Kommentszűrés
’07 okt
11
14:53

Békedíj az irodalmi Nobel?!

Írta: szamárfül/pável

Irodalmi Nobel, 2007
Bevezetés a Nobel-díjba
(Via felvagunk.blogter.hu)

Mivel itt kérdezem meg, könnyű lesz a válasz: vajon mi a közös a következő szerzőkben? Tolsztoj, Ezra Pound, Semprun, Ibsen, Krúdy, Kosztolányi, Márai, Nagy László, Jorge Amado, Jorge Luis Borges, Bertolt Brecht, Julio Cortázar, Csehov, Lion Feuchtwanger, Graham Greene, Aldous Huxley, Henrik Ibsen, James Joyce, Franz Kafka, Nikosz Kazantzakisz, Astrid Lindgren, Alberto Moravia, Vlagyimir Vlagyimirovics Nabokov, George Orwell, Fernando Pessoa, Marcel Proust, Oswald Spengler, August Strindberg, Hjalmar Söderberg, Evelyn Waugh és Virginia Woolf. (Stb. stb...)
Ugye, kitaláltátok?
Nem kapták meg.

És mit mondanak nekünk ma ezek a nevek:

José Echegaray y Eizaguirre, Giosuè Carducci, Rudolf Eucken, Verner von Heidenstam, Karl Adolph Gjellerup, Henrik Pontoppidan, Grazia Deledda, Pär Lagerkvist, Saint-John Perse, Jorgosz Szeferisz, Sömuel Joszéf Agnon, Vicente Aleixandre, Odisszeasz Elitisz, Jaroslav Seifert, Nadine Gordimer?
(Persze, aki itt is talált jó ismerőst, az büszke lehet magára… Tényleg)

 Well, idén Doris Lessing (1919) brit író kapta a 2007-es irodalmi Nobel-díjat.

A 87 éves, perzsiai születésű írót úgy méltatja az akadémia indoklása, mint "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki műveiben kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".  Ami azt is jelentheti, hogy egy régóta készülődő iráni háború árnyékában egy perzsa-angol szerzőt tüntetnek ki…

Magyarul három (?) könyve olvasható: az Eldorádó (elbeszélések, Új M. Kiadó, 1956) és
Az ötödik gyerek
(regény, M. Kvklub 1994, 1995). Ja és persze első, 1949-es regénye is megvan: A Fű dalol (1972, Magvető)
(Az index.hu említi még fordításban Az arany jegyzetfüzetet is... - ezeknek nem lelem nyomát. Bár én tévednék, nem a Zindex.)

Szerepel még a Fel a nagyvárosba c. novellájával a Huszadik századi brit novellák c. antológiában (Noran, 2005), valamint a Drága illúzió Mai angol elbeszélőkben is (Szépirodalmi, 1981).

Az írónő Doris May Tayler néven látta meg a napvilágot Iránban 1919 október 22-én. Korán felfedezte Dickens, Scott, Stevenson, és Kipling műveit, de nagy hatással voltak rá D. H. Lawrence (jó pont..!), Stendhal, Tolsztoj, Dosztojevszkij írásai. Első novelláját 1949-ben publikálta.

Nos, műveiről csak keveset találtam magyarul… leginkább ezt:

Sándor Bea: Doris Lessing Az antifeminista feminista író
„Doris Lessing feminista ikonfigura. Nőíró, aki az 1950-es évek óta sokat írt nőkről, alkotó, válságba került, rossz házasságban élő vagy az önállóságot kedvelő, és alkalmasint sok erőfeszítéssel meg is valósító nőkről: így lett erős nőfiguráival sokat idézett feminista szerző a regényszerzők és karakterek maszkulin világában.
Ugyanakkor rendszeresen bírálja a feministákat. Már egyik legsikeresebb műve, a Golden Notebook ("Az arany jegyzetfüzet") előszavában is kitér arra, hogy szerinte őt a feministák "használják", és míg a nők egyenrangúságát és önállóságát ő maga is támogatja, gondosan ügyel arra, hogy a feministák elidegenített "ők" maradjanak a szövegben. 2001-ben az edinburghi fesztiválon egyenesen kikelt az általa egyszerűen és sztereotip módon férfigyűlölőnek nevezett feministák ellen…”
  (
ÉS.hu)

