Kommentszűrés
’15 feb
18
09:09

Feljelentés és pénzbüntetés emberfotózásért? – A 444 tévelygései a jog sűrűjében

Írta: bakó.bea

ne_fotozz.jpg

Korai volt az örömünk, amikor az Alkotmánybíróság ősszel kimondta, hogy szabad fotózni az intézkedő rendőröket, most ugyanis újabb törvénymódosítással mozdítaná elő a kormány a lefotózott érzékeny lelkű emberek személyiségi jogainak érvényesítését, és nehezítené az újságírók és fotósok életét. Az új eljárás jelentőségét viszont nem kell túlértékelni, hiszen az anyagi jogban, a Ptk-ban, illetve a bírósági gyakorlatban már jó ideje megvannak ezek a szabályok.

Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt hétfőn nyújtott be egy módosító javaslatot a polgári perrendtartáshoz, amely a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan egy gyors, egyszerű perben tenné lehetővé a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogok érvényesítését. A 444 hétfői cikkében már el is ültette egy sor téveszme magvait a módosítással kapcsolatban, úgyhogy érdemes először ezekkel a magvas gondolatokkal foglalkoznunk: „egy a napokban szintén a kormány által benyújtott törvénymódosítás értelmében aki bárkit engedély nélkül lefotóz, és ezért feljelentik, azt gyorsított eljárás keretében bíróság elé áll, a bíróság pedig, ha olyan kedve van, elégtételre – pénzbüntetésre – kötelezi, és kidobatja vele az illegálisan készült fotót a kukába”.

Először is, a 444 azt sugallja, mintha az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) (amit Vajda Gábor csak „eredeti, 2014-es törvényként” emleget) jelentős szigorításokat tartalmazna a képmás és hangfelvétel védelme terén a régihez képest. Az igaz ugyan, hogy a törvényszöveg szerint már nem csak a felvétel közzétételéhez, de elkészítéséhez is kell a fotózott személy beleegyezése, de a bírói gyakorlat ezt korábban is így kezelte, beleegyezésként pedig elég a ráutaló magatartás is – magyarán az, hogy valaki nem tiltakozik a fotózás ellen, ahogy korábban írtuk is.

A 444 állításával szemben sem az új, sem az „eredeti, 2014-es törvény” alapján nem lesz sem feljelentés, sem pénzbüntetés, az ugyanis a büntetőjogra tartozik. Ha a szerző a kártérítésre, vagy az új Ptk. által a személyiségi jogsérelmek esetére bevezetett sérelemdíjra gondolt (amit a pénzbüntetéssel ellentétben nem az állam, hanem a sérelmet szenvedett peres fél részére kell kifizetni), akkor sem jó helyen keresgél. Az új törvényjavaslat alapján ugyanis csak az úgynevezett felróhatóságtól független szankciókat (és azok közül sem mindet) lehet érvényesíteni: vagyis jellemzően a fotó törlését, esetleg jogsértő jellegétől való megfosztását (például egy montázs esetén), nyilvános bocsánatkérést és ilyesmik. Tehát az új eljárásban pénz – kártérítés, sérelemdíj, pláne pénzbüntetés – szóba se kerül.

A szerző azt is sérelmezi, hogy a törvényjavaslatban és az indoklásában nincs szó sem az olyan alkotmányos alapjogokról, mint a szólásszabadság (bezzeg a magánszféra védelméről igen), sem a közszereplők nyilvános bírálhatóságáról. Nos azért, mert ez egy eljárási jogszabály, ami szemlátomást nem tűnt fel a 444-nek. (Mint ahogy általában nem tűnik fel annak, aki nem nem jogász, ebben az esetben viszont érdemes utánanézni, mielőtt fals információkkal boldogítják a magyar nyilvánosságot.) Tehát az anyagi jogi szabályokat már 2014. március 15. óta az új Ptk. tartalmazza – amelyet a 444 úgy állít be, mintha a szólásszabadság letörésének legfőbb eszköze lenne, holott egyrészt a Ptk. elsősorban a kereskedelemről és a vagyoni viszonyokról szól, másrészt pedig a büntető törvénykönyvben is lenne mit kapargatni ezen a téren: a rágalmazás és becsületsértés mellett az önkényuralmi jelképek tilalma és a különböző diktatúrák tagadásának büntetése is vaskos marhaság a Btk-ban – ezzel is foglalkoztunk már korábban.

