Kommentszűrés
’16 sze
8
10:31

Mindenki nyugodjon le: a közigazgatási bíráskodás nem ördögtől való

Írta: bakó.bea

lenyugszik.jpg

Óvatlanul elmentem a nyár végén két hétre szabadságra, és arra jöttem vissza, hogy a fél magyar média a „politikai alapon létrehozott közigazgatási különbíróságok hirtelen, meglepetésszerű bevezetése” miatt retteg, amik majd „elintézik, hogy Andy Vajna csatornáit sose büntesse meg az NMHH és Simicska Lajos cégei sose nyerjenek közbeszerzést”. A legszórakoztatóbbak persze most is a 444 cikkei voltak, amelyeknek már a címeiről is ordított a jogi hozzákonyítás minimális szintjének, vagy legalább a megérteni akarásnak a teljes hiánya (például: „Létrehoznak egy különbíróságot, és máris könnyebben elsikálhatók a kényes ügyek”, illetve „Pontosan tudják, hogy politikai ügyeket tennének a különbíróságok elé”).

Hozzáértő kritikus elemzést talán csak az Így írnánk mi blogon lehetett olvasni, és az OBH-nak is van állítólag egy 32 oldalas álláspontja a tervezetről – amiből néhány kiragadott mondatot naugyézva idézett a 444 a fent linkelt egyik cikkben – a hivatal viszont többszöri érdeklődésünkre sem volt hajlandó elküldeni nekünk ezt a dokumentumot, helyette inkább meghívtak egy tök más témában tartandó sajtótájékoztatóra.

Bármennyire is kíváncsiak vagyunk tehát az OBH okos szakmai érveire, sajnos ezek nélkül kell az új rendszert kielemeznünk. Arra jutottunk: a tervezetnek tényleg vannak erősen kifogásolható részei – főleg a felsőbíróság összetételével kapcsolatban – de összességében a hisztériának jóval kevesebb alapja van, mint elsőre látszik.

Mindenki nyugodjon le: önmagában a közigazgatási bíráskodás nem politikai önkényt jelent, a bevezetés ötlete pedig egyáltalán nem egyik napról a másikra jött, a jogász szakmában évek óta téma a külön közigazgatási bíráskodás és perrendtartás bevezetése. Ennek megfelelően készítik elő mostanában a különböző eljárásjogi kódexek kodifikációját is.

Kezdjük tehát az elején.

Mi ez az egész közigazgatási bíráskodás?

A különböző közigazgatási szervek és hatóságok garmadája útján az élet egy rakás területén kerülünk kapcsolatba az állammal, ahol többnyire alárendelt szerepben vagyunk: például engedélyt kell kérnünk, ha házat akarunk építeni; kénytelenek vagyunk adót fizetni; a vállalkozásoknak be kell tartaniuk egy csomó fogyasztóvédelmi szabályt, máskülönben megbírságolják őket, és így tovább.

A közigazgatási hatóságok jórészt határozatok útján kommunikálnak az egyszeri állampolgárral: például elutasítják az építési engedély iránti kérelmét, vagy meghatározott összegű, adó, bírság, stb. megfizetésére kötelezik. Ha az állampolgárnak a határozat nem tetszik, akkor jogorvoslattal élhet ellene. Jelenleg általában először egy felsőbb közigazgatási szervhez lehet fellebbezni, és ha az ő döntése sem tetszik, csak akkor lehet bírósághoz fordulni („2+1”-es rendszer); de van, amikor rögtön az első hatósági határozatot meg lehet támadni a bíróságon, és ha az az ítélet sem tetszik, akkor egy felsőbb bírósághoz lehet fellebbezni („1+2”-es rendszer).

A lényeg, hogy két jogorvoslati fok létezik, és a végső szót mindig a bíróság mondja ki (már ha élnek az érintettek a jogorvoslati lehetőséggel).

A közigazgatási határozatok bírósági kontrollja alapvető jogállami követelmény, hiszen a független bíróság garantálja, hogy a végrehajtó hatalomhoz tartozó közigazgatási szerv ne járjon el önkényesen az állampolgárokkal szemben. A bírói felülvizsgálat intézménye nálunk is létezik a kilencvenes évek óta, de erre nem volt elkülönült bírósági szervezetrendszer, hanem a rendes polgári bíróságok foglalkoztak a közigazgatási perekkel. 2012-től aztán jött az új Alaptörvény és a közjogi rendszer átalakítása, ami egy elég furcsa félmegoldást hozott ezen a téren.

