogy a világ olyan, amilyennek mi látjuk. De szerintem ebbe a fingfűrészelésbe kár belemenni. :)

Amit Bereményi mondott, azzal maximálisan egyetértek, nem is nagyon vagyok képes mai magyar filmeket nézni, egész egyszerűen azért, mert tök érdektelenek, közöm nincs hozzájuk. Mindenhonnan próbálnak valamit nyúlni, aminek rendes katyvasz lesz a vége. De hát ez az eredménye a kontraszelekciónak. Talán a Kontroll volt a maiak közül az egyetlen, amit kifejezetten bírtam. De hát a Nimród drága is hamar visszatiplizett Amerikába és többek között Jean Renót rendez Hollywoodban, vagy hol a csudában.

Trierrel kapcsolatosan meg nem értünk egyet. Ezt a pszichopata szöveget Ibsentől Strindbergen át Bergmanig nagyon sok olyan skandináv arc megkapta olyanoktól, akik nem igazán fogékonyak erre a világra. Nincsen ezzel semmi bajom. Persze jogos, Trier sok esetben túlontúl öncélú, azért is szeressük itt néhányan.

Amúgy meg a kortárs dán és német filmek nagyon rendben vannak. Sőt, mostanában Guy Ritchie-re újra rákattantam.

Tényleg, Greenawayről mi a véleményed? A kilencvenes években az összes sznob haverom áradozott róla. :)

Alfőmérnök 2011.12.06. 10:45:54

@Gasper: "Mindenhonnan próbálnak valamit nyúlni, aminek rendes katyvasz lesz a vége."

A nyúlással nincs különösebb baj, szinte mindenki nyúl valahonnan, a baj szerintem is kb. azzal van, amit Bereményi mondott. Van egy-két érdekesebb kísérlet, de az már egészen nevetséges, ahogyan az egekig magasztalják magukat.
Közhelyesen megfogalmazva: nincs érdemi mondanivalójuk a világról.

A hullámtörés pont azért jobb filmje Triernek, mert nem annyira öncélú. Különben van egy kevésbé ismert és szerintem figyelemre méltó filmje, a C.T. Dreyer forgatókönyvéből készített Medea.
www.youtube.com/watch?v=cp-u6_suDOY

Greenawaynek szerintem a 80-as években készült filmjei az igazán jók (Zoo, Számokba fojtva, Szakács - amit ezek után csinált, azok nem filmnek már nem nagyon nevezhetőek:), de gondolom MO-n a '90-es években kezdték el forgalmazni, azért áradozhattak akkor róluk a sznob haverjaid.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.06. 15:27:54

@Alfőmérnök: talán nem volt világos, mit is értettem itt nyúlás alatt, mert az, hogy a különféle filmnyelvek, kortárs tendenciák hatnak másokra, vagy éppen egymásra, azzal az égvilágon nincsen semmi bajom. Bár nem a legerősebb filmjei, de például Fassbinder korai dolgaiban egyértelműen a francia újhullám eszközeivel dolgozott úgy, hogy rendesen átjön a nyugat-német fíling..

Csak egy példa, hogy mivel is van bajom. Amikor a Törökferi irgalmatlanul szar Moszkva terében az opcsi (Garas Dani) teljesen indokolatlanul rángatja -ráadásul modorosan szarul- azt a kamerát, ahogyan azt nyilván a full kézikamerával készült dogmás filmekben látta, akor az szerintem übergáz. Érted mire célzok? Nem elég hogy az alkalmazni kívánt képi nyelvnek, stílusnak, nevezzük akárminek, köze nincs az egyébként reklámfilmes glamúrral megoldott kádergyerek prosztóretró moszkvateres hangulathoz, mindezt a munkát még silány minőségben is végzi az operatőr. Katyvasz, katyvasz hátán. És akkor még szó nem esett arról, hogy a filmnek az égvilágon semmi köze nincs a nagy magyar rögvalósághoz. :)

Más. A Médea megvan! Tényleg érdekes anyag. Kicsit olyan a világa, mint a finnek Kalevala-sorozatának, a Vaskornak, amit a nyolcvanas években adott le televízió. A forgatókönyvet író Paavo Haavikko könyvét ki is adták nálunk. Basszus, finntudás hiányában alig találni anyagot a filmről.
Valaki emlékszik még a sorozatra? :))

Más. Érdekes, Greenaway filmjeivel kapcsolatban a kor(om) előrehaladtával egészen elfogadó lettem. :)

