Kommentszűrés
’14 máj
1
08:01

A haladásról és a mai eretnekségről − G. K. Chesterton

Írta: Zsigmond és Péterfy

haladas.jpg

Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az „ortodoxia” szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene... Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van... Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egy pár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: „remélem, nagyon eretnek vagyok”, aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, „eretnekség” nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, „ortodoxia” nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek.

Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja...

Általánosságban szólva, bolondság egy filozófustól, ha a Smithfield Market-en megéget egy másik filozófust, mert nem értenek egyet az univerzumra vonatkozó nézeteikben. Ilyesféle gyakorta megesett a középkor legutolsó, hanyatló korszakában, és célját illetően tökéletesen kudarcot vallott. Van azonban valami, ami mérhetetlenül abszurdabb és haszontalanabb, mint az, hogy egy embert a filozófiája miatt megégetünk. Ez pedig nem más, mint annak hangoztatása, hogy az illető filozófiája nem számít... „Az aranyszabály az, hogy nincs semmiféle aranyszabály.” ... Ha valaki véleményt mond a villamosokról, az számít; ha Botticelliről mond véleményt, az is. De hogy mi a véleménye a dolgok egészéről, az nem... Átkutathat bármit, csak egyetlen furcsa tárgyat tilos megtalálnia: az univerzumot, mert ha megtalálja, akkor már vallása lesz, és akkor neki vége! Minden számít − kivéve a Mindent...

Mikor a hajdani liberálisok megszabadítottak valamennyi eretneket a szájpecektől, az volt az elképzelésük, hogy ily módon vallási és filozófiai felfedezésekre jutnak. Azt gondolták: a kozmikus igazság annyira fontos valami, hogy mindenkinek külön-külön szükséges tanúskodnia. A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat  nem számít. (...)

Amit a haladásról általában el szoktunk mondani, az valóban rendkívüli! A „haladás”, ahogyan azt manapság kinyilatkoztatjuk, egyszerűen nyelvtani középfoknak felel meg, amelyhez nem állapítottuk meg a felsőfokot.

A vallás, hazafiasság, szépség vagy állatias gyönyör ideáljai helyett felkínáljuk a haladás alternatív ideálját  vagyis mindazzal szemben, amit jól ismerünk, többet kínálunk fel abból, amiről senki sem tud semmit. A haladásnak, ha helyesen értelmezzük, igencsak méltóságteljes és legitim jelentése van. Ha viszont a pontosan megállapított erkölcsi ideálok ellentéteként használjuk, egyszerűen nevetségessé válik.

A haladás eszménye nem áll szemben az etikai és vallási célszerűség eszményével; az igazság ennek éppen a fordítottja. Senki sem használhatja a „haladás” szót, hacsak nincs pontosan meghatározott hitvallása, megmásíthatatlan erkölcsi törvénykönyve. Senki sem lehet haladó, ha nincsenek doktrínái; sőt, azt is mondhatnám, senki sem lehet haladó, ha nem csalhatatlan  vagy legalábbis hisz valamiféle csalhatatlanságban. Mert maga a „haladás” szó irányt jelöl; s mihelyt egy kicsit is kételkedni kezdek az irányt illetően, kételkedni kezdek magában a haladásban.

Nem volt még korszak, mióta világ a világ, mely kevesebb joggal használhatta volna a „haladás” szót, mint mi. Lehetséges, hogy a katolikus 12. s a filozófikus 18. században egyszer jó, máskor rossz irányba indultak az emberek, s többé-kevésbé eltérő véleményük volt arról: milyen messze vagy pontosan merre menjenek, de hogy valamilyen irányt kell követniük, abban teljesen egyetértettek, s éppen ezért a haladás megtapasztalásának őszinte érzésében volt részük. Köztünk azonban épp az irányt illetően nincs egyetértés.

(G. K. Chesterton: Eretnekek, Szent István Társulat, Bp. 1991.)

Címkék: történelem társadalom filozófia haladás eretnekség eszmetörténet progresszió G. K. Chesterton

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr166100020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2014.05.01. 09:24:10

A világnézeti / politikai eszperantó kötelező bevezetése eleve kudarcra van ítélve. Mindenki beszéljen egy politikai / világnézeti nyelvet, de azt legalább jól.

Ha már alapfokon gagyog rajta, ez még nem lesz vallás. Ha majd egyet birtokol, tudni akar másikat is.
Majd elvitatkozik önmagával, mint két, egymással játszó macska. A kíváncsiság örök.

És az emberi butaság. Erre a kettőre lehet építeni. Akár emlékművet - akár stadiont - egyszerre mindkettőt.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2014.05.01. 09:58:14

na, megint rátalált egy makimajom a csesztertonra :)

Bloodscalp 2014.05.01. 12:35:39

a mandiner még nem halt ki?

Czelder Orbán 2014.05.01. 12:55:46

én már nagyon várom, mikor jön divatba a gravitációbűnözés kifejezés.

Bell & Sebastian 2014.05.01. 13:17:33

@Czelder Orbán: A vízen járás köztes állapot, levitáció csak azért nincs, mert még nem jutott az eszükbe. De az is menne.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.01. 13:30:03

@Bloodscalp: az a konzervatórium, ott túl sok volt a cseszterton

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.01. 13:36:34

semjén amúgy leszólt már csesztertonnak, hogy ne plagizálja a kdnp-vezérnek a műveit?

