- Kálmán, geci, mondjatok már valami jó kínait, mert meg lesztek baszva! - szokott minket nyaggatni idős plébános ismerősünk. A hasonló kéréseket nem tudjuk visszautasítani, úgyhogy most mondunk egy jó kínait, olvasóink okulására is.
 

  A Wang Mester Konyhája nevű intézmény a IX. ker. Telepy utca 24-ben működik (a Nagyvárad tér vagy a Klinikák metróállomástól 5 perc séta). A főnöknek, Wang Qiangnak (Vang Csiang) nem ez az első étterme Budapesten. Ő alapította annak idején a Luther utcai Lanzhout, amely azáltal lett legendás,hogy először varázsolt hamisítatlan belső-kínai kispiszkos hangulatot és ízeket a Józsefvárosba. Nem volt ott cicózás esztétikával meg higiéniával, viszont a kaja ütött rendesen. Aztán Wang úr a budai Fő utcában megnyitotta az Új Lanzhout, ami dizájnban a klasszikus aranyozott sárkány-műanyag vízesés vonulatot követte, s a fogások is némileg laposabbakká váltak, bár sokan voltak, akik erre a helyre is esküdtek. Mostanában az Új Lanzhou költözködik a zuglói Gizella utcába (talán a kiürülőfélben lévő SZDSZ-székházat bérlik ki, ami kifejezetten jó ötletnek tűnik), időközben viszont a Paprika TV-ben is fel-feltűnő Wang úr megnyitotta saját magáról elnevezett éttermét is.

  A Wang Mester Konyhája abból a szempontból forradalmi hely, hogy szakított a szokásos és egyáltalán nem menő kínai dizájnnal, ehelyett a berendezés puritán, a bútorzat az Ikeából való, s nem ugranak aranyhalak a rizsescsészénkbe a szomszédos akváriumból. És még kerthelyiség is van.

  Ami a konyhát illeti, Wang Qiangnak az a titka, hogy - más éttermekkel ellentétben - nem próbálja az ételeket az európai ízléshez igazítani, hanem csaknem autentikus kínai kajákat főz. A Telepy utcai vendéglő Sichuan (Szecsuan) tartomány konyhájára specializálódott, amely Kína egyik leghíresebb konyhaművészeti ága. Fő jellemzője a kurva csípős kaják sokasága, de itt a szakács némileg visszafogja magát, így a kifejezetten csípősnek hirdetett fogások is ehetőek.

  Na de elég a szövegből, nézzünk egy menüsort, amelyet bátran ajánhatunk kedves olvasóinknak, főleg azoknak, akik most ismerkednek a kínai konyhával. Így nagyon egzotikus vagy furcsa dolgok nem szerepelnek benne, s kihagytuk a tengeri- és halételeket is. Levest szintén nem ajánlunk, mert a kínai leveseket nem szeretjük (megjegyzendő, hogy a kínaiak a levest az étkezés végén fogyasztják, csakúgy, mint a rizst). Az alábbi fogásokból 6-7 ember lakhat jól, s a vacsora fejenként egy-két töménnyel és 2-3 sörrel 4-5000 forintból jön ki egy főre.

  A fogásokhoz érdemes fejenként egy csésze fehér rizst kérni köretnek, vagy ha sokan vagyunk, egy nagy tál rizst. Külön kell szólni, hogy a rizst a többi fogással egy időben hozzák ki, ne csak a végén. Ne felejtsük, hogy a privát rizsescsészén és a desszerten kívül minden fogás közös: ki kell tenni az asztal közepére, és onnan falatozni. A sört is illendőbb nagy kancsóba kérni, s abból töltögetni magunknak.

  A fogásoknál azt a magyar nevet adjuk meg (a sorszámmal együtt), amely az étlapon szerepel. 

