Mohamed-korabeli társadalmi viszonyokat szeretnének és a német törvények helyett inkább az iszlám szabályaihoz igazodnának? Közel egyötödük igen. A Münsteri Egyetem vallással és politikával foglalkozó kutatóközpontja nemrég átfogó kutatást készített a németországi törökök körében az identitásukról, valamint az iszlám valláshoz és a többségi társadalomhoz való viszonyukról. Az eredmény: 18 százalékuk hajlamos az iszlám fundamentalizmusra. A kutatócsoport magyar tagjával, Rosta Gergely vallásszociológussal beszélgettünk.
„Mivel a törököket az arabokhoz vagy az észak-afrikaiakhoz képest problémamentesebb kisebbségként tartják számon, így meglepőnek tűnt, hogy a megkérdezettek csaknem fele fontosabbnak tartja az iszlám vallás előírásait, mint a német törvényeket; vagy hogy egyharmaduk a Mohamed-korabeli társadalmi viszonyokat tartja ideálisnak. Önök mint szakemberek mennyire lepődtek meg az eredményeken?
Mivel már korábban is voltak kutatások ezen a téren, ezért annyira nagyon nem volt meglepő például az, hogy 47 százalék inkább vagy teljesen egyetértett azzal az állítással, miszerint neki fontosabbak a saját vallása törvényei, mint annak az országnak a törvényei, ahol él. Az egyetértést egy négyfokú skálán mértük: akik teljes mértékben egyetértettek ezzel, azoknak az aránya valamivel kisebb. De ez az arány nem volt meglepő, mert láttunk már hasonló eredményeket.
Németországban?
Igen. Egy holland szociológus, Ruud Koopmans összehasonlító felmérése szerint ugyan Németországban alacsonyabb a fundamentalista nézeteket vallók aránya a muzulmán lakosságon belül, mint például Hollandiában; de az ő felmérésükben is 45% értett egyet azzal, hogy a vallási szabályok fontosabbak, mint a világi törvények. Egy korábbi, 2007-es kutatásban pedig szintén 47% tartotta a vallási szabályokat a demokráciánál fontosabbnak. Az igaz, hogy a muszlim bevándorlók közt a törökök kevésbé fundamentalisták. Koopmans kutatása is kimutatta, hogy a török származásúak körében a fundamentalista nézetek kevésbé elterjedtek, mint a marokkói származásúak körében. Ebben szerepet játszik az is, hogy előbbiek eleve egy szekularizáltabb társadalomból jönnek. Ugyanakkor ezeknél a kérdésfeltevéseknél azért vannak problémák is: nem tudhatjuk, hogy pontosan mit értenek a válaszadók az alatt, hogy az iszlám előírások fontosabbak nekik. Persze van, aki ezt úgy interpretálja, hogy a németországi törökök fele saríát akar és holnapután bevezetné, hogy mindenkinek vágják le a kezét, aki lopott, vagy bevezetné a becsületgyilkosság intézményét. De a döntő többség minden bizonnyal nem ezt érti alatta, hanem olyan konfliktusokat a vallási és a világi szabályok között, amelyek a mindennapi életben fontosak és a vitákban is gyakran előkerülnek: hogy hordhassanak fejkendőt a közalkalmazottak, hogy a muzulmán lányoknak ne kelljen részt venniük az iskolai koedukált úszásoktatáson és hasonlók.
Tehát konkrétabb dolgokra nem kérdeztek rá a kutatásban?
Volt ahol igen, ennél a konkrét kérdésnél nem. Voltak olyan kérdések, ahol a válaszokból következtetni lehetett a vallási fundamentalizmusra, de az iszlám szabályok elsőbbségével való egyetértés még nem jelenti azt, hogy a megkérdezettek 47 százaléka fundamentalista. Ha egy kereszténynek, aki komolyan gondolja a hitét, felteszik a kérdést, hogy melyik fontosabb számára, az egyház törvényei vagy a világi törvények, akkor könnyen lehet, hogy ő is ezt mondja. És itt sem feltétlenül tudom, hogy pontosan mire is gondol, hol van az a konfliktus, ahol a kettő között dönteni kell. Csak a hitét komolyan vevő keresztényből Németországban arányát tekintve kevesebb van, mint a hitét komolyan vevő muzulmánból. Az, hogy 47 százalék tartja fontosabbnak az iszlám törvényeit, mint az országét, nem jelenti azt, hogy az ország törvényei ne lennének fontosak – ez is benne van. Több hasonló kérdés is volt egyébként. Például hogy egyetértenek-e azzal az állítással, hogy csak egy igaz vallás van, illetve hogy mennyire tartják ideálisnak a Mohamed alatti társadalmi rendet.
Itt is elég nehezen megfogható, hogy mire gondolnak vagy mihez akarnak visszatérni.
Ez szintén egy olyan kérdés volt, amit azért tettünk fel, mert más kutatásokban megkérdezték, és összehasonlító eredményeket akartunk. Ezt mindenesetre a kérdezettek nagyjából egyharmada mondta: de hogy egy olyan társadalmat akarnak-e, ahol patriarchális rend van; vagy olyat, ahol az iszlám törvényei uralkodnak teljes mértékben, azt ezek alapján nehéz eldönteni. Azt gondolnám, hogy valami ilyesmi lebeg a szemük előtt: egy olyan társadalom, ahol az iszlámnak nagyobb szerepe van.”
Bakó Bea interjúját Migráció.mandiner oldalunkon olvashatják.
