Kommentszűrés
’15 aug
17
13:11

Az ősi falkép találkozása a romániai gánnyal

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

okland.jpg

A székelyföldi, Homoród menti Oklánd román és gótikus eredetű unitárius templomában nem bántak kesztyűs kézzel az ősi falképekkel. Ha a vezetéknek arra köll mennie, hát arra köll mennie.

Nem tudjuk, hogy egy sötétben bujkáló helyi szekus aknamunkája vagy egy fogalmatlan székely mester hanyagsága áll-e a dolog mögött, az összkép így is, úgy is kétségbeejtő.

Ezt már nem csinálja vissza senki, még az unitáriusok Egyistene sem. Sóhaj.

(Olvasónk felvétele.)

okland2.jpg

Az oklándi templom belseje. A falkép a baloldali zászló alatt található.

okland3.jpg

Olvasónk még hozzátette: aznap még más ötcsillagos gány csodák is szembe jöttek vele.

Címkék: kultúra történelem örökség gány Románia Erdély Oklánd

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr127712544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2015.08.17. 13:32:40

Spanyol mamóka újra is festette volna.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.08.17. 13:35:49

A minap még arról számolt be a média, hogy Funar kiderítette a román népról, hogy ők a legősibb civilizáció a földön. Ha így van, akkor lett volna idejük fejlődni. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy valódi hívő ilyet csinált volna. Az egyszerű, ám mégis mértéktartó ember tiszteleben tartja mások keze munkáját akkor is, ha amúgy nem tudja mi az, vagy nem ért egyet a kifejezni kívánt dologgal.

maroz 2015.08.17. 13:54:15

@F.M.J.: Mi köze ehhez a románoknak?

EGYH-EOR-13-0458, oszt jónapot. :))

Amúgy ez Romániában tipikus. Kapnak mindenféle forrásokat, aztán csinálnak valami buherafelújítást, közben az eredeti köveket eladják Némteroszágba' és tesznek helyette betont. Az uniós és akármilyen transzfereknek ott is az az elsődleges funkciója, hogy ellopják. Sajnos lopásra nem adnak, pedig ez lenne a legegyszerűbb, így kell valami kamumunka is, aminek aztán az épületek látják a kárát.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.08.17. 14:22:21

@Bell & Sebastian:

Maga valami építőmester féle, ugye? Nem lehet, hogy annak a vezetéknek még akkor vésték ki helyet, amikor a falkép nem volt feltárva?

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.17. 14:35:03

@rajcsányi.gellért (ergé)

Az oklándi templom falképeinek a szondázását Lángi József székesfehérvári restaurátor kezdte meg 2010 körül.

A hely, amiről szó van, mint a mai napig az unitárius vidék központja, a két Homoród mente közül a Kis-Homoród mentén található. Az itt lévő Árpád-kori katolikus templomok freskóit az unitárius vallás kialakulásakor (XVI. sz.) (szerencsés esetben) levakolták az új vallás képviselői. Ezek általában XIII-XVI. sz-ban készült freskók, azonban az új vallásnak már nem volt szüksége azokra. Az unitáriussá lett Árpád-kori templomok jó része azonban a vakolat alatt sokszor megőrizte a falképeket.

A képen a feltáráshoz szükséges szondát láthatunk. Tehát olvasónk nem jó irányba indul, amikor rossz szándékot sejt a rongálás mögött. A villanyszerelőnek fogalma nem volt arról, hogy egy kb. 400 éves vakolat alatt freskó rejtőzhet. Tehát a sorrend: a freskó megfestése, majd levakolása, majd 400 év múlva a villanyszerelés, majd évek múlva a freskó szondájának az elkészítése.

Nem kell ott rossz szándékot feltételezni , ahol az nincs.

Csak egy jó példa, a szomszéd faluból, Oklándtól 3 kilométerre: a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom északi falának vakolata három sor freskót rejtett. Ezek igen nagy felületen, igen jó állapotban maradtak meg, hibátlanul megőrizve például középkori színvilágukat. Ezek 2005-2006-ban helyreállításra kerültek (Szent László legenda, Jézus születése, Háromkirályok, Veronika kendője, XIII-XVI. sz.-i falképek- Lángi József restaurátor munkája). Igazi művészettörténeti szenzációról van szó.

A templom szentélye még két sor freskót rejt a vakolat alatt, azonban ezek helyreállítása jelenleg anyagiak és energia hiányában szünetel.

Csak megjegyzem, hogy helyreállításra került a templom faberendezése (Mihály Ferenc szovátai restaurátor munkája). Valamint azzal a lendülettel a barokk katolikus templom műemléki helyreállítása is nagyobb részt megtörtént, azonban itt már a 2008-as pénzügyi válság keményen közbeszólt.

