Kommentszűrés
’17 feb
22
07:01

Így oldd meg a cigányügyet – 3. rész: a közoktatásról

Írta: Redakció

ciganygyerekek.jpg

Forgács István írása

 

Oktatás II: Közoktatás - az első és utolsó esély a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak számára

Ha csak a kereteit nézzük, akkor a magyar oktatási rendszer a jelenlegi állapotában az én véleményem szerint igenis erős lábakon áll, és egészen tiszta viszonyok közepette kínál valami olyat, amit úgy vélem, mindannyiunknak meg kellene becsülni. Van mit tanulni, lehet is tanulni, és ha eleget tanulunk, munka is lesz végre majd.

De, hogy ezt meg is erősíthessem, előtte hadd idézzek meg egy valós történést. Németországban kérdezték meg néhány hónapja tőlem egyetemi professzorok, hogy miért is nem akar a magyar állam segíteni a cigányoknak Magyarországon az oktatás terén.

Visszakérdeztem, mire gondolnak. A válaszuk az volt, hogy elborzadva hallják azokat a híreket magyarországi barátaiktól, miszerint nálunk a cigányoknak külön iskolába kell járniuk, és rosszabb minőségű tananyagot kell (értsd: van lehetőségük) elsajátítani. És úgy általában véve nem is szeretik őket a tanárok, és hogy már egészen fiatal korban szembesülniük kell a kirekesztéssel, megkülönböztetéssel.

Nem tudtam mit válaszolni, hiszen, ha valaki ezt a képet akarja Magyarországról általánosan a világban elterjeszteni, akkor könnyen talál olyan iskolát, ahol valóban csak cigánygyerekek tanulnak, könnyen talál cigány diákokra valóban mérges tanárokat, és könnyen be is bizonyíthatja, hogy a magyar oktatási rendszerből kikerülő cigány gyermekek tudásszintje valóban egészen alacsony egyes térségekben.

Helyette inkább megkérdeztem, tudják-e, mit kínál a magyar oktatási kormányzat a hátrányos helyzetű gyermekek számára – nyilván erről nem volt semmilyen értesülésük.

Elmondtam, hogy kötelező az óvoda, ami segít a gyermekek szocializációjában. Elmondtam, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes óvodai étkezést kapnak, a cigányok jelentős túlnyomó többsége része ennek a csoportnak. Az iskola kapcsán elmondtam, hogy az ingyenes étkezés itt is jár a hátrányos helyzetű gyermekeknek (akiknek többsége szintén cigány), illetve ingyenesek a tankönyvek a számukra.

Finom, zavart csend telepedett közénk, majd elhangzott, hogy szerintük ezek nagyszerű dolgok. És, hogy ha kellően igazságosak és objektívek vagyunk, akkor el kell ismerni, hogy azzal semmiképpen sem vádolható ezek alapján a kormányzat, hogy nem adja meg az alapfeltételeket ahhoz, hogy valaki a tanulás révén jusson előbbre majd.

*

Mindezzel, azt gondolom, mindenkinek egyet kell értenie. Tanulni kell. Tanulni jó. Tanulni fontos. Tanulni lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy befejezett iskolákkal, megszerzett képesítésekkel munkához lehet jutni.

Ugyanakkor itt nyilván nem csak arról van szó, hogy könyv minden kézben kinyílik. (Miközben pedig igenis kinyílik!). Mert bizony az iskolába járáshoz cipő kell, nadrág, kiskabát, meleg zokni; feltéve, hogy marad annyi még otthon, hogy arra is jusson. Meg csend, nyugalom, egy kevéske harmónia, apa elismerő biccentése, anya kedves vagy éppen szigorúbb nógatása hogy megtanuljam Ady-t, az évszámokat, vagy elolvassam a kötelezőket. Hogy megírjam a fogalmazást, meg, hogy rajzoljak derékszögű háromszöget.

De csend a cigánysoron csak a legritkább esetben van. Nincsen csend, nincs nyugalom, nincs harmónia otthon sem, mert 4 testvérem van, húz a szél az ablakon, valakinek fáért kellene mennie ma még. Apám vagy mindig itthon van, vagy esetleg sosem tudom, mikor kerül haza, és sajnos az a biccentés is elmarad, meg sokszor anyát sem érdekli, hogy éppen csak kettes lett az a dolgozat, vagy akár a jobban is sikerülhetett volna. Azaz, lehet ingyenes az étkezés, ingyenes a tankönyv, és akár jól felkészült a tanári kar, szép és felújított az iskola; ettől még nem biztos, hogy tényleg elérhető a 8. osztályból a megfelelő időben és kellő tudással való elballagás, vagy éppen majd a szakmát igazoló képesítés.

És ennél a pontnál szokott mindig mindenki a másikra mutogatni. Hogy például semmit sem ér az ingyenesség, ha a szülőnek a gonosz állam csak közmunkát ad, és otthon attól még igenis éheznek a gyerekek. Hogy semmit sem ér a sok milliárd, szociális alapon elköltött pénz, ha közben Ramóna padtársa Kimberli, Renátónak meg 3 unokatestvére jár ugyanabba az osztályba. Mert hogy ez nem integrált oktatás. Kár, hogy a közbeszédet évtizedek óta formáló, Körúton belüli 200-ak nem akarják megérteni, hogy a Taktaközben az integráció legmagasabb foka ma gyakorlatilag az, hogy a fiúk és a lányok közösen járnak ugyanabba az iskolába/osztályba…

*

Századszor mondom el, nem az a baj, hogy gyakorlatilag elcigányosodnak egyes iskolák, sőt, néhol már egyes óvodák is. Az a gond, hogy előre lehet látni, hogy mi vár ezekre az iskolákra és ezekre a térségekre, ha nem sikerül a családokban és a közösségekben is egyértelművé tenni azt, hogy mire kellene használni az iskolát, meg az állam által kínált ingyenességet.

