Kommentszűrés
’15 ápr
24
07:01

Menetelés a megsemmisülésbe − Száz éve kezdődött az örmény népirtás

Írta: bakodi.péter

ormeny_nepirtas_1.jpg

1915. április 24-én szomorú nap virradt az Oszmán Birodalomban élő örményekre. Több mint kétszáz vezető örmény értelmiségit tartóztattak le, majd kezdték meg deportálásukat Konstantinápolyból a kis-ázsiai régió szíve felé a birodalom belügyminisztere, Talat pasa parancsára. Henry Morgenthau amerikai nagykövet közbenjárására pár tucatnyiuknak engedélyezték a visszatérést a fővárosba, a többiekre viszont további deportáció és végül halál várt.

Április 24. az örmény népirtás kezdete és egyben hivatalos emléknapja, hiszen az isztambuli elit deportációja csak az előszele volt annak a tragédiának, amely során a későbbiekben több mint egymillió kelet-anatóliai örmény vesztette életét. Ezzel a régióban őshonos nép hajdan virágzó kultúrája szinte teljesen megszűnt, mára csak töredékei maradtak az utókorra. Az isztambuli örmény értelmiség eltávolítása után a keleti régióra is kiterjedt az örmény közösség vezető rétegének lefejezése. A széles körű ellenállás megszervezésére potenciálisan képes elit hiányában szinte minden akadály elhárult az elől, hogy az ifjútörökök vezette oszmán államszervezet a „munka” érdemi részének is nekikezdjen.

Az örményeket régóta „gyanús elemként” kezelte a birodalom vezetése, mivel az ország iránti hűségük gyakran megkérdőjeleződött. A bizalmatlan légkört nagyban táplálta a nacionalizmus megjelenése a birodalom kisebbségei között, az ellenérzéseket a keresztények esetén a vallási különbözőségek még inkább felerősítettek.

A 19. század folyamán a sorozatos balkáni veszteségek miatt az Oszmán Birodalomban egy évtizedekig tartó reformfolyamat kezdődött, a Tanzimat idején jött létre hivatalosan az ún. millet-rendszer is. Az új struktúra koncepciója szerint, vallási alapon minden kisebbség egy külön milletet (nemzetet) alkot, tehát az orthodox egyház alkotta az orthodox milletet, az örmény apostoli egyház az örményt, amelyhez a kezdetekben az összes többi keleti keresztény tartozott, a zsidók szintén egy külön milletet alkottak. Emellett a nyugati hatalmak nyomására a későbbiekben létrehoztak egy római katolikus milletet is. Rajtuk kívül a birodalom összes muszlim hívője, további felekezeti bontás nélkül, egy univerzális muszlim milletet alkotott, az umma eszméjének jegyében. Minden millet a saját ügyeiben, és a tagjaik közötti vitás kérdésekben maga járhatott el, emellett saját intézményrendszert is fenntarthatott. 

Ez a sajátos rendszer nagyban felerősítette a birodalom szétforgácsolódását, hiszen a belügyeikben autonómiát élvező kisebbségeket az Európából lassan megérkező nacionalista gondolat még több autonómia követelésére, végső soron az elszakadásra sarkallta. A többségében passzív és lojális örmények között is megjelentek az ilyen irányú törekvések, de a 19. század végén jelentkező kegyetlenkedéseket megelőzően nem volt túlságosan népszerű az elszakadás ötlete, hiszen az örmények – több ezer éves történelmi tapasztaltból kifolyólag – nagyon jól tudták, hogy milyen nehézségekkel jár két nagyhatalom ütközőterében a függetlenség megtartása. Ezért is érdemelték ki a „millet-i sadika”, vagyis „lojális millet” jelzőt. 1877-ben kitört a török-orosz háború, amely során az Oszmán Birodalom jelentős területeket veszített el a Kaukázus előterében és Kelet-Anatóliában. A cári hadseregben örmények is harcoltak, hiszen a mai Örményország területe szinte teljes egészében az Orosz Birodalomhoz tartozott, mindemellett az újonnan elfoglalt területeken is jelentős örmény népesség élt. Emiatt az örményekről kialakult az a kép, hogy az oroszokkal közrejátszva árulják el a birodalmat, így akarván létrehozni saját államukat. II. Abdul-Hamid szultán uralkodása alatt jött létre az ún. hamidije-lovasság, amelynek elvben fő feladat az északkeleti határ védelme volt, ugyanakkor a gyakorlatban több százezer örményt gyilkoltak le a régióban. A mészárlások aztán megalapozták, hogy az örmények körében tényleg széles körben elterjedjen az elszakadás gondolata.

