Kommentszűrés
’16 feb
5
09:21

A végtelen antiszemita − van-e még értelme az emlékezésnek?

Írta: Stumpf András

belyeg.jpg

Ez a cikk nem az oktatásügyről szól, habár a szerdai tüntetések adják az apropóját. Annak az apropóját mégpedig, hogy néhány szót szóljak arról a bizonyos, rengeteget emlegetett emlékezetpolitikáról.

Az apropót nem kell egyébként nagyon keresgélni. Miközben a KLIK tényleg rosszul működik, s egyáltalán nem csak Soros-bérencek vonultak utcára, pláne nem ÁVO-csemeték vezetésével, szerdán valóban megjelentek a (fideszül) „bukott baloldal képviselői”, meg a rutintüntetők is.

A tüntetések dinamikája már csak ilyen. Ha van valódi valódi ügy, tömegesedő elégedetlenség, egyre többen csapódnak oda, telepednek rá és mondogatják a saját elmebajukat. Ez történt például 2006. szeptember 18-án is. Ment a tünti, volt ott szentkoronatanos követelés meg mindenféle agybaj, közben meg órákon át el sem hangzott az egyetlen követelés, amelyben világnézettől függetlenül mindenki egyetérthetett a téren. Hogy ugyanis „Gyurcsány, takarodj!.

Az oktatásos gyűlésen is elhangzott egy mondat, amelynek hallatán még Hiller István is kénytelen lehet nyugtató bogyók után nyúlni.

Kiderült ugyanis, hogy Klebelsberg Kuno szellemiségét követi ez az Orbán Viktor. Azét a Klebelsbergét márpedig, aki nem átallott feudális állapotokat teremteni, meg a keresztény középosztálynak (pfuj és köpés jobbra el) játszott, ráadásul „végtelen antiszemita volt”.

Íme:

Végtelen antiszemita. Az őrület metafizikája egyetlen szóösszetételben. Sokat rejt, tényleg. Az antiszemita végtelen, tehát nem is lehet elmenni a kezdő- vagy a végpontjáig, ergo képtelenség megnézni, tényleg antiszemita-e. Mivel ez lehetetlen, nem is várható el ilyesminek az ellenőrzése. Másrészt ha az antiszemita végtelen, úgy természetesen indokolt, hogy ne legyen vége az antiszemitázásnak sem.

Szegény, szegény Hiller István! Mit gondolhat vajon, amikor ilyeneket hall? Ő, aki kultuszminisztersége alatt nem győzött Klebelsbergre hivatkozni; ami egyébként elég természetes és normális dolog volt, tekintve, hogy említett államférfi nélkül elképzelhetetlen a magyar oktatásügy. Persze lehet, hogy Hiller István csak csöndben röhörészik és élvezi a fedezéket, amelyet baloldalisága nyúlt neki. Ha ugyanis ő emeli piedesztálra Klebelsberget, az nem gond, ha Orbánék, akkor Klebelsberg végtelen antiszemita. Ha Hiller méltatja, akkor lehet Klebelsberg teljesítményét értékelni, függetlenül Horthytól. Ha valaki jobbról méltatja, akkor hirtelen előtérbe ugrik a kor, amelyet ugye a barna eső szemete terített be az utolsó négyzetcentiig, Klebelsberg pedig hirtelen ennek a kornak csatakos vezéralakjává lép elő.

Ez persze eddig csak a szokásos, szóra sem lenne érdemes, ha nem jutott volna eszembe erről egy kérdés, amelyet eleddig nem sikerült feloldaniuk a jó szándékú antiszemitázóknak és diktatúrázóknak.

A Saul fiának páratlan sikere kapcsán került elő megint a múlttal való szembenézés szükségessége, annak hiányosságai. Hogy a magyar társadalom ezt még mindig nem tette meg, satöbbi. Ez az egyik ismert toposz. A másik, hogy Orbán ma Horthy-mintára építi diktatúráját. Na most: ha Horthy alatt diktatúra, de legalábbis elnyomás volt és nem demokrácia, akkor mégis mivel kellene szembenéznie az úgynevezett magyar társadalomnak? Ha egyszer nem a társadalom döntött arról, kik és hogyan vezessék, hanem éppen csúnyán el volt nyomva, hogyan lehetne számon kérni rajta bármilyen döntést, folyamatot, bármit?

Nehézkesen, ugyebár. Amikor, már 1938-ban aztán majdnem általános, mindenesetre titkos lett a választás, a nyilasok javítottak korábbi pozíciójukon, de esélyük nem volt kormányra kerülni még akkor sem.

Ám még ha ennek ellenére számon is lehetne kérni bármit az úgynevezett társadalmon, van-e annak értelme?

Az igazán eretnek gondolatok most következnek csak.

*

Van-e értelme az emlékezésnek egyáltalán? Mire jó az egész, ha egyszer mindig véralgebrázás lesz belőle, amelyben az én fájdalmam mindig azt jelenti, hogy te rohadjál meg? Amikor nagy ritkán nem ezt jelenti, az meg annyira nagyon ritka, hogy breaking-szerű a hírértéke és külön meg kell köszönni, ahogy például Ablonczy Bálint nagyon szépen meg is tette, válaszként Röhrig Gézának egy jó Trianon-film szükségességét firtató nyilatkozatára.

Értelmiségieskedve, íróasztalnál, a nemzet sorsa fölött töprenkedvén persze mondhatjuk, hogy a múlt feldolgozása, meg hogy nem szabad felejteni... De miért is nem? Ha valami borzasztó volt, nem az a legegészségesebb emberi reakció, ha túllépünk rajta? Ha nem ragadunk bele? Tartok tőle, hogy de bizony az.

Konkrétan akkor jutott eszembe mindez, amikor beszélgettem olyan emberekkel, akik átélték a huszadik század egyik-másik borzalmát. Idős asszonnyal például, aki gyerekként látta, amint az oroszok átmasíroznak a falun, a nőkön és mindenen, ami szent és fontos volt addig. Mit mondott, amikor erről kérdeztem? „Rossz volt, de elmúlt, szerencsére elmúlt, túléltük. Onnantól a holnap van, a jövő van. Erre nem emlékezni kell, ezt el kell felejteni. Élni kell.” Sőt, olyan holokauszt-túlélővel is találkoztam már, aki csöndben bevallotta: őt bizony feszélyezi ez a sok emlékezés, nem akar holokauszt-túlélő matricát viselni a homlokán. Személyes ügy, személy szerint pedig nem szereti, ha emlékeztetik azokra az időkre.