A tudás nem választja külön, hogy kié akar lenni. A tudás mindenkinek felkínálja magát, és mindenkinek élnie kellene azokkal a lehetőségekkel, amik rendelkezésre állnak. Persze a rászorulók esetében sokkal jobb lenne, ha nemcsak az étkezés és a tankönyv lenne ingyenes, hanem javulnának a lakhatási körülmények, közelebb kerülne a cigánytelep az iskolához, és újra lenne klasszikus munkanélküli segély. És ha lehetne, akkor azonnal. Mindenkinek. De közben mindannyian tudjuk, ez most nem lehetséges. És ha ezt megértettük, akkor abba kell hagyni ezt a fajta mantrázást is.

Ugyanakkor az elmúlt 25 év legfelelősségteljesebb magatartását kínálhatja a kormány majd azzal, ha végre szembenéz a valósággal, és megoldást keres a következő, egymással összefüggő, és a nemzet egészének jövőjét meghatározó, az oktatáshoz kötődő nehézségekre, problémákra:

  • a magyar oktatási rendszerben hatványozottan érvényesül, hogy ki milyen családi környezetből érkezik, és ezen változtatni néhány éven belül biztosan nem tudunk. De az eddigi jó vívmányokat meg kell tartani.

  • a Magyar Bálint által felvállalt liberális megközelítés elvette az iskola és a pedagógusok megbecsülését, az iskola tiszteletét, és a csökkenő elvárások (elértéktelenedés) pályájára állított sok százezer gyereket. Közöttük a cigánygyerekek lettek a legnagyobb kárvallottjai ennek a megközelítésnek, hiszen, ha nem követel, nem vár el egy rendszer, ott teljesítmény sem születik. Ezen is változtatni kell, a pedagógusok jelentős része pedig maradéktalanul egyetért ebben.

  • 1990 óta a hazai cigány közösségekben számos helyen elfogyott a tudatosság, eltűnt a racionalitás, és az iskola, valamint a pedagógus még annyira sem kapja meg a szükséges megbecsülést, mint ahogyan azt a társadalom általában kínálja a részükre. Ehhez kell a szemléletváltozás előmozdítása a cigány közösségeken belül. És talán ennek kellene az egyik legfontosabb feladatnak lennie.

  • a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy egyre több a cigány gyermek az óvodákban, majd pedig az általános iskolákban. Ez azt is jelenti, hogy ezek a gyerekek egyszer maguk mögött hagyják az iskolát és sorskérdés, hogy ők milyen tudással, képességekkel és szocializációval lesznek gyakorló részesei a magyar társadalomnak. Nem, nem az etnikum a kérdés, vagy lényeges, semmi nincs a vérbe és a génekbe kódolva, hanem kizárólag az, hogy az a közösség, amelyből jönnek, az mennyire kínál ahhoz hátteret, hogy a biztosan meglévő tehetségük és képességeik egyszerre szolgálják a saját, a családjuk, a közösségük és a társadalom érdekeit.

  • ha egy korosztályban, egy generációban megnő azoknak a száma, akiknek a tudása és a képességei nem lehetnek sem a maguk, sem a társadalom hasznára, akkor annak az ország és a gazdaság fenntarthatóságára lesznek olyan hatásai, amelyek elől kitérni, vagy amelyeket kivédeni gyakorlatilag lehetetlen.

  • Ha 20-30-50%-kal nő azoknak a fiataloknak a száma, akik még szakmát sem szerezve hagyják ott az iskolát, akkor az munkaerőhiányt okoz, illetve kevesebb adófizetőt feltételez a jövőben, még tovább következtetve a gondolatsort pedig azt, hogy még több közfoglalkoztatás kell (csak, hogy csináljanak valamit), és még több ember lesz eltartott. Ez pedig az állam hosszútávú finanszírozhatóságára is kihat. Lehet emelni a nyugdíjkorhatárt, és kérlelni az embereket, hogy tegyenek félre idősebb napjaikra.

*

Ezek tényeken alapuló megállapítások. Ez odakint, a Körúton túl így néz ki. De ennél egyszerűbben is próbálok fogalmazni: ma Magyarországon szinte felfoghatatlan mértékű és gyorsaságú az a romlás, amelyben túlnyomórészt cigány gyerekek tízezrei csak érintőlegesen találkoznak a magyar oktatási rendszerrel.

Hiába van ingyenes étkezés. Hiába van ingyenes tankönyv. Egész egyszerűen az iskolai évek sokuknál úgy peregnek le, hogy a megszerzett tudás nem elég szinte semmire (lásd Pisa-teszt eredmények); és sokuknál a szocializációs folyamatok sem ugyanolyanok, mint általában az szükséges lenne egy társadalom egésze szempontjából.