ormeny_nepirtas_3.jpg

Ifjútörökök: reményből rémuralom

Az 1908-as fordulat, amely során az ifjútörökök kerültek hatalomra, kezdetben nagy bizakodással töltötte el az örményeket is, a többi kisebbség mellett. Az álmok azonban hamar szertefoszlottak, 1909-ben sor került az adanai mészárlásra, így világossá vált, hogy érdemi változás nem fog történni az örmények javára az új vezetés alatt sem. Az első világháború kitörését követően a törökök komoly offenzívába kezdtek az északkeleti fronton, hogy az 1870-es években elvesztett kaukázusi területeket visszafoglalják. A hadművelet azonban totális kudarccal végződött. A hadügyminiszter, Enver pasa gyorsan megtalálta a bűnbakokat az örmények személyében. A propaganda termékeny táptalajt talált a szélesebb néprétegek között, így nem is csoda, hogy komoly támogatói bázisa volt a '15-ös „válaszlépéseknek”.

A kitelepítési törvény elfogadásával kezdetét vette a deportálások korszaka, majd a tulajdonképpeni népirtás. Itt kell megjegyeznünk, hogy az oszmán közigazgatás helyi szintű vezetői közül többen is ellenálltak a központi utasításnak: saját egzisztenciájukat és életüket nem féltve több tízezer örmény megmenekülését tették lehetővé. Közülük is kiemelkedik Mehmet Celal bég, aki először az aleppói, majd a konyai vilajet vezetőjeként több ezer örmény életét mentette meg. Mehmet Celal béget magas rangja megmentette, 1926-ban otthonában hunyt el, természetes halállal. Azonban sok kisebb rangú hivatalnok fizetett az életével a központi utasítás megtagadása miatt. A tragédia nyitányaként az oszmán hadseregben szolgáló örményeket lefegyverezték, valamint a katonai szolgálatot nem teljesítő, legtöbbször iparosmunkákban, kereskedelemben jártas felnőtt férfi lakosságot bevonultatták „munkaszolgálatra”, amely során a döntő többségüket meggyilkolták, elpusztították. A vérengzés végrehajtásával legtöbbször törzsi szabadcsapatok vagy börtönökből szabadult bűnözök lettek megbízva.

Utoljára a nők, a gyerekek és az öregek

A népirtás második szakaszát követően már csak az öregek, a nők és a gyermekek maradtak hátra, akiket előbb a főbb közlekedési csomópontok mentén koncentráltak, majd megindították a halálmeneteket a szíriai sivatag felé, Deir-ez-Zor irányába. A minden ellátást nélkülöző gyalogmenetek önmagukban is tömeges elhalálozásokkal jártak, de gyakoriak voltak a fegyveres rajtaütések is, mind a törzsi szabadcsapatok, mind bizonyos esetekben a helyi lakosság részéről. A menetoszlopok megtámadása alkalmával sok gyereknek azonban sikerült elmenekülnie, akiket aztán jóságos muszlim családok befogadtak és felneveltek. Az útnak indítottaknak csak töredéke érkezett meg a mai Szíria területére, ők is sanyarú körülmények között, alultápláltan, az átélt traumák hatása alatt tengették napjaikat, egészen a háború végéig, amikor a brit-francia erők elfoglalták az Oszmán Birodalom levantei, ill. mezopotámiai területeit.

A megmaradtak nagy része útra kelt, és a világ különböző tájaira vetődve hozták létre a ma több milliós örmény diaszpórát. Azonban voltak olyanok is, akik a régióban maradtak, Szíriát és Libanont választva új hazájukként. A jelenleg Szíriában folyó események miatt azonban a még megmaradt örmény közösség is szétforgácsolódni látszik. Az örmény nép méltán híres harci bátorságáról, így az ellenállás a népirtás idején is megmutatkozott. A leghíresebb talán a Musza Dagh védőinek története, amelyet Franz Werfel regénye őriz meg az örökkévalóságnak. Emellett azonban rengeteg kisebb ellenállási mozgalom is sikeresen tudta feltartóztatni a deportálás végrehajtására kirendelt török alakulatokat.

ormeny_nepirtas.jpg

Örök török tagadás

Az örmény népirtás megítélése Törökországban állandó vitákat generál. Azt szinte mindenki elismeri, hogy rengeteg örmény vesztette életét az adott időszakban, azonban a török társadalom nagy része kategorikusan elzárkózik a népirtás kifejezésétől. Az általános vélekedés, hogy háborús áldozatokról beszélhetünk, a harcok azonban a régióban élő török népességet is komolyan érintették. Emellett gyakran előkerül a vitában az örmények autonómia-törekvésére való hivatkozás, mint erkölcsi alap az ellenük való fellépésre. A kollektív bűnösség elve azonban a 21. században aligha vállalható. Vita tárgyát képezi maga a népirtás kifejezés jogossága is, mivel török érvelés szerint az angol „genocide”, az újonnan létrejövő ENSZ égisze alatt csak 1946-ban vált a nemzetközi jog által tiltott cselekménynek.

