Az európaiak legnagyobb problémája az identitásvesztés: Európában ma már senki nem akar meghalni semmiért, miközben öngyilkos merénylők jönnek velünk szembe – mondta Schmidt Mária a Magyar Írószövetség KultúrRing című vitasorozatának legutóbbi estjén, ahol Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójával vitatkozott a migráció kulturális hatásairól.
Kozma Imre azzal nyitott: a cselekvő szeretet gyakorlásakor – Afganisztánban, Kenyában, Szíriában, ahol megismerkedett az iszlám kultúrával – mindig az áradó szeretettel találkozott vallástól, bőrszíntől függetlenül. „Mindig humanitárius szempontok vezérelnek” – tette egyértelművé a menekültügyhöz való viszonyát az irgalmasrendi szerzetes
A történelemben hosszú távon csak a demográfia számít, ez pedig nem sok jót jelent Európának – láttat nem túl biztató jövőképet Schmidt Mária. Elmélete szerint pár hónappal ezelőtt egy „hatalmas demográfiai felesleget indítottak kísérleti útra”. Az út tétje az volt, hogy az érkező tömegek el tudják-e foglalni Európát. „Ennek első nagy hulláma itt, a Keleti pályaudvaron csapódott le. Hetven-nyolcvan emberenként jött a migránsokkal egy vezető. Azt tesztelték, mi történik akkor, ha nem teljesítik az európai rend szabta feltételeket. Nem adnak ujjlenyomatot, nem hajlandóak igazolni magukat. Ennek nem várt következménye lett, hogy Angela Merkel azt mondta, jöhet mindenki hozzánk” – fogalmazott Schmidt.
Kozma Imre és a máltaiak ezzel szemben a Keleti pályaudvaron rekedtekre úgy tekintettek, mint úton lévőkre. Az úton lévő vándor pedig a legkiszolgáltatottabb, hiszen az út során derül ki, hogy mire képes, mit bír elviselni. A szeretetszolgálat ezt tartotta szem előtt, amikor orvosi segítséget nyújtott az átvonulni akaróknak.
Meszleny Zita tudósítását híroldalunkon olvashatják.