Kommentszűrés
’16 aug
16
12:21

Magyar vagyok és amerikai – Berzsenyi György a Mandinernek

Írta: Redakció

berzsenyi_gyorgy_interju.jpg

Ötvenhatos forradalmár, nemzetközi hírű matematikus, Berzsenyi Dániel ükunokája: Berzsenyi György hosszú és kalandos pályafutást tudhat magáénak egy a kommunizmus által megrendített családtól az Egyesült Államok tudományos életének csúcsáig. Berzsenyi magyar mintára honosította meg Amerikában a matematikai tehetséggondozást, amibe aztán az NSA amerikai titkosszolgálat is beszállt. Ma is büszke magyar gyökereire és a hazai matematikai hagyományokra. Portréinterjúnk Berzsenyi Györggyel.

„Egyszer úgy fogalmazott, Magyarország matematikai nagyhatalom volt…

Magyarország 1894-95-ben annyira előrelátó volt, hogy egy agrárországban, amelynek egyetlen nagyvárosa volt, megindítottak egy olyan folyóiratot, amely a mai napig is megvan, és elindítottak egy olyan országos matematikaversenyt, amely a mai napig pontosan ugyanazon szabályok szerint folyik, mint 1894-ben. Így a legnagyobb tehetségek kiugrottak és egyetemen egyből megfelelő pártfogás alá kerültek. Teller Edétől kezdve Bollobás Béláig mind matematikából tűntek ki először, otthon kapták a legjobb képzést. Nagyon magas színvonalú volt a középiskolai és egyetemi oktatás is.

Mégsem tudtak otthon maradni.

Rengeteg tehetségnek tovább kellett menni. Egyrészt a történelem alakulása miatt. Elvesztettünk háborúkat, békéket, forradalmakat. Voltak hozzám hasonlók, akik jobbnak látták elhagyni az országot, mint börtönbe kerülni. Másrészt a lehetőségek hiánya miatt. Egy-két kivétel van, Lovász László például. Nagy karriert hagyott ott Amerikában, hogy a gyermekei Magyarországon tanulhassanak, mert otthon magasabb színvonalú a képzés. Feleségét, Vesztergombi Katalint is meg kell említeni, aki szintén nagy matematikus. Ha népességhez mérjük az arányt, Magyarország népességéhez képest sokkal több matematikust adott a világnak, mint bármely más ország. A matematikai versenyeken évekig elsők voltunk, aztán felzárkóztak a többiek. Az utolsó 25 évben már az oktatás sincs olyan nívón, mint egykor. Kommunizmus ide vagy oda, a reáltárgyak oktatása terén nem volt semmi hiány. Azóta, hogy állítólag megbukott a kommunizmus – amiben nem teljesen hiszek –, sokkal gyengébb az oktatás.”

Viola Beáta interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: oktatás interjú kultúra történelem tudomány 1956 forradalom tudás matematika USA Egyesült Államok Berzsenyi Dániel Berzsenyi György

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr3910415036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Conchobar 2016.08.16. 13:50:36

"Ma is büszke magyar gyökereire" - Mi mást mondhatna egy magyar riporter kérdésére. Mégse mondhatja neki, hogy szarik ő magyarságra. Még a nyelvre se tanította meg gyerekeit. Egyik gyereke tud csak magyarul, ő is csak azért, mert magyar nőt vett feleségül

S=klogW 2016.08.16. 14:03:40

kicsit irigylem, hogy nem 56 van és könnyebben lehetne disszidálni

S=klogW 2016.08.16. 14:07:47

@S=klogW:

értsd:

1. akkor nem gazdasági migráns lennék, hanem valódi menekült aki szállás ellátás mellett várhatná egy osztrák menekültközpontban hova kap vízumot szabadjegyet
2. könnyebb lenne érzelmileg elszakadni Mo-tól

S=klogW 2016.08.16. 14:29:22

"Azóta, hogy állítólag megbukott a kommunizmus – amiben nem teljesen hiszek –, sokkal gyengébb az oktatás."

Az elmúltnyolcév után az elmúlthatévben ezen nem sok változott.

Szindbad 2016.08.16. 15:58:42

"Azóta, hogy állítólag megbukott a kommunizmus – amiben nem teljesen hiszek –, sokkal gyengébb az oktatás.”"

Hehe, milyen igaza van.

Herr Stacheldraht Leger 2016.08.16. 22:38:51

@S=klogW:

seggnyalók? szakértők!

hirkut.hu/index.php/klik-abszurditas-4-evre-szol-a-konyv-a-kellotol-csak-evenkent-kapod-meg/

megint jól túljártunk az imperialista ortodoxiabűnözők eszén, nem lennék a helyükben. különben is elég kétharmadig elszámolni, hát nem?

annamanna 2016.08.17. 02:27:58

@Herr Stacheldraht Leger: kibaszott bölcsészek

nepszava.hu/cikk/1044891-gimnazium-csak-gazdag-gyerekeknek/ - a 8 milliós különbség okát is elmondták valahol, már nem találom a videót: akinek van érettségije, arról tudják, hogy képes tanulni.

