Kommentszűrés
’15 sze
6
08:01

Az optimális devizatartalék: nulla

Írta: Redakció

devizatartalek.jpg

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása.

*

Magyarország nagyságrendileg 10 000 milliárd forint „devizatartalékkal” rendelkezik. Ha nem „tartalékolna” az ország, akkor ezt akár szét is oszthatnánk, mindenki kaphatna egymillió forintnyi eurót. Vagy csökkenthetnénk belőle az államadósságot. Mi a devizatartalék, mi értelme van, és milyen más célra lehetne felhasználni ez az összeget?

Mi is ez a „devizatartalék”?

A „deviza tartalékolása” azt jelenti, hogy az egyik ország a másik ország pénzét és államkötvényeit gyűjtögeti. A mainstream közgazdaságtan szerint a „devizatartalék” egyfajta kincs, ami pénzügyi biztonságot ad. A „devizatartalék” képzése jellemzően két lépésben történik.

Az első lépés az ország pénzteremtéséhez kapcsolódik. A legtöbb ország Amerika támogatásával és az IMF és a Világbank szakmai „segítségével” alakította ki a jegybanki pénzteremtés szabályait. A keretrendszerek lényege, hogy az országok nem teremthetnek jegybankpénzt saját maguk számára, hanem csak dollárral vagy euróval szemben. Technikailag ez úgy néz ki, hogy egy adott ország jegybankja pénzt teremt a semmiből, majd ezt a pénzt odaadja annak, aki cserébe dollárt vagy eurót ad. Az adott ország jegybankja így dollárra vagy euróra tesz szert, a dollár illetve euró eladója pedig megkapja az adott ország jegybankpénzét.

Második lépésben a jegybank a megszerzett dollárt illetve eurót „befekteti”. Ha a jegybank a megszerzett devizát egyszerűen jegybankpénzben tartaná, akkor ez nem hozna kamatot. A pénzt kibocsátó ország államkötvényei, azaz az amerikai illetve eurózónás államkötvények jó választásnak tűnnek. Ezek kamatoznak, és emellett „biztonságosak” is.

A két lépés végeredménye, hogy a tartalékoló ország jegybankja amerikai illetve eurózónás államkötvényekre tesz szert, ezért pedig a semmiből kibocsátott pénzzel fizet. A másik oldalon – egy többlépcsős folyamat után, a bankrendszer és a piacok közbeiktatásával – a semmiből kibocsátott pénz vásárlóereje az amerikai illetve eurózónás államoknál köt ki.

Ki jár jól?

Látszólag a tartalékoló ország jól jár: a semmiből teremtett pénzt, és ezt elcserélte „kincsre”. De a látszat néha csal: ezekre a tartalékolt államkötvényekre inkább úgy érdemes tekinteni, mint egy piramisjáték szelvényeire, semmint kincsre. Többek között ugyanis épp az ad értéket ezeknek az államkötvényeknek, hogy az országok gyűjtögetik őket. A „devizatartalékolás” – legalábbis az erős hadsereggel nem rendelkező országok számára – egy egyirányú utca: a tartalékoló ország egyre több soha semmire be nem váltható államkötvényt gyűjtögethet. Ezt a rendszert feszegeti Oroszország és Kína azzal, hogy elkezdték leépíteni amerikai államkötvény-állományukat.

Valójában a kibocsátó állam jár jól: folyamatosan ingyen vásárlóerőhöz jut. Az Amerikai Egyesült államok és az eurózónás országok minden évben többet költhetnek, mint amennyi bevételük van, és ennek egy részét a tartalékolók finanszírozzák. Igaz, hogy cserébe a kibocsátó államok eladósodnak, de ezek az adósságok soha nem lesznek kifizetve.

A világ legjobb üzlete: pénznyomtatás

A tisztánlátást segíti, ha megfordítjuk a gondolkodást. Miért jó egy országnak, ha egy másik ország a pénzét, államkötvényét gyűjtögeti?

Valójában a világ legjobb üzlete pénzt kibocsátani. Gondoljuk bele magunkat abba a helyzetbe, hogy van egy saját pénznyomdánk. Ha mások elfogadják a pénzünket, akkor ezzel fizethetünk dolgozóknak, ebből felvásárolhatunk vállalatokat, ingatlanokat stb.

