Kommentszűrés
’16 jan
19
07:01

A pénzen túl: több követelményt a tudományos életbe!

Írta: bakó.bea

felsooktatas.jpg

Nem újdonság, hogy a felsőoktatás és a tudományos élet számos baját pusztán pénzzel próbálja megoldani a kormány. Előbb az egyik kezével elvette, majd a felháborodás hatására kicsit hátrálva inkább csak minimálisra csökkentette a gazdaságilag nem elég hasznosnak vagy túltelítettnek ítélt egyetemi szakoknak korábban fizetett állami támogatást (hogy ez miért volt rossz ötlet, arról itt írtam részletesen). Most meg a másik kezével nagylelkűnek látszó adakozásba kezdett a doktoranduszok és egyetemi oktatók irányába.

Emellett persze továbbra is hatalmas összegek ömlenek a külön költségvetési fejezetet képező Magyar Tudományos Akadémiába is, ami körül néha az a látszat alakul ki, mintha az elég ügyesen helyezkedő, de a kutatásban nem mindig jeleskedő egyetemi oktatók szűkebb köreinek plusz kifizetőhelye lenne, miközben az akadémia által végzett kutatási tevékenységet az egyetemek berkein belül olcsóbban és jobban lehetne folytatni.

Általánosságban viszont (mivel nem mindegyikük csíp meg állást az akadémián) nem vitatom, hogy épp ideje volt az egyetemi oktatók fizetésemelésének (főleg a ranglétra alján), és a doktorandusz-ösztöndíjemelés sem rossz ötlet (bár arányaiban eltúlzott). Sajnos azonban pusztán a pénzosztogatástól nem lesz előrébb a tudományos élet, csak akkor, ha a pénzosztogatás feltételeként valódi teljesítményeket is megkövetel a rendszer – ezt viszont nem teszi, és úgy tűnik, hogy nem fogja a jövőben sem. Valószínűleg ez nem is célja sem a kormánynak, sem a tudományos élet szereplőinek. Előbbi most megmutathatja, hogy lám, mégis fontos neki a felsőoktatás, hiszen emelik a fizetéseket és az ösztöndíjakat. Utóbbiak pedig boldogan zsebre tehetik az emelést és nyugodtan tovább pancsikolhatnak a magyar „tudományos élet” langyos pocsolyájában; kitanítva közben a bratyizó társadalomtudósok következő generációját, akik ősztől még nagyobb ösztöndíjaknak örvendhetnek.

*

Decemberben fogadták el ugyanis a doktori képzés átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely szerint az eddigi három évről négy évre növekszik a doktori képzés hossza. A mostani „másfél év iskolapadban ücsörgés – másfél év kutatás” modellt a „két év iskolapadban ücsörgés – két év kutatás” modell váltja fel. Ehhez a jelenleg a doktori képzés egésze alatt egységes havi százezer forintos ösztöndíj helyett az első két év iskolapadban ücsörgésre havi száznegyvenezer forint, míg a második két év kutatásra már havi száznyolcvanezer forint fog járni a 2016-tól ösztöndíjas képzésre felvett doktoranduszoknak. Ők az Országos Doktori Tanács honlapja szerint 1270-en lesznek: 410 ösztöndíjas vehető majd fel a társadalom- és bölcsészettudományi, valamint 860 ösztöndíjas a műszaki, orvosi és természettudományos doktori képzésekre.

Emellett persze a doktori iskolák az ösztöndíjasoknál jóval több önköltséges hallgatót is felvesznek a biznisz kedvéért: ugyan a graduális képzésben megszokott kétszázezer forint fölötti tandíjaknak a töredékét (jellemzően kevesebb, mint a felét) fizetik ezek a hallgatók, de ez így is jó üzlet az egyetemeknek ahhoz képest, hogy cserébe milyen keveset nyújtanak a doktori képzésben. De erről majd később.

Előbb vessük röviden össze a doktoranduszok átlagosan nézve több mint másfélszeresére emelt ösztöndíját az egyetemi oktatók „jelentősként” kihirdetett fizetésemelésével: az ő bérük 2016 januárjától 15 százalékkal emelkedik, ezt pedig 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos emelés követi. 2015-ben egy tanársegéd bruttó fizetése 175 ezer forint volt, ez emelkedik az idei évtől 201 ezer forintra. Az adók és járulékok levonása után tehát nagyjából 134 ezer forintot fog kézhez kapni egy tanársegéd 2016 szeptemberében, ami még mindig hatezer forinttal kevesebb, mint egy akkor frissen felvett doktorandusz 140 ezres ösztöndíja, ami adómentes, tehát teljes egészében kézhez kapja a hallgató. Eközben egy tanársegéd oktat, dolgozatokat javít, vizsgáztat; közben pedig – ha szeretne valaha előrébb lépni – célszerű kutatnia, rendszeresen publikálnia és PhD-fokozatot szereznie (ha ez addig még nem sikerült volna). Ugyanez érvényes egy adjunktusra (aki könnyen lehet, hogy szintén nem szerzett még doktori fokozatot), de ő legalább már 168 ezerért, vagyis 28 ezer forinttal többért gürizik, mint amennyiért egy doktorandusz eközben üldögél a babérjain a doktori iskola felesleges óráin − amik csak arra jók, hogy elvegyék az idejét a kutatástól és helyette megtanítsák arra, ami a magyar akadémiai közegben sokkal fontosabb: a bratyizásra.