Visszatérve a közszereplőkre: az új eljárásban hiába is keresnénk rájuk vonatkozó kivételes szabályokat, mivel azokat az anyagi jog, a Ptk. tartalmazza, aminek alapján ezt az új eljárást meg lehet indítani. A Ptk. kimondja, hogy nyilvános közszereplésen készített fotó és tömegfelvétel esetén nincs szükség az érintett beleegyezésére. Tehát közszereplésen készült fotó miatt eleve nem lehet majd ezt az eljárást megindítani. Az valóban újdonság az új Ptk-ban, hogy a közszereplő személye helyett a közszereplés tényére helyezi a hangsúlyt, alapvetően viszont azért eddig is volt a közszereplőknek védett magánszférájuk, még ha szűkebb is. Az valóban kérdéses, hogy mi lesz ezután például a Habony Árpádról készült fotókkal – aki eddig se volt közszereplő és közszerepelni sem nagyon szokott, csak nem nyilvános tanácsokat adni. A közszereplő-közszereplés elválasztása annak fényében is érdekes, hogy Orbán Ráhel nem rég – épp a kérdéses törvényjavaslat benyújtása előtt – jelentette be, hogy jogi lépéseket tesz a családi nyaralásukról készült fotóik miatt, amelyek kikerültek az internetre. Amin ugye részben közszereplők is vannak, akik épp nem közszerepelnek... 

Trócsányi igazságügyi miniszter persze nem kell, a szomszédba menjen, házon belül is találhat ötleteket, ha a „visszaélésszerű” felvételek miatti védelemről van szó: az RTL Klub a minap arról forgatott riportot, hogy Trócsányi ügyvédi irodája mekkora állami megrendeléseket kap. Egy, a paksi iratok nyilvánosságáról szóló – LMP által indított – per nyilvános tárgyalásán (ami mondjuk szerintem simán közszereplés) a közpénzen az államot képviselő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda ügyvédje, Nagy Péter nem engedte, hogy felvételt készítsenek róla. Ennyit az átláthatóságról meg a „visszaélésszerű” felvételkészítésről.

Azt, hogy ezt a közszereplő-közszereplés dilemmát a bíróságok hogyan fogják értelmezni és feloldani, egyelőre nem tudhatjuk. Ezt mindenesetre csakis a Ptk. alapján fogják tenni, ehhez az új eljárásnak konkrétan semmi köze.

*

De lépjünk túl a 444 áldásos felvilágosító tevékenységén, és nézzük a konkrét törvényjavaslatot – ami egyébként tényleg hülyeség. A törvényjavaslat egy tisztán eljárási szabályt tartalmaz: ezért is nem a Ptk, hanem a Polgári perrendtartás (Pp.) módosításáról van szó. A sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan ennek a pernek is abban rejlik a specifikuma (amellett, hogy nagyon gyors), hogy megfordul a bizonyítási teher: nem a felperesnek kell bizonyítania azt, amit állít, hanem a perbe fogott alperesnek az ellenkezőjét. Csakhogy, a sajtó-helyreigazítási perben valótlan tényállításokról van szó, amiknek bár a valóságtartalma sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem volt az újságíró számára ellenőrizhető, de legalább egy konkrét állítás valódiságát kell bizonyítani. Ehhez képest sokkal elvetemültebb a parlamenttel most megszavaztatni kívánt új szabály, mert ez gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítja azt, aki másokat fotózni merészel: itt ugyanis azt kellene bizonyítania az alperesnek, hogy valaki egyszer bólintott egyet és megengedte, hogy képet vagy felvételt készítsen róla.

