Kommentszűrés
’15 már
17
07:01

„Rendszerbontás” népszavazási kérdéscunamival?

Írta: bakó.bea

nepszavazas.jpg

Nagyon nem működik az állampolgári részvétel a magyar demokráciában – ennek az egyik jele volt például, hogy az új alkotmányban a kormány irreálisan magasra, ötven százalékra emelte a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi küszöböt; ezzel párhuzamosan pedig rászokott, hogy ehelyett inkább pár százezer ember által kitöltött nemzeti konzultációk eredményére hivatkozva bizonyítsa be egyes hajmeresztő ötletei társadalmi támogatottságát.

 

A másik jele meg az, hogy az ellenzéki „civil” demokraták szemmel láthatóan ugyanígy nem értik, mi a lényege a közvetlen néprészvételnek, ugyanis 19 kérdéssel borzolják mostantól a választók idegeit.

 

Az összehasonlítás kedvéért: az új alkotmány előtt csak annyi kellett egy érvényes népszavazáshoz (persze a kezdeményezésen és az aláírásgyűjtésen túl, de ez most is elég könnyen megy), hogy az összes választó 25 százaléka ugyanúgy szavazzon. Tehát például elképzelhető volt, hogy ha a résztvevők nagy többsége igennel szavaz, akár már harminc százalék körüli részvétellel is eredményes lehetett egy népszavazás. Ezt megelőzően szintén ötven százalékos küszöb volt előírva a kilencvenes évek első felében, ezt a NATO-csatlakozás miatti népszavazás miatt szállították lejjebb, mert attól tartottak, hogy nem lesz érvényes. Nem is lett volna: a NATO- és később az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson is kevesebb, mint a választásra jogosultak fele jelent meg. Eddig mindössze két olyan népszavazás volt Magyarországon, amely meghaladta a most előírt ötven százalékos részvételi küszöböt: az első a négyigenes népszavazás, majd pedig 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett „háromigenes” a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról – de ez utóbbi esetben is mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a részvétel az ötven százalékot.

 

Ezen körülmények között valamiért a civil ellenzéki demokraták mégis úgy gondolják, hogy ma Magyarországon 19 kérdéses népszavazással lehet „rendszert bontani”.

 

A kérdések olyan szempontból legalább profin vannak összeállítva, hogy első ránézésre a nagy többségük nem ütközik tiltott népszavazási tárgyba (amikből egyébként eddig is túl sok volt és az új alkotmánnyal se lett kevesebb), legfeljebb az egyértelműség hiánya miatt kaszálhatja el egyiket-másikat az NVB. A választók többsége viszont valószínűleg már az első négy kérdésnél vissza fogja utasítani az egészet az egyértelműség hiánya miatt – főleg, ha meglátják, hogy még mennyi kérdés van. Ez persze örök dilemma, hogy miként lehet eléggé egyértelműen megfogalmazni a népszavazásra bocsátott összetett problémákat úgy, hogy az NVB-nek meg a választóknak is jó legyen, de hogy ezt tizenkilencszer nem lehet megcsinálni, az tuti.

 

A kérdések ráadásul nem csak, hogy az átlag választó számára érthetetlenül vannak megfogalmazva, de egy részük ráadásul az átlag választó számára teljesen érdektelen témákat is érint. Nem valószínű ugyanis, hogy tömegeket mozdítana meg a kamarai tagdíjakról, az EU-s környezetvédelmi irányelvről vagy épp az Európai Ügyészségről szóló kérdés. Ennek a 19 kérdésnek a jó része, ha az NVB-n nem is, de az aláírásgyűjtés során már valószínűleg el fog vérezni, és akkor még ott van az emlegetett 50 százalékos küszöb. Talán az állambiztonsági iratok nyilvánossága és a paksi titkosítás feloldása lehetnek olyan témák, amik esetleg tényleg megmozgatnák az embereket, de például a trafikokkal vagy az autópályamatricákkal már nem igazán lehet a szavazók nagy tömegeit annyira feldühíteni, hogy a szavazófülkéig elmenjenek.

