Kommentszűrés
’15 ápr
8
11:01

Utak a semmiből – a magyar-román határvidék schengeni útjai

Írta: TuRuL_2k2

ut_denesmajor_es_nagyzerind_kozott_avatas.png

Semmibe vezető utakra költöttek 7-16 milliárd forintot a magyar-román határon, adta hírül az Átlátszó. A nagy lélegzetvételű, helyszíni utánajárással készült anyag aztán elindult a megszokott úton, és megszülettek az online médiás értelmezései:

Milliárdokat költöttek el semmibe vezető utakra a magyar-román határon (VG)
Semmibe vezető utakra szórtak el milliárdokat Kelet-Magyarországon (hvg.hu)
Legalább hétmilliárd forintot költöttek semmibe vezető utakra a magyar-román határon (444)
Uniós milliárdok mentek semmibe vezető utakra (Hír24)
Milliárdokból építettek semmibe vezető utakat Kelet-Magyarországon (Propeller)

„Legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető” – írja bevezetőjében az Átlátszó. A cikk bőségesen el van ugyan látva diagramokkal és infógrafikákkal, én a magam szerény eszközeivel mégis melléjük tennék hat egyszerű ábrát az erősen megkérdőjelezhető értelemről és haszonról:

elek_ottlaka_ut_magyar_roman_hatar_huro.pngÚt Elek és Ottlaka (Grániceri) között: 48 km helyett 5 km 

korosnagyharsany_korosszeg_ut_magyar_roman_hatar_huro_560.pngÚt Körösnagyharsány és Körösszeg (Cheresig) között: 48 km helyett 5 km 

garbolc_szarazberek_ut_magyar_roman_hatar_huro.pngÚt Garbolc és Szárazberek (Bercu) között: 40 km helyett 4 km

omboly_szaniszlo_ut_magyar_roman_hatar_huro.pngÚt Ömböly és Szaniszló (Sanislau) között: 61 km helyett 13 km

denesmajor_nagyzerind_ut_magyar_roman_hatar_huro.pngÚt Dénesmajor és Nagyzerind (Zerind) között: 37 km helyett 14 km

pocsaj_biharfelegyhaza_ut_magyar_roman_hatar_huro.pngÚt Pocsaj és Biharfélegyháza (Roșiori) között: 37 km helyett 14 km 

És hogy miért vezetnek ezek az utak mégis a semmibe ma még? A válasz egyszerű: Románia 2007-ben csatlakozott ugyan az Európai Unióhoz, a schengeni övezetbe azonban azóta sem vették fel, az EU igazán szigorúan őrzött határa így továbbra is Magyarország és Románia között húzódik. Amikor ezeket a fejlesztéseket tervezték, még bőven a 2010-es kormányváltás előtt, senki sem számolt azzal, hogy még 2015-re sem jön össze Romániának Schengen.

Ez a mellékes magyarázat – bár az egyik szerző szerint részletesen foglalkoznak vele cikkükben – se az Átlátszó-cikk címében, se a bevezetőjében nem jelenik meg, s a törzsszövegben is el kell jutni a 21. bekezdésig, hogy előkerüljön. Nem csoda, hogy a hvg.hu és a Propeller összefoglalójából már ki is maradt ez az egész Schengen-dolog, és a 444 is elég sajátos formában ismerteti ezt az apró, zavaró tényezőt („Ami miatt igazán felfoghatatlan az egész jelenség, az az, hogy ha még el is készültek volna ezek az utak, használni akkor sem lehetne egyiket sem. Az utak a magyar-román határon vezetnek át, de mert Románia még nem csatlakozott a schengeni országokhoz, határátkelőket kéne telepíteni rájuk.”).