*

Eddigi jogtudományi doktori iskolás tapasztalataim szerint (de hasonlókat hallok más társadalomtudományi területekről is) a hallgatókra kötelezően rásózott kurzusok egy része ugyanis sem újdonságot nem tartalmaz egy végzett jogász számára, sem a konkrét kutatási témához nem kapcsolódik. Még ha egy tanár rugalmasan is kezeli a tantárgyát annak érdekében, hogy a hallgatók a saját kutatásukon dolgozhassanak, az ilyen órákon ücsörgés akkor is időpazarlás ahhoz képest, hogy mennyit haladhatna egy doktorandusz a tézisével, ha ehelyett a könyvtárban olvashatna.

A hatékony kutatásra a mostani rendszerben csak másfél, 2016 őszétől pedig két év jut. Holott a minőségi munkához minimum három év kellene – méghozzá pontosan az órán ücsörgős félévek rovására. Hogy miért működik mégis a rendszer, arra egyszerű válaszolni. Azért, mert Magyarországon a másfél-két év (vagy még rövidebb idő) alatt összecsapott disszertációkra is probléma nélkül megadják a fokozatot. Az egybehangzó, de csak félig kimondott közvélekedés szerint gyakorlatilag nincs olyan, hogy egy doktori dolgozat ne menne át a védésen. Ilyen körülmények között viszont felesleges emelni a doktoranduszok ösztöndíját: a több pénz magasabb követelményekkel is együtt kellene, hogy járjon. Bár ezzel kapcsolatban belengettek egy „komplex vizsgát” a második év végére, de ennek a komolyságával kapcsolatban van ok a kételkedésre.  

A jövőbeli „két év padban ücsörgés – két év kutatás” modell továbbra is annyit sugall, hogy lényegileg minden marad a régiben, csak egy kicsit meghosszabbítva és több pénzért. Eközben viszont sajnálja a kormány a pénzt például arra, hogy az európai társadalomtudományi kutatás és doktori képzés élvonalába tartozó firenzei European University Institute-nak a tagjai legyünk és a tehetséges magyar hallgatók ösztöndíjjal tanulhassanak az intézményben.

*

Akik az oktatói fizetésemeléssel tényleg jól járnak, azok az egyetemi tanárok: már eddig is 437 ezer forint bruttót kerestek, ez pedig az idei évtől félmillió forint fölé emelkedik. Hogy mit csinálnak ezért? Visznek a nevük alatt néhány előadást, amit aztán vagy ők tartanak meg, vagy esetleg beküldik maguk helyett a tanársegédeket és adjunktusokat. Vizsgáztatni általában viszonylag ritkán vizsgáztatnak (persze vannak kivételek), hiszen arra vannak a tanársegédek és az adjunktusok.

Jobb esetben mentségükre szól, hogy azért hagyják a fiatalokra a „favágást”, mert ők közben fontos és előremutató kutatásokon dolgoznak. Rosszabb esetben a publikációik jórészt kimerülnek abban, hogy ugyanazt a tankönyvet kicsit átdolgozva kiadják minden évben. És ezt simán megtehetik, mert a magyar rendszerben egy egyetemi tanár tekintély, akivel szemben már nem lehetnek újabb különös elvárások. Szerencsére ettől még vannak olyanok, akik így is dolgoznak, de Magyarországon egy egyetemi tanár gyakorlatilag akkor is be van a pozíciójába betonozva, ha a nyugdíjba meneteléig alig csinál valamit – sokan pedig ki is használják ezt a kényelmes lehetőséget. És persze ha egy egyetemi tanár ügyesen ápolta a kapcsolatait, akkor az segítheti őt abban, hogy MTA-tag legyen belőle, ami újabb közpénzeket jelent a megemelt fizetése mellé.

Végül van még egy fontos dolog, amit a félmilliójukért csinálnak az egyetemi tanárok: „kiképzik” a következő generációt, a doktoranduszokat. Csak éppen nem elsősorban a megalapozott tudományos kutatásra, hanem az öcsibácsi-sógorkomázásra, a magyar tudományos élet kis langyos pocsolyájában való pancsikolásra. Nem hittem a fülemnek például, amikor az egyik professzor mondhatni „leszidta” az egyik doktorandusz-hallgatót, mert (tanórán, zárt körben) kemény, de egyébként helytálló és megalapozott kritikával illetett egy szakcikket.

Mi lesz a tanulság mindebből a doktoranduszok számára? Hogy a négy éven keresztül ingyen kapott havi 140-180 ezer forintért (vagy a nem ösztöndíjas hallgatók esetében akár csak a doktori képzés során nyakra-főre osztogatott potya ötösökért) cserébe lojálisnak kell lenni, nem szabad a másikat szakmai kritikával illetni. Pedig egymás körberajongásától még egyik tudományterület se fejlődött − annál inkább az értelmes tudományos vitáktól. Az ilyen doktori képzésnek hála az új generáció is megtanulja, amit a mostani „öregek” egy része mesterfokon űz: kritika és vita helyett inkább csendben össze kell tartani. Hiszen mindenki ugyanonnan kapja a pénzt, ezért senkinek sem érdeke, hogy kiálljon és elmondja, hogy a rendszer alapja jelentős mértékben a lötyögés, a bratyizás és nagy átlagban a közepesnél alacsonyabb színvonal – amit a finanszírozási rendszer szépen újra fog termelni.