Még annyit, hogy ha lesz pénz, előbb utóbb megtörténik az oklándi templom freskóinak helyreállítása is.

Ha valakinek felkeltettem a kíváncsiságát, jó nézegetést kívánok. Ugyan a honlap nem a legfrissebb, de azért a képek jók. De a legjobb odamenni, ez egy nagyon jó helye a világnak.

Nos, amennyiben az alábbi linken megnézitek a képeket, itt is vezettek villanyt a freskóban, pontosabban ismeret híján akkor még a vakolatban. Sőt: a Veronika-kendőn szegény Jézus arcába szöget is vertek (a jobb szeme megsérült), konkrétan arra a szögre akasztották március 15-én a koszorút. De persze nem tudta a freskókról, ők a vakolatot munkálták meg.

www.homorodkaracsonyfalva.eu

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2015.08.17. 15:24:30

@homoródkarácsonyfalváért: "Nem kell ott rossz szándékot feltételezni , ahol az nincs."

ahogy írtam, lehetett egy fogalmatlan mester is, a helyzet így is, úgy is kétségbeejtő, keresztbe vájták az ősi falképet

Szindbad 2015.08.17. 15:39:55

@rajcsányi.gellért (ergé): És odalett a szakralitása gondolom.

Bell & Sebastian 2015.08.17. 16:58:58

@rajcsányi.gellért (ergé): Most akkor olvastad is, hogy mit írt, vagy csak csípőből vakoltál rá egyet?

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.17. 19:29:00

@rajcsányi.gellért (ergé): Kétségtelen, hogy nagyon sokféle viszony van a műemlékekhez. Például:
Három Szent László falképet lehet egymás mellé tenni: A gelenceit, a homoródkarácsonyfalvit és a homoródszentmártonit. Ez a három úgy jön össze, hogy vagy egy iskola készítette őket, vagy például azonos mintát használhattak. Az azonosságok azonban vitán felül megállapíthatóak.
A homoródszentmártoni templomot az ottani gyülekezet elbontotta a XIX. század végén, mivel az kicsinek bizonyult, új templomot építettek. Ez azért van olyan durva, mint az oklándi villanyszerelő. Így a freskóit Huszka József rajzaiból ismerhetjük, sajnos az igazi falkép teljesen megsemmisült a templom lebontásával.
A gelencei a magyar kutúra ugyancsak megbecsült része, hála Istennek. A karácsonyfalvi pedig mostanában lett közismert.

Az oklándi freskók pedig egy kicsit más jellegűek, a templom épülete miatt is. A szentmártoni és a karácsonyfalvi templom (és a gelencei is) viszonylag egységes templom volt abban az értelemben, hogy az Árpád-kori templomokhoz ugyan hozzáépítettek, vagy esetleg falat magasítottak, azonban bontás nem nagyon volt. Ezzel szemben az oklándi templomot valamikor "kettévágták" és egyik részét újra építették. Ennek megfelelően sajnos a falkép is jóval kevesebb.

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.17. 20:04:38

Milyen szép is volna, ha a Mandi a karácsonyfalvi freskóhelyreállítást mutatná be, nem az oklándi szerencsétlen villanyszerelőt!

Poroltó Ernő 2015.08.17. 23:02:15

@homoródkarácsonyfalváért:

A Mandiner egyre menthetetlenebbül elertéelklubosodik.

Robinzon Kurzor 2015.08.18. 01:05:15

Biztos, hogy nem a Gyurcsány keze van a dologban?

Mit mondanak vajon a nyugati kommentelők?

Erős hiányérzetem van ...

annamanna 2015.08.18. 02:59:46

@Bell & Sebastian: állítólag gyakori hiba a túlrestaurálás, pl www.origo.hu/nagyvilag/20111228-tultisztitottak-leonardo-festmenyet-allitjak-a-louvre-szakertoi.html

@homoródkarácsonyfalváért: szerintem gondolhatták volna a szerelők, hogy egy x száz éves templomban van valami a felső festékréteg alatt; és már eleve a sok száz éves falakat sem kellett volna kivésni, magukat a falakat sem kellett volna megsérteni a vezetékek miatt, biztosan van erre más megoldás is. Erre például a pap is odafigyelhetett volna, magának a papnak lehetett volna annyi esze, hogy nem engedi összevésni egy műemlék templom falát. Na nem mintha nem veszett volna több Mohácsnál.

