A képviselő leszögezte: az MDF, ha a kormányzó hatalom részbeni birtokosa lesz a választók bizalmából, nem fog lemondani azoknak a volt vezetőknek a politikai és anyagi felelősségre vonásáról, akik az országot tönkretették. A vagyoni elszámolás alatt az MDF nemcsak a magánvagyont érti - hangoztatta Raffay Ernő -, hiszen például Biszku Béla és Korom Mihály puritán módon élt, s magáncélra nem vett el túl sokat a nép pénzéből. De az ország lakosságának elszegényítésében jelentős szerepük volt, s ezért felelniük kell. A képviselő figyelmeztetett: háború előtti csendben élünk, csak egyetlen szikra hiányzik valamiféle társadalmi robbanáshoz.
(MDF választási nagygyűlés, 1990. 03. 03. MTI)
1990. január 4., csütörtök - A Magyar Szocialista Párt nem vállal semmiféle közösséget az elmúlt korszak olyan közismert vezetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Németh Károly, Pullai Árpád. Ugyanakkor az MSZP elhatárolja magát a Lázár-kormány hibás gazdaságpolitikájától is.
Mindez az MSZP szerdai elnökségi ülésén született állásfoglalásban olvasható, amely dokumentum részleteit Polgár Viktor, az MSZP szóvivője csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette meg az újságírókkal. Mint elhangzott: az MSZP vezetői szerint a tisztázás igényével, kíméletlenül szembe kell nézni a párt
múltjával, mégpedig megnevezve mindazokat, akik politikailag felelősek a jelenlegi válságért.
Az MSZP elnöksége úgy véli, hogy a dokumentumban név szerint említett egykori politikai vezetőket terheli - eltérő mértékben - a felelősség a politikai és a gazdasági reformfolyamat akadályozásáért. Éppen ezért a párt vezetői azon az állásponton vannak, hogy külön vizsgálatnak kell feltárnia és tisztáznia a
személyi felelősség körét. Éppen ezért az elnökség indítványozza, hogy az MSZP parlamenti képviselőcsoportja kezdeményezze egy ad hoc bizottság felállítását. Álláspontjuk szerint e bizottság előtt az elmúlt évtized valamennyi állami vezetőjének, valamint az országos és a megyei pártvezetőknek, illetve a megyei és a fővárosi tanács elnökeinek vagyonnyilatkozatot kellene tennie.
Az MSZP dokumentuma ugyanakkor hangsúlyozza: a személyes felelősség megállapítása nem vezethet koncepciós perekhez, valamiféle boszorkányüldözéshez, ám a vizsgálatoknak mindenképpen meg kell neveznie mindazokat, akik az elmúlt időszak önkényeskedéseiért, hatalmi visszaéléseiért bizonyíthatóan elmarasztalhatóak. Az MSZP elnöksége emellett azonban arra
figyelmeztet állásfoglalásában, hogy szükséges elválasztani és egyértelműen megkülönböztetni a politikai és a büntetőjogi felelősséget.(MTI)
München, 1992. január 31. (SZER, Magyar Híradó) - Könnyen elképzelhető, hogy Biszku Béla, aki az 50-es és 60-as években a belügy mindenható ura volt, nyugdíjas éveiben megismerkedhet a börtön légkörével is, ezúttal mint fogoly - ezzel a megállapítással kezdi cikkét a tekintélyes amerikai napilap, a Christian Science Monitor, mégpedig egy kidolgozás alatt álló új törvény értelmében,
amely kibővítené a kommunizmus több mint négy évtizede alatt elkövetett törvénysértések elévülési határidejét. A szóban forgó törvényt történelmi igazságtétel néven ismerik az országban - írja az amerikai lap. - Szép számú ellenzői azonban, csak mint a bosszú törvényéről beszélnek róla.
A Christian Science Monitor a következőképpen folytatja cikkét: Biszku Béla az új törvény egyik lehetséges célpontja. A néhai PB-nek 1957-től 1978-ig volt tagja, vagyis a régi gárda egyik prominens képviselője, és Kádár János bizalmas szövetségeseként tartották számon.
A forradalom után Biszkura bízták a belügyi tárca irányítását. E minőségében a titkosrendőrség irányítása is feladata volt. A forradalom utáni megtorlás ezért szétválaszthatatlanul összefonódik nevével. A Christian Science Monitor idézi a kommunista politikust, aki meg van győződve arról, hogy neve rajta áll a listán.