Egyébként az új eljárás nem zárja ki, hogy a rendes szabályok alapján valaki hagyományos, lassú pert is indítson. Sőt, ha sérelemdíjat is szeretne kicsikarni az érzékeny lelkű illető a fotóstól, akkor ezt kell hogy tegye, mert ebben a gyors eljárásban csak bizonyos felróhatóságtól független szankciókat, alapvetően a fotó vagy a felvétel törlését kérheti. Igaz, egy előzőleg, gyors perben hozott, javára szóló döntést azért lehet, hogy eredményesen be tud a későbbi hagyományos perben is dobni.

Másfél éve írtam, hogy fölösleges az újságíróknak azon rugózniuk, hogy az új Ptk. szerint már nem csak a felvétel közzétételéhez, de elkészítéséhez is kell a szereplő(k) hozzájárulása: ugyanis ez korábban is így volt a bírói gyakorlatban, és a lefényképezett személyek többsége ráutaló magatartással – vagyis úgy, hogy a fotózás ellen nem tiltakozott – beleegyezett a kép vagy videó elkészítésébe. Az új Ptk. hatályba lépése előtt, a személyiségi jogokról és a sajtószabadságról tartott konferencián az is elhangzott, hogy a fotókkal kapcsolatban eddig is a „jogellenesség vélelme” létezett a bírói gyakorlatban: vagyis egy esetleges per esetén a felvételt készítőnek kellett és kell most is bizonyítania, hogy bírta a fotón szereplő hozzájárulását. Ha viszont ez így van, akkor gyakorlatilag nem sok újat tartalmaz az új eljárás sem, amely az alperest kötelezi az engedély meglétének bizonyítására.

Ettől függetlenül szerintem is rossz ez az irány, de ez sajnos nem újdonság. A szabályok lényege nem változott, és remélhetőleg a bíróságok nem fogják túl szűken értelmezni a közszereplést sem. Azt ugyanis nem határozza meg a Ptk, hogy mi a közszereplés, így elvileg semmi sem akadályozza meg a bíróságokat, hogy azt minél tágabban értelmezzék. Hogy az új eljárás – változatlan anyagi jogi szabályok mellett – mennyire fogja motiválni az érzékeny lelkű lefotózottakat a pereskedésre, azzal kapcsolatban csak reménykedni tudunk, hogy nem nagyon.

*

Végezetül érdemes ismét megemlíteni, hogy mi az, ami továbbra is hülyeség a Ptk-ban (tehát az anyagi jogban) és a fotózáson kívül a sajtót is érinti. Az egyik szintén a közszereplőkkel kapcsolatos, de nem a fotózásukkal, hanem a bírálásukkal függ össze: az Alkotmánybíróság már megsemmisítette a Ptk-ba foglalt azon korábbi megszorítást, hogy csak „méltányolható közérdekből” szabad a közszereplőket bírálni, mivel maga a bírálat is ilyen közérdek. Ezt viszont továbbra is elvileg csak az emberi méltóság sérelme nélkül lehet megtenni, ami – főleg az érzékenyebb lelkű politikusok esetében – nem teljesen egyértelmű előírás, ráadásul a negyedik módosítással az Alkotmányba is beleírták, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”.

A másik a közösségek méltóságának védelme, és az ehhez kapcsolódó jogérvényesítés, ami csodálom, hogy még nem került elő a Charlie Hebdo-ügy kapcsán. A „közösségek méltóságának megsértése” címén elvileg kollektívan perelhetnek azok (illetve az ő képviseletükben a ráérő jogvédők), akiket a közösséghez tartozó mivoltukban megsértett valaki. Egy ilyen szabályt korábban már elkaszált az Alkotmánybíróság, ennek ellenére az új Ptk-ba és a biztonság kedvéért az alkotmányba is beleírták.

A harmadik a kommentek ügye, amikkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondta: a portál felel a hozzászólásokért, ha azok sértik valakinek a személyiségi jogait. Ezzel ráadásul állítólag a fejlett nyugati emberijogi normáknak is megfelelünk, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai bírósága is hasonló döntést hozott korábban. Ez ügyben tehát jelen állás szerint még ott is hiába reklamálnának a portálok.