A szó megalkotása Rafael Lemkin lengyel jogász nevéhez fűződik, aki a holokauszt mellett az örmény népirtás hatására alkotta meg a terminust. Sok török úgy érzi, hogy a népirtás kifejezés propagálása egyszerűen az örmény diaszpóra lobbitevékenysége Törökország lejáratásra, támadás a török nép ellen. Tény, hogy a külföldi parlamentek és nemzetközi szervezetek által elfogadott határozatok és törvények, amelyek elítélik az örmény népirtást, annak tagadását büntethetővé teszik, rendkívül kontraproduktív módjai a nyomásgyakorlásnak, de arra mindenképpen alkalmasak, hogy a témát napirenden tartsák.

Az utóbbi évtizedekben el is kezdődött egy nyitás az örmény kérdés irányába, amit  katalizált az Agos című örmény hetilap főszerkesztőjének meggyilkolása. Hrant Dink temetésén több mint százezres tömeg vett részt Isztambulban. A sokaságban rengeteg „Mi mindannyian örmények vagyunk”-tábla jelezte a szolidaritást az örmények irányába. Törökországban jelenleg pár tízezer örmény él, aki vallását is megtartotta. Túlnyomó többségük Isztambulban él, azonban a dél-törökországi Hatay provinciában található egy kis település, Vakıflı, amely mára az egyedüli Törökországban, amely örmény többséggel rendelkezik.

Nehezen ledőlő tabuk

Az örmény kérdésről való nyitott társadalmi beszéd azonban sok családi tabut is megrengetett. Rengeteg olyan történetről hallani, melynek főszereplői felnőtt fejjel szembesülnek örmény gyökereikkel. Sok esetben ez családon belüli konfliktusokhoz, komoly önértékelési válsághoz vezet, amely jól mutatja az örményekről való általános negatív vélekedés mély beágyazottságát a társadalomban. Ugyanakkor itt is találkozhatunk komoly változásokkal. 2014 őszén nyílt lehetőségem az Erasmus+ ösztöndíj keretében Törökországban tanulni. Ankara egyik központi mozijában volt szerencsém megtekinteni Fatih Akin, németországi török rendező filmjét az örmény népirtásról. A helyi ismerőseim egyhangú vélekedése szerint tíz évvel ezelőtt nagy valószínűséggel nem vetítette volna egyetlen törökországi mozi sem a The Cut című filmet (Magyarországon sajnos még nem mutatták be).

Szintén az elmúlt évek fontos fejleménye, hogy a népirtásban tevékenyen résztvevő kurd törzsek miatt a törökországi kurdok vezetői többször is bocsánatot kértek az örményektől. A kurdok parlamenti pártja, a HDP a többi kisebbség mellett az örmények közösségi jogainak kiszélesítéséért is harcol. A jelenlegi kormányzat is tett néhány gesztusértékű lépést az örményeknek. 2011-ben felújították a Diyarbakirban található Szent Giragos örmény templomot, amelyet sokan a Közel-Kelet legnagyobb templomának tartanak a maga mintegy 3200 négyzetméteres kiterjedésével. Emellett több örmény emléket is renovált a török örökségvédelem, amelyek aztán a közösség tulajdonába kerülhettek vissza. Tavaly, a népirtás 99. évfordulóján, az akkor miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan részvétét fejezte ki az örmény népnek a háború alatt történt tragédia miatt, ugyanakkor kiemelte, hogy ez egy közös fájdalom, hiszen számos török is életét vesztette ez idő alatt. Erdoğan beszéde páratlan gesztus volt az eddigi török-örmény kapcsolatokban, amit megbecsülnek örmény részről, ugyanakkor elégtelennek tartanak, hiszen a népirtás tényét a mai napig nem ismerte el Törökország.

Nehéz századik évforduló

A centenáriumi év eseményei azonban kevés előrelépéssel kecsegtetnek. Idén van az örmény népirtás kezdete mellett a híres gallipoli csata századik évfordulója is. A török állami ünnepségeket április 24-ére szervezték, noha a harci cselekmények április 25-én kezdődtek, és a déli félteke angolszász államai is minden évben ezen a napon ünnepelnek hivatalosan. A megbékéléssel kapcsolatos kilátásokat emellett a júniusi törökországi választások is nagy mértékben rontják, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg is regnáló AKP-nek kétharmados többséget kell elérnie, ha a parlamentáris rendszert Erdoğan elképzelései szerint prezidenciálissá kívánják átalakítani. Ugyanakkor jelzésértékű lehet, hogy a szélsőségesen nacionalista MHP-n kívül, az összes jelenleg a Medzsliszben képviselettel rendelkező párt listáján szerepelnek örmény képviselők. Isztambul második választókerületében a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP listájának első helyére egy örmény ügyvédnőt neveztek.