Steve the Great 2015.08.18. 08:46:56

@annamanna: " magának a papnak lehetett volna annyi esze, hogy nem engedi összevésni egy műemlék templom falát."
Sajnos nem minden döntéshozó műemlékvédelmi szakember vagy pedig egyáltalán nincs érzéke az ilyenhez. Nálunk pl. van egy vésett "emléktábla" a templom XVII. sz. eleji építéséről, amit a legutóbbi festéskor tártak fel. Persze feltétlenül szükséges volt, hogy azonmód belefúrjanak a szöveg alá egy koszorútartó szöget, mert milyen emléktábla az, ami nincs megkoszorúzva?!

F. A. Hayek 2015.08.18. 11:59:06

@rajcsányi.gellért (ergé): a nagy asszimilációs kényszerben - mármint a krakéler álliberális értelmiséghez - érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a romániázás és fogalmatlan székely mesterezés nem bántó-e az oklándiak számára. Ha már.

Másrészt itt feljebb néhány hozzászólásban több érdemi tartalom gyűlt össze, mint a Mandiner "valódi konzervatív" nézőpontból között siránkozásaiban az elmúlt évben összesen. A szakmai - és emberi - tisztesség azt követelné, hogy ez a tartalom frissítés cím alatt magában a cikkben is helyet kapjon.

A végére egy jó tanács: a konzervatív újságírásnak nem feltétlenül része az önteltség.

F. A. Hayek 2015.08.18. 12:00:01

@homoródkarácsonyfalváért: "Milyen szép is volna, ha a Mandi a karácsonyfalvi freskóhelyreállítást mutatná be, nem az oklándi szerencsétlen villanyszerelőt!"

Pontosan!

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.18. 13:20:21

@annamanna: Nagyon érdekes dolgot írsz!

Mind a karácsonyfalvi, mind az oklándi freskók úgy kerültek elő, hogy Kolozsváron megszervezésre került papok és lelkészek számára egy tanfolyam. A tanfolyamon művészettörténészek mondták el a lelkészeknek, hogy nagyon oda kell figyelni a templomokra.

A dolog nagyon is érthető, a teológián értelemszerűen nincs művészettörténeti képzés, sok lelkésznek fogalma nincs, hogy milyen érték van a keze alatt. Ez viszont nem erdélyi sajátosság, ez ugyanígy van például Magyarországon is. Ezzel kapcsolatban azonban pontosan azt lehet tenni, ami történt, vagyis képezni kell őket.

Nos, a homoródkarácsonyfalvi unitárius lelkész, Benedek Mihály a 2005-ös tanfolyam során kérte fel Lángi Józsefet és Mihály Ferenc restaurátort, hogy nézzék meg a karácsonyfalvi unitárius templomot. Az első szondák itt 2005 augusztusában készültek el, bár még akkor sem lehetett látni teljesen világosan, hogy ténylegesen mekkora értékről van szó. A helyreállítás már 2006-ban megkezdődött, alapvetően budapesti üzletemberek finanszírozták, a freskók helyreállítását lényegében egyedül Nobilis Kristóf. Ez itt ugyan nem a reklám helye, de azért magunk között szóval ez így elég nagy dolog.

A tényleges helyreállítás során derült ki, hogy lényegében érintetlenül megvannak az északi fal freskói (kivéve a fent említett, itt is előfordult villanyszerelést és koszorú szöget, valamint azért volt középkori ablaknyitás, ahol sérült rész, stb.).

Ha már egy freskó fennmaradásának a szerencse elemeit, vagy sérüléseinek a szerencsétlenségeinek okait keressük, nagyon sok minden a véletlenen múlik. Példának okáért a karácsonyfalvi templomban - nem ismert okokból - A LEGTÖBB UNITÁRIUS TEMPLOMTÓL ELTÉRŐEN - a karzat nem az északi falra került a XVIII. században, tehát nem a freskókra, hanem a déli falra. Vajon ha az északi falon lévő vakolatra kerül a karzat, fitymálhatnánk-e a XVIII. századi unitáriusokat? Hívhatnánk-e a XVIII. századi karzatépítést gányolásnak? Nyilván nem. Ezek élő templomok. Másként gondolkodott a XVIII. században az unitárius közösség, másképpen mondjuk egy villanyszerelő 1970-ben, akinek az volt a dolga, hogy az a néhány hívő, aki a kommunizmusban el mert menni istentiszteletre, lásson a templomban. Tudjuk persze, hogy a nagyobb világosságot máshol kell keresni. Ugyancsak másképpen gondolkodnak a restaurátorok, vagy a művészetszerető emberek.