(Erre stoppoljon gombot a Feminárium blogja...! :D )

Címkék: nobel doris lessing

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr23193384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ardarich 2007.10.11. 17:20:36

Oké, értem a mondanivalót, de azért a nyitólista kissé hatásvadász... legalább ilyen könnyű összeállítani egy olyat, amin egyértelműen zseniális irodalmi Nobel-díjasok szerepelnek, Theodor Mommsentől Günter Grassig. Szerintem ahhoz képest, hogy egyáltalán nem könnyű a dolga a svédeknek, egész méltányosan szokták odaítélni a díjat. Az meg, hogy jelen esetben politikai üzenete is van a dolognak, egyértelmű, de ez nem feltétlenül baj. Talán annak nem volt politikai üzenete, mikor Paszternak vagy Szolzsenyicin megkapta a díjat? Mégis arra méltó írók kapták meg. Vagy mikor 1929-ben az egyfelől vad frankomán németellenességgel másfelől SA legényekkel fertőzött Európában Thomas Mann, mint a német polgári demokrácia szellemi jelképe kapta meg, talán rossz helyre került a díj? Egyáltalán, miért kéne az iráni nőgyűlölő teokratikus-parlamentáris izét szeretni?
(Ja és előre remélem, hogy nem lesz a kommentekben Kertész Imrézés. Az majd 50 év múlvára biztonsággal eldől, hogy mennyire jelentős szerzője a magyar irodalomnak. Addig meg aki szereti, szereti, aki nem, nem. Ordenáré módon zsidózgatva köpködni rá meg hisztérikusan feldicsérni egyaránt felesleges. )

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.10.11. 17:32:52

ööö izé ezt még át kéne szerk.-ni, frissíteni. csak nem én most tok belenyúlni.
a lá blogter.hu

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.10.11. 17:49:49

milyen szép magyarusul tudok írni, ha közben telefonálok a fél agyammal...
szóval, sajna így, korán került ki, elnézést, én meg most nem tudok beleszerkeszteni. ez van.

kéretik addig is nem kommentálni, hüpp... :o(
(csak annyit: nem mondtam, hogy baj lenne, h. pol. felhangja van a díjnak. sőt.)

mborsik · http://abszurdisztan.freeblog.hu 2007.10.11. 19:14:56

Dehogynem lesz!

Kár lenne vitatni, hogy Imre Kertész díja is alapvetően politikai üzenetet hordozott. Ezt azért elég bátran leszögezhetjük.

snakekiller23 2007.10.11. 20:53:45

Már megint Imre Kertész?? Akkor innentől kezdve John von Neumann, Edward Teller, Leo Szilárd és Dennis Gabor? Politikai üzenet ide, vagy oda, ez attól még taplóság.

Syr Wullam 2007.10.11. 21:22:28

... meg Georg Lucas.

Amugy meg miert eppen 50 ev mulva dolne el, hogy valaki jelentos vagy nem jelentos iro? Nekem Kertesz dijtalanul sem volt jelentos, de plecsnikkel egyutt sem az. Ja, es Wass Albert sem jelentos szerintem. Meg Jokai Anna sem.

Saint-John Perse viszont jelentos. Mi az hogy, nagyon is.

