Nemzeti Építészetpolitika: tényleg megint kádárista az Orbán-kormány?
2015. november 10. írta: dobray

Nemzeti Építészetpolitika: tényleg megint kádárista az Orbán-kormány?

kos_karoly_ady_szulohaza.jpg

Ismét jöhetnek a Kádár-kockák, az építészek kiakadtak – olvasható a Népszabadság Online cikke azzal kapcsolatban, hogy a Lázár János által meghirdetett Nemzeti Építészetpolitika keretében típustervekből lehet majd építkezni, hogy egy-egy település házai mutassanak valamiféle egységességet, s ne legyenek jellegtelenek sem.

A rossz szájízt az egyszeri antikommunista számára az adja, hogy a magyar települések jellegzetes jellegtelenségét a háború után a katalógusból kiválasztható kockaházak, a Kádár-kockák adták, amelyek eltörölték a korábbi faluképet. Most a kormány megint típusterveket ajánl majd fel, első körben 60-70-et, amelyeket le lehet majd tölteni annak, aki viszonylag olcsón és gyorsan szeretne építkezni. A típustervek a helyi építészeti jellegzetességeket is tükrözni fogják. Mindez nem előzmény nélküli: hogy mi az elképzelés, azt az Orbán-kormány devecseri, kolontári, borsodi, illetve a tiszai árvíz utáni beregi építkezései mutatják.

kolontar1.jpg

Kolontár

Az építészeti szakma általában azon szokott felháborodni, amikor valamit újjáépítenek, felidéznek – itt ugye a régi népi építészet stíluselemei bukkannak majd fel –, hogy az historizál, búsong a múltban, nem tükrözi a kortárs trendeket. A kortárs építészet viszont – leszámítva egy-két példát – a hétköznapi emberek, a felhasználók ízlését nem tükrözi, ahogy a kortárs komolyzene sem. Jó lenne márpedig, ha az építészek egyénieskedései legalábbis nem kerülnének ellentétbe az egységes településképekkel. Ilyenformán pedig a historizálás támogatható. Nem feltétlenül jelenti ez mindennek a pontos utánzását, ami egykoron volt – Gdańskban például egész jól harmonizálnak a régi Hanza-épületekre egyes modern társaik.

p1010226.JPG

Gdańsk: régi és új épületek

p1010252.JPG

Ha hihetek építész és építészhallgató ismerőseimnek, az egyetemen nem sok esztétikát tanulnak, amit pedig követendő példaként mutatnak fel nekik, az a funkcionalista építészet. Jellemző kortünet.

Most azonban érdekes mód nem ez volt a tervekkel szembeni fő érv, hanem az, hogy elveszik a munkát az építészek elől. Ez azonban – mint arra Zsuppán András heti válaszos cikkében rámutat Csanády Pál, a Metszet szaklap főszerkesztője – nem biztos, hogy így van; tekintve, hogy az egyedi építésű háznak a tervezése is félmillió forint, az egyedi, művészi kivitelű házak pedig méregdrágák.

Valamiképp gátat kell vetnünk annak, hogy a jellegzetesen jellegtelen Kádár-kockák után a narancssárga-sárga-rózsaszín színvilágban mozgó, ízléstelen újgazdag épületek legyenek a magyar településkép meghatározó elemei. Ahova pedig érdemes visszanyúlni, az igenis a régi, hagyományos (néphagyományos) építkezés. Persze az ördög a részletekben rejlik: hogy a típusházak tervezői tudnak-e ízlésesen nyúlni mindehhez, és a kivitelezők úgy is valósítják-e meg a terveket, ahogy azok vannak, vagy kispórolnak ezt-azt.

A Orbán-kormányzatok katasztrófák utáni építkezési koncepciói alapvetően szerencsés ötletek, amelyek jól is valósultak meg. Jó érzés végigmenni e települések újjáépített részein. Nyilvánvalóan nem egy száz évvel ezelőtti életmódhoz építkezünk ma, mondjuk háromszobás, tornácos házakkal, de jó lenne rácsatlakozni arra az ízléses, biztonságos keretek közt mozgó, egységes képet nyújtó, de a részletekben eltérést engedő hagyományra, amely a háború előttig jellemezte a népi építészetet. (Sajnos a bevett falusi hozzáállás a régi épületekhez az, hogy mivel régi, ezért a tulajdonos anyagi problémáit tükrözi, minthogy nem tud újat építeni, ezért lebontandó; helyére pedig valami vacak ízléstelenség építendő).

img_1201.JPG

Széki faluház

Jó lenne, ha a hegyvidéki tájakon a hegyvidékre egykoron jellemző építészeti stílus köszönne vissza, az Alföldön pedig az ott honos, és nem csak Hollókőnk lenne (a magyar népi építészet táji tagolódásáról itt lehet olvasni). Elég ránézni Torockóra vagy a szászföldi városkákra Erdélyben, lélegzetelállítóan gyönyörűek még úgy is, hogy egykori fényük már megkopott, és potyog itt-ott a vakolat, de sokat közülük rendesen felújítottak. Persze, előtte ezek helyére még nem épültek blokkok, mint a székelyföldi Balánbányán, ahol elég abszurd építészeti tájképeknek lehetünk szemtanúi, a rendszerváltáskor ugyanis félbemaradt a lakótelepítés.

balanbanya.JPG

De Sepsiszentgyörgyön is vannak nyomai a tömbház-építési láz hirtelen leállásának:

sepsi.JPG

Ne csak a múzeumban tekintsük meg és ne a faluház legyen az utolsó emléke a magyar építészeti örökségnek, hanem használjuk azt fel újra, kreatívan. Lehet, hogy a módszer (típustervek) elsőre emlékeztet a kádárizmusra, de a tartalom épp annak az ellenkezője. Akár még úgy is felfoghatnánk, hogy ez egy kései fricska a kádárizmusnak, ami annak saját módszerét fordítja a Kádár-kockák és a mai, légüres térben megfogalmazódó ízléstelenkedés ellen. Ha a lengyeleknek volt mersze visszaépíteni Varsót (ráadásul a kommunistáknak, persze az ott a nácizmus elleni demonstráció volt), akkor nekünk is lehet merszünk puhább eszközökkel visszanyúlni egykori hagyományainkhoz.