Visszatérve az oklándira: a karácsonyfalvi kutatások okán került sor a szomszédos falu, az oklándi templom megkutatására, és a fenti fényképen bemutatott szonda elkészítésére.

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.18. 13:28:29

@F. A. Hayek: Hát, az a gányolás szó - az előző hozzászólásomban írtaknak megfelelően - tényleg elég rosszul, hangzik.

Azt véletlenül tudom, hogy az oklándi tiszteletes, Kelemen Levente nagyon is vigyáz a templomára, a freskók helyreállításához már csak pénz és energia kell.

Mindenesetre Kelemen Levente, Benedek Mihály és ezek a környékbeli lelkészek már hála Istennek ahhoz a képzett generációhoz tartoznak, akik tudják, hogy a XXI. századi elvek szerint hogyan kell vigyázni egy templomra.

Mindenesetre ehhez kellett arra lehetőség, hogy ilyen irányú képzést kapjanak és kellett Lángi József és Mihály Ferenc restaurátor, valamint egy kis magyar és egyéb egyházi hátszél, hogy ilyen képzést nyújtsanak.

Mindenesetre még rengeteg érték lapul a vakolatok alatt, lesz még itt rengeteg munka, lehetőség.

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.18. 13:42:07

@rajcsányi.gellért (ergé): Szerintem a villanyvezeték miatti helyzet, a fent írtak alapján - egyáltalán nem kétségbeejtő.

Persze, ki örül annak, hogy belevéstek egy freskóba. De nézd meg a homoródszentmártoni példát fentebb. Ott az egész templomot bontották el. De sokat tudnék neked mesélni elrontott falkép restaurálásról (Dálya), tüzelőnek használt XVII. századi festett kazettás mennyezetről, végtelen a sor.

Főleg a magától való elenyészés, na az baj. Mert ott nincs közösség, nincs magyar, nincs gányoló villanyszerelő.

De hála Istennek ugyanilyen végtelen azoknak az értékeknek a sora, amelyikek előkerülnek, megmenthetők.

Ilyen például az oklándi freskó, amelybe "belegányoltak" a székelyek a hetvenes években. De ha nem lenne a fentiekben leírt értékmentés, akkor még arról sem tudnál, hogy egy freskóba valaha "belegányolt" egy villanyszerelő. Nem tudnál a falképről sem.

Éhes ló 2015.08.18. 16:38:28

@homoródkarácsonyfalváért: nem kell zokon vennetek, ha a napi túlélésért vívott harcotok, értékmentésetek során belétek akad pár bogáncs.
Vele jár.
A lényeg az, hogy még léteztek és teszitek amit tenni tudtok, jó példát adva mindenkinek.

Adja Isten, sokáig és sokan tehessétek!

Jean Sol Partre 2015.08.18. 17:28:23

@ergé, ha ennyire érdekel a műemlékvédelem és ennyire szíveden viseled a műemlékek sorsát, miért nem foglalkozol kicsit azzal, amit a kormány itthon művel ebben a témában? Konkrétan szétveri a teljes intézményrendszert. Az talán van annyira kétségbeejtő, mint egy összegányolt ősi falkép (azt legalább most megmentik hál istennek).

Jean Sol Partre 2015.08.18. 20:09:09

@Bell & Sebastian: ez egy cuki történet. Az itthoni meg katasztrófa. A Forster legutóbb leváltott vezetőjének például építőipari kivitelező cége van, saját magának adta ki az engedélyeket (persze állami megrendelésekre).

Bell & Sebastian 2015.08.18. 20:15:40

@Jean Sol Partre: Az építőipart inkább ne firtassuk, mert szívem szerint az egész, árvalányhajas bagázst belekeverném a mész -be.

pitcairn (törölt) 2015.08.18. 20:21:39

@Jean Sol Partre:

az sajnos az intézményrendszerrel együtt is vígan pusztult...

itt van neked egy igazi extrém történet a témában...

Elhagyatva Magyarországon 28. - Nagyvendéglő, avagy drogtanya a Népligetben
www.youtube.com/watch?v=9_LUS8l7JAA

már rég ledózerolták volna ha nem lenne műemlék...

és köztünk legyen szólva talán jobban is járna mindenki ezzel...

gyalog.galopp 2015.08.19. 07:35:13

@annamanna:

Az a helyzet, hogy itt most nem egy elcseszett restaurálásról van szó, hanem valami egészen másról.

A cím és a cikk arról szól, hogy kőbunkó romániai népek szétkúrnak egy 400 éves műemléket.
Ezzel szemben a valóság pont az ellenkezője, most folyik a feltárásuk dokumentálásuk.