Ardarich 2007.10.12. 08:40:25

Persze, hogy hordozott Kertész kitüntetése politikai üzenetet. Azzal sem volt szerintem baj. Egyrészt nyilván az akkor frissen EU-csatlakozott országokból akartak valakit, hogy ezek sem sült barbárok ám, no, rájöttek már, mire való a papír. Másrészt meg persze a Holokauszt-téma: és tekintve, hogy hányan kaptak hörgőgörcsöt ebben az országban Kertész kitüntetése miatt (nem azért, mert a munkássága színvonalával volt bajuk, hanem mert magyar íróként tüntettek ki egy magyar zsidó embert, akinek volt pofája a holokausztról írni, meg hogy neki azóta milyen problémái vannak a zsidó és a magyar identitásával egyaránt), hát ráfért erre az országra az a politikai üzenet, elég alaposan.
Ez nem azt jelenti, hogy Kertész korszakos zsenije lenne a magyar irodalomnak. Szerintem sem az, messze nem. De annyit el lehet ismerni, hogy a könyvei legalábbis érdekesek.

mborsik · http://abszurdisztan.freeblog.hu 2007.10.12. 09:28:09

Így van.

Pontosan emiatt kapott itthon minden normális ember hörgőgörcsöt. A bőröndjeit becsomagolva tartó Kertész kitüntetésétől. És attól, hogy nekünk, primkó fasiszta népnek majd itt megmondják, mit kell gondoljunk a Holokausztról.

És innentől kezdve teljesen irreveláns, milyenek a könyvei. Nyilván sokkal szarabbnak fogják tartani a fentiek miatt is, mint amilyenek.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.10.12. 09:40:48

tudom, h. csak azé' beszéltek róla, mert senki nem olvasott még D.Lessinget! :)

ardarich 2007.10.12. 10:59:23

mborsik: A nép primkó fasiszta részére ráfért. A többieknek meg nem volt okuk min megsértődni.
"És innentől kezdve teljesen irreveláns, milyenek a könyvei." Azé ezt egy irodalmi Nobel-díjas témánál jó ám tudni...

Szamárfül: :-). Jogos.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.10.12. 11:06:30

jaja, a "primkó fasiszta" éppen Kertészt olvas... :P

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2007.10.12. 11:15:37

bár, ha Tomcat meg a Talmudot bújja... :D

medve 2007.10.12. 12:36:14

Azért Kertésznek a Sorstalansága egy zseniális feldolgozása a Holokausztnak, vagyis díjazásának művészi alapja van. Szerintem hihetetlen primitívség, ha valaki Kertész díján hőbörög. Persze azoknak is igazuk van, akik szerint a magyar irodalomban vannak mások, akik irodalmi kvalitásaik alapján szintén megérdemelték volna: én a fenti felsorolásba Ottlikot beletenném. De ettől még nem tudom, miért kell fikázni Kertész műveit (polititkai nézeteit én sem osztom, de ez mindegy).

Playmobil Soldat 2007.10.12. 13:14:10

Nagyon "reakciós" dolog, ha azt mondom, Herczeg Ferenc sem volt véletlenül Nobel-díjra jelölt a Horthy-korszakban? Ő is méltatlanul feledésbe merült.

kzgy 2007.10.12. 13:17:36

Hé, Medve, te valami Ottlik könyvből bújtál elő ide, nem? :)
(Egyébként épp ezt akartam én is beírni, nekem az Iskola a határon majdnem olyan katarktikus élmény volt, mint a Félkegyelmű egy évtizeddel ezelőtt.)

Kertész meg kaphatott volna filozófiai díjat is: a Sorstalanság gondolatilag érdekes és jó, de a stílus! Hát az több, mint bosszantó.

Playmobil Soldat 2007.10.12. 14:05:10

Szamárfül, köszi a linket. Az írás egy kicsit egyoldalúan elfogult Herczeg ellenében, bár azt sem mondom, hogy a XX. század legnagyobbjai között ott van a helye az első sorban. Viszont akkoriban volt értéke annak, amit csinált, még akkor is, ha sokan mások (pl. Móricz) is ott voltak mellette. Valószínűleg az ő jelölésében is szerepet játszott a politika, de mindent összegezve manapság méltatlanul kevés szó esik róla. Szerintem 10 emberből 8 nem is hallott róla manapság.

ahhh 2007.10.12. 14:16:08


kzgy,

a Sorstalansagot egy tizenhat eves alsokozeposztalybeli zsido gyerek nyelven irta meg Kertesz. tessek elolvasni a Galyanaplot. vagy egyaltalan barmit.

