Kommentszűrés
’16 jan
15
11:51

Jó történelmi filmeket követelünk!

Írta: pinter.bence

egri_var.jpg

Az egri vár filmdíszletének maradványa a Pilisben

Oscarra jelölték a Saul fiát, és a Golden Globe-győzelemmel a háta mögött esélye is van Nemes Jeles László filmjének elnyerni a legrangosabb amerikai filmdíjat. Ritka pillanat egy-egy ilyen siker a magyar filmtörténelemben manapság, így úgy is örülök a sikernek, hogy nem láttam a filmet. Nincs ezzel mindenki így. Sokak szerint ez nem is igazán magyar film, mert a holokausztról szól, már megint: mintha a holokauszt nem lenne a magyarok történelmének része.

Mások azt vetik fel, hogy bezzeg egy Trianon-film nem ütné meg a nemzetközi filmvilág figyelmét. Ezt nem tudhatjuk, ugyanis ilyen film nem készült. És ez tényleg probléma ezt anélkül is ki lehet jelenteni, hogy azon fanyalognánk, hogy már megint egy holokausztfilm lett sikeres. A magyar filmgyártás egyelőre még az új rendszerben sem árasztott el minket jó, átgondolt, tartalmas, és nagyszabású történelmi eseményeket feldolgozó filmekkel vagy sorozatokkal.

Pedig szükség lenne rájuk. Sőt, követeljük őket!

Vegyük csak át: a rendszerváltás után ott volt a katasztrofális Honfoglalás, illetve a hasonlóan kellemetlen Sacra Corona; az egész jó Hídember; a Sorstalanság; a kevésbé jól sikerült Szabadság, szerelem; illetve a közelmúltban Fehér Béla szórakoztató regényéből készült Kossuthkifli. Sokat elmond, hogy a mai napig a legnépszerűbb (és legjobban sikerült) történelmi tárgyú popkulturális termékünk az István, a király, ami ugye nem is film/sorozat, hanem rockopera. Persze lehet, hogy kihagytam valamit: nem számolom például történelmi filmnek a Rokonok feldolgozását, és a rendszerváltás előtt is készült számos jobb-rosszabb irodalmi feldolgozás − amik azonban mára több szempontból is elavultak.

Persze ahhoz, hogy jó történelmi filmeket gyártsunk, talán szükség lenne valamiféle közös alapra, konszenzusos történelmi tudatra, ami Magyarország esetében erősen hiányzik. A Saul fiára adott reakciók alapján világos, hogy emberek egy adott csoportja a mai napig nem tudja elfogadni a holokauszt realitásait; mások pedig a Trianon-traumát nem érzik magukénak − de ugyanígy folyik a vita még származásunkról, Istvánról-Koppányról, 1848-49-ről, a kiegyezésről, Trianonról, Károlyiról, Horthyról, ‘56-ról, Kádárról és a rendszerváltásról.

Bibó István írt valahol egy tervéről (itt olvasható), amely alapján filmben dolgozta volna fel a Hunyadiak időszakát. Olyan koprodukciós megoldást javasolt, ami visszaadta volna a korszak mélyen közép-európai jellegét a nyelvkavalkáddal, ahol minden szereplő a saját nyelvén szólt volna, Hunyadi János pedig románjai körében román dalokkal mulatott volna. Bibó terve szerintem ma is izgalmas, mert izgalmas a korszak: sorozatként feldolgozva simán lehetne ez a régiónk válasza a Trónok harcára. Persze már látom a reakciókat a románul daloló vagy megszólaló Hunyadira, vagy azt a szitut, amikor leül a román, a szlovák meg a magyar történész, hogy összerakják a hátteret.

Izgalmas késő-középkorunk mellett rengeteg remek történetet, drámát rejt még középkori történelmünk; de eggyel továbblépve ott van az igazi aduász, a török kor a végvári harcokkal, a hatalmas török hadjáratokkal és a nagyszerű magyar hősökkel és antihősökkel. Persze itt nem lenne szabad elhallgatni, hogy például az ország felszabadítását nagyrészt nem mi, hanem az osztrákok és külföldi szövetségeseik harcolták ki: ingoványos terep. Mindenesetre a Szulejmán hatalmas török és hazai közönségsikere kapcsán láthattuk, hogy egy ostoba szappanopera is el tudja vinni a történelmet a háztartásokba.

Egy rendes film Istvánról és Koppányról; egy Franco Nero-mentes antológiasorozat Árpád-házi nagy királyainkról; koprodukciós film vagy sorozat a Hunyadiakról; Egy jó film Hadik Andrásról; egy minisorozat Martinovicsékról vagy az utolsó nemesi felkelésről; politikai drámasorozat a reformkorról; film vagy sorozat a forradalomról és a szabadságharcról; bármi a hallatlanul izgalmas, mégis minden szempontból alulreprezentált 1867-1914 közötti időszakról, mondjuk a Tisza-családot követve. Aztán háborús film/sorozat Isonzo- és Doberdo-témában; nagyjátékfilm Trianonról; egy őszinte életrajzi film Horthyról; Don-kanyar; egész estés mozi Budapest ostromáról; a szovjet megszállásról; a kommunista hatalomátvételről; egy rendes film vagy inkább minisorozat 1956-ról. Ez mind hiányzik. Ez mind kellene.

Vagy legalább néhány.

A kedvenc projektem persze az, amiről már korábban is írtam. Nagyon itt lenne az ideje, hogy mozgóképen állítsunk emléket az egyik legnagyobb magyar hősnek, Görgei Artúrnak, a szabadságharc tábornokának, akivel igazságtalanul bánt el a történelem. Ott van alapanyagnak Görgei emlékirata, Kossuth és Görgei kiadott levelezése, meg a szakajtónyi irodalom a korszakról. Egy ilyen film vagy inkább sorozat arra is alkalmat adna, hogy végre érdemeinek megfelelően értékeljük Kossuth Lajos munkásságát.Mítoszteremtés az egyik oldalról, mítoszrombolás a másikról.

Persze a történelmi film igazán költséges műfaj, ezért nem várható, hogy nagyon nagy lesz a felfutás a következő időszakban – főleg akkor, ha a jelenlegi kurzus véleményétől nagyon eltérő a koncepció. De bizakodásra adott okot, hogy az HBO a Terápiával és az Aranyélettel ugyan külföldi formátumot átvéve, de mégis velejéig magyar sorozatokat gyártott – Csehországban pedig ugyanez a csatorna sorozatot készített Jan Palachról, aki a szovjet megszállás ellen tiltakozva 1969-ben felgyújtotta magát.

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is: miről, kiről, melyik történelmi korszakunkról rendelnének filmet vagy sorozatot?

Címkék: sorozat film kultúra történelem filmsorozat történelmi film

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr788274618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.15. 22:01:17

@hívőlélek: Sosem volt az. A Horthy érában rendszeridegen volt a történet, '56 után pedig az elvtársak már nem nagyon forszírozták a témát, bár egy tv játék született asszem, de az onnan indult, hogy már elfogták.
Dózsa a magyar történelem mostohagyereke..

Afrika steht an der Elbe 2016.01.15. 22:02:14

@Tehéntőgy:
Kérlek szépen, amiket írtál Görgeiről, pontosan azokat Perczel Mórról is írhattad volna.

Csak a poén kedvéért: Merczel Mórt kétszer (persze többször is) verték meg rendesen: Percelnél és Mórnál.

hívőlélek 2016.01.15. 22:12:52

...@A megvalósult amerikai ólom..: most is rendszeridegen

.... de egy Vámbéry film Küzdelmeim címmel világ siker lenne vagy egy Körösi Csoma film

No mi is van? 2016.01.15. 22:46:21

1918-1920 időszak igencsak megfilmesítendő volna. Ez az a korszak amikor a nemzetiségek nagy aránya, a szomszédok mohósága, a nagyhatalmak akarata mellé, "gyönyörűen" bedolgozott a belső bomlasztás, ami nélkülözhetetlen volt Trianon kialakulásához. Ugyancsak filmtéma, hogyan élték meg a határon túli magyarok Trianont, és ami utána jött...

Tehéntőgy 2016.01.16. 00:49:46

@Afrika steht an der Elbe: Részben igen, de Perczel egy igazi romantikus, szenvedélyesen tomboló alkat volt, Görgei meg egy sótlan fazon, akiben a hadvezérkedésén túl olyan sok érdekes nem volt (citrusfélék héjának kémiai elemzése nem az a kifejezett izgi filmtéma, az "árulónak tartják igaztalanul"-nagyhalál meg leírva jól hangzik, de filmben egyből röhejessé válna, ahogy az öregedő Görgei a visegrádi villájában szenved vadul). Emellett Perczel egy tipikus polgárkatona volt, akit a forradalmi nézetei miatt távolítottak el a császári hadseregből, és az országgyűlési képviselőségből ment el hadvezérnek, meg a sörényével jobban is mutatna a filmvásznon, mint az erősen kopaszodó Artúr :-), hiába volt utóbbi ügyesebb tábornok.
@A megvalósult amerikai ólom..: Az Ítélet c. filmre gondolhatsz. Csoóri írta a forgatókönyvét, és Bessenyei Ferenc volt Dózsa. www.port.hu/itelet/pls/w/films.film_page?i_film_id=8508
Egyébként kultúrtörténeti szempontból érdekes mozi a saját korában elég merész 56-os, dózsa-szapolyai/nagyimrés-kádáros áthallásai miatt, de amúgy valóban eljárt felette az idő. Tipikusan az a fajta cucc, ami a játékmód miatt mai szemmel inkább hat már lefilmezett színháznak, mint filmnek.

annamanna 2016.01.16. 00:53:21

Először is egy olyan témát ajánlok, ami nem a magyar történelemhez kapcsolódik, ez Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye. Viszont úgy van megírva, hogy tökéletes hollywoodi szuperprodukciót lehetne csinálni belőle. Fel nem foghatom, hogy a mi drágajó Andy Vajnánknak ez a regény hogyhogy nem tűnt fel a Hollywoodban töltött évtizedek alatt. Eszméletlenül jó kosztümös film készülhetne belőle. A magyar történelemhez csak annyiban kapcsolódik, hogy Móra a saját bevallása szerint a sztorit tulajdonképpen Ferenc Józsefről írta (már Rudolf halála után, tehát a császár felesége benne Erzsébet akarna lenni, de a regény szempontjából ennek az áthallásnak nincs sok jelentősége).

