Kommentszűrés
’15 sze
28
15:01

Szíria: geostratégiai árnyak és árnyalatok – Válasz Sógor Dánielnek

Írta: Redakció

sziria.jpg

Vendégszerzőnk, Iványi Márton arab filológus, elemző írása

 

Kedves Dániel!

Sokáig gondolkoztam, hogy válaszoljak-e egyes, a Sem nem arab, sem nem tavasz című interjúban megfogalmazott állításaidra, nehogy úgy tűnjön, hogy megint kívűlről, mi adzsánib (külföldiek) elvitázgatunk és akarjuk „megmondani a tutit” a térséggel kapcsolatban, ahogy már annyiszor a történelem folyamán – és általában annak nem lett jó vége.  

Mindenesetre, miként a wannabe-neokon-emberi jogi keresztes lovag Seres Lászlónak is válaszoltam két éve, amikor a szíriai kormányerőkkel szembeni válaszcsapásokat követelt annak idején, úgy a szóban forgó cikkben foglaltakra is reflektálok. 

Kezdjük az intervencionalizmus vádja elkerülésének a fentiekben előrevetített szándékával összhangban egy hazai áthallással, hiszen a sors iróniája folytán a szíriai krízis közvetlenül érinti hazánkat, és mondhatni, egy időben a Blaha lett az új Saadallah al-Jabiri-tér. Ennek a tágabb geostratégiai összefüggéseire visszatérek a későbbiekben. 

A tény mögött, hogy – immár statisztikailag is alátámasztottan – jelentős számban férfiak (tkp. dezertőrök) jönnek, nem csak negatív ösztönzőket, nevezetesen az általános káoszt és az Iszlám Állam brutalitását találjuk, hanem a pozitív ösztönző hiányát, az Aszad-rendszerrel való azonosulás nehézségét, a szétmálló államot is. Szíria természeti adottságait és kulturális örökségét tekintve egy felbecsülhetetlenül értékes ország, ám soha nem volt társadalmi értelemben egységes. A szíriaiak nemzeti identitásának a mélységét pedig eddig (még) semmi nem tette (ennyire) próbára. 

Persze, hogy nem hiányzik a balkanizáció és az ország szétesése, ha a soraimból ezt olvasnád ki, kérlek azt most felejtsd el. 

Nem kell az Aszad-rendszert idealizálni

Persze, hogy Szíria geostratégiai koncentrikus gyűrűk középpontjában fekszik és emiatt minden ottani mozzanat és történés mögött ott bujkál a rejtett napirend és a geopolitikai színezet árnya. 

Persze, hogy jelenleg a kisebbik rossz az élethalálharcát vívó kormányerők oldala. 

Persze, hogy Bassár el-Aszad alatt egy sor területen gazdasági és politikai liberalizáció indult el, és a gazdasági reformoknak, a viszonylagos kulturális liberalizmusnak, a vallási toleranciájának és a társadalom urbanizált részeinek egyre markánsabb polgárosodásának köszönhetően élhető országnak tűnt – kívülről különösen.  

Persze, hogy Szíria stabilabbnak tűnt, mint más helyek, ahol az arab tavasz „beköszöntött”: én magam 2011-ben a rendszer látszólagos stabilitását és vallási toleranciáját korábban érzékelve, tapasztalataim nyomán azok egyike voltam, akik nem tartottak valószínűnek egy, a tunéziai, egyiptomi, líbiai stb. eseménysorhoz hasonlót Szíria esetében.

De nem kell a rendszert idealizálni sem. Te is hallottál már városi legendákat a politikai foglyokkal teli tadmuri börtönről.  

Szíriában megfordult személyként ismered jól a „Vitamin Waw” (wasta – közbenjárás) nepotista jelenséget, amely olyannyira behálózta a társadalmi életet, hogy még az állami nyelvoktató intézeteken belül is öniróniával került szóba. 

Pontosan tudod, hogy proxy-kódok nélkül erre a vitánkra nemigen kereshetnél rá Szíriában egy internetkávézóban ülve.

És ami ettől sokkalta fontosabb, tudod, hogy egy-egy hosszabb szíriai tartózkodáskor a belbiztonsági tiszt rutinból felkeresett egyszer a lakásodban, ha épp nem a damaszkuszi óvárosban szálltál meg, hanem a külső „tömbszunni” negyedek egyikében. 

Ahogyan azt is tudod, hogy ha politikai témák kerültek szóba idegenek között, a gallér felütését jelző, egyezményes mozdulat és az azt kísérő má bjhimní (kb. nem érdekel) formula jelezte, hogy az illető nem kíván belebonyolódni érzékeny témákba. 

Szintén ismert kell, hogy legyen számodra az, hogy a 2012-es, a politikai pluralizmus előtt az utat talán ténylegesen megnyitó alkotmánymódosításig csupán névleges parlamentarizmus volt érvényben az országban, de facto egypártrendszerrel (kontra), tudniillik a közelmúltban hatályon kívül helyezett alkotmány 8.§-a rögzítette a Baath párt állami és társadalmi uralmát, igaz, ez leginkább amolyan „egypárti többpártrendszer” formájában valósult meg a gyakorlatban (rekontra). 

Ha nem tudnád, elmondom, hogy valamely fenti politikai vagy társadalmi probléma képezi a tematikus magját jóformán minden második Zakaria Tamer által szerzett szatírikus novellának, a hatósági kihallgatás, a valamilyen pozícióba való bebetonozottság, az igazságtalan kivégzések vissza-visszatérő motívumok, igaz, szürreális cselekményekbe ágyazva és legfeljebb implicite utalva Szíriára.   

Futballmérkőzést hozol fel példaként. Én is felhozok egyet, 2006 volt talán. A meccs közben karhatalmi erők felléptek az egyik szektorban, és kiszedtek a sorból valakit, mire az egész tribün szolidárisan elkezdte skandálni, hogy „nem ő volt!”. Majd a stadionon kívül egy szurkoló kajánul összekacsintva a többiekkel letörte a rendőrmotor visszapillantó tükrét.

Érdekes, hogy focipéldákat hozunk fel komplex társadalmi viszonyok fejtegetésekor: természetesen nincs szó egy, a balkáni háború kezdőrúgását adó, Dinamo – Zvezdához hasonló konfliktushelyzetről, ám az egészen nyilvánvaló még egy ennyire dekontextualizált példán keresztül is, hogy voltak szunnyadó ellentétek a társadalomban, ha más nem, a törésvonal rendőr és civil között. 

Továbbá itt van a vallás-felekezeti tényező. Ha nem is tekinted az Aszad-rendszert alavitának, attól még számos szíriai ezt teszi, és ha nem is kizárólagos érvénnyel van jelen a vallási-felekezeti tényező az ottani viszonyokban, ám az más értékekkel együtt nagyon is hat. 

Egyszer még 2005-ben a Dzsiszr er-Rajísz közelében egy taxiban ülve provokatívan megkérdeztem szíriai, latakiai ismerősömet az idősebb és a fiatalabb Aszadot ábrázoló poszterek láttán, hogy ki a jobb vezető, a néhai elnök Háfez vagy Bassár? Kínos csend következett, a konzervatívabb, miszbaha gyöngyfüzért szorongató muszlim taxisofőr nem szólt semmit, ismerősöm elfogultan válaszolta: egyik jobb, mint a másik. 

A leszakadt vidéki lakossággal vajmi kevés kontaktusod lehetett, hogy mélyebben lásd a mindennapjaikat és az urbanizáció hatásaiból való kimaradásuk okozta frusztrációjukat.

Szíriában diktatúra volt, ami egyre puhult

Még egyszer, nem azt akarom mondani, hogy egyenes út vezetett a forradalomba vagy háborúba, de azt, hogy rendben sem volt minden, kár tagadni. Már csak azért sem, mert a világon minden vezetésre vonatkozó értékítélet viszonylagos érvényű. Szíriában diktatúra volt, ami egyre puhult, arab országban láttunk már jobbat is, rosszabbat is. Ahhoz képest, ami most ott végbemegy, összehasonlíthatatlanul jobb volt (főleg a társadalom jelentős részének és nekünk, külföldieknek), ám idealizálni nem érdemes azt. Per analogiam, a jugoszláv utódállamokban megjelent a jugónosztalgia, ami a közelmúlt szörnyűségeinek fényében megszépítette a titói múltat. Ahogy ez, úgy az is viszonylagos igazságtartalom alapján nyugszik. 

Azt feleled az újságírói kérdésre, hogy Szíriának nem voltak olyan problémái, amelyek más országokat ne érintenének. Még a rendszer mellett legelkötelezettebb szíriai ismerősöd is elmondja neked, hogy a rendszer reformra szorul; más kérdés persze, hogy nem háború útján és nem kívülről kell megdönteni azt. 

Meggyőződésem, hogy közéleti tevékenységed nem viszi előre a szíriai és tágabb értelemben vett közel-keleti kép árnyalt megközelítését. Merthogy két álláspont van: az egyik, hogy Szíriában minden rendben volt; illetve, hogy „ugyanolyan problémái voltak, mint a világon bármely más országnak” és kizárólag egy külföldi, amerikai-öböl menti destabilizációs törekvés van a háttérben. A másik elképzelés szerint Aszad egy véreskezű, népét gyilkoló, nérói figura, ezáltal minden felelősség azért, ami abban az országban történik, kizárólag őt terheli. E két, már-már kibékíthetetlenül ellentétes és egymásnak kölcsönösen alibiként szolgáló álláspont nyomatékossága lehetetleníti el nemcsak a nüanszok felismerését, hanem a szíriai rendezést reményeim szerint idővel lehetővé tevő elfogulatlan párbeszédet is. 

Az, ami most ott lejátszódik, nem fogja megszépíteni az ezt megelőző időszakot és nem is előttünk, néhány évet ott eltöltő külföldieknek kell megszépítenie. Fordítva is igaz: ami 2011 előtt volt, annak ideáltipikus esetben nem ez lenne az alternatívája, ami most történik. Ez igaz több arab országra is. A tunéziai „jázmin forradalmat” pilótaprojektként írod le: megfordítanám az érvelésed, Tunézia nem egy nyugati, hipotetikus stratégiai vízió szempontjából kivétel, hanem azért az, mert a néhai Alkotmányos Demokratikus Gyűlés által fémjelzett egypártrendszer romjain a demokratikus pluralizmus a maga törékeny és helyenként akadozó jellegével együtt is, tulajdonképpen megvalósult. 

Ironikus és cinikus, hogy Líbiában is megkísérled rózsaszínű ködbe burkolni a korábbi vezetést; miközben az, hogy eddig nem érzékeltük Európában a Földközi-tenger térségéből érkező bevándorlást, vagy nem ekkora mértékben, éppenséggel nagyban az ottani, nyugati nagyhatalmak asszisztálása mellett regnáló, emberi jogsérelmeket napi és rendszerszinten elkövető Kaddhafi-diktatúra „javára írható”.

Apropó, előbb azt feleled az újságírói kérdésre, hogy Líbia gazdag volt, majd egy kategória alá véve a különben gyökeresen különböző fejlődésű országokat, azt állítod – ráadásul téve mindezt egy civilizációs küldetéstudattal felruházott gyarmatos vagy orientalista önelégültségével – hogy a szóban forgó országok szegénysége miatt szükségük van „erős kontrollra.” Eleve differenciáltan kellene megközelíteni a térséget, nincs két azonosan tipizálható arab ország, még ha a legtöbb valóban ugyanabban a gyarmatosítási boszorkánykonyhában is jött létre – Szíria problémáinak jelentős része éppen ebből következik.

A fekete-fehér gondolkodásmódra van a legkevésbé szükség

Ami pedig a geostratégiai okfejtésedet illeti: tulajdonképpen azt mondanám, hogy bölcsebben tennéd, ha azt mondanád a helyzetre, amit a közkeletű anekdota szerint Mao jobbkeze, Zhou Enlai felelt, amikor a szűk kétszáz évvel azt megelőzően kitört francia forradalom hatásairól kérdezték: „még túl korai megítélni”. Mégis, híve a vitában, megpróbálom hozzátenni az én olvasatomat mindehhez.  

Ebben a jelenlegi, 2015-ös formában a Nyugat minden valószínűség szerint legalább is passzív szerepet játszik, ez nem kérdés: maga az iraki háború és Afganisztán is történelmi tényszerűségek, az Iszlám Állam pedig elgondolkodtató, hogy tengeri kijárat és nehézipar nélkül olyan erőt képvisel Kelet-Szíriában és Nyugat-Irakban, hogy sem a szíriai kormányerők, sem a talán még nem teljesen felmorzsolódott ellenzék, sem a kurd milíciák, sem az iraki kormányerők, sem az ellenük hébe-hóba légicsapásokat végrehajtó szövetségesek nem bírnak vele. A kérdés számomra úgy szól, hogy mindez ebben a jelen formában egy stratégiai vízió része – ahogyan állítod –, vagy valahol a folyamat egy adott pontján Frankensteinként elszabadult és már maguk a mesterek sem tudnak kiigazodni rajta?   

