Palmyra az Iszlám Állam kezén

Változnak a frontok a közel-keleti önjelölt kalifátus, az Iszlám Állam körül. A barbár terrorcselekményeiről elhíresült „állam” legkeményebb és legsikeresebb ellenfelei a saját állami létük megteremtéséért is küzdő kurdok; míg a szíriai Aszad-rezsim és az iraki kormány erői csak feltartóztatni tudják a radikális iszlamistákat. Az elmúlt időszak alapján látszik, hogy az Iszlám Állam nem legyőzhetetlen, csak egyszerűen nemzetközi összefogásra lenne szükség ellenük. „Csak.”

A helyzet viszont az, hogy amíg az Iszlám Állam a Közel-Kelet szívét terrorizálja, a térség és a világ nagyhatalmai (Törökország, Irán, Szaúd-Arábia, Oroszország és az Egyesült Államok) is tovább folytatják saját különutas játszmáikat az összefogás helyett.

Fejtágító körkép az Iszlám Állam és ellenfeleinek 2015 júliusi pozícióiról.

Kurd női harcosok

Kurd keménység

A hét elején új offenzívába kezdett az Iszlám Állam Szíriában, a kalifátus fővárosának tekintett Rakkától északra lévő területek felszabadítása érdekében. A helyi kurd erők (YPG) által elfoglalt Ayn Issa-t és több környező települést sikerült visszafoglalniuk az iszlamista harcosoknak. Az amerikai légicsapásoknak köszönhetően a kurdoknak sikerült körbezárniuk a várost, majd a hét közepén lekerültek a fekete zászlók a városról.

Június folyamán a szíriai kurdok egy nagyszabású hadműveletet hajtottak végre, melynek köszönhetően sikerült létrehozniuk a szárazföldi korridort a korábban egymástól elvágott területek között, összekapcsolva Kobanit az északkeleti régióval. A kurdok által uralt területek déli határa így már veszélyes közelségbe került az Iszlám Állam legfőbb központjának számító Rakkához, ezért a radikálisoknak muszáj volt ellentámadásba kezdeniük.

Az elterelés részeként a múlt hét során súlyos terrortámadások érték az iszlamista ostromgyűrű alól januárban felmentett Kobanit is. A merényletekben közel másfélszázan vesztették életüket. A kurdok rögtön a török kormányt tették felelőssé a terrortámadás miatt, mivel szerintük a terroristák csak Törökországból érkezhettek, hiszen több tíz kilométernyi kurdok által ellenőrzött területen kellett volna keresztülvergődniük, ha délről akarták volna megközelíteni a várost.

A törökök persze kategorikusan tagadják a kurd vádakat, noha a kezdetektől fogva ellenérdekelt félként szerepelnek a szíriai konfliktusban. Ankara elsődleges érdeke, hogy Szíria területi integritás továbbra is megmaradjon és a helyi kurdok ne legyenek képesek egy autonóm terület létrehozására. A szíriai kurd felkelők ugyanis szoros kapcsolatot ápolnak, a török állammal évtizedes harcban álló Kurd Munkáspárttal (PKK). Bár utóbbi években megindult egy megbékélési folyamat Törökországban, a jelenlegi belpolitikai helyzet miatt kérdéses a folytatás. A korábban évekig egyedül regnáló Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyanis koalícióra kényszerül a hatalom megtartása érdekében. A potenciális partnerek közül azonban nem nézi mindenki jó szemmel a kurd nyitást. A szélsőségesen nacionalista Nemzeti Akció Párt (MHP) kifejezett feltételként szabta a kurdokkal való tárgyalások beszüntetését egy esetleges koalícióért. Mindeközben az Iraki Kurdisztánt vezető Barzani-klán is potenciális veszélyforrásként kezd tekinteni a PKK-ra. Az autonóm régió Iránnal határos észak-keleti csücskében levő, csak nehezen megközelíthető Kandil-hegységben berendezkedett PKK-t nemrég bázisaik elhagyására szólította fel a Maszrur Barzani a Kurdisztáni Regionális Biztonsági Tanács vezetője. Több mint valószínű, hogy a PKK önként nem fogja otthagyni a stratégiailag rendkívül fontos, szinte bevehetetlen pozícióit. Más mód pedig nem nagyon van erre, hiszen a múltban már több, a PKK-t elűzni akaró katonai akció is csúfos kudarcba fulladt.