HIDEG ELŐÉTELEK

32. Száznapos tojás zöldborssal

 A száznapos tojást csak nyugatiul hívják száznaposnak, kínaiul tök más neve van, s nem föltétlenül száznapos. Hagyományosan úgy készül, hogy a tojást agyag, hamu, só, mész és rizsszalma keverékébe bugyolálják, majd pár hétig vagy hónapig állni hagyják. Ennek eredményeként a tojásfehérjéből barna kocsonya lesz, a sárgájából meg valami zöldes és büdös izé. Ma már egyszerűbb eljárásokkal is készül, különböző vegyületekbe áztatva ugyanez történik a tojással. Különösebben durva íze nincs neki, de a csajok ijesztegetésére kiváló. A jelen fogásban a zöldbors nem igazán dominál, inkább a híg szójaszósz ad neki ízt, amiben a tojásszeletek áznak.

33. Tofu metélt fűszeres szószban

  A tofu (szójasajt) a k-ázsiai konyha egyik legfontosabb alapanyaga és fehérjeforrása. A szójababot vízbe áztatják, majd a vízzel összeturmixolják, felforralják, leszűrik, így készül a szójatej, amely tápanyagtartalmában és tulajdonságaiban hasonlít a tehéntejre. Ezután a szójatejet megalvasztják, s formákba préselik, ez a tofu. (Megsúgjuk, hogy a kellő állag elérése érdekében némi gipszet is szoktak hozzá adni, de ezt ne mondják meg a csajuknak.) Ezt aztán lehet szeletelni, sütni, főzni, puszilgatni, állítólag nagyon egészséges. A jelen fogásban a tofuból tésztaszerű csíkokat készítenek, s ezt némi ecetes szójaszósszal ízesítik. 

34. Uborka mártásban

  Ez az egyszerű fogás hosszában elnegyedelt nyers kígyóuborkából, illetve a hozzá mellékelt sűrű, édeskés szószból áll, amibe mártogatni kell az ubit. A szósz miatt érdemes kipróbálni.

37. Csípős káposzta

  Koreában alapétel a csilipaprikával együtt összerohasztott káposzta, amit kimcsinek hívnak, s amitől nagyon büdöseket lehet fingani. „Koreai csípős káposzta” néven a kínaiak is esznek kimcsit, de Wang mesternél egy kevésbé rothadt kínai változatot szolgálnak fel. Amilyen csípős, olyan finom.

FŐÉTELEK

  A főételek sorát úgy szokás összeállítani, hogy a fogások között legyenek különböző húsok (baromfi, disznó, marha stb.), illetve legalább egy zöldség- vagy tofu-étel.

90. Hagymás sertéshús pekingi módra

  Sokak szerint az egyik legfinomabb fogás, kapható csirkehúsból készült változata is. Úgy kell enni, hogy egy palacsintát a tál széléről a tenyerünkre fektetünk; ezután a belsejébe pakolunk egy adagot az édeskés szószban sült húscsíkokból, a csíkokra vágott uborkából és zöldhagymából; ezután a palacsintát lazán összetekerjük, és kézzel a szánkba tömjük.

72. Kockázott csirke kesudióval

  A csirkemellkockákat zöldségdarabokkal, gombával és kesudióval wokban hirtelen kisütik, fűszert, ízesítőt alig adnak hozzá. Könnyű, de finom fogás, a csajok szeretik.

86. Illatos-omlós kacsa

  A rántott kacsadarabokat sűrű, sós szószban, zöldségekkel, hagymával és bambuszrügydarabokkal tálalják. Nem a legütősebb fogás, de egynek jó, főleg ha kacsabuzik is vannak társaságunkban. Márpedig kacsabuzik mindenhol vannak, legfeljebb jól titkolják preferenciáikat.

Édes-savanyú sertés

  A Torrente által cukros disznónak nevezett fogást az étlapon nem találtuk, de külön kérésre elkészítették. Ez a hülyekülföldiek által talán leginkább kedvelt kínai kaja. Más vendéglőben a hús mellé uborkát, ananászt vagy sárgarépát is tesznek, de itt hagyják, hogy a röfi egyedül domináljon. Az édes-savanyú mártás csaknem tökéletes, és a hús állaga is - ami a fogás lelkét adja - ideális. Ne hagyjuk ki!