Van, aki ezért az oktatási rendszert, vagy éppen a pedagógusképzést szidja, meg persze az örök toposzt, az iskolai szegregációt.

Én viszont úgy vélem, a megoldást kellene megtalálni. Azonnal.

Egész egyszerűen nincs arra időnk, hogy megint elméleti szakemberek okoskodása közepette csináljunk látványosan semmit, miközben a vidéki iskolákban még tanító pedagógusok az utolsó erejükkel próbálnak vért izzadva teljesíteni. És nekik sem az etnikai háttérrel van bajuk. Nem az a gond, hogy Kevin éppen cigány. Az a gond, hogy sokukból a saját családjuk, a saját közösségük miatt nem lesz buszvezető, varrónő vagy éppen pincér. És ezt közelről végignézni egészen fájdalmas lehet. És sajnos vitathatatlan tény, hogy nőtt az elmúlt években a magántanulóvá vált gyerekek száma. Nőtt a korai iskolaelhagyók száma. Nőtt az iskolai fegyelmik és konfliktusok száma.

Nagyon kell a kötelező óvoda. Kell az egésznapos iskola. Kell a tanuláspálya-modell. Ez azt jelenti, hogy a lehető leghamarabb döntenie, és aktívan tennie kell minden hátrányos helyzetű cigány családnak arról, hogy a gyermek számára az óvoda által kínált értékekből a lehető legtöbbre van nekik is szükségük, és ugyanígy jó értelemben véve kihasználják azt, amit az állam kínál a közoktatásban. Óvoda, iskola és egy elérhető szakma. Ez az, amit ma leginkább el kellene érnie sok hátrányos helyzetű, nehéz sorból jövő gyermeknek. Igen, oda kell írni, hogy legalább ennyit, mert persze az MTA tagja is lehetne majd egyszer, vagy éppen jogász, vagy mérnök, de aki tudja, hogy miben, hogyan élnek ma a cigány közösségek, az a realitás talaján nem vágyik ennél többre.

Ki kell mondani, egyértelművé kell tenni, hogy az iskola az állam által adható legtöbb, amit a leszakadt rétegek/a cigány közösségek kaphatnak ma. Ezen keresztül érhetők el azok a lehetőségek, amelyekkel, ha élni tudnak, a gyermekek már egyértelmű felzárkózásnak lehetnek a részesei.

*

Az általános iskolának és magának a tanulásnak a megkérdőjelezhetetlenség szimbólumának kell lennie.

Nagyon fontos, hogy az óvodából olyan gyermekek jöjjenek, akik maguk is, de leginkább a családjaik értik, felfogják és becsülik az iskolát. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy ez egy ajándék, vagy adomány lenne, amit meg kell köszönni; de egy olyan kötelezettség mindez, amit sokkal inkább jogosultságként kellene kezelni.

Ez egyfajta szemléletváltást kell, hogy eredményezzen a leszakadt társadalmi rétegekben, és külön hangsúly kell majd arra, hogy a kormányzat semmi esetre sem engedi etnikai alapra helyezni ezt a kérdéskört. Azaz, minden pedagógustól elvárja, hogy kellően nyitottan és befogadóan oktasson és neveljen; de ugyanígy elvárható mindenkitől az a fajta szolidaritás és felelősség, amit egy családnak és egy diáknak kell vállalnia a társadalom összértékei és jövője iránt azzal, hogy él az iskola által kínált lehetőségekkel.

Néhány kiemelt témakör, amelyeknek megkérdőjelezhetetlennek kell lenniük a jövőben:

  • Az iskolai erőszak visszaszorítása kiemelten fontos. Azaz, szükséges hogy konfliktus-kezeléssel, agresszió-csökkentéssel találkozzanak a diákok. Sőt, ez otthon, a saját közösségükben is komoly segítség lehet majd.

  • Akkor jó egy társadalom, ha minden diáknak van lehetősége előbbre jutnia, többre vinnie, mint a szüleinek, és látni, láttatni kell, hogy ehhez az iskola az egyetlen biztos eszköz

  • A tudatos családterverezés gondolata, az értékek egyértelmű felmutatása már az általános iskola felső tagozatán is meg kell, hogy jelenjen, sokkal egyértelműbben, mint korábban bármikor

  • Pályaválasztási tanácsadás kell, akár közösségi formában is, úgy, hogy a diákok és a családjaik nemcsak a továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségekkel ismerkednek, hanem az egy adott térségben zajló gazdasági, társadalmi változásokkal is

  • A pedagógusok tisztelete és értékként való kezelése újra egyértelmű kell, hogy legyen mind a diákok, mind a családjaik és a helyi közösségek számára

  • Az egész napos iskola fontos és a jövőben is szükséges intézmény, ki kell használni a lehető legteljesebb mértékben

  • A spontán (passzív) iskolai szegregáció egy folyamat, amit nem megszüntetni kell, hanem megfelelő körülményeket és tudatosságot kell teremteni ahhoz, hogy az ne okozzon hátrányt egyetlen gyermek számára sem