Egyfelől az államokat az emberekhez hasonlóan örökölt hajlamaik – hagyományos geopolitikai törekvéseik és történelemfelfogásuk – hajtják előre, és nem képesek egyformán különbséget tenni a türelmes ambíció és a meggondolatlan önámítás között (Brzezinski: Startégiai vízió. 2003:116) – igaz, ez nem csak a nácikra vagy a szovjetekre, bár ezeken a példákon a legszembetűnőbb, hanem általában és tulajdonképpen minden országra, ilyenformán magára az érvelésedben központi szerepet kapó amerikai vezetésre is. 

Ha továbbvisszük a gondolatmenetet, számításaikba óhatatlanul is hiba csúszhat, a végrehajtás során nem negligálhatjuk az emberi dimenziót, a szabad akaratot stb., más nagyhatalmak geostratégiai érdekérvényesítéséről nem is beszélve. 

Másfelől, a térségre különben már ezer bajt hozó amerikai külpolitikai agenda valószínűsíthető érintettségét elfogadva sem látom, hogy egy globálisan átrendeződő világban – és ebben egyetértünk – pontosan miért lenne érdeke Washingtonnak, hogy az Aszad-rendszerrel együtt közvetve a hagyományos, „organikus,” transzatlanti európai szövetségesei is meggyengüljenek? Az EU rivális, legyen, de még mindig kevésbé, mint Moszkva vagy Kína, nem igaz?

Ezen kívül mit kezd a geostratégiai érvelés Iránnal? Néhány éve még lehetett abban a közhelyben valami, hogy Irán Szíria stabil szövetségese és egyik kibillentése megingatja a másikat, stb. de a Rouhani-nyitás új helyzetet teremtett és lassú elmozdulásokat jelez az iráni-nyugati viszonyokban, még akkor is, ha a hatalom változatlanul a vallási méltóságok kezében összpontosul. 

Izrael? Valójában lássuk be, az Aszad-rendszer nem jelent fenyegetést Izraelre, az állami intézmények térképein az arab világ többi országához hasonlóan zölddel vagy fehérrel jelölt földterület által hordozott üzeneten és az állami retorikán túl. Szíria tulajdonképpen lemondott a Golán-fennsíkról. Szerintem kinn voltál akkoriban Szíriában 2007-ben, amikor izraeli katonai agresszió érte Észak-Szíriát. 2013-ban az izraeli légierő több ízben is légicsapásokat mért Szíriára, a rezsim soha nem ült fel ezeknek a provokációknak. Úgy vélem, Izraelnek nem feltétlenül érdeke, hogy az „ismert rosszat” egy ismeretlen rosszabb váltsa fel.  

Egy szó mint száz, szerintem ebben a formában nem egy stratégiai vízió megvalósulásáról van szó, hanem egy olyan kaotikus helyzetről, amely egyre több országnak – beleértve hazánkat is – kedvezőtlen a Földközi-tengeri térségben és azon túl is. 

Ennek a sok lokális helyszínen testközelből is megjelenő globális problémának egy „manicheista”, fekete-fehér gondolkodásmódra van a legkevésbé szüksége. Ehelyett annak kezelése egy olyan átfogó, több kontinensen és szférán átívelő, nemzetközi stratégiát igényel, amelynek politikai, gazdasági és kulturális pályái paralel futnak a biztonságiakkal. Együtt a tragikus szíriai helyzet inkluzív rendezésével. 

Ilyen kusza, áttekinthetetlen és ellentmondásokkal teli helyzetben szerintem érdemes vigyáznunk az axiómáknak tekintett állításaink túl komolyan vételével és főleg azzal, hogy olyan, a globális játékok, stratégiai víziók (ebben egyetértünk) kereszttüzébe került, azok hálójába keresztül-kasul belegabalyodó államok, például Szíria kérdésében, fekete-fehéren állást foglaljunk és teljes mellszélességgel az oldalak egyikére álljunk. 

 

2015. szeptember 26. 

Címkék: polgárháború konfliktus arab világ arab tavasz Szíria Közel-Kelet Iványi Márton Bassár el-Aszad Sógor Dániel

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr617849062

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A FIDESZ nem ad pénzt környezeti kármentesítésre 2015.09.30. 00:28:17

A kolontári vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján bámulatos ostobaságról tett tanúságot a Fidesz, amikor a vitát is elfojtotta arról, hogy miképp kezeljük a környezeti kockázatokat. Az Illatos úton, Zagyvaszántón és szerte az országban ma is elhag...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vizipipa 2015.09.28. 16:11:21

Ennek az írásnak az első fele Szíriáról szól. Csupa igen-de, egyrészt-másrészt, figyelembe kell venni azt is, hogy ...

Én a szerzőnek, meg az olvasóknak is, azt a kis játékot ajánlom, hogy helyettesítsék be Szíria helyébe Magyarországot. Ne a konkrétumoknál, azok persze hogy nem egyeznek. Mit hoznak ki?

Vannak nálunk problémák? Komoly társadalmi feszültségek? Diktatórikus tünetek? Jogtalan lépések? Kommunikációs hazugságok? Önfényezés és deheroizálás? Kis csoportok ráterjeszkedése a társadalomra? Véleménydiktálás? Befolyásolás külföldről?

A szerző átugrotta Sógor Dániel egy nagyon lényeges állítását, miszerint az Aszad ellen harcolók többsége nem szír, hanem külföldi. Ezért ez nem polgárháború. Ez az invázió napjainkra adaptált formája. Úgy gondolom ez kulcskérdés. Ha ezt nem cáfolja, nem tudja cáfolni, akkor miről beszélünk? Hogy voltak problémák? És akkor lehet ugrani vissza az elejére.

Helyes Írás 2015.09.28. 18:16:23

Sógor Dániel valóban kiállt Aszad rendszere mellett. Talán túlzottan. Érzésem szerint azonban nem azért, mert nem tartja diktatúrának, hanem azért, mert véleménye szerint külső provokációkkal, akarata ellenére terelték bele a háborúba. A fenti írás ezt nem cáfolja csak sötétebbre festi a rezsimet, illetve nem látja az amerikai és az izraeli motivációkat.

Csakhogy azt mindig tudtuk, hogy Szíria a kommunista arab rezsim, s tudjuk milyen a kommunista diktatúra. Az USA-nak sokszor elegendő annyi, hogy ki kivel van jóban és sebezhetőbb-e, mint akivel jóban van. Izraelnek pedig igenis kedvezőbb egy anarchia, mint egy stabil Irán-barát szomszéd. Ha az Iszlám Államnak nevezett dzsihadista világforradalmárok kezet emelnének Izraelre, a zsidó állam rövid úton széttaposná őket, s ezt nyilván nagyon jól tudják. Az pedig mit érdekli őket, hogy mi történik a szíriai lakossággal. Izrael nem egy nyafogó Svédország, a zsidók pontosan tudják, mi veszi őket körül.

Sógor Dániel kissé előítéletesnek tűnt, a szó szoros értelmében, csakhogy ki nem az, aki karakteres véleményt fogalmaz meg. Az elő-ítélet mankó számunkra, amit kötelességünk rendre felülvizsgálni. A fenti írás szerzőjéről viszont nem tudjuk, hogy mit akar mondani számunkra. Bennünket ugyanis nem az érdekel, hogy mennyire árnyalt a szóban forgó rezsim tudományos ábrázolása, hanem az, hogy mi ez a szürreális jelenség, amely ránk borult, ki a felelős érte és hogyan lehetne leállítani.

gyalog.galopp 2015.09.28. 19:27:42

"Izrael? Valójában lássuk be, az Aszad-rendszer nem jelent fenyegetést Izraelre, az állami intézmények térképein az arab világ többi országához hasonlóan zölddel vagy fehérrel jelölt földterület által hordozott üzeneten és az állami retorikán túl. Szíria tulajdonképpen lemondott a Golán-fennsíkról. Szerintem kinn voltál akkoriban Szíriában 2007-ben, amikor izraeli katonai agresszió érte Észak-Szíriát. 2013-ban az izraeli légierő több ízben is légicsapásokat mért Szíriára, a rezsim soha nem ült fel ezeknek a provokációknak. Úgy vélem, Izraelnek nem feltétlenül érdeke, hogy az „ismert rosszat” egy ismeretlen rosszabb váltsa fel. "

Ezt a szöveget vajon kinek írhatta a szerző, funkcionális analfabétáknak, azoknak meg minek?

Mert ugye a szöveg értelmezése szerint Izrael ugyan rendszeresen provokálta , bombázta Szíriát, ( aki ugye nem ült fel a provokációnak ) csupán azért, hogy az ismert rosszat nehogy az ismeretlen rossz váltsa fel. ??!!

A cikk egy becsületsértés minden olvasójával szemben.

chrisred 2015.09.28. 21:11:20

@vizipipa: "A szerző átugrotta Sógor Dániel egy nagyon lényeges állítását, miszerint az Aszad ellen harcolók többsége nem szír, hanem külföldi."

Ahogy a Hezbollah vagy az oroszok sem szírek.

fehérfarkas 2015.09.28. 22:59:21

@vizipipa: "A szerző átugrotta Sógor Dániel egy nagyon lényeges állítását, miszerint az Aszad ellen harcolók többsége nem szír, hanem külföldi. Ezért ez nem polgárháború. Ez az invázió napjainkra adaptált formája. Úgy gondolom ez kulcskérdés. Ha ezt nem cáfolja, nem tudja cáfolni, akkor miről beszélünk? Hogy voltak problémák? És akkor lehet ugrani vissza az elejére. "

Ez így van. Kb. 70 országból mentek Szíriába harcolni Assad ellen (meg emellett rombolni, pusztítani, civileket gyilkolni).
Sokat elmond, hogy 4 millió szír menekült külföldre, de 8 millió az országon belül menekült a nyugati média által "lázadóknak" mondott területről a kormány által uralt területekre.
Ez tovább rontja a kormány által uralt területek életszínvonalát, hiszen egy háborúban kivérzett országban a kormány a saját uralma alá tartozó területek lakosságát is alig tudja ellátni, nemhogy 8 millió plusz embert. De mégis inkább menekülnek a szírek a "lázadók" uralta területekről, a kormány által uraltra. És a szír menekültek közül 2x annyian maradnak országon belül, mint amennyien külföldre menekülnek.

2011 decemberében önkormányzati választások voltak, ahol az szélsőségesek (szalafik/wahhabik), a nyertes önkormányzati képviselőket is elkezdték megölni.
2012 májusában parlamenti választásokat, ahol a 250 helyből 168-at a National Progressive Front kapott (ez egy nagykoalíció a különböző szocialista, kommunista és nacionalista pártok között), az ellenzéki Popular Front for Change and Liberation 6 helyet, a függetlenként indult képviselők pedig 77 helyet. A 250 helyre a választáson 7195 jelölt indult, ezek közül 710 nő (12 különböző pártból - amiből 7 újonnan alakult párt). Egyetlen más muszlim országban sem indult választásokon ennyi nő. Sőt, még itt Nyugaton is ritkaságszámba megy ennyi nőnek az indulása.
2014 júniusában volt egy elnökválasztás (3 jelölttel), amelyen a szavazásra jogosult szír állampolgárok 73%-a vett részt, és 88%-uk Assadra szavazott (a külföldre menekült szírek jelentős része is elment szavazni a konzulátusokra és nagyövetségekre).

Gazdaságilag ugyan lasabban fejlődött mint a régióbeli társai (pl. Törökország vagy olajmonarchiák), de a kormány jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre (csatornázások, áramellátás, tisztított ívóvízellátás, autóutak és autópályák, vasút, stb...), ingyenes kórházakat és iskolákat épített. A gyarmatosítás idején (a korábbi iszlám iskolarendszer megszüntetésével, ami helyett csak egy szűk, Franciaországhoz lojális elitréteg képzését biztosították) az írástudás 10%-os szintre esett vissza. A háború kitörésekor 2011-ben a férfiak 91%-a, és a nők 82% írástudó. 6 állami és 15 magán egyetem van Szíriában. Az állami Damaszkuszi Egyetem a legnagyobb, ahová 180.000 diák járt.
Az egészségügyi kiadásokat a kormány 2001-es GDP 2,5%-ról 2010-re a GDP 3,41%-ra növelte.
Ezeket azért említem meg, mert a józan ésszel és a logikával teljesen ellentétes, hogy az Assad rezsim 2011-ig fejleszti az országot, infrasturktúrát, autópályákat, vasútat, kórházakat, iskolákat, állami lakásokat, stb épít, majd 2011 tavaszán úgy dönt, hogy mindenzt lerombolja, elpusztítja, és a lakosságából is 200.000 embert megöl, és 4 milliót külföldre üldöz.
(azokat a műemlékeket, amiket az ISIS és az al-Nusra Front elpusztít, az Assad rezsim restaurálta és újította fel, a világ minden részéről mentek Szíriába régészak az ókori és középkori emlékeket feltárni. 2010-ben, az utsó békeévben Szíriába 8 millió külföldi turista látogatott.)