A centenáriumi év a nemzetközi közösségben is fokozott feszültségeket gerjeszt. Már januárban elindult a versengés a török és az örmény vezetés között, hogy melyik ceremónián lesznek jelen rangosabb állami vezetők. A jereváni megemlékezésen a jelen állás szerint Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő mindenképpen részt fog venni. Április végéhez közeledve aztán sűrűsödni kezdtek az események. Először Ferenc pápa nevezte a 20. század első népirtásának az eseményt, majd az Európai Parlament fogadott el határozatott az örmény népirtásról. Az ügy különleges pikantériája, hogy Erdoğan hírhedt, új elnöki palotájában pont Ferenc pápát fogadta először diplomáciai látogatáson. A napokban Németország is bejelentette, hogy a centenáriumi emléknapon a Bundestag egy határozat formájában fogja elismerni a népirtás tényét. A felfokozódó várakozások közepette a legnagyobb érdeklődés Barack Obama hivatalos üzenetét övezi, ugyanis az amerikai elnök 2008-as kampánya során ígéretet tett az örmény népirtás hivatalos elismerésére. Az utóbbi napokban azonban kormányzati tisztviselők arról tájékoztatták az örmény kisebbség vezetőit, hogy Obama beszédében nem fogja megemlíteni a népirtás szót. Ennek ellenére a nyomás egyre fokozódik Törökországon, ugyanakkor a jelenlegi irányvonal megváltoztatását nagy valószínűséggel csak a belső társadalmi folyamatok hozhatják el, ezt kívülről erőltetni nem igazán tűnik hatásosnak.

Az emléknaphoz közeledve a növekvő nemzetközi nyomás láthatóan állásfoglalásra kényszeríti a török politikai elitet. Erdoğan múlt héten még elítélte a pápa kijelentését és figyelmeztette, hogy „ne ismételje meg ezt a hibát még egyszer” (sic!). Ahmet Davutoğlu miniszterelnök hétfőn sajtónyilatkozatban már részvétét fejezte ki az első világháború során elhunyt örmény áldozatok unokáinak. Azonban kiemelte, hogy hiba lenne egy szóra leszűkíteni az események értelmezését, ezzel a török nemzetre hárítva a felelősséget. A miniszterelnök-helyettes, Bülent Arınç hasonlóképpen érvelt, amikor azt állította, hogy a török történelemben soha nem történt olyan szégyen, mint egy népirtás.

Ez a hozzáállás tökéletesen rávilágít arra, hogy a törökök értelmezésében a népirtás tényének elismerése az egész török nemzet megbélyegezését jelentené. A felelősségvállalás az akkori kormányzat által elkövetett cselekményekért azonban közel sem erről szól. Törökország csak nyerne ezzel a történelmi szembenézéssel, úgy ahogy Németország esetében is ezt láthattuk. A görcsös tagadással szemben az örmény népirtás elismerése lenne az a cselekedet, ami igazi erőt sugározna a külvilág irányába.

Magyar gesztusok?

Habár tényleg nem szerencsés két ország vitájába harmadik félként parlamenti határozatokkal és törvényekkel beleavatkozni, úgy gondolom, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelessége lenne az örmények irányába valamilyen gesztust tennie a megromlott kapcsolatok miatt, amire az emlékév egy tökéletes apropót jelenten.

Keleti nyitás ide, vélt, vagy valós rokonság oda, a baltás gyilkos 2012-es kiadatása miatti bocsánatkérést nem spórolhatjuk meg. A krónikák szerint az első örmények honfoglaló őseinkkel érkeztek a Kárpát-medencébe,  de emlékük mára már elfelejtődött. A 17. századi nagy bevándorlási hullám következtében újra jelentős számú örmény kisebbség hazájává vált a Magyar Királyság területe. Akik aztán az 1848-49-es forradalomban komoly áldozatokat hoztak a magyar szabadság érdekében. Elég ha csak Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanú, vagy Czetz János honvédtábornok nevét említjük. A labda a magyar kormány térfelén pattog, reménykedjünk benne, hogy most a kapufáról befelé fog csúszni.

Címkék: történelem népirtás örmény népirtás 1. világháború 1915 Törökország Örményország

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr367392478

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Bakodi Péter: Menetelés a megsemmisülésbe − Száz éve kezdődött az örmény népirtás 2015.04.24. 08:26:01

Április 24. az örmény népirtás kezdete és egyben hivatalos emléknapja, hiszen az isztambuli elit deportációja csak az előszele volt annak a tragédiának, amely során a későbbiekben több mint egymillió kelet-anatóliai örmény vesztette életét.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.04.24. 07:18:55

Az örmény népirtással foglalkozó magyar cikkeknél megszaporodtak a török és azeri fasiszta bérkommentelők. Vicces, hogy néha magyarul alig középszinten tudók is hirtelen kommentelni kezdtek.