Szomorú ez az értetlen – rosszabb esetben rosszindulatú – hozzáállás. Ha valami nem épült meg, ellopták a felét, azzal foglalkozni kell. A Nem készült el a pócsaji út!!! címnek összehasonlíthatatlanul kisebb a húzása, mint az Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon változatnak, ez kétségtelen. Megéri az a néhány indulatos plusz kattintás és online médiás hivatkozás, hogy ennyire félrevigyék az olvasóikat a dolgok megértésében?

A határvidékek rendszerint nem a legfejlettebb részei az országnak: messze vannak a központtól és a határok hosszú évtizedekre vágtak el egymástól szomszéd falvakat, városokat. Az EU szomszédos országok együttműködését elősegítő programjai, így a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) az egyik legjobb lehetőséget kínálják a határon innen és túl élő magyarok, valamint – ahogy Sronti teljes joggal megjegyezte – az ott élő románok számára az elszigeteltségük mérséklésére, a régi közlekedési, kulturális és gazdasági kapcsolatok újraélesztésére. (Hasonlóan fontos Szlovákia felé az Ipoly-hidak ügye, amik hol épülnek, hol nem.)

Magyarország érdeke, hogy Románia minél előbb csatlakozhasson a schengeni övezethez, és ugyanolyan könnyű legyen átlépni a román határt, mint a szlovákot, a szlovént vagy éppen az osztrákot. A kérdéses utak a csatlakozás pillanatában értelmet nyernek, addig viszont aligha lenne értelme határátkelőt telepíteni rájuk, mivel azok kialakítása, pláne működtetése felettébb költséges mulatság, és mi van, ha (legyünk derűlátók) például 2016. január 1-től teljesen feleslegessé válnak?

És végül még egy szempont ahhoz, hogy miért jó dolog ezeknek a térségeknek a fejlesztése, felpezsdítése: mert a budapestinél jóval magasabb arányban élnek ott azok, akikről a fent sorakozó orgánumok oly' nagy és őszinte együttérzéssel számolnak be, amikor a Blahán vagy Miskolcon ételért sorban állva fotózzák őket. Igen, a szegények.

*

A poszt nyitóillusztrációjának forrása: Nagyzerind Facebook-oldala.

Címkék: Magyarország Románia Schengen Átlátszó HURO

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr857347548

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Balogh Ákos Gergely: Utak a semmiből – a magyar-román határvidék schengeni útjai 2015.04.08. 11:26:01

Ez a mellékes magyarázat – Románia schengeni csatlakozásának előre nem látható csúszása – se az Átlátszó-cikk címében, se a bevezetőjében nem jelenik meg, s a törzsszövegben is el kell jutni a 21. bekezdésig, hogy előkerüljön.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

freehckr 2015.04.08. 11:29:24

Amikor posztkommunista közpénztolvaj bűnszervezetek vannak hatalmon, akkor az újságírás is másként működik... inkább azon kellene elgondolkoznotok, miért van az, hogy kormányzati projektek kapcsán ma már azonnal csalásra és lopásra asszociálnak a Zemberek. Persze nem az életkorukat meg nem haladó intelligenciahányadossal rendelkező kommunista rezsiharcos fideszesek, hanem értitek, a „normálisabbja”... akik új inzulinreceptért nem az egykori polgármesterükhöz járnak. :) Főleg útépítések kapcsán nem meglepőek a negatív előítéletek, amikor itt van mindjárt igazán elrettentő példának az M4... egy a miénknél szerencsésebb történelmű európai országban ma már egészen biztosan nem lehetnének pozícióban azok a kormányzati tisztviselők, akik az elmúlt hónapokban nyilatkoztak ennek kapcsán.

„ennyire félrevigyék az olvasóikat a dolgok megértésében”

Miután eldörzsöltünk egy-egy könnycseppet emiatt, térjünk is rá a bár a Fidesz által már saját magának privatizált, de máig sajnos több mint 80 milliárdnyi közpénzből működő állítólagos „köztévé” gyakorlatára. Ha ők ennél jóval homályosabb álomvilágba ringathatják a közönségüket, akkor a piaci alapon működő (fideszeseknek segítség: nem lopott közpénzből) más sajtótermékek miért ne tehetnék? :) Vagy a pofátlan hazudozás is fideszes privilégium? Náluk erény, más meg monnyonle?! :)

Ez a világ van ma Magyarországon, és gyakorlatilag a fideszes térfélről kellene a legkevesebb ajvékolásnak érkeznie emiatt...