Ardarich 2007.10.12. 15:36:52

Herczeg tényleg jó, csak hát az életmű megítélésébe bekevert nála is a politika. Már a puszta tény, hogy a Horthy-kurzus sztárírója volt, "gyanússá" tette. Bánffyval vagy Szabó Dezsővel a helyzet dettó ugyanez (bár Szabónak vannak valóban durva dolgai is). Most mintha valami hasonló történne lassan Sánta Ferenccel, az ellenkező irányba. (Nem mintha nem értékelnék, csak egy ideje valahogy nem "sikk" Sántát olvasni. Pedig nagyon jó!)

kzgy 2007.10.12. 17:14:58

Ahhh,

Én azt gondolom, egy 16 éves alsó középosztálybeli zsidó gyerek nyelvének is folyamatosnak, gördülékenynek kellene lennie. Csak hogy ne legyen szenvedés olvasni.

Vaszil György 2007.10.12. 22:56:16

És arról olvastatok, hogy Doris néni a második férjén, Gottfried Lessing későbbi magasrangú keletnémet kommunistán keresztül Gregor Gysi rokona? Gottfried Lessing testvére Gregor Gysi anyja ugyanis.

simonmondja 2007.10.13. 12:30:49

Én el tudtam olvasni a Sorstalanságot, de nem volt katartikus, mert már 20 éve túl vagyok a Wieslaw Kielar 290-es számú Auswiczi fogoly című, nagyon hasonló, de sokkal élvezhetőbb, nálunk rongyosra olvasott könyvén. Nem tudom, az kapott-e valamit, de nem téma.
A díjat lehetetlenség jól kiosztani. Még a hazai termést is képtelenség áttekinteni, nemhogy egy világét, és még ott a szubjektivitás.
Nobel ezt valahol nyilván elszúrta.
Már Arafatnál is jól látszott.
Lényeg, hogy a Nobel neve fennmaradt, ami ennyi tőkéből elég szép eredmény.
Ő a marketing díjas, nem vitás.

Marianna · http://egerentyu 2007.10.13. 23:03:08

Fust Milan, Fust Milan, Fust Milan!!
Neki kellett volna.
Vagy Kosztolanyi. Kertesz jo es szep es megrendito de nem zsenialis. Politikai dij volt nem irodalmi.
Arra ott lenne a bekedij..

gyulaVitez 2007.10.14. 04:13:26

"Ami azt is jelentheti, hogy egy régóta készülődő iráni háború árnyékában egy perzsa-angol szerzőt tüntetnek ki…" Szvsz DL kb. annyira perzsa, mint amennyire Kipling indiai, illetve annyira sem, mert Kipling valóban sokat élt Indiában. Vagy amennyire Szilágyi István román regényiró. De mindketten a brit birodalom szanaszét élt angol lakosságának leszármazottai. Ha perzsát akartak volna kitüntetni, akkor kitüntettek volna egy perzsát. Vannak elegen.

Viszont ez a bevezető, ez különlegesen izléstelen volt, tekintettel arra, hogy láthatólag pusztán arra alapozol egy itéletet egy szerzőről, hogy te nem olvastad, hogy a nagyszerű magyar könyvkiadás (amely emlékeim szerint még Proustot sem volt képes a mai napig sem teljes egészében leforditani) nem adta ki, és hogy magyarul nem nagyon irtak róla semmit.
Hogy DL lenne korunk legnagyobbja, azt nem mondtam. De amiről fingunk sincs, arról nem kell bölcselkedni.

gyulaVitez 2007.10.14. 04:17:26

Szilágyi persze nem a brit birodalom stb., csak rossz helyre szúrtam be hirtelen a példát. A többi áll.

A. B. Normal 2007.10.17. 10:00:48

Kertészről:

Ha holokausztról akarsz olvasni, akkor SZENVEDJ!
Méghogy "élvezhetőbb"! A büdös nácija.

btw Sánta Ferenc idén a középszintű érettségin volt feladat, egy 1958-as novellával, "kortárs íróként" aposztrofálva. MohaHa.