Bell & Sebastian 2014.05.01. 21:01:09

@tesz-vesz: Az egy cifra történet, amire célozgat, ezért nem is mondanám, hogy Semjén a Fekete Péter benne.
De ha magának annyira ellenszenves a pofája (nem a magáé, hanem Semjéné), akkor nyugodtan beleláthatja, hogy miniszterelnök helyettesünk MAK -tól plagizált.

Aki meg ismeri a teljes sztorit, az libbancs ártányt lát csak benne. Vagy nézzen utána, vagy hallgasson örökre, köpje ki ezt a lábtörlőt, cincálja a többit.

Ha valaki bíróvá kenekedik, viselkedjen is ehhez méltón.

Bell & Sebastian 2014.05.01. 21:10:40

Nem Semjénben látni meg a libbancs ártányt, hanem a háttérben kavargatta a kakaót egy darab, kártékony disznó, csak nehogy ezt is félreértse Tesz-vesz.

Különben is, belsős kamarilla harcokban az okosabbat szokták kicsinálni, a hülyéket veszteg hagyják. Két legyet egy csapásra, minden partizán fejvadász álma.

S=klogW 2014.05.02. 07:48:31

Amióta Herakleitosz kiötlötte, hogy
"nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba",
és Homérosz megírta az Odüsszeiát

csak idő kérdése volt, mikor válik a változás, az eltérés (deviancia? :) ) ontológiai és (és sajnálatosan etikai) alappá.

S=klogW 2014.05.02. 07:59:52

off

érdekes lájkolói vannak a mandinernek

nekem senki ne mondja, hogy ezek az emberek (ha valóban ők vannak a profil mögött/egyáltalán léteznek) lájkolták a mandinert

www.facebook.com/people/Lusi-Melani/100008140422053

www.facebook.com/ariunzaya.monkhbat

marko11 2014.05.02. 10:00:16

"A modern felfogás szerint a kozmikus igazság annyira jelentéktelen, hogy bárki bármit mondhat − nem számít."

Bizony! És a (névtelen) pofázás szabadságát elnevezték szólásszabadságnak. Ami, ugye, a legfőbb érték. Közvetlenül a "haladás" mellett.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.05.02. 10:20:33

Egy mandarin szerelmes volt egy kurtizánba.
"A magáé leszek, mondta a lány, ha száz éjszakát vár rám a kertemben egy zsámolyon ülve, az ablakom alatt."
A kilencvenkilencedik éjszakán azonban a mandarin felállt, hóna alá csapta a zsámolyt és elment.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.02. 16:55:33

@Bell & Sebasti: hát ha nem semjén a hunyó. megeszem a sapkám, amúgy én minden fideszes posztkomcsit utálok, aki a holdudvarban van, azt is.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.02. 16:59:08

@Bell & Sebasti ja hát persze hogy nem smitti pali és semjén ül le és áll neki szakdogát írni meg tanulgatni szorgalmasan mint egy szerzetes a "felszabadítás" előtt, hát akkor kiürülnének a modellek lakásai.
node a felelősség akkor is az övé, máskor okosabb (hűségesebb) szellemírót választ.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.02. 17:00:46

@S=klogW: te rasszista vagy? amúgy meg lehet venni lájkolókat is, úgy látszik, jól mutat a kirakatban

S=klogW 2014.05.02. 19:44:34

@tesz-vesz: te hülye vagy? igen, tudom, hogy lehet venni

Bell & Sebastian 2014.05.02. 19:57:16

@tesz-vesz: Azt látom, nekem is van egy olyan érzésem, hogy kiszemelték a feladatra, mint a zsákos júdás fiát (ha figyelemmel kíséri a legfrissebb, származási hírmondásokat).

Az elsőt maga írta (nem maga, hanem Semjén), a második nekifutás már határeset.

Kandeláber 2014.05.03. 13:52:00

Hon Gyula, talán 1995-ben: "Kell nekünk ennyi filozófus?" :D

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.05.04. 19:49:10

@S=klogW: általánosságban nem, csak hozzád képest :)

pocaklakó minimanó 2014.05.05. 09:10:12

Fura, hogy még mindig mennyire aktuális Ch.

pocaklakó minimanó 2014.05.05. 18:05:46

De az is fura, hogy mennyire aktuális lehet az az ókori görög filozóf' (már nem emlékszem, melyik), aki kijelentette (O tempora! O mores! - persze nem így, latinul), hogy azidőtájt már csak az számított valamit, ha új és szokatlan volt, és az új dolgokat nem a tartalmukért vagy effélékért, hanem csupán újdonságuk miatt becsülték nagyra.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2014.05.07. 16:17:59

„Amikor [Dickens] elkészült a munkájával, nem tudott jobbat, mint elindulni egy kis csavargásra, és fél Londont bekóborolta. Álmodozó természetű gyerek volt; saját szomorú sorsa foglalkoztatta leginkább... Állt a sötétben a Holborne lámpái alatt s a Charing Crosson mártíriumot szenvedett.” „Nem, nem azért figyelte a Charing Crosst, hogy tanuljon belőle; nem azért számolta a holborne-i lámpákat, hogy jobban menjen az aritmetika... Nem a dolgok lenyomata hatolt be Dickens szellemébe, inkább szelleme hatolt be a dolgokba.”