Alfőmérnök 2011.12.06. 17:05:49

@Gasper: Emlékszem, hogy egyszer már szóba került ez a törökferi, és akkor is ki voltál rá akadva. Én kihallani vélek a szavaisból valami képzős-szfes rivalizálást is :), de végülis igazad van, bár én az ilyen manirokat egy első filmnél (tkp. vizsgafilmnél) nem tartom olyan gáznak. A gáz az, mikor úgy hivatkoznak a Moszkva térre, mint a "nagy" rendszerváltásos, generációs filmre.
Engem speceil sokkal jobban bosszant az ügyeletes zseninek kikiáltott, de a legrosszabb értelemben modoros Mundruczó, meg Fliegauf (ez utóbbiról annyi jót azért annyit el lehet mondani, hogy kívülről került be a „nagyok” közé, kis hátszátszéllel - a fiatal művészek stúdiójából -, és nem is teljesen tehetségtelen). Tényleg nem is tudom, az utóbbi tíz évben melyik magyar film tetszett igazán, pedig úgy nagyjából azért követem a termést. Pálfi, Hajdú Szabi, Kocsis Ági filmjeiben látok értékeket. (Most tarról ne beszéljünk, ő külön sztori)

A kalevala-sorozatot nem ismerem sajna, G.-hez meg tényleg kell egy kis gyomor, de nekem az a véleményem, hogy amit az un. "filmművészetből" még ki lehetett hozni, azt kihozta, és valamit elkapott a "zeitgeist"-ból is :). De lehet, hogy tévedek. Én mindenesetre olyan nagy újítót nem láttam azóta.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.06. 17:47:04

@Gasper:

1) Én láttam a Vaskort:-) Olyan régen vetítették volna (a nyolcvanas években)? De öregek vagyunk:-)

2) Nemrég láttam valamelyik tévében egy beszélgetést valakivel, aki azzal dicsekedett, hogy (talán az Iparművészetin) posztgraduális képzést indítottak filmeseknek kb.: hogyan csináljunk eladható filmet-címen.:-) Azt akarják a hallgatóknak megtanítani, hogy hogyan lehet/kell olyan filmeket készíteni, amelyek a "világigényeknek" is megfelelnek (olyanokat, amiket el lehet passzolni Nyugaton is, elfogad, megért a nagyközönség ott is, amikre pénzt lehet szerezni szponzoroktól, amiket besz*pnak a fesztiválzsűrik stb.). Gondolom, ez harmonizál az endivajnai filmgyártás-vízióval is. --- Mindezt csak azért mondtam el, mert, gyanítom, a mai fiatal filmesek azért tolják, amit tolnak, mert meg szeretnének felelni a Zigényeknek (filmeket szeretnének csinálni:-]).

3) A Körhinta szerintem nem ideologikusabb film, mint a mai nyugati filmek többsége. Nem mellesleg: nagyon rafinált: nem azt sugallja, hogy aki a téeszcsét támogatja az jóember, aki pedig nem támogatja az rossz, hanem azt, hogy a fiatalok mindig más utakon akarnak járni, mint az öregek (a világ már csak ilyen). Nem tartom lehetetlennek, hogy időtállóbb alkotásnak fog bizonyulni, mint, mondjuk, Greenaway valamelyik filmje (vagy pld. Az ember gyermeke c. csoda (a napokban kaptam meg dvd-n, hogy nézzem meg --- majdnem gutaütést kaptam tőle:-D)).

4) Greenaway (szerintem) a film neomanír túlburjánzása. (A rövidfilmjei még hagyján, abba műfajba még belefér ez az alkotói attitűd.) Persze, engem is magávalragad a greenawayi vizuális és intellektuális hókuszpókusz, csak miután kiléptem belőle mindig hiányérzetem van. Érdekes, hogy amilyen nagy szám volt egykor, mára már annyira nem divat. A jövő (szerintem) valami nagyon letisztult, nagyon egyszerű, nagyon szerény, nagyon magátólértetődőnek tűnő filmnyelvé és narratíváé.

ü
bbjnick

4)

Alfőmérnök 2011.12.06. 19:56:47

@málnási: A legjobb a vackorban, mikor felsorolja a kortárs írókat, irodalmárokat, mint vackor óvodai társait :) (nem tudom, hogy mindegyik névhez kapcsolható-e valódi személy, de az 50%-hoz szerintem biztos).

Hej, óvoda,
óvoda,
de sok gyerek
jár oda:
Katona Anna – egy,
Varga Bence – kettő,
Pór Jutka – három,
Fazekas Marci – négy,
Fazekas Eszter – öt,
Domokos Matyi – hat,
Vas Pista – hét,
Pengő Gyöngyi – nyolc,
Fodor Dávid – kilenc,
Kováts Vicu – tíz

tewton 2011.12.06. 20:46:44

@Gasper: et al.:
látta itt valaki greenawaytól a macon-i gyermeket?
és ha igen, milyen?