A magyar történelemből Kőszeg 1532-es ostroma az, amit jelentéktelen apróbetűs kis megjegyzésként kezelni több mint bűn. Ez egy világraszóló sztori. Gyalázat, hogy évszázadok óta agyonhallgatják. Nagyon úgy tűnik, hogy egyik politikai hatalom sem óhajtotta a keblére ölelni, és nemzeti hősként ünnepelni Jurisichot. Elhiszem, hogy kellemetlen, hogy Jurisich pár katonával képes volt megállítani Szulejmánt, mert ha neki sikerült, akkor a többieknek miért nem? De perpill ez a sztori a lehető legaktuálisabb is, tehát most tényleg nagyot szólna a kőszegi ostromról szóló film.

Egy női hőst is ajánlok megfilmesítésre, ő Molnár Mária református misszionáriusnő, aki a két világháború között 16 évig élt a pápuák között. Teljesen egyedül, férfi kísérő nélkül lakott a pápuák között egy szigeten; és nemhogy nem ölték meg, de meg sem erőszakolták!! (Végül a szövetséges japánok lőtték bele a tengerbe a 2. vh alatt). mindennapi.hu/cikk/kultura/kannibalok-kozt-halt-meg-a-magyar-misszionariusno/2011-09-10/7183
Ezt csak a miheztartás végett, amikor az osztrák rendőrfőnök azt ajánlja a nőknek, hogy férfi kísérő nélkül ne menjenek az utcára. Annak az országnak a rendőrfőnöke mondja ezt, ami rászabadította Európára Kolbászpinát? Ahol azt a perverz gnómot nemzeti hősként kezelik? Hol élünk? Merre tartunk? Ez a nő teljesen egyedül élt kannibálok között 16 évig, bántatlanul!!! Amúgy azért is jó sztori ez, hogy el lehessen gondolkozni rajta, mi is a női princípium!
Ez a sztori simán lehetne egy magyar "Gorillák a ködben", sőt annál jóval drámaibb. Majmok helyett pápuák, orvvadászok helyett japánok, Weaver helyett mondjuk Tóth Ildikó.

Persze ha a gyerekvállalás népszerűsítése az aktuális kurzuscél, és esetleg ehhez kellene jó minta, akkor tudom ajánlani id. Markó Károly festőt, akinek 7 (a wiki szerint 8) gyereke volt, abból 3 vagy 4 szintén festő lett. Rendkívül pozitív karakter, igazán fordulatos élettel, az egyetlen szépséghiba a történetében, hogy ő is annak a sokezer tehetséges és nagyszerű ember egyike, akik itthon képtelenek voltak boldogulni, és neki is el kellett hagynia az országot, hogy megéljen a festészetből (és eltartsa a családját).

Persze egy jó történelmi filmhez nem árt, ha már van egy kész sztori. A szocialista időszakban nagyon sok regényt vittek filmre, és külföldön sincs ez másként, A fáraótól a Gyökerekig már kész sztorikat filmesítettek meg. Valószínűleg jól "vászonra vihető" sztori volna Dallos Sándor Aranyecsetje, Munkácsy Mihály életéről.

Kurzusfilmnek szerintem a Seuso-kincs megtalálása is jó téma, ami nem semmi krimi.

És még egy női karakter, aki a mai napig többféle okból is aktuális: Zsindelyné Tüdős Klára hu.wikipedia.org/wiki/Zsindelyn%C3%A9_T%C3%BCd%C5%91s_Kl%C3%A1ra
Ő a horthystáknak, feministáknak, konzervatívoknak, liberálisoknak, keresztényeknek, zsidóknak is épp eléggé pozitív példa. Külön érdekessége a sztorinak, hogy a háború alatt az Apró és a Szakasits-családot bújtatta, ami érdekes kérdéseket vet fel.

Egyébként több ezer filmre való sztori van a magyar történelemben, úgyhogy igazán nehéz választani. Úgy tudom, Enyedi Ildikónak már régóta van egy filmterve Szilárd Leóról, de valami izraeli producerrel nem bírt megállapodni, és a film nem készült el. Pedig Szilárd Leó is igazán megérdemelné, hogy filmet készítsenek az életéről.

@Tehéntőgy: Muszáj szerethető főhős egy filmhez? Nem néztem a Dallast, de annyit tudok, hogy elég népszerű volt ahhoz képest, hogy nem volt szerethető a főhőse. Görgei épp elég érdekes és fontos figura ahhoz, hogy film készüljön róla.

Herr Stacheldraht Leger 2016.01.16. 01:16:55

@A megvalósult amerikai ólom..: elit ellen lázadó parasztról film? nono, ilyet nem lehet csinálni, vetítés után még bekopogna a nép kaszával-kapával a rasikastélyba

hoplita 2016.01.16. 04:18:33

@Herr Stacheldraht Leger:
A Könyves király nagyon jó könyv, nagy filmet lehetne csinálni belőle.
De az én protezsáltam a Karczag által írt Idegen páncélban. Remekmű.
Vagy a Zúgó nyilak...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.16. 05:59:15

@pinter.bence:

A Saul fia nem történelmi film.

hívőlélek 2016.01.16. 06:23:14

@bbjnick: .... hanem mi? ....itt mindenki Macskagyökér csak Te vagy Tulipán? he he he.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.16. 07:04:36

@hívőlélek:

Biztos, hogy kellően felkészültnek érzed magad egy filmelméleti/tipológiai vitához?

hívőlélek 2016.01.16. 07:23:12

@bbjnick: ó mester csak pár szót ...és fény gyúl sötét fejemben. ...csak annyit hogy mi .... mi a fsz ez a Saul ..... s megnyugszik az Én lelkem.

No iszom - innám szavaid!

Conchobar 2016.01.16. 10:38:37

@annamanna: "Szilárd Leó is igazán megérdemelné, hogy filmet készítsenek az életéről" - Jurisich rendben, de mennyiben kapcsolódik a magyar történelemhez Molnár Mária református misszionáriusnő, Szilárd Leó meg id. Markó Károly festő? Ami az előbbi kettőt illeti, nem lenne jobb az életük megfilmesítését ráhagyni a pápuákra, illetve holivúdra? Ha meg már Markó Károly, akkor inkább ajánlom a saját dédapámat. Ő se csinált semmit, a 12 gyereken kívül. Egyszerű parasztember volt, tette a dolgát. A történelemhez meg csak annyi köze, mint Markó Károlynak: átélte, viszont 12 > 7 (a wiki szerint 8)

gyalog.galopp 2016.01.16. 10:45:38

@capacete:
egy eladható, a külföld számára fogyasztható, történetileg viszonylag hű leltár 56-ról.

Szerinted a szerencsétlen cseh diákról milyen sorozatot lehet készíteni, tőle még Svejk is nagyobb hős volt.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.16. 13:04:04

@Tehéntőgy: Igen valszeg az volt az. Ezenkívül volt még Madaras főszereplésével is valami tv játék. Lehet hogy keverem a kettőt.

F. A. Hayek 2016.01.16. 13:53:20

@Robinzon Kurzor: "Lassan közeleg a 100 éves évforduló és a kormánynak nehéz lesz megállnia, hogy csináljon egy kurzusfilmet erről, kifejezetten belföldi használatra, azon belül is az elégedetlen "nemzeti érzelmű" szavazók kiszolgálásra."

És mi akadályozza meg a független, krétakörös ésatöbbi fékezhetetlen tehetségű művészeket, hogy maguk csináljanak - külföldi használatra is - egy Oscar-gyanús filmet, melyből az egész világ láthatja, hogy mennyire megrázó nemzeti sorstragédiáról van szó?

Robinzon Kurzor 2016.01.16. 14:21:59

@F. A. Hayek:

Ezt tőlem hiába kérdezed.
Miért nem tőlük kérdezed?

