„Magyarországon nemhogy elnézik, de egyenesen díjazzák a szexuális eltévelyedés legkirívóbb fajtáit.” Ezt annak kapcsán posztolta a mester, hogy Juliusz Januszt, feltehetően a pécsi ügy miatt, délebbre helyezte a Vatikán. Azzal, ha az ember a pedofil maffia keresztapjaként jellemzi a lengyel érseket, még akár be is hozhatja az Orbán Viktort tömeggyilkosozó Molnár F. Árpádot a nagy szellemi vetélkedőben. Az elöljáró áthelyezésével kapcsolatban használt Koszovóba száműzött fordulat jól hangzik ugyan, de a Szlovénia apostoli nunciusává (azaz nagykövetévé) és Koszovó apostoli delegátusává történő kinevezés mintha nem teljesen ezt jelentené.

  A Wolf–Mayer tandem seggrepacsizása jelenleg nyomozati szakaszban van, ebből a szekularizált ország pedofilabb jövő iránti elkötelezettségét levezetni talán csak a Societasnak sikerülne. Juliusz Janusz nyilván hibázott, nem is kicsit, amikor takargatni próbálta az elfogadhatatlan visszaéléseket. A maszatolás, a kifelé zárás nem egyházi sajátosság, a legtöbb szervezetnek ez az első reakciója belső zűrök esetén. Emlékszünk a Zuschlag-ügyben felső kapcsolatként szereplő Lusztig Péter próbálkozására? Mégsem következett abból sem, hogy az elsimító elvtárs reaktiválta a kádári III-as főcsoportfőnökség teljes apparátusát.

  Tótának csak a klérus kapcsán ágaskodik csillapíthatatlanul furkósbotja. Azonban egyetlen súlyos hibával azonosítani egy egész emberi életművet (vagy legalábbis egy 8 éves nagyköveti munkásságot) az a fajta jobbikos tempó, amely elvitatná Fényes Adolf festőművésztől az utcanév jogát. Méltányosságot, Árpád, azt!