(a 90es években láttam, valamért durva volt, de már nem tudom, miért ...)

tewton 2011.12.06. 20:48:42

@málnási:
a film a látszat látszata, egy sokadik tükröződés.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.06. 21:10:34

@tewton:

Hogy ne én mondjam:

"...belvárosi kultúr-agglegény öcsém, hogy ápolja lelkemet, moziba visz. Greenaway az új szenzáció, a film üde, sült szakácsot esznek, jól érzem magam, kár, hogy közismert testvéri tapintattal dörgöli az orrom alá, hogy elhíztam, és olyan vagyok, mint a többi gyeses kismama a pesti kutyapiszkos játszótéren. Mindegy, elhatározom, hogy Greenawayt megmutatom az uramnak is. Két -három hónap múlva sikerül is elszabadulnunk otthonról. Forgatókönyv ugyanaz. A Zastavát betolják a szomszédok, szakad a novemberi eső, jegy van, jó drága, és indul a film, A mâconi gyermek. Lehengerlő snittek, barokk, hol értem, hol nem, nem baj, az ember okosabb, majd hazafele megmagyarázza. Az uram egyre idegesebb, sok a vér, véget nem érő a nemi erőszak, a durva úrvacsora-paródiát pedig a református lelke nem bírja bevenni. Ekkor következik a csúcsjelenet (szimbólum, archetípus ide vagy oda), az aranyhajú, göndör, puttós kisjézuskát (azért a mi Zsófink szebb!) kezdik rituálisan feltrancsírozni és elfogyasztani. A gömbölyű lábfej feldarabolását már behunyt szemmel ültem végig, és saját gyerekeim lábacskáit láttam magam előtt: vajon a pótmamák, hogy birkóznak meg a fürdetéssel? A férjem néha kinyitotta a szemét, ezt onnan tudtam, mert azt hörögte, hogy ez teljesen perverz (alighanem Greenawayre gondolt), Kicsim, én ezt nem bírom…

Szerencsére Greenawayt nem ismertük személyesen, úgyhogy az előadás után a büfében nem sértettünk vérig senkit. Szakadt ránk az eső, és mi émelyegve kerestük az autót a nagykörút sötét mellékutcáinak útvesztőjében, csak érjünk már haza..."

www.filmtett.ro/cikk/1271/greenawayt-szerencsere-nem-ismertuk-szemelyesen

Megj.: Greenaway valami egészen durva szabadkőműves páholy tagja lehet: azok nagyon pártfogolják az ilyen fazonokat. Velük rendeztetik az emberáldozati rituáléikat.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.06. 21:22:08

@málnási:

"a film kiürült. efemer jelenség." --- írod.

Lényegében efemer jelenség, persze, de ugyanakkor közvetítő eszköz (pontosabban: közeg) --- s mint ilyen, "nagyjelentőségű". Ma ezen keresztül közlekednek a koreszmék, korszenvedélyek, tébolyok, tömeghisztériák stb.

ü
bbjnick

Bell & Sebastian 2011.12.06. 21:31:29

Az ember azért tartja a haverjait, hogy velük nézessen meg ilyen baromságot. Akik, ha nagyon aljasak, dicsérni szokták, ha szar is. Sajnos ez például becsúszott.

@bbjnick: Ami azt illeti, hol van mán ez, amiről ír, hogy koreszme, szenvedély, blablabla. Sehol. Vége.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.12.06. 22:35:26

@Bell & Sebastian:

És a téboly és a hisztéria?

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.12.06. 22:47:42

@tewton: Azt ponty nem láttam.
Viszont, @Gasper: , nem tudod, ki a tököm ez a Lajta Gábor? Mert ha jól emlékszem, ő is egyike volt azon képzőművészeknek, akiknek a munkáit Pekingben kiállították. Most meg kerestem Greenawayről vmi értékelhetőt magyarul, és a filmvilágban az ő nevére bukkantam a tárgykörben (egyébként egész korrekt írásai vannak).

http://www.filmvilág.hu/xereses_frame.php?old=reszletes

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.07. 08:54:40

@Alfőmérnök: "Én kihallani vélek a szavaisból valami képzős-szfes rivalizálást is :)"

Pedig nem is. :)) Amúgy én az Iparra jártam.