***

Disclaimer: a szerző az egyik hazai jogi kar állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatója. A cikkben leírtakat a társadalomtudományi (és főleg jogtudományi) szcénában szerzett benyomásai alapján fogalmazta meg, ezeket semmiképp nem vonatkoztatja az orvosi, műszaki- és természettudományok területére, amelyekre nézve rálátással, szakértelemmel nem rendelkezik.

Címkék: oktatás tudomány felsőoktatás egyetem belföld ösztöndíj fizetésemelés egyetemi tanár adjunktus doktorandusz tanársegéd doktori képzés MTA

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr558280652

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Pocsolyába lépni csak szépen 2016.01.20. 01:41:25

Zseniális cikkben követel minőséget a magyar tudományban a Mandiner szerzője, aki "az egyik hazai jogi kar állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatója" (bár a nevére nincs találat a doktori.hu-n), és "a cikkben leírtakat a társadalomtudományi (és főleg ...

Trackback: Bakó Bea: A pénzen túl: több követelményt a tudományos életbe! 2016.01.19. 07:26:02

Pusztán a pénzosztogatástól nem lesz előrébb a tudományos élet, csak akkor, ha a pénzosztogatás feltételeként valódi teljesítményeket is megkövetel a rendszer – ezt viszont nem teszi, és úgy tűnik, hogy nem fogja a jövőben sem.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maroz 2016.01.19. 08:30:06

Annak is van egy diszkrét bája, amikor a Mandiner blogon követelik a minőséget. Írt a szerző valami érdekeset, vagy csak a szokásos?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.01.19. 10:07:07

Jótündérből egy is sok - és most még itt a junior kiadás?

Szindbad 2016.01.19. 10:39:05

@Holger Hartland: Miért fáj neked ennyire a minőségre való törekvés? Nem vagy te véletlenül bölcsész? GFG-t is megvédted, JTT-t is. Miért?

dr. dodó 2016.01.19. 11:14:00

A középszerűség kineveli az újabb középszerű 'tudósokat', mindezt egyre több pénzért. Hát nem szuper!?
Bölcsészkaron tapasztalataim szerint már nagyon régóta alig van minőségi kurzus (úgy óratartásban, mint bánásmódban, követhetőségben, vizsgáztatásban, tanári megjelenésben, pontosságban stb. stb. stb.)

maroz 2016.01.19. 11:39:46

@dr. dodó: A minőség, az igen, azzal lehet csak igazán gargarizálni! ;))

A helyzet egyszerűbb: a szűk elit egy része vinnyog valami szalonnabőrön, mert úgy érzi, hogy neki több járna. A nagyon nagy többség pedig ívesen szarik az egészre, nagyon helyesen.

Szindbad 2016.01.19. 11:44:30

Minőségi bölcsészek nélkül a morális minőséget is baszhatjuk.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.01.19. 12:47:51

@Szindbad: A "de hát ő csak jót akar" az ostobák végső érve.

gyalog.galopp 2016.01.19. 12:59:17

Majd jön Heller anyó TGM bácsival, aztán szétcsapnak közöttük, csinálnak két hátrabukfencet, egy előraszaltót, csakhogy mindenki lássa mi a szint.

maroz 2016.01.19. 13:22:07

@gyalog.galopp: Lassan rábaszunk, mert mi leragadunk a régi neveknél, közben meg már masszívan beálltak a rajtvonalra az új bölények. Most látom, hogy Sík Domokos már adjunktus. Ideje lenne elkezdeni szokni az új neveket.

Szindbad 2016.01.19. 13:24:00

@Holger Hartland: Átfogalmazom a kérdéseket akkor:

Miért fáj neked ennyire a minőségre való törekvés? Nem vagy te véletlenül bölcsész? GFG-t is megvédted, JTT-t is. Miért?

Kovi1970 2016.01.19. 15:38:29

Évekig ijesztgettek minket a féltudású értelmiséggel. Most hogy itt a jó világ egyre rémisztőbb dimenziókba kerül a sötét félholdudvar.

mandiner.hu/cikk/20160119_a_cof_megszuntetne_az_europai_bizottsagot

Ez egy igazi rémálom. Nem elég hogy valaki ostoba és műveletlen, de még képes ezt nyíltan is felvállalni. És ez nem a kopasz jobbikos futballhuligánoktól hanem a jobboldal "garbós" értelmiségétől.

sokkal nagyobb gondok vannak itt, mint pár túlméretezett doktori iskola...

maroz 2016.01.19. 15:51:14

@Kovi1970: Fő, hogy legyen kitől rettegni, ugye. :))

Pelso.. 2016.01.19. 15:58:11

@maroz: Ez esetben az Európai Bizottságtól?)

Kovi1970 2016.01.19. 16:02:07

@maroz: de egy kisit sem érdekli hogy mekkora marhaságokat hord össze?

TothJanJ 2016.01.19. 16:48:10

Órákon ücsörgés: Az alapozó képzések tartalmát az MA végére meg doktoranduszként illene oda-vissza tudni, és mindenki más témában írja a disszertációját, így elég nehéz lenne olyan kurzust tartani, ami senkinek sem (általános témában) vagy max néhány embernek (specializált témában) hasznos. Ebben tudnám támogatni a nyugati rendszert, ahol mondjuk 2-3 kurzus van akadémiai félévenként, és nem 5-6. De annyiban más is, hogy nálunk ennek a 2-3 kurzusból mondjuk kettőnek olyannnak kellene lennie, hogy adatbázishasználat szakirodalomkereséshez (ja, ehhez kéne feliratkozás is...), pályázatkövetés és -írás (hazaiakat és külföldieket egyaránt), idegen nyelvű tanulmányírás, idegen nyelvű vitakészség-fejlesztés, kurrens metodológiák, témák, megismerési irányzatok az adott szakterületen. Vagy akár háromnak.