Ezzel nem azt mondom, hogy Assad Szíriája skandináv típúsú demokrácia (messze volt attól) - csak éppen annak a nyugatnak nincs miért kritizálnia és "demokratizálnia" Szíriát, amelyiknek a legnagyobb szövetségese az a Szaúd Arábia, ahol a királyi család az egyeduralkodó, és a miniszterek és tartományi vezetők is csak a királyi család hercegeiből kerülhetnek ki - parlamenti demokráciáról pedig hallani sem akarnak.

Szíria azon kevés országok közé tartozott, amelyek nem vettek fel kölcsönt sem az IMF-től, sem a Világbanktól.
- az Izrael által megszállt Golán-fennsíkot a mai napig visszaköveteli (az ENSZ szerint is Izrael illegálisan tartja megszállva és vissza kellene adnia),
- az USA egyik legnagyobb szövetségesét a wahhabita Szaúd Arábiát és Katart a terrorizmus finanszírozóinak tartja (pontosabban Assad szerint az USA Szaúd Arábián és Kataron keresztül finanszírozza a piszkos dolgait)
- Iránnal szövetséges
- Oroszországgal szövetséges (Oroszország egyetlen Földközi-tengeri kikötője a szíriai Tartuszban van) és nem enged az országa területére sem NATO, sem amerikai katonai bázist
- 2009-ben Assad nemet mondott a Katar és Európa közt építendő földgázvezetékre, mivel az a szövetségese Oroszország gazdasági érdekeit sértené (Törökországgal is ezután romlik meg a viszonya, mert Törökország Németországhoz hasonlóan szintén a nyertese lenne a földgázvezetéknek, hogy az orosz gázfüggést csökkentse)
Erről szól a szír háború, nagyhatalmak üközőállama lett Szíriából.

fehérfarkas 2015.09.28. 23:08:22

@chrisred: "Ahogy a Hezbollah vagy az oroszok sem szírek. "

Ők Assadot támogatják, ahogy Irán is.

Mi, a Nyugat a keresztény világnak mondjuk magunkat, aközben Assad védi meg a szíriai keresztényeket a terroristáktól, míg mi a Nyugat pedig az Assad ellen harcolókat támogatjuk (akik a szíriai és iraki keresztényeket gyilkolják).
Nem véletlenül pártolja a világ legrégebbi keresztény országa (Örményország), Oroszország és Kirill moszkvai pátriárka, Abházia (habár függetlenségt nem ismeri el mindenki, de keresztény vallású terület), Dél-Afrikai Köztársaság, vagy a latin-amerikai keresztény országok, mint Brazília, Venezuela, Nicaragua, Bolívia, Kuba (habár a vezetése kommunista, de a lakossága a mai napig keresztény), Guyana Assadot. Mi, a Nyugat pedig ez ellen, a keresztényeket védelmező Assad elleni harcosokat (szélsőségeseket, terroristákat) támogatjuk.

júniusban volt egy elnökválasztás (3 jelölttel), amelyen a szavazásra jogosult szír állampolgárok 73%-a vett részt, és 88%-uk Assadra szavazott (a külföldre menekült szírek jelentős része is elment szavazni a konzulátusokra és nagyövetségekre).
És azt sem véletlenül hangsúlyozom, hogy a szavazás eredményét a világ lakosságának több mint felét tömörítő országok vezetése elismerte és gratulált Assadnak (köztük a BRICS országok, több latin amerikai ország, de korábban már felsoroltam a többit is), míg a nyugati országok és szövetségeseik nem ismerik el, és az Assad ellen harcolókat támogatják ( az USA kongresszusa évi 500 millió dolláros támogatást az Assad ellen harcolóknak).

Bell & Sebastian 2015.09.29. 00:02:14

Mitől lett Assad fekete seggű(bb) Obamánál? -ez az alapkérdés.

Az amcsik eltapsolták a (-z ország) pénzét. -ez a helyes válasz.

A többi részletkérdés.
(Ide esetleg egy tetszőleges Coelho idézet bevágható az ebül szerzett jószágról, bűnben fogant zygótáról, vagy a faszom se tudja, mi hatná meg azt a mocsadék, világcsendőr, cionista fészket.)

chrisred 2015.09.29. 05:06:24

@fehérfarkas: Ez szép elmélet, de még Asszad apja szovjet támogatással építette ki a rendszerét, innen az orosz érdekeltség. És a szovjeteket nem lehet túlzott kereszténybarátsággal vádolni. :)

A nemzetközi politikában az ismer el egy választást, akinek érdeke fűződik hozzá. Ceausescu 1985-ös újraválasztását a világ "haladó" része egyöntetűen elismerte.

annamanna 2015.09.29. 06:42:50

Akármilyen is az Asszad-rezsim, elméletileg helytelen bármiféle érv, ami szerint jogos a zsarnok elleni küzdelem és a polgárháború.

Az egyik érvem erre a 2. világháború története. Sztálin a világ egyik legnagyobb gazembere volt, de ha az oroszok nem fogadták volna el egyöntetűen vezetőnek, hanem egymásnak estek volna, hogy ki irányítsa az országot, és lettek volna Sztálin ellenesek meg Sztálin hívek, akik egymást irtják, akkor hogy harcoltak volna Hitler ellen?

A másik példám a magyar történelemből való: mivel a magyar uraságok voltak szívesek azzal bíbelődni Mohács után, hogy Habsburg Ferdinánd vagy Zápolya János a legális uralkodó, így sikerült ebek harmincadjára juttatniuk az egész országot.

A harmadik példám egy beszélgetés részlete. Fel lett vetve az a példa, hogy mi van akkor, ha a tűzoltóparancsnok nem vizet locsol az égő házra, hanem benzint. Csak bemásolom:

"a parancsnok azt állítja, hogy te vagy az, aki benzinnel locsolod a tüzet. Annyi látszik, hogy a tűzoltóparancsnok is locsol valamit, meg te is ráöntesz valamit a tűzre. Mindketten a másikról állítjátok, hogy a másik benzint önt, és mindkettőtök azt állítja magáról, hogy ő az, aki vizet locsol a tűzre. Aki kívülről látja, az hogyan döntse el, ki mond igazat és ki lódít?
Például úgy, ha maga is beszállna az oltásba, személyesen, és nem csupán a lelátóról drukkolna. Akkor bele tudna szagolni a kannákba, és el tudná dönteni, hogy melyik bűzlik.

A másik megoldás az, ha otthagyod a tüzet, egyszerűen nem törődsz vele, nem öntesz rá semmit sem. Akkor a lelátón drukkolók el tudják dönteni, hogy a tűzoltóparancsnok ténykedése nyomán a tűz nő vagy kialszik, és nem tudnak téged vádolni azzal, hogy te locsolod a benzint, mert már csak a parancsnok locsol.

Persze ekkor lehet az a vád, hogy nem segítesz oltani, és azért ég le az épület, mert szerencsétlen parancsnokot magára hagytad. De hát van elég drukkere, nem? Álljanak be ők az oltásba.

Megéri azt a vádat magadra venni, hogy miattad ég le Róma?
Persze fordítva is fel lehet tenni a kérdést: megéri sorsára hagyni Rómát? Megéri azt mondani, hogy mosom kezeimet, semmi közöm ahhoz, ami körülöttem zajlik?

Esetleg meg lehet próbálni úgy segíteni a parancsnokot, hogy a kannákat vízzel töltöd fel. Hadd legyen a parancsnoké a dicsőség, hogy tényleg eloltotta a tüzet.
Tehát be lehet állni mögé, a csapatába, és valahogy úgy a keze alá dolgozni, hogy amiatt a tűz tényleg csituljon és kialudjon, ne növekedjen.
Amíg a parancsnok ellen játszol, addig nagyjából esélytelenül próbálod elhárítani magadról a vádat, hogy miattad ég le Róma.

Ha ég a ház, és úgy gondolod, maga a tűzoltóparancsnok locsolja benzinnel, ebben az esetben maximum a kannákat töltheted fel vízzel, de nem szállhatsz szembe a parancsnokkal, mert ő a parancsnok és kész, ezen te nem változtathatsz, és nem állhatsz a helyére, mert téged senki sem nevezett ki parancsnoknak. Kábé ennyi a lényeg. Amíg ezt nem fogadod el, addig ellene küzdesz, nem a tűzoltásra koncentrálsz.

Ebből a szempontból igaza van H. H.-nak. Amíg ég a tűz, addig nem az a lényeg, hogy milyen a parancsnok, hanem hogy a tüzet valahogy el kell tudni oltani. Még akkor is, ha szerinted pont a parancsnok gerjeszti, a lényeg akkor sem a parancsnok, hanem a feladat, a tűz oltása."

Ha Asszad maga volna Sztálin, akkor sem lenne jogos ellene küzdeni, mert egy ország pontosan akkor veszik el, ha a lakosai a vezető elleni küzdelemre koncentrálnak.

Fenyegette, fenyegeti külső erő Szíriát? A cikk és a kommentek szerint is igen, fenyegeti.
Érdekében állhat külső hatalomnak meggyengíteni, tönkretenni Szíriát? Igen.
Mi erre a legtutibb módszer? Naná hogy a belső polgárháború - aztán, ha a szétzuhant országban randalírozó csürhét egy kellően felfegyverzett "demokratikus" hatalom szétpöccinti, akkor a lakosság önként becsicskul és ujjongva hódol az új uraknak.
Mert, ahogyan az az Ötödik pecsétből és az 1984-ből is kiderül: egy diktatorikus hatalom nem elégszik meg a lakosság szimpla elnyomásával, hanem valós tömegbázist akar, tehát a lakosság szimpátiáját, önkéntes együttműködését is el akarja nyerni. Erre remek indok, hogy az új zsarnok felszabadító, "megváltó", az előző rémuralom alól kiszabadította az országot.
Ez már elég sokszor kipróbált, bevált módszer, nem?

Mi az ellenszere a zsarnok elleni lázadásnak? Ha mindenki a maga életében arra koncentrál, hogy miképpen tud másokat felemelni. Amíg ezzel törődik, nem a vezető hatalmának megdöntésére figyel.

www.facebook.com/AmatoRSeSLeR/videos/974555665897683/

Ahogyan Őze órásától, úgy például az itthoni migránsokat etető civilektől sem kell a hatalomnak félnie, mert ezek el vannak foglalva, NEM ÉRNEK RÁ. Sőt - sem a tüntető pedagógusok, diákok, nővérek nem veszélyesek a kormányra, mert nem hatalomba akarnak kerülni, hanem normálisan teljesíteni, dolgozni.

Asszad ellen is 70 ország semmittevő élősködői fogtak össze, akik nem bírtak maguknak a gyilkolásnál hasznosabb elfoglaltságot kitalálni.

Virág et. 2015.09.29. 08:20:36

Asszád egy diktátor, igen. Zsarnok, ahogy Obama mondta. Azt már elfelejtette hozzátenni, hogy pontosan olyan zsarnok, mint a többi, gazdagabb olajország első embere, akikkel mosolyogva fotóztatja magát.

Miben különbözik egy szaúdi királytól? Vagy a katari, emirátusi vezetéstől? Az emberi jogi jogsértéseknek ott is se szeri, se száma. Jogfosztott emberek, embertelen ítéletek, halálbüntetés, elnyomás, zsarnokság. Ők miért "jók" és Asszád miért "gonosz"? Szaddám is volt jóbarát és gonosz diktátor is már néhány év leforgása alatt.

Igen, nyugati értelemben Asszád egy véreskezű diktátor. De jelen pillanatban nála csak rosszabb opció van Szíriában. Mert mindenki máshoz viszonyítva, aki tényező Asszád egy szelíd kis őzike. Ebből a szempontból az oroszok dicséretet érdemelnek és remélem, hogy a sok töketlenség után végre beleállnak ebbe a konfliktusba rendesen: inkább ide, mint az ukránokhoz.

fehérfarkas 2015.09.29. 08:23:23

@chrisred:

1. a hidegháborúnak 25 éve vége és azóta sok minden történt a világpolitikában
2. jelenleg Észak-Koreán és Kubán kívül már nincsen ateista ideológiájú atikommunizmus, és Putyin ugyan nem demokrata, de kapitalista gazdaságpolitikát folytat, és a kereszténység újra megerősödött Oroszországban a kommunizmus bukása óta
3. Hafez Assad a gazdaságpolitikában vette át a szocializmust (államosítások, stb), de a kommunizmus ateista materialista ideológiáját nem vezette be, hanem szekuláris rendszert vezetett be vallásszabadsággal, így a szírek többsége továbbra is megmaradt vallásos - Hafez idejében továbbra is épültek mecsetek és temlomok
4. a fia Bashar Assad ugyanúgy szekuláris politikát folytat, és ugyanúgy vallásszabadság van alatt, és ugyanúgy épültek mecsetek és templomok a 2011-es háború kirobbanása előtt - Bashar a szocalista gazdaságot kezdte el lebontani, és a kapitalizmus irányába elmenni (privatizáció, gazdasági reformok, stb)

Akik ellen a 2 Assad fellépett vallásilag, azok a szalafik/wahhabik voltak. De ezt inkább meg kellett volna nekik köszönni. A dzsihadisták az al-Kaidától kezdve a Talibánon át a Boko Haramig és az ISIS-ig mind a szalafi/wahhabi ideológiából nőttek ki.

chrisred 2015.09.29. 09:14:39

@annamanna: Kérdések a felvetett példákra.

