Kommentszűrés
’14 nov
9
10:01

Berlin 1989 − Soha többé falakat!

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

berlin1.png

„Berlin 1945 − Berlin 1989; tényleg, miért ugyanabban a városban ért véget minden barbárság?” (Frédéric Beigbeder)

Ma 25 éve repedt meg a berlini fal, amely rövid idő alatt az NDK összeomlásához, majd a két német állam újraegyesítéséhez vezetett. Berlin az 1914-től 1989-ig terjedő, rövid 20. század összes európai tragédiájának és traumájának alakítója és elszenvedője volt. Még a mai, posztmodern, kisuvickolt és kiszínezett Berlin is minden pórusában hordozza saját múltjának tragédiáját. Még inkább így volt a keletnémet kommunista szörnyállam és a nyugat-berlini szabad − és szabados − demokrata-kapitalista enklávé utolsó pillanataiban, amikor még a Fal is állt.

Egy operatőr akkoriban merészkedett be − határőri kísérettel − a betonfalakkal, szögesdróttal és aknazárakkal elválasztott város egykori nyüzsgő szívébe, a világháborúban porrá rombolt, senki földjévé vált Potsdamer Platzra. Itt ereszkedett le a szellemmetró szellemállomásához, hogy egy kisfilmet készítsen egy jól őrzött átjáróról, ami bizarr féreglyukként a Fal alatt a kommunizmusból a szabad világba vezetett. És ezzel a rövid, nyomasztó kisfilmmel elkészítette a kommunizmus talán legtöményebb mementóját. Alább meg is nézhetik.

Hogy mik is voltak a kelet-berlini szellemmetrók? Az egykori császári, majd náci főváros metróhálózata nagyrészt működésben maradt a város hermetikus kettéválasztása után is. Berlin belvárosa NDK-s felügyelet alatt maradt, viszont a mélyben áthaladtak alatta a szabad Nyugat-Berlin metrójáratai. De az NDK elzártságát valahogy a föld alatt is biztosítani kellett. Az NDK területére eső metróállomásokat lezárták, a félhomályos állomásokat föld alatti kémlelőnyílásokon keresztül tartották szemmel a keletnémet határőrök.

Mégis nyílt egy szigorúan ellenőrzött vasajtó a Fal alatt a kommunista utópiából a dekadens Nyugatra. A lezárt, kihalt metróállomáson a talán még Vilmos császár vagy Hitler idejéből ott maradt, gót betűs Potsdamer Platz feliratot pár pillanatra megvilágította a nyugat-berlini metrókocsik fénye. A régi német birodalmakra emlékeztető, megkopott felirat aztán megint eltűnt az NDK infernális félhomályában − amibe Nyugat-Berlin kíváncsi polgárai is ki-kitekintettek a metrókocsikból. A kommunista Berlin szerencsétlen határőrei addig is a föld alatti kémlelőnyíláson át figyelték a pár percenként előttük elhúzott mézesmadzagot, ahogy el-elsuhannak előttük a nyugat-berliniek a szabad világukból a szabad világukba.

A 20. század összes tragédiájának e nyomasztó ütközéspontját mutatja be nekünk a fenti dokumentumfilm.

berlin2.jpg

berlin3.jpg

berlin4.jpg

berlin6.jpg

berlin7.jpg

berlin8.jpg

berlin9.jpg

berlin11.jpg

berlin16.jpg

berlin12.jpg

berlin13.jpg

berlin17.jpg

berlin15.jpg

berlin14.jpg

berlin18.jpg

berlin20.jpg

Ez a világ már a múlté. Huszonöt éve történt rajta az első repedés − ami egyben véglegesnek is bizonyult. Hm, végleges? Soha ne mondjunk ilyet a történelem ismeretében. Inkább mondjuk ki magunkban, ha kell, nap mint nap Reagan okosságát: a szabadság mindig egy nemzedékre van a kihalástól.

Soha többé falakat!