+ 24.hu/kultura/2016/08/15/a-legidosebb-kanadai-ferfi-egy-szaztiz-eves-magyar-sakkozo/
Ő aztán elmondhatja magáról, hogy Cogito, ergo sum.

S=klogW 2016.08.17. 03:09:23

@annamanna: erre mondom, hogy a fidesz - usa mintára - vagyonon alapuló kasztrendszer kiépítésén dolgozik

annamanna 2016.08.17. 05:53:48

@S=klogW: Lehet, de a pénz nem jár ésszel.
Az utóbbi időben bemutatott teljesítményük botrányos. Még az egyébként meglevő képességeik is parlagon hevernek. Mintha belerészegednének abba a lehetőségbe, hogy tetszésük szerint lehetnek buták.
Persze ez a folyamat Amerikában is lejátszódott, elég megnézni pár walmart-vásárlós videót. Baudrillard szerint egész Amerika szimulákrum, egy orbitális disneyland. Ezen az ún. agyelszívás sem segít hosszú távon, hiszen a 2., 3. nemzedék hozzábutul a környezetéhez.
Ez a folyamat a Közel-Keleten is lejátszódott, a migránsok többsége nem tanítható.
A civilizációk versenyét nem a gazdagabbak és nem is a szegényebbek, pláne nem a primitívebbek vagy erőszakosabbak fogják nyerni, hanem azok, akik hajlandóak használni az eszüket, tanulnak, fejlődnek, alkalmazkodnak.
Valaminek a megtanulására az ember sok esetben csak azért hajlandó, mert úgy látja, másképp nem boldogul. Például Berzsenyi tanult az USA-ban, mert úgy gondolta, tanulás nélkül nem boldogul. De a gyerekeit nem tanította meg magyarul, mert nem gondolták azt, hogy a magyar nyelv ismerete nélkül nem boldogulnak.
Ennek mintájára - amíg valakinek sok pénze van, amivel meg tudja vásárolni mások tudását, addig ő maga minek tanuljon?
A tanulás olyan mentális állapot, ahol elviselem azt, hogy nem vagyok képes kontrollálni egy bizonyos helyzetet (hiszen éppen azt kell megtanulnom). Ha nem viselem el azt, hogy egy bizonyos helyzetnek nem vagyok az ura, akkor abban a tekintetben nem is tudok fejlődni, taníthatatlan vagyok.
Viszont ha nem tanulok, akkor le fogok maradni azoktól, akik taníthatók. A tanulásra való hajlandóság hosszú távon fontosabb, mint a vagyon.

S=klogW 2016.08.17. 08:56:33

@annamanna: maga ugye két hétnél többeet még nem töltött at usa-ban (ha egyáltalán járt ott)

Pelso.. 2016.08.17. 10:11:53

@annamanna:
Ehhez mit szólsz?
1.) A civilizációk versenyét azok fogják megnyerni, akik arra használják az eszüket, hogy bármilyen módon megszerzett hatalmat és javakat határtalan gátlástalansággal és bármilyen módon megtartsák.
2.) Rosszabb esetben: A civilizációk versenyét azok fogják megnyerni, akiknek több hordozójuk, drónjuk stb. van.

annamanna 2016.08.18. 02:35:40

@S=klogW: egyetlen napot sem töltöttem ott soha.