Ezek az emberek képesek a jövőbe nézni, a holnappal foglalkozni, pedig életkorukból fakadóan jóval kevesebb van előttük, mint a nemzedékem nagy része előtt. Nem lenne-e bölcsebb, ha mi is ezt tennénk inkább? Ahelyett, hogy a múlt sebeit tépegetjük, s keresünk önkéntelenül is felelősöket, azonosulunk valamelyik áldozati csoporttal, egyúttal és észrevétlen pedig rögtön szembe is kerülünk egy másikkal? Úgy ráadásul, hogy a mai harmincasok semelyike semennyire nem felelős a huszadik század semmilyen borzalmáért.

A felelősöket kivégezték vagy meghaltak már, mínusz Biszku, aki meg nemsokára meg fog halni. Van-e, aki rajong érte? Aki híve neki? Szerencsére nem nagyon. Van-e bármilyen komolyan vehető erő, amely erőszakkal akarna hatalomra kerülni vagy amely embercsoportokat akarna irtani származás, vallási vagy bármilyen más hovatartozásuk miatt? Nincs. Ha akármilyen beteg ideológiából sarjadozni is kezdene ilyesmi, arra tartjuk a
nemzetbiztonságot, a TEK-et, az ügyészséget meg a bíróságot, hogy nyessen.

Akkor nem is kell Trianon-film? Felesleges, hogy elkészült a Saul fia? Nem. Minden történet fontos, amely igaz, s minél közelebb van hozzánk, annál fontosabb. (Nekünk.) Csak épp nem valami múltfeldolgozós, múltlezárós elvárás, kényszer miatt fontosak ezek, hanem a jelen és a jövő miatt. Jó filmet készíteni, elismerést szerezni vele bel- és külföldön: ez teljesítmény, amely azt mutatja, hogy ebben az országban van tehetség és jövő.

Tudom, tényleg eretnek gondolat, de megkockáztatom: nem igaz, hogy össznépileg betegek vagyunk, hogy nem dolgoztuk fel az akármit, hogy a múlt traumái kísértenek. Nem igaz, hogy pszichiáterre van szükségünk. Baráti beszélgetésekre, azokra van.

Címkék: kultúra történelem emlékezet jobboldal háború társadalom holokauszt kommunizmus antiszemitizmus baloldal múlt nácizmus kultúrharc Trianon Kulturkampf emlékezetpolitika múltfeldolgozás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr428361162

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Stumpf András: A végtelen antiszemita − van-e még értelme az emlékezésnek? 2016.02.05. 09:39:03

Van-e értelme az emlékezésnek egyáltalán? Mire jó az egész, ha egyszer mindig véralgebrázás lesz belőle, amelyben az „én fájdalmam mindig” azt jelenti, hogy „te rohadjál meg”?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.05. 09:35:23

Szimpla gágogás, nem kell figyelni. Kit érdekel 800 balliba akciózása? Senkit.

Tehéntőgy 2016.02.05. 09:43:28

– Megölte az örömapát!!!
– Nyugalom! Nyugalom jóemberek, nyugalom. Ez az úr Sir Lancelot a cameloti udvartól. Igen bátor, befolyásos ember és az én személyes vendégem.
– Helló!
– Megölte a nénikémet!
– Csendet, csendet! Nem siratóünnep ez, hanem vidám lakodalom. Kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit. Azért jöttünk össze, hogy tanúi legyünk két ifjú szerelmes szív házasságban való egyesülésének. Csakhogy sajnos, a kettőből az egyik, a fiam, Herbert, épp az imént halálát lelte. De nem akarok azon búsulni, hogy elvesztettem egy fiút, hanem örülök, hogy nyertem egy leányt.

annamanna 2016.02.05. 09:45:30

"Van-e bármilyen komolyan vehető erő, amely erőszakkal akarna hatalomra kerülni vagy amely embercsoportokat akarna irtani származás, vallási vagy bármilyen más hovatartozásuk miatt? Nincs."

www.atv.hu/belfold/20160130-szigetvaron-felhaborodast-valtott-ki-a-szulejman-emlekmu

"itt lenne az ideje, hogy a kormány „tisztességgel megemlékezzen a keresztény Európa valódi megmentőjéről, Zrínyi Miklósról.”"

"Szigetváron nem a hős várvédő Zrínyi Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak kívánnak emléket állítani."

"Szulejmán egyik legfőbb életcéljának Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas hadjáratot indított Magyarország ellen. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is.
Szulejmán a mohácsi csata után
egy ünnepség keretein belül kétezer magyar hadifoglyot fejeztetett le. Ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését"

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.02.05. 09:58:01

@Tehéntőgy:

Nagyon rég látható, hogy ennek rossz vége lesz!

Ha a hetven éve meghalt zsidókért minden magyar felelős (a maiakat is beleértve), akkor hetven éve (s ma is) minden zsidó bűntettért minden zsidó felelős volt (s van)? Kollektív bűnösség rulez?

aszekelyek 2016.02.05. 10:51:56

@Tehéntőgy: érdekes , nekem nem ez , hanem József Attila jutott eszembe. " Magadat mindig kitakartad , sebedet mindig kivakartad , Hány hét a világ , mondd! " - erről a beteges ragaszkodásról. Arról, hogy de márpedig rohadjál meg te , mert nekem a felmenőimet ez , meg az érte... - mert nem egészséges. A történelem sem ott kezdődött. Előtte is voltak komoly sérelmek , nagyon sok nélet érintők,.. nem lehet kipécézni egyet , hogy csak az érvényes de az örökké... Tudjuk hova vezette ez József Attilát is. Most nem beszélek a fasiszta kommunizmusról , jó ? Még ekkora zseni is , ugye ,.. mint ő , beleesett de ő legalább tudta , hogy ez bizony nem a jó út nem egészséges.

aszekelyek 2016.02.05. 10:54:20

@annamanna: az rtl-ről nem szólnak az atv-n véletlenül? ott nyomják a jó és kegyes , mindig neki van igaza , véreskezű uralkodóról szóló filmet. A célcsoport imádja..., ami őket minősíti.
Csak gyilokról, ármányról és cselszövésről szól...

batiszkáf · http://batiszkaf.blog.hu 2016.02.05. 11:03:23

A múltfeldolgozás (Vergangenheitsbewältigung) mítosza a poszt-hatvannyolcas, progresszív "gondolkodás" jellegzetes terméke, mellyel a csöppet sem babonás baloldal az ördögöt (a kirekesztés, az erőszak démonát) próbálja kiűzni a társadalom tudatalattijából. Ezt a vudu mágiával kevert sanda vulgárpszichológiát kezdetben a szélsőbalos diákmozgalmak és a forradalmi akciócsoportok hirdették (ld. például a Vörös Hadsereg Frakciót, mely igen hatékonyan "dolgozta fel" a kétes múltú Hanns Martin Schleyert), mára - beférkőzve a politikába, a kultúrába, az oktatásba - megkérdőjelezhetetlen államideológiává lett, egyben kiváló eszköz arra, hogy meggyengítse a progresszív utópia megvalósításának útjában álló (kulturális, nemzeti, családi stb.) identitásokat, folyamatos bűntudatkeltéssel felszámolja a civilizációs folytonosság érzetét az új nemzedékekben. A múltfeldolgozás legragyogóbb eredménye az, hogy a kutatások szerint a német fiatalok többsége képtelen bármiféle pozitív képzetet társítani a hazájához; és akkor még csodálkozunk a Willkommenskulturon...