Címkék: történelem 1989 szabadság rendszerváltás kommunizmus berlini fal Berlin NDK

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr696878553

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Berlin 1989 − Soha többé falakat! 2014.11.09. 10:26:01

Ma 25 éve repedt meg a berlini fal. A 20. század összes tragédiájának e nyomasztó ütközéspontjáról szól egy korabeli dokumentumfilm, ami a Fal alatti, szabadságba nyíló bizarr féreglyukat mutatja be.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.09. 10:23:35

A megszállási övezeteket megszüntették Németországban 1955-ig, mind nyugaton, mind keleten. A berlini megszállási övezetek azonban maradtak, mivel nem született Berlin végleges sorsáról megállapodás.

Gyakorlatilag persze Nyugat-Berlin integrálódott Nyugat-Németországba, Kelet-Berlin pedig Kelet-Németországba. Viszont jogilag az integráció nem történt meg.

A nagy változás 1961-ben történt. A Szovjetúnió egyoldalúan megszüntette saját berlini megszállási övezetét, s minden irányítást átadott az NDK kormányának. A helyzet furcsaságát növelte, hogy eközben a város megosztását kimondó 1945-ös potsdami megállapodásokat a Szovjetúnió nem mondta fel, sőt továbbra is élt a szerződésből fakadó jogaival. Az egyik ilyen jog az volt, hogy a négy megszálló hatalom – a Szovjetúnió, az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország – hivatalos képviselői szabadon mozoghattak Berlin mind a 4 szektorában, akadálymentesen, s nem vonatkozott rájuk sem a keletnémet, sem a nyugatnémet hatóságok joghatósága.

A nyugati hatalmak tudomásul vették a szovjet álláspontot, hiszen a Szovjetúnió továbbra is elismerte a nyugati hatalmak jogait. Viszont joglag a nyugati hatalmak sosem fogadták el az új helyzetet.

A keletnémet vezetés persze a nyugati álláspontot súlyos sértésnek könyvelte el, s folyamatosan próbálta “áttörni” a nyugati álláspontot.

Az “áttörési” kísérletek fő módszere volt különféle újabb és újabb jogszabályok kitalálása a Berlin keleti és nyugati része közti átkelésre vonatkozóan. A keletnémet hatóság a Nyugat-Berlinbe való belépéshez és az onnan való kilépéshez megkövetelte útlevél felmutatását. Illetve kiállítottak állandó átlépési engedélyeket is a jogosultak (pl. külföldi diplomaták) számára. De azok az országok, melyek nem ismerték el, hogy Kelet-Berlin az NDK része, nem voltak hajlandók útlevelet használni, mert útlevél csak országhatáron kell, míg az ő álláspontjuk szerint Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin között nem volt országhatár, csak szektorhatár.

Így a nyugati államok diplomatái SOSEM mentek át a Falnál lévő átjárókon, mert ezzel elismerték volna, hogy Kelet-Berlin az NDK része. Ez nem vonatkozott az amerikai, brit és francia diplomatákra és katonákra. Velük szemben a keletnémet hatóság nem mert bevezetni semmilyen újítást, hiszen e 3 ország a Szovjetúnióval együtt aláírta a négyhatalmi egyezményt.

Aztán a 80-as évek közepén Honecker eldöntötte, hogy most már a sarkára áll, nem tűr tovább. Egy szép nap bevezették egy újfajta határigazolványt, s megkövetelték immár mindenkitől ezen igazolványok használatát. A szovjet vezetéssel nem is konzultak ez ügyben, ebben az időszakban a Szovjetúnió élén félig halott személyek álltak. Honeckerék döntöttek: kész helyzet lesz!

A hatálybalépés első napján persze az amerikaik rögtön le is tesztelték az új rendet, 3 diplomata elment a szektorhatárra, ott bemutatták diplomata igazolványukat. Mivel egyéb okmányt is kértek tőlük a keleti határőrök, vita alakult ki, s nem engedték át az amerikaikat. Telefon Washingtonba: az NDK nem ismeri el az USA korlátlan mozgási szabadságát a szektorokon keresztül. Onnan meg telefon a Kremlbe, hogy “mi a Szovjetúnió hivatalos álláspontja, tartja-e magát a Szovjetúnió a négyhatalmi egyezményhez”, mire onnan persze döbbenten válaszoltak, hogy “természetesen, igen” és nem értették miért kérdeznek ilyet tőlük Washingtonból.

