„Kedves Kommentelők! Mielőtt szabadjára eresztik indulataikat a poszthoz való hozzászólásnál, kérem gondoljanak arra, hogy emiatt mi üthetjük meg a bokánkat! Megértésükben és egyetértésükben bízunk! Mandiner szerkesztőség”. Akár ezzel a szöveggel is indíthatnánk mostantól minden cikkünket, hiszen az Alkotmánybíróság szerdai határozatában kimondta: a portál akkor is felel az oldalon megjelent személyiségi jogot sértő hozzászólásokért, ha azokat nem moderálta, és tartalmukról nem is volt tudomása. A döntés sajnos nem okozott meglepetést, nagyjából ugyanerre jutott a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság őszi, komment-ügy ítélete is, amelyről itt írtunk részletesen.

Az Ab-döntésről szóló hírt a közvetlen érintettek, így a Mandiner kommentelői is érzékenyen fogadták. A határozat lényegét talán Man dinner kommentelőnk foglalta össze a legplasztikusabban: „Tehát, ha a szomszédom falára kipingálom, hogy Görényszagú Józsi egy retkes bidámbidám, akkor megbüntethetik?” Nos igen, ebben a hasonlatban gyönyörűen tetten érhető a „logika”, amit a strasbourgi bíróság után a magyar Ab is magáévá tett.

A konkrét esetben a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete nyújtott be alkotmányjogi panaszt, miután a Kúria helyben hagyta az őket elmarasztaló jogerős ítélőtáblai döntést. Az egyesületet azért perelte be egy ingatlanos cég, mert a kommentelők ilyesmiket írtak: „két szemét ingatlanos oldal”, és „sunyi, szemét, lehúzó cég”. Egy harmadik hozzászóló ennél durvább jókívánságait is kifejezte. Az ingatlanos cég természetesen nagyon a lelkére vette, hogy megsértették a jó hírnevét és beperelte a honlap üzemeltetőit. Az alperesek azzal védekeztek, hogy az elektronikus kommunikációról szóló törvény szerint ebben az esetben a tárhelyszolgáltató korlátozott felelőssége érvényesül, vagyis az általa csak tárolt vagy hozzáférhetővé tett információ tartalmáért nem felel a portál, amennyiben azt nem változtatta meg. Az ítélőtáblával egybehangzóan a Kúria is úgy látta azonban, hogy az alperesekre nem alkalmazható ez a korlátozott felelősség, hanem objektíve felelnek az oldalon megjelent sértő közlésekért. Annak, hogy ezek tartalmáról nem tudtak, legfeljebb a kártérítés mértékének meghatározásánál lehet jelentősége.

A Kúria döntésével szemben alkotmányjogi panasszal élt az egyik alperes, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, mert álláspontja szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ha egy portál úgy felel a kommentekért, hogy azokat nem moderálta, és tartalmukat nem is ismerte. Az Alkotmánybíróság viszont a panaszt elutasította. A határozat indokolása kifejti, hogy ugyan a kommentek „nyilvánosságnak szánt magánvélemények” és ekként vonatkozik rájuk a véleménynyilvánítás szabadsága, azonban az internet sem jogmentes terület, és az eddigi gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás korlátját képezheti mások jó hírnevének védelme.

Ez még eddig rendben is van, de hogy vezeti le az Alkotmánybíróság, hogy a portál feleljen valaki más – álnéven írt – hozzászólásáért? A testület szerint a szolgáltató felelőssége a kommentekért kétségtelenül korlátozza a sajtó szabadságát. Azt is elismerik, hogy „ez a korlátozás főleg abban áll, hogy növeli az oldal fenntartásának költségeit, ami az oldal működését nehezíti, szélső esetben lehetetlenné teszi, valamint az oldal működtetőjét olyan magatartásra kényszeríti (készteti), amelyet különben nem választana (pl. komment törlése).” Azonban az Ab szerint a szerkesztett oldalakon megjelent tartalmakkal szemben – a Facebookon vagy blogokon megjelent magánközlésekhez képest – szigorúbb tartalmi követelményeket kell támasztani. Az Ab egyébként kissé összemossa érvelésében a szerkesztettség és a nyilvánosság követelményét, mert egy sorral lejjebb úgy érvel: a nyilvános Facebook-oldalak, például politikusok oldalai mégsem magánközlések. Nem teljesen egyértelmű a határozatból, hogy végül is a mindenki általi elérést, vagy a szerkesztettséget, vagy mindkettőt tekinti a szigorúbb felelősség alapjának a testület.

