Miért nem tudnak előre lépni a magyar vállalkozások?
2015. március 19. írta: Redakció

Miért nem tudnak előre lépni a magyar vállalkozások?

marcius17.jpg

Miért nehéz egyről a kettőre lépniük a magyar kisvállalkozóknak? Tényleg minden bajunkról a kommunisták és a multik tehetnek? Vesztegetni könnyebb vagy jót főzni? Tudunk-e élni a meglévő szabadságunkkal? Ezekről a kérdésekről beszélgettek a Március17 Kör rendezvényén szakértők. A kör „Mindennapok szabadsága” címmel szervez beszélgetéssorozatot a konstruktív vita megteremtése és „a társadalom felébresztésecéljával. Az első alkalommal a vállalkozás szabadságáról és a magyar vállalkozók lehetőségeiről vitatkoztak a meghívott szakemberek: Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet stratégiai igazgatója; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület alapítója. Tudósításunk.

Felvezető előadásában Szepesi Balázs azt nevezte az egyik alapvető problémának, hogy a magyar gazdaság „intim valóságával” köszönő viszonyban sincs az erről szóló szakmai közbeszéd. Mint mondta, a magyar vállalkozóknak az egyről a kettőre való továbblépés a legnehezebb. „Mindenki az innovációról beszél, arról, hogy valaki kitalál egy új kütyüt, vagy a következő Facebookot. Pedig a vállalkozók többsége nem új Facebookot talál ki, hanem mondjuk egy borász telepít még egy sor szőlőt, vagy létesít egy panziót a pincéje mellé. Lehet, hogy erre azt mondják, hogy unalmas, pedig a legtöbb vállalkozó ezt csinálja” – mondta Szepesi. Szerinte egyrészt azért nehéz a továbblépés a magyar vállalkozók számára, mert a magyar kapitalizmus „arcos”: sokkal fontosabbak a személyes kapcsolatok, mint a formális intézmények. Az, hogy „nekem ki van a telefonkönyvemben és én kiében vagyok benne”. Másrészt a magyar környezet eléggé ellenséges a vállalkozókkal: például nagyon magasak az adók. Harmadrészt a versenyképességi indexekben is megmutatkozik, hogya  vállalkozók nem azzal foglalkoznak, hogyan lehetne hatékonyabban termelni, hanem azzal, hogyan védjék meg a saját pozíciójukat: „a politikai és a gazdasági elit ilyen szempontból nem csak, hogy egy iskolába járt, hanem ugyanazt is tanulta” – tette hozzá a közönség derültségére.

Bakó Bea tudósítását híroldalunkon olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr377284387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerilgfx 2015.03.19. 18:10:47

valahogy nehéz fejlődni a 80%-os adó súlya alatt.

de szerintem nem is ez a lényege az országnak.

a lényeg, hogy a fideszes politikusok, helyi szervezetek, a polgármester, a képviselő, a jegyző, a szórakoztatófelelős, a munkaügyiközpontos, az apehos, a pályázatnyertes, az európai uniós apparátus, az ezredes, a közbeszerzéses, és az a többi 1 millió magyarországi közszolga, akiből 900ezer lényegében kimutathatóan semmit nem tesz és felesleges, finom kávét igyon, finom süteményt egyen, és soha, egy büdös percre se kelljen se dolgoznia, se kapitalista versenyben részt vennie, és számonkérhetetlenül, kíméletet nem ismerő fegyveres állami terrorszervezetek gyűrűjében megvédve szarhasson az adódból.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2015.03.19. 19:00:10

600 oldal grafikon bizonyítja, hogy minden bajunkról a kifosztók tehetnek, köztük a multik és egyéb "befektetôk". Tessék ezekkel a tudományos tényekkel vitatkozni!

tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2015/03/600-oldal-grafikon.html

Józsi01 2015.03.19. 19:05:23

Minden magyar vállalkozó mocskos adócsaló, akik nem is értenek semmihez. Csak összelopták magukat. ENNYI!!!!!!!!!!!!!!!!!

freehckr 2015.03.19. 20:24:11

@Józsi01: Pedig ez még csak nem is a tyúk-vagy-tojás típusú vita, mivel egyértelműen a világrekord adó- és adminisztrációs terhek miatt trehány a magyarországi adózási morál.