*

Szakképzés – az igazi esély a leszakadt társadalmi rétegek számára

Mindent el kell követni, hogy az ide bekerülő diákok el is végezzék az iskolát. A felmérések szerint ebben az iskolai dimenzióban a legmagasabb a lemorzsolódás, és egyértelműen a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekei hagyják ott jóval idő előtt az iskolapadot. Néhány témakör, üzenet, amelyek ebben a szegmensben kell, hogy látszódjanak majd a jövőben, egyértelműen a leghátrányosabb helyzetű közösségekben, valamint kimondottan az aluliskolázottsággal küzdő roma családok számára:

  • A szakképzett munkaerőre szüksége van az országnak, számukra a következő esztendők munkahelyeket, biztos megélhetést fognak kínálni

  • A szakképzést kiemelten kívánja támogatni a kormány a jövőben, ösztöndíjakkal, pályaorientációval, valamint a gazdasági szektor szereplőinek a bevonásával

  • A korai iskolaelhagyás megelőzésére mentor-rendszert hoz létre az oktatási kormányzat és egyes, kísérleti programokban bevonható települések vezetésével közösen, hogy nőjön az iskolát elvégző diákok száma

  • Motivációs és ösztönző (jutalmazó) módszertan kidolgozása és alkalmazása, hogy egyes nehéz sorsú családok és közösségek maguk is biztassák, segítsék a család és a közösség azon tagjait, akik számára szintén segítséget kínálhat a szakképzésben való megjelenés

  • Kiemelt pénzügyi és szakmai támogatás arra, hogy a szakképzettség megszerzését követően akár önálló vállalkozásba fogjanak hátrányos helyzetű térségek hátrányos helyzetű végzett diákjai

  • Gazdasági szereplők érdemi bevonása már az egyéni tanuláspálya modellek kialakítása során

  • Egyházak bevonása a szakképzést kínáló középszintű oktatásba

Nemrég egy alföldi kisvárosban jártam. A város harmada cigány. A helyi állami iskolában javarészt csak cigánygyerekek tanulnak. Az iskola szép, az eszközök modernek, a tanárok minden megtesznek, hogy vigyék valamire majd az életben.

Ugyanakkor a 8. osztály elvégzése után a többségük már nem igazán tanul tovább. Aki el is jut a közeli nagyvárosba szakmát tanulni, az idejekorán otthagyja. Hazajön, és gyermek szül, vagy közmunkásnak áll. Közben a városban legalább 120-150 szakképzett embernek lenne azonnal munkája, ennyi az üres álláshely. Ez 120-150 munkanélküli család asztalára tenne fizetést minden hónapban. Ehhez pedig semmi más nem kell, csak segíteni azoknak a hátrányos helyzetű, többségében cigány családoknak, amelyek maguk erejéből nem tudják biztosítani az utat ehhez. Elsőként azzal, hogy megkérdőjelezhetetlenné tesszük az iskola és a tanulás fontosságát. Ahogyan minden helyen elmondom: Ramóna eldöntötte, hogy tanulni akar. És ebben senki és semmi nem akadályozhatja meg. A saját családja sem.

***

Forgács István cikksorozatának első két részét itt, illetve itt olvashatják.

Címkék: oktatás társadalom romák iskola cigányok szegénység közoktatás vidék cigányügy Forgács István

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr1112279801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Conchobar 2017.02.22. 08:58:56

"Az általános iskolának és magának a tanulásnak a megkérdőjelezhetetlenség szimbólumának kell lennie" - Először azt kellene leszögezni, hogy a cigányság (noha a magyar nyelvet használják) egy külön etnikum, amelynek a (tágabb értelemben vett) kultúrája, a hagyományai és történelme jelentősen eltér az európai (és ázsiai) népekétől. A cigányság kultúrája ezen az égtájon unikális, mert nem a munkán és nem a tanuláson alapul, ennek ellenére ez a kultúra (és hagyományrendszer) képes megtartani és fenntartani a cigányságot. Ergo ez a kultúra sikeres, és amíg sikeres tud lenni, addig a cigányság nem fog áttérni egy másikra. Mindig voltak és mindig lesznek renegát cigányok, akik érzelmi alapon szembefordulnak a saját etnikumukkal és kultúrájával, és az egyéni boldogulásukat a magyarság körében találják meg. De ezek csak szórványok tudnak lenni mindaddig, amíg a cigányság mint etnikum fennmaradását nem veszélyezteti az addigi kultúrája. Más szavakkal: akárhány programot és ötletet bevethetünk, mindaddig nem tud lenni eredménye, amíg meg lehet élni munka és tanulás nélkül. Márpedig ez a szociális hálós celebes kapitalizmus kedvez a munka és tanulás nélküliségnek

Conchobar 2017.02.22. 10:06:09

"Így oldd meg a cigányügyet" - Ez cím pedig rendkívüli nagyképűséget és önhittséget sugall (még akkor is, ha a cím áthallás akar lenni egy irodalmi műre), hiszen a cigányügyet nagyon sokan próbálták már megoldani (Mária Teréziától Adolf Hitleren át napjainkig) sikertelenül, így aztán senki nem tud olyan receptet adni, amely kiállta volna az idő, helyesebben a gyakorlat próbáját

Bell & Sebastian 2017.02.22. 10:06:53

Ebből az országból addig nem lesz semmi, ameddig teljesen hülye jogászok irányítják, akik egy épkézláb jogszabályt nem képesek megfogalmazni. Példa:

Arról már sokan írtak, hogy a jogosítványok lejártát a születésnaphoz igazítják, mert ez Pintér mániája, aki bizonyára Legalsó-Bivalybasznádon, az olajoshordóban meglátta ezt és megtetszett neki, amivel is mindenki elbukik egypár hónapot.