1. Vajon Hitler eljutott volna Moszkváig, és a világháború 45-ig tartott volna, ha Sztálin nem végezteti ki a hatalma féltése miatt a szovjet hadsereg tisztikarának jelentős részét?

2. Egy trónvita önmagában nem jó példa a zsarnokságra. Mohácshoz és az ország széteséséhez nem ez vezetett el, hanem a Dózsa-féle felkelés véres megtorlása és a Werbőczy törvények, amik szétverték a rendi Magyar Királyság évszázados rendjét. Itt felmerül a kérdés, hogy megmenthető lett volna Magyarország, ha a nemesség rémuralma helyett inkább konszenzus alakult volna ki a társadalom különböző rétegei között, ahogy az volt a Hunyadiak alatt?

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2015.09.29. 09:55:18

ha nincs orbán a főszövegben, nem jönnek rá a döglegyek sem, és egész jók a kommentek is - egy émlény volt, uraim, köszönöm! némelyik mehetne posztba is.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 14:28:57

@Virág et.: Asszonyom, baszom aláásan, amennyiben hitelesek a migráncsok beszámolói, magasabb életszínvonalon volt a szíriai középosztály, mint a magyar. Ettől érthetó, miért pont a bajorokat, svábokat és svéd nagyvárosokat preferálnák, ha hagynák.

Amerika cionista bábkormánya elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezeket is kifossza.

Nem csillagos-sávos lobogó alatt megy a harcolás, hanem a FED / Goldman kettősre járják a táncot.

Jeruzsálemért, Európáért és a világ minden kincséért.

De ha maga barátja _ezeknek_ az amcsiknak, akkor nemcsak pártot tévesztett, még hazát is, elvtárs.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 14:35:07

@chrisred: Vajon Sztálin megáll a saját lábán, ha tápolják az amcsik a Krím és az Északi-tenger felől, jó időben-rossz időben, megfelelő időben?

Hitler nem volt akkora barom, mint amekkorának -utólag- láttatni szeretnék. Megelőzá csapásnak hívják az ilyet, amit egy-az-egyben Amerika is művel, mint a mai napig.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 14:37:47

ha nem tápolják...

Nem véletlenül vezetett egyszere háromfelé támadást - kénytelen volt.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 19:16:05

Ki a fenét érdekli, hogy Asszad marad vagy megy? Engem az érdekel, hogy a migránshorda maradjon ott. Ha lapszerint síkra kell ezért bombázni Szíriát, hát bombázzák. Röhej, hogy Szaddámot a maga nem kis katonai erejével kétszer is laposra bombázták, az ISIS ellen meg operettháború folyik, miközben Szaddám nem fejezgetett le nyugati állampolgárokat látványos videókon.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 20:51:34

Görény, hülye is tetszik lenni, vagy csak megjátssza? Amit egy amcsik által kölcsönkért Mossad ügynök vezet az első kalifa kölcsönvett nevén (hogy éppenhogy csak érintsük a kabbalisztikus vonatkoztatásokat), az ellen ki rántana fegyvert, ha még Putyin sem?

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 21:02:51

@Bell & Sebastian: Marhaságot beszélsz, Putyin rántott, éppen most. De az USA helyzete sem ilyen faék-egyszerűségű. Addig-addig pénzelgettek ilyen-olyan tenoristákat, míg azok kinőttek a kezük alól - mellesleg, azok se mind és okvetlenül hülyék, és a nagy USA is kihasználható bezony. Most meg választás előtt nem sokkal egy új forró háború ott, ahol már kétszer lyukra futottak? Több amerikait kell ahhoz lefejezgetni...

midnight coder 2015.09.29. 21:25:29

@Molnárgörény: Ahhoz azért elég hülyének kellett volna lenniük az amcsiknak, hogy azt higgyék, hogy a Szaddám legyilkolása, meg az arab tavasz után a középkorban megragadt iszlám világban kitör majd a demokrácia. Az amcsik viszont nem hülyék. De azt sem hiszem, hogy ez a mostani helyzet Pl. Izraelnek az érdekeit szolgálná. De akkor kinek volt ez jó ? Az európaiak szívnak, a zsidók sem hiszem hogy örülnek egy rakás fanatikusnak a szomszédban...

Bell & Sebastian 2015.09.29. 21:26:34

@Molnárgörény: Jaja, kinőttek, mi, a bin Ladin -sztori is annyira friss még, hogy meg sem száradt rajta a hazugság. Előtte Milo kalandja a jugoszlávokkal, az se semmi.

Ezek szerint a Terv része, hogy új elitet Európában agymossák át, oszt a rátermettebek mehetnek vissza, a többi meg Volkwagent csavarozhat.

Ha majd elegendő halottat és romot produkált az ügynök, visszafüttyentik, az emberei lesznek a neo-nácik és negyven évig tanítják, mekkora egy bajnok Amerika kapitány.

Nem kell ehhez a felismeréshez se értelem. se érzelem, csak aranyhalnyi memómória, Luki.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 21:32:11

@midnight coder: Már hogyne ürümködnének a júdók, legalább hét gonddal kevesebb, plusz Ukrajna és az előző kettő. Ezek még egy jódarabig nem kerülnek játékba, utána szépen rá lehet húzódzkodni a perzsákra.

Amint mondtam: Jeruzsálem + Európa + a Világ a tét, three in one.

♔bаtyu♔ 2015.09.29. 21:36:49

most ennek mi értelme? Az USA-t (és Izraelt) valójában nem a demokrácia hiánya zavarta, hiszen Szaúd-Arábiához képest Asszadék hatalmas demokraták voltak. Pld. 100%-os vallásszabadság.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 21:39:56

@♔bаtyu♔: Ez, pont.

Az alaptétel az, amcsi bankok nélkül levegő sincsen, nemhogy szabadság. Ami valójában a rabszolgaság, maga, csak újbeszél píszíül van mondva.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 22:03:47

@midnight coder: Nem volt ez jó senkinek. Azért "az amerikaiak nem hülyék" állítást cum grano salis kell értékelni. Nem hülyék, de szűklátókörűek. Képtelenek beleélni magukat mások helyzetébe, és különösen egy másik kultúrába. Képtelenek egy autoriter rendszer előnyeit (bizonyos népeknél szükségességét!) megérteni, mert az ő ilyen-olyan demokráciájuk ehhez túl régi.

Egyszerűen nem tudták kiszámítani, hogy mi lesz. Afganisztánból ugyebár az oroszok mentek ki előttük, és naiv módon azt hitték, hogy őket, mint az oroszok ellenfeleit, majd üdvözölni fogják ott. Nem értették, hogy az afgán hegyipásztor mindenkit leszar, csak a klánja főnökét nem, és neki az is betolakodó, aki északról kommunista dumával jön, és az is, aki délről kapitalistával.

Kissingernek még volt érzéke a másik helyzetébe beleéléshez, ezért tudott elfogadhatóan kikecmeregni a vietnami háborúból. Azóta az összes amerikai külügyminiszter fafejű hozzá képest, és az elnökök se különbek.

Irak az eklatáns példa. Ott az amik éltek a gyanúperrel, hogy alkalmasint nagy káosz maradna, és elsőre otthagyták Szaddámot, csak alaposan megtépázták. Azt se értették meg, hogy Szaddám ezután csak akkor maradhat hatalmon, ha háromszor akkora pofát nyit, hogy voltaképp ő győzött, mert az ellenség elkotródott. Szaddám kinyitotta a pofáját, blöffölgetett is, és addig piszkálta az amik nagyhatalmi lelkét, amíg kikényszerítette a második pofont, ami után jött az anarchia.

Az amerikaiak azt képzelik, hogy ha a képviseleti demokráciát exportálják, akkor mindenki rögtön happy lesz. Közben elég műveletlenek, fogalmuk sincs az afgán törzsi hierarchiáról és összetételről, és nem értik, hogy minden embernek a klán főnöke az isten, és hallani se akarnak választásról, mert a főnöküket senkinek se engednék leváltani.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 22:05:15

@Bell & Sebastian: Ez már nekem túl zavaros.

Mit szólsz ehhez? Nyugodtan libbolsizz le, de ez a véleményem.

molnargoreny.blog.hu/2015/09/29/a_szelsojobboldal_skizofreniaja

kewcheg 2015.09.29. 22:09:22

@♔bаtyu♔: Nagyon sajnálom Szíriát. A középkori keresztes emlékeket,mindent. A fiammal pár éve még tervezgettünk egy utat a Szentföldre autóval, hát ez már nem valószínű. :(

Bell & Sebastian 2015.09.29. 22:25:06

@Molnárgörény: Mélyebben nem érdekel, mit tartasz zavarosnak és mit nem?
A magam részéről leginkább azt tartom bűnnek, ha minden eszköz adott a pontos tájékozódáshoz, úgymint igény, nyelvtudás, elegendő különböző, hiteles forrás, akkor arra nincsen elfogadható magyarázat, ha valaki ködszurkálással próbálkozik eltalálni szarva közt a tőgyit.

Ha már Szíria, az a minimum, ha elolvasnád a hivatalos, szíriai propagandát is. Semmivel sem alávalóbb, mint az ellenoldali, cionista klónok.

Nem kötelező elhinni azt sem, de a főcsapás iránya azért világosan kivehető. Azt gondolom, az ellenség megismerése a legfontosabb, mert nagyon sok beleélő képesség kell a nettó tömeggyilkosok mozgatórugóinak fel- / megismeréséhez.

Túlzásokba azért nem esni, mert a bábszínház bábjait mozgató kezet úgysem tudnánk lefogni.

De rámutatni ettől még szabad.

Ha nincsen ehhez tehetséged, csak dőlj hátra és élvezd az előadást, elvégre ingyen van és csak neked nyomják.

fehérfarkas 2015.09.29. 22:41:01

@Bell & Sebastian: "Amit egy amcsik által kölcsönkért Mossad ügynök vezet az első kalifa kölcsönvett nevén (hogy éppenhogy csak érintsük a kabbalisztikus vonatkoztatásokat)..."

Érdekes, hogy a nyugati média mennyire nem szokta megemlíteni, hogy az Abu Bakr al-Baghdadi csupán egy felvett álnév, ami az 1. kalifa és a iszlám civilizáció fénykorát jelképező Bagdadi Kalifátusból (annak fővárosából Bagdadból) van összegyúrva.
A kalifaneve ennél is nagyképűbb, mert kaposból Ibrahim kalifának nevezi magát. Ez magyarra fordítva nem más mi Ábrahám kalifa. Vagyis a muszlimok számára Mohamed utáni legjelentősebb prófétáról nevezte el magát.
Ez annak fényében még növeli az elnevezés jelentőségét, hogy az iszlám nem új vallásnak tartja magát, hanem az ábrahámi szigorú ősmonoteizmushoz való visszatérésnek, és magát a Kábát is Ádámhoz meg Ábrahámhoz kapcsolják, és a muszlimok hite szerint Mohamed pontosan úgy járta körbe a Kábát, mint évezredekkel korábban Ábrahám.
(az egy dolog, hogy a nyugati emberek többsége a Bibliát is, meg a Koránt is kitalációnak vagy szimbólikus mesének tartja, de a muszlimok viszont hisznek abban, hogy a szent iratokban leírtak valósak, és a bennük szereplő próféták is valóban éltek)

Ehhez az egoizmushoz és médiapropagandaértékhez képest még Oszama bin Laden is egy szerény visszahúzodó embernek számít.

Egyébként meg ahhoz képest, hogy kikről nevezte el magát az ISIS vezére, ahhoz képest a különböző Koránban is szereplő, vagyis a muszlimok által is nagy tiszteletben tartott prófétákról elnevezett mecseteket is rombolja az ISIS. Pl. Irak 2. legnagyobb városa, Moszul elfoglalása után a Jónás prófétáról elnevezett 12. sz-ban, az Abbaszida Kalifátus idejében épített mecsetet is lerombolta. További jelentősége, hogy a legenda szerint a mecsetben található sír nem másé mint Jónás prófétáé (az a sír évezredek óta ott volt a pogány, majd keresztény időszakban is, és a muszlimok is megtartották) volt, mert az ISIS rombolta le 2014 nyarán.
Ez csak egy példa a sok közül, hogy ahhoz képest kikről nevezte el magát az ISIS vezére, ahhoz képest pont a nevével ellentétesen viselkedik, szégyent hozva és meghamsítva azokat, akiknek a nevét bitorolja.