Másik: El kell dönteni, hogy nemzetközileg párbeszédképes kutatókat akarnak-e nevelni, vagy ez nem központi kérdés. Hamár ösztöndíj, meg emelés, akkor az ösztöndíasoknál szerintem mindenképp ezt kellene. Őket az első évtől kezdve be kellene vinni nemzetközi kutatócsoportokba, projektekbe (akár kisegítőként), senior társszerzőkkel együt dolgoztatni közös projekteken. Emellett évenkénti beszámolóra kötelezni őket, hogy mit végeztek és ha nem megfelelőt, akkor felfüggeszeteni vagy megvonni az ösztöndíjat.

Harmadik: Ne legyen publikációs kényszer a doktoranduszon, illetve ne ilyen legyen mint most. Most alapvetően kétfajta értékelés van a védésnél, pontrendszeres és min. X db megjelent publikációs. Ehelyett valami olyat kellene, hogy doktori eljárásra (doktorjelöltté váláshoz) min. 1. db. első körös bírálatra min. major revision-t kapott cikket kellene prezentálni egy szűk minőségi listán szereplő folyóiratokról. Ez lehet mondjuk a TR IF-os listája, vagy Master listája ha engedékenyebbek akarunk lenni. A végső fokozathoz meg 1-2 megjelent IF-es vagy TR-indexált folyóiratban megjelent cikk. Amihez itt jön azért még két fontos dolog. Egy; ehhez egy magyar társadalomtudományos szakon végzett MA-s hallgatót NAGYON ki kell nevelni a doktori képzés során. Kettő, akár tetszik akár nem, vannak népszerűbb témák és bevettebb kutatási módszerek, amikben alkotva könnyebb publikálni ilyen helyeken, és vannak mások, amikben nehezebb. Ezt vagy sikerül valahogy kompenzálni, balanszolni a követelményeknél, vagy egyenképzés lesz, ami teljes egészében az épp aktuális kulturális divatokra fogja ráállítani a fiatal kutatókat, függetlenül attól, hogy őt magát mi érdekli, mivel szeretne foglalkozni.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.01.19. 18:18:33

@Szindbad: Gratulálok, már akkor is hazudsz, ha kérdezel. :) Szerinted bármilyen buta vagy gonosz dolog okos illetve jó dologgá válik, ha a szerzője arra hivatkozik, hogy ő csak minőséget szeretne?

maroz 2016.01.19. 19:22:36

@Pelso..: Ki-ki. Ez egy társasjáték, hülyecöfös a bizoccságtól retteg, hülyelibsi a cöftől, jelentősége ennek a kölcsönös rettegésnek kábé annyi, amennyi. Na jó, nulla.

maroz 2016.01.19. 19:24:00

@Kovi1970: Mutass rá, hogy van a marhaság-összehordásnak bármiféle hatása. Ma teljesen mindegy, hogy mit hordasz össze, a világ sorsát úgyis az a pár nagytőkés rendezi el.

Szindbad 2016.01.19. 21:46:34

@Holger Hartland: Bakó Bea most éppen milyen gonoszságot követett el?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.01.19. 22:58:52

@Szindbad: Látom, nemcsak hazudni tudsz kérdéssel, hanem csúsztatni is. "Buta vagy/illetve gonosz" dologról volt szó. Ez a cikk valamelyik, de nem tudom, melyik.

2016.01.19. 23:49:18

@maroz:

ehhez mit szólsz:

"4. A kapitalizmus magántulajdonon és a lehető legkiegyensúlyozottabb (legszabadabb) piacon alapuló formája, amelybe minél több ember tud egyfelől tulajdonosi oldalon, másfelől az értékteremtés legnagyobb reményében (és cserébe jól megfizetve) belépni, az emberiség legfontosabb vívmánya. Period, end of story. Aki ezt a fajta kapitalizmust öli, az a szabadságot és a közjót öli, következésképp egy nemzet ellensége."

Béndek Péter, polgári konzervatív párt.

maroz 2016.01.20. 07:28:28

@WiteNoir: Béndekhez szólni???? Akkor már inkább a Szindbád-féle ballibsi ostobákkal foglalkoznék, bár ugyanazt a hülyeséget mondják mindannyian, de Béndeknél ez már nem csak mondás, hanem valami más, valami medikalizálhatóbb dolog.

high up! 2016.01.20. 09:35:28

A fidesz egy diktatórikus munkásparaszt párt, a szavazói célcsoportja pedig a társdalom legostobább sokmilliós rétege.

Na most mijafasz minőségra való törekvés is lenne ebben az országban meg kijafasztól?

FOLYTASSUK!