@Pelso..: Szerintem Európa most első helyen áll a civilizációk versenyében, miközben katonailag viszonylag gyenge. És szerintem azért, mert az európaiak a leginkább tanulékonyak és alkalmazkodók, persze nagy általánosságban véve. Az amerikai civilizáció sokkal inkább elvárja azt, hogy őhozzá alkalmazkodjanak, mint amennyire az európai elvárja az alkalmazkodást.
A másik, ami nagyon jó helyen áll, a távol-keleti, pontosan ugyanezen okból. Tanulékonyak és alkalmazkodók, rugalmasak. A távol-keletiek mentalitása sokkal közelebb áll a "fehér" vagy "euroatlanti" mentalitáshoz, mint a közel-keleti.
A túlélésnek mindig a tanulékonyság és rugalmas alkalmazkodóképesség a feltétele, nem az agresszív erőfölény.
Akkor leszek hajlandó tanulni, ha kész vagyok elismerni, hogy nem tudok mindent, és elfogadom, hogy a számomra ismert megoldási módokon kívül lehetséges más megoldás is. Persze fogalmazhatok úgy is, hogy akkor leszek hajlandó tanulni, ha nem érzem úgy, hogy a külvilág túlságosan rémisztő, esetleg a megsemmisítéssel fenyeget. Tehát ha valamilyen szinten képes vagyok nyitottan és barátságosan, elfogadóan állni a külvilághoz, nem zárkózok el teljesen tőle, nem félek túlságosan attól, hogy mit tesz velem a külvilág.
Tehát akkor tudok tanulni, ha nem vagyok se túl pökhendi, se túl szorongó. És még mindig Európa az a földrész, ami a leginkább biztosítja, hogy a lakói se túl pökhendiek, se túl szorongók ne legyenek, viszont a leginkább bizalommal forduljanak a rajtuk kívüli világhoz.
Szerintem Európában van a legtöbb bizalom, és emiatt az Európán kívüli világ is leginkább Európában bízik, és ide menekül, mert innen várja a maga számára a bizalmat és a megoldást. Korábban Amerikában bíztak az emberek, és jó ideig az amerikaiak voltak a legbizakodóbbak a földön. De ez a bizalom valahol elveszett, és kiderült, hogy Amerika csak szítja a problémákat, most már inkább Európában bízik a világ.
Azt a problémát, amit jelenleg a történelem produkál, nem lehet erőfölénnyel és gátlástalansággal megoldani, mert a problémát épp az erőfölény és gátlástalanság okozza. A gátlástalanságra nem lehet még több gátlástalansággal válaszolni, mert a megoldás azoknál van, akik képesek arra, hogy korlátok közé szorítsák a saját viselkedésüket; ezt pedig az tudja megtenni, aki nem fél attól, hogy a külvilág agyonnyomja.
Ha például attól félek, hogy holnap már nem tudok mit enni, akkor ma mindent fölzabálok, amit csak elérek. Ha nem félek a holnaptól, ma nem leszek gátlástalan, és megelégszem annyi étellel, amennyire a mai naphoz van szükségem. Ahhoz, hogy uralkodni tudjak magamon, bizalomra van szükségem. Az európaiak elég jól tudnak uralkodni magukon (másokhoz képest legalábbis), mert eléggé bizakodók.
Beletekertem egy dokfilmbe, amit Betlen János csinált az orosz katonai kivonulás után. Három hajmeresztő esetet meséltek el neki (kb '86-ban történt sztorik): egy lányhoz betörtek orosz katonák, és addig erőszakoskodtak vele, amíg a lány kiugrott az erkélyen (eltört a gerince). Egy férfi beengedett a lakásába egy téli éjszaka kóborló orosz katonát, a katona kilencszer belevágta a baltát az alvó házigazda fejébe (túlélte, de örökre lenyomorodott). Egy pesti taxist leintett két katona, a taxist fejbelőtték, levetkőztették, bedobták a Dunába, a kocsiját elvitték.
Ezzel a rettenetes gátlástalansággal mit nyertek az oroszok? Mit nyernek a gátlástalansággal a cigányok? Mit nyernek a muszlimok? A gátlástalansággal mit nyertek a németek? Hol van most az angol világbirodalom? Merre tart Amerika? Hova tart Izrael?
Szerintem mindenki addig van nyerő pozícióban, amíg hajlandó tanulni, nem bízza el magát, de nem is retteg annyira, hogy lebénuljon, cselekvőképtelenné váljon. Addig van nyerő pozícióban, amíg bizalommal áll a környezetéhez, a külvilághoz. Ki fordul ma leginkább bizalommal a rajta kívüli világhoz? Számomra úgy tűnik, hogy Európa és a Távol-Kelet.

S=klogW 2016.08.18. 07:38:49

@annamanna:

és a milliós fidesz szavazóbázis, meg egyáltalán a magyar válaztópolgárok túlnyomó többségéről is elmondható ez, és így fogalma sincs a birodalmi központról
és aki nem látta rómát, az nem is nagyon értheti meg róma birodalmának működését:
amilyen iskolád van, olyan fizetésű állásod van és amilyen fizetésed van, olyan iskolát tudsz a gyerekednek megfizetni -

és máris kész az észtől független, vagyoni kasztrendszer

annamanna 2016.08.19. 02:00:34

@S=klogW: Engem inkább a valóság érdekel, arról pedig többet lehet megtudni a Tizedes és a többiek c. filmből. Aki rákényszerül, hogy használja az eszét, az használni is fogja.
Rogánné Gaál Cecília meg csak tartson előadásokat a bálványosi szabadegyetemen, adományozzanak egymásnak akadémiai nagydoktori rangokat, és tanítsák egymást a tudományukra.
Csak az fog működni, ami kiállja a valóság próbáját, semmi más.

S=klogW 2016.08.19. 06:37:13

@annamanna: majd ha felébredt és az ébredés ellenére is képes és hajlandó lesz így gondolni, igaza lesz ebben