Kedden már be is nyújtják a parlamentben azt a javaslatot, amely visszahozza a Vékás Lajos által „életveszélyesnek” minősített önálló zálogjogot a polgári törvénykönyvbe, és a hitelbiztosítékok rendszerét is átalakítja. Trócsányi László maga kereste meg a Mandiner.jogot, hogy a módosításról – és csak arról – interjút adjon; ahová aztán Bodzási Balázs helyettes államtitkárral együtt érkezett. A tárca szerint nem a banklobbinak köszönhető az önálló zálogjog visszahozása, az állampolgárok pedig kifejezetten jól járnak, ha felpörög a hitelezés, mivel akár 0,5 százalékponttal is csökkenhetnek a hitelkamataik. Interjúnk.
„Ritkán ér bennünket olyan megtiszteltetés, hogy a miniszter jelentkezik nálunk interjúra és nem fordítva, de az sem túl gyakori, hogy leszögezik: csak egyetlen témáról lehet szó, mégpedig a polgári törvénykönyv módosításáról. Mi az oka ennek a szelektív közlékenységnek?
Trócsányi László: Az, hogy a polgári törvénykönyv önmagában megér egy misét, és nem jó vegyíteni a témákat. Ha az ember általános interjút ad, akkor természetesen sokféle témakör belefér, a Ptk. azonban annál komolyabb dolog, mintsem, hogy mellékes legyen. Most azt gondoljuk, hogy csak a polgári törvénykönyvről kell beszélni, már csak azért is, mert egy olyan kódexről van szó, amely a legalapvetőbb életviszonyait szabályozza társadalomnak, legalábbis a magánjogi jogviszonyok tekintetében.
Most hirtelen mégis pikk-pakk hozzányúlnak.
T. L.: Pikk-pakknak azért nem mondanám. A Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, és mikor én hivatalba léptem, akkor azt a feladatot kaptam – ami egyébként törvényi kötelezettségem is –, hogy minden jogszabálynak a hatályosulását vizsgáljuk. Különösen egy ilyen nagy kódex esetében nagyon izgalmas ez a munka. Az volt a feladatunk, hogy a kétéves hatályosulási gyakorlatot elemezzük és vizsgáljuk meg, hogy hozzá kell-e nyúlni valahol. Ez egy érzékeny dolog, és sokan ellenzik a Ptk-hoz való hozzányúlást azzal, hogy egy ilyen kódexnél legalább tíz évig nyugalmi állapotra van szükség. Ugyanakkor a jogalkalmazók, ügyvédek és bírák úgy vélik, hogy a napi gyakorlatban igenis korrekciókra van szükség. (...)
Azt mondják, hogy a bírók nem értik a Ptk-t, ezért módosítják a kedvükért, Vékás Lajos meg azt mondja, hogy önök nem értik összefüggéseiben a Ptk-t, amit ő írt, és ezért akarják módosítani.
B. B.: Véleménynyilvánítási szabadság van Magyarországon…
T. L.: Több mint egyéves munka van a módosítás mögött: 2015 elején egy munkabizottság ült össze kiváló jogászokkal. Tizennégy munkabizottsági ülés volt, megkeresték a kollégáim a Kúriát, a Közjegyzői Kamarát, az Ügyvédi Kamarát, a Bankszövetséget. Azt pedig hangsúlyozni szeretném, hogy nincs Ptk-novella.
És nem is tervezik?
T. L.: Nincs napirenden.
Januárban is ezt mondták, és most itt a módosítás.
T. L.: Ez nem azt jelenti, hogy az ember ne figyelné a jogalkalmazásból adódó kérdéseket. Természetesen azon el lehet gondolkodni, hogy mi a jobb? Mikor van egy bizonytalan tartalmú fogalom és a jogalkalmazók közt vita van az értelmezésről, akkor az jó, ha tíz év múlva kialakul majd egy végleges álláspont. De kérdem én: nem jobb-e az, ha a törvény a jogalkalmazó ügyvéd és bíró számára egyértelmű, és innentől kezdve nincs jogbizonytalanság? Az a jogbiztonság, ha hagyjuk, hogy tíz éven keresztül kristályosodjon ki egy olyan kérdésre a válasz, amit esetleg egy megfelelő szabályozással azonnal meg tudunk adni?”