Ekkor az amerikaik kicsit megnyugodtak, hogy akkor ez mégsem egy új szovjet berlini blokád, mint 1949-ben és 1961-ben, hanem valami más, s vázolták a helyzetet, hogy az NDK hatóságai, úgy tűnik, nem ismerik el a 4 hatalom szuverén felségjogait Berlin területén, ezért az USA kéri a Szovjetúnió vezetését, hogy vesse be befolyását az NDK kormányánál a “félreértés” tisztázására. Igencsak jó lenne, ha a szovjet bevatkozás sikeres lenne mondjuk 24 órán belül, mert ellenkező esetben az USA kénytelen lesz az ügyet komolyan venni és kiadni a parancsot a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai csapatok főparancsnokának, hogy egy tankot indítson meg a szektorhatár felé, majd erőszakkal nyisson utat Berlin keleti szektora és nyugati szektorok között, s ott létesítsen átkelőhelyet, ezzel megszüntetve a jogellenes állapotot. Az amerikaiak hozzátették, hogy természetesen e harci cselekmény során nem kívánják megsérteni a Szovjetúnió jogait a szovjet megszállási övezetre vonatkozóan semmilyen formában, azaz természetesen az új átkelőhelyet azonnal 4-hatalmi ellenőrzés alá fogják helyezni.

Moszkvából persze leordították Honeckerek fejét 5 percen belül, “meg vagytok bolondulva? háborúzni akartok az amerikaiakkal? s minket is bele akartok keverni? azt hiszik, hogy mi találtuk ki az egészet!”. Szóval fél óra múlva tájékoztatta az NDK kormánya az amerikai követséget, hogy “félreértés történt, a határpont parancsnoka hibát követett el, félreértette az új szabályzatot, ezért megrovásban lett részesítve, természetesen semmilyen változás nem állt be a 4 hatalom státuszában berlini jogaikat illetően”.

marko11 2014.11.09. 11:08:13

Az új világrendben már téglák nélkül épülnek a falak.
De mindegy is, hogy milyen a rendszer, mert az igazi szabadság nem adomány.

Az alábbi idézetet, az igazi szabadságról, egy kedves fórum-társunk (nolite mirari) küldte:

"Szabad az, aki azt valasztotta, hogy szabad legyen. A SZABADSAG VALASZTAS! Mint szabad ember allok e valasztas ele.
Ha egy olyan onmentegetozes szellemeben cselekszem, hogy nem vagyok szabad leny, akkor cselekvesem kovetkezmenyeiert sem erezhetek felelosseget, mintegy gyamsag ala helyezem sajat magamat, kimagyarazkodasommal bizonyitom szabadsagom hianyat.
Ezzel szemben, a szabad ember tettre es felelossegre kotelezi el sajat magat. Hibaiert nem szuleit, tanitoit, elettarsat, munkatarsat, hormonhaztartasat, idegrendszeret es mirigyrendszeret teszi felelosse, ezekkel magyarazva vonzalmait, vagy ellenszenveit.
Nem panaszkodik allandoan, hogy ezeket neki mind el kell szenvednie. Elismeri a jatekban sajat szerepet, tud szabad akaratarol. Ontudatosan felvallalja az elebe kerulo osszes akadalyt es magaval viszi azokat eletutjan. Ezzel, igen eppen ezzel az eszkozrendszerrel valositja meg szemelyes valosagat, es determinaltsagan tulhaladva jut el a szabadsagba."
(Henri Boulard: Hasznald szabadsagodat!)

