A Magyar Nemzet dél-amerikai lapszemléjében olvasom, újabb magyar származású politikus készül meghódítani egy nagy országot. Némi szorongás nyomja össze azért ilyenkor a büszke honfiúi keblet, nem mindig szokott ennek jó vége lenni, ugye Sarkozyvel is a génjeinkben megbúvó fasizmus szellemét exportáltuk Franciahonba.
Leonardo Farkas politikai pályájának kezdeti ívéről olvasva érzem, félelmeim ez esetben sem alaptalanok:
„Farkas többek között úgy érte el jelenlegi népszerűségét, hogy pénzt osztogatott, és egy interjúban olyan kijelentéseket tett, hogy ha elnöknek választják, mindenkinek lesz lakása, és jól fog öltözködni.”
Csak nem Medgyessy Pétert sikerült utazásai közben némi plasztikai műtéttel Chile-komformmá tenni? De mégsem a feneketlen populizmus és az osztogató kampány miatt nézek szorongva az elé, vajon hányszor említi meg a nemzetközi sajtó a következő chilei elnökválasztáskor Farkas származását. Erős idegzetűeknek a hajtás után:
Több magyar politikust, több bundesliga-sérót a világnak?