Szindbad 2015.04.08. 11:44:28

Nyugodtan vehetjük készpénznek, hogy a szóban forgó pénz legalább felét ellopták.

vizipipa 2015.04.08. 11:54:41

Vagy 15 évvel ezelőtt készült el a 4-es út Szolnokot délről elkerülő szakasza. Kellett, persze. Jártam rajta jó párszor.
Érdeklődve fogadtam ezek után, hogy északról is elkerülik Szolnokot, az új M4 részeként, új hidakkal. Ezt az építkezést állították most le. Jótett Simicska Közgépének.
Csak egy szót se hallottam sose arról, hogy miért nem a déli szakaszt "jóutasították". Elküldhetnétek Stumpfot Loppert Dánielhez egy jó kis interjúra, mire volt ez jó?
Attól persze nem félek, hogy nincs magyarázat, de legalább meg lehet csócsálni egy kicsit. Mert most egyszerűen nincs mit. Hogy drága azt tudjuk, de hogy egyáltalán minek, azt nem.

I_Isti 2015.04.08. 12:09:21

Persze a tömjénzsótit nem meritek kitenni a blogra, mi?

MI lett volna, ha beütemezik ezeket az útépítéseket Román tezsvíreink schengeni csatlakozása utáni első néhány hónapra? 30-40 km út építése csak nem tart évekig?

Gazvezir 2015.04.08. 12:41:20

Az egyik térképen jelölt(Csenger-Jánkmajtis-Garbolc) területről származom az utóbbi időben többször volt alkalmam járni az egyik ilyen új útszakaszon.

Forgalom szinti alig van nagyjából 1 éve készült el az említett szakasz amely Garbolcot köti össze Jánkmajtissal. Egy év elteltével megjelentek rajta a foltozások. Nagyon pedánsan javítva gondolom még garanciális. De az azért nem fér a fejembe, hogy milyen útépítési technológia az amelyen 1 év út kátyúk keletkeznek egy olyan útszakaszon ahol szinte nincs forgalom és nem járnak rajta kamionok sem.

Szóval hogy nem rögtön a lopásra kell gondolni egy ilyen típusú beruházások kapcsán több mint illuzórikus, nem elvitatva a cikkben is szereplő alapvető cél értelmét.

Mellesleg a sokkal forgalmasabb Csengersima-Jánkmajtis- Fehérgyarmat-Tiszabecs útszakasz katasztrofális állapotban van azt nem is foltozzák igazából (mondjuk az egészet egy nagy kátyúnak is tekinthetjük).

Jean Sol Partre 2015.04.08. 13:56:33

nem kéne lassan bezárni a Mandit? egyre értelmetlenebb az egész.

Robinzon Kurzor 2015.04.08. 14:54:07

Már megint az Átlátszó, meg a 444 ármánykodása ... ezért nem jutunk előbbre, a napnál is világosabb most már mindenkinek, remélem.

Pelso.. 2015.04.08. 17:23:12

Ja, Ákos. Olyan is van, hogy út a semmiből a semmibe, Magyarországé.

quisum 2015.04.08. 20:25:21

A probléma ott van, hogy pl. Pocsajnál /ott lakom/,minimális forgalomra lehet számítani, hiszen nem messze van a létavértesi átkelő, a falu lakossága és a környező néhány településé is alacsony, ebből a létszámból vonjuk le azt a jelentős tömeget akinek lassan már biciklire sem telik, nemhogy határátlépésre.
A román oldalon sem tolong valami nagy tömeg, úgyhogy én inkább presztízs beruházásnak gondolom az egészet.

kvadrillio 2015.04.08. 20:31:46

EJJJJ...., EJJJJJ....OPTIMISTÁN KELL HOZZÁÁLLNI A DOLGOKHOZ !