Ahhoz, hogy a dolog működjön – azaz bárki hajlandó legyen az általunk semmiből kreált pénzért idejét, eszközeit ideadni nekünk – szükséges, hogy mások komolyan vegyék a pénzt, meglegyen a pénz iránti „bizalom”. Kicsit más megközelítésben: szükséges, hogy kereslet legyen a pénz iránt. Minél nagyobb a kereslet a pénzünk iránt, annál több mindent lehet érte megvásárolni.

Mitől van kereslet egy pénz iránt? A pénzre keresletet támasztanak a pénzt használói, a pénzben eladósodott szereplők, és a pénzt gyűjtögetők.

Amennyiben egy ország kötelezővé teszi egy adott pénz használatát a helyi adásvételekhez, illetve az adók befizetéséhez, akkor ez önmagában keresletet támaszt az adott pénzre. Mindenkinél kell, hogy legyen valamennyi pénz ahhoz, hogy tudja fizetni a kiadásait. A pénz iránti keresletet tovább növelik az adott pénzben eladósodott emberek, vállalatok, országok. Az adósoknak pénzre van szükségük ahhoz, hogy fizessék a törlesztőrészleteket. A pénz iránti kereslet még nagyobb, ha vannak olyan szereplők, akik önmagáért gyűjtögetik a pénzt. Ha van „bizalom” a pénz iránt, azaz a megtakarítók azt gondolják, hogy a pénz vásárlóereje megmarad, akkor logikus választásnak tűnik pénzben őrizni a megtakarításokat.

A hazai megtakarítókon túl más országok megtakarítóit is be lehet fűzni – és most érünk vissza az eredeti témához a „devizatartalékoláshoz”. Amikor egyik ország a másik ország pénzével szemben képzi a pénzét, akkor az egyik ország lakói tudtukon kívül keresletet támasztanak a másik ország pénzére.

Hogyan lehet rávenni egy országot arra, hogy egy másik ország pénzével szemben képezze a saját pénzét?

Amerika és az eurózónás országok első körben marketing, PR-eszközökkel érik el céljukat. Szakmainak tűnő érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy miért „optimális” az a pénzügyi keretrendszer, amely valójában folyamatosan erőforrást csoportosít át minden „devizatartalékoló” országból a központ felé. Ha a másik ország releváns döntéshozói nem kérdőjelezik meg ezeket az elveket, akkor elfogadják az IMF és Világbank „segítségét” a pénzügyi keretrendszer kialakításában.

Ha a soft-eszközök kevésnek bizonyulnak, akkor a meggyőzésre rásegíthet a „diplomácia”. Ha még így sem akarja megérteni egy ország, hogy milyen az optimális monetáris politikai keretrendszer, akkor Amerika akár katonai úton is kikényszerítheti az akaratát.

Az egészet a britek találták ki

A „devizatartalékolás” koncepciója nem új, a Brit Birodalom fejlesztette ki világraszóló rendszerét. Minden, a rendszerben résztvevő ország angol fonttal szemben képezte a pénzét. Ezzel az országok ajándékba odaadták az összes kezdeti pénzüket az angol bankrendszernek. Majd az angol bankok „befektették” ezt a pénzt az adott országban: ebből felvásárolták az adott ország értékeit, illetve kihitelezhették ezt a „tőkét” a helyi gazdaság számára kamatra.

Később a Brit Birodalom fejlesztése nagy sikert aratott más hatalmak körében is. Hasonló módszert alkalmazott Németország a II. világháború alatt annak érdekében, hogy a megszállt területek erőforrásait minél teljesebb mértékben megszerezze. A megszállt országok jegybankjait és kincstárait kötelezte a márka „tartalékolására”. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Németország megkapta az adott ország frissen teremtett jegybankpénzének egy részét ajándékba, és ebből fedezhette a katonai költségeit. A megszállt országok pedig gyűjtögethették a márkát. Például Magyarország esetében a világháború alatt voltak olyan időszakok, amikor a jegybank több pénzt teremtett Németország számára, mint a magyar állam számára. A márka „tartalékolása” jelentősen hozzájárult a pengő inflálódásához.

A világháborút követően a dollár lett a világ fő „devizatartaléka”. Pár évtizeddel később a nagy európai országok azt az ambíciót tűzték ki, hogy közös devizát építenek ki, amely a dollár versenytársává válhat. Jelenleg a világ „devizatartalékainak” nagy része dollárban van, az euró aránya kb. 20 százalék. Magyarország az eurót tartalékoló országok közé tartozik: a Magyar Nemzeti Bank eurót, illetve eurózónás államkötvényeket „tartalékol”.