Kiváncsi vagyok, erre a cikkre rátalálnak-e.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.04.24. 08:58:41

Finkelstein írja, hogy a szüleit, akik túlélték Auschwitzot, mennyire sértette és felháborította a holokauszt-kultusz. Tényleg nem érzékeli senki, hogy mennyire immorális egy olyan tragédiát, mint az örmény népirtás politikai játszmák eszközéül használni? Tényleg nem vágja senki, hogy az az egyre inkább tért nyerő hamis szentimentalizmus, ami legtöbbször alantas vagy beteges számításokat leplez, mennyire perverz, tkp. az áldozatok meggyalázása?

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.04.24. 10:00:19

@bbjnick: Így van. Be kéne tiltani mindenféle népirtás-megemlékezést, csak megrontja az emberek derűs mindennapjait a múlt régi sérelmeinek felhánytorgatása.

Egyesek még alantas politikai játszmákra is fel merik használni.

Hogy lesz ebből egységes világnemzet, ha mindenféle antik ki ölt meg kit-emlékeket dédelgetünk identitásunk részeként?

gyalog.galopp 2015.04.24. 10:12:38

Pár évtizeddel ezelőtt ismertem egy pici zsidó asszonyt, akkor volt úgy a 80-90 év között. Járókerettel járt, de a szeme, az elméje friss volt. Ő is megjárta Auschwitzot , legkisebb gyerekét a Juci ( a cselédjük) a nevére vette, egy másikat a házból valaki bujtatott, ..... a gyerekek így menekültek meg, ebben a pici öregasszonyban egy szikra gyűlölet nem volt, de élet igen.
Ehhez képest a minap a TV-ben egy 50-es forma picsa előadja, hogy őneki azért nem lehetett gyermeke, mert ő egy második generációs holokauszt túlélő.
Hát az én idős ismerősöm valószínűleg hozzávágta volna a járókeretét.

Az, hogy vannak, voltak, lesznek pofátlan, cinikus emberek, akiknek senki és semmi sem szent az sajnos tény kérdés, de az mégse járja, hogy a társadalomnak nincs ezekre megfelelő válasza.

♔bаtyu♔ 2015.04.24. 13:58:50

Vajon az örmény holokausztot miért nem kérdőjelezi meg senki? Vita sincs, pedig a törvény felől akár tagadhatnád is, ellentétben a zsidóval.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.04.24. 14:10:06

@♔bаtyu♔:
1. Miből gondolod, hogy senki sem kérdőjelezi meg?
2. Miből gondolod, hogy nincs vita?
3. No és szerinted miért?

vénkujon 2015.04.24. 14:19:48

@maxval bircaman szerkesztő: foglalkozz inkább az azeri faszkalapotokkal

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.24. 14:31:27

@gyalog.galopp:

"mert ő egy második generációs holokauszt túlélő."

Nyugi, lesznek még 20. geberációs holokoauszt-túlélők is, akik még akkor is a holokauszttal fognak takarózni és abból próbálnak maguknak előmyt kovácsolni.

@♔bаtyu♔:

Én azt tartom szégyennek, hogy Magyarország nem tartozik azon államok közé, amelyek az örmény népirtást elismerik annak, ami volt: népirtásnak, azaz genocídiumnak.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.04.24. 14:33:29

@vénkujon:

Nincs ilyenünk.

Viszont természetesen aktívan támogatom mindig az igazságot, pl. a karabahi állam harcát az azeri fasizmus ellen.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.04.24. 14:34:21

@♔bаtyu♔:

Nem olvastál török és azeri szövegeket ezek szerint.

mojoking77 2015.04.24. 14:46:01

Nagyon eros a nacionalizmus az egesz orszagban. (Torokorszag). A legtanultabb, eveket kulfoldon elt es tanult kollegamnak se jut maskent eszebe Attaturk mint egy felig szent ember. Ezek utan az ormenyekre ra sem mertem kerdezni, mert valoszinueg korbekopkodtek volna, mielott hazazavarnak. Szamukra az NEM letezik. Polgarhaboru volt, ahol rengetegen vesztettek eletuket. Ennyi. Ja, es kulonben is, az azeriek belulrol tamadtak az Antant oldalan... Itt abbahagytam a tortenelmi ismereteim megosztasat veluk. Sajnos be kell latnunk, hogy vannak nemzetek, akik ritkan kerulnek a gyoztes oldalra, altalaban megszivjak (kurd, baszk, ormeny etc etc -direkt nem mondtam Magyart :)))

trigger happy 2015.04.24. 14:54:32

@bbjnick:
ugye hasonlóképpen vélekedsz a trianon bizniszről is? tudod, igazságot magyarországnak trikók, matricák és társaik. mert én hasonlót nem láttam a shoával pld.

nem politikai eszköz, hanem emlékezet megtartó eszköz. az örmény genocídium túlélői már nem élnek, a holokauszté mostanában halnak ki, úgyhogy igenis beszélni kell róluk.

trigger happy 2015.04.24. 14:57:10

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

tök kedves, hogy egy, a saját országodban megtörtént népírtással kapcsolatban az előny kovácsolás jut az eszedbe, míg azon sírsz, hogy nem foglalkozunk eleget a kelet-anatóliai örmények tragédiájával.

biobender 2015.04.24. 15:58:19

@bbjnick: Ezert a legjobb melyen hallgatni az egeszrol. Lam, a torokok milyen finom emberek, ezt ok is pontosan igy gondoljak.

maxval bircaman szerkeztő (törölt) 2015.04.24. 16:06:18

@♔bаtyu♔: de hogyhogy nem véded az illiberális török barátaid?

gyalog.galopp 2015.04.24. 16:25:57

@trigger happy:
Segítek értelmezni.
Arról van szó, hogy mások szenvedését , halálát nem illik saját egzisztenciális. politikai , anyagi érdekeink szolgálatába állítani.
A XX. sz. áldozatai voltak azok a bakák is, akik mielőtt megfagytak a fronton, szenvedtek kicsit a tífusztól. Őket ugyanaz az erő hajtotta ki a frontra, mint a zsidókat a lágerbe, ha megtagadja a behívó parancsot lelövik, megy megy a zsidókkal.

Nemcsak a piacgazdaságot kell globálisan nézni, hanem a történelmet is.
Az örmény genocídium nem vita tárgya.

Bird is the word 2015.04.24. 17:16:56

Olyan jó, hogy a magyarok ellen elkövetett népirtások egyikének sincs a magyar állam által kijelölt emléknapja, de a zsidók után most már az örmények nyavalyáival is van időnk, erőnk és energiánk foglalkozni! Kedves örmények, minket a törökök több évszázadon át pusztítottak, bocs, ha ez nekünk fájóbb, mint a ti kétéves szenvedésetek, amihez semmi közünk.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.04.24. 19:16:01

@Counter: @trigger happy: @biobender:

Világosan fogalmaztam. Aki nem érzi, hogy például mennyire immorális 2015-ben Németországban törvénybe foglalni az 1915-ös örmény népirtást, hogy ezzel gúnyt űznek a tragédiából, azon én nem segíthetek.

búvár kondér 2015.04.24. 20:19:35

@bbjnick: ..pedig Te akartál segíteni. Köszönjük bbjnick, köszönjük.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2015.04.24. 20:21:21

@bbjnick: A quod dixi dixi azoknak áll jól, akik tudnak a vízen járni meg égő csipkebokorban megjelenni.

Akik nem, azok álláspontjuk verejtékesebb úton történő, szöszölős megvédésére kényszerülnek.
Sajnos.

Ön melyik csoportba tartozónak véli magát?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.04.24. 20:58:55

@trigger happy:

"tök kedves, hogy egy, a saját országodban megtörtént népírtással kapcsolatban az előny kovácsolás jut az eszedbe"

Galambom, nemigen juthat más az eszembe, ha lépten-nyomon az előnykovácsolást látom. Azt látom, hogy a holokausztipar haszonélvezői - Magyarországon is - a saját népük áldozataiból csinálnak üzletet.

A holokauszttal már réges-rég csak a történelemórákon kellene foglalkozni, ha már a háborúban elesett egyéb, köztük főleg magyar katonáknak és civileknek nincs emléknapjuk, és emlékművük sem nagyon.

Don't blame ME, I'm just the messenger. Avagy ne a tükröt hibáztasd, ha nem tetszik, amit látsz benne.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.04.24. 21:21:23

Bakker, már megint valami csúnyát írtam?

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.04.24. 21:37:14

@bbjnick: Egy széteső világrend végső vergődése. Hidd el, meg vannak győződve, hogy valami jót, erkölcsöset tesznek. Már régen meghaladták a józan ész kategóriáját.

annamanna 2015.04.25. 03:50:36

Mindenféle vélemény helyett: www.thegatewaypundit.com/wp-content/uploads/armenia-genocide.jpg

A történelem az a tantárgy, amelynek a legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra? Szent-Györgyi Albert

Egy bölcs azt mondta nekem egyszer, a történelem ismerete nem veszi elejét, hogy újra elkövessük ugyanazokat a hibákat, de legalább arra megtanít, hogy szégyelljük magunkat miattuk. Mark Lawrence

valasz.hu/itthon/kiderult-ezert-nem-ismeri-el-a-magyar-kormany-az-ormeny-nepirtast-111945
"Ugyanakkor ezen határozatoknak a nemzeti jogrendbe való átültetése a legtöbb EU-tagállam számára problematikus, mert ezzel romlanának az adott állam és Törökország kapcsolatai. E tekintetben Magyarország az EU fő sodrához tartozik."
Nyíltan állítják, hogy azt tartják igaznak, ami érdekükben áll.

A legutóbbi elemzések azt mutatják, hogy Isten azok oldalán áll, akiknek sok pénzük és nagy hadseregük van. Jean Anouilh

A történelem egy csokor hazugság, amiben többen megegyeztek. Bonaparte Napoleon

A történelmet a hősök hóhérjai írják. A rettenthetetlen c. film

A történelem nem más, mint egyezményes mese. Dan Brown

A történelmet mindig a győztesek írják. Amikor két kultúra megütközik, a vesztes megsemmisül és a győztes írja meg a történelemkönyveket. Dan Brown

De hát mi is az a történelem, ha nem egy sor közmegegyezéses hazugság? Született feleségek c. film

Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika. Joszif Visszarionovics Sztálin

Aki egy embert öl meg, az gyilkos. Aki milliókat, az hódító. Dr. Csont c. film

A történelem mese, melyet a győztesek mondanak el. De kik ezek a győztesek? Barbár harcosok, őrült királyok és kapzsi árulók. Talán történelmünk nagy része ezeknek a dicső győzteseknek a meséiből született. A grófnő c. film

A történelem az igaz hazugságok birodalma. Szerb Antal

Ami megtörtént, azon az Isten sem tud változtatni, csak a történészek. Buzgólkodnak is szorgosan, a politikai megrendelők elvárásait teljesítve. Popper Péter

A történelem kaméleon módjára változhat, és a tőle megkívánt választ tükrözi vissza. Mo Hayder

Azoknak, akik meg akarják ismételni a múltat, a kezükben kell tartaniuk a történelemtanítást. Frank Herbert

A történelem koholmány, melyet fegyverként használnak, kik elfednék az igazságot. Da Vinci démonai c. film

A történelem inkább madárbél-jóslás, semmint igazi tudomány. Arthur Koestler

Kapuban áll a történész is, amikor arról dönt, hogy milyen történeteket enged be a múltból a jelenbe, és hogyan írja, szerkeszti, alkotja meg őket. Majtényi György

A történetírás jobbára figyelemelterelés. A legtöbb történelmi beszámoló elvonja a figyelmet a nagy események mögötti befolyásokról. Frank Herbert

Az emberek történelme az elfogadott hazugságokon alapszik. Asa Schwarz

Mit sem ér, ha a történelmet hatalmi szóval betiltják. Éppen annak kell alaposan ismernie mindazt, ami régi, aki újat akar teremteni. Ernst Hans Gombrich

@bbjnick: egyrészt: A gyerekeknek úgy kell a jövő felé haladniuk, hogy ne nyomassza őket olyan múlt terhe, amelyhez nincs közük. Giovannino Guareschi

A legsúlyosabb probléma (...) az, hogy az az emlékezetpolitika, mely folytonosan az erőszakos eseményekben elhalt, elpusztított emberi lényekre hivatkozik, mindent homogenizáló, mindent átfogni kívánó diskurzusával épphogy kiüríti, lényegtelenné teszi az emlékezés terének személyességét, éppen csak az emberi egyszeriséget és megismételhetetlenséget hagyja figyelmen kívül.
K. Horváth Zsolt

másrészt: A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán, vereséget megünnepelni, de hát aki a győzelmét ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom, már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vesztett nagy csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél - mindenesetre igazibb tulajdonunknak. Ottlik Géza

A legrosszabb sors, ha valakit elfelejtenek. Vannak, akik a történelem főszereplőivé válnak, akiknek születésnapját megünneplik, akikre emlékeznek, és vannak, akiket kitörölnek, mintha sosem léteztek volna. Alice Hoffman

Azt mondják, hogy azoknak, akik nem emlékeznek a történelemre, az a sorsuk, hogy megismételjék. Lawrence Lessig

Azok, akik hátat fordítanak a történelemnek, előbb-utóbb ismét szembekerülnek vele. Michael David Evans

A felejtés nem a történelem bűne: a történelem vak, öntudattalan. A felejtés az emberek bűne, akik a történelmet csinálják. Az embereknek van rá jó okuk, hogy kiválogassák vagy eltüntessék az emlékeiket, és nem szeretik, ha szót kérnek azok, akiket szeretnének elfelejteni. Pierre Miquel