Sajnos a rendszerváltásnak hazudott szocialista restauráció kezdete óta az egymást váltó korrupt posztkommunista kormányzatok dilettáns válságkormányzása alatt még nem jutott el a „politikai elitünk” oda, hogy versenyképessé tegyék a magyarországi adórendszert és üzleti környezetet. Persze nem is érdekük, nekik kényelmesebb, hogy a magyar gazdaságot folyamatos megszorítások és adóprés alatt tartva a saját pénzügyi- és gazdasági holdudvarukat közpénzekből bőkezűen osztogatott kedvezményekkel és állami megrendelésekkel piacvezetővé tegyék, sőt, monopolhelyzetbe hozzák.

Ha ma egy kkv minden adót bevallana, minden adót befizetne, amire az átláthatatlan és bürokratikus törvények kötelezik, csukhatná is be a boltot.

Szóval ideje lenne befejezni ezt a kádárista „maszekellenes” acsarkodást... van annak nyilvánvaló felelősei, miért tart itt az ország.

Fekete Gyula 2015.03.19. 20:38:11

Szerintem belterjes ez az ország. Begyepesedett begazosodott bozótharcosok akiknél a rendszerváltás 60 év. Tessék van minta a világban. Ki kell válogatni ami működik és ki kell lépni az országhatáron kívüli piacokra. Ennyi..

Gerilgfx 2015.03.19. 20:58:10

@Józsi01: és a pék, akinek a kenyerét eszed?

Herr Schwarze Liste 2015.03.20. 06:35:35

jó startuphoz jó após kell, ennyike

Toportyán Zsóti 2015.03.20. 06:58:46

Analfabéta tákmatyik vezette országban kizárt hogy előre lépjenek a magyar vállalkozások,ráadásul csak nyalogányok kaphatnak pénzt fejlesztésekre,külön csapatot tartanak fenn sikeres cégek csődbe vitelére ha netán anyagilag megszorulnak a hiénák lecsapnak ahelyett hogy támogatást kapnának.Aki mindennek ellenére sikerre viszi a céget kap 1 visszautasíthatatlan ajánlatot írassa a céget valamely narancs g e c ire és örüljön ha negyedét megkapja az értékének.

Toportyán Zsóti 2015.03.20. 07:32:00

@Doomhammer: Van olan grafikon közte ami mutassa hogy melyik narancs geci mennyivel többet lopott a közösből mióta hatalomra kerültek?Csuti pocakmutyi veje elérte mára a korábbi bevétel 500-szorosát elmeherceg?!

werecke 2015.03.20. 07:44:15

@Józsi01: Valóban sok a csaló csak sajnos úgy van megcsinálva a rendszer hogy megérje csalni. A büntetés összege nem visszatartó erő. Akár a KRESZ-ben is láthatjuk a példát erre.
A sok felesleges szellemi dolgozót átképzik ellenőrnek és frankón megélnek ebből. Ha a megelőzésre helyeznék a hangsúlyt sokkal súlyosabb szankciókkal talán jobb lenne a helyzet. Régebben olvastam hogy a svédeknél egy tilosban parolás büntetése több havi fizetése az illetőnek. Egyszerűen nem éri meg csalni. Persze ez ellen a civilek rögtön tiltakoznának. Nálunk csak annyira büntetnek hogy legközelebb megint megcsinálják a stiklit. Így jön az állami bevétel. A jogalkotók meg ugyanazok a háttérben mint régen tök mindegy milyen párt van hatalmon.