Bell & Sebastian 2015.09.29. 22:48:49

@Molnárgörény: A postod, maga, egy ordenáré mellényúlás, mert ilyen dilemmát csak a képzeleted szült.

Skizofrénia csak arra jellemző, aki egynél többszöri identitású és ezek alapból ütik egymást.

De ez még mind semmi ahhoz képest, akinek deklaráltan semmilyen kötődése nincsen, mert ő úgynevezett világpolgár, másként mondva: a sültgalamb-felhőt követi jártában-keltében.

A európaiság alappilléreit ugye nem kell felsorolnom?

Ha Vona Gábor kicsúszik a görög filozófia-római jog-keresztény vallásetika hármasából, pontosan arra a sorsra jut, mint vadbarom balos elődei, döglött kutyaként fűvódik fel az árok partján.

Hogy ezt pont a hívei ne tudnák, ezt azért erősen kétlem. Az eurázsiaiság sem jelenti ezek feladását, nem képviseletét.

A dualista hinduizmus már alaposan kilóg ebből, ezért nem is tárgya a foglalkozásnak.

A garast aki letette valahová, az többé nem lehet dualista, skizo pedig végképp nem.

fehérfarkas 2015.09.29. 22:52:58

@Molnárgörény:

Demokráciát nem lehet bombákkal meg tankokkal exportálni. És halálbrigádokkal sem (az ISIS, meg al-Nusra Front és társait az 50/60-as években még nem terroristacsoportoknak, hanem halálbrigádoknak nevezték, és nemcsak a jenkik, de a britek és franciák is előszerettel támogattak halálbrigádokat olyan országokban káosz keltése céljából, ahol velük együttműködni nem akaró rezsim volt, de az ország nyersanyagaira rá akarták tenni a kezüket - Irakban, Szíriában és Líbiában pontosan ugyanez történik most, csak manapság nem halálbrigádoknak nevezik ezeket a csoportokat, hanem terroristáknak).

fehérfarkas 2015.09.29. 22:59:46

@Molnárgörény:

Szép kis cionista PR anyagot írtál a blogodon.
Igaz, hogy teli van tárgyi tévedésekkel, de ez a propaganda anyagok készítőit soha nem szokta zavarni. :D :D :D

Bell & Sebastian 2015.09.29. 23:08:57

@fehérfarkas: Konkrétan a meteoritot azért járják körbe, mert a Szent Hagyomány része, ám abban a kutya nem hisz, hogy a fekete, töredezett kődarabnak hatalma lenne vagy bármi köze Allah -hoz.

Sok elemzés kering az ISIS kabbalisztikus (azaz zsidó gyökerű) vonatkozásairól, amik több-kevesebb sikerrel fel is oldják a (-z említett,) nyilvánvaló ellentmondásokat.

Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy minden részletében gondosan megtervezett a fellépésük fázisról-fázisra. Beleértve mellékhatásait, mint például a népvándorlást is.

Szerintem a minden oldali, militáns muzulmánok elföldelése a legfőbb feladata, sárkány ellen sárkányfű -alapon.
Van belőlük bőven, így nem holnap dobják a tengerbe egy amcsi helikopterről a főmuftit.

Európa amerikanizálása a második cél (első Izrael), a harmadik: a gyerekkel futó kínai elgáncsolása.

Nincs ebben semmi rendkívüli, csak pár milliárd embernek átszabják az életét (kicsi befektetéssel) olyannyira, hogy egy részük belehal vagy az anyja sem ismer rá többet.

fehérfarkas 2015.09.29. 23:35:41

@Bell & Sebastian: "Konkrétan a meteoritot azért járják körbe, mert a Szent Hagyomány része, ám abban a kutya nem hisz, hogy a fekete, töredezett kődarabnak hatalma lenne vagy bármi köze Allah -hoz."

Valóban a Kába kőnek az ún fekete kövét nem valami mágikus vagy isteni hatalommal felruházottsága miatt tiszetlik annyira. Hanem mert azt tartják róla, hogy az még az eredeti Ádám által (hogy ott boruljon le Isten előtt megadni a neki járó tiszteletet) épített épületnek a darabja.
A Kábát az évezredek során sokszor újraépítették, és a mai mérete sokszorosa az évezredekkel korábbinak, csak a formája ugyanaz: egy végtelenül egyszerű ablaktalan kocka. A muszlimok szerint Ádám után az emberek eltértek az egyetlen Isten imádatától és bálványokat meg sok istent kezdtek imádni, és a Kábában is bálványokat helyeztek el, amiktől Ábrahám tisztítja meg, és újjáépíti. Majd évezredekkel később Mohamed tisztítja meg a Kábát a bálványoktól (hiszen Ábrahám után újra bálványimádásra és politeizmusra tértek át az ottani emberek), és ugyanazzal a rítuáléval járja körbe mint Ábrahám. Legalábbis az Iszlám vallás ezt tanítja.
És ehhez annyit még, hogy lehet, hogy a régészek nem tudják megállapítani, hogy valójában ki lehet a sírban, de Mekkától nem messze (szintén a Hidzsáz területen) van a tengerparti Dzsidda, amelynek egyik külvárosában egy ókorból származó sír van, amit Éva sírjának tartanak (már a nagyon korai keresztények is annak tartották).

"Szerintem a minden oldali, militáns muzulmánok elföldelése a legfőbb feladata, sárkány ellen sárkányfű -alapon.
Van belőlük bőven, így nem holnap dobják a tengerbe egy amcsi helikopterről a főmuftit."

A szélsőségeseket és terroristákat teljesen el kell tüntetni a Föld színéről. Ezeknek semmi köze az iszlámhoz. Ez egy agybeteg és agymosott csűrhe, teli pszichopata emberrel, akik kiélik ott azon agresszív ösztöneiket, amiket a saját országaikban nem tudnának, mert ott börtön vagy halálbünti várna rájuk. Eközben pedig az általuk elfoglalt területet nemcsak népírtanak, hanem még a senkinek sem ártó műemléket is lerombolják, a fizikai bizonyítékait eltörölve az adott terület történelmének.
És mindezek közben még mindig az a Nyugat legnagyobb ellensége (a szír kormány), aki már 5. éve küzd ezen szélsőségesek és terroristák ellen (nemcsak az ISIS, de az USA által évi 500 millió dollárral /ez csak a hivatalos kongresszus által megszavazott összeg - a nemhivatalos összegről nincs infó, csupán becslések/ FSA legerősebb szervezete, az al-Nusra Front ugyanazt csinálja mint az ISIS, csak keresztrefeszítések helyett főbelővéssel és lefejezéssel).

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 23:37:55

@fehérfarkas: A kisantant máig húzódóléte biztosan tárgyi tévedés, elvégre az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar kisebbségnek példaértékű jogai vannak, az Aland-szigeteken a svéd kisebbség folyamatosan azért tüntet, hogy a finnek nekik is adjanak ennyi jogot. Semmiféle tárgyi tévedés nincsen, legfeljebb neked fájdalmas igazságok.

Jópofa, hogy voltam én már holocaust-relativizáló meg cionista is. Mint ahogy annak idején a Judapest hajdani blog emberkéi először kedvesen fogadtak, aztán link ürüggyel kitiltottak, végül visszahívtak, és elfogadták, hogy egyszerűen autonóm a gondolkodásom. Majd rájöttök idővel ti is. Se filoszemita, se cionista nem vagyok (és zsidó se, sőt, nagyon nem, dédszülőkig biztosan), csak éppen nem foglalkozom dogmákkal, és nem hozok zsigeri döntéseket.

Izrael és Magyarország helyzete nagyon sokban hasonlít, tehát természetes szövetségesek, és ennek nem is a zsidó állam, hanem Magyarország lenne a nagyobb haszonélvezője, hiszen mi kaphatnánk többet - különösen olyasmiből (haditechnika), amire rendkívül nagy szükségünk van. Nekem legalábbis megfelelne az izraeli önvédelmi képesség egytizede, azzal már nem letolt gatyával állnánk a ránktörő arab csőcselék és a köröskörül leskelődő kisantant előtt. A NATO-ból a szomszédos NATO-tagok ellen bonyolult fegyverkezni (többek között ez is egy érv volt a különben nem igazán élvonalas Gripenek mellett). Akkor meg?

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.29. 23:48:11

@fehérfarkas: "A szélsőségeseket és terroristákat teljesen el kell tüntetni a Föld színéről. Ezeknek semmi köze az iszlámhoz. Ez egy agybeteg és agymosott csűrhe, teli pszichopata emberrel, akik kiélik ott azon agresszív ösztöneiket, amiket a saját országaikban nem tudnának, mert ott börtön vagy halálbünti várna rájuk."

Ahogy Móricka elképzeli. Csak azért, mert innen-onnan valóban mennek oda más országbeli szélsőségesek, szó sincs arról, hogy az ISIS import lenne. Mint ahogy nyilvánvaló képtelenség, hogy a diktatúrák megdöntését követő szélsőségesek mindig, mindenhol külföldről bukkannak elő. Megint hajtogatod a magadét, semmiféle tény nincs mögötte, de azért ismételgeted. Irakban is import szélsőségesek csinálják a balhét Szaddám kinyírása óta? Afganisztánban is? Ugyan, ki a fene mehetne oda anélkül, hogy a törzsi harcosok két perc alatt ki ne nyírnák? Komolyan elhiszed, hogy "a szélsőségesek" mindig úgy jönnek elő kintről, mint a füst? Frászkarikát. Ott vannak azok, csak amíg megvan a rendes diktatúra, befogják a pofájukat, mert az erőből értenek ők is.

Hogy az iszlámnak ne lenne ehhez semmi köze? Lázas vagy? Engem nevezel cionistának, miközben nyomod itt a muzulmán propagandát folyamatosan, korlátlanul? A sok ezer éves Damaszkusz, ahonnan a csodás kultúrát hozzák a BKV-buszban a padlóra szaró kultúrhéroszok. Mintha a fejlevágásokat nem Allah nevében filmeznék?! A középkori agresszíven térítő kereszténység papjai se voltak mind inkvizítorok - de akadt köztük ilyen is épp elég. Most meg Berlinben nem fog kezet az imám még Merkellel se, mert nő - és ez az iszlám tolerancia (igaz, később bocsánatot kért...).

Ceterum censeo, arab csürhe esse delendam!

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.09.30. 00:07:15

A képlet egyszerű: vagy az van, ami most van, vagy Asszad van. Tessék választani !

fehérfarkas 2015.09.30. 00:12:46

@Molnárgörény:

Te is tudod, hogy nem a kisantantra értettem :D
És azt is tudod mire értettem. Fogalmad sincs az arabkról és muszlimokról, csak nyomatod az ellenük való uszító propagandát. Az, hogy a kisantantot is ide még jó is lehetett volna, ha a másik oldalt is ismernéd rendesen. De így rossz az összehasonlításod.

Az, hogy valaki szimpatizál egy országgal (te Izraellel, mások meg Lengyelországgal, vannak akik Kanadával, stb), még nem jelenti azt, hogy a régió többi országáról össze-vissza kell a lejjárató hazug propagandákat irogatni.

fehérfarkas 2015.09.30. 00:26:03

@Molnárgörény:

Irak Szaddam megdöntése és a teljes iraki államapparátus, hadsereg, nemzeti gárda, rendőrség, igazságszolgáltatás és titkosszolgáltatás felszámolása után lett a nemzetközi terrorizmus fészke. A meglévő intézményi struktúrákat az amcsik elég gyorsan felszámolták, de újat nagyon lassan hoztak létre helyette, és végig figyeltek arra, nehogy erős legyen az új iraki állam, mert netalántán önállósodni akarna tőlük, és esetleg úgy járnának mint 1979-ben az iráni bábdiktátorukkal, Pahlavi sahhal, akinek a megdöntése után az új iráni rezsim államosította az olajszektort.
Az egész iraki háború az olajról szólt. Ha te elhiszed, hogy az USA valóban demokráciát akart exportálni, akkor ébredj fel a tündérmesevilágodból.
Az USA nagyon jól tudta kicsoda-micsoda Szaddam Husszein, hiszen a 80-as években az USA és Németország adta Iraknak azokat a vegyifegyvereket, amiket Irán és a kurdok ellen bevetett. Szaddam azután lett ellenség, hogy az iraki-iráni háború után megszállta az USA szövetséges Kuvaitot.
Amíg az USA ellenségével harcolt, addig jó barát volt, de amikor az USA szövetségesét szállta meg, egyből ellenség lett. A 90-es években 3x támadta meg az USA Irakot, és 1993-2003 között 10 éven keresztül nemzetközi szankciók alatt tartotta. Csakhogy szankciók miatt a világ egyik legnagyobb olajmezeéről az amerikai cégek sem tudnak termelni és profitra szert tenni, ezért Bush elnök és tanácsadói úgy látták eljött Szaddam megdöntésének ideje, és az iraki olajkészletekre teljesen rátegék a kezüket. Egy valóban erős és demokratikus iraki kormány a saját országa nemzeti érdekeit nézné, és nem az USÁ-ét. Nincs itt szó semmiféle demokráciaexpotról.

annamanna 2015.09.30. 03:04:23

@chrisred: ez jó kérdés, és csak azt támasztja alá, hogy Sztálin a világ egyik legnagyobb gazembere volt. És azt, hogy még ilyen pokolfajzat sem bírta elérni az orosz hadsereg bukását.
A Bibliában is szerepel egy hasonló észkombájn, Izrael első királya, Saul. Ő egyszer úgy vezette a népet háborúba, hogy mindenkinek megtiltotta, hogy egyen. Böjtölve, éhesen kellett háborúzniuk, abban az időben, amikor egy fegyver olyan nehéz volt, hogy külön fegyverhordozó kellett hozzá (már ha egyáltalán volt valakinek fegyvere).
A csatában vele volt a fia is, Jónatán, mint csapatvezér, és a csata után, este Jónatán evett a földön folyó erdei mézből. Erre az apja ki akarta végeztetni, a népnek kellett megvédenie a haláltól, mondván, nehogy már pont az haljon meg, aki a győzelmet szerezte.
A Bibliában ezen az estén kívül soha nem folyt méz a földön, tehát ez pont annak a nagyon híres isteni ígéretnek a beteljesítése volt, hogy Kánanán "tejjel és mézzel folyó föld". Ha Saul királynak lett volna egy csöpp esze, leborulva imádja az Istent, amiért beteljesítette ígéretét a tejjel és mézzel folyó földről. Ehelyett azzal foglalkozott, hogy le kéne gyilkolni a saját fiát, mert az megkóstolta az erdei mézet, miközben ő mindenkinek megparancsolta az éhezést!!!