Melyek a mainstream érvek a tartalékolás mellett?

A mainstream közgazdaságtan nem egy, hanem mindjárt öt, akár önmagában is meggyőzőnek tűnő érvet vonultat fel a „devizatartalékolás” mellett. Vegyük ezeket végig!

1. „Tartalékoljunk az importra!”

Egyik első érv, hogy tartalékoljunk az importra. Ne is keveset. Tartalékoljunk annyi devizát, hogy abban az esetben, ha az ország nem jutna devizához 3 hónapon át, akkor is tudja fizetni az összes importját.

Ez az érvelés több pontos is sántít. Egyrészt az import nagy része exportálásra kerül. Például az Audi behoz alkatrészeket külföldről, ezeket itthon összeszereli, és autóként exportálja. Az Audi saját magának megtervezi a deviza-gazdálkodását, és egyáltalán nem igényli, hogy az ország számára tartalékoljon. A nem reexportált termékek nagy részére szintén felesleges államilag tartalékolni. Például miért kellene közpénzből azért félretenni, hogy a jövő évi TV-számlát akkor is fizetni tudja az ország, ha valamilyen rendkívüli esemény történne?

Elfogadható, hogy legyen valamekkora tartalék a legszükségesebb nyersanyagokból. De nem épp ezért van az országnak földgáztározója és olajkészletező szövetsége?

2. „Tartalékoljunk, hogy a jegybank szükség esetén ki tudja elégíteni a bankrendszer rövid távú deviza likviditás-igényét!”

A következő nagy érv, hogy közpénzből tartalékoljunk azért, hogy bankroham esetén a jegybank tudjon kölcsönadni a bankoknak devizát. Tehát tartalékoljunk annyi devizát, amennyi a bankrendszer rövid lejáratú deviza betétállománya.

Nem igazán érthető, hogy egy piacgazdaságban miért ne tudnák a bankok saját maguk megoldani a likviditáskezelést. A titok nyitja, hogy a bankok össze tudják hangolni a betétek és hitelek lejárati szerkezetét. Ha hosszú távra hiteleznek, akkor hosszabb távra lekötött betétekkel vehetik elejét a bankrohamok veszélyének. Nem logikus, hogy a biztonság költségét miért kellene a közösségnek állni.

3. „Guidotti-Greenspan szabály”

A tartalékolás mellett egyik leginkább hangoztatott érv az úgynevezett Guidotti vagy Guidotti-Greenspan szabály. Ennek a lényege, hogy az ország tegyen félre annyi devizát, mint amennyi az állam rövidtávon lejáró államadóssága. Leegyszerűsítve: legyen annyi pénz a zsebünkben, hogy abból tudjuk fizetni a hamarosan lejáró adósságainkat.

Egy hétköznapi példával szemléltetve: a szabály azt javasolja, hogy ha valaki tartozik két millió forinttal, akkor tartson a párna alatt egy millió forintot a biztonság kedvéért. De mi a hátránya annak, ha az adós egyszerűen visszafizetni a pénzből a tartozás egy részét?

A kamatcsökkentés előtt a magyar államadósság kb. 7 százalékos kamaton ketyegett. Ezzel párhuzamosan az ország 10 000 milliárd forintnyi „devizatartalékára” kapott kb. 1 százalék kamatot. Azaz az ország bukott a „devizatartalékoláson” évente 600 milliárd forintot. Ez fejenként 60 ezer forintot, dolgozónként 150 ezer forintot jelent évente.

Az ország kifizetheti a „devizatartalékából” a rövidtávon lejáró államadósságot. Megteheti mindezt úgy, hogy ezzel párhuzamosan mindig ügyel arra, hogy a jövőben ne legyenek egy éven belül lejáró adósságok. Mindig új, hosszabb távon lejáró adósságot bocsát ki, és ebből visszavásárolja a rövidtávon lejárókat.

Alan Greenspan, a szabály társfeltalálója, az „Arany és gazdasági szabadság” című 1967-es írásában bemutatja, hogy a pénzkibocsátó hatóság hogyan vesz el vásárlóértéket mindenki mástól. Később Greenspant az „amerikai jegybank szerepét betöltő” FED elnökévé választották. Így Greenspan feladata a dollár értékének őrzése lett. Greenspan átlátta, hogy Amerika csak akkor nyomtathat sok dollárt, illetve csinálhat államadósságot büntetlenül, ha ezt valaki megvásárolja és gyűjtögeti. Greenspan valójában azért dolgozta ki a szabályát, hogy ezzel további keresletet találjon a dollárra.