Csakhogy az is, akinek e jó ember már megoldotta egyszer ugyanezt, azaz a születésnapján jár le. Épeszű ember a lejárat előtt intézi a meghosszabbítást, mert nem vezet érvénytelen papírral, viszont az orvosi program pontosan annyi érvényességet ad, amennyi jár, amiből csak az következik, pár nap hiányzik, azaz elbukik az ügyfél automatikusan és kis híján egy évet. Új alkalmasságot ezért csak a lejárat után érdemes szerezni, türelmi idő viszont nincs, papírt nem cserélhet az orvos, csak újat adhat, nyilván pénzért.

Menjenek ezek a jobban teljesítő anyikályukba, Pintérrel az élen, aki a felelőse ennek a baromságnak, ezért másodszor is elkövetheti!
___

Cigány-ügy. Oscar-díjas cselekvési tervünk van rá, felnyaltunk ezer vagon támogatást, minden héten kiterjesztett holocaustot ünneplünk.

Ha ezektől nem oldódik meg, akkor semmitől!

Tündér_Lala 2017.02.22. 10:18:59

A cikk jó, sőt nagyon jó.
A probléma lényege, hogy a cigány közösségek közgondolkodását kell megváltoztatni úgy hogy érték legyen az óvoda, az iskola, a képzés és annak közvetítője a pedagogus, de leginkább (és ez általánosan igaz az egész életvitelre) a pillanatnyi örömökkel szemben a hosszabb távú célok kitűzése és megvalósítása (is). (Ki ne szeretne a tanulás igenis nehéz munkája helyett csak játszani és focizni, később kefélni szakmányba. Csakhogy ezalatt mások a jövőjüket építik.)
Talán ebben okozott a legnagyobb rombolást a ballib agylövés, amikor a saját felelősséget teljes egészében másokra tolta (a megélhetés anyagi felelősségét is beleértve).

A nagy kérdés a hogyan !!!!
Hogyan lehet beláttatni velük, hogy a jobb élet feltétele (mint az élet bármely más területén) a befektetés időben, munkában. Hogy mindenki önmagáért és a családjáéert felelős, hogy a felkínált lehetőségeket használni kell.

Nem, nem igaz, hogy a témogatásokat meg kellene szüntetni. Azok akik hajlandóak használni a segítséget éppen a célnak megfelelő irányba haladnak.
Azok viszont akik elütik a segítő kezet, azokkal szemben világossá kell tenni, hogy a pozitív diszkriminációval szemben létezik elmarasztalás.
Így lassan talán lesznek jó és követendő példák, vágyott élethelyzetek, akik útját érdemes követni anyagilag, szocializációban, környezethez való viszonyban.
Meg kellene nyerni a közösségek hangadóit ennek érdekében.

Sajnos a ballibsi propaganda és nagyon humánusnak beállított hazugságok ártanak az ügynek és a gyorsabb előrelépés lehetőségének (és végülis a cigányoknak) a legtöbbet.

Bell & Sebastian 2017.02.22. 10:28:26

@Tündér_Lala: Az első, _három év_, ott lehet és kell megfogni, mert utána már teljességgel lehetetlen a váltót átbillenteni.

(3 évesen van készen az emberke, utána csak romlik az állapota, ha nem hiszi, kérdezzen erről pedoglóbuszt / pszichomókust / papot / Orbánviktort.)

Cserébe vissza könnyű, mint a tollpihe.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2017.02.22. 10:52:32

nagyon jó írás és nagyon tisztességes szándékú. csak ottan hibázik, hogy makimajmokról értekezik, mintha lenne remény bármilyen emberi életformát rájuk erőltetni a makimajom család ellenében. tehát, mégiscsak egy jó nagy faszság.
a cigánygyerekeket el kell szakítani a családjuktól, és elkülönítve őket, nevelőintézet jellegű kollégiumokban spártai módon nevelni.

Bell & Sebastian 2017.02.22. 11:02:59

@jose maria padilla: Na, pont ez az, ami soha nem lesz, mert senkinek sem érdeke, ezért így jó minden, ahogyan van.

Pedig egyszerű az alapelv, majd a saját értelmiségük kivezeti őket. Elméletileg, mert gyakorlatilag köpnek rájuk, leginkább a napraforgó héját.

Bell & Sebastian 2017.02.22. 15:10:33

@Szindbad: Ha a neolibsi értékrend szerint mindenki egyet ér (sűrű egyetértés mellett), akkor pontosan miért is foglalkozol ezzel ezen a jobboldalinak mondott blogon? Mert szerintünk így, ebben a formában felet se?
___

Mire a purgyét bedarálja a közoktatás, ahol már csak a legelvetemültebb tanarak foglalkoznak neveléssel, ami például a kanálon túli élet a fehér aszatalnál, már rég késő, mert addigra már bennük van a vírus, az érzelmi és értelmi "cigányút".

IdomitottFoka 2017.02.22. 15:22:56

@Bell & Sebastian: de padilla spártai családelszakítása attól még nem egy működő megoldás, úgyhogy kár értetlenkedni. conchobar is megírta, az integrációs kísérletnek messzire nyúlnak a gyökerei, nem lehet szimpla lipsiármányként kezelni.