Saulnak folyton ilyen dolgai voltak, elviselhetetlen volt. A fia, Jónatán nagyon jó barátja lett Dávidnak.
Igazán könnyen megtehette volna Jónatán, hogy Dáviddal összefogva megdöntik az ütődött apja királyságát, és vagy ő, vagy Dávid, vagy ketten együtt átveszik a hatalmat.
Jónatán egészen pontosan tudta, hogy az apja mennyire gonosz és zavarodott, tudta, mennyi bajt okoz, és mégsem támadt rá. Ugyanazon a napon halt meg, mint az apja, egy vesztes csatában. Tehát élete utolsó napjáig amellett az ember mellett maradt, aki egy ostoba, irigy, önző és gonosz zsarnok volt, aki még őt, a saját fiát is kivégeztette volna pár csepp mézért.
Jónatán egyáltalán nem ütött az apjára; annyira jó volt, mint egy angyal. És inkább elviselte Sault, mintsem lázadjon ellene.
Dávidot Saul halálra üldözte, és Dávid is megtehette volna, hogy megöli Sault, de mindig visszarettent a lehetőségtől (Saul bezzeg nem rettent volna vissza attól, hogy Dávidot megölje, ha elkapta volna).

Később, amikor Dávid lett a király, az ő fia bezzeg nem restellt fellázadni ellene, annyira, hogy Dávidnak el is kellett menekülnie a saját fia elől (megint ő volt az, aki nem akart harcolni a rá támadóval, ahogyan Saullal sem szállt szembe, csak elmenekült tőle).

Ebből az a tanulság, hogy a "jó emberek" nem zsarnokölők, és nem lázadnak még a legrosszabb diktátorok ellen sem. Ez értelmetlen és káros szemléletnek tűnik, de Dávid fiának lázadásából meg lehet érteni, hogy aki lázad, az hajlamos lenne még a legjobb király ellen is fellázadni; tehát önmagában nem csak az számít, hogy a vezető mennyire zsarnok, hanem az is, hogy a többi ember mennyire hatalomvágyó.

Aki hatalomvágyó, az nem nagyon akar megoldani konkrét kérdéseket, mert a hatalom birtoklásán túl más nem érdekli.
Ha hatalomvágyók törnek az uralomra, és mondjuk sikerül a lázadásuk, akkor az ország nagyon gyámoltalanná és védtelenné válik, mert a hatalom megszállottjai nem tudnak mit kezdeni a konkrét, megoldandó feladatokkal.

Vegyük azt a helyzetet, amikor egy hatalommániás sikeresen feltornázta magát az uralomig, és a körülötte levők lojálisak hozzá, senki sem támadja, és nem kell félnie lázadástól.
Erre legyen példa Sztálin, aki kinyiffantotta a versenytársait, és végül ő maradt állva; bebetonozta a hatalmát, és már nem kellett lázadóktól tartania.
Szembejött vele a világháború, és Sztálin mit tett? Fogalma sem volt róla, mit kéne tennie, úgyhogy egy időre elbújt mindenki elől, nyilván ivott.
De mivel annyira biztonságban volt a hatalma, hogy nem kellett pártütőktől tartania, így végül is csak sikerült lebeszélni arról, hogy folytassa a saját népe elleni paranoiás ámokfutást, és legalább annyira sikerült megbíznia az orosz hadseregben, hogy az végezhette a dolgát, a németek elleni harcot.
Teljesen csak nem gyilkoltatta le őket a nagy Sztalin.

Tehát, ha a zsarnok valamennyire stabilnak érzi a hatalmát, és nem fél attól, hogy bármelyik pillanatban rá támadhatnak, akkor az alatta állóknak csak sikerül (legalább minimális mértékben) elvégezni a feladatokat (amiknek megoldása a hatalommániást nem nagyon érdeklik).

Mi van akkor, ha a hatalomért való harc élesedik? Mi van akkor, ha a hatalomra jutott zsarnoknak folyton árgus szemekkel kell figyelnie azt, hogy ki támadja meg?
A hatalomért való küzdelem valószínűleg amúgy is a kedvenc szórakozása, hiszen a hatalommániást a hatalom birtoklása izgatja, tehát eleve erre vannak kiélesedve a receptorai, minden támadó szándékot azonnal észrevesz, sőt fel is nagyít, és azonnal reagál is rá.
Ha ilyen a helyzet, akkor a hatalommániás minden erőforrást a saját hatalma védelme érdekében mozgósít (a konkrét feladatok amúgy sem izgatják);

annamanna 2015.09.30. 04:09:55

@chrisred: és ilyen esetben az ország igazgatása, a valós, tényleges feladatok megoldása totál lehetetlen.

Lehet azt mondani, hogy ebben az esetben a racionális megoldás a rossz vezér, a zsarnok félreállítása volna; csakhogy, mint írtam, a hatalommániás nehéz ellenfél, mert minden idegszálával a hatalom megtartására koncentrál. Ráadásul ő egy típus képviselője, aki épp győztes pozícióban van; de mögötte ugrásra készen állnak tízek, százak, ezrek, akiket hasonló ambíció fűt, úgyhogy alig várják, hogy az egyik zsarnokot kipöccintsék a hatalomból, még azon melegen megpróbálják megkaparintani a helyét.

Mivel a normál emberek nem a hatalom megszerzésére koncentrálnak, így soha nem is lesznek elég ügyesek ahhoz, hogy megszerezzék; ebben a versenyfutásban lomhák, olyan nagy hátránnyal indulnak, ami leküzdhetetlen. Erre kitűnő példa a Gladiátor c. film. Commodus nem restellt a saját apján is átgázolni, hogy megszerezze a hatalmat; Maximust egész egyszerűen nem érdekelte a hatalom, nem lett volna képes minden erejével arra koncentrálni, hogy megkaparintsa.
A Maximus típusúak nem nyerhetnek a hatalomért folyó versenyfutásban, mert ez egész egyszerűen nem az ő meccsük.

Maximus csak annyit tehet, hogy meggyőzi az uralkodót, hogy nem fog rátámadni, ő a hatalomra nem veszélyes, nem kell irigykedni rá, nem kell félni tőle. Ha Maximusnak sikerül eléggé meggyőznie az uralkodót a lojalitásáról, akkor az uralkodó békén hagyja, hogy elvégezhesse az ország érdekében szükséges tényleges feladatokat.

Ha a hatalommániás nem érzi biztonságban a maga hatalmát, akkor a legutolsó fillért is a hatalma bebiztosítására fog költeni, az utolsó embert is a hatalma megerősítésére fog szánni, és az a valós kérdések szempontjából végzetes.

Legyen erre példa a mohácsi csata és Szapolyai, aki képes volt távol maradni a küzdelemtől, sőt erős gyanú szerint az öccse, Szapolyai György vágta le karddal a királyt; szóval képes volt mindent eldobni, csakhogy megszerezhesse az uralmat.
Az ilyen emberekkel semmi mást nem lehet kezdeni, mint a paranoiás téveszméiket kicsit csillapítani, és az alattvalók lojalitásáról meggyőzni őket.

Legyőzni nem lehet, mert ügyesebb és körmönfontabb azoknál, akik valós problémákat akarnának megoldani.
Ahhoz, hogy az ügyeket tényleg vinni lehessen, semmi más módszer nincs, mint a hatalom megszállottját biztosítani arról, hogy senki nem fenyegeti.

Ha az oroszok közül a világháború idején bárki Szapolyaiként viselkedett volna, ma nem létezne Oroszország, legalábbis ilyen nagyhatalmi formában biztosan nem, esetleg millió darabra széttöredezve.
Magyarországot viszont örökre sikerült kiírni a komolyan vehető európai hatalmak sorából azzal, amit Szapolyai tett. Azóta is merünk kicsik lenni, és ezen már semmi nem változtat.

"megmenthető lett volna Magyarország, ha a nemesség rémuralma helyett inkább konszenzus alakult volna ki a társadalom különböző rétegei között, ahogy az volt a Hunyadiak alatt?"

Mátyásban ugyanúgy benne volt a kutyavér, ellene is lázadtak, és ő leverte a lázadást. Sőt, talán meg is mérgezték.
Sőt, nemcsak Mátyás ellen lázadtak; Grandpierre Attila apja írt vmi könyvet (nem olvastam), ami szerint az Árpád-házi királyok egy jelentős hányada is gyilkosság áldozata lett, tehát lehet, hogy a magyar királyság történetében ismétlődő minta volt a királygyilkosság.
Grandpierre szerint ennek a tragikusan bukott helyzetnek a kereszténység felvétele az oka; de feljebb részletesen kifejtettem, hogy ez lehetetlen, a Biblia (az újszövetség is) maximálisan ellenzi a hatalom elleni lázadást, és az egyháznak nagyon is jellegzetes vonása a hatalomnak való behódolás, a sokszor gerinctelen meghunyászkodás, az "utolsó csatlós" dicstelen szerepe.
Tehát, ha a magyar királyságban többször előfordult királygyilkosság (ebbe Mátyást és II. Lajost is beleértve), akkor az nem a kereszténység felvételéből következik, hanem pont valamiféle pogány nyakasságból.

Ha egy ország lakói megengedik maguknak a lázadást, akkor az előbb-utóbb elmossa az országot. Szinte mindegy, mikor következik be a tragédia, de biztosan bekövetkezik.
Nézzük meg erre a "hősies" 1848-49-es szabadságharcot, a detronizációt. Mit értünk el vele? Az orosz hadsereg bevonulását, a megtorlásokat, a Bach-korszakot, az olmützi-alkotmányt. Keményebb elnyomást, mint ami a forradalom előtt volt.
Mi oldotta meg a helyzetet? A Deák-féle kiegyezés, aminek a lényege az volt, hogy az uralkodó biztosítva lett arról, hogy a hatalma nincs veszélyben, és nem kell újabb fegyveres lázadástól tartania.
A Habsburg-hatalom is rettenetesen koncentrált arra, hogy senki ne lázadhasson ellene; úgyhogy, amikor Rudolf közeledett a lázadókhoz, meghalt, és amikor Ferdinándot lelőtték, képesek voltak világháborút kirobbantani, hogy bebizonyítsák, velük nem lehet ám kukoricázni!

Visszatérve Mátyásra - amit te konszenzusnak nevezel, az jó meglátás, józan paraszti nyelven úgy is mondhatom: békén lett hagyva az uralkodó.

annamanna 2015.09.30. 04:40:24

@chrisred: Ezért Mátyásnak nem kellett arra koncentrálnia minden erejével, hogy legyőzze a személyes ellenfeleit, maradt energia az ország tényleges védelmére.
A parasztlázadáskor az urak a személyes hatalmukat féltették a parasztoktól, úgyhogy minden egyebet félretettek, csakhogy a saját hatalmukat megőrizzék, a személyes ellenfeleiket (a parasztokat) ellehetetlenítsék.
Egyáltalán nem izgatta őket a török elleni védelem.

VIII. Henrik becsvágyára majdnem teljesen ráment Anglia. Erzsébet nő volt, gyermek nélkül, ráadásul tragikus helyzetben vette át a hatalmat, így kevésbé féltette a személyes hatalmát, inkább a valóságra koncentrált, és sikerült a megsemmisülés széléről visszarántania Angliát.
De általában a személyes becsvágy, a másik feletti diadal vágya, a személyes győzelem kívánása rettenetesen erős tényező.
Szíriában mindenki győzni akar, bármi áron, az sem számít, hogy az országból már csak egy romhalmaz maradt.