4. „Értékfelhalmozás”

Egy további érv a „devizatartalékolás” mellett, hogy ezáltal egy ország „kincset” halmozhat fel. Minél több „kincse” van egy országnak, annál gazdagabb.

Mivel Amerika és az eurózónás országok adósságpályája fenntarthatatlan, ezek államkötvényei nem igazán nevezhetők kincsnek. Viszont, akárcsak a Quaestor-papírok esetében, mindaddig, amíg vannak új beszállók, illetve a korábbi beszállók nem kérik ki a pénzüket, addig a fenntarthatóság hiánya nem okoz gondot. Mindez megváltozik, ahogy elfogynak az új beszállók, vagy a régiek egy része szeretné visszakapni a pénzét.

5. „Egy drága, de kötelező »biztosítás« a forint védelmében”

Az utolsó nagy érv, hogy bár drága dolog a tartalékolás, de mégis szükség van rá, mert ha ez nem lenne, akkor a forint elértéktelenedne, illetve spekulatív támadás esetén nem lehetne megvédeni a forintot.

Igaz, hogy ha van fedezet a pénz mögött, akkor az támogathatja az értékét. Viszont valójában fedezet nélkül is van értéke a pénznek a már korábban bemutatott okok miatt: emberek használják adásvételhez és adófizetéshez, adósok és a gyűjtögetők pedig további keresletet támasztanak.

Ráadásul, valójában nem is lehet igazán védeni a forintot devizatartalékkal. Ha a forint valamilyen fundamentális ok miatt gyengül, például 500 forint lenne az euró egyensúlyi árfolyama, akkor a jegybanknak akármennyi devizatartaléka is van, nem tudná védeni a forintot, mivel a piacnak még több van. A védelem kudarcot vallana: az összes devizatartalék felemésztése után az árfolyam így is úgy is 500 forintra gyengülne.

Ha a fundamentumok rendben vannak, de a spekulánsok mégis megtámadnák a forintot, akkor pedig nem igazán kell aggódni. Lehet, hogy rövidtávon legyengítik a forint-árfolyamot, de ekkor csak annyi történik, hogy még nagyobb lesz az ország külkereskedelmi többlete, és még erősebb lesz a természetes kereslet a forint iránt. A spekulánsoknak egyre nagyobb ellenszélben kell vitorlázni, a spekulánsok pozíciójának zárásával pedig a forint még erősebb szintre erősödik, mint ahol a támadás előtt volt.

Tehát, ha a fundamentumok rendben vannak, akkor nem érdemes spekulálni a forint ellen, ha pedig rosszak, akkor devizatartalékkal sem lehet a forintot megvédeni.

Összefoglalva: a felsorolt öt mainstream érv valójában nem igazán meggyőző amellett, hogy az ország nagyobb mértékben tartalékoljon.

Milyen előnyei lennének annak, ha nem lenne „devizatartalék”?

A tét nem kicsi: az ország nagyságrendileg 10 000 milliárd forintnyi „devizatartalékkal” rendelkezik: ez egy főre vetítve egymillió forint. Ha az ország abbahagyná a tartalékolást, akkor hirtelen ennyi többlet pénz állna rendelkezésre. Hogyan lehetne hasznosítani ezt az összeget?

– Csökkenthetjük az államadósságot a „devizatartalékból”. A teljes államadósság kb. 25 000 milliárd forint, a „devizatartalék” kb. 10 000 milliárd forint. Vagyis ezzel az államadósságot le lehetne csökkenteni 15 000 milliárd forintra, a GDP kb. 45 százalékára.

– Visszamehetne az ország arany- vagy ezüststandardra. Az euró-államkötvényeket el lehetne adni és ehelyett a jegybank vehetne aranyat vagy ezüstöt. Így minden jegybankpénz mögé nemesfém fedezet kerülne.

– Az ország felhasználhatná a „devizatartalékot” arra, hogy abból reáleszközöket vegyen: nyersanyagokat, vállalatokat, ingatlanokat.-        

– Az ország egyszerűen szétoszthatja a „devizatartalékot”: minden lakos kaphatna egymillió forint értékű eurót. 