Bell & Sebastian 2017.02.22. 15:36:32

A poszthoz csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a genetika és spirituális determináltság létező jelenségek, mert minden faj (tőlem alfaj vagy rassz is lehet, mert csak elhatározás kérdése, hova húzunk vonalat) másra máshova kondicionált. Különben hogyan lenne az lehetséges, hogy 500 év alatt nem sikerült még elfelejteni az indiai éghajlatot és kasztrendszert?

A másik tény, amit tessenek tudomásul venni, egyedül a határon túli unitáriusok tudnak eredményt felmutatni (a görög rítusú katolikusok mellett) integrációban.
___

@IdomitottFoka: Csókolom, nem ezt mondtam. Hanem azt, hogy a gyengék és elesettek segítése pont hogy jobboldali idea, amit ne tessék összetéveszteni az osztály-alapú prolidiktatúrával, amibe a cigányok véletlenül beleestek.

Bell & Sebastian 2017.02.22. 15:45:28

Az indiait és integrációt tessenek idézőjelbe tenni. Az elsőt azért, mert a magyar cigány paki is lehet, esetleg izraeli szökevény, míg az integráció rossz kifejezés, mert átlagolást jelent, helyette az asszimiláció a helyesebb és kifejezőbb.

IdomitottFoka 2017.02.22. 16:48:49

@Bell & Sebastian: "a gyengék és elesettek segítése pont hogy jobboldali idea"

??? ez a bal-jobboldaliság felosztásáig fel sem merült senkiben? tényleg?

Bell & Sebastian 2017.02.22. 18:35:59

@IdomitottFoka: Tudta? A neolib eszmerendszerben nincsen se cigány, se feka, se nő, se férfi, se kutya se macska, se Demszky, se pénz.

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.02.22. 18:58:27

fordítsuk magyarra a cikket: ha már egyszer az olimpiaügyet nem sikerült csettintésre megoldani, akkor máson kéne figyelmesen rágódni. Addig is nyugodtan lehet szétlopni az országot a háttérben:

index.hu/gazdasag/2017/02/22/habony_rogan_es_tiborcz_baratai_szep_es_olcso_ingatlanokhoz_jutottak/

Erről se lesz ilyen nincs is MCDLXVIII

Bell & Sebastian 2017.02.22. 19:43:32

@Herr Schnapsidee Lieferant: Cicavíziós Dalfesztivál, az megvan-e? Tudjuk, hogy buzifeszt, meg kátrányos helyzet, és ötven év múlva mindenki furcsán veszi majd a levegőt a magyar nyelvben, de ezt így mégis, hogyan gondolták?

www.youtube.com/watch?v=o-7ETxsPiMY&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_fesztival_201702

Ki mondja meg itt, mi a maradandó érték? Oszkárok, medvék és páháráhsztok?

Herr Schnapsidee Lieferant 2017.02.22. 19:56:37

@Bell & Sebastian:

Maradandó érték? Ja igen, amikor flóri sokszáz millió felzárkóztatási pénzt elbulikázik, de mégis maradhat a lovetta meg a lovasítója is, amíg a romavoks szépen szállítódik. Az aprópénzt meg kapja a forgách ipse, hogy a látszat kedvéért elmélkedjen egy jót érdemben, persze gondosan ügyelve arra, hogy ártunk és ormányunk fantörpikus oktatási polityikájára is legyen pár sor, meg az obligatórikus fújlibsimagyarbálintozásra is. A többire, azaz a javasolt intézkedésekre persze nem lesz sokszázmillió, az megy inkább továbbra is annak, aki a romavoksot szállítja.

Bell & Sebastian 2017.02.23. 00:09:23

@Herr Schnapsidee Lieferant: Életemben nem hívtam romának a cigányt, ezután sem fogom. Mit mondtam? Éghajlat és kasztrendszer, lóláb és kapanyél.

Bótóják le egymás közt, vagy hívjanak egy csodarabbit, aki képes vizet csinálni a borból. Hoppá, meg is jelent, ministránsai élén.

annamanna 2017.02.23. 07:39:58

Ezt nagyon hosszan lehetne ecsetelni, máshol meg is tettem, ide csak ennyit: azért nem tudnak tanulni a cigányok, mert a tanulás szabályok elsajátítása; számukra pedig nincs értelme a szabályokat betartani, mert a világuk központi figurája az anya, aki azzal szerez magának a családon belül helyzeti előnyt, vagyis hatalmi pozíciót, hogy mentesíti gyermekeit a szabályok betartása alól.

A cigány közösségek szerkezete, a cigány családok belső dinamikája az, ami lehetetlenné teszi a tanulást, ahogyan a migránsok sem hajlandóak sem tanulni, sem beilleszkedni. Nekik nem kell a szabályokat betartani, mert az anyukájuk ezt sosem kérte számon.

A legalapvetőbb változást mind a cigányoknál, mind a migránsoknál egyetlen módon lehetne elérni: A NŐK FOGLALKOZTATÁSÁVAL.

Ha a cigány (arab) nőknek muszáj volna elmenniük dolgozni, és azzal szembesülnének, hogy a munkahelyen muszáj a szabályokat betartani, akkor a gyerekeikre is rákényszerítenék a szabályok betartását, és a férfiaktól is sokkal inkább elvárnák azt, hogy betartsák a normákat.