Tehéntőgy 2016.02.05. 11:22:24

@bbjnick: ???
Te olyasvalakivel akarsz vitatkozni, aki szerint a cameloti lovagok jobbágyainak dédunokái tehetnek a mocsárvári vendégek haláláról. _Szerintem_ konkrétan Sir Lancelot ölte meg az örömapát.

Zb74 2016.02.05. 11:24:01

@annamanna: Ettől a mai, magyarellenes kormánytól ugyan hiába várod, hogy Szulejmán helyett a várvédőkről emlékezzék meg.

Tehéntőgy 2016.02.05. 11:46:05

@bbjnick: fúdekemény, a Nagy BBJnick leszar engem, menten bánatos leszek

2016.02.05. 12:32:00

Szulejmán elég könnyen utat tört ide, nem ütközött ellenállásba, elegük volt az itteni népeknek a katolikus-uralkodókból. A feudalista szolgarend mindig alulmaradt a keleti hódítók ellenében, a nemesek martalócai csak a fegyvertelen alsó rétegek elnyomására volt alkalmas, szervezett katonai erő ellen használhatatlan.

Ne hagyjátok figyelmen kívül hogy 150!!!! évig itt voltak a törökök, ez nagyon hosszú idő., nem tudták volna tartani a helyi parasztság és szolgaréteg támogatása nélkül. Inkább voltak felszabadítók mint elnyomók. Aztán ahogy ezt is megunta a nép, jöhettek vissza a habsburgok, majd megint csere ide oda.

Ha most muzulmán kurzus lesz, az csak a természetes körforgás, 2 buzipedó papot cserélünk 3 imámra.

"Magyar"ország nem volt még akkor, és magyar sem, kunok, jászok, hunok, ugor, türk, baskirok, szabirok szlávok, ... lakták.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 12:45:59

Kellene végre írni egy dolgozatot azzal a címmel: Az én, hétköznapi antiszemitizmusom, ami ha valahol, Magyararországon létezik, köszöbi szépen, él virul, sőt, lassan létproblémává válik.

No, nem az ellenállás, hanem a kiváltó okai.

Mit tagadjuk, van ebben kanala ennek a kormánynak is.
Mire gondolok?

A lehúzásokra, sápszedésre, pénzért levegőt! -akciókra, törzsi uralom alatt sínylődő ágazatok érinthetetlenségére és megbonthatatlanságára. Hogy csak három példát hozzak: igazságszolgáltatás, gyógyítás, állami oktatás-nevelés.

Ezért egy kívülálló egyből és ezekből a jelekből rögtön le is vonná a konzekvenciát: a magyarok államvallása valamiféle torz és ferde judaizmus.
Mondom, a magyar állam vallása. A magyaroké ezért (teljesen érthetően) az antiszemitizmus.

Itt mindenből kettő van, egy a köznépnek és egy másik a kiválasztottaknak. Gyakran még egy harmadik is: a cigóknak.
___

Példa, mely magyaráz, bizonyítás nélkül

Szegénység a közmagyarnak (méregdrága kgf. biztosítás, mert sok a csalás, alacsony a jövedelem), cserébe gazdagság a Szent Piacon "versengő", nemkeresztény biztosítóknak, drákói behajtási szabályokkal, például a legutóbb bevetett, európában példátlan, rendőrségi buzerációs rendszerrel.

Még ebben, az önkényesen kiragadott példában is van legalább három probléma: az alacsony bérezés, a pofátlan lehúzás és még a garantáltan busás nyereség is. Meg egy kis korrupció, mivel a rendőrség mondja meg, kinek fizesse ki a piszkosító az összetört kocsiját. Ha mindkét fél a megfelelő vadásztársaságban tag, legfeljebb két, különböző végzés születik, csak egyet nem iktatnak.
(A korábbi, benzinárba beépített kötelező volt a világ legigazságosabb rendszere.)

Ezek után az a csodálatos, hogy az agymosással leszedált "nép" egyelőre csak antiszemita kirohanásokra ragadtatja magát.

Mert ha ez így megy tovább, ennyire gátlástalanul, akkor újra közéjük is lövethet (a "nép"), ezt sose feledjék. Mindennek van egy határa, így a tolerálásnak is.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 12:48:23

@260: Ezért a történelemszemléletért bizony kár lenne tüntizni, ó bölcs kádi.

IdomitottFoka 2016.02.05. 12:59:04

Lehet azon siránkozni, hogy miért veszik elő állandóan a jobboldalt a zsidók miatt, csak az a kérdés, hogy akkor a jobboldal miért veszi elő mindig a balosokat a komcsik miatt? Amúgy tök felesleges mindkettő, aki nem tud a maiak saját teljesítményéből elővenni egy turhára valót, az drogmámorban töltötte az elmúlt 25 évet.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 13:08:09

@IdomitottFoka: A három halmaz szinte ugyanaz, azé'. A vöröskatona a nagypapi, a kommunista Kádár-huszár az apuka, a libsi-bolsi ennek fia, zöldre festett az unoka.

Ezekben az a közös, hogy bolsevikinek mondott mensevikek, vagyis: az erőszakos kisebbség, média által alaposan felvújva.

Média-felfújt mind. Amúgy: marginális aberráció.

Jobboldal nincsen is, amire gondolni teccik, az a normalitás, vagyis közép.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 13:24:44

@bbjnick: Inszeminátort szólította? Nagy lehet ott a córesz, ahol nincsen migráncs.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 13:35:16

Erről jut eszembe, van még olyan, hogy kibocsátott számla után hozzáadott értéktöbblet-adót kell fizetnie a kibocsátónak, ha lelépett a zsici - ha vígan vigyorog fellelhetőségi helyén, a lopott pénzen ülve?

Ennek a gyakorlatnak a beszüntetésére már legalább háromszor felszólították Orbánt az únijós, mérsékeltebb, adóelkerülő-piacisták, csak ez valahogyan elkerülhette a mi velejéig becsületes NAV -unk figyelmét.

Ebben politicus nem érintett, hiszen csak egy rozsdás biciklije van a csalárdjuknak, a többit strómanok intézik.

