Kiváló példát talált a Cink az ezérttartittezazországozás, a magyarországkétezertizenhármazás, no és végtelen Ilyen ország pedig nincs sorozatunk kedvelőinek: szánkódombot széchenyis pénzből az Alföldre! Ahogy a Vastagbőr idézte, a Brandhouse kft. „Az Alföld legnagyobb szánkódombja” címmel pályázott az Új Széchenyi Tervben, három hónap múlva meg is ítélték a támogatást, az 53 milliós összköltség 70 százalékát, 37 380 000 forintot. A helyszín a Jakabszállás melletti Magyarkert. Hát nem előremutató, progresszív fejlesztés ez az egy főre jutó rengeteg Nobel-díjas, a Rubik-kocka és izé, maga Széchenyi István országában?
El lehet képzelni, micsoda ötletbörzék, előzetes igényfelmérések, összetett kutatások és fejlesztések előzték meg a projekt létrejöttét. Csak úgy izzott a szürkeállomány, izzadtak a kutatók a laborokban, mire megfogant a nagy ötlet. Végre hasznosan, jövőorientáltan költötték el a gaz Európai Unió, a hanyatló nyugati országok adófizetőinek pénzét a magyar ugaron. Lejtőt a síkságra! Dombot az Alföldre! Hadd szánkózzanak az emberek az év néhány napján a 93 ezer négyzetméteres Magyarkert legmagasabb pontján. Nagyonkicsi-Kis-Magyarországnak 8,8 méteres bércet! A fotó alapján úgy tűnik, a domb úgy viszonyul a fenyvesekkel vadregényes Kárpátokhoz, mint az ugarra telepített Magyarkert Kertmagyarország szép víziójához.
Nem is értem, hogy az uniós támogatási rendszer itthoni névadója, Széchenyi István miért tudós társaságokra, mindenféle bonyolult infrastrukturális fejlesztésekre és progresszív gazdaságpolitika kidolgozására szentelte pénzét és idejét. Mondhatta volna azt is, hogy szánkódombot minden faluba, és a haza mennyivel könnyebben fényre derült volna.
Az Új Széchenyi Terv egyébként az egészségipart, a zöldgazdaság-fejlesztést, a vállalkozásfejlesztést, a közlekedésfejlesztést, a tudomány-innovációt és a foglalkoztatást jelölte meg kitörési pontokként. Nem is tudom, az alföldi szánkódomb melyik kitörési pontot teljesítette – talán a zöldgazdaságot, hiszen a domb akár zöld is lehet, ha épp nincs hó! Ja, és az épp nincs, hiába van itt a tél közepe. Mint a Cinknek nyilatkozó ügyvezető elárulta: az Alföld hóviszonyai miatt a nyitás óta csak egyszer volt akkora hó, hogy egyáltalán ki lehessen próbálni a 125 méter hosszú, 17 széles és legmagasabb pontján 8,8 méteres homokhimaláját.
De legyünk igazságosak: a projekt a bemutatás szerint három darab új munkahelyet és szerteágazó együttműködéseket is létrehoz a régióban. Együttműködést, például a haszonállatokkal: a dombhoz rendelt állati felvonót 10 szamár és 2 póni mozgatja majd, ha lesz miért mozgatni a felvonót. Tehát 37 millió forintnyi uniós pénz felhasználásával lett egy síksági homokdombunk és kreatív csacsi-póni (végül is ez is részben szürke állomány) mozgatónk. Ha vannak pónijaink, felejtsük el a széchenyista álmokat: minek ide vasparipa, gőzgép, biotech labor vagy részecskegyorsító?
Körbe-körbe járó szamarak. Jó jelkép lesz ez, rakjuk el.