Nem írhatja át az ember a történelmet, és nem hagyhat ki belőle részeket csak azért, mert neki úgy jobban megfelel. Nick Hornby

annamanna 2015.04.27. 15:07:27

Az örmény származású magyarokhoz egy kis adalék: www.borsonline.hu/20140907_angelina_jolie_unokanovere_voith_agi

"A Voith név örmény név, Erdélyből indult útjára, és mindegy, hogy így írjuk vagy épp Voightként, ahogy Angelináék."

antirandom 2016.02.02. 15:29:10

Tejfalussy András Tudatos életrövidítés és ivartalanítás a MENZAREFORM.. Bizonyítás: www.tejfalussy.com /MEHNAM 550.)

antirandom 2016.02.02. 15:32:34

BIOTERRORIZMUS, BIOKÉMIKUSOK A SEJTMEMBRÁNOK ELLEN
(Népirtás a kálisóval is sózásos „menzareform”, „sómenetelés” kell!)

MINDEN emberi sejtet membrán, sejthártya vesz körül. Ezen át történik az anyagcsere és az információ csere, vagyis a sejten belüli (intracelluláris) tér és a sejten kívüli (extracelluláris) térrészek kapcsolattartása, „elektronikus kommunikációja”.
Elsődleges fontosságú, hogy a sejtmembrán mindig jól működjék. A sejtmembrán elektromosan vezető nátrium ionjai és kálium ionjai mindenkori arányától függ, ezáltal vezérlődik, hogy hol, mikor, miből, mennyi juthat be a sejtbe, s hogy onnan hol, mikor, miből mennyi jöhet ki. Ezt a sejten belülről és kívülről is vezérelt „kapuzó rendszert” a kutatók „nátrium-kálium-pumpának” nevezték el. Belülről a sejt működését optimalizáló sejtszervek, kívülről a körülvevő testfolyadék által közvetített ingerek vezérlik. Az ingervezetést a sejt körüli áramvezető folyadék biztosítja, amit testelektrolitnak, vérelektrolitnak is neveznek,
s a vérben, a vérszérumban is megtalálható. Ennek az elektrolitnak csak négy anyaga van:
A H2O víz, a nátriumion, a káliumion és a kloridion. Ezek aránya az élő egészséges emberben pontosan meghatározott. Megfelel a gyógyításra már több száz év óta sikeresen használt infúziós fiziológiás Ringer oldat víz-, konyhasó- és kálium dózis arányainak: 1 liter Ringer oldatban, 1 liter tiszta desztillált vízben feloldva, 9 gramm nátrium-klorid (NaCl) konyhasó és 0,3 gramm kálium-klorid (KCl kálisó) van, s ez közvetlenül bejuttatható a vérbe.
Vagyis 110 az élettanilag optimális víz:konyhasó arány, és 30 az élettanilag optimális nátrium:kálium arány. Ezen anyagok vérszérumban lévő, ennek megfelelő optimális arányát
a felszívódás és a kiválasztás szabályozásával biztosítja az egészséges emberi szervezet. Hormonok segítségével (is) úgy szabályozza a vérszérum víz-, nátriumion-, káliumion és kloridion arányait, hogy ezek mindenkor optimálisak legyenek. Olyan ember nem lehet egészséges, akinek a vérszérumában durván megváltoznak ezek az arányok (bármelyik).
Ha túl kevés vagy túl sok a víz, ha túl kevés vagy túl sok a nátriumion, ha túl kevés vagy
túl sok a káliumion, ha túl kevés vagy túl sok a kloridion, s ezek bármilyen kombinációja is, egészség károsító. Hogy ezek mennyire károsítják az egészséget, az aránytorzulások mértékétől és időtartamától is függ.
A „Menzareform” pl. „napi max. 2 gramm nátrium és min. 4,7 gramm kálium pótlást” ír elő, ami tudatos megbetegítés a Nobel díjat kapott kutatók (egyik fizikus kollégámnál megtalált) hatásmérései szerint. 1950-ben kitüntették őket Nobel-díjjal (Kendall, Reichstein, Hench), „a mellékvesekéreg-hormonok és szerkezetük és biológiai hatásuk” felfedezéséért. Miután patkányokon és embereken kísérleteztek, a hatásmérések eredményeiből megállapították, hogy az étkezési káliumtúladagolás, s hiányos nátriumpótlás is elrontja az állat és ember stressz elleni védekezőképességét, életrövidítő és ivartalanító, vagyis fajirtó hatású!
A magyarok fokozott veszélyben vannak, ha a káliumtúladagolással és vagy nátriumhiánnyal lerontják a stressz elleni védekezőképességüket, mert részleges tisztítás után az ivóvízbázis folyókba vezetik a vírusos szennyvizet, ahová ipari és mezőgazdasági vegyszerek is bejutnak!