IdomitottFoka 2016.02.05. 13:52:15

@Bell & Sebastian: Én speciel a p*nára gondolok, de jobboldalnak sem én, hanem saját maguk címkézik fel magukat. Ha gondolok néha rájuk, akkor az a garházi szazemberekre rímel.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.02.05. 16:31:29

Hozzáteszem: az antiszemitizmus csúnya dolog, mármint a VALÓDI antiszemitizmus. S az ellene való harcot pontosan a magyar liberálisok rontották el még a 90-es évek végén, azzal hogy minden nekik nem tetszőt antiszemitizmusnak neveztek.

Lásd:
- a bankok ellen beszélni "kódolt antiszemitizmus",
- a médiák idegen kézbe kerülése ellen szintén,
- Trianonról beszélni - az is,
- még Bod Péter Ákos is antiszemita lett, mikor az új magyar érmékre magyar madarakat tett.

Voznyák Pista 2016.02.05. 16:40:18

Nagy vonalakban egyetértek, azonban az, hogy ne emlékezzünk nem felel meg sem az emberi természetnek, sem az etikai szempontoknak.
Emlékezzünk.
De és itt a nagy de !
Semmit nem szabad túlzásba vinni.
Mert a holokauszttagadást tiltó törvény, pl. a túlzások közé tartozik. Nem is beszélve arról, hogy keményen, a zsidó összeesküvés elméleteknek és a szélsőséges antiszemita eszméknek ad nagyon jó táptalajt ! Ellentétes hatást vált ki, mint amit legalábbis látszólag el akar érni.
Ahogy arra sem lehet törvényt alkotni, amely büntetné, a trianon igazságos voltát hirdetőket.
(Vonatkoztassunk már el attól, hogy trianon érvényességét nemzetközi szerződések deklarálják, mert akkor meg bele kéne menni abba, hogy kik, mikor, mennyire tartották azokat be.)
Szóval trianon esetében is kell az emlékezés, különösen, azért, mert ez is tanulság lehet arra vonatkozóan, hogy egy szélsőségesen pacifista, liberális gondolkodásmód, mennyire romboló és kártékony tud lenni, különösen egy olyan háborús szituációban, amikor napi szinten kellene pragmatikus alapokon nyugvó határozott döntéseket hozni. (Ezt burkoltan és közvetve ugyan, de Károlyi is elismerte)
Szóval a megemlékezést elkerülni már csak azért sem lehet, mert a múltunk is része a jelenünknek.
Azonban nem szabad misztifikálni, torzítani, és főleg más történelmi tényeket azokkal felülírni.

Herr Stacheldraht Leger 2016.02.05. 17:43:36

"Nem igaz, hogy pszichiáterre van szükségünk."

grazban ezt másképp látja a szakorvos

gyalog.galopp 2016.02.05. 17:58:49

@Bell & Sebastian:
hmm, életed legjobb kommnetje.
na jó, de csak szerintem

2016.02.05. 18:03:35

Igazából ez a nagy emlékezgetési kultusz a fájdalomfüggők becsípődése. Márpedig kurvára elegem van abból, hogy egyesek azt várják el tőlem, hogy ha nem jajveszékelek napi rendszerességgel és nem borulok gyászba se a holokauszt, se Trianon miatt minden nap, akkor egy rohadék vagyok.
Ezek szörnyű történelmi események voltak, de már régen történtek. Ha most, a jelenben is egyfolytában ezen rugózunk, az megmérgezi a mindennapjainkat. Ezeknek nincs aktualitása.
Igenis felejteni kell! A történelem könyveket időről időre el kell égetnünk, mert megmérgezi a jelenünket! Megöljük egymást, a bennük lévő, ma már inkább fiktív valóságként létező történetek miatt. Ha nem, tudunk felejteni, az megmérgez minket és tönkreteszi a jelent, az egyetlen időt, ahol tehetünk valamit.

gaff 2016.02.05. 18:05:29

"Az a baj hogy továbbmennek"-Bede Márton 444.hu

bürger 2016.02.05. 18:09:56

@BircaHang Média: Nagy szüleim a harmincas években tanárok voltak. Ők csak simán antiszemitázták KK-t, aki német származása dacára hirdette a kárpátmedencei kultúr- fölényt. - Nem "végtelenül", csak simán.

Azt mondták, hogy a zsidó holokauszt "Előre megfontolt szándékkal elkövetett rabló gyilkosság volt, amiben mi magyarok is vaskosan besegítettünk a náciknak.

Ad Dio 2016.02.05. 18:26:25

Kollektív bűnösség NINCS. A liberális világban a bűn MINDIG személyes.

Így nekem - ahogy a ma élő magyarok 99.99999%-ának SEMMI felelőssége nincs a holokautszban.

Semmi bajom azzal, hogy a zsidóság megemlékszik róla. Én sem fogom elfelejteni. Egyszer egy évben kegyelettel gondolok a megkínzottakra és a megölt milliókra. Nem várok érte elismerést.

Trianon dettó. Nem várok felülvizsgálatot, nem tartom bűnösnek az akkori győztesek mai leszármazottait (az akkori politikusokat IGEN). Ezen felül megemlékszem róla - alkalmasint nem is egyszer egy évben. Sem a zsidóságtól sem a Franciáktól sem semmi egyéb néptől nem várom el, hogy velem emlékezzen. Aki megteszi, az kivívja a megbecsülésemet. Aki pedig gúnyolódik vele, az a megvetésemet.

Ennyi.

A Saul fiát nem néztem meg, mert nem érdekel annyira a téma. Akit igen, az nézze meg bátran. Valószínűleg jó film, hiszen nagyon sokan lelkesednek érte.

Ballib Cenzúrázók Réme 2016.02.05. 18:57:34

@Ad Dio:

"Kollektív bűnösség NINCS. "

Ez így van.

Ám a zsidók ma is kárpótlást kapnak a németektől, és Magyarországtól is.

Mindeközben ma is érvényben a Benes Dekrétumok nevű törvény két országban is az EU közepén, ahol a magyar kisebbséget megbélyegzik, és törvényileg származásuk okán szankciókat szabhatnak ki irányukban.
Ma 2015-ben.

Kárpótlást a Magyarok soha aemmilyen okból nem kaptak senkitől.
Se népirtásért, se terület elcsatolásért cserébe.

A zsidók miért is kapnak több évtizeddel a holokauszt után támogatást, avagy kompenzációt, vagy mi a tökömet ?