 

De tegyük fel mégis, hogy az ellenzéki civileknek sikerül kétszázezer ember számára magyarra lefordítani, hogy miről szólnak a kérdések, és összegyűjtik mind a 19 kérdéshez mind a kétszázezer aláírást. (Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a népszavazáshoz szükséges aláírások száma nem változott, csak néhány adminisztratív előírás lett más, de ez lényegében nem változtat azon, hogy most is viszonylag egyszerű népszavazást kezdeményezni: négy hónap alatt kell csak ezt a kétszázezret összegyűjteni.) Ami nem egyszerű, az a részvételi küszöb: az kell a sikerhez, hogy az összes választó 50 százaléka ezeket a kérdéseket felfogja és elmenjen szavazni, és ezeknek a fele plusz egy (tehát összességében a választók egynegyede) igennel szavazzon. Ez eléggé utópisztikus. Gondoljunk bele, hogy a legutóbbi parlamenti választáson volt 61 százalék a részvétel: egy népszavazásra eleve ennél jóval kevesebb ember kíváncsi, főleg, ha azt olyan balos pártok által támogatott civilek kezdeményezik, amelyekre ennek a 61 százaléknak összességében a negyede szavazott tavaly tavasszal.

 

Merthogy civilségük hangsúlyozása mellett a kezdeményezők azt is hangoztatják, hogy ez a népszavazási kezdeményezés az ellenzéki pártok utolsó esélye. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az egyik kezdeményező az ATV-ben szépen összefoglalta, hogy ez a népszavazás „egy utolsó esély egyes ellenzéki politikai pártoknak arra, hogy épkézláb programot fogalmazzanak meg. Ha nem tudnak ezzel élni, az az utolsó utáni bizonyítéka annak, hogy valóban alkalmatlanok és akkor a választási versengésben a választók szemében már nem kell, hogy tényezők legyenek”.

 

Többek között ez az, amiért eleve szkepszisre ad okot a népszavazás: ugyanis egyes tökéletesen béna és inkompetens ellenzéki pártoknak nem biztos, hogy érdemes bármilyen utolsó utáni esélyt adni, hogy aztán az aláírásomra vagy a népszavazási részvételemre mutogatva magukat igazolják – mint valami álságos mártírok például a korrupció elleni harcban. Ugyanezért nem járok az úgynevezett civil tüntetésekre sem.

 

Magyarországon viszont – ezen tüntetéseket leszámítva – úgy tűnik, csak két lehetősége van a „részt venni” vágyó állampolgároknak két választás között: a kormány részéről a pár százezer ember által megválaszolt, irányított kérdésekből álló „nemzeti konzultáció”; ellenzéki oldalról pedig a 19 kérdéses „rendszerbontás” – ami nyilvánvalóan nem fog sikerülni, és ez persze újabb bizonyíték lesz arra, hogy itt „diktatúra van”. Pedig egy 19 kérdésből álló népszavazás szinte borítékolhatóan még akkor sem lenne eredményes Magyarországon, ha ötven százalékos küszöb helyett csak a választók egynegyede kellene hozzá – de ezek szerint nem csak a kormány nem érti, hogy mi a lényege és mik a lehetőségei a népszavazásnak és az állampolgári részvételnek, hanem az „ellenzéki civil demokraták” sem.

Címkék: demokrácia belföld népszavazás baloldal ellenzék 19 kérdéses népszavazás

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr17274961

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tóbiás befőtt megpróbálta eltenni Orbán nagymamát 2015.03.17. 18:26:57

De a nagyi résen volt, és odacsapott a fakanállal a szemtelen befőtt kezére. Az MSZP ma nem ünnepelt. Szégyellték volna a várhatóan 200 fős ünneplő tömeget, amit mozgósítani tudtak volna, ezért nem tartottak március 15-én központi megemlékezést? Vagy ...

Trackback: Viktor a barikádokra vezetné a népet 2015.03.17. 18:26:54

Már látom is magam előtt patyolat ruhában, csapzott hajjal, kilógó csöcsökkel. "El kell söpörni Orbán rendszerét!" - mondta Szigetvári Viktor az Origo szerint, és forradalmat hirdetett a nemzeti ünnepen. Azt nem írja az Origo, hogy mivel alapozott a m...

Trackback: Bakó Bea: „Rendszerbontás” népszavazási kérdéscunamival? 2015.03.17. 07:39:02

Nem csak a kormány nem érti, hogy mi a lényege és mik a lehetőségei a népszavazásnak és az állampolgári részvételnek, hanem az „ellenzéki civil demokraták” sem.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Helyes Írás 2015.03.17. 09:42:42

A "négyigenes" népszavazás a politikai rendszerváltás módjáról, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás a Gyurcsány kormány legitimitásáról szólt. Egyik sem a feltett kérdésekről, hiszen első esetben három kérdés már nem volt kérdés, második esetben a kormányhoz a "fékek és ellensúlyok" hiánya miatt nem lehetett hozzáférni.