Címkék: bank pénz pénzügy deviza devizatartalék MNB

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr867763908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.09.06. 09:20:18

Igen, ez a liberalizmus válságának egyik pontja: a nyugat egyre kevésbé tudja kikényszeríteni ezt.

Ez többek között a Putyin elleni hadjárat egyik oka is. Gorbacsov betagozta a SZU-t a nyugati gyarmati rendszerbe, ezt folytatta Jelcin liberális Oroszországa. Aztán az ezredfordulón Putyin felmondta a megállapodást.

Természetesen ugyanakkor ez Putyin népszerűségének oka is Oroszországban: a saját népét gazdagítja, nem a külföldi uzsorásokat.

access denied 2015.09.06. 10:07:44

mao optimális devizatartaléka a lehető legkevesebb, nekem a lehető legtöbb.

de ez pusztán a gazdag polgár szegény állam modellről álmodozás, hogy most fordítva van mindenki bőrén érezheti.

De szeretném tudni hogy ez most partizánakció vagy része a gazdasági szabadságharcunknak? Ha az utóbbi, nagy szarban vagyunk.

Imrebá 2015.09.06. 10:22:48

" Az ország egyszerűen szétoszthatja a
„devizatartalékot”: minden lakos kaphatna
egymillió forint értékű eurót."

" Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz
dénáron, és miért nem adták a
szegényeknek?
Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki
a szegényekre volna gondja, hanem
mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az
erszény, és amit abba tesznek vala,
elcsené."

Bell & Sebastian 2015.09.06. 10:40:37

Most nagy kő esett le a szívemről, mert pont ennyi van.

Bell & Sebastian 2015.09.06. 10:44:39

Ha jobban meggondolom, ez összegszerűen egyezik amerika aranytartalékával, amit ha elloptak (kettesek), éppen beszerzési áron kelt el.

Imrebá 2015.09.06. 11:55:26

@maxval bircaman megbízott szerkesztő:

" Természetesen ugyanakkor ez Putyin
népszerűségének oka is Oroszországban: a
saját népét gazdagítja, nem a külföldi
uzsorásokat"

Jaja.
Akár a Robinhúd.
Elveszija gazdagoktú, hogy szíjjeloszthassaja szegínyeknek.

Bell & Sebastian 2015.09.06. 12:00:16

@Imrebá: És egy szerecseny a legjobb barátja.

Imrebá 2015.09.06. 12:19:58

@Bell & Sebastian:
A mi Viktorunk szerecseny?
Hát nem zsidó?
Aaa.
Nem baj.
Jó ember.
Biztosan politikai okokból, hazafias megfontolásból váltogatja magát.

Jean Sol Partre 2015.09.06. 12:42:18

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: "Természetesen ugyanakkor ez Putyin népszerűségének oka is Oroszországban: a saját népét gazdagítja, nem a külföldi uzsorásokat. "

LOL

Imrebá 2015.09.06. 12:48:36

@maxval bircaman megbízott szerkesztő:

Hát én nagyon haragudnák ha valaki szemet vetne a becsületes úton, rezsicsökkentés révén összekuporgatott milliárdjaimra.

vizipipa 2015.09.06. 13:19:51

Szép ez az elméleti eszmefuttatás, csak épp nem igaz. Ma már.
Egy globális világban nem működnek a lokális megoldások.

" a bankok össze tudják hangolni a betétek és hitelek lejárati szerkezetét"

Nyilván össze tudnák, de nem teszik. Nem véletlenül. Nekik így olcsóbb, a kockázat meg az ügyfélé. Az MNB jelenleg is olyan programot folytat ami ösztönzi (a kényszer liberális neve) a bankokat arra, hogy 20 éves hiteleik mögött (amilyen a devizahitelek jelentős része volt) ne 1-2 éves (vagy épp 3-6 hónapos!) forrásbiztosítás legyen.
Emellett a bank ma már közmű. Nem csak a számlapénz miatt. Amíg a fizetések többsége utalás egy számlára (digitális számokat írnak digitális papírra), addig egy komolyabb bank akár átmeneti zavara országos katasztrófát okozhat.
A pitiáner DRB bankok csődje (a Buda-Cash dőlés miatt) több tucat önkormányzatot és azok több ezer alkalmazottját állította a falhoz jó pár ezer saját ügyfele mellett, plusz még sok tucatnyi céget, el lehet képzelni mi lenne egy Erste, CIB, ne adj isten egy OTP zavarnál.
A nyugdíjasok fele utalással kapja a pénzt és kb. 85 %-uk hónapról hónapra él. Az aktív korosztálynál ez "csak" 70% körül van.
A szerző bevállal ebben a rendszerben bármiféle zavart? Lehet. Szerencsére nem ő a pénzügyminiszter, meg az MNB elnök se. Ne is legyen soha!