Megjegyzem a kérdés puszta feltevése okén, vélhetően végtelen antiszemita lettem magam is.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.02.05. 19:27:36

@Ballib Cenzúrázók Réme: Kárpótlást(hadisarcot) a legyőzött népektől szednek be.
Voltaképpen nem is értem(de értem) a problémádat, legyőztek minket háborúban, sarcot szednek, kész.
Túlszásnak érzed a hadisarcot? Túl régen tart? Túl magas az összege?
Jusson eszedbe, hogy legyőztek, kérdezd meg magadtól, van-e erőd levetni a jármot magadról. Nincs? Küzdj tovább. Van? Vesd le, rajzold újra a legyőzöttek-győztesek pantomimját.
Csak az álságos propagandát nem érdemes elhinni, amit a győzők tolnak feléd, hogy jobb kedvvel fizess.

Weißkopf 2016.02.05. 19:49:49

@batiszkáf: És ne feledkezzünk meg Jürgen Ponto bankárról és Martin Buback főállamügyészről se: őket is a RAF végezte ki (Schleyer GYOSZ-vezér mellett).

Bell & Sebastian 2016.02.05. 19:51:05

@gyalog.galopp: Ez pontosan 10.000 forintos hozzászólás, mert ma ennyi talált pénzt adtam vissza, amiért virtuálisan ugyanannyit kaptam, hogy semmivel zárjam a napot. A Mennyei Királyságban nincsen tartozás, amiből a kommunisták arra következtettek, biztosan pénz sincsen.

Nos, innen tudni, honnan fú.

dare 2016.02.05. 20:03:57

A holokausztot már szeretné elfelejteni az ember, de nem hagyják hogy elfelejtsük. Mindig van valami megemlékezés , túlélők beszámolói a borzalmakról, felelősségre vonások, filmek ezrei....
Megértem ha egy nép, az őt ért üldöztetésre így reagál, NEM FELEJT, nem felejti el a szenvedéseket amit átélt az apja, anyja, nagyszülő, stb.
Hiába mondják hogy: Jó van má, régen vót, nem érdekel, megérdemelték, bárcsak most lenne, nem lett volna szabad, iszonyat, borzalom....bármit mondhat bárki is, de nem lehet úgy elmenni a téma mellett, hogy nincs róla véleményed.
TRIANON: A MAGYAROKAT ÉRT LEGNAGYOBB SZÉGYEN.
Rengeteg magyart meghurcoltak, tettek földönfutóvá, üldöztek (néha még most is van rá példa), a gazdaságunkat tönkretették...had ne soroljam, tudja mindenki.
Az okos magyarja hogy akar a témához állni?
Viccesen.
Az eszem megáll.
Oké hogy rossz volt, meg felejtsük el, ne sajnáltassuk magunkat, de azért ne csináljunk már ebből poént.
Magyar ezen még nagyon sokáig nem fog nevetni.
Jó lenne a 100 éves évfordulóra egy film, nem azért hogy sajnáltassuk magunkat, de talán akik akkor szenvedtek, egy nyomorult filmet megérdemelnének.
Ja, és ne legyen vicces!!!!
Valaki fentebb írta, hogy a liberális gondolkodás kudarca Trianon (tökéletes példa), nem kellett volna ilyen drasztikusan beavatkozni a történelmünkbe, talán akkor kicsit rugalmasabb lett volna a nép az ilyen migránskérdésben pl.

gyalog.galopp 2016.02.05. 20:07:22

@Bell & Sebastian:
Én akkor is nyertem pár másodperc fuldokló röhögést.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 20:13:07

@Weißkopf: Olaf Palmét meg azért nyírta ki a svéd, nemzeti önvédelem, amiért ma a Mutti bocskornyomát csókolgatják. Ebből az a tanulság, hogy politikai gyilkosággal nem lehet megoldani a problémát.

Legalább 42, Hitler elleni (sikertelen, a gyengébbek kedvéért) merényletről tudunk, de még nincsen vége és a Szentszék akcója bele sincsen számítva.

Még magát a tényt sem tudjuk minősíteni, nemhogy bármire is következtetni belőle.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 20:54:08

@Mihint: Az empiriokriticistákkal Lenin számolt le, a németek pénzén és megrendelésére, azt nem tudni, valójában mi volt a saját meglátása, de az tévhitnek bizonyult, hogy egy vastag bőrkabát megvédi a változó, klimatikus iszonyoktól.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.02.05. 21:00:34

@Bell & Sebastian: Ólomköpeny? Mikroklíma? Saját párhuzamos világegyetem? Nekem a mezei bőrkabát(nem Leniné) jobban passzol. Mozogni lehet benne, mindentől nem véd, de az essőtől meg a hidegtől legalább.
Annyi meg elég, mer' ha menni kell, akkor megyünk, oszt' kész.

Bell & Sebastian 2016.02.05. 22:54:44

@Mihint: Erről az okos motoros jut az eszembe, aki fordítva vette fel a bőrkabátját, mert a gombolásnál befújt a szél. Befordult az árokba heverészni kicsit a motor mellett, mire az önjelölt mentősök (nem pont színjózanul) hozzáigazították a nézését a fazonhoz: tekertek 180 fokot a fején. Aztán feltűnt nekik, hogy a járása se stimmel, a csípőjének a ringása pedig teljesen megszűnt.

Nem biztos, hogy a jóakarat elég ide.

annamanna 2016.02.05. 23:43:46

@aszekelyek: most vette meg a tv2: comment.blog.hu/2016/02/05/a_tv2_vette_meg_a_szulejman_folytatasat

Ez a komment érdekes: "Egyetlen részt néztem meg belőle, a mohácsi csatáról szólót. Elég is volt.

www.youtube.com/watch?v=AMxX9pOWp5A

Tessék csak megnézni, hogyan ábrázolják benne II. Lajos magyar királyt, aki a csata idején csak 20 (!) éves volt. Történelmi hűség :-DDD"

@Zb74: sőt, nemcsak ez nem érdekli őket, hanem a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája sem:
jobbegyenes.blog.hu/2016/02/05/megemlekezes_vezetok_nelkul

"tekintsünk vissza, hogyan zajlott január 12-én a doni áttörés 73. évfordulójáról szóló központi, fővárosi megemlékezés.
(...)
Érdekes, hogy
egyetlen miniszter, egyetlen vezető politikus se jött el. A kormánytagok egyike sem volt jelen.
Pedig igen serények a 70 évvel ezelőtti egyéb megemlékezéseken való megjelenésben."

pitcairn2 2016.02.05. 23:46:29

@Ballib Cenzúrázók Réme:

vhogy szalonképessé kell tenni a II. US kereszteshadjáratot...

