Kommentszűrés
’15 jún
6
08:01

Robotok vs emberek? Korlátozhatók a tech óriáscégek? Brain Bar Budapest

Írta: Redakció

robot.jpg

Brain Bar Budapest néven zajlik egy technológiai fesztivál Budapesten. A Design Terminál által szervezett eseményen a technológia új kihívásai és lehetőségei, valamint az új technológia és az ember, az emberiség találkozási és ütközési pontjai szerepelnek a napirenden. Számos nemzetközi szakértő, kutató, tudós és megmondóember tart előadást vagy vitatkozik egymással a június 4 és 6 között megtartott, koncertekkel is tarkított eseményen. A Brain Bar Budapest csütörtöki nyitónapja máris a legizgalmasabb kérdések egyikét dobta fel: mihez kezdjenek az emberek a technológiával, az új gépekkel, a robotokkal – és mihez kezdjenek ők velünk? A robotika jelenlegi robbanásszerű fejlődése elképesztő, s talán még beláthatatlan fejleményeket hozhat a következő évtizedekben – de milyen gyors is valójában ez a fejlődés és képesek vagyunk-e mi, emberek lépést tartani a változásokkal, fel tudjuk-e fogni, mi várhat ránk a közeli s távoli jövőben? Az eseményről Rajcsányi Gellért tudósított a Mandinernek.

A téma első előadója Ken Goldberg, amerikai mérnök, művész, filmkészítő és a kalifornia Berkeley egyetem professzora volt, aki munkássága során a robotikára és automatizálásra koncentrált. 2015 van, a robotika fejlődik, a Google robotautót fejleszt, amelynek robotsofőrje megbízhatóbban vezet, mint bármely emberi sofőr; a robotok pedig mindenhol ott vannak az egészségügytől kezdve a hadászaton keresztül az egyszerű otthoni háztartásokig – emlékeztet a robotika-professzor. De hol húzódik a jelenlegi lehetőségek határa? Goldberg a Moravec-paradoxonra hívta fel a figyelmet: a mesterséges intelligencia és a robotika kutatói meglepve fedezték fel, hogy a magas szintű gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, viszont az alacsony szintű készségek óriási számítási erőforrásokat igényelnek. Moravec szerint „a számítógépeket viszonylag könnyen képessé tehetjük arra, hogy felnőttekéhez mérhető szintű eredményeket érjenek el intelligenciateszteken vagy a dámajátékban, de a lehetetlent súrolóan nehéz eljuttatni őket az egyéves gyerekek szintjére az észlelés és manőverező képesség területén”. Az ember még mindig előnyben van a mai robotokhoz képest, amelyek nem tudnak mondjuk egyszerűen összepakolni egy szobában a fejletlen érzékelési, fogási, érintési képességeik miatt. „A robot tud porszívózni, de nem tudja elrakni az elmosott csészéket”.

Tudósításunk Goldberg előadásáról: Jönnek a robotok? S ha igen, milyen gyorsan?

*

A technológiai óriáscégek, mint a Google vagy a Facebook az államok helyére törnek, és az államok ezt nem is érzékelik  erről Jevgenyij Morozov, az amerikai Stanford oktatója beszélt a Brain Bar Budapesten. A szkeptikus Morozov szerint a profitérdekelt óriások mellett nem jut hely a kisebb versenytársaknak és a civil szférának. Morozov úgy látja: az egyre óriásibb adatmennyiséget közhasznú célokra kellene fordítani. Szerinte „el kell fogadnunk az új technológiát, de egyúttal magunkévá is kell tenni azt, hogy az óriáscégek ne sajátíthassák ki azt a maguk számára”. Az államok innovatív megoldásokat keresnek, s a technológiai nagyvállalatok megoldásokat javasolhatnak nekik. Az államok rengeteg adatot tudnak rólunk, de messze nem tudják olyan jól hasznosítani azokat, mint a tech cégek. A cégek azt mondhatják az államnak: „Add nekünk az adatbázisaidat, majd mi megoldjuk a problémáidat”. Szerinte arra van szükség, hogy az adatokat egyre inkább közhasznú célokra fordítsák, amikhez az egyének, a civilek, a közösségek, helyi önkormányzatok is hozzáférhetnek, s kreatív megoldásokra használják azokat.

Morozov előadásáról szóló tudósításunk: Visszavehetjük a hatalmat a tech óriáscégektől?

*

Mi az ember most, és mi lesz a jövőben? Újra és újra meg kell ezt kérdeznünk magunktól a jövőben, amikor a technológia még inkább bele fog szólni az életünkbe. Erről vitatkoztak a Brain Bar Budapest kerekasztal-beszélgetésén. Steve Fuller brit szociológus szerint napjainkban egyre inkább a virtuális közösségek lesznek a valós közösségek, s sokaknak a napi, pillanatnyi legfőbb célja lehet, hogy minél előbb a Facebookhoz jusson. Az új, fiatal nemzedék a géppel osztja meg érzelmeit. Eltoltuk az értékrendünket azzal kapcsolatban, hogy mi a fontos. A technológiai vállalatok persze örülnek ennek és kihasználják a maguk céljaira ezt az értékváltozást. Fuller szerint a régi vallásokban is megjelenő „öntranszcendencia”, vagyis a fizikai életünkből a fizikán túli világba való elvágyódás most is létezik: ezt jelenti sokaknak a virtuális világ. Ken Goldberg az ember által teremtett és ember ellen forduló Gólem történetére figyelmeztetett; míg Köves Slomó rabbi arra hívta fel a figyelmet: „a technológia változik, de az örök értékeink nem”.

A vitáról szóló tudósításunkat itt olvashatják: Emberek és robotok: mi is teremtők vagyunk?

Címkék: tech jövő élet tudomány robot robotika hit technológia ember emberiség érték humanizmus Apple Google Facebook Köves Slomó Brain Bar Budapest Ken Goldberg Steve Fuller Jevgenyij Morozov

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr477521586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stadion helyett TÓRIUMREAKTORT · http://www.youtube.com/watch?v=P9M__yYbsZ4 2015.06.06. 19:52:52

Mondd, kedves RG!

Ezen a nagyszerű eseménysorozaton, ahol a sok társadalommérnök-származású megmondta a tutit a goyimnak,

kérdezni is lehetett,

vagy csak transzban hallgatni a zscifit?