 (A nyitókép: Kós Károly: Ady szülőháza. Az első és a második kép kivételével a többi a szerző felvétele.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr298065600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F. A. Hayek 2015.11.10. 09:58:47

@Szindbad: Nem sikerült megérteni a cikket, ugye?

sztd 2015.11.10. 10:04:17

Az nem igaz - vagy legalábbis durva leegyszerűsítés, hogy az építészek nem tanulnak esztétikát, hanem csak funkcionális építészetet.
Az igaz, hogy a modern építészeti stílus eszköztárát kapják meg, az ehhez tartozó esztétikai képességekkel.

Emellett az átlag ember elhanyagolható mértékű esztétikai nevelést kap, ami miatt nem sokat érthet a modern képzőművészetből. Ez azonban inkább az oktatás hibája, és kevésbé a művészeté. (Abba most ne menjünk bele, hogy jobb lenne-e, ha értené a művészetet, és a megfogalmazott üzeneteiket.)

A szerzőnek a "kádár-kockák"-hoz való hozzáállása elég igazságtalan. Azok kifejezetten ízléses épületek, amelyek képesek voltak megjelenési egységet teremteni.

Az azonban igaz, hogy
- az Orbán kormány tájegységi megoldásai alapvetően szépek, szerencsések, és gyökerekkel rendelkeznek
- a jelenkori (magyar) építészek a társadalmi környezetbe való épületillesztésben egyáltalán nem jeleskednek
- az egyénieskedés általában nem kedvez az ízlésnek (és a közízlés minőségének), a típustervek pedig többnyire igen (de ez a Kádár korban is így volt)

TG69 2015.11.10. 10:33:29

"(a magyar népi építészet táji tagolódásáról itt lehet olvasni)."

Ez engem is érdekelne, de a link erre a posztra mutat, ami nem épp szokványos dolog :).

TG69 2015.11.10. 10:40:45

@sztd: ezen én is meglepődtem de a kádári kockaházak és a parasztházak között van kapcsolat. Akit érdekel :

" A régi parasztházak átalakult változatai ezek, így erősebb hagyomány fűződik hozzájuk, mint gondolnánk.

Az 1920-30-as évek városiasítási, iparosítási mozgalma és energiatudatos gondolkodásmódja (!) alakította a tornácos parasztházakat tulajdonosaik új életmódjához. A városba költözött családok földművelő tevékenységének megszűntével a tornác már nem tárolta a frissen megtisztított kerti szerszámokat, a tiszta szoba már nem kapott kiemelt jelentőséget, és beköltözött a nagyszobába a TV. A fürdőszoba is beltérbe került, illetve az udvar haszonnövényeinek helyét átvették a dísznövények és a gyep. Egy pici konyhakert és pár gyümölcsfa gondozására maradt csak idő és erő. A ház a munka helyett a pihenés helyszínévé vált.

Energiatudatos kockaházak

Valóban! A régi öregek a lehető legkisebb külső falfelülettel építkeztek, és mivel az akkori építési technológia nem tette lehetővé a mai igen hatékony hőszigetelést, a téli hideggel való érintkezési felületet zsugorították a lehető legkisebbre."

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 10:43:37

Bicskanyitogatóan ostoba, tudatlanságával hencegő, önazonosság-ellenes írás.

Tényleg gusztustalanul hitvány, egy huszadosztályú Scruton-póz amatőr és buta előadása.

Egyben gratulálok az Év Legszarabb Cikke háziverseny lezárásához.

gyalog.galopp 2015.11.10. 10:51:31

Ha már népi építészet, akár magyar, akár bármilyen, az mindig funkcióhoz kötött, az épületet a család gazdasági szükségleteit és lehetőségeit elégíti ki.
A kádárkori kockaházak, ugyanezt tükrözték, nem kellett a nagy kamra, mert ott volt az ÁBC , a ló sem volt, legfeljebb baromfi és disznó, ezért a csűrre sem volt szükség. Kellett viszont a fürdőszoba a közlekedőtér, a gyerekek és a felnőttek elkülönülése.
A kockaházakat a téeszek hozták, ehhez viszont szélesebb, de rövidebb telkekre volt szükség , szemben a hagyományos hosszú keskeny telkekkel, ahol elölről hátrafelé haladva minden méternek gazdasági funkciója volt.

Gazdasági funkció nélkül értelmetlen, lakhatatlan a hosszú parasztház, kényelmetlen , kifűtése, használata gazdaságtalan.

IdomitottFoka 2015.11.10. 10:53:09

Alaptalanul fél a (bármelyik) szakma attól, hogy a mindentudó kormány beletapicskol a dolgaiba, hogy megmondja merre az arra. Hiszen mindenhez értenek és mindenhez jobban értenek, és amikor hozzányúlnak vmihez, nem ragad a kezükhöz. Hiszen eddig is az volt a legnagyobb gond, hogy a magyar nem ért a focihoz, de majd most az áltiban megtanulja a műesést.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.11.10. 11:09:59

@sztd: @TG69: @gyalog.galopp:

Lehet, hogy a kádárkorban szabványosított kockaházak megfeleltek a 20-as és 30-as évek elővárosi életformájának, de hogy a kádárkori falu életformájának nem feleltek meg, az k_rvafix:-D

Jártatok már vidéken? A 60-as és 80-as évek között (újjá)épült falvakban, ahol a kádárkocka a meghatározó épülettípus, szinte kivétel nélkül, minden ilyen típusú házhoz hozzáépít(tet)ett a tulajdonosa egy klasszikus hármas osztatú, tornácos melléképületet:-) Ugyanis, az életformához, amit folytatott, sokkal jobban megfelelt a klasszikus parasztház-forma: a kádárkockába járt a gazda aludni, a melléképületben élt, tevékenykedett...

Zb74 2015.11.10. 11:11:05

A cikkel alapvetően egyetértek, de van benne egy kis félreértés.

Az itt Kádár-kockának nevezett négyzet alaprajzú, sátortetős családi házakkal valóban az a probléma, hogy Hegyeshalomtól Battonyáig, Záhonytól Gyékényesig hasonló formában épültek meg, így az adott településen belül egységes, de tájegységenként eltérő népi építészet helyét az országosan uniformizált falukép váltotta fel (amíg a nyolcvanas évektől kezdve kibontakozó nagy egyénieskedés véget nem vetett ennek az egésznek).