Bár nagyjából ezzel a Simó-osztályos generációval egy időben végeztük stúdiumainkat, de nem volt a két egyetem között a jó kis csajozós Almásy téri közös Color Fest-es művészeti egyetemi bulikon túl különösebb szakmai kapcsolat. Max a Balázs Béla Stúdióban, ami akkor meg már a kifingás közelében volt.
Persze vannak okai a kérlelhetetlen kritikámnak, minekutána évekig dolgoztam reklámfilmekben, ahol hamar megtapasztaltam az amerikai, brit, francia, digó stb filmes kultúra és Törökferiék westeles reklámfilmkultúrája közötti ordító különbségeket, meg hogy mindez a nyegle és nagyképű, ám félművelt szakmaiság hogyan jön át a magyar játékfilmes szcénában. Persze itt nem a műszakról beszélek! Világosítóink, ruhásaink, berendezőink az utolsó bühnésig vérprofin végzik a munkájukat. Én a "főiskolásokról" beszélek, ahogyan a műszak nevezi nem túl hízelgően a tudodkiket. :) Most megállok, a többit inkább egy esetleges majdani személyes találkozó alkalmával osztanám meg. :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.07. 09:16:15

@bbjnick:

1) Hát, az Ipart nem kell bemutatni, de nagyon jellemző, amit hallottál róluk. A tanszék mellet gyakran jártam képzős barátaimmal a tetves pesti kocsmákat (Ferde, Hádész, meg ilyen nevű és becenevű príma helyek) hogy felejtsem az auditóriumban aznap hallottakat. :)

2) Nem akarom én igazából a Körhintát alázni, hiszen vitathatatlanul ott van a magyar filmes kánonban. Ezzel -és persze sok minden más, a korszak kvalitásos művének létével- meg kell békélnünk, ha már így alakult háború utáni történelmünk és kultúránk. Ugyanakkor Fábri filmjeiből mindig kiéreztem valami hamisságot, ami vagy a hatalomnak való megfelelésről, vagy a hatalomhoz való odadörgölőzésről, esetleg a hatalom kiszolgálásáról szólt.
Amúgy szerintem a mostani nyugati filmek mindenféle ideológikusságuk ellenére is többnyire tökéletesen érdektelenek. Persze azért vannak kivételek a rendezők között, ilyen szerintem Trier mellett a fiatalabbak közül Sofia Coppola, vagy az elkurvulásgyanús Tom Tykwer korábbi filmjei, de a már általam fentebb emlegetett brit csávó, tudod, a Madonna exférje is. :))

4) "Greenaway (szerintem) a film neomanír túlburjánzása."

Ez így szerintem stimmt, nincs is mit hozzátennem.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.07. 09:27:44

@tewton: hú, nagyon régen láttam és nem hagyott bennem mély nyomokat, így nem mernék róla biztosat nyilatkozni. Ez nem egy olyan félművelteknek és libbantaknak való katolikusbasztató film? :)

Persze Nyman zenéjének szeretetéhez is elég Vivaldi Négy évszakát ismerni.

@Alfőmérnök: én csak mint közepes képességű újrealista festőt ismerem. Az írásai szerintem jobbak mint a képei. Többet én sem tudok, de pont a héten találkozom egy festő barátommal, aki nagy spannja ennek a Lajtának, majd rákérdezek, mit érdemes tudni róla.

Más. A Vackor egészen rendben van. Mostanában olvastam a lányomnak. :)

Alfőmérnök 2011.12.07. 09:28:40

@Gasper: Ok. :)
Naja, azok a "főiskolások" már egyetemisták, de asszem nagyjából én is azt gondolom róluk, mint te, bár nekem nincs annyi közvetlen tapasztalatom.
(Különben ez tényleg érdekes, hogy egyrészt a szakembergárda tök profi (is tud lenni), másrészt akiknek a produkció levezénylése lenne a feladatuk, meg olyanok, amilyenek - nyilván vannak kivételek, akinek nem inge ne vegye magára. De ez nem most kezdődhetett, egy Fábri-tanítvány mesélte, hogy a "nagy" főiskolán gyakorlatilag semmit nem tanult a "mestertől".)

Alfőmérnök 2011.12.07. 09:37:57

@Gasper: "Ez nem egy olyan félművelteknek és libbantaknak való katolikusbasztató film? "

Nem hiszem, Greenaway azért nem egy Tóta W.
De hopp, mit találtam, a szabadkőművesek és libbantak rettegett ellenfelének, mindenre elszánt kutatójának bejegyzései között? :)
konzervativok.blogspot.com/2008/10/book-of-love.html

Bell & Sebastian 2011.12.07. 13:31:09

@bbjnick: A népi kezdeményezést mindig alaposan ki kell vizsgálni, de ehhez konzultálnom kell egy szakértővel, aki csak Karácsonyra várható. Nem felejtem el. :)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.07. 15:28:13

@Alfőmérnök: ez a "főiskolás" jelző -függetlenül az intézmény éppen hivatalos elnevezésétől- tudtommal még ma is használatos. Először én is "főiskolásnak" számítottam, holott nem is az SZFM-ről érkeztem, ráadásul melózni mentem, nem megmondani a tutit. És mivel hamar kezdtem jó viszonyt ápolni a szakikkal, hamarosan levedlett rólam ez a nem túl hízelgő jelző. Idővel már a hátam mögött sem nagyon mondogatták.