Nézzük sorba, egy olvasó beküld egy fotót, valami primitív módon végzett villanyszerelésről.
Egy olvasó lehet laikus, tájékozatlan, sőt akár buta is. Egy újságíró viszont ezeket nem teheti meg. Egy újságírótól, aki az építészet iránt már mutatott némi elkötelezettséget, elvárható az alaposság, például fel kellett volna tűnni, hogy elektromos vezetékek csövei eltűnnek a fehér vakolat alatt, a freskó szélein látható kis négyszögletes kitérők pedig a kutató bontás nyomai.
Arról már nem is beszélek, hogy maga a villanyszerelés csövezése , vésése kifejezetten szakszerű képet mutat.

Tehát a villanyszerelő nem a freskónak esett neki, hanem a fölötte lévő vakolatnak. Mivel a villanyszerelők sehol a világon nem kapnak művészettörténeti képzést, valószínűleg nem is sejtette, hogy a lehulló vakolattörmelékek némelyike egy freskóhoz tartozik.

Amennyiben @homoródkarácsonyfalváért nem egészíti ki az információt, mi itt halunk mag abban a tudatban, hogy ezek a romániai népek, hát valami pfúúj....

Kérdés csupán annyi, ki végzett itten most gány munkát?

gyalog.galopp 2015.08.19. 07:50:13

@pitcairn:

Amikor ilyen "műemlékeket" látok , valahogy mindig az alatta lévő telek fekvése a következő gondolatom.

Jean Sol Partre 2015.08.19. 12:50:15

@Bell & Sebastian: @pitcairn: nem azt mondom, hogy ami eddig volt az jó volt. De mostantól gyakorlatilag nincs semmi.

gyalog.galopp 2015.08.19. 14:24:37

@Jean Sol Partre:
Jó van na, fiatalok még meg demokraták is, nem tudják, ha nem megy a kupi nem a bútort, meg a cégért kell kicserélni, hanem a lányokat.

pitcairn (törölt) 2015.08.19. 17:19:25

@gyalog.galopp:

ez a telek sajnos nagyon rossz helyen van...

pitcairn (törölt) 2015.08.19. 17:21:23

@Jean Sol Partre:

a szigorú műemlékvédelem néha többet árt mint használ, pl. gondolj bele abba, hogy minden apró átalakítást egy csapat "szakértővel" kell leegyeztetned... a sokszoros árról már nem is beszélve...

ilyen körülmények között az érintett ingatlanok jó része gazdátlanul fog szétrohadni...

Jean Sol Partre 2015.08.19. 20:43:01

@pitcairn: sok gond volt a műemlékvédelemmel, néha túl szigorú volt, sokan a pénzre utaztak, de a megszüntetése nagyobb kár, mint amennyit okozott. Javítani kellett volna rajta, nem szétverni. Csak az uraknak is az útjában voltak.

pitcairn (törölt) 2015.08.19. 23:09:42

@Jean Sol Partre:

a fene tudja, modern műemlékvédelem mellett pl. sohasem épülhettek volna meg az alábbi gyöngyszemek:

Bojnice Castle Slovakia | FPV
www.youtube.com/watch?v=JfPEPCKh6O8

Bran Castle - Dracula's Castle - Braşov Transylvania - Romania
www.youtube.com/watch?v=PGxGZfuK-2M

Sintra Pena National Palace - Portugal - UNESCO World Heritage Site
www.youtube.com/watch?v=mskwhM8HvIc

pitcairn (törölt) 2015.08.19. 23:16:18

@Jean Sol Partre:

Bajmócon Pállfy János a kápolnán kívül gyakorlatilag mindent elsöpört a meglehetősen "fantáziadús" "átalakítás" során,

a román király Törcsváron olyannyira nem fogta vissza magát, hogy ma sokan "giccsnek" csúfolják a "drakula-kastélyt", a turisták azonban imádják

Sintrában pedig a magyar Koháry család legutolsó tagja, II. Ferdinánd portugál király egy ősi kolostort pusztított el az akkoriban meglehetősen vitatott várkastély építése során... (még az udvari főépítész is lemondással fenyegetőzött, különösen mivel az építéssel megbízott királyi cimbora még sohasem tervezett korábban semmilyen épületet...)

ma mindhárom épület afféle nemzeti jelkép...

műemlékvédelem mellett sohasem jöhettek volna létre...

annamanna 2015.08.20. 00:02:16

@homoródkarácsonyfalváért: Köszönöm szépen, ez elég kimerítő válasz volt. Különben ma kicsit műemlékellenes hangulatba kerültem.
Nálunk ui 2 éve restauráltak egy középkori szentszobrot, amit még a 16. sz-ban, a város protestánssá válásának idején törtek össze, úgyhogy valami pince mélyén vészelt át pár évszázadot. A szobor nem különösebben szép, szerintem nem is lehet valami értékes, a feliratot is rosszul írták rá, kifelejtve, hogy a város sokáig teljesen protestáns volt, csak a báró kezdett a 18. sz-ban katolikusokat betelepíteni, aztán jöttek még görögkeletiek, zsidók, lutheránusok, így vált vegyes vallásúvá a lakosság. Ezt elfelejtették a táblán megemlíteni, de nem is ez a baj, hanem hogy alig felállították a szobrot (ami a folyók és halászok védőszentjét ábrázolja), másnap (vagy harmadnap) egy ember belefulladt a folyóba. Aztán mások is (persze lehet, hogy ilyesmi korábban is előfordult); azóta kétszer is volt nagyon súlyos halpusztulás; ma pedig egyenesen a szobor mellett közvetlenül fulladt meg valaki. Szerintem jobb helye lett volna a szobornak továbbra is a pince mélyén. Ahhoz túl ronda, hogy műalkotásnak értékeljem; ha meg ennyit "tud", az a szememben a katolikus egyházra vet rossz fényt, és a helyükben eltüntetném.
Persze tudom, hogy ez a szempont ma már senkit sem érdekel, de engem kicsit bosszant. Ahhoz hasonlóan, mint amikor a Barátok köztben Rékasi Károly benzinnel leöntött egy embert, és azzal fenyegette, hogy felgyújtja; aztán a másnapi hírekben az volt, hogy egy ütődött 15 éves cigány kölök felgyújtott egy 18 éves lányt, aki meg is halt. Arra gondoltam, hogy Rékasi Károly helyében otthagynám a sorozatot, mert inkább vesszen a pénz, mintsem ilyen viselkedési mintát adjak valami nyomorult cigány kölöknek.
Ezt a szobrot meg visszavinném vmi raktárba, mert egyrészt ronda, másrészt csak bajt hozott. Az előtte levő művirágmizéria is csak arra jó, hogy folyton felrúgják a műanyag csokrokat, vagy a kutyák lehugyozzák. Még csak nem is az egyház állta a restaurálás költségét, hanem a város. Inkább költenék a kórházra a pénzt.

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.20. 11:03:26

@annamanna: Jó a szobor történet! :-) Én azért a helyetekben még körülnéznék a pincében, hátha akad egy olyan műtárgy is, amelyik szerencsét hoz, nem bajt. :-)

A vallások és a népek? Székelyföldön is van valami hasonló kavalkád. Sőt!

H-karácsonyfalva az unitárius vidék központi részén van, feljebb, északabbra a valláshatár Lővéténél van (katolikusok), vagy délre Sándorfalvánál (reformátusok). Az unitárius egyházalapító, Dávid Ferenc katolikus plébános volt, majd evangélikus püspökké lett, aztán református püspök, majd unitárius egyházalapító.

Az unitáriusoknál radikálisabbak csak a székely szombatosok. Mármint a vallásuk.

Komoly polgárháború volt a reformáció során. Az unitáriusokat támogató János Zsigmond erdélyi fejedelem nevéhez fűződik például Szent László nagyváradi sírjának és lovasszobrának megsemmisítése (a szobor a Fadrusz testvérek alkotás volt, Európa csodája). Az unitárius seregeket a Hargitán, a Tolvajos tetőnél sikerült a csíki székelyeknek megállítani, állítólag a csíksomlyói búcsú ennek az emlékére van. Így Csík katolikus maradt.

Az unitárius vidéken azonban értelemszerűen az Árpád-kori templomok unitáriussá váltak. Vallási okokból meszelték, vakolták le a freskókat, rosszabbik esetben azok megsemmisültek, jobb esetben megmaradtak.

A Homoród-mente vidék lakosságát az ellenreformáció folytán Udvarhelyi jezsuiták igyekeztek a katolikus vallásra visszatéríteni. Ez a mai napig élő dolog, a vidék szerintem kb. harmada katolikus, a többi unitárius. A vallási különbségek sokkal erősebbek, mint azt mi itthon megszoktuk, kb. olyan erős a felekezeti ellentét, mint a két háború közötti Magyarországon. (Most múlik.) A régi templom birtokáért fegyveres harc volt, amelynek a halottai az unitárius templom kertjében vannak eltemetve. Az osztrák adminisztráció közbelépésére béke lett, a katolikusok építettek 1768-ban maguknak egy barokk templomot.

Török hódoltság híján az egész történelem kőben, freskóban, templomberendezésben megmaradt, még ha rejtve, vagy rossz állapotban is. Minden kor hozzátette a magáét, példának okáért megvan a XVIII. századi jezsuita könyvtár a plébánián.

Tehát időben a műemlékek:

Unitárius templom, XIII. századból, de korábbi alapokon. Freskók XIII-XV. század. XV-XVI. századi templombővítések (torony, déli porticus). XVIII- századi festett kazettás mennyezet, valamint a templomi faberendezések. A XVIII. sz-ban az unitáriusok (!) is festették a falat, feliratokat és némi díszítést helyeztek el. Van egy orgona a XIX. sz. végéről, az még sajna restaurálásra vár.

Katolikus templom (1768): rokokó mennyezet, valamint másodlagos berendezés, köztük egy 1646-os mellékoltár, amely Erdély egyik legrégibb oltára. Megvan a fent említett könyvtár. Rengeteg apró műtárgy.

Na, én azt remélem, hogy a szobrotokkal ellentétben a h-karácsonyfalvaiaknak szerencsét hoznak a műemlékek. Erre már lehet idegenforgalmat alapozni, amely lehet a közösség fennmaradásának egyik alapja.

Jean Sol Partre 2015.08.21. 14:14:43

@pitcairn: lehet, de ha nem lett volna műemlékvédelem, akkor most rengeteg klassz dolog meg nem létezne.
Biztosan létezik valami elfogadható egyensúly.

annamanna 2015.08.22. 03:40:24

@homoródkarácsonyfalváért: Hja, hát volt a pincében (egy másik pincében) egy helyi híresség (színész) nagy fejszobra is, amit ismeretlen tettesek tavaly olyan gondosan ripityára törtek, hogy már semmilyen restaurátor sem rakja össze.

Az unitáriusokkal leginkább egy regényben találkoztam: www.youtube.com/watch?v=KTqCqrLprsE (ez már a regényből készült film linkje).
A regény az 1920-as években játszódik, egy német diákról szól, aki a Vásárhely körüli pusztán töltött egy nyarat, aztán az '50-es években regényben is megírta az emlékeit. A sztori szerint Hódmezővásárhelyen van egy unitárius templom (ez igaz), aminek van egy kedves, de folyton részeg papja (ez nem volt igaz, megnéztem, a kérdéses időben egy lelkes hittérítő unitárius lelkész szolgált Vásárhelyen, aki igyekezett az unitárius vallást még nyugatabbra terjeszteni, mivel Vásárhely a legnyugatibb pont, ahol még unitárius templom van).
Amúgy, ahogyan a műemlékvédelemről, úgy erről az "országimázs" filmről is elfeledkeztek itthon derék politikusaink piroschka.blog.hu/2011/07/28/sokat_gondolok_piroskara_2
Na nem mintha bármiféle művészi értéke lenne. Olcsó limonádé, de ahogy mondani szokták: a mi limonádénk!
Szóval ebben a regényben szerepel egy unitárius lelkész-házaspár. Más felekezetről, templomról, szertartásról nem is esik szó a regényben, aminek nyilván az az oka, hogy a német diák egy orvos családjánál vendégeskedik, az orvost pedig Trianon űzte el Erdélyből. Tehát valószínűleg a vendéglátó orvos családja is unitárius volt, és vasárnaponként az unitárius templomba jártak istentiszteletre (bár erről konkrétan már nem történik említés a könyvben).

Mellesleg a regény írója, Hartung járt Erdélyben is, talán ott is látta az unitárius templomokat, és egészen biztosan látta és tanulmányozta a freskókat, mivel művészettörténetet tanult, legalábbis egy másik regénye szerint.

homoródkarácsonyfalváért 2015.08.22. 12:06:43

Köszi, belenéztem, isteni békebeli hangulat! :-)

pitcairn (törölt) 2015.08.22. 20:52:03

@Jean Sol Partre:

műemlékvédelem akkor is lenne, ha nem központilag kényszerítenék ki

ami szép az ugyanis érték

pl. anno a főúri rezidenciák is jól elvoltak a magán műemlékvédelem keretében

Jean Sol Partre 2015.08.23. 16:17:21

@pitcairn: ugye csak viccelsz. Elképzelem Szíjjártó Pétert amint műemléket véd az új házában...

annamanna 2015.08.24. 01:46:50

@Jean Sol Partre: Bízza romákra a műemlékvédelmet.
Ez legalábbis a hivatalos kormányprogram:
Balog Zoltán szerint a muszlim bevándorlók elleni védekezés kulcsai, tehát Európa őrzői a romák. Az európaiság ugyanis kulturális örökség, és az európai kulturális identitást romák által lehet megvédeni, megőrizni és megerősíteni: nemzeti.net/igy-penderiti-ki-a-kormany-a-bevandorlokat-balog-mar-a-hatekonyabb-integraciorol-beszelt-egy-nemet-forumon-a-nepessegfogyasra-is-elkepeszto-orvossagot-javasolt-3356509.html

Szita Károly már neki is kezdett az európai szellemi örökség romásító programjának. Ő a klasszikus latinos műveltséget őrizné meg az utókor számára jó roma módra: coub.com/view/7sf9q

www.nyest.hu/hirek/lesz-majd-kaja-pia-bula-csocs

Bár az is lehet, hogy Szita épp lázad a kormányprogram ellen, és bújtatva épp a muszlim a török nagynénivel való rokonságot védi: www.nyest.hu/hirek/buja-bulya-bula

okland 2015.08.25. 10:40:48

Sokat gondolkoztam, írjak-e vagy ne, és ha igen, milyen hangnemben. Építész lennék, én dolgozom az oklándi templom helyreállításán.
A villanyvezetés a 70-es években készült, elkövetői valószinűleg nem élnek vagy nagyon idősek. Jól értem, ugye, ettől még romániai gány. Csak éppen 40-50 éves. Hol volt akkor még az EU pénz meg a szervezett műemlékvédelem...
A kutatóablakot Kósa Béla művészettörténész készítette Lángi Józsffel történt egyeztetés után. Ekkor kerültek elő a villamos vezetékek védőcsövei.
ergé amúgy megtudhatta volna mindezt, ha pekopog a plébániára. De nyilván jobban jött odamondani a romániai gánynak.
Mit lehet tenni, aki érték itt volt, az már mind elment a minden tekintetben világszínvonalt jelentő tájakra. Maradtunk mi, a gány. Sóhaj.

Bell & Sebastian 2015.08.25. 10:55:00

@okland: Ne vegye úgy a szívére, szerencsétlen RG már ezerszer megbánta ezt a posztot.

Messze még az idő, mikor majd a belső hálózatokat Keleten is a padlóból osztják el, mint Nyugaton. Mentségnek csekély, de mindenhol azt rongálják utólagos szerelésnél, ami olcsóbbnak tetszik.

Addig örüljünk, míg nem ír elő az illetékes hatóság vécé-mosdót a híveknek és zuhanyozót a papnak, mert mit lehessen azt tudni?

Bell & Sebastian 2015.08.25. 10:57:18

@annamanna: Ez egy kulturális ökörség. A fűhülye szavait visszhangozzák ezek a szerencsétlen, szellemi vegánok. Több disznóhúst a rizsába!

gyalog.galopp 2015.08.25. 13:25:36

@Bell & Sebastian:
Nem akartam foglalkozni a 3. képpel a lyukas erkéllyel .
A garázsajtó fölött a lehúzott redőny mögött minden bizonnyal egy francia erkély van, az előtte lévő erkélynek látszó kerítés egyszerű díszlet.
Tekintettel arra, hogy az épület szemmel láthatóan nemrégiben került felújításra, az erkélyszerű kezdemény nem más , mint egyszerű buli, humor.

Bell & Sebastian 2015.08.25. 16:34:15

@gyalog.galopp: Szerintem szénásszekeret tartanak a garázsban, előállás esetén egyszerűbb felszállni, vasvellával a kézben.

A kovácsmunka archaizáló Üúgy találtál), de munkavédelmi szempontból teljesen indokolt.

A statikai alátámasztás sem stílustörés, mert a huncut játék a parapettel ugyan elvonja a figyelmet a teljesen autentikus cigánybarokk esztétikai világtalanságáról.

- Pista, kinn vannak már az ökrök?
- Ugorgyá Julis, csak bátran, nem nézek oda!
- Olláriariajó, hahó... (zsupsz!)
- Na gyerünk, menjünk a rockoperába!

Bell & Sebastian 2015.08.25. 16:36:49

jav.: (úgy találták) itt megbicsaklott a svájci bicskám, amivel böködöm a bötűket a telefonon

gyalog.galopp 2015.08.25. 16:45:18

@Bell & Sebastian:
a böködős má kiment a divatbul, érintősre köll váltani, azzal aztán egyszerre két betű is bejön.

Bell & Sebastian 2015.08.25. 16:47:48

@gyalog.galopp: Nyalni meg ne próbálja, mert elviszi a CIA a robbanóanyag képletével együtt.