Az azonban tévedés, hogy a "Kádár-kocka" lett volna az egyetlen típusterv a Kádár-korszakban. Épp ellenkezőleg, abban az időben voltak olyan típustervek, éspedig szép számmal, amelyeket egy-egy adott tájegység népi építészete ihletett - és elméletileg ezeket is ajánlották az építtetők figyelmébe, de valamiért majdnem mindenkinek a sátortetős épület kellett; a típustervek választását pedig azért még akkor sem merték kötelezővé tenni. Szóval a mostani elgondolás nem fricska a Kádár-korszaknak, hanem feltámasztása az akkori - kivételesen helyes irányú, de sajnálatosan sikertelen - típusterv-elgondolásoknak. Nagy kérdés azonban, hogy a mai építtetők részéről nagyobb lesz-e a fogadókészség, mint amekkora a hetvenes években volt.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2015.11.10. 11:22:26

@Counter: köszi, ha te így gondolod, akkor az azt jelenti, jó úton járok.

TG69 2015.11.10. 11:28:33

@Zb74: Hát ez az, mi van ha valaki nem a tájegységnek megfelelő tájegységi házat választ? Mert mondjuk az az olcsóbb, vagy könyebb fenntartani?

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 11:29:15

@dobray: Harrach Péter-i bölcsességek, folytasd csak.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 11:31:48

@TG69: Előbb hagyjuk neki, aztán megbüntetjük.

Na de mi van, ha egy zalai lakos Szabolcsba költözik? Neki milyen típustervhez van joga?

És ha egy kisalföldi leány somogyi férfihoz megy feleségül, de átköltöznek Békésbe, ők mit csináljanak?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.11.10. 11:39:28

@Zb74:

Éltél te a hetvenes években? Akkoriba (is) gyakorlatilag mindenki hitelből építkezett, márpedig hitelből nem azt építettél, amihez kedved volt, hanem azt, amire a hitelt kaptad. Ha X., Y. vagy Z. típustervet rakták az orrod elé (azt "ajánlották"), akkor azt építtetted, nem vitatkoztál. Valószínűleg praktikus szempontok is bejátszottak ebbe: mivel permanens építőanyag-hiány volt, olyan épületet építettél, amihez épp építőanyagot kaptál, nem válogattál, nem okoskodtál, nem mertél előhozakodni extra igényekkel.

Az a kb. húsz hippi pedig, aki akkoriban a népi kultúrára volt fixálódva, logikusan, felújításban gondolkodott és nem új "népi jellegű" épületekben...

gyalog.galopp 2015.11.10. 12:15:12

@bbjnick:
nincs közöttünk ellentmondás, a 60-80-as évek átmeneti korszak volt, ahogy kezdett háttérbe szorulni a paraszti kultúra , úgy kezdett megváltozni a toldalék épületek funkciója, ami ma már el is marad .
A nyolcvanas években még mindenki épített disznóólat , ma ezek kitakarítva, kimeszelve az unokák játszóházai.

A hosszú parasztház gyakorlatilag alvó és étkező hely volt. A 60 -as évektől a lakás már valóban lakóhely, ahová nemcsak aludni, meg zabálni tér be az ember.
Nem szép a kádárkocka, unalmas, de a lakhatás igényeit jobban kielégítette, mint a hosszú parasztház, nem lehetett volna elterjeszteni, ha az akkori igényeknek nem felelt volna meg.
A kádárkocka egy átmenet, része a múltunknak, túlléptünk rajta.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2015.11.10. 12:24:52

Szerintem a blokkházakat-paneleket kéne a földel egyenlővé tenni, a helyükre a környezettel harmonizáló téglából épült sorházakat (lásd a gdanski fotót a cikkben), ilymódon 2 millió ember méltó lakókörülményhez jutna, és az új házak építésével a magyar építőipar is föllendülne.

A Lázár-féle típusterv teljesen jelentéktelen írott malaszt, ha évszázados mélyponton a lakásépítés.

Egy jobb-nagyobb ház a gyermekvállalási kedvet is erősítené.

DE a Viktornak most inkább az a terve hogy szétosztja az ország vagyonát az oligarcháknak, akik majd az olcsó bér(es)munkával föllendítik az országot. Ipar = összeszerelőüzem, mezőgazdaság = feudális nagybirtok.

Erre kell szavazni, mert a szocik alatt még rosszabb volt a helyzet. A fidesznyugger agyhalottnak csak ez számít. Meg az inflációkövető nyugdíj.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2015.11.10. 12:37:24

"Lehet, hogy a módszer (típustervek) elsőre emlékeztet a kádárizmusra, de a tartalom épp annak az ellenkezője. "

A cél szentesíti az eszközt? Azaz ha pl. Rákosi a kulákok tulajdonát a nemzet érdekében vette volna el, akkor az jogos lett volna?

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 12:51:14

@stoic79: Törleszteni kell, így áll helyre a szakrális egyensúly. (Ld. még Bolond Istókot.)

I_Isti 2015.11.10. 13:37:30

@gyalog.galopp: "A 60 -as évektől a lakás már valóban lakóhely, ahová nemcsak aludni, meg zabálni tér be az ember."

Nem hát, mert most már a tévénézés színhelye is a ház, akár napi 6 órán keresztül is...

I_Isti 2015.11.10. 13:52:09

Vidéki élethez egyébként családonként legalább kettő darab autó kell. Meg mindenkinek egy bicikli. Meg egy kutya+macska.
Na ezt például nem látom ezeknél a házaknál, hogy beterveztek volna legalább egy dupla garázst, vagy egy dupla, vagy duplává alakítható gk beállót...

gyalog.galopp 2015.11.10. 13:57:33

@I_Isti:

funkció és forma, erről szól a nóta. Hiába szépek , szerkezetileg harmonikusak a régi parasztházak, ha a mai lakhatási igényeket nem elégítik ki. A parasztházak szépsége is a funkcionalitásukban rejlett. Ugyanakkor csupán a funkcionalitásnak alárendelt házak elképesztően unalmasak, lásd a lakótelepi paneleket, meg a kádárkockákat.

A hosszú parasztházak kialakulásának volt még egy oka, a telek szélessége. Ahogy nőtt a népesség, úgy kellett megfelezni a meglévő építési telkeket, mert új telek vásárlására sem hely, sem pénz nem volt.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.11.10. 13:57:34

@I_Isti:

A paraszt sem a hatvanas, sem a hetvenes, sem a nyolcvanas években nem nézett napi hat órán keresztül tévét.