Más. Nekem Loxi ízlésvilágába tökéletesen belefér Nyman zenéje. :))

Alfőmérnök 2011.12.07. 17:55:22

@Gasper: Ja, így már értem. Sejthettem volna, hogy erre céloztál, főként abból, hogy idézőjelbe tetted a szót. Azt viszont nem tudtam, hogy a szakik körében a "főiskolás" dehonesztáló jelző. (Azt hittem, a nagy részük szintén abban az intézményben végzett.)

Nyman méltatása engem sem lep meg, csak a par excellence posztmodern Greenaway (aki bbj szerint "valami egészen durva szabadkőműves páholy tagja lehet", és aki "emberáldozati rituálékat" rendez...) beemelése egy teakörös posztba, nekem kicsit fura... vagy inkább – gyanús? ;o)
(Bár a "grandiózus" jelzővel lehet, hogy nem a film (esztétikai) minőségére utalt Loxi.)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.07. 19:58:27

@Alfőmérnök: nem, nem feltétlenül dehonesztáló és inkább a rendszerváltás után kijött generáció bizonyos tagjait illetik vele. Mondjuk úgy, aki kiérdemli magának. Amúgy a szakik ma is klasszikus módon, sokéves tanulással, munkával, amolyan legény, mester stb módon lesznek szakik a hazai filmgyártásban. Á, de ez már tiszta vakoló hasonlat volt. :)

Alfőmérnök 2011.12.07. 21:37:18

@Gasper: Nem tudom, csak sejtem, hogy törökferin kívül kik lehetnek azok a "főiskolások", de végül is tök mindegy.
Mindenesetre ez a legendás Simó-osztály nekem is egy eléggé felfújt lufinak tűnik. Talán azért alakulhatott ki ez a legenda, mert volt néhány év pangás a 90-es években, aztán mikor ezek a fiúk-lányok kijöttek a főiskoláról, valami Magyarországon újszerűnek ható dolgokat csináltak. (Még az amúgy szerethető Bikácsy is ilyen hülyeségeket írt, mint hogy itt a magyar újhullám, vagy valami ilyesmit.) Pedig szerintem semmivel nem különbek az előttük levő generációnál (nem mintha értük annyira rajonganék.)
Na mindegy, most szerintem rendesen megszívták az MMKA botránnyal, mert, hogy úgy mondjam, anyagilag ez őket is hátrányosan érinti.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2011.12.10. 12:25:27

@Alfőmérnök: na, még a témához kapcsolódva, ezt találtam ma az Indexen:

"Sikeresen leszoktunk a magyar filmekről"

index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2011/12/10/a_magyar_artmufajnak_lesz_meg_igy_se/?rnd=546

Alfőmérnök 2011.12.10. 12:53:37

@Gasper: Egy a baj a cikkel, hogy Gőzsy Kati írta, aki valamiért egy ideje a "magyar filmgyártás zűrös ügyeinek leleplezője" szerepét játssza. Nem mintha nem lenne jogos a kritikája, csak elfelejti megemlíteni pl. azt a körülményt, hogy az emberek úgy általában egyre kevésbé járnak moziba, tehát a nézőszám csökkenése nem a magyar filmek esetében áll fönn, hanem általános, sőt világtendencia.
Megjegyzem, a Pál Adrienn 10000-es nézőszáma a mai viszonyok között szép eredmény, tekintve, hogy egy meglehetősen lassú, nem túl közönségbarát filmről van szó.
Fliegauf viszont jól beszopta. :)

Alfőmérnök 2011.12.10. 12:58:36

@Alfőmérnök: jav. nem csak a magyar filmek esetében...

Mérges 1234 2012.02.05. 13:57:46

Elgondolkodtató szép film, az emberi érzésekről....

Nem a történet a lényeg, hanem, hogy milyen érzelmeket vált ki az emberből....

Mint film, rengeteg hibája van, de az érzések, amiket kelt azok fontosak, aki megnézi tényleg szorosabban öleli szereteit.....
süti beállítások módosítása