Robinzon Kurzor 2016.01.16. 14:27:46

@Conchobar:

Ez van a belinkelt cikkben:

– A magyar történelem egyik dicső pillanata az Egri diadal. Törökországban, gondolom, kevéssé emlegetik...
– Nemhogy az átlagember, de még a szakemberek sem tudnak róla igazán.

annamanna 2016.01.16. 14:32:13

@Conchobar: "Például II.András halicsi, majd szentföldi hadjárataiból ki tudna jönni egy több részes kosztümös kalandfilm is akár. A Bizáncot is megjárt III.Béla királyunk dettó. Egy későbbi korból Nagy Lajos királyunk hadjáratai (benne az öccse meggyilkolását megbosszulandó nápolyi hadjáratot) is lehetnének egy kalandfilm sorozat keretei"

Ezek miért a magyar történelem részei? Nem Magyarországon történtek!
Pláne a Saul fia miért is a magyar történelem része? Nem láttam, de felteszem, nem Magyarországon játszódik. És ez egyáltalán valami ténylegesen létező személyről szóló cucc, korabeli dokumentumok alapján írták meg, vagy csak kitalált személyről szól?
Munkácsyt, érdekes, kihagytad a felsorolásból. Ő a magyar történelem része? Mégis miért? Franciaországban élt.

"Jurisich rendben"

Jurisich rendben? Miért? Nem is magyar, hanem horvát. Zsindelyné Tüdős Klára nincs rendben? Neki magyar neve van.

"a saját dédapámat. Ő se csinált semmit, a 12 gyereken kívül. Egyszerű parasztember volt, tette a dolgát."

Most semmit se csinált a dédapád, vagy tette a dolgát?
Te történelmen csak a nagypolitika történetét érted, de a történelem mindaz, amit az emberek átéltek.

"De. Az emberek túlnyomó többségét érdekli saját maga (olyan is van, akit kizárólag csak az érdekel). A saját magába nemcsak önnön személye értendő bele, hanem az a szűkebb-tágabb közösség is, amelynek ő tagja"

Hát képzeld, ezek az emberek részei voltak a szűkebb-tágabb közösségemnek. Sokkal inkább, mint Luxemburgi Zsigmond király, aki kissé nagy falat, és az életéről pöttyet drágább volna filmet csinálni, mint olyan emberről, akinek eleve kisebb volt az ökológiai lábnyoma, és olcsóbban telt az élete.

"például egy I.Károlyról hűen szóló film (hiszen Károly Róbert élete is megérdemelne egy filmet) után biztosan felkiáltana még a legostobább néző, hogy 'jó arc volt ez a Károly király, de nagyon galádul elbánt a Zách Felicián családjával. Olyan volt a f@szi, mint bent a cégnél xy'"

Akiket felsoroltam, azoktól rengeteget lehet tanulni, emberi tartásban példát venni.

"Az jó hírért-névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó sólymok, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak."

Szerintem nem csak katonák adhatnak jó példát.

Erre a cikkre is gondoltam, amikor javarészt példamutató karakterek közül választottam:

"És mintha ez nem lenne elég, követve az idők szavát, Hollywood is magáévá tette azt a szemléletet, ami az utóbbi egy-két évtizedben uralkodóvá vált Amerikában: az „ez a lehetőségek hazája, és az lehetsz, ami csak lenni akarsz” helyett a hangsúly eltolódott az „ez a tolerancia hazája, ahol az lehetsz, aki vagy, ahol megvalósíthatod önmagad” felé. És ez bizony megváltoztatta a mainstream hőstípust – mondani sem kell, hogy nem a jó irányba. "

"Hollywood valamikor a századfordulón úgy döntött, hogy az amerikai tinik elé nem példaképeket kell állítani, nem arra van szükségük, hogy azt mondják magukban, miközben a hőst figyelik a vásznon, hogy „igen, én is ilyen akarok lenni”, hanem arra, hogy azt mondhassák, „igen, én is ilyen vagyok”. A stúdiók új kulcsfigurája a balfék, aki az események előrehaladtával – sokszor inkább a társainak és a puszta szerencsének, mint képességeinek köszönhetően – válik hőssé (ld. még: Harry Potter). Üzenet: nem kell a többre, a jobbra törekedned, majd minden jön magától, Megan Fox segge, és a világ megmentése is. Kell magyarázni, hogy mennyire simogatja ez a mozi foteljában terpeszkedő, kólát szürcsölő, popcornt lapátoló, elhízott átlagtini önérzetét, aki a Facebookon éli a fél életét, és valóban nem törekszik aktívan többre és jobbra? És hogy ez hosszútávon nem csak a filmek intenzitásának, stílusának és hitelességének árt?"

"ilyen körülmények közt egy kiemelkedő színvonalú blockbustert, ami az átlagnál több gondolatot és drámaiságot tartalmaz (mint a Sötét Lovag vagy az Eredet), a Transformershez és a Holnaputánhoz szokott nézősereg a filmművészet csúcsaként, páratlanul komplex műként értékel, és őszintén meglepődik, sőt, felháborodik, ha a hozzáértők lepopcornmozizzák"
geekz.blog.hu/2011/05/04/hollywood_megoli_a_mozit

Na és itt feljebb ez volt: "A török korról olyan fantasy-mentes pannon Trónok harcát lehetne forgatni, hogy csak pislognánk a drámai fordulatoktól, árulásoktól, kibékülésektől, civilizációs konfliktusoktól, jellemfejlődésektől és -hanyatlásoktól, meg persze szex, vér és erőszak minden mennyiségben."

Tehát persze, ez biztos nagyon izgalmas. De a genyák harca mellett nem ártana, ha a történelem a NORMÁLIS emberek történelme is volna. Lehet, hogy ők vannak kevesebben, de engem jobban érdekelnek.
Például ötven-száz év múlva kik számítanának történelmi figurának a mostani Magyarországról? Na, ők most sem érdekelnek. Sokkal inkább érdekelnek azok, akik háttérbe szorulnak.

entrpnr 2016.01.16. 14:38:46

Az Anjouk kora ideális filmtéma lenne a V4 országok számára... :)

De akadnának még jó lehetőségek: a Michael Kohlhaas filmhez hasonlóan, a kor vallási-politikai feszültségeit bemutatandó parasztfelkelés (Budai Nagy Antal), most a bevándorlással is némiképp párhuzamba hozható Bécs ostroma, 1683. De nagyon érdekes lehetne egy tényszerű feldolgozása a kettős királyválasztásnak, Erdély megalapításának is.

Alapanyag lehetne Kós Károly, Száraz György (és mások) munkássága.

Kevésbé ismert alakokról is lehetne filmet csinálni. Gondolok itt olyanokra mint Károlyi Sándor, vagy Boch "Bocatius" Jánosra, a "magyar Monte Cristora".

Nem is kell messzire menni, el kell olvasni Nyáry Krisztán vagy épp Bánó Attila könyveit, tele van filmvásznat kívánó történetekkel.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.16. 14:43:37

@entrpnr: Mégis konkrétan miről szólna? Viszonylag békés időszak volt. Hol a dráma?
Talán a kiskirályok kora, vagy Nagy Lajos itáliai hadjáratai szóba jöhetnének.
De sztem érdekesebb téma lenne Dózsa.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.16. 14:56:18

@Robinzon Kurzor:

A link nem működik, akárki állította, hogy a törökök számára Eger nem téma, nem mondott igazat.

A magyarországi hadszíntér a törökök számára egy nagyon problematikus hadszíntér volt. Úgy is mondhatnánk, kudarcos. Az oszmán hódítás sehol nem hozott olyan nagy befektetéssel olyan kis eredményt, mint Magyarországon. A 150 éves hódoltság alatt a magyar hódoltsági terület végig pacifikálatlan maradt --- nem tudott a török megszállás gyökeret verni ---, tkp. egy olyan széles frontvonal volt, amit a törökök "sem kiköpni, sem lenyelni nem tudtak".

Az 1552-es egri kudarcot, mi az hogy, nagyon is számon tartották a törökök (és nem csak a törökök vagy a magyarok; a korabeli Nyugaton is egy nagyon jelentős eseményként tekintettek rá). 1526 és 1552 között a törökök csak azt nem szálltak meg, foglaltak el Magyarországon, amit nem akartak, Egerrel ez az tendencia megtört; itt derült ki, hogy Magyaro. alkalmas az "Európa védőbástyája" szerepre.

entrpnr 2016.01.16. 15:23:48

@A megvalósult amerikai ólom..:

Sok film pusztán azért készül el vagy azért olyanra készül, mert politikai érdek van mögötte (példák: Lincoln, 12 év rabszolgaság, A hazafi, "meleg-filmek v. karakterek" stb.)

Arra céloztam, hogy az Anjouk a visegrádi együttműködés miatt olyan téma lehetne, aminek felelevenítése mögött lehetne konkrét történelmi/politikai érdek. Miért volt akkor szükség erre az "érdekszövetségre", és miért van most?

Az hogy milyen lenne a film, nem tudom, de egyet tudok, hogy sokszor fontosabb a hogyan, mint a mit. Van olyan film, amiben sok az akció, mégis rossz és van olyan amiben csak 1-2 ilyen van, mégis végig nagyon fenntartja a figyelmet (pl. mai példa: képregény film vc. Sicario).

De írtam a Michael Koohlhaast is, abban sincs olyan sok véres csata, mégis jó film. Szóval össze lehet mindenből hozni jót, csak ismerni kell az időszakot nagyon. Nem is biztos, hogy a főszereplőnek a királytz kell megtenni, hanem inkább egy tanácsadót, aki a háttérből segít mindent összehozni, vagy egy befolyásos birtokost a három ország határán stb. stb..