I_Isti 2015.11.10. 14:15:51

@bbjnick: naja, csak mos' már a tízes évek vannak, a xxi századbó'...

sztd 2015.11.10. 15:20:12

@bbjnick: Itt van egy keverés.
A parasztházak sem a tornác miatt voltak megfelelők, hanem azért, mert hátrafelé a hosszú telek formájában bővíthetők voltak.
Ez igaz volt az említett kockaházakra is. A különbség az, hogy a korábbi háromosztatú parasztház helyébe lépett a kockaház (nagyobb méretben), a többi, pedig maradt ugyanolyan.
(A nagyszüleim még csak nem is bővítettek, hanem volt egy kisebb melléképület, és sok minden volt a pincében. A nagynénémék bővítettek, de elég sok minden történt a házban is.)

Nem tudom észrevetted-e, de most sem mondjuk, hogy a munkahelyen élünk és haza járunk aludni, tehát a házak nem felelnek meg az életformánknak.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.11.10. 16:12:51

@sztd:

Nincs itt egy keverés:-)

A hagyományos parasztház központja a közvetlenül az udvarról (vagy a tornácon keresztül az udvarról) nyíló konyha volt, nap közben itt intenzív jövés-menés tevékenység folyt. A konyhából nyílt a háló, ill. a tisztaszoba. A kádárkockák szerkezete ezt a funkciót nem tudta a konyhának biztosítani, ezért a legtöbbhelyt leköltözött a melléképületbe...

(A nagyszüleid kisebb melléképülete a nyárikonyha volt. Elsődleges funkciója a főzés volt nagy nyári melegben; amíg fatüzelésű sparhelten főztek, így oldották meg, hogy nyáron ne váljon elviselhetetlenül meleggé a ház.)

TG69 2015.11.10. 16:50:03

@bbjnick: Az én nagyszüleim háza kívülről kockaház volt belülről meg parasztház, pont az általad leírt elrendezésben.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.11.10. 17:33:48

@TG69:

És Csillagkapu is volt benne?:-)

Herr Schnitzel Lutscher 2015.11.10. 18:29:43

kimaradt a cikkből a bevallottan sima dac okánál fogva akár a holdig meghosszabbított stadionkisvasút építészet magasztalása

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 18:39:01

@Herr Schnitzel Lutscher: Azért ennyire ne nézzük már le a célközönséget.

Megy az magától is.

A többihez még kell egy kis noszogatás, egy kis jó példa.

Herr Schnitzel Lutscher 2015.11.10. 19:08:41

@Counter: maga nem érti a forradalom lényegét. minden egyes malterba kerülő kavicsnak Kim Ir Szotyi dicsőségét kell zengenie.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.10. 19:27:38

@gyalog.galopp: Dobraynak kéne bánnia, hogy megírta ezt a szánalmas Scruton-epigonizmust...

Bell & Sebastian 2015.11.10. 19:37:31

Mézga Géza -féle, felfújható, hordozható gumiház kéne. Várhatóan (ha ez így megy tovább), mindenkinek nagyon sok munkahelye lesz és ezek bizony szartaszét a kontingensen.

Minek ehhez saját ház? Ha egyszer lőttek a többgenerációs családmodellnek és a kölykök is röppenek a négy égtáj felé.

Még az a jó, hogy ingyen beszélünk, csak felhívom az asszonyt, éppen melyik szobában van?

Nyugdíjasotthon kéne, jó sok.

Egyébként az ONCSA felmelegítése nem hülyeség, csakhát ottan négy minisztérium fogott össze, hogy kihúzzák a vidéket a dágványból.

Ez a pár vakoleces építész kormány-farvizen nem sok vizet zavar a kiszáradt mederben.

Defetista-e vagyok-e eléggé nagyon?

Herr Schnitzel Lutscher 2015.11.10. 19:51:52

@Counter: nana, visszasírod még keservesen scrutonepilálóizmust, ha a szikranyomdaizmusig jut szegény dobbi manó az agitprop zsákutca végén

Herr Schnitzel Lutscher 2015.11.10. 19:54:52

@Bell & Sebastian: kongó stadionhoz kongó település dukál. londonban dolgozni és drukkolni is hálásabb élmény.

Bell & Sebastian 2015.11.10. 20:21:55

@Herr Schnitzel Lutscher: Régi mániám, hogy a bérek meghatározói a legnagyobb munkaadók, esetünkben az állam és a beengedett multik, akik ugyan aláírtak valami szekszuálisat, de a putyini szigorhoz képest ez csak annyi, hogy ha egyszer majd lesz kedvük, tán csöpögtetnek is valamit vissza - az éppen regnáló politicusoknak.

A jó nagy balfaszkodást és elkövetett bűnöket, baklövéseket semmi esetre sem ellensúlyozza a vak és féllábú koldusnak hajított bevásárlókocsi-tantusz, ráadásul műanyagból.

sztd 2015.11.10. 21:25:09

@bbjnick:
OK. Akkor nem keverés, hanem tévedés.
Az a helyzet, hogy a "nyári konyha" disznóóllal folytatódott, stb. Ezek a funkciók elég sokszor voltak a parasztházaktól is elkülönítve. Ettől még a konyha tényleg a középpont mindkét házban, de a kockaháznak van másik bejárata is.

A lényeg, hogy a házakat igenis lehetett hasznàlni a korabeli életmód mellett. Az a jelenség, amit leírsz, azt a mai fogalmainkkal használatnak hívjuk.

Bell & Sebastian 2015.11.10. 23:13:39

@sztd: Pedig egyszerű, ha trágyás csizmát visel a babám, ejtőzzön a nyári konyhában nappal, mint a televény, majd este, ha már kiugrott a kapcájából, bezsilipelhet a királyi várba. A méltatlanul feledésbe merült kerti budi nem mellékesen öko-aranybányaként is funkcionált a veteményes regenerálásakor, csak hát ugye, jött a sok vegyszar...

Ekkor feláldozták (a nem túl okos, urbanizáltabb parasztok) az ásott kutat a szennyvíz derítés oltárán, mert ugye, ami áramlik oda, az többnyire vissza is szokott.

Így aztán, hála a ránk sózott vegyi hulladéknak (a főzött szappant helyettesítendő) tág tere nyílt a legeslegújabb lehúzó-biznisznek, ami a központi szennyvíztisztítás és csatornázás.

Bevezetik a szennyvizet, ahogyan a polgármesterek szokják volt mondani.