Amíg a nőnek nem kell alávetnie magát a társadalmi szabályoknak, addig a gyerektől/férfitól sem fogja elvárni azt, és addig a tanulás, komoly szakképzés, fejlődés, kiugrás totálisan lehetetlen.

gyalog.galopp 2017.02.23. 09:56:22

@annamanna:

Abban egyetértek veled, hogy a felnőttekkel kell kezdeni, az óvoda enélkül semmit nem ér, nézzük csak meg az állami gondozás, nevelőszülők hatékonyságát.
A legprofibb bentlakásos iskola több hetes, hónapos munkáját hazavághatja egyetlen hétvége a családban.

Amennyiben arra gondolsz, hogy a pozitív diszkrimináció egy baromság, akkor azzal is egyetértek.

annamanna 2017.02.23. 09:57:49

Egy példa a megoldásra: index.hu/belfold/2017/02/21/minden_erejevel_kaparta_ki_magat_a_legmelyebb_godorbol/
Jól összehasonlítható belőle, mire nevel, milyen példát ad át egy "autentikus" cigány közösség, és milyet egy nyugatias munkahely.
Ami azt illeti, szerintem a Prezibe való könnyű beilleszkedését megalapozta az állami gondozás. Ha az kimaradt volna az életéből, talán nem maradt volna meg a Preziben, inkább elment volna Amszterdamba. Persze nem biztos semmi sem.
"Azt mondja, a mínusz egyről kezdett, sokat kellett tepernie, és rengeteget tanulnia." - nos, igen, a munkavégzéshez is a tanulás a kulcs; de Heléna példáján is jól látszik, hogy az igazi nagy dobás számára nem az általános iskolai tanulás volt, hanem a munkahely, ahol képes volt megállni a helyét.

annamanna 2017.02.23. 10:02:41

@gyalog.galopp: kár hogy nem láttam előbb, hogy mit írtál: olvasd el ezt az indexes cikket, nagyon érdekes.
Meg vagyok győződve róla, hogy alapvetően a felnőttekkel kell foglalkozni, a felnőttek életén változtatni, és nem pedig a gyerekeket a szüleik ellen nevelni. Ezt nem is lehet. Ha a tanító néni mást mond, mást vár el, mint otthon anya, akkor úgyis az számít, amit a szülő mond, a gyerek őt fogja respektálni. A gyereket nem lehet és nem is szabad a szülő ellen nevelni.
Azt kell elérni, hogy a szülőnek legyen igénye arra, hogy elfogadja az iskola értékrendjét, az meg nyilvánvalóan munkavégzés nélkül nem fog menni, és ez elsősorban a nőkre vonatkozik, mert végül is ők nevelik a gyerekeket, ők adnak nekik mintát.

annamanna 2017.02.23. 10:15:20

@gyalog.galopp: Pár évtizeddel korábban hasonló változáson ment át a zsidó közösség. Például Gyarmati Fanni tanult és dolgozott, és az ő szemszögéből nézve bántóan közönségesnek, kurvásnak tűnt a többi zsidó nő, akik nem dolgoztak, hanem abban a hagyományos patriarchális életrendben éltek, amiben a cigányok még most is:

"A „szép” – értsd: érzéki és ízléstelen – zsidó nő sztereotípiája igen gyakran feltűnik a napló lapjain. Klementine Tschiedel, Radnóti első szerelmének köre „zsidós társaság, zsíros kapitalisták, magyarok is, kövérkés, érzéki asszonyok 30-között.”[23] Vagy: „Délután kínos látogatás nálunk, Ibi Losoncról, éppen olyan geil, érzéki fekete zsidónő, mint azelőtt, ugyanazzal az éhes férfikereséssel”.[24] Megrója Klein Katalint, Schöpflin Gyula menyasszonyát is: „A régi vadóc, pikáns kis pofácskából nagyon erősen fülledt erotikájú, molett zsidóasszonyos jelenség lett, és erősen modoros is.”[25] Kovai Lőrincné a kisfiával érkezik hozzájuk: „Sajnálom szegényeket nagyon, de az asszony nem látszik megbízható embernek, olyan vidéki obskurus zsidófajta, erősen festi magát. Őrültség, ízléstelenség sárga csillagot viselni és vastagon rúzsozott szájat.“[26]
A férfi általában – egyfajta saidi értelemben vett orientalizmus jegyében – kivételes szexualitást és érzékiséget tulajdonít az eltérő etnikumú, vallású, általa egzotikusnak vélt nőnek, a feketéknek és a keleti nőknek egyaránt (török nő (pl. hastáncosnő), cigánylány (Mérimée Carmenje), zsidó nő),[27] mely érzékiség ráadásul kizárásos alapon mintegy megsemmisíti a szellemiséget, a lelki érzékenységet, s a szaporodásra irányul: az előítéletek szerint a zsidó nőt korai menstruáció és nagyobb termékenység jellemzi (pl. Gobineau-nál). A szép (hiperszexuális) zsidó nőre (...) pozitív, filoszemita példaként említhetők (...) Maupassant prostituáltjai (...) a 19-20. század fordulóján a módos nő „vulgárissá” válik (...) Ezt bizonyítja például André Dubosq budapesti beszámolója: „A zsidó nők kiválnak előnyös formáik bujaságával és kissé rikító öltözékükkel; kalapjukat fellobogózzák tollaikkal és szalagokkal. Minden nap látni őket a korzón.”[29]" www.szombat.org/kultura-muveszetek/ki-a-masik