"Az IHRA június 8-tól 15-ig tartja Budapesten, november 2-tól 5-ig pedig Debrecenben a közgyűlését.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke bejelentette: kelet-közép-európai oktatási központot hoznak létre, amelynek a Pásti utcai zsinagóga lesz a bázisa. A zsinagóga udvarán pedig holokauszt-emlékparkot létesítenek, amelyet oktatási célokra is felhasználnak - tette hozzá.
"1500 zsidó temetőt újítanak fel - tette hozzá.

A helyettes államtitkár azt mondta, hogy ezzel a zsidó vallási zarándokturizmus térképére is felkerül Magyarország, s több ezer zsidó zarándok várható majd az Amerikai Egyesült Államokból és Izraelből, ami lelki megújulást is hozhat az országnak."!!!!!!!!!"

:)

kvadrillio 2015.04.08. 20:39:25

@kvadrillio:
Nagyon felgyorsult a kivándorlás
158524924
SzkB
SzkB követés
2015.04.08. 08:17

Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból a Világgazdaság szerint.

A délkelet-európai országok migrációját kutató SEEMIG-projekt adatai alapján

2013 elején 350 ezerre tették a kutatók azoknak a magyaroknak a számát, akik 1989 után, a rendszerváltás követően hagyták el az országot, és legalább egy-másfél évet külföldön éltek.
Az Eurostat adatbázisa, valamint az abban nem szereplő, de kiemelten fontos célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) statisztikái alapján pedig mintegy 277 ezer főre becsülték azoknak a magyaroknak a számát, akik európai országokban bejelentetten tartózkodtak 2013-ban.

Azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek tartósan külföldre, 21 580-ra tették az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31 500-ra az emigránsok száma.

...A ZSIDÓK VISZONT MAJD IDEZARÉÁNDOKULNAK...TÖBBEZEREN...UGYE ! :).... háááát nem gyönyörű ország ez ??????? :O)))

kvadrillio 2015.04.08. 21:59:55

véletlenül beütöttem a google-bah ...könyvvizsgálók feladatai..., mera quaestorra gondoltam..
Amit a könyvvizsgálatról tudni kell

Adó.hu
2012.04.06. 16:00

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap 2011/6. számában megjelent írás a könyvvizsgálat, a könyvvizsgálói tevékenység néhány fontos elemével foglalkozik, elsősorban a számviteli törvény által szabályozott számviteli információs rendszer előírásai alapján. A cikkből a társasági törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályait emeltük ki.
A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Fontos tudni, hogy a könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a fenti feladatainak tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. (Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.)

Ha a számviteli törvény szerint a könyvvizsgálat kötelező, vagy azt a társasági szerződés egyébként előírja, akkor a legfőbb szerv köteles könyvvizsgálót választani, meghatározva a vele kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát is. Könyvvizsgálóvá az választható meg, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha jogi személyt választanak könyvvizsgálóvá, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére – tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

Nem lehet könyvvizsgáló ugyanakkor a társaság alapítója, illetve tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint e személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. Kiemelendő, hogy a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása sem. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának minősül, ha a könyvvizsgáló a megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.

A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgáló bizottsági ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti ugyanakkor, hogy a felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a felügyelőbizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehessen. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, ahol a könyvvizsgáló köteles részt venni.

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni. Ha erre nem kerül sor, illetve a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről köteles a cégbíróságot értesíteni.