Egy bolond százat csinál még akkor is, ha vegyiparnak hívják és szarik ő a következményekre, mert egy kis környezetrombolásnál csak a még nagyobb a jobb.

A kibaszott, agyatlan progresszió és az ő mellékhatásai!

annamanna 2015.11.11. 01:40:10

Kicsit csodálkozom, hogy a hozzászólók közül senki sem említette (bár lehet, hogy csak nem vettem észre), és a cikk sem említi a régi parasztházak anyagát. Azt ugyanis nem gyárilag előállított blokktéglákból építették, és nem is fizettek meg építészt, hogy csináljon tervet hozzá. A döngölt föld, sárfal vagy fecskefal és a vályog nem bolti termék, ahogy a nádtető sem az.
Jelen pillanatban is elég sok építész van, akik szeretnének visszatérni a hagyományos építőanyagokhoz, például Ertsey Attila, Ertsey Katalin testvére, az Élőlánc Magyarországért egyesület (vagy párt) vezetője (Ács Sándorné és Lányi András is élőláncosok); de Ertseyn kívül is van egy rakás ún. "bioépítész". Az ő elképzeléseiknek teljesen betesz az, hogy csakis olyan anyagokból szabad építkezni, amiről számlát lehet adni. Használt tégláról, vályogról, sárfalról stb-ről nem lehet. Még Lázár is megemlítette egy építész konferencián, hogy milyen visszás, hogy Magyarországon csak kétféle téglából lehet kéményt építeni, mert ezeket gyártják a haveri cégek. Másból tilos építeni.

Az egységes terveknek tehát szerintem nem esztétikai célja van, nem a város- vagy faluképeket szeretnék vele javítani, inkább, ahogy a dohánymutyinál is, a haveri cégeket próbálják kizárólagos lehetőséghez juttatni, és mindenki mást elhajtani a piacról. Ezt ugyebár maga Lázár János maga említette, és Berkecz Balázs ki is kürtölte.

Az év háza idén egy felújított régi ház lett: www.penzcentrum.hu/otthon/ez_az_okovilla_lett_az_ev_haza_2015_ben_rengeteg_foto.1046625.html Tehát az öko- vagy bioépítészeti irányzat nagyon jelentős áramlat az építészeten belül. Természetesen rengeteg munkahelyet teremtene, hiszen ilyen házak építéséhez rengeteg kétkezi munka kell, eleve az építőanyagot is kézműves módszerekkel kell előállítani, ez persze a hagyományos cigány mesterségeket is felélesztené, de hát ugye minek az, nehogy már újra vályogvetők legyenek a romák, ha egyszer állami segélyből is élősködhetnek.

Gondolom, szalmabála-ház vagy a dombház sincs az államilag előirányzott típustervek között, és ez csak kettő abból a számtalan alternatív ötletből, amiből a bioépítészek nem fogynak ki. Gyökérzónás szennyvíztisztítás, szürkevíz újrafelhasználás, szalmaöblítéses toalett, tömegkályha, hőszivattyú, biofalu, és még számtalan egyéb terv, amit az építészek szeretnének kipróbálni, vagy amit szeretnének elterjeszteni, de mindenféle jogi és egyéb akadályba ütköznek. Nem azért, mert rosszak az ötleteik, hanem mert az ilyesmit nem lehet haveri cégekhez lepasszolni.

Amúgy meg úgyis mindegy, mert szinte egyáltalán nem is épülnek új házak. Itt www.youtube.com/watch?v=O1xoAg3gJc0 pl. egy férfi meséli, hogy ő villanyszerelőként kiment dolgozni Németországba; először is a magyar főnöke nem fizette ki a munkásokat, utána magyarok meglopták stb, szóval meglehetősen elege van, neki már nem is kell ház (tehát az eredeti célja egy ház árának összegyűjtése volt); inkább majd vesz egy lakóautót, abban lakik. Ez csak egy példa, de sok tízezer példa van a bedőlt devizahitelre. Nem épülnek új házak, úgyhogy Orbánék nem is tudom, egyáltalán milyen piacot akarnának még szabványosítani. Ezen a piacon nincsenek vásárlók.

Ha jól emlékszem, a szociális bérlakás-építésről pedig pont Orbánék mondták azt, hogy nem építenek új bérlakásokat, mert jönnek a migránsok, és azért nem. Tehát még csak az állam sem akar új lakásokat építeni.

Ami pedig a Kádár-kort illeti, onnan nekem egy név ugrik be: Trautmann Rezső, aki építésügyi miniszter volt, és meglepő módon értett is a szakmájához, építészmérnökként végzett, és húsz évig tervezőként dolgozott, sőt már az apjának is építési vállalkozása volt: www.eptud.org/node/854 Tehát érdekes, hogy Kádárék az építésügyet nem egy volt szabóinasra vagy fodrászra bízták, hanem valós építészmérnökre, ezen egészen meglepődtem (Balog Zoltán, mint Emberi Erőforrás miniszter vagy Göncz Kinga, mint külügyminiszter után egészen furcsa egy olyan szoci miniszter, aki tényleg értett ahhoz, ami felett diszponált).

Ebben az írásban L. Simon élcelődik rajta és az uniformizáláson: www.kortarsonline.hu/regiweb/0708/lsimon.htm
De hát természetesen az illiberális uniformizálás nem ugyanaz, mint a kommancs uniformizálás. Ahogyan L. Simon szakpolitikusi hozzáértése sem ugyanaz, mint Trautmann szakpolitikusi hozzáértése volt.

Amúgy a cikkhez mellékelt képekért nem kellett volna Erdélyig menni, szerintem rengeteg magyar lakótelep régi kis városrészekben folytatódik, illetve azok romjaira épült, pl: www.fehervar.net/cikkek/07/palotavaros/

@Bell & Sebastian: úgy hallottam, ennek egyik következménye a talaj tömörödése és a talajszint süllyedése; Mexikóvárosban már vagy 8 m-t süllyedt a talajszint, mert eltűnt belőle a víz. Nahát persze ott már az ivóvíz is derített szennyvíz, úgyhogy szép színe van. Modern világ, az italunk Pepsi.

annamanna 2015.11.11. 04:14:30

@Herr Schnitzel Lutscher: Ezek sajnos csak innen-onnan felcsippentett felszínes morzsácskák. A bioépítészetről pár éve hallottam, fecsegés szinten, hogy a helyzet nemhogy javulna, hanem romlik, amit csak lehet, tiltanak a jogalkotók. Pl. nem lehet szélkerék, mert beleütközik a madár. Nem lehet feketére festett csövekben vizet melegíteni, mert nemtom. Vagy pl. nem lehet használt étolajjal autót működtetni ( totalcar.hu/magazin/kozelet/etolaj/ ) Azóta az erdőből még mohát sem lehet gyűjteni ( hvg.hu/itthon/20151105_erdei_haszonvet_csipkebogyo_szevasztok ). Amiből az államnak nincs haszna, az tilos.
Áh, dehogy. Az a szép város- vagy falukép, ami az államnak érdek nélkül tetszik.

aszterixagall 2015.11.11. 10:30:00

Kérdés: arról van szó, hogy kötelezően csak a az adott kb. 70 típusból lehet majd választani? Vagy ez csak egyfajta ajánlás?

