Kommentszűrés
’15 ápr
1
14:01

Káldos János: A fundamentalizmus az iszlám társadalmak válságtünete

Írta: Redakció

kaldos_janos_interju.jpg

A magyarországi muszlim közösségekbe is beesnek olyan magyarok, akik az OPNI-ból kiesve haragszanak a világra, és elmennének lövöldözni a fanatikusokkal – mondja a Mandinernek Káldos János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki tíz éve él muszlimként. A lapunknak saját hitéről is valló Káldos szerint az Iszlám Állam egy vallást kifacsaró világvége-szekta, amitől a muszlimok nagy részének is feláll a szőr a hátán. Úgy látja: a fundamentalizmus az iszlám társadalmak válságtünete; Szaúd-Arábiával a kőkorszak nyomul, csak van olaja is; és ha valaki visszaállítaná a kalifátust, akkor minden lenne, csak egység és béke nem. Interjúnk.

Mik voltak az első lépései az iszlám felé?

Elkezdtem olvasni a Koránt, ami egészen sajátos élmény volt. Megközelítése, nyelvezete abszolút távol esett a modern európai gondolkodás nyelvi készletétől, mégis nagyon gyakran volt aha-élményem: „ezt én is így gondolom!” A feleségem gyakorló katolikus volt, de a szentháromsággal neki is mindig problémái voltak: a hitvallásban odáig jutott, hogy „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában”. Közös kereséssé vált a dolog, és bár a hit többé kevésbé már megvolt bennem, az jó ideig nem merül fel bennem, hogy nekem valamilyen formális vallást fel kellene vennem. Annak, hogy ez felmerült, egészen különös története van. Egyszer egy jordániai nyaraláson beszélgettem a taxissal, és mondtam neki, hogy én is egy Istenben hiszek, és még azt is elfogadom, hogy Mohamed próféta volt. Ő félreállt és megkérdezte, hogy tudom-e: most mondtam ki a sahadát, és így most lettem muszlim. Ez aztán elindított bennem valamit, hogy az iszlámra ne úgy tekintsek, mint valamilyen közösségi keretre, hanem mint egy ember és Isten közötti kapcsolatra, vagy még inkább az ember Istenhez való viszonyulására. Utána fél évvel mondtam azt magamról, hogy muszlim vagyok. (…)

Az Iszlám Állam ideológiája ellentétes az iszlámmal vagy abból következik?

A muszlimok nagy részének feláll a hátán a szőr az Iszlám Államtól. Én is el tudnám mondani részletesen, hogy teológiailag miért problémás az egész felfogás, de persze kétlem, hogy bármelyik Iszlám Állam-támogató eljutna odáig, hogy meghallgasson. Az pedig – több nyugati szerző véleményével szemben – egyszerűen nem igaz, hogy a középkori, vagy még inkább a mohammedi gyakorlatot követik. Természetesen az Iszlám Állam erre hivatkozik, csakhogy nem a mohammedi gyakorlat valós működését követi, hanem egy olyan konstruált rendszert, ami legfeljebb néhány formális elemében kapcsolódik a mohammedi örökséghez. Az Iszlám Állam alapvető technikája az, hogy egy partikuláris eseményt a kontextusából kiemelve és teljesen új kontextusba helyezve általános gyakorlatként kezel. Mohammed és utódai középkori technológiával működtettek államokat, amelyek háborúztak is. Ha kiemelsz ebből a gyakorlatból viselkedésmintákat, mert olyan már egyszer volt, akkor gyakorlatilag bármit meg tudsz tenni az iszlámra hivatkozva, sőt bárminek az ellenkezőjét is. Persze első ránézésre, kellő távolságból, hunyorítva nagyon iszlám lesz a dolog: minden cselekedethez lesz egy, az autentikus hagyományból kiszedett félmondat.

Az Iszlám Állam miért „állította vissza” a kalifátust?

A kérdésnek van egy olyan teológiai vonatkozása is, ami az ISIS megértése szempontjából döntő jelentőségű. Az iszlám hagyományban van egy nagyon sokak által elfogadott apokaliptikus vízió, mely szerint a kalifátust a Mahdi fogja helyreállítani, aki Jézussal együtt jön el a világ vége előtt, és hét évig tart majd az uralkodása. Nos, amikor az Iszlám Állam vissza akarja állítani a kalifátust, akkor implicite azt mondja, hogy a saját vezére, Abu Bakr al-Bagdadi a Mahdi, azaz mindjárt itt a világvége. Ezért az Iszlám Állam működésének megértéséhez fontos azt is látni, hogy a fő ideológusaik sem fenntartható struktúrában gondolkodnak, nem akarnak semmit évszázadokra visszaállítani, hanem saját értelmezésük szerint a jó és rossz közti utolsó háborút vívják – ilyen muszlim szekta viszont már sok volt a történelemben, és természetszerűen viszonylag gyorsan mindig el is tűntek a süllyesztőben. Ami esetünkben lényeges, hogy az Iszlám Állam rövid távon gondolkodik. Kérdés, van-e olyan változási potenciál bennük, hogy ha nem jön ez be, akkor csavarjanak egyet az ideológián, ahogy Sztálin is a magáén, amikor a globális proletárforradalomról átállt egy birodalmi szovjet-ideológiára. Ha nincs, akkor maguktól is nagyon gyorsan el fognak tűnni. (…)

Vannak az iszlámnak inherens alkalmazkodási problémái vagy nincsenek ilyenek?

Én azt látom, hogy az iszlámnak van alkalmazkodási potenciálja, de a közel-keleti társadalmaknak nagy problémái vannak a modernitással; és jelenleg nem is igazán látszik annak az esélye, hogy evvel a közeljövőben sikeresen tudnának megküzdeni, talán a törököket és a perzsákat leszámítva.

Szilvay Gergely interjúját híroldalunkon olvashatják.

Címkék: interjú közélet vallás iszlám hit muszlim muzulmán Közel-Kelet Mohammed Iszlám Állam Káldos János

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr197326556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

féregirtó 2015.04.01. 16:50:36

A Pajzán Péter Kaotikus Egyetemen vannak egyáltalán keresztény oktatók?

Kandeláber 2015.04.02. 13:16:24

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki tíz éve él muszlimként." Köszönöm, ennyi elég is volt.
Tényleg, ezen az egyetemen van katolikus oktató is?

Felsmukk 2015.04.03. 09:45:51

@féregirtó beszéd: Szerintem csak kaotikus oktatók vannak.