Kommentszűrés
’14 júl
26
08:01

Így születik újjá az Esterházy-kastély Pápán

Írta: rajcsányi.gellért (ergé)

papa_kastely_muzeumcafe.jpg

Riport a pápai Esterházy-kastély megújulásáról partnerünk, a MúzeumCafé magazin 41. számából.

Árkádiai tájban, alkonyfényben terül el előttünk egy gazdag és nyüzsgő város; a háttérben fényes barokk palota, körülötte tó, amelyen díszes főúri bárka úszik. Körös-körül idilli falvak, ménesek, majorságok között vadászjelenetet láthatunk. A látott város ismerős is meg nem is. A pápai Esterházy-kastély Nádor Termében szemléljük a nagyméretű, 1750 körül készült tájképet, amely Pápa városának és környékének idealizált látványát ábrázolja. Mint megtudjuk, az ismeretlen művész által festett alkotás a város 1735-ös, Maynzeck-féle telekkönyvi térképe alapján készült. Számos épület (például a Zichy-ház, a Kenessey–Szondi-ház) és Nepomuki Szent János szobra pontosan beazonosítható rajta, de a kép egésze mégis a dicsőséges barokk eszményi álmait tükrözi. A prózai valóság és a szárnyaló álmok, a decens mindennapok és a nagyra törő tervek kettősségét ábrázoló tájkép a pápai Esterházy-kastélynak, sőt magának a város történetének is a szimbóluma lehetne.

A ma 31 ezer lakosú Pápa a Dunántúl északi részének centrumában fekszik, de mivel elkerülik az autópályák, kiesik a forgalomból – és a kulturális köztudat első vonalából is. Pedig középkori alapokon nyugvó barokk és századelős központja, valamint gazdag hagyományai révén van mivel büszkélkednie. Az Esterházyaknak a városközpontban álló kastélya a 20. század hányattatásai után az utóbbi években született újjá, hogy az utolsó simításokat elvégezve nemsokára újra régi fényében mutathassa meg magát a közönségnek.

De honnan is indult ennek a sokat megélt kastélynak a története?

*

Jól időzítették a kastély megújulását: Pápa éppen 2014-ben ünnepli a város nyolcszáz éves jubileumát, mivel 1214-es az első oklevél, amely lakott településként említi a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Csak a török háborúk kezdetekor emeltek gyenge védsáncot az oppidum (mezőváros) köré. „Megláttam az várat, pusztán találám várassát épületlen, igen megbusulék rajta: …olyan hertelenséggel, amivel lehete, kezdém várát megtakarni és várassát raggatni és támogatni az palánkot, hol kidőlt s hol bedőlt” – írta Martonfalvay Imre deák 1543-ban. A várnaggyá kinevezett Martonfalvay a saját birtokai jövedelméből erősítette meg a várat, aminek láttán a törökökkel érkező tatár had jobbnak látta, ha némi csetepaté után továbbáll. 1594-ben viszont Győrrel együtt elesett Pápa is, miután a német zsoldosok nyomására a védők elhagyták a falakat. A közeli Bécsben aggódó Habsburgok azonban 1597-ben már ki is űzték a törököt Pápáról. A város 1628-ban került – házasságkötés révén – az akkoriban felemelkedő Esterházyak birtokába. Ekkor már javában zajlott a katolikusok és a reformátusok vetélkedése. Ahogy Áldozó Tamás polgármester a pápai városházán elmondja: „A barokk, katolikus és a nyakas református hagyományok Pápa két arcát jelentik – a harmadik a karakteres zsidó örökség”.

A kastély újjászületése ezeknek a régi és erős hagyományoknak az újraéledésével egy időben történik.

A 17–18. századi barokk évtizedek a katolikus Pápa fénykorát jelentették, ebben az időszakban született meg a ma is látható, egyemeletes, szabálytalan U alakú Esterházy-kastély. A török idők várépületeit Esterházy Ferenc kezdte el barokk kastéllyá átalakítani. Az 1717-ben kezdődő munkálatok 1743-ban gyorsultak fel, amikor Franz Anton Pilgram bécsi építész megalkotta a mai Nádor Terem tájképén látható kastély terveit. Pilgram négyszögletű kastélyt tervezett egy központi udvarral és a város felé néző főhomlokzattal. A 1750-es évek végén azonban Esterházy Károly püspök, az új birtokos inkább az egyházi építkezésekre koncentrált; így az épület végül a félkészen hagyott, majd lerombolt főhomlokzat nélküli U alakban maradt fenn az utókor számára. A 18. század végétől már nem történt sok változás. Az 1860-as években Esterházy Pál felújíttatta a belső tereket, kialakítva a Nádor Termet és az Ősök Csarnokát. Ekkor állították fel a Párizsból hozatott barokk kertkaput is, amely a szóbeszéd szerint a Tuileriák egyik akkor leszerelt kapuja volt, és amelyet 1750 körül készítettek Versailles-ban.
„Az első emeleten a park felé néző két szobában volt a könyvtár ötezernél több kötetével. Köztük a várkastély vendégkönyvei, a birtokkönyv hat kötete és magyar, francia, német, angol, latin és görög nyelvű könyvek. Ezek legnagyobb részben történelmi és irodalmi művek. Az úgynevezett ezüstszobában egy cin evőkészlet, szarvasagancs nyelű evőeszközök, magyar díszruhák és szerelvényeik, díszkardok, gyémántok, fülönfüggők, karperecek és igazgyöngyök voltak az értékesebb tárgyak” – így idézi fel egy tanulmány a századelős leltárt és a kastély eredeti miliőjét. A sokféle érték között a herendi porcelánoknak egészen ritka tárháza volt a kastély: a csészéktől kezdve mosdótálakon és fogkefetartókon át a díszedényekig sorakoztak a közeli gyárból érkezett tárgyak. Tintatartók, szelencék, szászhoni, bécsi, párizsi és kínai porcelánok díszítették tovább a termeket. A kastély körül terebélyes fákkal ékes kert és lovarda volt. Pedig – mint Nagy-L. István múzeumigazgatótól megtudjuk – a dúsgazdag, ingatlanok és ingóságok bőségének zavarával küzdő Esterházyak nem voltak folyamatos lakói a kastélynak, évente pár hetet, maximum néhány hónapot töltöttek a birtokon.

A régi, arisztokratikus rend idilljének itt is a második világháború vetett véget. A kastély ura a háborúban szanatórium céljára átadta az épület egy részét, de a bevonuló szovjet katonák, más kastélyokhoz hasonlóan, itt is nagy pusztítást végeztek: elhordták, elégették a bútorzatot. Kalandos utakon a berendezés egy része megkerült ugyan, de a szovjet hadsereg még évekig lakta (le) az Esterházyak egykori fészkét. A kastély 1961-ben került vissza a városhoz, a következő évtizedek alatt számos intézmény – könyvtár, zeneiskola, óvoda, művelődési ház – működött a falai között. „Az állandó használat miatt elkerülte más kastélyok szomorú sorsát, nem hagyták lepusztulni – emlékezik vissza a régi időkre Áldozó Tamás polgármester. – A pápaiakban erős érzelmi kapocs alakult ki a kastéllyal” – teszi hozzá; egy helyi közvélemény-kutatás is azt mutatta ki, hogy nagyon sokan a kastély felújítását tartották az egyik legfontosabb fejlesztési feladatnak a városban.
A felújítás nem is várhatott tovább; az épület veszélyes állapota miatt 1995-ben be kellett zárni a múzeumi részt. 1999-ben 300 millió forintból elkezdték a födém és a csapadékelvezetés helyreállítását. 2009-ben készült tervek alapján az EGT és a Norvég Alap 173 milliós támogatásából és 96,7 milliós önrészből 2011-ben restaurálni tudták az emeleti díszteremsort. A 2011-ben indult újabb, összesen 2,2 milliárd forintos projektben 1,8 milliárd forint uniós támogatással, 275,8 milliós EU önerő-alappal és 142,2 milliós saját forrással folytatódott a felújítás, ami a mai napig tart; Turisztikai attrakciófejlesztés Pápán címmel komplex, gazdaságos, környezet- és családbarát fejlesztés a cél.

*

papa_kastely_2.jpg

Az újjászülető kastély már lassan kibontakozik az enyészetből – ez rögtön feltűnik, ahogy az épület felé tartunk Nagy-L. Istvánnal, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatójával. Az 1979-ben született, történész és muzeológus végzettségű szakember kutatási területe a kora újkori történelem, a 18–19. század, ezen belül pedig kiemelten Pápa városának és az Esterházy-családnak a története. Nagy-L. István 2002 óta dolgozik a múzeumban, 2007 óta vezetőként – az elmúlt évtizedben tehát alaposan benne volt a kastély megmentésének, majd újjászületésének a munkálataiban, a dolgok sűrűjében. Látható lelkesedéssel beszél a felújítás részleteiről, ahogy megállunk a kastélyudvar közepén. A kora tavaszi, hűvös, friss időben felhőárnyak játszanak az épület felújított falain: a közismerten anakronisztikus Esterházy-sárga szín után újra az eredeti törtfehér falak és drappos ablakkeretek alkotják az elegáns összképet. „A munkák tervezője Kaló Judit. Az ő szerepe kiemelkedő a felújításban” – hangsúlyozza a múzeumigazgató. Lábunk alatt Olaszországból hozatott kis kockakövek sorakoznak, amelyek jól illeszkednek a kastély stílusához. Zajlik a korhű ablakkeretek visszaállítása, és újraépül a főbejárat fölötti kis terasz is. A régi pápai vár falait követő barokk kastély három szárnya „szabálytalanul” helyezkedik el egymáshoz képest: se derékszög, se párhuzamosság nincs sehol közöttük. Az egykor negyedik épületszárnyként tervezett főhomlokzatnak ma már csak a föld alatt vannak nyomai, az udvarról szabad kilátás nyílik a pápai főtérre és a nagytemplom hátsó homlokzatára. „A falakba van zárva a történelem: 15. századi falmaradványok is vannak a kastélyban, a régész négyméteres mélységig ásott le” – árul el részleteket Nagy-L. István a kastély régmúltjáról és a felújítást megelőző kutatásokról. Az aprólékos munkára szükség is van: „sokszor tíz réteg falfestés alatt bukkanhatunk remekművekre”. A múzeumigazgató mindehhez még hozzáteszi: „nehéz visszafejteni a történetet, hiszen az Esterházy-család levéltára kétszer is leégett.” A kastély történeti dokumentációjának elpusztulása miatt a kutatók magukból a rekonstrukciós munkálatokból ismerhetik meg az épület valódi múltját. „Régi fotókat is elemzünk a részletek megismeréséhez.”

A kastély nagyjából az 1770 környéki állapotot nyeri vissza a felújítással. Addig is sok aprómunka vár még az itt dolgozókra: a földszinti folyosón elektromosságot szerelő munkások között lépdelünk át a díszlépcsőházig. A bakonyszűcsi vörös mészkő által dominált lépcsőház visz fel a már felújított emeleti díszteremsorig. Itt jövünk rá: bár nem ez az Esterházyak legnagyobb és legfényesebb kastélya, sőt Eszterházához, Kismartonhoz képest csak meghitt udvarháznak tűnik, azért Pápán is tekintélyes épületben, hat-ezer négyzetméteren, kilencvenhét szobában élvezhették az életet az éppen erre járó Esterházyak. „Viszont a kastély ingóságainak kilencvenöt százaléka elveszett” – emlékeztet Nagy-L. István. Azt azért mentették, ami menthető volt; sőt 1945 nyarán – ritka kegy – egy szovjet tiszt maga adott vissza ingóságokat a kastély gondnokának. Esterházy Tamás, a kastély utolsó ura ugyanis elkötelezett antifasiszta volt, és a szovjet tisztben volt annyi becsület, hogy iratokat, festményeket, kerámiákat és a könyvtár egy jelentős részét átadja a gondnoknak. Igaz, a bútoroknak hűlt helyük maradt, Tamás gróf pedig Svájcban halt meg 1964-ben.

A lépcsőházból az Ősök Csarnokába lépünk: több évtized után visszatért eredeti helyére a legtöbb Esterházy-arckép. A festményeket sokáig őrző Nemzeti Múzeum-mal történt hosszas egyeztetések után született meg a döntés, hogy az eredeti negyvennégy darabos gyűjteményből megmaradt negyven képből harmincnyolc (és két másolat) visszakerül Pápára. A képek egy részét még restaurálják, de sokukat már most a végleges helyükön látjuk a középső szárnynak a főudvarra néző csarnokában. „Különösen büszke vagyok arra, hogy sikerült a pápai Ősök Csarnoka festményeit pontosan meghatároznom, illetve bebizonyítanom, hogy az Ősök Csarnoka képei közül több már a 17. század végén a pápai várban volt” – árulja el a múzeumigazgató.

Belépünk a Nádor Terembe, a kastély tulajdonképpeni dísztermébe, ahol a cikkünk elején megcsodált, idealizált barokk Pápa-látkép fogad. A termet korábban négy nagy látkép ékesítette, ebből ma kettő függ itt, ezeket Král Éva restaurálta. „A Nádor Terem két elveszett festményének rekonstruálása, tehát a kastély díszterme 18. századi állapotának rekonstrukciója a legfontosabb szakmai vízióm” – mondja Nagy-L. István.

Innen két irányban járhatjuk be a kastély dísztermeit: a hamuszínű vendégszobát, a vörös szalont, az ebédlőt, a rózsaszínű kárpittal burkolt kis sarokszobát a teremsor végén. Ottjártunkkor a felújítási munkálatok miatt még nem teljes pompájukban ragyogtak a termek, de így is megkapó összképet alkotnak szellős bútorzatukkal, intarziás szekrényeikkel, sarokkályháikkal, néhol megmaradt rokokó parkettáikkal, itt-ott elhelyezett tárgyaikkal – például egy hatalmas, a budai várból származó tükörrel. A múzeumigazgató eközben a termekben most is látható és a Herenddel együttműködésben esetleg restaurálható porcelánkészletekről beszél lapunknak. A bútorok egy része az Iparművészeti Múzeumból érkezett, a múzeum évente hosszabbítja a berendezési tárgyak bérletét.

A dísztermek után végigjárjuk a két oldalsó szárny még felújítás alatt álló termeit is. A hatalmas terekben látszólag szabadon szárnyalhatnak az álmok, hogy mi mindent is lehetne itt megvalósítani – de a pályázatok kötöttségei (például a nonprofit jelleg kötelező megtartása) miatt azért a valóság talaján kell maradni. A még a 18. század előttről származó épületrészeket is felvillantó földszinten és a két szárnyban fogadótér, kávézó, múzeumi bolt, kézműves foglalkoztató és állandó kiállításoknak helyet adó terek lesznek, és ide kerülhet a játszóház is. A keleti szárny emeletén viszont értékes emlékekre bukkanhatunk: az egyik toronyszoba falainak feltárása során megtalálták az eredeti Ősök Csarnokának festésnyomait, amit a későbbiekben szeretnének rekonstruálni. A szomszédban pedig a kastélykápolna található, amit még a rendszerváltás idején restauráltak, Europa Nostra-díjat kiérdemelve a munkával. Az elmúlt évtizedekben a könyvtár olvasótermeként használt kápolnát és a kastély urának privát hitéletét szolgáló szomszédos oratóriumot díszítő, 1750 körül Joseph Ignaz Mildorfer által készített rokokó falfestések most szépen érvényesülnek. A kastély túlsó oldalszárnyában a barokk bábszínház terve vár megvalósulásra. „Szeretném, ha olyan időszaki kiállításokat mutathatnánk be, amelyek sokak érdeklődését felkeltik, és olyan élményt adnak, ami egyedülálló. Szeretném, ha a kastélyba látogatók jól éreznék magukat, de közben tanuljanak is a kastélyról, Pápáról, az Esterházy-családról, nemzetünk történelméről, kulturális és szellemi gazdagságáról – vall a terveiről Nagy-L. István, hozzátéve: – személyes tervem az, amit a múzeumi vezetők igazán meg tudnak érteni, hogy szakmai pályafutásomat is folytathassam a vezetői feladatok mellett.”

*

A kastély körüli szervezeti rendszer összetett: az épület elidegeníthetetlen állami tulajdon, amire a városnak ingyenes használati joga van – tudjuk meg a polgármestertől. A kastély üzemeltetését a száz százalékban városi tulajdonú, turisztikával, programszervezéssel és vendéglátással foglalkozó Pápai Platán Nonprofit Kft. végzi. Az épületben működő, annak nagyjából egyharmadát használó múzeumi terek felelőse a Gróf Esterházy Károly Múzeum. A múzeum 1960-ban alakult, megteremtője Mithay Sándor volt. „A Pápai Platán Kft. és a múzeum a város két arca, együtt kell működniük, egyrészt a piaci logika és a marketing, másrészt a múzeumi tudás hozzáadásával” – vázolja a közös feladatokat a polgármester. A korábban Veszprém megyéhez tartozó múzeum fenntartója 2013 januárjától Pápa város önkormányzata. Az intézmény területi múzeumi szakmai besorolással működik, öt gyűjtőkörrel (történelem, numizmatika, néprajz, régészet, képzőművészet) és a pápai járással mint gyűjtőterülettel; a múzeum maga látja el a régészeti feladatokat is a környéken. Az Esterházy Mú-zeum telephelyeként működik a Kékfestő Múzeum, önálló, közérdekű muzeális kiállítóhely besorolással. A múzeum nyolc közalkalmazottat foglalkoztat: történész, régész, néprajzos, könyvtáros-múzeumpedagógus, restaurátor, gazdasági ügyintéző és két pénztáros-terem-őr-tárlatvezető dolgozik az intézményben, amely változó számban közfoglalkoztatottakat is fogad, illetve a Manda programban is részt vesz. Ahogy a múzeumigazgató lapunknak elmondta: az éves költségvetés az alapműködésre nagyságrendileg harmincmillió forint, amit a pályázati források növelnek.

A fejlesztések a nagy rekonstrukció lezárultával sem állnak meg. 2012–13 folyamán húszmillió forintnyi uniós pénzből zajlott le az Örök barokk című projekt, amelynek forrásait – a múzeum megvalósításában – a barokk örökség életre keltésére, múzeumpedagógiai és ismeretterjesztő célokra használták fel. Tizenöt hónap alatt százkilencvenhárom programot valósítottak meg a múzeum és a Pápai Platán együttműködésében. A kastélyudvaron már tartottak bornapokat, és ezer férőhelyes ideiglenes nézőteret is felállítanak a nyári szezonban tervezett színpadi programokhoz. „Idén nyolcszáz éves a város, hagyományteremtő szándékkal fesztivállá szerveznénk a kastélyudvarra tervezett programokat, ami az egész régiót megszólítaná.” Mivel hatvan-nyolcvan kilométeres körben nem lesz párja a kastély kiállítótereinek, ezért regionális, tömegeket vonzó művészeti kiállításokat is szerveznének. A Pápai Platán részéről Boros Katalin ügyvezető sorolja a tervezett programokat a játszóházaktól és a történelmi 3D-vetítésektől a barokk esküvőkön át a mézeskalácsos- és csokoládéöntő-műhelyként is használható kézműves foglalkoztatóig. „Az a cél, hogy a kastély életre keljen, élményközpont legyen; hogy ha a látogatók délelőtt tízkor belépnek, este hatkor vegyék észre, hogy még nem végeztek” – mondja. A régi tradíciókat egy barokk hagyományőrző egyesület is ápolja, amelynek mind a polgármester, mind a turisztikai ügyvezető, mind a múzeumigazgató a tagja. „Saját korabeli ruháink vannak, a kastélyhoz kötődő barokk rendezvényeken azokat szoktuk hordani” – meséli büszkén a városvezető.

Eredetileg 2013 tavaszán fejezték volna be a munkálatokat, de most az idei év őszére tervezik a nagy átadást. „Az uniós projekteket körülményes végrehajtani, de azért kellemes gond ez – mondja Áldozó Tamás polgármester. – Megleszünk őszre, aztán meglátjuk, hogyan tovább. Következhet az istálló, a pince, a több hektáros kert felújítása, benne az ország legvastagabb törzsű fáival, és talán egy vadaskert is megvalósulhatna” – sorolja a terveket a városvezető; aki szerint Pápa meglévő értékei, összetett hagyományai és az ezekből születő turisztikai termékek kiegészítik egymást. A kastély mindezek metszéspontjában lehetne a jövőben. Áldozó Tamás végül azzal zárja szavait: „2015-ben fogunk először egész évben működni. Nagy talányok vannak még ezzel kapcsolatban, de vállaljuk a kihívást”.

*

Fotók: Villányi Csaba/Flashback Photo/MúzeumCafé.

Címkék: kultúra kastély örökség kultúrtörténet Pápa MúzeumCafé Esterházy-kastély Dunántól

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr36544689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

die nadel 2014.07.26. 11:03:03

Gyönyörű, csak az a mocsok, bolsi norvég alap - idegen hatalmak ügynöke - ne kavart volna be ebbe is. Amúgy mi lesz benne? CBA?

aeidennis 2014.07.26. 15:24:26

Szép, szép de mikor adják vissza az Esterházy családnak?

Mr. Acid 2014.07.27. 00:32:15

Gellért, és te ennek örülsz? Tudod, hogy ebben az elmúlt években hány hasonló érték rohadt szét, mert a kormány hagyta?

wantaan 2014.08.02. 08:36:11

A tavasszal voltam Pápán. A Fő teret felújították ..... valami ocsmány kinai foltos márvány burkolatot kapott most ott van egy buzi nagy terület le műmárványozva zöld felület nélkül s ráadásul közép-európa legnagyobb Copf stílusú főtere lenne.
A Nagytemplom elé betettek a kínai műmárványra jégpályát s a hűtőaggregátot meg mobil jelleggel egy 6x2m-es 3 m magas faházba tették a templom elé. ....no ha valamit el lehetett b...ni ezt a főteret piszokul elb...ták. A Copf stilusú főtéren ott "pompázik " az emberi böszmeség faház formájában cc. 6 hónapon keresztül s ez miatt szinte fotózhatatlan a barokk Nagytemplom főoldala.
A főtér egy élettelen kősivatag lett. Tömeg az betorkoló Kossuth utcán volt.