America's Second Crusade
mises.org/library/americas-second-crusade

effélékről szól ez

pitcairn2 2016.02.05. 23:52:40

@Bell & Sebastian:

az októberi forradalom inkább a New York-ból érkező Trockijhoz kötődött

(akit a britek engedtek tovább és az amerikaiak láttak el utiokmányokkal, ill. pénzzel)

Lev Trotsky: the tragedy of the revolution Demon - Searching for the Truth
www.youtube.com/watch?v=z-S1Lt0QP24

pitcairn2 2016.02.05. 23:57:06

@annamanna:

a Szulejmán elején világosan leszögezik, hogy történelmi __ihletésű__ filmről van szó, szóval senkit sem csapnak be:)

annamanna 2016.02.06. 00:35:30

@pitcairn2: Lehet, még egy percet sem láttam belőle.
Mondjuk úgy viszonyul a történelemhez, mint a Xena az ókori görög mitológiához?
Legalább azt kiírhatnák az elejére, hogy "A long time ago in a galaxy far, far away..."

2016.02.06. 00:43:40

@pitcairn2:

Azért nézi mert nem tud olvasni. Tökmindegy mit írsz oda, az agynak a film lesz a valóság.

Aztán persze hogy támogatják agraba bombázását.
Would you support or oppose bombing Agrabah?
Support bombing Agrabah 30%
www.publicpolicypolling.com/pdf/2015/GOPResults.pdf

Herr Stacheldraht Leger 2016.02.06. 00:56:57

@Mihint:

"Csak az álságos propagandát nem érdemes elhinni, amit a győzők tolnak feléd, hogy jobb kedvvel fizess"

már megint szidod a kormányt

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.02.06. 07:52:40

@Bell & Sebastian: Nem biztos, de az igen, hogy nem motorozok.

Pelso.. 2016.02.06. 08:09:51

@Herr Stacheldraht Leger: Dehogy, dicséri. Persze lehetnek átfedések, olyan light 90 százaléknyi, szidás-dicséret vonatkozásban, változó amplitúdóval persze, a kritika tárgyához, ill annak napi ömlengéséhez igazodva. (bocs, Mihint, nem személyedre, általában értendő)
Minden ismert történelmi személyiségünk forog a sírjában, rajtunk nevet, de néha felköp.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.02.06. 09:56:20

a végtelen antiszemitázó elmebeteget el kell tiltani a tanári pályától.

és természetesen nem csak a holotagadást kell büntetni, hanem a holokoauszt említését.
a holokosztot be kell tiltani.

murcielago 2016.02.06. 12:14:26

@annamanna:

Nekem kicsit sok volt a kétfejű sasos zászlók aránya is, mivel csak (zsoldos) segédcsapatok voltak a németek a bajorok, a csehek, a morvaiak, az olaszok,a spanyolok mellett (a csatában mindig a legnagyobb mozgósító erejű, tehát szülőföldre utaló zászlót használják).

Én is csak azért néztem pár részt, mert (legalábbis számomra ) új volt, hogy szappanopera alá eredeti klasszikus zenét játszottak, ami elviselhetőbbé tette.

Volt egyébként az szultáni udvarban egy magyar kémnő is, tehát nem lehet azt mondani, hogy valami negatív magyar-képük lett volna a szappan-operásoknak (a kémet pozitívnak gondolom: NEM tehetetlen, ostoba, valóságról tudni nem akaró), történelmi hűséget meg nyilván nem lehet azért várni.

murcielago 2016.02.06. 12:26:08

@annamanna:

Doni áttörés: „Érdekes, hogy egyetlen miniszter, egyetlen vezető politikus se jött el. A kormánytagok egyike sem volt jelen.”

Mivel M.o üzent hadat a Szu-nak, nem nagyon van indokoltság hivatalos aktusra. Az oroszok (kölcsönösségi alapon) gondozzák az ottani hadi sírokat, ez lehet, hogy elég.

Másrészt Jáni G. gyávaságról szóló hirhedt napi parancsának emléke miatt, nehéz lenne egy mai politikusnak akármit mondania.

Sir Galád 2016.02.06. 15:03:56

Szerintem mindenki tudja, hogy mire akar emlékezni. Persze megértem, hogy egy jobboldalinak kínos az az időszak...a baloldalnak az aztán levő kínos, mégse kardoskodik érte Stumpf András, hogy töröljük el az emlékezést a kommunizmus bűnei felett. Kicsit fárasztó mindig ez az egyoldalúság.

pitcairn2 2016.02.06. 16:51:09

@annamanna:

pedig nem rossz, persze elég gáz volt a 10 éves Lajos szerepét egy 50 éves alkoholistára bízni:)

pitcairn2 2016.02.06. 16:54:17

@260:

szerintem a 200 millió fős nézősereg jó része azzal sincs tisztában, hogy a szereplőket valós történelmi személyek ihlették:)

annamanna 2016.02.07. 05:39:27

@murcielago: Érdekes, hogy Jurisich Miklós korábban követ volt a szultáni udvarban, tehát elég jól ismerte a török valóságot, és csak ő volt hajlandó 1532-ben szembeszállni Szulejmán seregével, az összes többi várkapitány harc nélkül megadta magát és átadták a várak kulcsait.
Gondolom, a kőszegi malőr egyáltalán meg sem lett említve a sorozatban; pedig a sok kétfejű sasos zászló hiába várta a törököket Bécsnél.

"Mivel M.o üzent hadat a Szu-nak, nem nagyon van indokoltság hivatalos aktusra."

Nem M. o. halt meg a Don-kanyarban, hanem százezernyi kisember, akiket M. o. nevében odahajtottak, harcolni meg munkaszolgálatba.
Nem M. o. hadüzenete érdemel megemlékezést, hanem az a rengeteg ember, akik ahelyett, hogy megtagadták volna állampolgári kötelezettségeiket, hajlandók voltak a szarházi hülye politikusok miatt kinyiffanni.
Találtam a régi cuccok közt egy harmincas évekből való papírt, egy Szibilla nevű jósnő írta egy családtagnak: "A negyvenes években hosszú külföldi utazást tesz". Hát ez bejött, mert az illetőt elvitték a Don-kanyarba.

@pitcairn2: Milyen gáz lett volna egy majdnem gyerek ellen fényes győzelmet aratni. A korabeli török krónikások szerint Kőszeg falai is az égbe nyúltak, csakis azért nem bírták bevenni.

Weißkopf 2016.02.08. 10:04:16

@annamanna: Kíváncsi lettem volna, mit szólt volna a tavaly elhunyt Nemeskürty István dandártábornok Jány Gusztáv rehabilitálásához. Rekviem egy hadseregért c. könyvében meglehetősen negatív képet festett a II. magyar hadsereg főparancsnokáról, akit ugyebár a népbíróság halálra ítélt. Oszt Orbán rehabilitáltatta. Ha kormányra kerül a Jobbik, Szálasi Ferenc is erre a sorsra juthat.

murcielago 2016.02.08. 14:17:52

@annamanna:

„Nem M. o. hadüzenete érdemel megemlékezést, hanem az a rengeteg ember,” –

persze, az egyházaknak, magánembereknek meg is kell emlékezniük a hőseikről szvsz. Csak azt mondom, nem lenne bölcs dolog, ha állami aktus történne. A politikának a jelennel kell foglalkoznia, üzeneteit mindenki a jelenre vonatkoztatja. Ha a múlthoz fordul, azt a szimbólumok kedvéért teszi. Milyen szimbólum lenne az a bizonyos hadüzenet, vagy az a bizonyos napi parancs?