2015.10.21. 15:04:30

@Józsi01: Kis magyar vállalkozástörténelem

Hol volt, hol nem volt: a vállalkozó szellem. Valamikor ifjú korában hatalmas, erős szellem volt a magyarok lelkében.
Ezeregyszáz éve még honfoglalásra is vállalkoztunk. Később a kalandozás volt a vállalkozási forma, mivel ez már akkor is jövedelmezőbb volt, mint a földművelés. Ezt a nyugat nem vette jó néven tőlünk, és így, mint annyi másban, a „háborús bűnös” elnevezésben is világelsőséget szerzett nekünk Lehel és Bulcsú vezér.
Az Ő „eredményességük” olyan tartósan bevésődött a nyugat emlékezetébe, hogy ezer év multával is keményen büntették az elkövetők utódait, amikor erre alkalmuk nyílt.
A pogány vállalkozók büntetésül kapták a kereszténységet. Az állampolitika már akkor sem volt „vállalkozásbarát”. A vállalkozást az alig megalakult állam az idegen nemzetiségűek és vallásúak kezébe adta, a magyarnak csak a robot, dézsma és a tized maradt.
Le is szoktunk a vállalkozásról tartósan, mivel csak a „magányos” formák, mint az útonállás,
Templomfosztogatás területen működhettek a jövedelmezőség reményével.
Jellemző módon a vállalkozás a nép számára csak az „ősmagyaros” területen nyílt meg ismét a török világ idején. Sok bátor, eredményes vállalkozóval, vállalkozással dicsekszik a magyar történelem. Sajnos a „kisipar” már akkor is kevésbé volt eredményes, és nem eléggé hatékony. Az állami bürokrácia támogatása nélkül nem tudott tartós eredményeket elérni. Feljegyezték, hogy akkoriban nem csak a kis emberek kényszervállalkozása virágzott a megélhetésért, megmaradásért vívott küzdelemben. A gazdagok is gyakran „vállalkoztak” egymás és a templomok kirablására. Az egyetlen tisztességes nagyvállalkozót, a Székely Dózsa Györgyöt tüzes trónra ültette a győztes konkurencia, aki a kisemberek kirablása üzletágat mondhatta magáénak.
A törökvilág elmúltával ismét bealkonyult a magyar vállalkozóknak. Még az iparos mesterségek is az idegen nemzetek kezén voltak. Az igazi jó vállalkozások, mint az aranybánya és az adóbérlés idegen főurak kiváltsága volt.
Az európai jellegű magánkezdeményezés előtt csak 1867 után nyílt tér Magyarországon. A sok évszázados gyakorlatlanság ellenére, csodákat produkáltunk. Igaz, megint csak az idegen tőke és az idegen nemzetek vitték a prímet. A magyar paraszt röghöz kötöttsége, ragaszkodása olyan mértékű volt, hogy még gyári munkásnak sem állt ipari szakma híján, nemhogy önálló lett volna.
Talán innen eredeztethető a magyar nép ellenszenve (közömbössége) a hazai vállalkozó nép sorsát illetően. Számunkra csak meggazdagodó, kizsákmányoló volt a vállalkozó.
Igaz, a korabeli sajtó sem a vállalkozásbarátságról kívánta az olvasókat meggyőzni . A németeket felváltó rendszer nyíltan vállalta az aranytojó tyúkok további irtását a tojások elvétele helyett. A felszabadult rablás eufóniájában nem gondolt a jövőre (talán maga sem hitte, remélte a negyven évet, amely megadatott a számára).
Mire ráébredtek, hogy az apró barom fiak nagy számát nem pótolja a nagy „állami marhatartás”, mert a tehénből is ellopják a tejet, késő volt. Most újra szeretnék az aranytojó tyúkot elszaporítani, és akadnak is baromfiak, akik a megszakadásig kaparnak, hogy csekélyke szabadságuk fejében produkálják az államnak az aranytojást, amit az a saját céljaira herdál, ahelyett, hogy kiköltésre a „tyúkanyónál” hagyná. Közben csodálkozik, ha a tyúkja a vetésbe téved, takarmányt lop stb. azért hogy az aranytojást megtudja tojni. Ha meg hízni, tollasodni is szeretne (és mert csak úgy, akkor tud), akkor bizony az ősi történelmi vállalkozói formákhoz nyúl. Rabol, úton áll, fosztogat, sanyargat stb. Ha lebukik, jön a nagyobb, a legfőbb főnök és elítéli, hogy saját magának is lopni mert, vagy lopni akart.
süti beállítások módosítása