Nyilván erről szól az "új" alkotmányba beépített népszavazási jog is. Ez a "fék és ellensúly". Valószínűleg azt sem akarta a jogalkotó, hogy a társadalom valódi kérdéseket dönthessen el, de leginkább az ellenzéknek nem akart politikai "homokozót" létesíteni. A hazai közállapotok minőségét és a politikai szembenállás hőfokát érzékelve igazat adok nekik. Ha korábban kormányt akarnak buktatni, szerezzék csak meg a társadalom felének támogatását. Arra semmi szükség, hogy izgága, a politikába betörni akaró ellenzékiek folyamatos, értelmetlen népszavazgatásokkal tartsák mozgalmi állapotban a közvéleményt. Mert ez történne most is, az nyilvánvaló.

A "nemzeti konzultáció" sajnos csupán propagandacélokat szolgál, ez igaz (bár pár százezer szavazat, az nem kevés). Egy jól szervezett profi ellenzék viszont megszervezne egy netes politikai szavazást lehetővé tevő oldalt, mert ma már ez lehetséges, és a jövő útja is ez. Itt lehetne tesztelni a kérdéseket, s azzal próbálkozni népszavazáson is, amely nagy érdeklődést kelt. Ez a kormányt is rászorítaná a valós konzultációra. Az internet világában már nem kellene állami népszavazás ahhoz, hogy komoly, értelmes és sokakat átfogó kvázi népszavazásokat szervezzen a politika.

vizipipa 2015.03.17. 12:28:55

@Helyes Írás: Egy jól szervezett profi ellenzék viszont megszervezne egy netes politikai szavazást lehetővé tevő oldalt

Egyedi azonosító nélkül ez egy jó (kis)közösségi csapatverseny vagy programozói (script író) verseny lenne csupán.

Kandeláber 2015.03.17. 16:40:39

Mennyire szánalmas ez a ballib ellenzék...
A Fidesztől menekülő potenciális szavazóknak eszük águkban sincs becsatlakozni hozzájuk. Egyetlen autentikus embert sem tudnak felmutatni, a törpe pártocskáik vezetői hiteltelenek. Megpróbálnak rátelepedni az ún. "civilekre", de még azok is viszolyognak tőlük.
A népszavazások pedig teljes érdektelenségbe fognak fulladni - már ha egyáltalán akár egyet is elrendelnek.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2015.03.17. 17:39:22

Hazugsággal vagy butasággal indítani egy posztot nem szerencsés dolog, elveszi a kedvet az egész elolvasásától. Most pl. odáig jutottam, hogy minek is a jele, hogy a kormány gátolja a népszavazást és a híveivel folytatott konzultációra hivatkozik mint nemzeti akaratra. Nyilván az állampolgári részvétel nem működik, a nép a hibás.

nick papagiorgo 2015.03.17. 19:06:46

Azért elgondolkodtató, hogy némelyek lassan már naponta mennek ki tüntetni különféle problémáikkal, tizenkilenc kérdésből álló népszavazást fogalmaznak meg, naponta megtöltik a különféle médiákat a javaslataikkal (amik amúgy mind arra futnak ki, hogy "a kormány monnyon le"), és közben kinek a népszerűsége emelkedik? A Jobbiké, aki semmi ilyet nem tesz. A tüntetők mellett teljes mellszélességgel kiálló baloldali pártoké meg vagy csökken, vagy stagnál.
Én azért elkezdenék gondolkodni ezen, mert nem egy tegnap óta tartó folyamatról van szó.

Kurt úrfi [teuto-nordikus parasztlegény] 2015.03.17. 20:47:33

Remek poszt, a fidióták balibsizhetek egy kicsit.

♔bаtyu♔ 2015.03.17. 20:52:06

Jót röhögtem, "rendszerbontás" kb. 3000 fővel, ebből is 2000 MSZP-s nyugdíjas.

maxval bircaman szerkeztő (törölt) 2015.03.17. 20:55:35

egy utolsó fideszbérenc tróger vagyok.

kvadrillio 2015.03.17. 21:01:20

A biofű a legzoralabb

Bódi most végzős a Rákócziban, azt meséli, hogy a suliban mindenki csak a herbált szívja, füvet egyszer láttak, még elsőben. 600-700 forintért lehet megvásárolni grammját, de ha valaki házilag áztatja, keveri, akkor még olcsóbb.