Pelso.. 2014.11.09. 11:23:21

Valamint árkokat se, ugye.

mrZ (törölt) 2014.11.09. 12:21:07

@marko11:

A leginkább rab aki elhiszi hogy szabad.

gyalog.galopp 2014.11.09. 12:40:08

@mrZ:

az a szabad, aki tényleg elhiszi, hogy szabad, abból leginkább rab lesz :)

vizipipa 2014.11.09. 13:24:20

Érdekesek az ilyen kukkolós történetek. Azért remélem senki sem gondolja, hogy ezek a kukkolós alagutak 30 évig karbantartás és felújítás nélkül üzemeltek. Szóval történt azért ott egy s más egyéb is.

Nem lenne esetleg az is érdekes? Meg netán többet mutató a korszakból? Túl a propagandán.

wantaan 2014.11.09. 14:08:39

Mi ez a Kígyótojás című filmhez képest?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.11.09. 15:20:14

ó Gellért úrfinak új posztja van! soha többé falakat, ez már igen!

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.11.09. 15:23:01

@vizipipa: nem akarsz kitenni magadnak kisképet, avatart? sokkal könnyebb lenne követni az írásaidat

Virág et. 2014.11.09. 15:54:24

Mi ez a nyugatias, amerikás, Reagan-imádat? Pont amikor hazánkat támadás alatt tartja az imperialista Egyesült Államok?

Az ilyen reakciós cikkek helyett, Gellért, inkább tedd fel magadnak a kérdést: te beszámoltál a múlt heti ipari termelés kiemelkedő eredményeiről?

comment.blog.hu/2014/11/09/az_mtv_hiradoja_kiakadt_hogy_valaki_elhallgatta_a_kormany_sikereit

Ugye, hogy nem?

NIKI LAURA 2014.11.09. 19:00:53

@maxval birca hozzászóló: birca,magyarkent csak a "csekpointcsarli' nal tudtatok atmenni?
Mi faterral mentunk kis atkelon is.

Tudományos libsizmus 2014.11.09. 19:36:17

Nagy élmény ellátogatni Berlinbe. 1989 után nem csak az egykori NDK, de az egykori NSZK is megszűnt. A régi NSZK-ból Nyugat-Berlin őrizte meg leginkább az "eneszkás fílinget". Ennek oka talán az, hogy minden pénz a város keleti felébe megy, ezért mintegy konzerválódott a '80-as évek légköre a város nyugati felében.

Berlin ma is két város. Annyi a változás '89 óta, hogy ma nem a Brandenburgi kapunál kezdődik Kelet-Berlin, hanem az Alexanderplatznál.

Tudományos libsizmus 2014.11.09. 20:00:42

A '80-as években meglepődtem a keletnémet vonatok "DR"' feliratán, ami ezt jelenti: Deutsche Reichsbahn, azaz Német Birodalmi Vasút. A szocialista német munkásállam vasútja birodalmi? Ezen nagyon meglepődtem. Maguk a keletnémetek sem tudták rá a magyarázatot, legalábbis úgy tettek, mintha nem tudnák, ha az ember esetleg megkérdezte.

Berlin tömegközlekedését az első világháború előtt amerikai mintára elsősorban városi vasútra építették (S-Bahn). Mivel a berlini S-Bahn a vasút infrastruktúráját használta, nem a berlini közlekedési vállalat, hanem a birodalmi vasút üzemeltette az S-Bahnt. Ez volt a helyzet 1945-ben is.

Berlin négyhatalmi megszállásakor az egész berlini S-Bahn hálózat keletnémet igazgatás alatt maradt, szervezetileg az 1945-ben még birodalminak nevezett vasút keretein belül. Az NDK presztízs és anyagi okokból ragaszkodott a város nyugati felének S-Bahn üzemeltetéséhez. Ezért nem merték megváltoztatni a birodalmi vasút nevét, nehogy a nyugatiak valamiféle angolszász jogi csűrés-csavarással kiénekeljék a szájukból a nyugati S-Bahnt. Ez okból hívták egészen végig (pontosan 1994-ig!) Birodalmi Vasútnak a történelem első német munkásállamának vasútját.