Az Iszlám Állam tovább folytatja kivégzéseit

Iszlamista útkeresés

Az Iszlám Állam mindeközben meggyengülni látszik, amire a fent említett, végül is sikertelen offenzíva jól rávilágít. Noha délen képes komolyabb győzelmeket is elérni, a kurdok ellen már kevésbé sikeresek. Mivel az északi front védelme komoly erőforrásokat köt le, a további terjeszkedéshez szükséges átcsoportosításokat képtelenek végrehajtani. A radikális szervezet a rekrutációs kör szélesítésével és új harctéri taktikák alkalmazásával próbál előnyösebb pozíciókba kerülni.

Az Iszlám Állam propagandáért felelős szárnya nemrég elindította orosz nyelvű médiáját, amely a volt szovjet tagköztársaságokban élő muszlimokat célozza. A rengeteg csecsen harcos mellett ugyanis egyre több közép-ázsiai is csatlakozik az iszlamistákhoz. Az új kommunikációs részleg is őket hivatott megszólítani. Az oroszra lefordított anyagokat a közösségi médián keresztül osztják meg, a Twitter és a Facebook mellett jelen vannak az orosz nyelvterületen népszerű VKontakte oldalon is.

A toborzás mellett az Iszlám Állam mindig is erős hangsúlyt fektetett a médiában való megjelenésére. A kivégzések egyre brutálisabbak lesznek, hogy át tudják törni a kitolt ingerküszöböt. Nemrég gyermekkel végeztettek ki több mint két tucat szír katonát az ókori Palmüra romjai között. Az Iszlám Állam katonai potenciálja jelentősen mérséklődött, amióta a Nyugat is bekapcsolódott a konfliktusba. A radikálisok csökkenő előnyük kiegyensúlyozására egy új harcmódra váltottak. Öngyilkos rohamcsapatokat hoztak létre jól képzett harcosokból, akik szó szerint a végsőkig harcolnak. A fanatikus szélsőségesek robbanóanyaggal töltött mellényeket hordanak, így mikor elkerülhetetlennek tűnik haláluk megpróbálnak még egy nagyobb pusztítást véghez vinni. Az utóbbi időszakban ezen rohamcsapatok bevetésével több sikert is elértek az iszlamisták.

A közel-keleti helyzet 2015 júniusának végén: Iszlám Állam (szürke); iraki kormányzat (lila); kurdok (zöld); szíriai kormányzat (rózsaszín); szíriai ellenzéki erők (világosszöld). (Forrás: Wikipedia)

*

Komoly veszélyben Aszadék pozíciói

Moszkva hátrál Aszad mögül

Az Aszad-rezsim eközben elsősorban az Aleppó környéki harcokra összpontosít, ugyanis a helyi felkelők fontos állásokat foglaltak el a kormányerőktől a második legnagyobb szíriai városban, ezzel komoly veszélybe sodorva az Aszadhoz hű csoportok stratégiai pozícióit. A rezsim amúgy sincs túl előnyös helyzetben, hiszen pár hete az Iszlám Állam nagy kiterjedésű területeket foglalt el a kormányerőktől. A helyzetet az sem javítja, hogy Oroszország kihátrálni látszik Aszad mögül. Nemrég ugyanis hazahívták az orosz katonai tanácsadók javát.