Jean Sol Partre 2017.02.23. 11:28:28

@Bell & Sebastian: de elesett, rászoruló, segítségre szoruló ott is van, csak nincs származás-nem-vallás mentén osztályozva.

gyalog.galopp 2017.02.23. 11:50:25

@annamanna:

A XIX. sz végi alvilág szlengje jiddis alapú volt, az is megérne egy misét, hogyan vették át a cigányok a zsidók alvilági szerepét. ( markecolás)

bispora 2017.02.23. 12:25:56

"Nem, nem az etnikum a kérdés, vagy lényeges, semmi nincs a vérbe és a génekbe kódolva, hanem kizárólag az, hogy az a közösség, amelyből jönnek, az mennyire kínál ahhoz hátteret, hogy a biztosan meglévő tehetségük és képességeik egyszerre szolgálják a saját, a családjuk, a közösségük és a társadalom érdekeit."

Sajnos a felnőttkori intellektus genetikai determinizmusa egypetéjű ikreknél mérve 80%.
Ha ezeket egymástól elszakítva, különböző csal nevelték fel akkor 75%.

Ez van. Fény az alagút végén meg nincsen. A kétgyerekes cigány családmodellnél továbbra sem látok jobb perspektívát.

bispora 2017.02.23. 12:29:02

@Conchobar:

"hiszen a cigányügyet nagyon sokan próbálták már megoldani (Mária Teréziától Adolf Hitleren át napjainkig) sikertelenül"

Ez rendkívül nagy tévedés! A "muzsikus" cigányok és oláh cigányok közötti különbség Mária Terézia műve. A titka pedig röviden az endogámia feltörése volt.

bispora 2017.02.23. 12:36:48

Az európai cigányok tudományos publikációkból levezethető átlagintellektusa kemény 74 IQ.

A cigányság felzárkóztatását Forgács iskolai edukáción keresztül képzeli el.

Ehhez az etnikum átlagintellektusát kellene 90 fölé tornázni.

Olyan módszereket kellene találni ami ezt lehetővé teszi.

Erre a CRISPR-rendszer elterjedéséig a vegyes házasságok jelentenek egyedül esélyt.

Az meg a rohamosan fogyó fehér populációt érintené negatívan.

Szóval kétgyerekes cigány családmodell, tűzzel-vassal.

gyalog.galopp 2017.02.23. 15:28:32

@bispora:

Tudomásul kell venni, hogy egy ekkora a kívül állóságához ragaszkodó tömeget sem asszimilálni, sem integrálni nem lehet, ezt az elmúlt jó 600 év már bizonyította. Nyugat-Európában az elmúlt évszázadokban megoldották a cigánykérdést, még a középkorban egyszerűen kiirtották őket. Ami maradt, arról meg nem hajlandók tudomást venni. Lakókocsikon kóvályognak az országban, a település szélén kijelölt parkolóban telepedhetnek le ideiglenesen.

Abba kell hagyni az áldozatmítosz sulykolását, egyértelműsíteni a követelményrendszert és a saját felelősségvállalást.

annamanna 2017.02.23. 17:12:17

@gyalog.galopp: Azt nem tudom, hogy teljesen átvették-e az alvilágot, lehet, hogy csak beszálltak. Mindenesetre érdekes viszony van köztük a politikai közbeszédben is.
A markecolás azt jelenti, hogy a prosti kifosztja a kuncsaftot. Elég valószínűnek tartom, hogy régebben nem nagyon voltak cigány prostik, az ő megjelenésük és rohamos elterjedésük a "piacon" nem lehet túl régi jelenség.
Ez elég nehezen olvasható szöveg, de amúgy informális: ajobbik.network.hu/blog/a-jobbik-hirei/szex-es-a-kivalasztottak-azaz-zsido-pornografia-a-vilagban

A lényeg a lényeg, hogy ha az anya nem tartja be a társadalom játékszabályait, akkor a gyerekei sem fogják azt komolyan venni; ahhoz, hogy a helyzeten javítani lehessen, az anyákat kell a társadalomba "bevezetni", és elérni, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok, jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, mint bárki másra.
A patriarchális társadalomban a nő megélhetési forrása a szexualitás (még akkor is, ha épp nem prosti, "csak" férjezett). Az ilyen nő el van különítve a társadalomtól, annak nem teljes értékű tagja. Ahhoz, hogy a társadalom tagjává válhasson, azt kell elérni, hogy a nő ne a szexből éljen meg (mondom, ehhez nem muszáj prostinak lenni, viszont a nagyüzemi gyerekgyártás nagyon is összefügg vele).
Ha a nő nem a szexből él meg, hanem bármi más - tisztességesnek nevezhető - forrásból, akkor máris a társadalom tagjának látja magát, egyenrangúnak a többi emberrel, elfogadja a játékszabályokat, és a gyerekeit is a szabályok elfogadására neveli.
Aki elfogadja a szabályokat, azt lehet tanítani; aki nem fogadja el, azt nem lehet, mert ellenáll az oktatásnak.