Andy73 2016.01.20. 10:18:42

A cikkben vannak jó kritikai meglátások, egy dolgot azonban nem jár körül kellő mértékben: a rendkívül alacsony oktatói fizetéseket, még akkor is, ha ezeket tételesen megadja.
Akkor lehetne magasabb színvonalat elvárni, ha annak megfelelő lenne a javadalmazás is. A mostani 15 százalékos fizetésemelés előtt gyakorlatilag egy évtizedig nulla emelés volt, vagyis az egyetemi reálbérek a töredékére estek vissza, már az általános iskolai tanárok fizetése is magasabb, mint a doktori fokozattal rendelkező tanársegédeké, sőt adjunktusoké is.
És még így is nagyon sokan nemzetközi szintű kutatómunkát végeznek, gyakorlatilag jószerével hivatástudatból.
Nyilván nem lehet elvárni, hogy ugyanakkora bérek legyenek, mint nyugaton, hiszen az átlagfizetések is alacsonyabbak. Azt azonban el lehet

Andy73 2016.01.20. 10:24:28

Az előző befejezése:
Nyilván nem lehet elvárni, hogy ugyanakkora bérek legyenek, mint nyugaton, hiszen az átlagfizetések is alacsonyabbak. Azt azonban el lehet várni, hogy arányos fizetések legyenek, ha azt szeretnénk, hogy a legjobbak maradjanak benn az egyetemen.

Andy73 2016.01.20. 10:40:30

"Szerencsére ettől még vannak olyanok, akik így is dolgoznak, de Magyarországon egy egyetemi tanár gyakorlatilag akkor is be van a pozíciójába betonozva, ha a nyugdíjba meneteléig alig csinál valamit – sokan pedig ki is használják ezt a kényelmes lehetőséget. És persze ha egy egyetemi tanár ügyesen ápolta a kapcsolatait, akkor az segítheti őt abban, hogy MTA-tag legyen belőle, ami újabb közpénzeket jelent a megemelt fizetése mellé."

Azért nem ártanai körültekintőbben fogalmazni. Itt a blogger lényegében azt állítja, hogy egy egyetemi tanárnak már szinte nem is kell dolgoznia, ráadásul így még akadémikus is lehet, ez csupán kapcsolatok kérdése.
Akkor meg kell nézni az idei tagjelöltek munkásságát, publikációs listáját, ami nyilvános. Háromévente van választás, akkor is csak néhány embert választanak meg tudományáganként, és ezért a néhány helyért hatalmas verseny folyik, kimagasló teljesítménnyel is nagyon nehéz bejutni. Legalábbis a legtöbb tudományágban.

Kovi1970 2016.01.20. 15:49:47

@maroz: neked agyadra ment a vallás, vagy a hazai korrupt uram bátyám rendszer...

Nem, nem ez az x db ember fogja elintézni hogy felvegyék a gyereked az egyetemre. Nem is ő fogja elintézni hogy lediplomázzon. Nem ő fogja elintézni hogy neked munkahelyed legyen. És nem is ő fogja eldönteni hogy legyen a miniszterelnököd. Ellenben ez a 11 ember ugyanúgy érdekelt a te jólétedben mert abból él.

A különbség az hogy ők ezt felfogják, de meg nem...

Amit te teszel a saját érdekedben, az fogja eldönteni hogy mi legyen a te világodban. Ugyanez igaz az ő lehetőségükre, és ha nem jól járnak el ugyanúgy bedőlnek, ahogy kicsiben is, talán még nagyobbat esve.

És ha ezek linkelt marharépák eléggé szorgalmasak akkor nem csak a saját világukat vágják haza de a tiédet is.

maroz 2016.01.20. 16:55:42

@Kovi1970: Mese. A világ dolgát a multinacionális nagytőke irányítja, az összes többi következmény. Az, hogy te ezt nem látod át a te bajod, illetve áttételesn az enyém is, de úgysem tudok mit kezdeni vele, nekem nincsenek eszközeim a neoliberális populista agymosás kezelésére sajnos.

Kovi1970 2016.01.20. 20:38:05

@maroz: és mivel lenne jobb ha pár korrupt pártpolitikus irányítaná? Kialakítottak körülötted egy minden jóval és luxussal teli világot, ahol mindent elérhetsz amit józan ésszel akarhatsz.

Jobb volt amikor nem az általad képzelgett "multinacionális nagytőke" irányított, hanem a kommunista pártvezetés? Vagy a népi nemzeti forradalmi stb kormány 45-ben? Vagy akár az adósságba verő gulyáskommunizmus?

Nagy xart. Az egyetlen jó dolog azokban a rendszerekben az volt hogy mindenkinek xar volt. Xar embereket tettek pozicióba hogy ne tudjanak kilépni a sorból, és a jókat meg elzárták. Így persze nem lehetett igazán senkire sem irígykedni, csak attól a függönyözött kocsitól kellett nagyon parázni.

Kovi1970 2016.01.20. 20:43:55

@maroz: figyelj, van jópár olyan hóhányó politkai párt amelyik abból él hogy a jó dolgában megpunnyadt kisembert hülyítik szépen hangzó marhaságokkal. A baj az hogy ezek néha akkora profizmussal végzik a munkájukat hogy a hatalom közelébe kerülnek. Vagy esetleg komoly károkat okoznak. Ekkor veszed észre hogy csak hangemberk és nicns semmimögöttük. Most hogy Cameron próbál színvallásra kényszeríteni, és a kamu propaganda kezd veszélyes lenni Farage is inkább behúzza fülét farkát. Nemrég a Jobbik is egy ilyen hátraarcba kezdett.