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.11. 10:37:01

@aszterixagall: Preferált megoldás lesz az építtető magánszemélyek és az építési hatóságok számára is. Egyfajta nagyon nyomatékos ajánlás.

Az építtető jóval olcsóbban vehet igénybe egy ilyen listatervet, mintha építésszel terveztetne; amennyiben pedig listatervet engedélyeztet, a hatóságoknak egyszerűsített és gyorsított eljárásban kell kiadniuk az építési engedélyt, bocsánat, csak tudomásul kell venniük.

"A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az építésügyi hatóságnak csupán tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia, ha az adott tervnél szakhatósági közreműködés nem szükséges."

aszterixagall 2015.11.11. 10:42:17

@Counter:

Ok, értem, köszi. Ez így teljesen rendben van. Nem bízom sem a "hatóság" sem az "emberek" ízlésében, de amíg mindenki eldöntheti, hogy milyen - adott esetben rettenetes - házat a épít a telkére, addig jók vagyunk :)

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.11. 11:01:17

@aszterixagall: Teljesen éppen nincs, hiszen jókora versenyelőnyt kapnak a típustervek árban is és bürokratikus terhekben is, mindezt pedig pusztán az állam "fiat" parancsa eredményeképpen.

Szóval már megint kicsinálnak egy szegmenst, ahol a magyarok jól elvoltak maguk között azzal, hogy egyik magyar elment a másik magyarhoz, hogy az tervezné már meg a családi házát.
Menjenek a magyarok inkább az államhoz, egymással ne nagyon boltoljanak, abból csak a baj van.

konrada 2015.11.11. 14:40:50

A tipusterv lényege, hogy nem kell mindent elölről, újra megtervezni, így az ilyen alapterv lényegesen olcsóbb, mint az az "egyedi" terv, amely ugyan sok építésznél bevált, másolt, de árban egyediként számolnak el...

♔bаtyu♔ 2015.11.11. 14:41:17

Nagyon helyes. A Devecseri tervek pld. egész jók.

♔bаtyu♔ 2015.11.11. 14:42:30

@Counter: Persze, te meg kicsináltad a pékeket, mert a teszkós szart veszed csupán azért, mert 2 Ft-al olcsóbb.

♔bаtyu♔ 2015.11.11. 14:55:11

@gyalog.galopp: Teljesen egyetértek, bár ma ingatlanos szemmel ezek a kockaházak egy kalap szart nem érnek és kifejezetten kerülendők, akkoriban ezek nagyon jó és olcsó alternatívák voltak a sötét vert falu házikók helyett amelyek kiváltására építették. Az akkori építőipari kapacitás és választék meg sem engedte a tömegek egyénieskedését.

Akinek nagy tornácos háza volt, vagy elég pénze, az akkor sem kádár kockát épített, de a többségre nem ez volt a jellemző.

nu pagagyí 2015.11.11. 15:05:47

Ez már megint valami mutyival összekötött hatalmi játék. Most éppen az építészeket akarják két részre osztani, kiválasztva az agresszív haszonélvezői kört, amely a hatalom támasza lehet majd a kisemmizett többség ellenében.

Nem maga az ötlet elvetendő, hanem ahogy meg fog valósulni. Bár, ne lenne igazam! Biztos vagyok benne, hogy típustervet csak megbízható kádertől fogadnak be, mert nyilván korlátozni kell majd a mennyiséget. A minőség másodlagos szempont. Kezdődhet a taposás!

Aki kimarad a buliból, az nagyon lemarad, mert a lakosságot már kellően pénztelenítették és egyúttal igénytelenítették. Nekik príma lesz az olcsó is.

♔bаtyu♔ 2015.11.11. 15:11:18

@nu pagagyí: Minden típusterv olcsó, a jó is.

TG69 2015.11.11. 15:22:04

@♔bаtyu♔: Két megoldás:

a1) az egyik sok pénzzel kreatívaknak :

lakjunkjol.cafeblog.hu/2013/05/07/meg-mindig-kockahaz-tervezzuk-az-atalakitast-3-resz/

a2) Középkorú/idősödő/egy gyerekes stb középosztálybelieknek kis ráfordítással olcsó vidéki háztípus lehet kisebb átalakítással/szigeteléssel. Az utcánkban pont egy ilyet alakítottak át szép nyílászáró, új tető (kis háromszög töréssel az utcafrontra) szigetelt falak stb. Teljesen korszerű kinézetű lett. De van itt több sikeres átalakítás is. Persze ez tehetősebb környék erre is kell pár millió.

Pomi42 2015.11.11. 15:58:19

@annamanna:
A vályog és hasonló anyagokkal nem a számlázás hiánya a gond, hanem az, hogy csak minősített építőanyagot lehet beépíteni. Vályogház építésekor pl. a vályogtégla szilárdsági vizsgálatát kellen elvégeztetni minősítő intézettel, ez a kézi, v. kézi préssel készített vályogot eleve kilövi a piacról; a gyári vályogot (van ilyen) is megdrágítja. Az ilyen szabályozás nem az aktuális kormány műve, nem annak kedvez; évetizedek óta ez van, és a nagy gyártók állnak mögötte. Piacot veszítenének pl. a téglagyártók, ha vályogból, földből, szalmából stb. épülnének tömegével a falusi házak (bár vályogvetésből cserébe sokan megélhetnének).
"Egységes tervek": a típustervek elsősorban az olcsóbb terveztetést célozzák; esztétikai hatásuk másodlagos. Jellemző, hogy a politikusok a tervezésen takarékoskodnának, de mielőtt orbánozni kezdenénk, gondoljuk meg: minden magyar ezen akar spórolni, bár az építkezési költségeknek a tervezés csak kb. a 3%-át teszi ki (ennél még az ingatlanügynöknek is magasabb százalékot fizetünk). A megspórolható összeg tehát a ház árához képest elhanyagolható, ezért kérdéses is, elterjednek-e a típustervek, az azonban biztos, hogy lefelé nyomják a tervezési díjakat. Mivel ezek már amúgy is alacsonyak, nem biztos, hogy igazán jó tervezők fogják az átlagmagyar átlagházát tervezni (ők nagyobb munkákból élnek, mások elhagyják a pályát stb.)