Az oroszok építettek is pszichológiai hadviselésükben a vezetési problémákra. Az áttörés előtt hatalmas hangszórókon játszották a magyar arcvonal felé Karádi Katalin számait. Az „én időm lejár” és hasonló dalszövegeknek a defetizmust kellett az adott helyzetben erősíteniük, ami általában ott lép fel, ahol a vezetés nem megfelelő.

youtu.be/nT3pvm9wX8k

Érdekes egyébként, hogy K.K. a fronton is fellépett – hasonlóan a mai amerikai női sztárokhoz – és erről fennmaradt egy kezdetleges „klipp”:

youtu.be/QuKtxeWTo84

A bakák ilyen „lelkesítése” már az I. vh vége felé is előfordult, a kezdő Honti Hanna is szerepelt így.

Íme egy tökéletes defetistán átértelmezett szöveg:
"Hiába menekülsz, hiába futsz.
A sorsod elől, futni úgyse tudsz.
Mert sorsunk nekünk, vagy végzetünk,
Hogy, egymásért szenvedünk."

annamanna 2016.02.09. 05:08:44

@Weißkopf: Ennek utánanéztem, de csak ennyit találtam:
"1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság – a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára – Jányt az ellene emelt vádak alól jogilag felmentette.
2011. január 12-én Galli István, Jány Gusztáv ügyvédje az Államfőnél kezdeményezte Jány Gusztáv posztumusz vezérezredessé történő kinevezését.[4]
2011. február 11-én Schmitt Pál, köztársasági elnök a honvédelmi miniszterhez fordult Jány Gusztáv posztumusz vezérezredesi kinevezése ügyében. A Honvédelmi Minisztérium a beadványt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak bevonásával vizsgálja.[5]"
index.hu/belfold/2011/01/12/rehabilitalnak_jany_gusztavot/

"A háború után Jányt a népbíróság háborús bűnökért halálra ítélte, de a rendszerváltás után posztumusz felmentették a vádak alól. Teljes rehabilitációja azonban a történészek szerint nem lenne helyes, mivel hírhedt, 1943. január 24-i napiparancsával Jány katonatisztként leszerepelt, és nem menthető fel a megszállt terület civil lakossága elleni atrocitások miatt sem."
hvg.hu/itthon/20130111_Jany_Gusztav_potreja

Ez a legfrissebb találat, most január 31. dátummal: mno.hu/velemeny/a-jany-gusztav-perrol-1326428

Tehát összességében nem látom, hogy teljes rehabilitáció történt volna, bár az nyilvánvaló, hogy a részleges rehabilitáció is rehabilitáció.

@murcielago: "Milyen szimbólum lenne az a bizonyos hadüzenet, vagy az a bizonyos napi parancs?"

Nahát, ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni, hogy pont hogy rehabilitálták, még ha részlegesen is.

"Az oroszok építettek is pszichológiai hadviselésükben a vezetési problémákra."

Annyira rosszul vezetett hadsereget, mint az orosz, lámpással kell keresni.
Ráadásul a rossz orosz vezetők egyik legrosszabbja nyert ellenünk: hvg.hu/vilag/20130111_voronyezs_Golikov_szovjet_tabornok
Az oroszok csapnivaló vezetés mellett is nyertek. A vezető nem minden.

Ami Karádyt illeti - minden jó cselekedetéért hálából jól elbántak vele az elvtársak.
Egyébként a szenvedés motívuma az "Ott, ahol zúg a négy folyó" c. dalban is benne van, nem tudom, ez kit és mire lelkesít, de elég sokat éneklik.

annamanna 2016.02.09. 06:04:31

@murcielago: Karádyra visszatérve: érdekes ám a művészet, mert képes rá, hogy szenvedéstörténetet elképesztő módon esztétizáljon.
Amikor a mozikban ment a Titanic, volt olyan ismerősöm, aki azt mondta, annyira tetszik neki, hogy a legszívesebben hússzor megnézné. Arra gondoltam, biztos valami baja van, hogy lehet vonzónak találni egy ilyen sztorit?
És erre puff, a Visszatérőre már én is azt mondom, hogy a legszívesebben hússzor megnézném. Nem mintha szeretném átélni, mégis behúz a sztori a maga világába.
Háborús filmre szerencsére még nem mondtam ilyet.
A Ryan közlegényben volt egy jelenet, ahol Edith Piafot hallgattak a katonák; a Zongoristában pedig egy olyan, ahol a zongorista játszott a német tisztnek. Nyilván ezeknek a jeleneteknek az adott kontextusban nagy helyi értékük volt.
Ellenpont: a Fahrenheit 9/11 c. Michael Mooore-dokufilmben volt egy jelenet, ahol az amerikai tengerészgyalogosok death metal zenével (és droggal) "lelkesítik" magukat a gyilkolásra.
Mindenképpen érdekes ez a téma, bár összességében a művészet lelkesítő hatását igencsak csekélynek ítélem. Ha a művészetnek van hatása az emberi jellemre, az tartósan inkább olyasmi lehet, mint amiről Ottlik írt az Iskola a határonban. Tehát az autonómia irányába elmozdító hatása erősebb, mint a közösségi tudatba beolvasztó hatása.
Tehát végül is elég érdekes és bonyolult kérdés, hogy miért gondolta Karády (és mások), hogy bárkit is lelkesíthet, ha megjelenik a harcmezőn; viszont mégiscsak érdekes ezen gondolkozni, hogy milyen plusz lelki erőforrásokat mozgósíthat a művészet.

Mondjuk mi lett volna, ha Karády művésznő előadása helyett minden katona kap egy kiskutyát? Persze ez kivitelezhetetlen, de például ez milyen hatással lett volna egy csapat frontkatonára? Persze nem tartom valószínűnek, hogy bárkit öldöklésre lelkesítene egy kiskutya; de ha az nem, akkor Karády miért is váltott volna ki ilyen hatást?

murcielago 2016.02.09. 12:28:12

@annamanna:

„pont hogy rehabilitálták, még ha részlegesen is.” -

Az oroszokat nem lehetett megállítani, hiszen helyenként tízszeres túlerőben támadtak, és elsöpörték ott nemcsak a magyarokat, hanem a 8. olasz és 2. német hadsereget is. J. G. jó katona volt és személyes hősiességet is tanúsított, a”felkoncolás” pedig része volt az akkori katonai szabályzatnak, mint a fegyelem helyreállításának eszköze.