Ma-po tofu (a sorszámot elfelejtettük)

  Híres sichuani fogás, a neve onnan ered, hogy a legenda szerint egy randa, himlőhelyes (ma) öregasszony (po) találta fel: amikor egy kereskedő és a fia a vihar elől az ő házába húzódtak be, ezzel próbálta őket elkápráztatni. Ez sikerült is, mert a fogásnak híre ment, s ma már mindenki ismeri. A kurva csípős fogás amúgy tofuból, darált húsból és paprikából áll. Hogy a randa öregasszonyt végül megdugták-e, arról nem szól a fáma.

118. Hirtelen sült tofu három finomsággal

  Ha nem szeretjük a csípőset, de a csajunk azt hiszi, hogy a tofutól lefogy, akkor a Ma Po tofu helyett válasszuk ezt a fogást. A tofuszeleteket zöldségekkel és gépsonkával főzik össze, a végeredmény elég ízetlen, de tölteléknek nem rossz.

91. Halaromájú sertéscsíkok

  Egy másik híres csípős sichuani fogás. A „halaromának” nincs köze a halhoz, hanem egy fűszerkeveréket, illetve az ebből készült szószt jelenti, melynek fő eleme elméletileg a mogyoróhagyma, a gyömbér és a fokhagyma, de ezt a gyakorlatban kiegészítik jó csípős csilipaprikával, szójaszósszal és csípős-sós szójakrémmel. Ebben sütik meg a vékony csíkokra vágott húst (a sertés mellett csirke és más változatok is léteznek), s mivel tényleg jó csípős, lehet vele póverkedni a gyomorfekélyes haverok előtt rendesen.

DESSZERTEK

155. Sült ananász

  Az ananászdarabokat édes palacsintatészta-szerűségben kirántják. Hasonlóan készül a szintén kapható sült banán is.

156. Darált szezámmaggal töltött tésztagombócok

  A ránézésre birkaszemekre hasonlító fogást a kínaiak elsősorban holdújév idején fogyasztják, tehát funkcióját tekintve a mi mákos gubánknak felel meg. A nudliszerű ízetlen tészta belsejében őrölt szezámmagból készült édes töltelék van. A gombócot Wangéknál sima vízben főzik ki, de más helyeken a víz is édesített.

ITALOK

  A világtörténelem fejlődésének legfőbb tanulsága az, hogy a legjobb ital a sör, s erre mára a kínaiak is rájöttek. Lehet buzulni mindenféle teákkal, de egy jó vacsorához Kínában is sör dukál, amiből, mint említettük, érdemes nagy kancsóval kérni. Természetesen kínai italok is kaphatók. A társaságunkban található csajoknak és melegeknek rendeljünk licsi bort vagy az étlapon Plum borként szereplő szilvabort. Ezeket felespohárban hozzák ki, émelyítően édesek, s bár valójában nem borok, hanem híg likőrök, alkoholtartalmuk csupán tízegynéhány százalék. A férfiak rendeljenek tisztességes cirokpálinkát: ebből az étlapon a pekingi munkásosztály itala, az Ergoutou szerepel (Ego-Tou néven), valamint a valamivel elitebbnek számító „Konfuciusz családi pálinkája”, amire Kung Fu néven lelünk rá (semmi köze a részeges kungfuhoz vagy más harcművészetekhez).

  Budapesti kínai éttermekkel kapcsolatos további tippeinket, amelyek még a nyomtatott Reakcióban jelentek meg, itt és itt találják.

  Ja, és Wang mester, valamint idős plébános ismerősünk üzeni, hogy szavazzanak a Reakcióra a Goldenblogon!

  Jó étvágyat!

  És persze hazatérve - a biztonság kedvéért - ne felejtsék el az egész cuccot szétcsapatni sörjégerrel. És hallgassanak hozzá kínai black metált: