Kommentszűrés
’15 dec
24
17:31

Minden, ami karácsony!

Írta: Redakció

karacsony1.jpg

karacsony2.jpg

karacsony3.jpg

Boldog karácsonyt kíván Kevin, Piedone, McClane, George, Mariah, Bridget, az Igazából Szerelem összes karaktere, Bach és Beethoven, és végül és elsősorban Gáspár, Menyhért, Boldizsár, s főleg Jézus, Mária, Szent József minden kedves olvasónknak!

Béke veletek! És kapcsoljátok ki.

Mandiner szerk.

Címkék: karácsony

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr288196126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

huKKK 2015.12.25. 10:36:40

Boldog karácsonyt!

Imrebá 2015.12.27. 01:03:12

"Bud Spencer, született Carlo Pedersoli (Nápoly, 1929. október 31. –) "

Imrebá 2015.12.31. 22:40:49

"Walter Bruce Willis (Baumholder, Idar-Oberstein, NSZK, 1955. március 19. –) Golden Globe-díjas és Emmy-díjas, német születésű amerikai színész és énekes."

Disznóvári · http://mandiner.blog.hu/2015/12/22/a_kulturharcon_tul_karacsonyi_tunodesek/full_commentlist/1#c28872 2016.01.01. 04:54:05

„Egy szibilla, akit Marozia sorsáról kérdeztek, azt mondta:
– Két várost látok: az egyik a patkányé, a másik a fecskéé.
A jóslatot így értelmezték: Marozia ma olyan város, ahol mindenki ólomlemez csatornacsövecskéken át rohangál, akár a patkányfalkák, amelyek a félelmetesebb patkányok fogai közül kiesett ételmaradékokat tépik ki egymás fogai közül; de már hamarosan kezdődik egy új évszázad, amikor Maroziában mindenki repülni fog, mint a fecskék a nyári égbolton, játékosan szólongatva egymást, megtisztítva a levegőt a szúnyogoktól és muslincáktól.
– Ideje, hogy a patkány évszázada véget érjen, és megkezdődjön a fecskéké – mondták az elszántabbak. És valóban, a zord és fukar patkányuralom alatt már a kevésbé szem előtt levő emberek között érezni lehetett, hogy érlelődik a fecskék lendülete, amint áttetsző levegőt farkuk gyors lökésével megcélozzák, és szárnyuk pengéjével megrajzolják az egyre szélesedő láthatár körvonalait.
Évek múlva tértem vissza Maroziába; a szibilla jóslatát már jó ideje megvalósultnak tekintik; a múlt évszázadot eltemették; az új a fénykorát éli. A város valóban megváltozott, talán a javára. De a szárnyak, amelyeket mindenfelé láttam, bizalmatlan ernyőké, amelyek alatt súlyos pillák verdesnek; van, aki azt hiszi, hogy repül, de jó, ha denevérszárnyhoz hasonló köntösét meglengetve épp csak felemelkedik kissé a földtől.
(…)
Tévedett a jóslat? Nem bizonyos. Én így értelmezem: Marozia két városból áll: a patkányéból és a fecskééből; mindkettő változik az időben, de nem változik a kapcsolatuk: a második az, amely kiszabadulni készül az első börtönéből.”
Italo Calvino

----

BUÉK!