access denied 2015.09.06. 15:35:06

@vizipipa:
>>...addig egy komolyabb bank akár átmeneti zavara
>>országos katasztrófát okozhat.
Mégcsak komoly zavart sem, katasztrófát végképp nem.
A bankoknak korlátlan és azonnali forint forrás áll rendelkezésükre, ha átadják a felügyeletet az mnb/államnak. Az ügyfelek nem számítanak minden bankban tárolt pénz felesleges.
A pénz igény esetén keletkezik és jó esetben megszűnik a beteljesülés után.

s,mf,a 2015.09.06. 16:06:56

Total tevedes ez a cikk. Az irojanak fogalma sincs sem a monetaris politikarol, sem a fiskalisrol, sem a bankrendszer mukodeserol. Ez nem baj, csak nem kell hirdetni, ha valamihez nem ert...

s,mf,a 2015.09.06. 16:14:21

Jegybankmerleg eszkoz-forrasoldala megvan? Eszkoz: devizatartalek. Forras? Keszpenz (igen, mint kibocsatott ertekpapir), allam szamlajanak egyenlege (KESZ), bankrendszer strukturalis likviditas-tobblete. Ez a 3 tetel a fortasok 98%-a. Az utobbi ketto csokkentheto, igen. De 0-ra? Vagy kell azert valami? A devizatartalek nem szetoszthato, nem a "semmibol" jon a penz, kamatot (alapkamatot) fizet, a kp 0 kamatozasu, de autonom, a szintje nem befolyasolhato... Az optimalis devtartalek szintjere eloirasok vannak? Nahat! Kulonben lehet, hogy a kutya nem tenne ide a penzet, es reg csodben lennenk. 10.000 Mrd szetoszthato. Demagog duma.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 16:31:02

Szabó Gergely, a Pénzriport szerzője, közgazdász?
csak úgy - mellékesen... - kérdezem, mert azért számít ám hogy minek tanult.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 16:36:29

"A legtöbb ország Amerika támogatásával és az IMF és a Világbank szakmai „segítségével” alakította ki a jegybanki pénzteremtés szabályait. A keretrendszerek lényege, hogy az országok nem teremthetnek jegybankpénzt saját maguk számára, hanem csak dollárral vagy euróval szemben. "

igen, ezt hívjuk úgy hogy hazaárulás. amelyik ország ebbe belement, na az a hazaáruló. még Széchenyi is egyetértene. azóta csak helytartó a sápadt matolcsi és simor, hol a mi Petőfink, hogy elzavarja ezeket?

kapcsolódik szorosan:

" A legitimációval kapcsolatos szempontok összeegyeztethetetlenek az eurózóna politikájával, amely sosem volt egy nagyon demokratikus projekt. A legtöbb tagállam kormánya nem kérte ki a lakosság jóváhagyását arra vonatkozóan, hogy a monetáris szuverenitás átkerül az EKB-hoz (Európai Központi Bank ). Amikor Svédország így tett, a svédek nemet mondtak. Megértették, hogy a munkanélküliség mértéke emelkedne, ha az ország monetáris politikáját egy olyan központi bank határozná meg, amely kizárólag csak egyetlen célt, az inflációs politikát tartja szeme előtt. A svédek megértették, hogy a gazdaságuk pedig kárát látta volna a monetáris szuverenitás EKB-hoz történő áthelyezésének, mert az eurózóna alapját jelentő gazdasági modellről előzetesen azt jelezték előre, hogy az a hatalmi erőviszonyok terén a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozza."

kkbk.blog.hu/2015/07/19/stiglitz_europa_tamadasa_a_gorog_demokracia_ellen

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 16:57:20

miért érzem azt hogy ez az írás egy szenzációs reform a magyar közgazdaságban?