Az Ab ezt követően arról elmélkedik a határozatban, hogy a sajtószabadság arányos korlátozása-e a portált felelőssé tenni a kommentek tartalmáért? Itt újabb bukfenc következik a szerkesztett és nem szerkesztett tartalmakról szóló eszmefuttatáshoz képest, mert a testület végül is arra jut: „a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem lett volna moderálva. A kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól.” Tehát teljesen mindegy, ha pénzt, időt, munkát szánunk arra, hogy kimoderáljuk a trágárságokat vagy egyszerűen az egészre teszünk nagy ívben: így is, úgy is felelünk a kommentekért.

Az Ab azt is megállapítja: „a nem moderált kommenteket közzé tevő oldal fenntartójával szemben a jogsértés megállapítása arányos”, mert „a moderált kommentekért való felelősség, a jelenlegi szabályozásban a sajtószabadság legkedvezőbb (legenyhébb), a cél elérésére alkalmas korlátozása”. (A cél ugye az érzékeny lelkű ingatlanosok meg politikusok védelme, ha még ez kérdés lenne valaki számára.) Hozzáteszi a testület, hogy az sem sérti az arányosság követelményét, hogy nem tesznek különbséget a moderált és nem moderált kommentek között, mert „ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.” Tehát a panaszos azzal érvelt, hogy hadd ne feleljen már ő mások trollkodásáért, mikor nem is szerkeszti a kommenteket; és ebből azt következtette ki az Ab, hogy aki szerkeszti az felel, és aki nem szerkeszti, az is. Én arra nagyon kíváncsi lennék, hogy ezt hogyan álmodták meg, mert megindokolva nincsen.

Összehasonlításképp, a strasbourgi bíróság ősszel azzal érvelt egy kommenteket nem moderáló, csak a trágárságot automatikusan szűrő híroldal elmarasztalásakor, hogy az automatikus szűrés arra utal: a portál igenis tudatában volt a felelősségének, és azt egyébként is előre látnia kellett volna, hogy a közéleti hírek kapcsán nem feltétlenül szalonképes formában lefolytatott parázs vitákat folytatnak majd a kommentelők.

Ja kérem: tehát lehet hogy lesznek mérges kommentelők, főleg a fontos híreknél, szóval akkor ezt lássuk előre – mondják Strasbourgban. Ezek szerint viszont ha előrelátóak vagyunk és neadjisten moderálunk (ez csak elvi feltevés), akkor Strasbourgban még megúszhatjuk. De a magyar Ab szerint ha moderálunk, az se megoldás, mert a moderáltan sértő komment a moderálatlanul sértővel egy elbírálás alá esik, szóval akkor meg minek vesződjünk a moderálással? Kimondatlanul az lenne a megoldás, hogy nincs kommentelés, és kész? Erre azért nem vetemedett az Alkotmánybíróság, hogy ilyesmit leírjon, de gyakorlatilag benne foglaltatik az „így is-úgy is felelsz” verdiktbe.

Hogy lehetne kikerülni akkor ezt a problémát? Ötleteknek szerencsére nincsenek híján olvasóink sem, különösen kreatív megoldást vázolt fel például paraklétosz nevű kommentelőnk: „Ezután minden kommentem után kérdőjelet teszek. Én nem közlök semmit, csak kérdezek.” Kommentben várjuk a további ötleteket.