Kommentszűrés
’15 nov
30
12:01

Valtaoja: Csak tudásra van szükségünk a félelmeink ellen

Írta: Redakció

esko_valtaoja.jpg

Készíthető még befogadható összefoglalás, leltár, kézikönyv az emberiség összegyűlt tudásáról a 21. században? Esko Valtaoja finn csillagász, a Mindentudó kézikönyv szerzője szerint igen. Sőt, szerinte ma minden korábbinál nagyobb szükség van az alapvető ismeretekre, a világról alkotott realista képre – és ezt a képet az áltudományok mai káoszában nekünk kellene naponta megosztanunk az embertársainkkal. Interjúnk

„Elképzelhető-e a tudás a mindentudás kísértése nélkül?

Leonardo da Vinci korában még merőben más volt a helyzet. A mindentudás akkor még a kor embere számára valóságosan megközelíthető volt. Ma azonban a – nevezzük így – szélesebb körű tájékozottság eléréséhez a tudományok témaköreiben az alapvető tájékozottságra, humán és természettudományos műveltségre van – volna – szükség. Tehát az alapvető kérdésekkel illene elsősorban tisztában lennünk. Nevezhetjük ezt akár alapműveltségnek is.

És mi a mérce, hogyan kellene megszervezni a tudományos tájékozódásunk alapjait, kíváncsiságunk észszerű irányait az ismeretlen világban? 

A kíváncsiság a kulcs. A kíváncsiság pedig szenvedély. Mindig rengeteget olvastam és mindig újabb témák keltették fel az érdeklődésemet a világ, a nagy kérdések iránt. Otthon van egy hatezer kötetes könyvtáram, de az is csak arra szolgált és szolgál elsősorban, hogy azon túl is kíváncsiskodjak. Most is, hogy ideutaztam Magyarországra, rádöbbentem, hogy nem ismerem a magyar történelmet, csak az Osztrák-Magyar Monarchia történelmével volt eddig módom foglalkozni, tehát ebben is illene elmélyülnöm. Mert más a Habsburgok történelme és más a magyaroké. Mivel csillagász az eredeti hivatásom, mindig a teljes, nagy kép az, ami vonz. Jobban szeretem a jelenségeket józan távlatból érzékelni. Tehát amikor olvasok is, nem az apró részleteket próbálom meg rögzíteni, hanem a nagy összefüggéseket szeretném szintetizálni. Mert csak ezek az információk lesznek hasznosak akkor, amikor végül leülepednek.

Nyerésre áll-e a tudományos ismeretterjesztés a népszerűségéért folytatott küzdelemben a bulvárkiadványok áltudományos dömpingjével szemben?

Azért kezdtem el írni, mert nagyon bosszantott, hogy a könyvpiacon milyen sok áltudományos publikáció lát napvilágot. Viszonylag későn, már ötvenéves koromban jelent meg az első könyvem. Érett fejjel az volt a vezéreszmém, hogy megírjam azt, ahogyan valóban működik a világ, mik az élet esélyei akár a Marson és hasonló témákat. Persze én is úgy érzem, hogy a tudományos ismeretterjesztés sosem fogja megnyerni a mennyiségi csatát az áltudományokkal szemben, mert az emberek szeretnek különös, furcsa dolgokat elhinni. Ma is sokan vélik például, hogy Sztálin jó ember volt. Egyetlen esélyünk a szakmánkban az volna, hogy jó könyveket írjunk, tudományos elveket, világos gondolatokat terjesszünk... Az viszont nem volna jó stratégia, ha arról akarnánk az embereket meggyőzni, hogy az ő véleményük maga a bugyutaság. Az ismeretterjesztés nem a minden áron való meggyőzés agressziója kellene, hogy legyen, hanem a gondolatok szelíd felkínálása. Az áltudományos jegyzetek mindig agresszívabb stílust alkalmaznak. Mi nem. Elég, ha az olvasók elfogadják, hogy a mi véleményünk más, mint esetleg az övék és elolvassák az írásainkat.”

Gágyor Péter interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú kultúra történelem tudomány társadalom tudás Esko Valtaoja Gágyor Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr778126968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2015.11.30. 16:04:15

Vejnemöjnen bazmeg, oszt 14 éves lányod van-e?