Címkék: média fotó jog feljelentés közszereplő magánszféra sajtószabadság személyiségi jogok pénzbüntetés 444 Ptk. Pp.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr297182291

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Pénzbüntetés a büntetőeljárásban 2019.03.15. 08:03:54

A pénzbüntetés részletszabályait a Büntető Törvénykönyv (Btk.) VII. fejezetében lehet megtalálni, a büntetések között. A jogalkotó elsőnek meghatározza, hogy a pénzbüntetés büntetést hogyan kell kiszabni. A rendelkezések értelmében a pénzbüntetést úgyR…

Trackback: Pénzbüntetés a büntetőeljárásban 2019.03.15. 08:03:22

A pénzbüntetés részletszabályait a Büntető Törvénykönyv (Btk.) VII. fejezetében lehet megtalálni, a büntetések között. A jogalkotó elsőnek meghatározza, hogy a pénzbüntetés büntetést hogyan kell kiszabni. A rendelkezések értelmében a pénzbüntetést úgyR…

Trackback: [Bakó Bea]: Feljelentés és pénzbüntetés emberfotózásért? – A 444 tévelygései a jog sűrűjében 2015.02.18. 09:39:01

A 444 állításával szemben sem az új, sem az „eredeti, 2014-es törvény” alapján nem lesz sem feljelentés, sem pénzbüntetés, az ugyanis a büntetőjogra tartozik.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szentpeter 2015.02.18. 10:00:01

Nálunk a rendőrök nem a törvényt, hanem a Fidesz érdekeit képviselik...
Hol itt a probléma ? ...azt hogy szégyenlik, teljesen normális...

2015.02.18. 12:11:56

Ha hihetünk a 444-nek (márpedig miért ne hihetnénk), akkor az új Ptk. hatályba lépése óta, azaz közel egy éve halott a sajtófotó meg a fotózás úgy általában ("a 2014. március 15-én életbe lépő Polgári törvénykönyv (Ptk.) végleg kicsinálja a sajtófotót. Meg a fotózást úgy általában." - 444. 2013. június 12.).

444.hu/2013/06/12/jon-jon-jon-a-legostobabb-torveny-te-csak-ne-fotozgassal/

Így aztán nem igazán értem, miről beszél most a 444, hiszen a sajtófotót és a fotózást már kinyírta a Ptk.

Az külön izgalmas, hogy a szólás szabadságának megsértését látja abban, hogy a "célszemély" engedélye kell a lefotózásához. A 444 szerint valószínűleg a KRESZ tilalmai vagy az építésügyi előírások is a szólásszabadságot korlátozzák, mi mást?

sztrelnyikov 2015.02.18. 12:25:00

@Szentpeter: amig a torvenyek helyett az mszp erdekeit vedtek a zsaruk, addig persze semmi bajod nem volt veluk.
Pont ugyan olyan szanalmas vagy, mint az allampolgarok helyett a mindenkori kormanyt vedo zsernyakok.

BolondIstók 2015.02.18. 18:29:12

@sztrelnyikov: Tényleg csak erre vagytok képesek? Nincs egy normális érvetek? Nem tűnt fel, hogy az "emúttnyócév" nevű szlogen már odavan? Ha meg a Lendvaiból írsz és tényleg csak ennyi telik a főnökeidtől, akkor keress új állást. Erre a keresetre már ne építsd a nyaralásod.

sztrelnyikov 2015.02.18. 19:35:40

@BolondIstók: ellentetben veled, te ostoba partkatona, akinek olvasasi nehezsegei is vannak, nem az elmult nyolc, de meg csak nem is az azelotti elmult nyolc evvel van bajom, hanem az elmult nyolcvan evvel, hogy ilyen ostoba birkaknak adott szavazati jogot mint te.

Tamás Paitz 2015.02.18. 22:32:46

@sztrelnyikov: Nagyon jól áll rajtad az egyenruha, lépj már be a muszka hadseregbe.

sztrelnyikov 2015.02.19. 08:38:59

@Tamás Paitz: Irodalomból egyes. Leülhetsz!