De csak katona volt, és kérlelhetetlen (pl.soha nem élt kegyelem gyakorlási jogával). A „2. magyar hds. elvesztette becsületét…”, - kezdetű ominózus hadparancsával azonban kollektíven bélyegezte meg katonáit, elvéve ezzel a gyakorlatilag halálra szánt katonák becsületét.

Ezt ő is érezhette, mert ezt a parancsát később visszavonta. Majd a háború után – mintegy vezeklésként – önként adta fel magát a koncepciós per mechanizmusának, amit Népbíróságnak neveztek akkoriban (mivel náci-ellenes volt, amerikai szemmel nem számított háborús bűnösnek, megmenekülhetett volna).

Ezek persze inkább a szimbolikus részei a dolognak. Az igazi tévedése, hogy kicsit későn (k. b. 2 nap késéssel) tudott főnökei (Hitler-Horty-Szombathelyi) „kitartani a végsőkig” parancsát megtagadva a visszavonulás mellett dönteni...

murcielago 2016.02.09. 14:14:33

@annamanna:

„a művészet lelkesítő hatását igencsak csekélynek ítélem.”

Pedig biztos szorítottad a szék karfáját, amikor ezt nézted:

youtu.be/TqtehtSB0LI

Wagner zenéjét, részben a híres vezérmotívum-technika miatt, amely nagy hatást gyakorolt egyebek mellett a hollywoodi filmzenékre is (pl. Darth Vader "vezérmotívuma"). A wagneri vezérmotívumok - amelyekből bizonyos műveiben akár több tucat is előfordul - egy-egy eszmét, szereplőt, helyet, érzést szimbolizálnak, és az ember úgy érzi a zene a fejébe akarja döngölni ezeket a motívumokat. Ez azokra is hat, akik nem szeretik R. W. zenéjét.

Általában persze a „lelkesítő” zene inkább pozitív ellfogadásra épít, azonosulási vágyat ébreszt: A halál 50 órájában a „ Panzlerlied”-betétdal alatt nem kellett szorongatni a karfát, de valami nagyszerúség-érzet biztos átsuhant azokon is, akik a filmben alig várják a happy endet:

youtu.be/YPzTGx96P6U

„Karády miért is váltott volna ki ilyen hatást?” –
A katona fő feladata ugyan az ellenség harcképtelenné tétele, de nem a lelkesítő indulók, vagy a fronton fellépő szex-szimbólumok/sztárok programozzák az ölést (hanem a katonai szervezet egésze). Csak miután a katona ember (a drón/robotkatona már nem), személyiségének integritásához szüksége van arra, hogy higgye: jó ügyért harcol és ezért szeretik és megbecsülik.

(ahogy K. K. énekli: „sokkal jobban szeretlek, mint máskor” – kell ennél egyértelműbb üzenet?)

annamanna 2016.02.11. 06:43:23

@murcielago: "Csak miután a katona ember (a drón/robotkatona már nem), személyiségének integritásához szüksége van arra, hogy higgye: jó ügyért harcol és ezért szeretik és megbecsülik.

(ahogy K. K. énekli: „sokkal jobban szeretlek, mint máskor” – kell ennél egyértelműbb üzenet?)"

Igen, ez teljesen igaz (persze a többi is igaz, amit írtál).
Ezzel kapcsolatban már nekem is eszembe jutott, hogy anno a katonai arisztokrácia kiemelkedése megváltoztatta a nemi viszonyokat, és jórészt pont azért, mert a katonai arisztokrácia tagja egészen másképp élt, mint a közrendűek: az ő feladata az agresszió, sőt gyilkosság, háborúskodás volt. Csupa olyasmi, ami közrendű esetében a legsúlyosabb bűncselekménynek számított.
Ahhoz, hogy a katonai arisztokrácia tagja el tudja fogadni, fogadtatni a saját erkölcstelen erkölcseit saját magával és a társadalommal, szükség volt a nőre, aki elfogadta ilyennek, tehát nem állított fel számára erkölcsi határokat.
Az erkölcstelenség elfogadásáért cserébe a katona anyagilag busásan jutalmazta a nőt (hiszen a katonának pont az agressziója miatt több jutott, mint a közrendű termelőnek).
Így alakult ki az "úri morál", ami kvázi a bűnöző és kurvája párosára épít, a korai időtől kezdve mondjuk a Szürke ötven árnyalatáig.
És ugyanezt táplálta Karády is, amikor pislogva és sóhajtozva, hörögve azt énekelte: "sokkal jobban szeretlek, mint máskor".
Vagy ugyanez az elfogadás jelenik meg ebben a párbeszédben is:

"- Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?

- Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?

- De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni."

murcielago 2016.03.16. 13:52:13

@annamanna:

Mindössze pár taktus volt és csak egy végső figyelmeztetés –szerűség lehetett a szerepe, hogy megtörtént/megtörténhet…egyben egy kontrasztos lezárás...

Wagner újításának lényege a narratív zene, tehát, hogy a hangzás „leírja” az éppen történő eseményeket. Tulajdonképpen ebből fakad szvsz komor/erőteljes/figyelmeztető jellege, és ezáltal kiváló filmzenei alkalmazhatósága.

A köv. nem igazán jó film szerintem, de a zenei aláfestés tökéletes:
youtu.be/7Ll4qS4anGo

És a kultfilmben, ami Don Davis feldolgozás, de erős Wágner-hatás érződik (kis szanszkrít van benne, tehát nem teljesen instrumentális):
youtu.be/0WeQGBAMJ94

lényeglátó 2017.03.22. 03:10:53

@BircaHang Média:
A "feltalálás" dicsősége!
A zsidók mind a rómaiakat, mind a görögöket elpusztították. Megették áldozataik húsát, beleikből öveket csináltak és vérükkel kenték be magukat... Egészében Cyrenen 220 ezer ember pusztult el, Cipruson pedig 240 ezer, ezért nem teheti ma zsidó a lábát Ciprus földjére." [Seneca:Római történelem].
Henrik Jagoda szül: Hirsch Jehud 1934-36 az NKVD igazgatója alatt,
Több keresztény halt meg Ukrajnában éhen, kínok között (Zsidók által, mint amennyi zsidó a németek által gázkamrákban! Hat millió, 32/33-ban) Elődje Kaganovics (született: Lázár Mojszejevics a HOLODROM, a mesterséges éhínség előidézésével elidézett népírtás kiötlője, „ügyintézője”)
Egy zsidó/nem zsidó lélek között nagyobb a különbség, mint az állatok, és az, emberi lélek között!