@vizipipa:

a bankokat alapból nem kellene magánkézben hagyni egy szuverén (nagytőkétől független) kormány esetén, a banknak túl nagy a jelentősége, felelőssége, túl nagy a hatalma, amit SOHA NEM az adott ország érdekében használ, olyanok mint egy kullancs a bárányon.

ráadásul a kapitalizmussal sem ellentétes a bankok reformja.

ez a cikk kiváló. bár én nem vagyok közgazdász, amik ma már az ügyvédeknél is rosszabbak.
a közgazdászok hiába foglalkoznak számokkal, egzakt dolgokkal, semmiben se tudnak egyetérteni. persze nem itthon, hanem a szabad nagyvilágban.
(itt direkt nincs egyetlen egy pontos államháztartási, áfavisszatérítési adat)

kkbk.blog.hu/2010/09/06/bankok_hilton

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 17:02:05

@acces denied: dehogy része, matolcsi a két kezeit nem tudja megszámolni, ő csak egy helytartó, egy báb, simor utódja, az IMF utasításait hajtja végre. máshoz nem ért.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 17:03:23

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: honnan veszed hogy az orosz bankok az oroszoké? putyiné?

access denied 2015.09.06. 19:17:41

@tesz-vesz:
>>...az IMF utasításait hajtja végre....
Amíg imf (ie:nato) katonák vannak itt addig ez így jó.

A kérdésemre azóta megkaptam a választ, a fickó szabadgondolkodó, nincs köze a rablóbandához.

anyadmajma 2015.09.06. 19:22:13

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: te honnan tudnád, hogy mi a normális, te hazaáruló bolsevik geci, amikor te soha nem voltál és nem is leszel normális.
És honnan veszed, hogy Putyin népszerűsége az egekben? ahonnan azt, hogy Magyarországon a helyzet virágzó és rózsaszín, a gazdaság szárnyal, a munkanélküliség nincs is, az infláció nem létezik, és a gyurcsány a hibás?

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.09.06. 19:24:41

@anyadmajma:

S ezzel mit akarsz mondani? Mármint azon kívül, hogy buta és trágár ballib bérkommentelő vagy.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 20:31:26

@acces denied: matolcsi? nem fideszes?
azért egy statáriális bíróságnak kérem azért csak felelősségre kéne őt is vonni, elvtársak

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.09.06. 20:32:21

@anyadmajma: putyin krím óta azért eléggé népszerű

ezt azért tudni kéne, ha már nekiállsz írogatni...

Kettes · http://orulunkvincent.blog.hu 2015.09.06. 20:35:36

LOL, okkultista matolcsyzmus a mandineren. Szerintem vegyen a Nemzeti Bank kastélyokat és festményeket a devizatartalékból, az biztonságosabb befektetés, mint a dollárkötvény. Oh, wait...

access denied 2015.09.06. 20:42:06

@tesz-vesz:

Uram, kérem ezeket a címkéket "fidesz", etc.... hagyjuk már.

A putyin nevű superman 25 éve népszerű, olyan imidzse van amihez képest az orbáni kézcsók ócska svindli.

Bell & Sebastian 2015.09.06. 21:01:53

Nekem úgy tűnik, hogy inkább túszszedésként működik ez a mechanizmus.

Jóbarátok ilyet nem csinálnak.
Azt meg komolyan gondolom, hogy akinek az aranyát egy fecni papír ellenében Fort Knoxban őrzik, az nyugodtan rágyújthat vele.

IdomitottFoka 2015.09.07. 10:40:55

Én értem, hogy az MNB szeretné eltapsolni a devizatartalékot is a matolcsizmus terjesztésére meg műkincsekre meg az Alföld térkövezésére, de nem értek vele egyet. Lehet drága tartogatni az eurókötvényeket, de legalább nem teljes a bukta ill. még a távoli jövőben van.

tommybravo 2015.09.07. 16:35:21

Ha mi (izé, az MNB) tartjuk az eurós államkötvényeket, akkor mi vagyunk a pénzszívattyú? Csak Bogár László meg ne tudja!

Herr Schnitzel Lutscher 2015.09.07. 19:22:57

@Kettes: magyarán üres a kassza és megdézsmálnák a devizatartalékot, csak ehhez kell egy kis hangulatalapozó felvezetés, mint például ez a cikk

Yorik 2015.09.08. 09:19:00

Közgazdász szemmel talán ez a legnagyobb hülyeség amit ezen az oldalon olvastam. Remélhetőleg a szerző csak a Kerényi-Szaniszló-Bogár kategóriában lett szemlézve, nem mint komoly szakember.