A baj hogyha elég hülyék az emberek megkajálják és bukik az egész. Onnan meg nehéz visszajönne. Szerinted boldogok az emberek Cubában? Frászt. Mégsem tudják megdönteni a rendszert. Gondolod hogy a "nagytőke" akarja így? Nem. Egyszerűen felnőttként próbálják kezelni a kubai népet és ki akarják várni hogy maguk lépjenek. Amíg nem zavarnak sokvizet addig ezt elis lehet játszani velük...

maroz 2016.01.20. 20:52:03

@Kovi1970: "Kialakítottak körülötted egy minden jóval és luxussal teli világot, ahol mindent elérhetsz amit józan ésszel akarhatsz. "

Na, ez a bajom, ez az idióta balliberális tudat. Mert a belvárosi liberális tobzódik a jóban ezért egyből el is hiteti magával, hogy mindenki más ugyanígy él, és közben fogalma sincs a valóságról. Arról, hogy a balliberális elittudatú elérheti, de a társadalom 85%-a nem. Hogy bizony, a túlnyomó többség vagy nem él jobban, de leginkább rosszabbul él, mint a rendszerváltás előtt.

Ezt a mostani rendszert, a neoliberális világrendszert, amit a multinacionális nagytőke irányít pont ez a balliberális tudat tartja fenn, az az ostoba és önös gondolkodás, amelyik szerint ha a balliberálisnak jó, akkor az országnak is jó. Miközben a multi olyan hatszáz euróval eteti havonta ő a nagytőke legádázabb védelmezője, és mindenkit eltipor, aki a gazdájára csúnyán mer nézni. Ostoba, megvezetett bérmunkás, aki polgárnak hiszi magát, de hát ahol a mandiner is polgári oldal, ott ez érthető is.

maroz 2016.01.20. 20:54:04

@Kovi1970: Ja, de te az okos emberek közé tartozol, és ha rád hallgatnának akkor jó lenne. De nem hallgatnak rád, ezért rossz. Milyen egyszerű ez a világ.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.20. 21:31:12

Az emberek (még a hülyék is!) maximálisan lenyűgözhetőek eredményekkel. Nem "eredménynek mondott" dolgokkal, hanem olyanokkal, amit a bőrükön éreznek. Azt nem felejtik el, legyen az negatív vagy pozitív eredmény. Én sem.

És igen, ahogyan a "népszerűség" nem azonos a megbízhatósággal, ugyanúgy a "hasznosság" sem azonos az okossággal. Úgy tűnik számomra, sokaknak ezt még szokni kell :)

@maroz: Igazságtalan vagy, ez a szemlélet igen elterjedt az ún. polgári jobboldalon is, ld. "mindenki a maga sorsának kovácsa", "minden katona a tarsolyában hordja a marsallbotot" stb. Csak az képes így látni a dolgokat, akinek úgy sikerültek eddig a dolgai, hogy igazából fogalma sincsen arról, hogy hogyan, és magának tulajdonítja a sikereit.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.20. 21:35:40

u.i. Természetesen igyekvő törekvés nélkül esély sincsen, de önmagában fenti semmilyen sikerre nem garancia.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.20. 21:39:00

u.u.i. Ha egy igyekvő törekvés sikerre vezet, az még nem jelenti azt, hogy az érdem a mienk. Szomorúan bár, de vegyük végre tudomásul azt az egyszerű tényt, hogy önnön sorsunknak sem vagyunk igazán kovácsai, nemhogy másokéinak ;-)

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.20. 21:44:50

Amiről pedig Bea ír, az bizony nagyon figyelemreméltó dolog, és egyben "kicsiben" visszatükrözi világunk betegségét.
Ha a "tudományos életben" elfogadható az a fajta megközelítés, amit a szerző így ír le:
(..)az új generáció is megtanulja, amit a mostani „öregek” egy része mesterfokon űz: kritika és vita helyett inkább csendben össze kell tartani. Hiszen mindenki ugyanonnan kapja a pénzt, ezért senkinek sem érdeke, hogy kiálljon és elmondja, hogy a rendszer alapja jelentős mértékben a lötyögés, a bratyizás és nagy átlagban a közepesnél alacsonyabb színvonal – amit a finanszírozási rendszer szépen újra fog termelni.(..)
és ez elég sokan osztják mindenféle oldalról, akkor a "tudomány" nem tudomány többé, hanem csupán az egyik hatalomtechnikai eszköz az általam oly nagyra becsült Machiavelli fegyvertárából.

Kovi1970 2016.01.20. 21:55:57

@maroz: vaze, ha én ballib vagyok akkor te valami kopasz jobbik szavazó a fradimeccsről. Tudod néha erősen befolyásolja a látványt a látószög is.

Ballib elittudat baxki. A szüleim szakmunkások voltak. Semmiből hozták össze amijük van. De nekik nem a fradimeccs meg a kisfröccs volt az első. Nekem sem. Sosem szerettem a panelprolikat, és el si került ez a lét. Persze ehhez párszor át kellett lépnem a saját korlátaimat.

Én még emlékszem rá hogy mennyire szerettük volna hogy ezek a multik bejöjjenek. Ezek között 1-2 nagyobb (pl Audi) többet ad a gazdasághoz nem csak papíron és számadatokban de az emberanyag képzésében, az általános élet- és egyéb minőségben, mint az egész EU-s pénzen bulizó mezőgazdaság, X6 ossal járó vállalkozókkal polgármesterhaverokkal és a külföldről érkező napszámosokkal.

Igen elég sokat járok vidéken (élni az túlzás lenne), és látom, hogy egyrészt szépülnek és javulnak a közterek. Hogy a 10.000-es lélekszámú városok is új intézményeket és fejlesztéseket kapnak, és (legalábbis a köztereken) megújulnak. Nem lerombolják, hanem helyre hozzák. Mindezt úgy hogy sokszor 40-50 évig nem nyúltak hozzájuk.

