Talán nem csak a mi figyelmünket kerülte el, milyen erős tartalommal kényezteti a sokat szenvedett magyar médiapiacot a Magyar Jelen. Múlt héten láttam meg egy standon a fenti címlapot (itt nagyobb méretben is megcsodálható), és nem volt kérdés, hogy megveszem a lapot. A jó címlap: elad.
Az erős Jönnek főcím mellett olyan, európai értelemben vett figyelemfelkeltő ajánlókkal dolgozik még a lap, mint: Zsidó-néger törzsi üvöltés és véres csata Szegeden, AIDS – A halál a négerektől jön. A kéthetente megjelenő Magyar Jelen főszerkesztője Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, a Jobbik Csongrád megyei képviselője. A főmunkatársak között találjuk például Dr. Drábik Jánost és Zagyva György Gyulát.
A tematikus szám szellemi kereteit Toroczkai főszerkesztő Miért foglalkozunk most olyan sokat a négerekkel? című, tudományos igényű vezércikke jelöli ki, amiből érdemes idézni:
Nyilván észrevette a nyájas olvasó, hogy a mostani lapszámunk tematikus, azaz főként a négerekről, bevándorlókról szólnak a cikkeink. Ennek egyik kiváltó oka, hogy csapatunk soraiból immáron nem csak Budaházy György barátomat és bajtársamat, továbbá jómagamat, hanem a másik fegyvertársamat, Zagyva György Gyulát is a feketelistájára helyezte a világot már nem sokáig irányító Amerikai Egyesült Államok (hátán púpként Izraellel). Történt ugyanis, hogy március 23-án Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet közleményben tiltakozott amiatt, hogy a két nappal korábban a rendőrpalota előtt tartott tüntetésen Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő (egyben a HVIM tiszteletbeli elnöke) állítólag a Ku Klux Klán magyar változatának megszületését szorgalmazta.
(...)
Mindazonáltal úgy gondoltam, hogyha már a nagykövet volt olyan kedves, hogy nemzetközi botrányt csinált Gyula félremagyarázott mondatából, akkor a mostani lapszámunkat ennek a kérdésnek szenteljük. Bemutatjuk a Ku Klux Klánt, minden idők legkiválóbb amerikai szervezetét, és tények sorozatával bizonyítjuk, hogy a négerek a cigányokhoz hasonlóan, az emberiség pestise. Mivel a magyar embereknek egyelőre még lényegesen kevesebb lehetősége van arra, hogy a négereket megismerje (a zsidó filmek pedig elhomályosítják a tudatunkat), nem is érezzük akkora problémának az Európába özönlő bevándorlók millióit, mint például a cigánykérdést. Pedig Nyugat-Európa hamarosan megtelik, s akkor hirtelen mi is milliónyi afrikai jövevényt fogunk a nyakunkba kapni. Erről már megszületett a döntés az EU-bizottságban.
A Magyar Jelen fő anyaga a Jönnek című, nagyívű, több oldalas elemzés a feketékről. Némi keresgéléssel nem nehéz rájönni, hogy sajnos nem saját szellemi termékről van itt szó, csak egyszerű kopipésztről: a Fehérek és feketék, 100 tény (és egy hazugság) Roger Roots műve, a Magyar Jelen csak húzott belőle valamennyit (valamint ízléses fényképekkel és karikatúrákkal illusztrálta).
Szomorú, de szintén csak másodközlés a Klu Klux Klán története, ami tavaly jelent meg az Ellenkultúra.hun Vellai Tamástól. Ebből az ismeretterjesztő műből is idézünk egy rövidebb részt:
A Ku Klux Klan egy titkos, testvéri, jótékony célú és patrióta Rend. Ez a nevében is szerepel, hiszen a Ku Klux a küklosz görög szóból ered, melynek jelentése zárt kör, amely a rend széttörhetetlen egységét szimbolizálja.
A szervezet jogilag bejegyzett, működése az Egyesült Államok egész területén engedélyezett.
A Klan tagjának az életét teljes erővel a fehér (kaukázusi) rassz védelmének, megőrzésének és jobbításának kell szentelnie.
Néger származású ember természetesen nem válhat a szervezet tagjává.
A zsidó származás szintén kizáró okot jelent, hiszen mint tudjuk, rengeteg zsidó állt és áll az etnikai keveredési folyamatok elősegítése, a kulturális színvonal züllesztése, valamint az ateizmus és materializmus térhódítása mögött Amerikában is.
Annál inkább saját tartalom viszont az utolsó oldalon található Zsidó-néger törzsi üvöltés és véres csata Szegeden című riport, ami egy 2007-es, Dóm téren található SZOTE-klubban a kidobók és színes bőrű vendégeik között kirobbant éjszakai konfliktusról számol be. Mivel online ez nem érhető el, csak kedvenc részletünket rögzítenénk ehelyütt:
A csata közben a szórakozóhely közönsége hangos Ria-Ria-Hungária skandálással támogatta a végvári vitézekként védekező magyarokat.
Az utolsó 100 komment: