Kommentszűrés
’14 sze
13
08:01

Így élték meg a románok az erdélyi bevonulást

Írta: AgentUngur

erdely_1940.jpg

Időnként rá-rábukkan az ember egy-egy gondolatra, ami önmagában megáll, nem kell nagyon magyarázni, de érdemes felidézni. Erdélyről olvasva ostobaság kihagyni a román szerzőket és befalazni magunkat a magyar világképbe. Mert bizony érdekes, hogyan látta egy román erdélyi politikus, ez esetben dr. Petru Groza a 74 évvel ezelőtti erdélyi eseményeket, a második bécsi döntés utáni román-magyar adok-kapok játszmát. Az idézet üzenetével, amely egyenlőségjelet tesz a két fél eljárása közé, nem feltétlenül értek egyet, de ettől még méltó rá, hogy elgondolkozzunk rajta.

„Két nappal a döntés után a román kormány áthelyezte a magyar származású kishivatalnokokat, és csakis ezeket, a megmaradt Délről a magyar államnak átadott Északra, azzal a rendelkezéssel, hogy negyvennyolc órán belül induljanak el a kijelölt helyükre. Élénken él emlékezetünkben a fájdalmas jeleneteknek végtelen sora: a szerencsétlenek csomagjaikkal a hátukon indultak el, miután ilyen váratlanul kellett elválniok övéiktől, fészküktől, kis holmijuktól és a tűzhelyüktől, ahol egy egész életnek a fáradtságával összekuporgattak maguknak valamit, amely életből huszonhárom évet töltöttek a tőlük most ilyen brutálisan szabadulni akaró román állam szolgálatában. Minden utcasarkon találkoztam velük; vasutasok, pénzügyi és igazságügyi tisztviselők, férfiak és nők, akik könnyes szemmel kérték közbelépésemet, hogy ne dobják ki őket az ősz küszöbén állásaikból és családjuk köréből, amely nem követhette őket az ismeretlenbe.”

„A hatósági ember, különösen a rendőrség és a sziguranca embere, kegyetlenül rámeredt a kisebbségi tisztviselőre, ez pedig aláírt és sírt. (…)

A bécsi döntés után a román Monitorul Oficial megkezdte a magyar származású tisztviselők áthelyezési rendeletének közlését, hogy ilyenformán »törvényes« formát adjon a befejezett ténynek (az igazság az, hogy ezeket a tisztviselőket már jóval előbb túlküldték a határon).  De hogy meglegyen a »forma« a bécsi döntés végrehajtása fölött »őrködő« német-olasz bizottság előtt, a román kormány − amely tudta, hogy ezek az áthelyezések nem felelnek meg a szövegnek  a Monitorul Oficialban szeptember 10-én, tehát Bécs után kiadott rendeleteket, 1940. augusztus 16-i dátummal keltezett. Így tehát a román kormány egy döntés előtti keltezést használt, mintha ezeknek az áthelyezéseknek semmi közük nem lett volna az akkor még előre nem látható bécsi döntéshez. (…)

A magyar kormány ugyanolyan hibásan, a maga részéről a bosszú útján indult el. Teleki gróf, az Észak-Erdéllyel frissiben »kiegészített« Magyarország miniszterelnöke, a bécsi döntés után rögtön ennek a tartománynak fővárosába, Kolozsvárra jött. Ő sürgeti a találkozást, és a magyar uralom alatt maradt román nép vezetői elfogadják, hogy megállapodjanak egy modus vivendiben. Dr. Hatieganu volt miniszter, dr. Dunca volt főispán és mások szertartásosan feltöltötték a hagyományos frakkot és elébe mentek a magyar miniszterelnöknek. Teleki gróf magas kultúrájú, de állandóan szentimentális ember, aki inkább érzelmi, mint rideg értelmi alapon politizált (ez megnyilvánult tragikus végében is) − inkább meleg volt, több mint barátságos, valószínűleg a Bécsben elért magyar sikerektől felmelegítve. Ezt a realitást érezhette dr. Dunca akkor is, amikor ugyanez a »gentleman« gróf néhány nappal később családjával együtt átrakatta a határon. (…)

A magyaroktól elfoglalt Kolozsváron történt fogadás alkalmával Teleki gróffal váltott barátságos kézszorítás után a románok azzal a meggyőződéssel tértek vissza otthonaikba, hogy a kormány és az új magyar uralom testvéri megértés és az együtt lakó és szomszédos népek közötti békés együttélés szellemében fog haladni, és a múltra fátyol borul. Ez a reménykedés rövid életű volt. A magyar kormány hirtelen változtatott magatartásán és villámgyorsan ütött. Nem lévén más jegyzék, a hatóságok nagy sietségükben a telefonkönyv segítségével számos román családot szólítottak fel, hogy két órán belül hagyják el az országot. Nem szabad egyebet magukkal vinniük, csupán egy kis bőröndöt és egy pokrócot. Telefoncsengés szórta szét a barbár módon sújtott családok közé a megütközést és rémületet.

Közöttük volt Dunca doktor családja is. Ez későn kapta meg az intézkedést, és csak háromnegyed órája maradt az indulásig. A tragikus fordulattól megdöbbenten bolyongott Kolozsvár állomásán a kiűzött románok között, várva bevagonírozására. Egyszerre csak a hatóság egyik képviselője kiragadta a többi köréből: »Uram, önt Teleki gróf kéreti a telefonhoz, aki Budapestről szeretne önnel beszélni.« Először egy nagy kérdőjel, azután a világosság halvány pislogása és remény osont az elszürkült lelkekbe. Visszatérés lenne? Lehet-e majd beszélni azzal, aki a szakadék szélére taszított ezrek sorsát tartja a kezében, hogy ugyanez a kéz az utolsó pillanatban segít? »Dunca doktor úr, azért hívtam önt a telefonhoz, hogy megkérjem, közölje azokkal ott túl, hogyha tovább is folytatják a disznóságaikat (vagy valami ilyesmit) és mi határainkra dobják a zsarnokian áthelyezett tisztségviselők tömegét, akiket nem tudunk elhelyezni, akkor még drasztikusabb megtorláshoz folyamodunk és a magunk részéről még több románt teszünk át a határon.« (…)

Körülbelül így bántak az állampolgárokkal és vagyonukkal bizonyos hatóságok- románok vagy magyarok- egy olyan uralom alatt, amelyet alkotmányosnak és törvényesnek hirdettek a civilizált világ előtt.”

*

Petru Groza: A börtön homályában, Budapest, 1986. 163-167.o

Címkék: történelem 2. világháború 1940 bécsi döntés Magyarország Románia Erdély Észak-Erdély Dél-Erdély Petru Groza

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr406691795

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Így élték meg a románok az erdélyi bevonulást 2014.09.13. 12:00:02

Erdélyről olvasva ostobaság kihagyni a román szerzőket és befalazni magunkat a magyar világképbe.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jm padilla · http://gozdom.blogspot.com 2014.09.13. 08:06:32

mostan a mandiner idiótái a hazug kommunista gazember groza baromságaiba fognak beleszeretni? hazaáruló cikk.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.13. 08:09:20

Kárpátalján is sikerült a magyaroknak 3 hónap alatt megutáltatniuk magukat a bevonulás után.

MézesRozi 2014.09.13. 08:35:32

nem pontosan értem vagy úgy teszek, mintha nem érteném. remélem félreértem.

S=klogW 2014.09.13. 10:20:14

Tűrni kell -

de ha ütni kell, úgy kell, hogy ne tudjanak visszaütni.

De a balfasz lusta magyar 1100 éve csak félmunkát végez és idegenek szmében akar jófiú lenni.

I. Multikulti Szadesz István jól beleszart a saját államába, mehetett a népe panaszra Szűz Máriához.
A 11. században úgy hozták a kenézek a vlachokat pl. Máramarosba, ahol egyébként híre-hamva se volt a szőröstalpúaknak - és miért: az adóbevételért, a kapzsiságért.

Kandeláber 2014.09.13. 10:41:41

Oszt?
Ostorozzuk meg magunkat, vagy mi a szösz?

Kandeláber 2014.09.13. 11:25:11

Jellemző, hogy erről a Grozáról az ántivilágban még rakpartot is neveztek el Budán.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.13. 11:42:59

@AgentUngur:

Utánajártál megbízható forrásokban (hivatalos dokumetumokban például) Groza állításainak? Én a helyedben megtenném! Erről a szövegről messziről bűzlik, hogy kommunista propaganda:-( Ettől még lehetnek benne igaz elemek is, de az ilyesmit botorság ellenőrizetlenül készpénznek venni.

S=klogW 2014.09.13. 12:06:01

@bbjnick: És kritika nélkül közzétenni.

ÁrPi 2014.09.13. 12:23:59

@bbjnick:

Szóval egykor magyarügynök volt (AgentUngur), és évek múltával mostan e stációjában Groza-propagandista? ( ... :-) )

(..és amúgy pedig érdekes hogy ezt a Groza írást amúgy 1986-ban adták ki Mo-n, nem korábban...)

pierre bayle 2014.09.13. 12:30:30

Francba, én azt hittem, mindenkor jó fejek voltunk mi magyarok. Most egy kicsit összeomlottam.

S=klogW 2014.09.13. 13:00:30

@pierre bayle: a magadfajta "mi magyarok" valóban nem jófejek

nakivagyok 2014.09.13. 13:04:27

Jakérem a magyar az már csak ilyen!A bevonulás után percekkel deportálták az összes évtizedek(századok) alatt ott élt zsidókat!Nem voltak finnyásak a deli vitéz csendőrök. asszonyok.öregek,betegek gyerekek mind mehetett a gázkamrába!

toportyánzsóti 2014.09.13. 13:26:00

Románok legutóbb is elpicsázták a csuti focianalfabéta aranylábúit,akár szőrös a talpuk akár nem.Mekkora barom az a szerencsétlen aki azt hiszi elég valamit fociakadémiának nevezni és jönnek a sikerek...

toportyánzsóti 2014.09.13. 13:28:12

@jm padilla: Lőtéri veszett kutyát sem érdekli hogy idióta hazug hazaáruló kommunista gazember vagy skizóka.

vizipipa 2014.09.13. 15:29:03

" a románok azzal a meggyőződéssel tértek vissza otthonaikba, hogy a kormány és az új magyar uralom testvéri megértés és az együtt lakó és szomszédos népek közötti békés együttélés szellemében fog haladni, és a múltra fátyol borul"

Ezt a baromságot komolyan venni 1941-ben? Még ma is csak a naivák.

Margit, ez normális?

Berci Einstein 2014.09.13. 17:46:01

A románoknak hinni, éppen olyan badarság, mint a cigányoknak. Elvégre rokonok. A magyar kormány megtett mindent amit lehetett, de a németeken csodálkozok. Kétszer is megették ugyanazt a cselt a románoktól, akik Erdély miatt kétszer is hátba támadták a szövetségeseiket, és átálltak az oroszok oldalára, mind két háborúban.

Bell & Sebastian 2014.09.13. 19:06:14

Gróza Pétertől nem idézget normális ember, különösen olyasmit, hogy amilyen az adjonisten, pont olyan a fogadjisten, mert még ezt is képes kicsavarni a bitang.
Egyébként a többi területrablónak is jó kurva anyját, nem pedig méltányos szemléletet.

homoródkarácsonyfalváért 2014.09.13. 20:51:03

Iuliu Maniu: "Vagy ők, vagy mi."

A többi mese.

toportyánzsóti 2014.09.14. 09:08:58

@vörös varázsmacska: Miből jöttél rá hogy malac vagy cicus?

toportyánzsóti 2014.09.14. 09:11:20

@Berci Einstein: Most éppen mi vagyunk azok akik átálltak,hála a csuti orálmuzsik homoerotikus pávatáncának.

Dzsentrisvihák 2014.09.14. 15:29:18

Még ha így is lett volna, az oláhoknak egy kurva szavuk se lehet, sőt, még akkor se lehetett volna, ha kivétel nélkül mindannyiukat fára húzzuk. Tessék elolvasni az 1916-os offenzívájukat, az 1918-as offenzívájukat, majd a trianoni döntést követő kegyetlenkedéseik történetét!
Utána morzsolgasson értük krokodilus könnyeket, akinek még nem viszket a tenyere, és forog a gyomra, ha ezekre a szőröstalpú, barbár patkányokra gondol...

Dzsentrisvihák 2014.09.14. 15:41:37

@Dzsentrisvihák:

Ja, fun fact: 1916-ban a kedves "felszabadító testvérek" nemigen nézték, ki oláh, és ki magyar paraszt, mindenkivel ugyanolyan állat módjára bántak.
Saját véreiktől is gond nélkül elvittek minden ingóságot, meg háziállatot, amit csak értek.
A dákóromán maszlaggal beszopatott, egyszeri emberek nem is sokáig örültek a "felszabadítóknak", és szép számmal segítették az ellentámadásban az osztrák-magyar/német seregeket. (Ajánlott olvasmány: Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig)

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2014.09.15. 00:48:14

Ami azt illeti, elég féloldalas ez a poszt így. Petru Groza, mint egyetlen forrás - ez nem agentungur, hanem agentszőrtalp.

Wass Albertet mellé, aztán hajrá. Úgy igen, így nem.

Különben meg majd meglátjuk, mi lesz a következő bevonuláskor...

futura 2014.09.15. 19:54:14

Ez a kép mindennél többet elmond.
/A kolozsvári főrabbi üdvözli a bevonuló magyar csapatokat /Mellesleg a román hatóságok az erdélyi zsidóságot külön utálta, mert a nagyrészük magyarságukat megtartották.

i.imgur.com/IAaMbla.jpg

Ruprecht. 2014.12.10. 20:41:13

@MézesRozi: Hogy tetszett a kiállítás a diákjaidnak?

Sárika tanuló, 6/b 2014.12.10. 22:48:45

@Ruprecht.: Ha Alfőmérnök bácsi nem pénzért adta volna a cukorkát, nagy csapás érhette volna a fejletlen libidónkat. - mondta utólag az apukám, vöröslő fejjel.

A bácsinak mikor tetszett utoljára libidót látni?