Persze a pénztől önmagában az emberek nem lesznek jobbak, és ez meglátszik ha az ember elmegy 1-2 utcát és azt látja hogy a magánházak többségéhez nem nyúlnak, és az emberek sem akarnak előbbre lépni.

Ellenben remek kreténségeket agyalnak ki a multik meg bárki egyébre kenve saját lustaságukat.

Kovi1970 2016.01.20. 21:58:43

@maroz: nem azon emberek közé tartozom aki tanult is, nem csak a kocsmában művelődött jól hangzó sztorikkal.

Esetleg hajlandó vagyok pár apróságnak néha utána is nézni.

egyre inkább azt látom hogy nálunk úgy próbálnak észt osztani (a linkelt bagázs ebben élen jár), hogy nem rágta át magát a kötelelező szakirodalmon, csak a hülyeségeken és azzal szuggerálják magukat...

maroz 2016.01.20. 22:11:27

@Mihint: Annyi a különbség, hogy ott nem a nyugati értékek mindenhatósága a mantra, hanem a nyereg alatt puhított magyaros ügyesség, vagy mi.

Amúgy meg az eredmények mindig egyúttal "eredménynek mondott dolgok" is. Ami az egyikféle ideologikus gondolkodás szerint eredmény az a másikféle szerint csak annak mondott, és persze oda-vissza. A tudomány pedig roppant erősen ideologikus, egy csöppet sem szabad, különösen a társadalomtudományok, így arról nem igazán lehet beszélni, hogy valami abszolúthoz közeli mérce szerint lehetne ítélni eredményességet, mert nincs ilyen mérce.

Ma még azt is felvetik egyesek, hogy a társadalomtudományok öncélúakká és emiatt teljesen terméketlenné váltak, és azért ebben is van valami.

maroz 2016.01.20. 22:14:52

@Kovi1970: Ugyanaz a ballib ökörség dől belőled is, mint az összes többiből, hagyjuk.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.20. 22:19:31

@maroz: Hangyányi ellenvetésem van csak. Általában a tudomány nem ideologikus, ugyanis maga a tudomány egyfajta ideológia. Az, hogy bizonyos résztudományok ebből önálló ideológiákra tettek szert, azt magad is igen jól leírod, tehát ne keverjük a kettőt ;-)
Abszolútról szó sincsen.
Maga a "tudomány" vált terméketlenné azáltal, hogy a jellemzően hosszútávú finanszírozást egyre inkább teljesítményalapúvá téve - maga az ún. tőke nyírta ki. Egyesek szerint ez azonos a szabad piaci versennyel :)

maroz 2016.01.21. 06:46:54

@Mihint: Az ideológiát, mint fogalmat milyen értelemben használod? Ha nem a mannheimiben akkor nem nagyon tudok hozzászólni, és amikor azt mondod, hogy a tudomány az egyfajta ideológia az nagyon nem az.

Valójában ma a tudomány a profittermelés egyik eszköze. Befektetés a nagyobb haszon reményében. A tudós ma egy tisztviselő, akire más, az átlagnál bonyolultabb és összetettebb teljesítménybérezési rendszer vonatkozik, és emiatt a bonyolultság miatt sokan meg vannak arról győződve, hogy a tudomány az egy minden további vizsgálat nélkül is pozitív dolog.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.21. 09:13:04

@maroz: Mannheimi értelemben inkább utópiának neveztem volna (a tudományt), mert abból a képtelen gondolatból indul ki többek közt, hogy a világ teljes egészében megismerhető :)
Arra próbáltam utalni, hogy a tudomány - eredeti értelmében, mint a világ megismerésének egyik eszköze - túlnőtt először is, és kizárólagosságra kezdett el törekedni, azaz abban a színben tüntette magát fel, hogy a világ megismerésének EGYEDÜLI eszköze, innentől kezdve akár vallásnak is nevezhető, hiszen a legtöbb ember teljes mértékben nem képes az eredményeit áttekinteni, mégis elhisz neki mindent.
Az ezt követő devianciái már elég logikusan levezethetőek :) én szelídségből neveztem ideológiának emiatt.
A többiben egyetértek.

maroz 2016.01.21. 09:36:27

@Mihint: Hát, szerintem nem a tudomány indul ki ebből, hanem inkább az embereknek van egy ilyen tudás a fejükben a tudományról és ez attól függetlenül létezik, hogy a tudomány sokszor pont az ellenkezőjét állítja, tehát azt, hogy a világ nem ismerhető meg, csak modellezhető.

Az jó meglátás, hogy ma a megismerés szinte kizárólagos eszköze a tudomány, de nem úgy általában véve "a" tudomány, hanem az a tudomány, ami velünk együtt létezik, és az egy roppant intézményesült, hierarchikus, hozzáférhetetlen hegemónná vált, ami miatt ma már fogalmilag sem adhat használható segítséget az emberek zömének a hétköznapok megéléséhez. A problémát súlyosbítja, hogy az emberek a megszokás miatt ma is "fentről", a formális, intézményes tudománytól várják a megoldásokat, holott ha felismernék, hogy nem jut nekik akkor ők maguk is képesek lennének megoldásokat keresni és találni, de hát amint te is írtad, ma a tudomány egy vallás, és eretnekség a mainstream tudománnyal szemben gondolkodni.

Valójában a tudomány ideologikus, hiszen implicit módon mégiscsak választ ad arra a kérdésre, hogy miért kutatunk, kinek az érdekében és ki részesedik, milyen arányban a létrejött jóságokból. A probléma egyik része abból adódik, hogy ez az ideologikus meghatározottság rejtve marad, illetve a súlyosabb gond az, hogy a tudomány jóságaiból csak roppant kevesek részesednek, miközben a költségeit mindenki viseli, ráadásul a legsúlyosabbakat mindig azok viselik akik a legkevésbé részesednek a jóságokból. Sajnos a mai mainstream tudományra én csak a totális elutasítás eszköztárával tudok rárepülni. :)

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.01.21. 10:24:06

@maroz: "a világ nem ismerhető meg, csak modellezhető" De ahhoz, hogy jól modellezhessük, teljesen meg kell ismerni. (ld. egy véletlenül jó wiki cikk :
hu.wikipedia.org/wiki/Modell_(tudom%C3%A1ny)
) Avagy véletlenül kergetik körbe azokat a részecskéket az LHC-ben? Az igaz, hogy tisztességes tudós modellekben gondolkozik, de a nem tisztességes viszont a modellekre hivatkozik :)
Mielőtt túlpolemizálnám, az empiriára gondoltam pontosan, illetve az ún. tapasztalatokkal, bizonyítékokkal alátámasztható tudományos eredményekre.
A mai mainstream tudomány meg pontosan az, aminek írod, és sajnos nem csodálkozom az elutasításodon. Kicsit én is így vagyok ezzel, totálisan egyelőre csak bizonyos szeleteit utasítom el, amit a saját empiriám már kidobott ;-)

Szindbad 2016.01.21. 10:31:04

@maroz: Aha. Ideje akkor, hogy a falusi népek végre összefogjanak, egyesüljenek, egységbe forrjanak, és elosszák a világ javait végre igazságosan.

maroz 2016.01.21. 11:20:19

@Mihint: Luhmann például elég jól kifejti ezt. Szerinte a valóság a maga teljességében csak akkor lenne megismerhető, ha a megfigyelő kívül helyezhetné magát rajta, de ez nem lehetséges, így a valóság csak szeletekben és elfogultan ismerhető meg.

Végső soron az LHC is egy ilyen szeletelés, ami mögött egy csomó előfeltételezés áll. Ott van rögtön a legfontosabb: miért is fordítunk mi pont erre igen jelentős erőforrásokat? A lényeges kérdés ez, és nem az, hogy akkor most a kvarkok ha verkekkel üzekednek akkor mvarkok keletkeznek-e vagy lekváros derelye.

Az empíria jó dolog, ősszel el is vermeltem én is vagy két mázsányit, de a lényeg úgyis akkor jön el, amikor az ember feltűri az inge ujját, a tenyerébe pök és elkezdi használni az empíriát. Például most teljesen mindegy, hogy az lhc mit talál annak, akinek a kurva tudomány nem bírt kifejleszteni egy hatékonyabb hobókályhát és kopogósra fagy a kifűthetetlen kunyhójában. De az se dobja meg nagyon a hangulatomat, amikor a több órás esztékás sorbannálást olyan hírek olvasásával ütöm agyon, mint a hamarosan küszöbön álló fejátültetés.

maroz 2016.01.21. 14:29:41

@Disznóvári: A tudomány ma számomra egy eszköznek tűnik, amivel a technológiát kell megtámogatni és a cél a minél több profit. A társadalomtudományok a hatalmi technológiák fejlesztésére kellenek, így itt az áttétel miatt akár rejtőzködhet is az érdek, de ha például ránézek az építészetre, mint mérnöki tudományra akkor ott már mutatóban sincs rejtőzködés. Valójában ma a tudomány a tőke k+f és propaganda-alegysége.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.21. 15:55:52

@maroz: Lényegében erről van szó. A természettudomány ma a gazdaság és a hadiipar szolgálóleánya, a társadalomtudomány a politikáé.

Herr Stacheldraht Leger 2016.01.21. 17:37:35

szerintem bocsássuk népszavazásra (a háttérben felvihog az árpi)

usrmurty 2016.01.21. 19:18:10

Bírom mikor kívülről okoskodik valaki a rendszer megreformálásának érdekében. Az is tök jó, hogy mindezt doktoranduszként (bocsánat: államilag finanszírozott doktoranduszként) nem a tudományos színtereken, hanem a populáris médiában teszi. Egész biztosan teljesen más célja van, mint a jobbítás: annak megvannak a szakmai fórumai, ez itt kérem színtiszta dörgölőzés, politika.
Egyébként: a fizetések az egy dolog. De az USA-ban és a legtöbb nyugati egyetemen (de például Lengyelországban is) egy egyetemi oktatónak (akinek státusza van, tehát nem adjuct professor) heti 2-6 órája van,ráadásul az író által körbenyalt természettudományok területén többnyire évekig ugyanazt a kurzust tartja az oktató (ha lelkiismeretes akkor persze frissített eredményekkel). A maradék igencsak bőséges idejében kutat, konferenciázik.
Ezzel szemben Magyarországon egy egyetemi oktatónak heti 12-18-20 órája van, valamint félévente 3-6 teljesen új kurzusa. Ez kurzusonként 14Xmásfél órás előadást jelent, tehát 3 új kurzus esetén 42 darab új előadás kidolgozása szakirodalommal, kurzustematikával, adminisztrációval, satöbbivel. Félévente. Emellett van a kötelező konferenciázás és publikációs kötelezettségek. Szóval ha már a nyugati cuccokkal példálózunk akkor ezt se felejtsük el, hiszen az embernek Magyarországon ugyanúgy 24 órából áll a napja, mint nyugaton.