A falvak (és városok) egységes képének eltűnését én a közösségek eltűnésének, az individualizmus (sőt egoizmus) elterjedésének számlájára írom.

A szociális orbános migránsozáshoz adalék: meglepve olvasom, hogy a családi otthontermtési kedvezmény (CSOK) a menekültek, sőt hontalanok számára is elérhető...

Tudományos libsizmus 2015.11.11. 16:03:20

@nu pagagyí:
Neked már az agyadra ment az Orbán-fóbia.

konrada 2015.11.11. 16:11:01

@Pomi42:
Attól függ: 1 db közel azonos tartalmú tervből a bevétel tutira kevesebb, mint tipustervből, hiszen eleve többet adnak el abból, így a fajlagos költsége miatt fizethetnek érte többet a tervezőnek... ...vagy akár jogdíjat is...
Inkább az fog számítani, ki a csókos építész, hiszen tutira nagy lesz a vállalkozó kedv a tipus elkészítésére...

...a többinek viszont tényleg szívás lehet....

élhetetlen 2015.11.11. 17:06:30

@♔bаtyu♔: Kíváncsi vagyok, ebből mi lesz. „tájegységi karaktereket” hordozzanak, remélem nem száz Makovecz stílusú családi házat terveztetnek. „bár ma ingatlanos szemmel ezek a kockaházak egy kalap szart nem érnek és kifejezetten kerülendők”, nem vagyok ingatlanos, ez tény. Úgy harminc éve épült az öcsém háza, mi is megvettük a Tolna nevű típustervet, komoly spórolás volt. Hogy miért Tolna? Lehet, hogy csak annyi, hogy Tolnában az utcák zömmel vízszintesek, tehát nem szinteltolásos teraszházat neveztek Tolnának. Mindegy. Lehet, hogy nem szép, egy kétszintes kocka, de tökéletesen élhető. A terasz felől belépsz (a terasz a kertre néz, és onnét van a panoráma is), bőven elfér a sarokpados étkező, konyha, külön wc, valami, amiben ott van egy zuhanyozó, de mosókonyha is egyben, a konyha mellett agy 5x6-os szoba, amig a gyerekek kicsik voltak, ez volt a játszószoba, míg anya mellettük főzött, most vendégszoba, az emeleten három szoba, fürdőszoba. Ennyit a ”szart sem ér”-ről. És ezt egy tervezési költség nagyon kis részéért lehetett megvenni. (arról már nem is beszélek, hogy nem minden építész „zseni”, vagy, ha az, akkor az is baj lehet). Egy házban élni kell. Az itt mellékelt szuper képről, csak annyit, hogy jól mutatnak a fotón, de, a kerítés, ablak egy síkban azt sugallja, hogy vagy befüggönyözök, vagy leengedve tartom a rolót, vagy bárki belát az utcáról. Hát nem szeretném. Az olcsó, letisztult típusterv nem ördögtől való.
A pékekről meg annyit, hogy szerinted a Tesco-ban nem pékek sütnek? Csak, mivel többen, nagy tételben sütnek, ezért olcsóbban tudják adni az árut. Megsúgom neked, hogy a tescos, 100 forintos cukros briós semmivel nem kisebb, nem rosszabb, ugyanaddig eláll, mint a Lipóti 250 forintosa.

Sir Galahad 2015.11.11. 17:11:42

Vihar egy kanál vízben. Tessék utánanézni, nagyon kevés új ház épül. Ez logikus is, hiszen a népesség fogy, sok ház marad üresen, praktikusabb és olcsóbb ezeket felújítani. Az építészek csak a koncért marakodnak.

Pomi42 2015.11.11. 17:29:13

@konrada: Asszem másról beszélünk: te arról, ugyanannak a tervezőnek több bevételt hoz-e egy típusterv mint egy egyedi terv; én arról, hogy az olcsó típustervek helyzetbe hozása (pl. az engedélyeztetés elkerülésével) csökkentik az egyedi tervek árát is, hoszen ha találsz nagyjából kedvedre való olcsó típustervet, nem fogsz drágább egyedit készíttetni, ha az testhezállóbb, akkor sem. Ezért haltak ki a szabóságok is (miközben a konfekciógyártó ruhaüzemek élnek és virulnak), a luxuskategória kivételével, persze.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2015.11.11. 17:31:46

Kádárt nem kéne egy lapon említeni ezzel a söpredékkel.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.11.11. 19:06:43

@♔bаtyu♔:
1. Nem veszem a tescós szart, mert szar.
2. Péktől is vettem már szar kenyeret, de még milyen rosszat!
3. Péktől veszem a kenyeret (másiktól).
4. Itt nem 2 forintról van szó, és nem is csak forintokról (engedélyezés vs tudomásulvétel).

aleb19 2015.11.11. 19:40:15

itt a vilagvege mert csak 60-70 fele olcso tervbol lehet (nem kotelezo) valasztani...wazze ez igazi jobboldali diktatura a vilag proletarjainak most mar egybe kell sulniuk mert mas mar nem segithet

maxval bircaman meghízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.11.11. 19:56:21

A libsik akarnak egyénieskedő házakat építeni és nekem a közírónak minden erőmmel harcolnom kell ez ellen.
Az imperialista tőkepénzesek akarnak így sok külföldi anyagot eladni, így szolgasorba taszítani hazánkat.
Blogom fényes világítótornya, parancsnoki sátra ezen libsi kapitalista elleni küzdelemnek.

annamanna 2015.11.12. 08:36:15

@Pomi42: Köszönöm az információt; gondoltam, ha valaki picit is szakértőként hozzászól, máris lesöpri, amiket írtam :) Vagy legalábbis helyreteszi.

"A falvak (és városok) egységes képének eltűnését én a közösségek eltűnésének, az individualizmus (sőt egoizmus) elterjedésének számlájára írom."