Umenhoffer Ferenc cikke kimerítő részletességgel foglalkozik a könyvvizsgálat szükségességével, céljával, tartalmával, kapcsolatrendszerével, a könyvvizsgálat jogi szabályozásával és intézményrendszerével, beleértve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert. Ismerteti a könyvvizsgálói törvény módosulásait, a könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat, illetve a saját elhatározásból vállalt könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló alkalmazásának szabályait, a könyvvizsgáló feladatait, jogait és kötelességeit.

...

kvadrillio 2015.04.08. 22:08:41

@kvadrillio: ,,,A cikk kitér a könyvvizsgálói jelentés tartalmával, kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés könyvvizsgálatával, a könyvvizsgálói záradékkal kapcsolatos kérdésekre és boncolgatja a könyvvizsgálat és a beszámolók nyilvánosságának kapcsolatát is. """

...kíváncsi voltam a könyvvizsgáló feladataira, mert zavart..., hogy a Quaestor könyvvizsgálatáról nyilatkozó könyvvizsgáló emberke, szinte csak arról beszélt, hogy nekik nincs is meg nem is kötelességük a mélyebb kutakodás egy könyv---vizsgálatnál..:)...

kvadrillio 2015.04.08. 22:10:17

"A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgáló bizottsági ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti ugyanakkor, hogy a felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a felügyelőbizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehessen. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, ahol a könyvvizsgáló köteles részt venni.

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni. ".......................................................

annamanna 2015.04.09. 01:59:56

szekelyfold.ma/hirek/teriteken-az-autopalyak-ugye
Horthy Istvánné emlékirataiban volt egy megjegyzés, hogy a visszacsatolás után Erdélyben jártak, és valahol óriási kupac kavicsokat láttak, amiket rég benőtt a fű. Kiderült, ez még a MÁV által tervezett vasútépítésekből maradt vissza, a követ és síneket már odahordták, de nem tudták elkezdeni az építkezést Trianon miatt; húsz évvel később még mindig ugyanott voltak kupacokban a kavicsok, ahol a MÁV hagyta.

Román író szerint Románia el fogja veszíteni Erdélyt, és pontosan amiatt, mert beleszarik az útépítésbe, és nem lehet befektetni, a nyugatiak nem tudnak közlekedni az országban. És ezt az Erdélyben lakó románok is unják. Mármint hogy a Kárpáton-túli terület belőlük élősködik. Már nem találom a cikket, pedig érdekes.

empoftla 2015.04.09. 06:08:35

@maxval bircaman szerkesztő: IIgen, most már Magyarország és Románia között is átjárhatnak jó nagy kerülővel - azaz nagy mobilitással.

nu pagagyí 2015.04.09. 06:58:20

Mire Románia bekerül a schengeni egyezmény hatálya alá, ezek az utak tönkre mennek. Célszerűbb lett volna csak akkor megépíteni ezeket, amikor már használni is lehet. Ahogy egy normális ember sem vesz laptopot a most született gyerekének, úgy az államnak sem kéne használhatatlan dolgokra költeni, pláne akkor, ha értelmesebb és fontosabb célokra nem jut pénz.

vizipipa 2015.04.09. 15:07:06

@nu pagagyí:

A határon átnyúló együttműködés nem csak EU-pénz kérdés. Van ott még egy igen fontos tényező, a politikai szándék. Ami hol van, hol nincs - lásd: Ipoly hidak.
Az az út ami elkészült, az viszont akkor is van, ha nagyon kátyús lesz 3-4-5 vagy akármennyi év után. És a román belépés a schengeni rendszerbe automatikusan "üzembe helyezi" ezeket az utakat, akármi is lesz éppen akkoriban a politikai szándék.
Az ilyen utak egyébként 90-95-100 %-os EU pénzből készülnek (határ menti régiók együttműködései).

h.kovacs 2015.04.10. 07:48:01

nem kellett volna erőltetni az útépítést, mert ezzel a határközeli román nagyvárosok természetes vonzáskörébe tartozó magyarországi falvak elrománosodását segítik.