A lépés hátterében az orosz Közel-Kelet politika komolyabb változása állhat. Moszkva és Szaúd-Arábia ugyanis látványos közeledésbe kezdett az elmúlt időszakban. Magas szintű találkozóra került sor a két állam vezetése között, ahol többek között atomerőművek megépítéséről is születtek szándéknyilatkozatok, mindemellett azonban Rijád meglebegtette, hogy akár orosz fegyvereket is vásárolnának. Ez kettős üzenet az Egyesült Államoknak és Iránnak. A szaúdiak ugyanis az amerikai védelmi ipar egyik legnagyobb vásárlói, az öböl legnagyobb királyságának katonai költségvetése az elmúlt években közel megduplázódott. Ezzel a 40 milliós ország tavaly megelőzte az atomhatalom Oroszországot is a Military Balance 2015-ös kiadása szerint. Az atomreaktorok építése pedig Irán számára lehet fontos üzenet. Korábban is terjedtek már olyan pletykák, hogy amennyiben az USA és Irán között létrejön a megállapodás a perzsa állam atomprogramját tekintve, a szaúdiak is nukleáris képességek kiépítésébe fognak kezdeni. Ezekre a hangokra erősített rá a közelmúltban aláírt megállapodás.

Iráni kiállás

Irán változatlanul teljes mellszélességgel kiáll az Aszad-rendszer mellett. Az oroszok esetleges kiesését azonban nem tudnák teljességgel pótolni. Így is iráni harcosok ezrei vesznek részt az Iszlám Állam elleni harc mindkét hadszínterén. A nyár folyamán, sajtó értesülések szerint, tízezer főt is meghaladó erősítést terveznek az irániak, hogy a szíriai rezsim meggyengülését ellensúlyozzák. 

A sokak által iráni proxynak tartott libanoni síita szervezet, a Hezbollah is növeli jelenlétét Szíriában. A szír-libanoni határ mentén csaknem minden fontosabb várost a rezsimhez hű erők őriznek. Pár napja indult egy nagyszabású hadművelet Zabadani elfoglalására. Habár a szíriai polgárháború rendkívül fontos a perzsa állam számára, Teheránt jelenleg elsősorban a nagyhatalmakkal való megegyezés köti le, hiszen egy sikeres megállapodás esetén a gazdaság komoly fellendülésbe kezdhetne, ezáltal rengeteg pénzügyi és egyéb erőforrás szabadulna fel.

Iraki patthelyzet

Irakban a helyzet továbbra is változatlan. A „keleti fronton” sokkal jobban szervezett erőkkel állnak szemben az Iszlám Állam fanatikusai, így a kalifátus elsősorban az ellenőrzésük alatt tartott területek megtartására koncentrál. Bár a helyi kurd erőknek, a pesmergáknak sikerült kisebb területeket visszafoglalniuk a radikálisoktól, de Moszul még mindig az iszlamisták kezén van.

Heves harcok folynak Szindzsárban és pár napja Kirkuk környékén is támadásba lendültek a szélsőségesek. A több száz fővel végrehajtott offenzívát azonban sikerült megállítaniuk a pesmergáknak, így a gazdag kőolaj-lelőhelyekkel rendelkező város továbbra is kurd fennhatóság alatt maradt.

Ashton Carter bejelent

Amerikai dilemmázás

Ashton Carter, az Egyesült Államok védelmi minisztere a héten jelentette be, hogy eddig mindössze 60 szíriai felkelőt képeztek ki az Iszlám Állam harcra. A májusban indult amerikai program a tervek szerint egy év alatt több mint kétezer harcos számára tenné lehetővé a fejlett katonai képességek elsajátítását. A kritériumrendszer ugyanakkor rendkívül szigorú. A programban csak mérsékelt, iszlamista háttérrel nem rendelkező szír felkelők vehetnek részt, ami nagyban behatárolja a létszámot. Emellett a szomszédos Törökországban és Jordániában kiképzendő katonák biztonságos utaztatása sem megoldott a polgárháborús körülmények között. Egyes török sajtóértesülések szerint a felkelőkkel olyan nyilatkozatot is aláíratnak a kiképzés elején, hogy kizárólag az Iszlám Állam ellen hajthatnak végre műveleteket, ami az elsősorban Aszad-rendszert megdönteni akaró lázadók szemében elfogadhatatlan.

Úgy néz ki tehát, hogy Amerika továbbra is csak légicsapásokkal fog operálni a konfliktusban, ami szakértők egybehangzó véleménye szerint nem elégséges az iszlamisták elleni katonai győzelemhez. Nem beszélve a politikai rendezésről, ami továbbra is beláthatatlan távolságra van.