Első fokon, a bírósági szervezet alján létrehozták a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, viszont ha innen fellebbezésre kerül sor (a fent leírt „1+2”-es rendszerben), akkor arra már nincs külön speciális bíróság, hanem az illetékes törvényszék jár el – illetve ott az a néhány bíró, aki polgári ügyek mellett közigazgatási ügyeket is szokott vinni.

Nem csak a szervezeti megoldás suta, de az eljárási háttér is: jelenleg a közigazgatási pereket alapvetően a polgári perrendtartás (Pp.) alapján kell lefolytatni, illetve van a Pp-nek egy (a rendszerből eléggé kilógó) külön fejezete a közigazgatási perekre vonatkozó speciális szabályokkal. Nem nehéz azonban belátni, hogy sok esetben teljesen más jellegű eljárásra, bizonyításra van szükség akkor, amikor egyenrangú felek vitatkoznak egy szerződésről vagy akár válásról; és akkor, amikor alárendelt állampolgár reklamál a hatóságnak, hogy nem is annyi adót kell fizetnie, vagy igenis meg akarja építeni azt a sufnit az udvarban. Nem beszélve arról, hogy a különböző közigazgatási hatóságok annyira széleskörű tárgykörökkel foglalkoznak, hogy sokszor speciális szakértelemre van szükség az ügyek elbírálásához – gondoljuk például a környezetvédelmi vagy épp energiaügyekre.

Van mögötte koncepció

Nem csoda, hogy számos európai országban külön szervezetként, külön eljárással működik a közigazgatási bíráskodás: Németországban például az elsőtől a legfelsőbb fokig külön bíróságok foglalkoznak a közigazgatási perekkel saját eljárási rend alapján.

Nálunk is valami ilyesmit akarnak bevezetni. Bár a „politikai különbíróságokról” szóló médiahiszti közepette némileg elsikkadt, de a közigazgatási bíráskodás bevezetése egyáltalán nem a levegőben lóg egy hirtelen ötlet alapján, hanem van mögötte koncepció. Egyúttal új eljárási rendet készítenek a közigazgatási hatóságok számára; a hatósági határozatok megtámada folytán induló közigazgatási perekre pedig létrehoznak egy külön közigazgatási perrendtartást: ezek egyelőre tervezetként érhetők el a kormány honlapján. Párhuzamosan egyébként új polgári perrendtartást is el fognak fogadni (ezt nemrég be is nyújtotta a kormány a parlamentnek), amiben már nem lesz szükség a kilógó külön fejezetre a közigazgatási perekről.

A felhorgadásra okot adó saláta-tervezet – amely egy sor meglévő igazságügyi jogszabályt módosít a közigazgatási bíróságok felállításának megfelelően – legalapvetőbb változtatása, hogy általában kétfokúvá teszi a közigazgatási határozatok bírósági megtámadását (a fent leírt, most általános „2+1”-es modellhez képest). Továbbra is mindig egy bíróságé lesz az utolsó szó, de már úgy, hogy az utolsó előttit is egy bíróság mondta ki. Itt pedig el is érkeztünk a tervezet legvitatottabb részéhez, a Közigazgatási Felsőbírósághoz, amivel kapcsolatban tényleg akadnak komoly kivetnivalók.

Közigazgatási Felsőbíróság: azért nem teljesen pártbíróság, de nem is elég független

Ami miatt teljesen jogos a reklamálás, az a Közigazgatási Felsőbíróság összetétele: a tervezet szerint a testület felét adnák a korábbi közigazgatási bírók, míg a másik felét olyan személyek közül kell kinevezni, akik jogi szakvizsgájuk óta legalább tíz évet dolgoztak a közigazgatásban, de nem közigazgatási bíróként.

Naná, hogy itt mindenki elsőre a minisztériumi haverokra gondol! És sajnos valószínűleg helyesen – bár a minisztériumi haveroknak legalább versenyvizsgát kell tenniük, szóval nem kerülhetnek be, ha totál alkalmatlanok. De biztosan van közülük azért, aki alkalmas és lojális is, 2 in 1.

A kormány részéről általában azzal indokolják ezt az összetételt, hogy speciális közigazgatási szaktudásra van szükség az ítélkezésben. A közigazgatási eljárási és perrendtartási kodifikációval megbízott miniszteri biztos (akit egyébként a kormány most Strasbourgba akar küldeni emberi jogi bírónak) az Ars Boninak azt mondta: „a jó közigazgatási bíró egy olyan bíró, aki ítélkezni is tud, de a közigazgatás munkáját is ismeri. Vannak olyan országok, ahol kifejezetten elő is írják, hogy valamennyi időt a közigazgatásban kell tölteni, például a bajor szabályozás ilyen. (…) Akkor tud a bíró jó ítéleteket hozni, ha tudja, hogy amit ő beleír az ítéletébe, azt kivitelezni tudja-e a közigazgatás”.

Egyrészt jogosak ezek az elvárások, viszont ezt meg lehetne oldani a független bírók továbbképzésével is. Eléggé álságos az az érvelés, hogy a minőségi közigazgatási bíráskodás feltétlenül csak a végrehajtó és a bírói hatalmi ág összemosásával érhető el: úgy, hogy kormányhivatalnokokat ültetünk a Közigazgatási Felsőbíróságba. 

De ha már mindenképp muszáj kormányhivatalnokokat odaültetni: mégis miért ennyit? Miért fele-fele arányban? A közigazgatási perrendtartás tervezete szerint alapvetően tanácsban fognak majd ítélkezni a bírák: az még elmenne, ha lenne a tanácsban két bíró és egy hivatalnok; aki behozza a szaktudását és a javaslatait, de nem tudja leszavazni a bírókat. Ha viszont összességében fele-fele arányban vannak a bírók és a korábbi hivatalnokok, akkor valószínűleg (mivel állandó tanácsokat alakítanak) lesznek olyan tanácsok, ahol a bírók vannak többségben, és olyanok is, ahol a korábbi hivatalnokok – ez pedig aligha felel meg a jogállami garanciáknak.

Mit fog pontosan csinálni ez a gyanús felsőbíróság?

A tervek szerint alapesetben, ha mondjuk az építési hatóság nem engedélyezte nekem, hogy felhúzzak egy sufnit a kertben, akkor először a területileg illetékes közigazgatási bíróságra mehetnék megtámadni az elutasító határozatot.

Ha a közigazgatási bíróság szerint sem felel meg a jogszabályoknak a sufni, és helyben hagyja az elutasítást, akkor pedig fellebbezhetek a Közigazgatási Felsőbírósághoz. Itt már akár tetszik, akár nem, el kell fogadnom az ítéletet.

Rendkívüli felülvizsgálattal a Kúrián csak nagyon kivételes esetben élhetnék, például, ha az ítélet jogegységi határozattal ellentétes lenne, mert mondjuk a Kúria korábban kimondta volna, hogy általában mindenkinek szabad a kertjében akármilyen sufnit építeni. Tehát alapesetben, sufni- és hasonló „mezei” ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróságé lesz az utolsó szó, de attól azért aligha kell tartani, hogy ezeket politikai alapon döntenék el.

Nem is emiatt utálják legjobban a leendő Közigazgatási Felsőbíróságot. Hanem a „kiemelt ügyek” miatt, amelyek egyből ezen a felsőbíróságon kezdődnének. Egyébként ez sem egy példa nélküli, ördögtől való ötlet: a rendes polgári és büntető ügyekben is az a szabály, hogy a nagy pertárgyértékű ügyeket, illetve a súlyos bűncselekményeket nem a bírósági rendszer legalján, a járásbíróságokon, hanem rögtön a törvényszéken kezdik tárgyalni, és innen az ítélőtáblához lehet fellebbezni. A közigazgatási kiemelt ügyek között lennének például a versenyjogi ügyek (igen, a haver- és ellenség-oligarchák cégeit érintők is), a gyülekezési jogi ügyek (igen, az ellenzéki tüntetések és a Budapest Pride is), és a médiajogi ügyek (igen, itt kábé minden minden oldalról problémás lehet).

Hogy miért nem annyira nagyon nagy tragédia mégis mindez? Mert az, hogy ezek az ügyek a Közigazgatási Felsőbíróságon kezdődnek, pontosan azt jelenti, hogy máshol folytatódnak: a döntés ellen a Kúriához lehet majd fellebbezni rendes jogorvoslat keretében. Vagyis a kiemelt, és sokszor politikailag releváns ügyekben pont hogy csak első fokon dönt a megkérdőjelezhető függetlenségű Közigazgatási Felsőbíróság, a végső szó viszont a Kúriáé lesz. Persze a Kúriától is láttunk egy-két furcsa döntést mostanában (például a migránskvótás népszavazásról), de összességében remélhetőleg azért még mindig abból indulhatunk ki, hogy független és szakszerű bíróság.

Nyilván jobb lenne persze, ha már első fokon is egy minden kétséget kizáróan független testület járna el a kiemelt közigazgatási perekben, és az importált hivatalnokok helyett inkább a bírók képzésével pótolnák a hiányzó szakértelmet (már ha feltételezzük, hogy tényleg ez a célja a kormányhaverok hivatalnokok odaültetésének).

Végül a legfőbb ok, amiért egyelőre érdemes mindenkinek lenyugodnia, hogy a vonatkozó törvények egy része kétharmados, így a Közigazgatási Felsőbíróság csak akkor fog felállni, ha azt az ellenzékből is megszavazzák. Ebben a formában pedig biztos nem fogják.

Címkék: jog bíróság közigazgatás igazságszolgáltatás jogállam hatóság fellebbezés közigazgatási bíráskodás Közigazgatási Felsőbíróság

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr5111686213

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Bakó Bea: Mindenki nyugodjon le: a közigazgatási bíráskodás nem ördögtől való 2016.09.08. 10:39:01

A közigazgatási bíráskodás nem politikai önkényt jelent, a bevezetés ötlete egyáltalán nem egyik napról a másikra jött.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szódabár 2016.09.08. 11:01:49

a jelenleg baloldali liberális politikai alapon működő bíróságok mellett már itt lenne az ideje a változásnak.

Virág et. 2016.09.08. 11:31:20

Senkinek nem a külön közig bíróság tényével van a baja, főleg hogy az már most is létezik, ahogy le is írta a szerző. Nem. A baj pontosan a felsőbírósággal lenne és azzal, hogy a felét nem bíró csókosokkal töltenék fel. Elég baj már az is, hogy az OBH olyan, amilyen, ezt tetézni azzal, hogy a bírói kart felhígitjuk olyanokkal, akiknek ez óriási karrierugrás és tudják majd, hogy kinek és hova legyenek hálásak ezért. Az sem nagy vigasz, hogy majd a másodfok megoldja, mert ugye sok esetben meg ők a másodfok és fellebbezni nemcsak az állampolgárnak, hanem a hatóságnak is szabad. De ahol a Kúria a másodfok, ott se oldja ez meg a problémát. Ha valami a kamuelszámoltatásokból lejött, akkor az az, hogy egy bármilyen hatósági (büntető, közig) eljárás már önmagában elég a kívánt hatás eléréséhez, az eredménytől függetlenül. Egy rivális oligarchát vagy renitens ellenzéki el lehet úgy is lehetetleníteni, hogy 5-6-8-10 év múlva a Kúria majd "igazságot" tesz. Addig annyi idő eltelik, hogy az már mindegy is lesz.

A 444 cikkébe meg érdemes lett volna beleolvasni. A címen túl. A tartalma jól összeszedett volt és nem írt annyira mást a szerző sem itt a mandin, mint ők ott a cikkben.

GNDL 2016.09.08. 11:31:34

Mindig azzal kezdődnek a problémák amikor a korrupt fideszes politikai kalandorok és elvtelen talpnyalóik azzal próbálják hűteni a kedélyeket tervezett intézkedéseik kapcsán, hogy „nem lesz semmi baj, nem ördögtől való, Európában is van ilyen”... :)

Bell & Sebastian 2016.09.08. 12:34:05

Tök mindegy, mit csinálnak, csak bontsák föl a nemlétező, Rózsadombi Paktumot, ugyanis minden -ellenesség melegágya, a részrehajló ítéletek miatt, ami fokozottan igaz faji-, politikai, vagy gazdasági ügyekre, hozzászámolva a "független" korrupció penetráns bűzét, bármilyen ügyben. Kivételek biztosan vannak, ha vannak, amelyek bizonyára fatális tévedésen alapulnak, mert én hirtelen egyet sem tudok a szakállánál fogva előrángatni, igazán színesnek mondható praxisomból.

Az ítélkezés se nem ilyen, se nem olyan, se nem másmilyen, hanem üzleti alapú lett, mint maga a zállam.

Mi van akkor, ha a gigacégek, beleértve a bankokat, és az állam képviselői ugyanazt akarják: a pénzt.

Akkor bizony álmodunk nagy nyomorunkban, annyit ér ez az intézkedés is, mint bugyin a flastrom. Átmeneti mekk-oldás.

Bell & Sebastian 2016.09.08. 12:40:54

@Virág et.: Az átlagember nem politicus, ezért nem érzi át teljesen az autógyűjtögető expolgármester jogorvoslati problémáit, inkább a maga szempontjait próbálja érvényesíteni.

A szocialisták által felvetett, Melyik öltönyös a nagyobb geci? -problematikája az öltönyösök belügy.

Egyszer, ebben a jó büdös életben, próbálják meg végre bőgatyás -szemmel nézni, mi itt a baj, vagy adják le a szocialista -jelzőt és válasszanak valami mást.

A -szopó, az mindenképpen legyen benne.

Pelso.. 2016.09.08. 13:07:28

Mármint mennyire "nem annyira nagyon nagy tragédia"? -direkt és közvetve forintban, mint valahányadik lényeg.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.09.08. 13:10:32

szó szó szó.... kit érdekel ez? akkor beszéljünk bíróságokról, ha a magyar gülenistákat állítják különbíróság elé.

kewcheg 2016.09.08. 14:48:04

Én csak azt nem értem, hogy egy olyan országban, ahol a "rendes" igazságszolgáltatás gyakorlatilag koldus (elég csak megnézni egy-két bíróságot, meg beszélgetni ott dolgozókkal) és nem is nagyon van szándék ara, hogy ez jobb legyen, annak miből lesz pénze egy ilyen új testületre? Vagy az lesz mint a rendőrség meg a TEK esetében, hogy gyakorlatilag a második szerv egy luxusrendőrség a bennfentes szakemberek részére tripla gázsival, audival , etc..:?

Terniak 2016.09.08. 15:11:49

"Hogy miért nem annyira nagyon nagy tragédia mégis mindez? Mert az, hogy ezek az ügyek a Közigazgatási Felsőbíróságon kezdődnek, pontosan azt jelenti, hogy máshol folytatódnak: a döntés ellen a Kúriához lehet majd fellebbezni rendes jogorvoslat keretében."

Azért tegyük hozzá: MÉG ez szerepel a javaslatban és MÉG ez a terv. Csakhogy a szerző által említett törvény, ami ezt tartalmazza, feles törvény. Senki és semmi nem akadályozza meg akár a következő nap a parlamenti többséget, hogy szépen kizárja a Kúriát a játékból...

"önmagában a közigazgatási bíráskodás nem politikai önkényt jelent, a bevezetés ötlete..."

Ha már a szerző foglalkozott a dologgal: közigazgatási bíráskodás 1991 óta létezik, 2013 óta különbíróságként: ez a KMB. tehát nem vezetnek be semmit, most is van.

"Továbbra is mindig egy bíróságé lesz az utolsó szó, de már úgy, hogy az utolsó előttit is egy bíróság mondta ki."

Hehe, való igaz, és ez jelentősen drágítja majd az eljárást és lassítja is. Perelni kell rögtön, ismerni a perjogot, illeték durvább lesz az ügyvédi költségekről nem is beszélve, bíróság nem hivatalból vizsgálódik stb. A hatóság illetékmentes, a paraszt meg fizesse a fellebbezési illetéket innentől kezdve. Tényleg jó lesz. Eddig meg kb. 5.000.-forintért a másodfokú hatóság teljesen átvizsgálta neked hivatalból az ügyet. tényleg jobb lesz a rendszer...A bíró meg bizonyítgat majd az ügyben orrba-szájba - pertartam nő...

"A kormány részéről általában azzal indokolják ezt az összetételt, hogy speciális közigazgatási szaktudásra van szükség az ítélkezésben. "

Szintén hehe. Mondjuk beül a médiahatósági vezető a felsőbíróságra, mert ő aztán nagyon ért a területhez. Csakhogy rögtön zárathatja is ki magát az összes ügyből, merthogy ez tuti elfogultsági ok - korábbi hivatalának ügyében eljárni. vagyis csóri éppen csak olyan ügyekben járhat majd el, amivel maga se találkozott. tényleg átgondolt...

Ballib cenzúrázók réme 18 2016.09.08. 15:17:43

Nincs gond az igazságszolgáltatással.

A ballib bérrettegők persze náciznak meg diktatúráznak, de ennek ellenére nincs vele gond.

Gyurcsányt, és Orbánt nem azért nem ítélik el, mert rossz az igazságszolgáltatás, hanem mert nem sértettek törvényt.

A törvények lehet hogy rosszak.
De ez a parlament hatásköre, nem a bíróságé.

chrisred 2016.09.08. 15:35:32

Nem is az elsődleges probléma, hogy kik döntenek, hanem hogy milyen módon. A közigazgatásban még mindig lehet találni képzett szakjogászokat, akikhez ilyen módon tényleg az igazán nehezen megoldható ügyek jutnának el, és nem a mindennapi rutinügyek tömege. Azonban az ítélkezés és az ügyintézés két különálló szakma, nem biztos, hogy képes az egyikre az, aki profi a másikban.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2016.09.08. 15:44:42

Ami úgy általában nem a ördögtől való, a lopós fideszesek alatt az. Egy rakétát is lehet arra kialakítani, hogy távközlési műholdat állítson pályára, meg arra is, hogy bombát juttasson célba.
Tény, hogy a fidesz mára az önálló hatalmi ágak jó részét bekebelezte. Az is tény, hogy bár a bíróságok élén sem függetlennek tűnő ember áll, bizony megeseik, hogy egy-egy bírósági ítélet komoly témában is a fidesz érdekei ellen megy.
Na most ez alapján nehogymár azt mondja valaki, hogy a fidesz nem azért nyúlna a rendszerhez, hogy a közpénz magánosítás a folyamat ezenpontján se kaphasson gellert. Bocs, de ennyire nem vagyok hülye.

Szűtté mamá? Szűjjé! 2016.09.08. 15:47:53

@szódabár: Na mesélj kérlek, mitől ballib a bíróság jelenleg?

Ballib cenzúrázók réme 18 2016.09.08. 15:50:17

@Kampánymigráncs:

A Fidesz már 2010-től folyamatosan beavatkozik szerintetek, hisz ezért fizetnek titeket, ezért bérrettegtek, folyamatosan.

A valóságban persze egy olyan ügyet se tudsz mondani, ahol a Fidesz szempontjából kedvező ítélet született volna, mitöbb sorra mentik fel az MSZP-s tolvajokat, a kúria rendelte el az MSZP-s népszavazást, ....

Szóval eddig semmilyen kézzel fogható bizonyítéka nincs a bekebelezés mantrának.
Szerinted ha most 6 év után ugyanúgy elkezdessz rettegni ahogy szoktál, akkor félelmesebbek lesznek az alaptalan vádaskodásaid ?

_Wasp_ 2016.09.08. 16:56:59

@Ballib cenzúrázók réme 18: Én alapvetően a Fidesz pártján állok az általános politikai célok vonatkozásában, de azért azt erős kijelenteni, hogy semmi problémát nem lehet abban találni, hogy talpnyalók javára "veszti el közpénz jellegét" sorozatosan az állami vagyon, például személyre szabott közbeszerzési eljárásokkal.

Bell & Sebastian 2016.09.08. 16:58:12

@Kampánymigráncs: Egyszerű ez, ha arról van szó, hogy odacsördítsenek egy jókorát az úgynevezett szélsőjobbnak, akkor egy pillanatig nem haboznak, ha pedig a saját elvtársaikat kellene víz alá nyomniuk, azt várhatjuk, soha napjáig.

És ez nem magyar unicum, Európában többen ugranak fel Adolfra, Benito -ra vagy Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo... y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade -ra, mint Sztalinjóskára, pedig az utóbbi fölényesen nyerte a véraláfutást.

Herr Stacheldraht Leger 2016.09.08. 17:02:46

nézzük inkább, miben is lenne illetékes a közigbíróság: hát azokban az ügyekben, ahol jellemzően még a kúriának sem volt kedve falazni a fullretard pofátlanságoknak.

no de majd most...

Herr Stacheldraht Leger 2016.09.08. 17:13:01

@Pelso..: beának szép karrierje lesz az új bíróságban, ez miért baj ;)

vizipipa 2016.09.08. 18:25:11

@Kampánymigráncs: mitől ballib a bíróság jelenleg?

pl. ettől: index.hu/belfold/2016/09/08/dk_jobbik_per_gazkamra/

Mert ez szabad utat ad annak, hogy a pártok (stb.) szabadon anyázzák egymást, még a mostaninál is alpáribb módon.
És ezzel tovább mérgezzék a köztudatot, közbeszédet.

Tovább lefelé az úton, bírói útmutatással!

Pelso.. 2016.09.08. 19:16:09

@Herr Stacheldraht Leger: Nem számít, személye érdektelen az ügyben, forintban is.
Hanem, alfaomega: fenti húzás még a jelenleginél zavartalanabbá teszi az eddig is példa nélküli hatékonysággal prosperáló üzletmenetet. Csak a neolibek nem látják, hogy simán befér a jobban teljesít szlogenbe.

chrisred 2016.09.08. 20:58:01

@vizipipa: Harmonikus egységet képez a kékplakátos "csak egy vélemény" ítélettel. Akkor már a kormány is ballib támogatást élvez?

GNDL 2016.09.08. 23:12:53

@_Wasp_: „a Fidesz pártján állok az általános politikai célok vonatkozásában”

Amelyek?! :) Komolyan, a vicc kedvéért, említs már pár fideszes politikai célt...

GNDL 2016.09.08. 23:23:53

@vizipipa: Jé, hungaristákat lehet azzal vádolni hogy hungaristáskodni fognak... tényleg, bazmeg, ez döbbenet. Mintha azzal vádolnál egy fideszest, hogy közpénzt fog lopni... kurvára nem lehet mellélőni. :D

„szabad utat ad annak, hogy a pártok (stb.) szabadon anyázzák egymást”

Juj, az tényleg borzasztó lenne.

Tudtad? Októberig a Fidesz 3900 millió forintot költ közpénzből, egyelőre, csak és kizárólag az idegengyűlöletet szító népszavazási kampányukra.

Hát, tudod, ha csak anyáznának az már több nagyságrendben lenne pozitív minőségi változás ehhez képest... :)

_Wasp_ 2016.09.08. 23:26:57

@GNDL: a középosztály megerősítése, a nemzeti érdekek előtérbe helyezése, a több gyermekes családok fokozottabb támogatása, a segélyezési rendszer mellé/helyett a közmunka bevezetése, miegyéb. (még egyszer, nem a konkrét intézkedésekkel értek egyet - bár van köztük amivel igen - hanem azokkal a célokkal amire irányulnak. És az államosított vagyonátjátszás a haverok részére pl. nem általam támogatott cél, ahogyan a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítése sem.)

chrisred 2016.09.09. 05:28:25

@_Wasp_: Az elsőt kihúzhatod közülük, bevallottan elavult politikai termék lett.

Jean Sol Partre 2016.09.09. 08:38:41

@_Wasp_: és úgy látod, az intézkedéseik valóban igazolják, miszerint ők is ezeket a célokat tartják fontosnak?

GNDL 2016.09.09. 09:02:58

@_Wasp_: „középosztály megerősítése, a nemzeti érdekek előtérbe helyezése”

Tudnál sorolni pár konkrét intézkedést amelynek ez volt a célja szerinted?!

„több gyermekes családok fokozottabb támogatása”

Az miért jó, ha Magyarországon állami segélyek nélkül még egyetlen gyermeket sem tudnak eltartani a családok, nem hogy többet? Valamint miért jó több gyermek vállalására ösztönözni olyanokat, akik saját keresetükből, saját anyagi lehetőségeikkel még egyetlen gyermeket sem tudnak eltartani?

„segélyezési rendszer mellé/helyett a közmunka bevezetése”

Miért jó hivatásossá tenni a munkanélküliséget? Mi haszna ebből a középkorba visszaadóztatott adófizetőknek adófizetőnek?

„miegyéb”

Akkor ez így nem sok, a nagy része csak kampánylózung, nem pedig konkrét cél, amelyek mögött koherens intézkedések tucatjait találod... :)

Bloodscalp 2016.09.09. 11:46:55

@Ballib cenzúrázók réme 18: Mert te elhitted hogy lesittelik fletót,hagyót,hunvaldot?:)))

Herr Stacheldraht Leger 2016.09.09. 16:10:50

@Pelso..: ha ezt szegény voldemort nagyúr megérte volna... most még nehéz kimosni a szarból szegénykét.

Pelso.. 2016.09.11. 08:47:49

@Herr Stacheldraht Leger: ez a voldemort nem volt tisztában azzal, hogy nélküle is felkel a nap. Kimosni sem biztos, hogy kell, megy a bolt nélküle is kiválóan, gyanítom, hogy árpi kreatúra az egész.