A herbál vagy biofű dizájnerdrog: olyan vegyszer, aminek nincs köze semmilyen növényhez. A szintetikus anyag Magyarországra Kínából érkezik fehér por formában, aztán valamilyen szerves oldószerben, leginkább körömlakklemosóban oldják fel. Az oldatba növényi törmeléket, általában zsályát áztatnak. Ezután a növényi törmeléket kiszárítják, dohánnyal keverik, és cigarettapapírba sodorva elszívják.

A hatása hasonló a marihuánáéhoz, de mivel ez tömény, szintetizált kannabinoid, illetve annak egy kémiailag manipulált verziója, sokkal hatásosabb, erősebb anyag. Legalább százféle verziója ismert, ezért sem lehet betiltani. Hiszen amint egy vegyület tiltólistára kerül, a vegyészek csavarnak a képleten, és már érkezik is a piacra a következő verzió, amit ugyanúgy az interneten lehet megrendelni, a postás pedig kiszállítja. Rövid vagy hosszú távú káros hatásai ismeretlenek. Senki sem tudja, hogy mit tesz a tinédzserek agyával, tüdejével, szívével, de az biztos, hogy rendszeresen okoz rosszullétet, és simán bele is lehet halni a használatába. Annyira erős verziói vannak, hogy attól még a 15 éve keményen heroinozó, a hírhedt zene nevű dizájnerdrogot intravénásan lövő kábítószerfüggők is félnek. A biofű gyors romboló hatásairól egy korábbi interjúnkban két budapesti drogfüggő mesélt:

Vera a szívás után 5-6 órán keresztül meg sem tudott moccanni, elmondása szerint nem érezte a saját súlyát, alig látott, csak feküdt, az orvosok nem tudtak mit kezdeni vele, hiszen azt sem tudták pontosan, hogy mi az a szer, ami a lány szervezetébe került.

„Ki akartam jönni onnan. Attól féltem, hogy benne maradok abban, és azt az érzést fogom érezni most már.”

Infúziós sóoldatot kapott, majd lassan kitisztult. Vera megkérte az anyját, hogy azt a ruhát, ami aznap rajta volt, dobják ki. Nem lesz képes többet felvenni. Radicsék nagyon megijedtek. Ezen az sem segített, hogy Vera halálhíre kezdett elterjedni a városban. Évát már a temetésről kérdezgették a boltban. A szülők elhatározták, hogy mindenáron tesznek valamit.

„Nem azért neveltük fel a gyereket, hogy aztán ne éljen semmit, és meghaljon. Akármilyen bűn jön az életünkbe, mi nem söpörjük a szőnyeg alá. Rendesen felhozzuk, beszélünk róla, nyíltak vagyunk, nem szégyelljük azt. Ő most elesett, feláll, hiszem azt, hogy velünk az Úr, megment bennünket.”

A szülők beindultak, és minden érintetthez elmentek. Beszéltek a rendőrséggel, az osztályfőnökkel, az igazgatóhelyettessel, az igazgatóval. Valójában senki nem tud és nem is nagyon akar tenni semmit. Radics Tibor szerint ennek egyszerű oka van.

„Sokan úgy érzik, hogy ez egy cigányprobléma, a cigány meg cigány is marad, javíthatatlan, felesleges vele foglalkozni.”

Vera viszont azt mondja, hogy az osztálynak ugyan több mint a fele roma, de bőrszíntől függetlenül mindenki szív. Radics Tibor arról is mesélt, hogy ez egyáltalán nem generációs probléma. Szántódnémediben sok felnőtt, családos ember is szívja a herbált. Annyira olcsó a szer, olyan könnyű beszerezni, hogy mára már átvette az egyre drágább alkohol szerepét is.

no ! rohagggggyon meg minden magyar kormány és azok akik ezeket a drogokat elterjesztették Magyarországon !!!!

Tudományos libsizmus 2015.03.17. 22:28:40

A Jobbikot valószínűleg könnyebb lenne külföldről megbuktatni, mint a Fideszt. Miután a "demokratikus ellenzék" választáson nem juthat hatalomra, tudatosan játszanak arra, hogy a Jobbik kormányra kerüljön.