A játék szabályai szerint - mondja Biszku -, akié a hatalom, azé a cselekvés lehetősége. Ennek hosszú történelme van. Az amerikai lap Biszku legnagyobb ellenfeleiként Mécs Imre országgyűlési képviselőt és Göncz Árpádot, a köztársasági elnököt nevezi meg. A forrdalom után mindketten megjárták a kommunista börtönöket, Mécs Imrét halálra is ítélték.A törvénytervezet - írja a Christian Science Monitor - Göncz Árpád jóvoltából az Alkotmánybíróság elé került, elfogadásra tehát az Alkotmánybíróság határozatáig várni kell. Amennyiben a testület nem találja törvénysértőnek a tervezetet, Magyarország is átvenné a kelet-európai volt kommunista országok gyakorlatát, vagyis tüzetesebb vizsgálat alá vetné a közelmúlt történelmét. Ez történik a volt NDK-ban is, ahol elsősorban a titkosszolgálati múlt felderítése a cél.
A magyar törvény még ennél is tovább menne egy lépéssel - jegyzi meg az amerikai lap. - A törvény ugyanis a régi rezsim minden olyan tagjára vonatkozna, aki 1944-től, vagyis a háború utáni első kormány létrejöttétől kezdve, bizonyíthatóan vétkes a hazaárulásban, halálos ítéletekben, gyilkosságokban, vagy más súlyosabb bűncselekményben, lévén, hogy az utóbbi negyvenegynéhány évben a kommunisták elmulasztották a főbenjáró bűnök egy részének feltárását.
Ez a történelmi korszak jogi értelemben nincs lezárva - idézi az amerikai lap a törvénytervezet egyik szerzőjét, Zétényi Zsoltot, az MDF országgyűlési képviselőjét. A törvénytervezet azonban súlyos viták kereszttüzében áll mind a mai napig - írja a Christian Science Monitor.
A tervezet ellenzői elsősorban attól félnek, hogy a törvény életbe léptetése után szabályos boszorkányüldözés kezdődne az országban. Zétényi azonban másként vélekedik, mondván, hogy a hazaárulás jogi definíciója már 1930 óta változatlan. E törvény értelmében csak az 1956-os szovjet invázió leghangosabb, legbefolyásosabb támogatói kerülnének bíróság elé, ami nem jelenthet többet ezer főnél - mondja Zétényi Zsolt az amerikai lap hasábjain.
Mialatt a vita folyik, az Alkotmánybíróság tovább töpreng a törvény fölött. Biszku Béla pedig vár, vár és nem tanúsít megbánást - fejezi be cikkét a Christian Science Monitor.(MTI)
Kormányváltás után a Fidesz vizsgálatok útján feltárja az összes korrupciós ügyet, a hatóságoknak pedig meg kell kezdeni az eljárásokat. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott: dicséretesek ugyan az eddigi őrizetbe vételek, bár számuk még kevés. Orbán Viktor hozzátette: már itt volna az ideje, hogy ezek a kormánytagokat is elérjék.
A Fidesz a kormányváltás után vizsgálatokkal feltárja a korrupciós ügyeket, és azok végére fog járni - mondta az InfoRádiónak Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint az ország számára sem előnyös, hogy az erők tekintélyes részét a korrupció felszámolására kell fordítani, de ha nem tudták megakadályozni, hogy a szocialisták a kormányzati politikai rangjára emeljék a korrupciót, akkor a felszámolásban kell megtenni mindent.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: eltökélt, hogy a választások után a tűzoltás részeként a nagy korrupciós ügyeket feltárják.
Sok folyamatban lévő ügy van, vagyis nem a nulláról kell kezdeni, és történtek már őrizetbe vételek, ami dicséretes, de kevés a számuk, és nem látható, hogy kormánytagokat is elérte volna, pedig annak is itt lenne az ideje - hangsúlyozta a Fidesz elnöke.
Minden erőt megadnak majd a rendőrségnek és az ügyészségnek a vizsgálatokhoz, azoknak pénzügyi vagy személyi korlátja nem lesz - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a felelősség kérdése nem függhet össze azzal, hogy valaki milyen magas posztot tölt be, így a politikusok sem húzhatják ki magukat ez alól. Azért jutott az ország ide, mert a szocialisták és az SZDSZ-esek azt gondolták, hogy a törvény felett állnak, és bármit megtehetnek - fejtette ki.
(InfoRádió 2009. december 11.)
A radikális párt első embere szerint mindegy, hogy milyen eredménnyel zárul a választás, mert pártja mindenképpen létrehozza a számonkérésért felelős intézményt.
A Duna Tv reggeli műsora, a Hattól nyolcig vendége volt Vona Gábor, a Jobbik elnöke.
A politikus a műsorban egy új intézmény felállítására tett ígéretet: „Bárhogyan is alakuljon az országgyűlési választásnak az eredménye, egy biztos: létre fogunk hozni egy olyan - a Wiesenthal központhoz hasonló - feltáró, tényfeltáró csoportot, központot - ezt nevezzük el akár Pongrátz Gergelyről -, egy Nemzeti Számonkérő Központot, amelyik akár a lakossági bejelentéseket felhasználva, vagy akár a politika lehetőségeit felhasználva igenis megvalósítja Magyarországon a számonkérést" - jelentette ki a pártelnök.
2009. december 9.
A forrásokért hála az új, kutatható MTI hírarchívumnak!