Na jó, de akkor mi magyarázza meg pl London egysíkúságát, unalmasan egyforma házait? Hogy ott nem bomlott fel az ősi közösség?

Ráadásul a házgyári és kádárkockás időszak pont akkorra esett, amikor nagyon berobbant a tömegtermelés és szabványosítás, nem csak nálunk, hanem nyugaton is.
De annak a kornak már vége, és nem hiszem, hogy azóta bárki is megunta volna az egyénieskedő önkifejezést, még akkor sem, ha sz egyszeri honpolgár valójában az egyénieskedésével is csak másokat majmol.
Ha lenne pénzem házat építeni, rosszul lennék a gondolattól, hogy előirányzott típustervek közül válasszak. Mások kész terveihez elég egy használt lakást megvenni és belakni. De ha lenne pénzem és lehetőségem és kedvem újba fogni, akkor arra is lenne igényem, hogy az rólam szóljon, ne másokról.
De amíg ilyen hatalmas kínálat van használt lakásokból, addig teljesen értelmetlen új lakásokat építeni.

@Herr Schnitzel Lutscher: Trautmann Rezső neve amúgy a lánytestvére miatt jutott eszembe, mert őt még ismertem. Abban a faluban lakott, mint a nagyszüleim. És amit róla tudok, az elég megdöbbentő. Tehát ennyi: a háború előtt iparművészeti főiskolát végzett, és férjhez ment egy orvoshoz, aki falusi körorvos lett, így kerültek vidékre. A férje talán hadifogságba is esett, és vagy a fronton vagy a háborúban bogarak páncéljából kinyert kininnel igyekezett gyógyítani a betegeket, egyéb orvosság híján. A háború után is a faluban maradtak, egészen addig, amíg az orvos meg nem halt. Akkor a néni eladta a házukat, a pénzt odaadta a gyerekeinek (az egyik kötő kisiparos volt). Ő pedig albérletbe költözött, ami a következőt jelentette: egyetlen szoba, budi az udvaron, víz az utcai nyomóskútból. Persze egy idő után biztos bevezették a vizet, csak arra emlékszem, hogy cukorkaillatú volt a szobája, mert maga főzte a finom gyógycukorkát, és hogy szép gyertyatartói voltak. Vallásos is volt (evangélikus), rendszeresen járt istentiszteletre. És ő gondozta a faluban a náci katonák sírját. Ugyanolyan sztk szemüveges kövér néni volt, mint bárki más. El sem tudom képzelni, hogy a leghalványabb mértékben is érdekelte volna a marxista ideológia. És nem volt anyagi előnye abból, hogy ő Trautmann "Rudika" testvére. Fogalmam sincs, hogy a fivére hogy került a komcsi pártba, és ha már ott kötött ki, akkor a néni miért gondozhatta a német katonasírokat, és miért járhatott istentiszteletre. És miért lakott ilyen körülmények között.
Érdekes erre gondolni ilyen kis színes hírek mellett: index.hu/belfold/2015/11/11/luxuszako_szijjarto_kuka/

Nekem legalább olyan furcsa az ő története, mint Gyarmati Fannié, akiről szinte csak akkor derült ki, hogy még él, amikor meghalt, 102 évesen; és egészen addig abban a pici kis garzonban élt, ahová még a háború előtt költözött Radnótival. Nagyon érdekesek ezek a nők. Nem tudom, mi motiválta őket, de az biztos, hogy nem a pénz.

De a legfurcsább sztori Zsindely Ferenc és neje, Tüdős Klára története; a férj kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter volt a német megszállásig, és nagy reformátusok voltak; a német megszállás alatt zsidókat mentettek, méghozzá a Szakasits- és az Apró- családot, meg Péter Gábort, Rajk Lászlót stb. De miért pont őket? Ki bízta meg ezt a házaspárt azzal, hogy kommunista vezetőket mentsenek meg? Ez nagyon kilóg a hivatalos történelemszemléletből.

Minden kurzusban vannak olyan emberek, akiknek a sztorija egyáltalán nem igazodik az aktuális trendekhez. Trautmann Rezső testvérének története teljesen más, mint amit valaki egy nagyhatalmú kommunista vezető családjáról képzelne.

karikaV43 2015.11.18. 19:52:50

@bbjnick: eléggé leegyszerűsítetted a parasztházat,ha a konyhában mentél be amit nap közben használtak akkor abból nem a tiszta szoba nyílt,bár valóban itt aludtak,de a tiszta szoba teljesen elkülönült a konyhától és még az alvós szobától is.Ezt pl. a nagyszüleim első ill. hátsó háznak hívták az első volt az utcához közel,ott aludtak a vendégek,ez mellett volt egy előtér és a kamra és az előtérben volt a "hivatalos bejárat ami az első és hátsó ház(szoba) között volt.A tiszta szobába(első ház)csak ritkán jártak be,a hátsó házba aludtak tv-ztek és volt a rádió meg az összes napi kellék.A tornác a nyári nap árnyékolása végett épült nem tárolási feladatokra,mert a paraszt ember a természethez igazodva tájolta és építette a házát.Többek között ennek köszönhető a vályogházak jó hő komfortja,meg természetesen a 60-80cm vastag falaknak.

annamanna 2015.11.19. 01:13:16

@karikaV43: a hőkomfortról: úgy hallottam, nem fűtötték azt a helyiséget, ahol aludtak. Na de a tiszta szobát sem fűtötték, ebből következően csak a konyha volt fűtve.
A vályogházak vs. Kádár-kockák vitában többször olvastam azt a kifogást, hogy a parasztházak nedvesek, nehezen kifűthetőek voltak. Na de mi van, ha egyáltalán nem voltak nehezen kifűthetőek, csak nem fűtötték őket?
Nem messze tőlünk volt egy gyönyörű szép nagyparaszti kúria, vályogból. Nagyon szép volt. A lakói az egyik kis sarkába húzódtak, takarékossági okból csak ott fűtöttek, évekig nem volt kifűtve a ház, végül úgy felvizesedtek a falak, hogy menthetetlenné vált, le kellett bontani az egészet.
Persze az is lehet, hogy egy kemencével is melegen lehetett tartani a házat, és a "nehezen kifűthető, vizesedő" vád csak akkor érte a parasztházakat, amikor a jórészt önellátásra épülő paraszti kultúra szétverése politikai akarattá vált.
süti beállítások módosítása