Hogy ebben a küzdelemben Asszad mennyire jó vagy rossz vezető, diktátor vagy jó uralkodó, lényegtelen. A lényeg, hogy az ellene való küzdelem száz százalékosan garantálja az ország porrá zúzását.

Akik jót akarnának Szíriának, nem küzdenének Asszad ellen, mert az országot nem lehet hatalmi harcokkal felemelni, az csak konkrét problémák megoldásával sikerülhet.

www.youtube.com/watch?v=5Y2Vd5XX1gA

Az odáig oké, hogy nagyon sok konkrét kérdés rendezését akadályozhatja egy diktatúra, sőt ő maga hoz létre problémákat ott, ahol addig nem voltak problémák.

De a legnagyobb probléma mégis akkor fog előállni, ha a hatalom birtokosát arra kényszerítik, hogy száz százalékosan a saját hatalmáért vívott küzdelembe álljon bele.
A becsvágyó embereknek ez a kedvenc terepe, tehát a hatalomban levőnek általában nem kell kétszer mondani, hogy a saját hatalma megvédésére koncentráljon. Addig sem kell mással törődnie.

chrisred 2015.09.30. 05:41:40

@annamanna: Nehéz egyszerre ennyi mindenre reagálni. :)

1848-49-ben megdőlt Európának a Waterloo óta fennálló mesterséges, erőszakkal fenntartott rendszere. És ezt nem a többi, pár nap alatt elbukó forradalom okozta, hanem a magyar szabadságharc, vagyis a nándorfehérvári diadal után először és eddig utoljára döntő szerepet játszottunk Európa arculatának megformálásában.

A Habsburgok gyengének bizonyultak arra, hogy az országukban jelentkező válsághelyzetet megoldjanak, és ahhoz is, hogy viszonzásképpen kisegítsék az oroszokat a krími háborúban. Ezzel az utolsó szövetségesüket is elvesztették, így egyenes úton rohantak Königgrätz felé, ahol végképp elbukták minden nagyhatalmi ambíciójukat. A kiegyezés egyet jelentett azzal, hogy hosszú távon ők vesztették el a magyar szabadságharcot.

(Más kérdés, hogy nekünk tényleg akkor és velük kellett-e kiegyezni. A magyar elit jól járt vele, ugyanakkor a magyar nép olyan helyzetbe került, mint amikor beáll valaki a nyomorék ültetvényeshez intézőnek. Nem a saját érdekében hajtja a rabszolgákat, mégis mindenki őt utálja jobban.)

chrisred 2015.09.30. 05:48:02

@annamanna: Csak egy kérdés! Vegyünk analógiát Asszad mostani és Kádárnak a nyolcvanas évek második felében lévő helyzetével. Melyikük viselkedett helyesebben, vagy inkább az ország érdekében?

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.09.30. 05:48:37

Szíria népének jó az, ahogy van. Miért kellene nekik más?

annamanna 2015.09.30. 08:40:58

@chrisred: hűha, hát ennyire nem ismerem a történelmet, és most bajban vagyok, hogy pontosan mire kellene gondolnom.
Tehát mondjuk ez azt jelenti, hogy a magyar szabadságharc vezetett el az olasz és a német egységhez?
Vagy hogy kell elképzelnem, hogy " döntő szerepet játszottunk Európa arculatának megformálásában"?

"A Habsburgok gyengének bizonyultak arra"

Ha erősek, akkor mit kellett volna tenniük? Mit jelent az, hogy erő? Katonai erőt?

"hosszú távon ők vesztették el a magyar szabadságharcot."

Hogyha ettől fejlődésnek indult a magyar gazdaság, akkor több lett az adó; a több adó pedig a Habsburgoknak kedvezett.
Ezért is kérdezem, hogy mit jelent az erő; mert ha az államhatalom gyengének tűnik és nem erőszakoskodik a polgárokkal, majdnem mindent rájuk hat, erős az önkormányzatiság stb, akkor a gazdaságnak több lehetősége van jól működni, és az visszahat az állam stabilitására is.

Például fel lehet tenni a kérdést, hogy az észak-koreai állam erős és a dél-koreai gyenge, vagy fordítva, a dél-koreai állam erős és az észak-koreai gyenge?

Szerintem az erős, ami stabil. Éppen ezét egy helyzet stabilizálása mindig sokkal több energiát igényel, mint egy állapot bedöntése.
Széchenyi reformprogramja, Deák kiegyezése, a bethleni vagy éppen a kádári konszolidáció nehezebb, bonyolultabb, munkásabb folyamat volt, mint egy-egy forradalom vagy háború kirobbantása és mindennek az összedöntése.

Tehát ha a kiegyezéssel a magyar állam stabilizálódott, akkor szerintem az egész rendszer erősödött, még ha nem is tartott sokáig. Szerintem a stabilitás és kiszámíthatóság nemcsak a magyar, hanem az osztrák félnek is jól jött.

"Más kérdés, hogy nekünk tényleg akkor és velük kellett-e kiegyezni. "

Mivel az ország stabilizálódott, ezért azt gondolom, velük ki kellett egyeznünk.

"Asszad mostani és Kádárnak a nyolcvanas évek második felében lévő helyzetével. Melyikük viselkedett helyesebben, vagy inkább az ország érdekében?"

Húha, hát itt se nagyon tudom, mire kellene gondolni, de az biztos, hogy Szíria jelenleg nem a stabilizálódás irányába mozdul.
A kádári konszolidáció sem volt a végtelenségig fenntartható, de azt biztosan lehetővé tette, hogy a lehető legpuhábban menjen végig a rendszerváltás.

Tehát ha azt az életminőséget hasonlítom össze, hogy a késő-kádári korban Magyarország egy biztonságos hely volt, ahol lehetett élni, Szíria most viszont nem biztonságos, akkor az összehasonlításból Kádár jön ki jól.
Ezt még akkor is fenntartom, ha mindenki szerint a polgárháború előtt Szíria a világ egyik legbiztonságosabb országa volt.
Csakhogy ezt a nagyon biztonságos országot meg lehetett dönteni fegyverrel, a kádári Magyarországot viszont nem, és ez szerintem nem pusztán véletlen; mert a nálunk diktatorikusabb elnyomás alatt élő románok nem hagyták ki, hogy használják kicsit a fegyvereiket; a délszláv háborúról vagy az ukrajnai polgárháborúról nem is beszélve.

Ha mindezt Magyarország elkerülte, akkor a stabilizációs folyamat elég sikeres volt.
És ez még akkor is így van, ha mindennek a mélyén nemzeti karakterek különbsége áll. Hogy ez milyen fontos lehet, arra jó példa ez a cikk: www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/a-lojalis-pragmatikusok-csak-elni-akarnak/

mathe.aron 2015.09.30. 08:53:59

"És ami ettől sokkalta fontosabb, tudod, hogy egy-egy hosszabb szíriai tartózkodáskor a belbiztonsági tiszt rutinból felkeresett egyszer a lakásodban, ha épp nem a damaszkuszi óvárosban szálltál meg, hanem a külső „tömbszunni” negyedek egyikében. "

...az utólagos fejlemények fényében az ilyen látogatás nem tűnik teljesen alaptalannak :(

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.30. 09:24:52

@fehérfarkas: Nem neked válaszoltam, erre megint kiragadott szavakkal jössz. Sosem állítottam, hogy az USA l'art pour l'art demokráciaexport céljából háborúzik. Továbbá ötvenéves vagyok, végigéltem az utolsó 35 évet úgy, hogy mindig érdekelt a politika és figyeltem is rá, szóval kár egy másnak szóló, mellékes megjegyzés miatt úgy tenni, mintha nem tudnám, hogy Irakot azért támadták meg először, mert lerohanta Kuvaitot.

Csak most, csak neked elmondom, hogy az irak-iráni háborúra is pontosan emlékszem - még a magyar média ambivalens hozzáállására is, mert Iránban Khomeinit eleinte forradalmárként pozitívan értékelték a "középkori" Pahlavi sahhal szemben, de elég hamar rájöttek, hogy durva egyházi terrort vezet be, és ezt ugye egy ateista rendszer nem nézte jó szemmel. Irakban a nem vallásos Szaddám diktatúrájához se volt egyértelmű a magyar akkori média viszonya, mert az amerikai kapcsolatai miatt nem szerették (meg kommunista se volt az elvárásnak megfelelően), viszont nekünk is küldte szorgalmasan a datolyát aszalva, és igyekezett az oroszokkal is elfogadható viszonyban maradni (volt is rengeteg MiG-vadászgépe, bár főleg MiG-21-esek, az a régi deltaszárnyú).

Nem három, hanem valójában csak két Irak elleni háború volt. Közben kisebb-nagyobb légicsapások ezért-azért előfordultak, de az nem volt igazi háború. Az elsőt Kuvait lerohanása után vívták, és még az oroszok se vétóztak a BT-ben; talán azt kellett volna az USA-nak mondania, hogy "pardon, ott olaj van, tehát nem avatkozhatok be abba, hogy egy diktatúra simán lerohan egy egész országot, nehogy azt mondják, hogy az olajért megyek!"???

Az, hogy akkor Szaddámot meghagyták, bölcs önmérséklet volt, mégis zsákutca. Egy szaddámi abszolút diktatúrát ugyanis nem lehet meggyengülten fenntartani, mert úgy széthullik. Ráadásul egy diktátor nem szenvedhet vereséget sem. Szaddám csakis úgy tudta ismét konszolidálni a rendszerét, hogy úgy tett, mintha még erősebb lenne. Ő maga fenyegetőzött vegyi fegyverekkel, az USA támadása esetére megsemmisítő ellentámadással, miegyébbel, és a Perzsa-öbölben folyamatosan élezte a helyzetet. Nem tehetett mást, ezzel a hatalmas arcú politikával a hazai abszolút hatalmát őrizte. Addig járatta a pofáját (és provokált minden módszerrel), amíg oda nem csaptak neki, megérdemelte.

Amikor az USA ott állt egy csődtömeg országgal, melyben mindenkiből felszabadult a Szaddám alatt elfojtott indulat, és szépen elkezdték egymást gyilkolni, ugyan hogy a fenébe lehetett volna nagyobb hatalmat adni a helyi "kormánynak"? Vietnamban megpróbálták, ott durva nemzetiségi-vallási ellentét nem is volt (csak politikai a kommunisták és a nem kommunisták közt), és a dél-vietnami kormánnyal se mentek semmire.

Ami pedig az olajat illeti: az arabok mind verjék a seggüket a földhöz örömükben, hogy a homokjuk alatt van, és ne próbáljanak zsarolni vele. Már csak azért se, mert az ő fene magas kultúrájuk semmi olyat nem talált fel, amihez olaj kellene, azaz az olaj nekik eredetileg tökéletesen értéktelen mocsok volt (itt-ott spontán is jött a földből). Nem nagyon rokonszenves nekem, hogy pár burnuszos alak az egész világot ezzel akarja zsarolni. Kiengedték őket a (kultúrájuk szintjéhez illő) gyarmati sorból, köszönjék meg, élvezzék a gazdagságot, de ne zsarolgassák a náluk erősebbeket, mert kapnak a fejükre.

annamanna 2015.09.30. 09:24:55

@chrisred: a fent leírtak alátámasztására egy kissé epés példázat a Bírák könyvéből:

"Egyszer elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk!
De az olajfa így felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a melylyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, és uralkodjál rajtunk!
De a fügefa is azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk.
Azonban a szőlőtő is azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk.
És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jőjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: de hogyha nem, jőjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait."
www.biblia.hu/biblia_k/k_7_9.htm

bgp 2015.09.30. 09:34:23

@Bell & Sebastian: Szerintem kicsit mélyen szívtál a chemtrail-ből. Az ISIS-t inkább a ruszkik pénzelik, ha már valaki a nagyhatalmak közül. És ahogy a helyzet kinéz, ők is nyerik a meccset. A kínait meg nem értem, ők csak egy teát kérnek ebben a helyzetben.
Európa nem lesz amerikaibb, a mostani helyzet egy bezárt, szélsőjobbos Európát fog okozni, sok kis Orbánnal és az unió szétesésével. Az első szélre szétesőben az egész tákolmány. Azon se csodálkoznék, ha páran visszasunnyognánk az oroszokhoz.

midnight coder 2015.09.30. 09:39:06

@Molnárgörény: Azért szetintem az acsiknál is kell hogy legyen pár szakértő.

I_Isti 2015.09.30. 10:15:40

@Molnárgörény: "melyben mindenkiből felszabadult a Szaddám alatt elfojtott indulat"
+ az iszlámista hülyítés által felszított indulat.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2015.09.30. 10:28:16

@midnight coder: @I_Isti:
Szakértő az volt, de hibalehetőség még több. Először is: ott is önhitt, sokszor ostoba politikusok döntenek, és kérdés, hogy bevonnak-e szakértőt, és ha igen, olyat-e, aki megfelelő. A másik: hogy nem elméleti szakértőkre, hanem tényeket, erősviszonyokat és konkrét személyeket ismerő emberekre lett volna szükség, ilyenek meg valószuínűleg nemigen voltak. Szaddám rendszere évtizedekig állt, abszolút elnyomó diktatúra volt, ráadásul arabok. Oda a CIA nem küld be egykönnyen kémeket, mert elkapják és kivégzik őket, meg a pofáját befogó elvileg ellenzékiek majdani befolyását senki nem ismerheti, mert az a Szaddám eltávolítása után alakulhat csak ki, addig lapítanak. Nem volt se árnyékkormány, se bármi és bárki, akiről tudták volna, hogy biztonsággal Szaddám helyére tehető.

Ami az iszlamista hülyítést illeti, valamennyi hatása nyilván volt, de elhiheted, hogy egy diktatúra alatt kussoló, de országon belül egymást eléggé gyűlölő népcsoportok között a diktatúra szűnésével magától is kirobban a feszültség. A sokkal szelídebb, és bosnyák-albán lakóit kivéve nem muzulmán Jugoszlávia sorsát tekintsd át, miután a titói rendszer szétesett (ott a fő gond az volt, hogy Tito horvát volt, míg a legharciasabb, relatív többségi nemzet a szerb...). A horvátok nem oroszbarátok és katolikusok, a szerbek oroszbarátok és ortodoxok - aztán tessék, abból is mi lett!

Bell & Sebastian 2015.09.30. 10:36:08

@bgp: Éppen tudnám pontról-pontra cáfolni / javítani az ellenvetéseidet, de nem vagy te akkora Tényező, hogy meg is tegyem. Inkább értelmesebb ellenfeleknek tartogatom magamat, sokadik klónja egy főnicknek.

fehérfarkas 2015.09.30. 10:38:35

@Molnárgörény:

Nem azt mondtam, hogy nem érdekel téged a politika, hanem azt, hogy ami a prekoncepcióidba beleillik azt elfogadod és terjeszted akkor is, ha hazugság. Ami pedig nem illik bele a prekoncepcióidba, azokat pedig akkor is negligálod vagy letagadod, ha konrét tényekkel alátámasztható igazság/valóság.
A hozzászólásod vége nagyon jól bizonítja a hozzáállásodat és prekoncepciódat az arabokkal és muszlimokkal kapcsolatban:
"Ami pedig az olajat illeti: az arabok mind verjék a seggüket a földhöz örömükben, hogy a homokjuk alatt van, és ne próbáljanak zsarolni vele. Már csak azért se, mert az ő fene magas kultúrájuk semmi olyat nem talált fel, amihez olaj kellene, azaz az olaj nekik eredetileg tökéletesen értéktelen mocsok volt (itt-ott spontán is jött a földből). Nem nagyon rokonszenves nekem, hogy pár burnuszos alak az egész világot ezzel akarja zsarolni. Kiengedték őket a (kultúrájuk szintjéhez illő) gyarmati sorból, köszönjék meg, élvezzék a gazdagságot, de ne zsarolgassák a náluk erősebbeket, mert kapnak a fejükre. "

Ez nemcsak egy felsőbbrendűségérzéssel eltöltött ember más civilizációkat és népeket lenéző hozzászólása, de még a sötét butaságot is elárulja, hogy abszolúte semmit nem tudsz az arabok és a muszlimok történelméről. Ez a minden arab és muszlim = primitív nomád sivataglakó, és örüljenek, hogy mi a fejlett Nyugat gyarmatosítottuk őket, mert nekünk köszönhetik még a mostani fejlettségüket is mnetalitás eléggé sokat elmond rólad. És jól megmutatja mit kritálok teljesen jogosan a hozzászólásaidban.

I_Isti 2015.09.30. 10:41:20

@Molnárgörény: "Nem volt se árnyékkormány, se bármi és bárki, akiről tudták volna, hogy biztonsággal Szaddám helyére tehető."
Szokás szidni az amerikaiakat a közel-keleten elkövetett hibáik miatt, de: a ii.vh alatt Japánban sem volt se árnyékkormány, se bármi, és bárki, akiről tudták volna, hogy a nacionalista kormány helyére tehető, és mégis sikerült a diktatúrából egy egész normális* rendszert építeniük.
* persze-persze, ezek nem európai módra normálisak, hanem a ii vh alatti állapotukhoz képest.

I_Isti 2015.09.30. 10:44:11

@Molnárgörény: Ja, meg az iszlámista hülyítésnek a szaddám-rendszer bukása teremtette meg a színterét.

fehérfarkas 2015.09.30. 10:58:01

@bgp: "Az ISIS-t inkább a ruszkik pénzelik, ha már valaki a nagyhatalmak közül. "

Az a tény ne zavarjon, hogy az ISIS eredeti nevének rövidítése Daesh, és az arab sajtó a mai napig így nevezi őket. És mi is a Daesh? Az al-Kaida iraki leányszervezete.
Az al-Nusra Front meg az al-Kaida szíriai leányszervezete.
Az USA az FSA-t támogatja évente 500 millió dollárral hivatalosan (erről van kongresszusi döntés - az illegáéis támogatás mértékét csak becsülni lehet). Csakhogy az FSA nem egy önálló szervezet, hanem egy rnyőszervezet, amelynek a legerősebb tagja az FSA.
(meg persze ez nem is csoda, hiszen kik is hozták léte annak idején az al-Kaidát? A CIA a 80-as években az afgán-szovjet háború idején a szovjetek ellen)

Egy másik tény: az Assad rezsim Oroszország szövetségese, és Oroszország egyetlen földközi-tengeri haditengerészeti bázisa a szíriai Tartuszban van, valamint Assad nem enged amerikai és NATO bázisokat az országba telepíteni. Ezen kívül az Assad rezsim Irán szövetségese, ahogy Oroszág is.
Oroszország a háború kirobbanásától kezdve fegyverekkel és katonai tanácsadókkal támogatja a szír kormányt és hadsereget. Irán pedig hamarabb küldött csapatokat harcolni az ISIS ellen (ráadásul kb 4000 iráni nemzeti gárdista harcol az ISIS ellen Irakban és Szíriában), mint ahogy az USA a bombázásukról döntött.
Oroszországnak mi érdeke lenne Assad rezsimjét gyengíteni azzal, hogy azt az ISIS-t támogatja, amelyik a szövetséges Assad ellen harcol?
Vajon kiknek az érdeke Assad bukása? Vajon kik azok, akik a mai napig fontosabbnak tartják Assad elmozdítását, mint az ISIS elleni harcot? Vajon kik azok, akik a mai napig az Assad ellen harcolókat támogatják? Elég elolvasnod Obama nyilatkozatait és máris megtudod a választ.

nu pagagyí 2015.09.30. 11:30:47

Tetszetős dolog az amerikaiakra kenni az "arab tavasz" jelenségét, de gondolkodjunk egy kicsit. Kinek állhatott érdekében destabilizálni a Földközi-tenger környékét, amely a Szovjetunió bukásával a Nyugat beltengerévé vált. Tisztábban lát az ember, ha csak a főbb történelmi tényeket vizsgálja és nem megy be az erdőbe, ahonnan már nem látni tisztán.

Lássuk, mi is volt a helyzet az arab tavasz előtt:

A Szovjetunió annak idején több országot is bevont az érdekkörébe a térségben: Líbia, Szíria, Irak, ahol szocialista ihletésű rendszereket segített hatalomra. Egy ideig volt befolyása Egyiptomra, Algériára és Etiópiára is. A "gonosz birodalmának" bukása után ezek az országok árván maradtak. Líbia egy ideig elszabadult hajóágyúként viselkedett (külföldi terrorizmus támogatása, Locerbie merénylet). 2003-tól sikerült normális mederbe téríteni a rezsimet, Kadhafi látványosan nyitott a Nyugat felé, feloldották a szankciókat és viszonylag szalonképes országként betagolódtak a nyugati gazdasági szférába.

Szíriában komoly szovjet katonai jelenlét volt, 1971-től szovjet hadikikötő is létesült (és még most is létezik). A szovjet érdekek a szocialista ihletettségű (Irakban is meglévő) egyeduralkodó Baath párton keresztül érvényesültek. A Szovjetunió felbomlása után Szíria fokozatosan közeledett a Nyugathoz, az ifjabb Aszad pedig kifejezetten a nyugati orientáció és a demokratizálás irányába indult el.

Irak helyzete kicsit másképp alakult pacifikálódott, a szovjet befolyás meggyengülésével saját aspirációi támadtak. Először Iránnal keveredett, mintegy egymillió áldozatot követelő háborúba, majd lerohanta Kuvaitot. Nyilván meg kellett valahogy fékezni Irakot, mint potenciális szarkeverőt, ezt követelték a szomszédai is és az ENSZ is nagy egyetértéssel. Meg is fékezték (első öbölháború). Nem döntötték meg a rezsimet, bíztak benne, hogy a lecke elég volt. Volt esély, hogy Irak is konszolidálódik és betagolódik az immár egy pólusú világba. A második öbölháború kiváltó oka az volt, hogy Irak nem hagyott fel a fegyverkezéssel, a rezsim halomra gyilkolászta a belső ellenzéket, módszeresen irtotta a kurdokat. Nem igyekezett cáfolni a vegyi fegyvereiről, atomfejlesztéseiről elterjedt véleményeket, kitiltotta a megfigyelőket. A második öbölháború célja már a rezsim megbuktatása volt, a helyére képzelt demokratizálási folyamat viszont katasztrófába és káoszba fulladt.

Az "arab tavasz" előtt tehát csak Irak volt mérgező góc a Nyugat szempontjából, de mérgezés addig Irak határain belül maradt.

Mi változott? Szerintem az, hogy megerősödött Oroszország és ismét aspirálni kezdett a földközi-tengeri térségre. Az oroszok felismerhették, hogy a demokratizálás bizonyos országokban kudarc (lásd Afganisztán, Irak), azt is pontosan tudják, mivel lehet beavatkozásra (a diktátor megbuktatására) bírni a Nyugatot. Az emberi jogokra kényes demokráciákban könnyen megbukhat egy olyan kormány, amely olyan véreskezű diktátort támogat, aki saját népe ellen végez irtóhadjáratot. Az "arab tavasz" lényege, felhasználva persze a jogos elégedetlenséget, a Nyugat-barát államok destabilizálása lehetett. A végső cél pedig Törökország eltávolítása lehet a Nyugattól, hogy a Boszporuszon keresztül az oroszok kijuthassanak a földközi-tengeri térségbe (nem véletlenül szállták meg a Krímet). Az oroszok számíthattak arra, hogy a kipécézett rezsimek hajlamosak embertelen megtorlásra, amivel ráadásul a Nyugatot is bevonják a diktátor megbuktatásába, de nekik az is jó (lásd Irak). Nekik igazából minden jó, a káosz lehetőséget nyújt a meggyengült diktátor lekötelezésére, de a nyugatbarát diktátor eltávolítása is jó, mert nyilván kiépítették a kapcsolatot az ellenzékkel, de a zavaros helyzet már magában ajándék nekik, a korábbiakhoz képest.

Az én tippem tehát, hogy az "arab tavasz" mögött az oroszok állnak.

vizipipa 2015.09.30. 12:29:58

@nu pagagyí: "Az emberi jogokra kényes demokráciákban könnyen megbukhat egy olyan kormány, amely olyan véreskezű diktátort támogat, aki saját népe ellen végez irtóhadjáratot."

Értelmezd már ezt a mondatot - mondjuk - Algériára, Szaúd-Arábiára és az Emirátusokra is. Írhatsz persze Szomáliáról is.

nu pagagyí 2015.09.30. 13:53:19

@vizipipa: Szomália kiesik, mert ott nincs szilárd állam. A többi országban pedig nincs szervezett irtóhadjárat, mint például Szaddam vegyitámadása a kurd falvak ellen, vagy a hadsereg bevetése civilek ellen sok áldozattal, amivel éppen Aszadot vádolták. Ha a diktátor tud késsel-villával enni, a Nyugat nem avatkozik be.

fehérfarkas 2015.09.30. 19:14:45

@nu pagagyí:

Csak a tények kedvéért. Szaddamnak a vegyifegyvereket az USA és Németország adta el a 80-as években az iraki-iráni háború idején.
Asszad ellen pedig a vegyifegyvervádak hamisnagy bizonyúltak. A vegyifegyvereket nem Assad vetette be, hanem az ellene harcoló szélsőségesek.

David Bowman 2015.10.04. 19:38:17

És? Most mennyire jobb lett szerencsétlen szíreknek! Van némi különbség aközött, hogy nem internetezhetsz szabadon, és aközött, hogy szarrá lövik a házadat. Persze, mostmár a kábel sincs meg, amin internetezhetnél.