Dózsát szerintem nem kéne erőltetni. :)

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.16. 15:29:57

@entrpnr: De miről szólna? Arról hogy találkoznak Visegrádon és jól megegyeznek? Vagy miről? Amelyik filmben nincs drámaiság az halott. Egy helyes kis tabloid semmi lenne az egész.

Mi a gond Dózsával?

hoplita 2016.01.16. 15:33:03

@hívőlélek:
Holokamu sci-fi.

Nem nyitok vitát.:)

hoplita 2016.01.16. 15:34:00

@hívőlélek:
Khm...
Inkább igyál gecit.:)

hoplita 2016.01.16. 15:37:27

@annamanna:
"...Szerintem nem csak katonák adhatnak jó példát. .."

Katonák nélkül meg sem lennél.
Sok katona vérzett el azért, hogy itt kopácsolhass a klavin.
Add meg a tiszteletet.

entrpnr 2016.01.16. 15:51:38

@A megvalósult amerikai ólom..:

Elkezdtem már ötletelni. De akkor folytatom.
Bécs (és a Nyugat) ravasz politikával ugye lefölözi a tőle keletre élő országok kereskedőinek hasznát (nyitójelenet, amint egy cseh/magyar/lengyel kereskedő család utazik Bécs felé, de egyszer csak megállítják őket a helyi katonák és némi erőszakkal elvesznek tőlük néhány dolgot, ami a aktonáknak tetszik - a család tiltakozik, hogy amúgy rendesen fizetik az adót stb.) A családapa nem hagyja annyiban, elmegy a saját városának vezetőihez panaszt téve a bécsiek ellen, a városvezető átveszi a papírt és egy jókora halomra ráteszi, ami ugyanilyen panaszokkal van tele, azt mondja: ezt már nem lehet sokáig bírni, a királyhoz megy....

ugrás az időben....
A visegrádi királyok szervezkednek, a levegőben változás szele, a birtokos urak is érzik ezt. A "németes" urak (vagy akik Bécstől függnek) megpróbálják megakadályozni annak létrejöttét, rebelliót kirobbantani. Kényszerítéssel, zsarolással megpróbálják irányítani az egyik "főhőst", akinek csak nagy maőverek és kalandok árán sikerül ebből kimenekülnie és végül hozzájárul a szövetség létrejöttéhez.

Namost, ezt most találtam ki, lehet, hogy köze nincs a valósághoz, de lehet annyi köze van, mint a The Patriot c. filmnek. :D

entrpnr 2016.01.16. 15:53:23

@A megvalósult amerikai ólom..:

Dózsa nálam egy anarchista, proto-forradalmár, aki méltán lett a szocialista-kommunista kurzus egyik hősévé.

hívőlélek 2016.01.16. 15:53:37

@hoplita :B+ Te is náci vagy, mint ez a balfasz szerencsétlen bbjnick? Akkor ne is nyiss vitát. S Te bbjnick gecit ittál attól nácultál be?
.... szerintem Ti valami meleg filmet hiányoltok az SS-ről vagy az SA-ról .... ahol kék szemű szőke német fiúk buzulnak és csalják meg szeretőjüket délceg magyar nyilas fiúkkal. Ti ilyen történelmi filmet szeretnétek?

entrpnr 2016.01.16. 16:01:13

@entrpnr:

Persze nem támogatom a történelemhamisítást, lehet, hogy tényleg nem lehet olyan érdekes személyeket találni abban a korban, és minden tényleg unalmas volt. De azért ez hozzáállás kérdése is.

A Lincoln c. filmnél mondjuk nem nehéz valósághoz közelebb álló másrészt izgalmasabb filmet készíteni.

hoplita 2016.01.16. 16:07:21

@hívőlélek:
Inkább anyáddal forgatnék egy akciópornót.
Tomboló análököl lehetne a munkacíme.
Beszállhatnál te is egy aktus erejéig.

Robinzon Kurzor 2016.01.16. 16:10:04

@bbjnick: "A link nem működik"

Van benne a végén egy felesleges zárójel.
80 feletti IQ-val ezt azért ki lehet szúrni, aztán kitörölni.

@bbjnick: "akárki állította, hogy a törökök számára Eger nem téma, nem mondott igazat"

Az interjúban pedig a török fordító (egy echte török) mondja, amit a cikkből idéztem: "nemhogy az átlagember, de még a szakemberek sem tudnak róla igazán".

Persze te nyilván sokkal jobban tudod, hogy a törököket úgy általában foglalkoztatja-e a 450 éve Egernél elszenvedett vereségük, illetve tudnak-e róla egyáltalán.

Mert hát eleve mi az, amit ne tudnál sokkal jobban bárkinél ...

Most mindenesetre megint beégtél a nagy semmire előadott tudálékos okoskodásoddal.

hívőlélek 2016.01.16. 16:13:58

@hoplita: Buzi náci amit anyáddal csináltál az nem lett díjazott?

entrpnr 2016.01.16. 16:14:14

@A megvalósult amerikai ólom..:

Másik "aktuálisnak" is mondható téma lehetne a harmincéves háború. Az Európát uralni akaró németek ellen szerveződő periféria államok harca a mag ellen. :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.16. 16:22:05

@Robinzon Kurzor:

Látom, trollt felesleges etetni, mert nyomban okádni kezd:-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.16. 16:23:33

@hívőlélek:

És veled kellene nekem filmtipologizálási eszmecserét folytatnom?:-D

hívőlélek 2016.01.16. 16:27:48

@bbjnick: Te vagy a hoplita is??? Nem kell , sőt. Nácinak tűnő szerencsétlen indentitás zavaros emberrel hogy lehetne eszmét cserélni?

Robinzon Kurzor 2016.01.16. 16:28:40

@bbjnick:

Ez nyilván egyszerűbb, mint elismerni, hogy egyrészt nem tudsz megnyitni egy weboldalt, másrészt össze-vissza hülyeségeket írogatsz olyan dolgokról, amiről fogalmad sincs.

Inkább játszod a hülyét.

Tehéntőgy 2016.01.16. 16:49:36

@annamanna: Szulejmán eleve csak azért kezdett bele Kőszeg ostromába, hogy ne kelljen az (akkor egyszer valóban óriási) birodalmi hadsereggel döntő csatát kockáztatnia Bécsnél (ahogy az sem akarta ezt reszkírozni vele szemben). Az az ostrom afféle pótcselekvés volt, ezen kívül Kőszeg amúgy sem került volna török kézre, mert I. János életében a törökök minden bevett magyarországi várat átadtak neki. Mikor Jurisich vállalta a török zászló jelképes kitűzését, fel is hagytak az ostrommal.
Szóval Jurisich nagyon bátor ember volt, de a Szulejmán "megállításáról" szóló történet magyar általános iskolai tankönyvekbe való mese.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.16. 17:45:04

@entrpnr: Ehhez képest nem csináltak nagy játékfilmet a történetből. Az elvtársak sem szerették az ilyen forradalmi arcokat, különösen '56 után.

Dózsa serege egyébként pápai jóváhagyással szerveződött a török ellen, és eleinte BakóczTamás esztergomi érsek is közreműködött.
Csak később fajultak el a dolgok. Dózsa maga is nemes volt, és több jobbágy falut kapott a királytól korábban, miután egy párbajban legyőzte Epyros-i Ali hírhedt török bajvívót.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.17. 00:53:20

@bbjnick: Szerinted mi a "történelmi film" definíciója, és mennyiben tér el ettől a Saul fia?

annamanna 2016.01.17. 02:39:56

@Tehéntőgy: Csak nyugodtan gondold ezt. Annyit érdemelsz az igazságból, amennyire megbecsülöd azt.

Már a mohácsi csata kapcsán is foggal-körömmel védted azt a sztorit, hogy II. Lajos augusztus végén belefulladt a megáradt Csele-patakba. Ez persze NEM gyerekmese, csak épp orvosszakértői vélemény is van róla, hogy az ötszáz éve ismételgetett sztori orvosi képtelenség, tehát BLÖFF. De ez téged ne zavarjon, számodra annyi az igazság, amennyire tartod.
index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/25/megsem_fulladt_ii._lajos_a_csele-patakba/

Ami Kőszeg ostromát illeti - hidd csak azt, hogy ez gyerekmese, amit általános iskolás tankönyvekben oktatnak. Neked az általános iskolában oktatott történelem eleve gyerekmese, ennyi közöd van az oktatáshoz. Nem is kell, hogy több közöd legyen hozzá. Maradj meg ebben a hitedben.

És hidd azt, hogy Szulejmán pótcselekvésből ostromolta Kőszeget. Nehogy változtass a hiteden. Ez nem a te történelmed, neked semmi közöd hozzá.

Nem is miattad írom le, inkább azért, hátha valaki más van annyira mazochista, hogy elolvassa - ha Szulejmán pótcselekvésre vágyott, neki egy egész hárem állt a rendelkezésére ahhoz, hogy szó szerint elbassza valamivel az idejét. Ehhez nem kellett volna egy hónapig sikertelenül ostromolni egy porfészket, és totális hülyét csinálni magából.

Semelyik magyar várat nem ostromolta akkora szultáni haderő, mint Kőszeget; itt tényleg az egész hadsereg felvonult, amivel a török Bécset akarta elfoglalni, ahhoz képest Kőszeg csak egy vakondtúrás volt, egy nyári délutáni laza ujjgyakorlat.
Kőszeg ostroma nem is várostrom volt, hanem városostrom, ezt ma is így tartják számon, és Jurisich is pontosan így fogalmazott a Ferdinándnak írt levelében. A vár semmivel sem volt jobban védhető, mint a város. A város tele volt szalmatetős házakkal, a házak tele csépeletlen gabonával (mivel augusztus volt). Iszonyatos volt a tűzvész lehetősége, és a török folyamatosan lövöldözte be a tüzes golyóbisokat. PÓTCSELEKVÉSBŐL, valójában EGYÁLTALÁN NEM AKARTÁK, HOGY A VÁROS LEÉGJEN. DIREKT MINDEN GOLYÓT MELLÉLŐTTEK, csakhogy TELJEN AZ IDŐ ÉS FOGYJON A HADIANYAG.
A város (vagy vár) falakat totál szétrombolták, és mire ezzel végeztek, FELADTÁK AZ OSTROMOT. Azért lőtték szét a falakat, hogy FOGYJON A HADIANYAG, mert hogy nézne már ki, hogy ennyi lőport meg ágyúgolyót cipeljenek el Bécsig?
A kőszegiek visszaverték a rohamokat - a törökök csak azért rohamoztak és lőttek, mert épp pótcselekedtek, azért rohamoztak, hogy megtévesszék a magyarokat, de DIREKT NEM IS AKARTÁK ELFOGLALNI A VÁRAT.
Kőszeget Jurisich 8 gyalogos, 10 nehézlovas és 28 huszár katonával védte. Az EGÉSZ SZULTÁNI HADDAL SZEMBEN.
A törökök annyira gálánsak voltak, hogy úgy döntöttek, ha ennyire kevés katona van a várban, akkor erre az ostromra rászánnak egy hónapot, és a végén feladják. Mert ez pótcselekvésnek épp jó. Mert végül is a szultán kefélhetne egy álló hónapig, pótcselekvésből, de az egész százezres hadsereg inkább mégse akarjon a végtelenségig rejszolni. Úgyhogy inkább lövöldözzenek egy vakondtúrásra egy hónapig, aztán mielőtt elfoglalnák és leölnék a védőket, inkább szépen hazamegyünk. Majd menet közben abbahagyjuk a pótcselekvést, és feldúlunk mindent, amit csak érünk. Elég volt Kőszeget PÓTCSELEKVÉSBŐL kikímélni.
Igen, ez PONT így történt!

"a Szulejmán "megállításáról" szóló történet magyar általános iskolai tankönyvekbe való mese"

Aha, hát ezt V. Károly is pont így látta:

"sőt V. Károly császár is pontosan emígy adta elő, amikor 1536. áprilisában a pápával, III. Pállal találkozott Rómában;
… az Isten neki nagy győzedelmet adott Magyarországon – fogalmazott a császár – kinek birodalmában soha sem nyugodott le a Nap –, hiszen fel sem kellett kötni a sarkantyút, egy kardcsapást sem kellett ejteni, és a törököt sikerült a hatalmas összehozott hadsereg elől meghátrálásra bírni.

Egyébként V. Károly ezen kijelentése nem jár messze az igazságtól: bizonyosan mondhatjuk, hogy Jurisics Miklós kapitány és a kőszegiek önfeláldozó harca meglehetősen hátráltatta a török ármádia felvonulását, s veszteséget is okozott neki."
mohacsicsata.blogspot.hu/2012/05/az-1532-es-evi-torok-hadjarat-europai.html

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.17. 04:24:22

@Sebastian Knight: @Disznóvári:

A történelmi film egy klasszikus filmzsáner. Konkrét történelmi eseményt vagy eseménysort, adott történelmi személyek életét vagy egy életszakaszát dolgozza fel (ilyen például a Spartacus, (az itt, fentebb is emlegetett) Ítélet, a Tűzzel-vassal, A halál ötven órája, JFK stb.). A hangsúly mindig a cselekményeken van, ezek a filmek igen mozgalmasak, eseménydúsak, a belső történéseket, motivációkat, ha érinti is a narratíva, azokat (cselekményesen) illusztrálja. A kommentsorban is ilyen jellegű filmötletekkel álltak elő a kommentelek, mert (számukra is) ez a (jól ismert) történelmi film-zsáner.

A Saul fia, nyilván, nem ilyen film. Ugyanúgy nem történelmi film, mint egy Antigoné vagy III. Richárd filmadaptáció (pedig azoknak is van "történelmi idejük") vagy a Gyöngyössy Imre-féle Jób lázadása, az első magyar holokausztfilm (amit szintén Oscarra jelöltek:-)).

annamanna 2016.01.17. 04:25:18

www.origo.hu/itthon/20151124-kemkedes-maxi-gulag-fogoly-avo-szovjet-borton-fegyhaz-hirszerzes-urilany.html
Ez is például olyan sztori, ami megfilmesítés után kiált. (Bár Sára Sándor már csinált a témáról egy dokumentumfilmet, a cikkben meg is említik).

@hoplita: Egyrészt így fogalmaztam: "Szerintem nem csak katonák adhatnak jó példát." Tehát nem CSAK katonák.
Másrészt pont egy katonai sztorit emeltem ki, mint amiről a leginkább jó lenne filmet csinálni. Természetesen a Don-kanyarról, vagy Budapest ostromáról is jó lenne, mert az még nagyon sok család számára eleven emlék, és mindenki tiszteli azokat az elődeit, akik harcokban estek el (vagy épp túlélték a háborút).

Ugyanakkor az is igaz, hogy én például azért tudok kopácsolni a klavin, mert a török időben a krími tatár katonák elől az elődeim el tudtak bújni a mocsaras nádasban. Kinek adjam meg a tiszteletet? Nem hadsereg mentette meg őket, hanem a mocsár. (Nem árt tudni, hogy a hódoltság alatt konkrétan nem is a törökök irtották intenzíven a magyar lakosságot, hanem a segédcsapataikként funkcionáló krími tatárok).

És amíg az egyik oldal tiszteli a maga katonáit, a másik oldal már korántsem látja őket tiszteletreméltónak. Például a 20. sz-ban volt olyan családtagom, akit a tiszteletreméltó román katonák lőttek le, miközben épp füvet szedett a kacsáinak.
Aztán volt, akit a tiszteletreméltó orosz katonák lőttek le. Nyilván én nem tudok hősként tekinteni a románokra, oroszokra stb; de a saját hazájukban ezeket az embereket mind hősökként ünneplik. Egyik ország sem mondja a saját hadseregére, hogy címeres gazemberek. Az ellenséges országban már ugyanezek az emberek haramiák, akik civileket gyilkolnak, lopnak, nőket erőszakolnak stb.

A katonákat leginkább talán azért tisztelik, mert normális körülmények között senki sem szeretné végigcsinálni azt, amit ők vállalnak.
De akkor mondok mást - te mennyire adod meg a tiszteletet a munkahelyeden a takarítónőknek? Nagyjából biztos vagyok benne, hogy nem szívesen csinálnád azt, amit ők. És így tovább. Rengeteg feladat van, amire az ember azt mondja, pfu, de jó, hogy nem nekem kell csinálnom. Aztán mégsem ezek az emberek örvendenek általános közmegbecsülésnek, hanem olyanok, akikkel sokan szívesen cserélnének. Akkor hogy is van ez? Ha a katonát tisztelet illeti azért, mert olyasmit csinál, amit más nem szívesen vállal, a takarítónőt, az ápolónőt vagy a veszélyes munkahelyen dolgozó melóst miért nem illeti meg ugyanez a tisztelet?

Történelmi film témájaként itt leginkább uralkodók, hadvezérek merültek fel. Azé a tisztesség, akié a hatalom. Az emberek sokszor a papokat tisztelik, az Istent nem; felfelé nyalnak, lefelé taposnak; abban bíznak, ami a romlásukra van, és azt vetik meg, ami megmenthetné őket.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.17. 10:32:35

ttp://bbjnick.blog.hu/2016/01/17/az_elso_holokauszt-temaja_oscar-dijra_jelolt_magyar_film

maroz 2016.01.17. 13:42:34

@bbjnick: Olvasom az interjúban:

“100 éve a csőcselék definiálja a modern kor történelmét. Itt vannak, köztünk élnek. A mi dolgunk is, hogy visszaszorítsuk őket. Eddig nem sikerült, nem vagyok túl optimista.”

Tehát ma van a "mi", akik a jók és van a "csőcselék", ők a rosszak, de ha visszaszorítja őket a "mi" akkor jó lesz. Ezeknek ennyi eszük van, de ettől még ők magyarázzák. 1983-ban ki is volt az ellenség? Az imppprilisták egészen biztosan, na, ezt mára lecseréltük a csőcselékre. Mi vagyunk a hibásak, hinaus mit uns!

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.17. 14:02:28

@annamanna: De akkor végül is miért nem ostromolták meg Bécset?

2016.01.17. 15:08:15

@maroz:

lehet hogy csak magyarországra gondolt.
horthy-szálasi, rákosi-kádár, majd a megújult jobboldal, fidesz/jobbik.
igen ellenszenves megjegyzés, de ha hazánkra vonatkoztatta, azért valami van benne, ha nem is ilyen leegyszerűsített a valóság...

maroz 2016.01.17. 15:33:35

@WiteNoir:Egy kalap szar, az van benne.

Ugyanaz a ballibsi gyakorlat: "mi" mondjuk meg hogyan kell helyesen ertelmezni, es aki nem ert velunk egyet az nem mas velemenyen van, akivel vitatkozni kene, hanem az csocselek. Elitizmus, a neolib nyugati fajtabol. Ongyilkos strategia, de hat ha ok igy szeretnek leszallni a biciklirol akkor tenyleg jobb, ha kussolok.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.17. 15:41:46

@bbjnick: "a Saul fia-hájp kapcsán, senkiben nem szólal(t) meg a becsület, hogy megemlítse"

a @Sebastian Knight: által linkelt cikk harmadik bekezdése:
"a Jób lázadásában Jóbot csak a csendőrök általi elhurcolásáig, a Klein úrban Robert Kleint csak a Vélodrome d’Hiver-ből való deportálásáig követhetjük"

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.17. 16:09:21

@WiteNoir: @maroz:

Mókás! Én úgy tudom, hogy Nemes Jeles végigkalapozta a Világ Felvilágosultabb Felét, hogy pénzt kapjon az önmegvalósítására és mindenütt elhajtották, mint a piaci legyet, egyedül a magyar csőcselék adóforintjaiból kapott háromszáz milliót, hogy "kiteljesíthesse géniuszát"; még szmoking bérleti díját is mi fizetjük, amiben Hollywoodban partizik remekművének lobbizva.

Úgyhogy, bekaphatja a csőcselék összes f_szát, bő nyállal, keresztbe'!

Ad Dio 2016.01.17. 16:13:49

A hősfilmeknek szerintem pillanatnyilag nincs igazi közönsége. Viszont SZUPER történelmi filmet lehetne csinálni "békaperspektívából". 3-4 klassz karakter elhelyezve a történelmi Magyarország színpadán. Olyanok, akik nem irányítják, pusztán elszenvedik, jobb esetben megélik a történelmet. Nem kell nevelnie egy történelmi filmnek (sem). Elég ha hiteles, pontos, átélhető és persze humoros és izgalmas.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2016.01.17. 16:17:26

@Disznóvári:

Beszélni magyar? Érteni szöveg?

"A Saul fia c. film Oscar-jelölése körül kialakult ájult eufória kapcsán csak csöndben jegyeznénk meg"

A Saul fia Oscar-jelölése kapcsán hol emlegették a Jób lázadása jelölését?

maroz 2016.01.17. 16:26:25

@bbjnick: Ennél sokkal rosszabb az, hogy pont az ilyen elitista, a népet leszaró, tahó csőcseléknek tartó, de valójában eltartott rétegek miatt baszódik gyakran szét a világ. Hol balról jobbra, hol jobbról balra, de a vége mindig az, hogy a nép a hibás.

De olyant, hogy az elit önérzetes utálattal visszaadná azt, amit a néptől kapott és soha többé egy fillért sem fogadna el tőle még nem láttam. Csőcselék, de azért tartson el. Remélem egyszer csak rábasznak ezek is erre, és tán még én is megérem...

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.17. 16:49:12

@bbjnick: Szerinted a @Sebastian Knight: által linkelt cikk nem a "Saul fia-hájp" kapcsán született? Fogalmazz pontosabban, ah ezt akarod mondani.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.01.17. 18:01:53

összefoglalnám: aki ezt a holoszart megnézi, az hülye.

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.18. 08:42:57

KERESD A RABBIT
új applikáció iPhone-ra

...engem egyébként a Saul fia leginkább egy számítógépes játékra emlékeztet. Talán azért lehet 2015-ben sikere egy ilyen nem túl közönségbarát filmnek, mert a közönség egy része a számítógépes játékok révén már megszokta ezt az "elbeszélésmódot".

rámenős 2016.01.18. 10:20:02

@Gudzilla: Egyetértek.
Az utóbbi 20 év legjobb történelmi könyve volt. Mind a hét. Kicsit érződött ugyan a pénz szaga, de ezt egy jó forgatókönyv író át tudná hidalni.
Nekem kedvencem Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél című könyve. Ez nem is kerülne sokba. Ráadásul hiteles is.
A Zrínyieket sem említettétek.

annamanna 2016.01.21. 06:44:38

@Ad Dio: A Tizedes és a többiek is hősfilm, és nevel, annak ellenére, hogy békaperspektívából látja a háborút, és még vicces is. De a Tizedes józan paraszti hozzáállása igen figyelemreméltó és példaértékű.

A Trónok harcát nem láttam, de ez érdekes cikk róla: mediavadasz.info/atkozott-tronok-kisstilu-harca/
Persze az nem történelmi film, de feljebb meg lett említve példaként.
És minden film nevel. Minden reklám nevel. Minden megünnepelt történelmi esemény nevel. Ha lázadásra, keserűségre, kishitűségre, zabolátlanságra, fegyelmezetlenségre, akkor arra.

@A megvalósult amerikai ólom..: megpróbáltam kicsit utánaolvasni, úgyhogy ha sikerül, majd hosszabban válaszolok.

annamanna 2016.01.21. 07:42:38

@Robinzon Kurzor: ja, olvastam, hogy Vajna Timi máris szereplőket keres nepszava.hu/cikk/1082948-vajna-timi-a-siker-utjan---bordelyba-keres-szereploket

Én pedig máris linkelek neked korabeli bordélyról készült képeket, csakhogy összevethesd a filmet a valósággal: maimanohaz.blog.hu/2013/03/17/brassa_prostitualtak_1932

annamanna 2016.02.29. 02:39:20

Sajnálom, hogy a Lovasíjász nem vitte át a Mandiner blog ingerküszöbét, így csak itt jegyzem meg, hogy eszméletlenül jó lett. A mozi, ahol láttam, olyan zsúfolásig tömve volt, hogy örültem, hogy kaptam rá jegyet. Azt hittem, csak páran fognak lézengeni a vetítésen, ehhez képest több nézője volt, mint a karácsonykor a Star wars-nak. A film végét pedig megtapsolták, ilyet se hallottam még.
A Lovasíjász leginkább edzőként, pedagógusként mutatja be Kassait. A két órás film több mint fele a tanítványaival való kapcsolatáról szól. Milyen edzéseket tart, hogyan vizsgáztat, kik és mit tanulnak tőle. Valóban nem a személyes életútjára koncentrál, inkább iskolateremtőként mutatja be - amit csinál, azt másoknak is lehet követni.
Ebben aztán végképp nincs magyar narancs szindróma, ami kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Kassai világszínvonal, minden valódi, amit csinál, nem blöfföl, nem az urambátyám világ része, nála csak a teljesítmény számít.
És hogy a film (vagy Kassai) tényleg képes hatni emberekre, azt még az index lehúzó kritikája is elismeri: "Amikor vége lett a tréningvideó 118 percének, legszívesebben kocogni lett volna kedvem egy erdőben." index.hu/kultur/cinematrix/2016/01/23/a_magyarok_nyilaitol_meg_a_lovasijasztol_mentsenek_meg_minket/

tevevanegypupu 2016.02.29. 13:28:48

@annamanna:

Nagyon jó film, Kassai zseni..nagyon sokat ártott a filmnek, hogy Duró Dóra ajánlotta, nem kellett volna.Semmi olyan nincs a történetben, Kassai életében, amit normális, józan gondolkodás ember ellenezhetne. Ha valamilyen érzelmet kelt - azon kívül, hogy csak csodálni lehet - az egy kis irigység, hogy valaki ennyire, ilyen intenzitással és sikerrel élheti azt az életet amit kamasz fejjel elképzelt..és ezt még másoknak is átadhatja. Nem csodálom, hogy külföldről is jönnek hozzá és az iskolája már nemzetközi hírű.

annamanna 2016.03.03. 04:00:38

@tevevanegypupu: Hát nem tudom, engem nem riasztott el Dúró Dóra ajánlása, persze valószínűleg semmi sem riasztott volna el, mindenképpen meg akartam nézni a Lovasíjászt, és nagyon örülök, hogy láttam.

"Kassai zseni..." - ez nem is jutott eszembe :) pedig elég ésszerű magyarázat, valószínűleg intj típusú ( www.16personalities.com/hu/az-intj-szem%C3%A9lyis%C3%A9g )

"Ha valamilyen érzelmet kelt - azon kívül, hogy csak csodálni lehet - az egy kis irigység" - bennem inkább az keltett kissé kellemetlen érzést, hogy mennyire sokat követel, elég maximalista.
Mivel a számára fontos dolgok (lovasíjászat, ősök tisztelete, hun származástudat) tőlem nagyon távol állnak, így arra gondoltam, hogy micsoda szenvedés lenne bármit is komolyan venni abból, amit elvár (mivel a film nagy részében oktatóként jelent meg). Nem tudnék a tanítványa lenni, nem tudnék alárendelődni neki, mert nem tudok azonosulni a céljaival, abszolút nem érdekel a lovasíjászat.
Általánosságban véve nagyon szimpatikus a maximalista, elkötelezett, fanatikus hozzáállása, csak pont ahhoz az irányhoz, ami neki mindent jelent, nekem semmi közöm.
Az elszántsága és kreativitása viszont példaértékű, ezt szívesen eltanulnám tőle.
Arra gondoltam, ha valaki szeretné megérteni, hogyan lehetséges, hogy Isten egyszerre kegyelmező és szigorúan követelő, hogyan függ össze a feltétlen szeretet az ítélettel, az nézze meg ezt a filmet.
Már eleve az a sokat idézett bibliai mondat, hogy: "A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben." (1Jn 4,18) a Lovasíjászból tökéletesen megérthető, már az első három percből, amikor Kassai a bölény megszelídítéséről beszél. Az ugyanis, hogy ő szereti a bölényt, nyilván azt jelenti, hogy nem fél tőle. Akkor sem, ha az meg akarja ölni.
Persze magának a lovasíjászatnak a szeretete is azt jelenti, hogy nem fél tőle, azaz nem fél a kihívásoktól.
Ergo, ha valaki szeretné megérteni, milyen is a bibliai Isten jelleme, annak ajánlom, hogy nézze meg a Lovasíjászt. Nem bálványozni akarom Kassait, sőt remélem, hogy a személyét övező rajongás nem veszi el a józan eszét, és nem válik pökhendi majommá. De perpill nagyon is példaértékűen tudja bemutatni, hogy körülbelül milyen lehet egy biblikus jellem (bár a Bibliát ő valószínűleg nem veszi túl komolyan).

Az állatokkal való nagyon jó kapcsolatán túl megdöbbentő a tanítványaival való nyugodt, fegyelmezett viszonya, amivel az állami gondozott cigánygyerekből is kihozza a legjobbat. Általában a fegyelmezettsége, rendezettsége, hatékonysága, és ezzel együtt a kreativitása egészen elképesztő, talán csak a legnagyobb művészek képesek ezt a két tulajdonságot összeegyeztetni, mert valaki vagy fegyelmezett, de sótlanul merev, vagy kreatív, de totál fegyelmezetlen.

És az is döbbenetes, hogy a semmiből hozott létre egészen elképesztő anyagi és szellemi értéket.
Ilyen szempontból nekem még Böjte Csaba és Lukács Ernő ( www.hetek.hu/interju/201102/lukacs_erno_egy_igazi_anticeleb ) jutnak eszembe, akik szintén a semmiből teremtettek hatalmas értékeket.
Mindhármukra igaz az a filmben is elhangzott bölcsesség, hogy az értékek akkor maradnak meg, ha megosztjuk őket másokkal (ezt a kanadai indián mondta a film vége felé). Ha magunknak tartjuk meg, elveszik a kultúra; ha megosztjuk másokkal, akkor megmarad.
Ezek a férfiak bármilyen ellenszélben képesek voltak gyarapodni. És az jellemzi őket, hogy nem mások kihasználásával harácsolták össze azt, amijük lett, hanem mások segítésével, mások erősítésével haladtak előre. És valahogy semmi sem teszi őket tönkre, ez igazán bámulatos.

tevevanegypupu 2016.03.03. 08:19:51

@annamanna:

A mérhetetlen nyugalom és energia nyűgözött le, ami minden mozdulatából árad, és természetesen az a birodalom is, amit kiépített, a mód, ahogy emberekkel és állatokkal foglalkozik. A pedagógiai érzék, ahogy bánni tud mindenkivel, a szigorúsága, a humora.. az ,ahogy a fegyelmet és másoktól is a tökéletességet követeli..ami ellen senki nem tiltakozik, sőt mindent megtesznek azért, hogy elismerését kiérdemeljék. Nagyon jó, hogy Kassai ezt a varázserőt amit kapott jóra használja, mert elképzelni sem jó, ha esetleg valamiféle manipulációra vagy rosszra próbálná..Nagyon valószínű, hogy követnék arra is..Nem azért kell ezt a filmet megnézni, hogy valaki utánozni próbálja, hanem csak azért, hogy lássa mindenki, ha nem is ilyen csodálatos módon, de ha nagyon akarják, akkor valamilyen szintig biztos el tudja érni bárki azt, amit szeretne. A múltban sem élt mindenki így, de a természet közelségében azért mégis sok mindent megtanulhat az ember, és talán egészségesebben és lelkileg biztosabban létezhet..Szóval én is kötelezővé tenném iskolákban a vetítését..Hallgassa és nézze is meg minden fiatal.

Tehéntőgy 2016.03.03. 09:09:03

@annamanna: Nem bölény. Bivaly.
(Nem mindegy, mert a bölény vadállat, a bivaly meg nem, hanem a vad vízibivaly háziasított formája. Ettől még a bivaly sem veszélytelen jószág, de egy felnőtt bölényt senki nem fog a lapockái között vakargatni, Kassai sem, mert nagyjából a grizzlymedve szeretgetésével egyenértékű a dolog.)

tevevanegypupu 2016.03.03. 12:09:58

@hívőlélek:

Nem, nem volt mindig a hatalom kegyence..Elég gyakran rakosgatták ide-oda, egyre lejjebb, de szükség volt rá, mert általában - már amennyire egy vezető mszmp-st szeretni lehet - kedvelték a proletárdiktatúrában az emberek. És kétségtelen, hogy mikor kimondta 1956-ról, hogy az népfelkelés volt, még ha meg is várta, hogy Grósz éppen Moszkvában legyen eligazításon, ez akkor is nagy bátorság volt. Az ávh működött (ahogy most is) és egész könnyedén történhetett volna vele baleset.Ugyan Elbert Jánosnál magasabb tisztséget viselt, de esetleg fulladhatott volna Pozsgai is öt centis vízbe a Balatonon..Aki akkoriban mondott valami veszélyeset vagy szokatlant, az bizony veszélyben is volt.

tevevanegypupu 2016.03.03. 12:15:25

@maroz:

Horthynak mikor kormányzó lett, 955 hold földje volt. Mikor leváltották és elfogták, akkor is pontosan 955 hold földje volt. Egyetlen politikust lenne jó mondani, aki 25 év hatalom - és valódi hatalom!! - után csak annyival távozik mint amivel jött.

2016.03.03. 12:59:27

@tevevanegypupu:

Pozsgait az asszonyok szerették.

tevevanegypupu 2016.03.03. 14:35:32

@260:

Tényleg? Hát a Hazafias Népfrontnál volt elég..

2016.03.03. 14:49:45

@tevevanegypupu:

házinyúlra nem lövünk

tevevanegypupu 2016.03.03. 14:57:04

@260:

Nem a fenét. Ugyan hova lövöldözzenek máshova, mindenki dolgozik reggeltől estig.

2016.03.03. 15:17:19

@tevevanegypupu:

>>....mindenki dolgozik reggeltől estig.
Az csak a mostani populizmusban van.
A kommiknak több eszük volt, 9-11-ig készvolt az aznapi 107%, aztán kikérő. Nem volt mobil, sem kamera, a taxis diszkréten felejtett, a bárokban nem nézett senki az arcodba, nem volt pletykaújság, kiváncsi tekintetek.

tevevanegypupu 2016.03.03. 15:44:54

@260:

Ez kétségtelen, volt viszont az elvtársi felügyelet meg a szocialista erkölcs..senki annyi kommunistát nem próbált tönkretenni mint maguk a kommunisták.

maroz 2016.03.03. 16:05:50

@tevevanegypupu: Hehe, hirtelen beugrott egy másik híres vezetőnk képe is, amint hokedlin ülve bádoglábosból kanalazza a grízes tésztát a rózsadombi államiban, és lehet, hogy én vagyok tájékozatlan, de Kádárról sem hallottam semmi olyasmit, hogy a vagyonát gyarapította volna, ezzel szemben a beosztottai amint a nyolcvanas évek derekától erre lehetőséget kaptak annál inkább.

Attól tartok, hogy ma a konzervatívok túlságosan is belekényelmesedtek abba a klasszikus formulába, hogy a vezető és a vezetett valamiféle racionális relációban áll egymással, és a ráció iránya a minél nagyobb közös jólét. Valami olyasmit hisznek, hogy az egyénnek van komoly sors- netán történelemformáló jelentősége és emiatt túlértékelik az egyén szerepét a struktúrákkal szemben. Hiba. Ma különösen, hiszen ma kevesebb a szuverenitásunk, mint a szovjet dominanciájú időkben. Tudom, ezen sokan felkapják a fejüket, és reflexből elvetik, de érdemes utánagondolni. Ma a globális struktúra miatt van az mifelénk, hogy a közöst le kell rabolni, és hiába állna az ország élére (mintha lenne érdemi hatalma, ugye) egy Terézanya moralitású vezető, két perc alatt elfogyasztanák reggelire és menne minden tovább úgy, ahogyan eddig, mert csak úgy lehet ebben a struktúrában, másként nem.

maroz 2016.03.03. 16:11:57

@tevevanegypupu: Viszont nehéz találni az elmúlt hetven évünkből hithűbb, az elveihez konzekvensen ragaszkodó olyan embert, aki ne kommunista lett volna. Tudom, sorolni tudnál ellenpéldákat, de vedd figyelembe, hogy azok zömmel az elit tagjai voltak, míg a szopóágra került kommunisták többnyire egyszerű melósok. Kicsit igazságtalannak érzem ebből a szempontból a történelmi emlékezetet, mert egy kalap alá veszi azokat, akik a kommunizmusban konzekvensen hittek és pont ezért érte őket sokszor súlyos atrocitás a kommunizmus nevében totalitárius rendszereket működtető hatalmi szereplők részéről azokkal, akik a kommunisták által is elbaszottnak tartott rendszereket működtették.

Ajánlott olvasmány:

moly.hu/konyvek/csalog-zsolt-borton-volt-a-hazam

2016.03.03. 16:37:23

@tevevanegypupu:

Megpróbálom a szocialista erkölcsöt egy szóban:

mértékkel

tevevanegypupu 2016.03.03. 23:10:19

@260:

...és: homoszexuálisok kíméljenek.

tevevanegypupu 2016.03.03. 23:12:23

@260:

..mert őket kíméletlenül kirúgták és tönkretették, megalázták..tulajdonképpeni bizonyíték nélkül, csak mert nem tetszettek valamiért.

tevevanegypupu 2016.03.03. 23:21:21

@maroz:

Szegény Csalog Zsolt..tőle a Csendet akarok-ot olvastam. Persze nagyon sok igazi kommunista volt, akik a rendszernek köszönhettek mindent. És elég sokat is kaptak a rendszertől, ezt senki nem vonhatja kétségbe. De kölcsönökből meg a kölcsönök kölcsönéből. Szóval jól be is csapták őket. A kormány, a párt, a szovjetek, a sok szélhámos marxista-leninista filozófus, bolsevik..

annamanna 2016.03.04. 01:21:24

@Tehéntőgy: á, kösz, nem jegyeztem meg, csak azt láttam, hogy jó nagy :) Kicsit utánanéztem, egészen érdekes jószág, kár, hogy ennyire kiszorult a tenyésztésből.

maroz 2016.03.04. 06:05:42

@tevevanegypupu: Be, durván. Bár annyira, amennyire a neoliberalizmus becsapta, nos, annyira azért mégsem.

Végső soron ha csak szigorúan a helyzetet nézzük az ugyanaz, mint akkor, amikor a kommunizmus, mint utópia igen erősen elterjedhetett. Ma is az van, hogy egyre több ember él olyan élethelyzetekben, amelyekből egy, a kommunizmushoz hasonló utópia hihetőnek, kedvelhetőnek tűnik. Az alap sajnos ugyanaz: szélsőségesen igazságtalan elosztás, ami miatt hatalmas rétegek esnek ki a hatalomból és válnak leginkább párhuzamossá a rendszerrel. Az ilyen kötődés nélküli létezés pedig igen jó táptalaja a mindenféle utópiáknak.

tevevanegypupu 2016.03.04. 08:32:52

@maroz:

Érdekes egyébként, hogy milyen sokan bíznak még a neoliberalistákban annak ellenére, hogy kirobbantottak olyan világválságot ami elindított egy harmadik világháborút - mert hogy az már folyik - és tönkretett, legyilkolt, otthonától megfosztott milliókat. Nálunk is még mindig vannak akik Gyurcsányban bíznak annak ellenére, hogy világosan és érthetően elmondta, hogy nem értenek semmihez, fogalmuk nincs arról válsághelyzetben mit kell csinálni azon kívül, hogy azt nagyszerűen értették, nekik maguknak hogyan lehet meggazdagodni. Az ország lakossága viszont elszegényedett, a tömeg szegényes, ápolatlan, szinte minden (nem sok) pénzét élelemre költi, mintha rettegne attól (talán jogosan is), hogy nemsokára majd nem lesz mit enni..Megtanultuk, hogy a polgári életforma megfizethetetlen, annak ellenére, hogy mindig jó példával járt elől mértékletességével. Nem hiszem, hogy Orbánék tudják a megoldást, de mások sem nagyon.

2016.03.04. 08:44:17

@tevevanegypupu:

kálvintértől a szentistvánparkig szabad zóna

Reklámozva tényleg nem volt, de hogy üldözték volna?, inkább az emberek zártak össze ellenük, nem volt divat a más-ság.

maroz 2016.03.04. 09:40:42

@tevevanegypupu: Nincs megoldás, ez a megoldás. Csak ugye a modernitás kora óta ezt nem szabad kimondani, mert a modernitás arról szól, hogy istenke sutty!!!, repült és mi lettünk a mindenható.

És tudod mi a borzasztó? Hogy részben tényleg. Rendelkezünk egy istenség gonosz felének a képességeivel, tudunk pusztítani, de nem tudunk teremteni és pláne nem tudunk nemgonosznak lenni. Nemgonosznak, minimálprogramként, mert azt, hogy jónak haggyukmár.

Én most a technológia és a hatalom összefonódásait vizsgálgatom és keresem az utalásokat a régebbi gondolkodók írásaiban arra, hogy mit sejtettek meg ők mindebből a maguk korában. C. Wright Mills az ötvenes évek Amerikájában ezt írta:

"A nyugati társadalom történetének legfelületesebb vizsgálatából is megláthatjuk, hogy a döntést hozók hatalmának mindenek felett a technikai lehetőségek s az adott társadalomban érvényesülő hatalom, erőszak és szervezés eszközeinek milyensége szab korlátokat."

Tehát nem a morál, nem a klasszikus értelemben vett társadalom (többé-kevésbé független egyének érdekközössége) korlátozza a hatalmat, hanem a technológia. Annak a segítségével uralkodik a hegemón, és úgy, hogy a világról való gondolkodást monopolizálja. Naponta meg szoktam nézni az Origót, "szakmai" kihívás: megnézheted te is, a tetejétől mire lejutsz az aljára már tudod is, hogy mit kell gondolj a világról. A bevándorlókról, a szuperszónikus repülőkről, az ideális tarhonyalevesről, kimkardasian bugyogójáról, és arról, hogy milyen nő jár egy befutott, sikeres embernek. Ezekhez lehet igazítani az életcélokat, életakarásokat, és máshoz nem. Ebben rejlik a hegemón hatalma, és ez a hatalom óriási.

Ma egészen egyszerűen nem látszik semmi, ami pozitív értelemben vehető megoldás lenne. Technológiai élménytársadalom vagyunk, a hatalom a technológiában van, amit egy nagyon szűk körű hegemón ural. Sajnos én csak egy lehetséges "megoldást" látok: előbb egy szükségszerű összeomlás, aztán esetleg valami. Esetleg. De persze ilyesmit ma nem illő leírni, ma nem szabad olyant mondani, hogy valaminek nincs megoldása, mert akkor megrendül a hitünk a saját mindenhatóságunkban. Tisztelet persze a kivételnek:

"Az értelmiségi szerep járhat érzelmileg elviselhetetlen eredménnyel, mert olykor úgy kell megoldani egy-egy problémát, hogy rámutatunk: nincs megoldása."

Umberto Eco

tevevanegypupu 2016.03.05. 00:21:37

@maroz:

De hát amióta világ a világ ez mindig úgy volt. Jött valami új technológia, bunkósbot helyett valami kő, aztán vas, aztán szövőgép, aztán gőzmozdony, aztán..stb..stb..Akinek a kezében volt ez az új technológia, az mozgatta a világot, csak mindig más részéről a világnak. De mozgatta a nyers erő is, a fanatizmus, rombolási ösztön, ami persze nem zárja ki a technológiát. Aztán valami megsemmisült és született valami új. És a világ haladt tovább a maga útján, mindig azt hitték a végzet felé, de nem..feltámadt. Lehet, hogy most éppen olyan pechesek vagyunk, hogy egy fordulópontban kell élnünk..

tevevanegypupu 2016.03.05. 00:28:09

@260:

A mi városunkban anno a nyomda igazgatóját és egy újságírót dobtak ki ezért..elég volt, hogy pár nyomdászfiú, akik egyébként utálták a két pasast (a nyomdaigazgató tényleg elég ocsmány pártelvtárs volt, szegény újságíró meg echte zsidó) ezt mondták róluk. Amíg az ügy ki nem robbant senkinek eszébe nem jutott, de abban a pillanatban szinte mindenkinek volt gyanús története, hogy már régebben is észrevette.

maroz 2016.03.05. 06:15:22

@tevevanegypupu: Igen, de azt kéne felismerni, hogy ez a mostani eset más, mint az összes eddigi. Most már nincs felső korlát, a technológia ártó potenciálja immáron elérte az önpusztító szintet. Eddig ilyesmi nem volt, eddig mindig sikerült egyúttal külső erőforrásokat is bevonni, így a centrumországokban fenntartható volt egy technológiai jólét, és most az az újszerű, hogy már nincs több új külső erőforrás. Ez most egy olyan bulika lesz, amilyent még nem láttunk soha. Atomvillanás jobbról, jól nézzék meg, mert ilyent nem sűrűn fognak látni.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2018.06.18. 08:54:02

Éppen Budapest promója zajlik Franciaországban ezzel a filmmel:

www.youtube.com/watch?v=Q3-Gxe_6JOQ

Olyan helynek mutatják be, ahol meg lehet csinálni olyasmiket, amelyek Franciaországban bűncselekmények lennének.

Olcsó hely, ahol bármi megtörténhet, ez az üzenet.