Az EU alapötlete a szabadkereskedelem gondolata volt, mára viszont jóval túlmentek ezen. Sokkal kevesebb központi szabályozásra lenne szükség Brüsszelből – mondja a Mandinernek Christopher DeMuth amerikai jogász, aki a nyolcvanas években Reagan elnök „deregulációs cárjaként”, majd Jelcin tanácsadójaként dolgozott. Az American Enterprise Institute magát libertáriusnak nevező volt elnöke aggódik a bankok és az államok összefonódása, valamint az EU túlszabályozottsága miatt. Inkább a hatalom szétterítését támogatja – Magyarországon is. DeMuth kapitalista kiáltvánnyal száll szembe a kapitalizmust temető újbaloldali gondolkodókkal, és erről beszélt a Danube Institute meghívására Budapesten is.
„Sokkal kevesebb központi szabályozásra lenne szükség Brüsszelből – sok szabályozói hatalom van olyan szereplők kezében, amelyekről soha nem hallott senki és senki nem tudja, mit csinálnak. Nem tudom, honnan van az autoritásuk. Én azt szeretném, hogy a politikai hatalom minden birtokosa közel legyen azokhoz az egyénekhez, akiknek el kell számolniuk a szavazókkal. Az EU alapötlete a szabadkereskedelem gondolata volt, mára viszont jóval túlmentünk ezen. Szerintem fel kell készülnünk arra is, hogy Görögország adott esetben elhagyja majd az eurózónát. Az emberek mintha azt színlelnék, hogy ez nem történhet meg. De Görögország csődben van, a legkevésbé fájdalmas dolog a valuta leértékelése lenne. Európában mindenki azt mondja, hogy ezt nem tehetik meg, mivel Európa múltja problémás, és ez az, ami összeköt minket. Pedig ez nem összehoz minket, hanem szétfeszít. (...)
A szocializmussal Közép-Kelet-Európa országai rettenetes évtizedeket éltek meg, amelyekben rengeteg károkozás történt. Azt gondolom, hogy valamennyi ország – Magyarország is – a helyes útra lépett a rendszerváltozáskor, de volt néhány visszalépés is azóta. Emiatt néhány ember azt gondolja, hogy a korai lépések is diszkreditálódnak – pedig nem. Természetszerű, hogy visszalépések és nehéz időszakok vannak, hiszen a kommunizmus még a magyar formájában is elképesztően sok kárt okozott. Nem szeretem, amikor amerikaiak jönnek és megmondják mit kellene csinálni – ez kissé nevetséges, az amerikaiak mindig csak jönnek.
Ezért nem is recepteket ajánlok, csak egy szimpatizáló, jóindulatú megfigyelőként mondom: a gyors liberalizációt indokolja például Észtország sikeressége is. Magyarország egy kis ország önálló történelemmel és kultúrával. Én pedig egy kisebb államot pártoló libertárius vagyok, és ezt támogatom Magyarország esetében is. Viszont ma nem foglalkoztat nagyon, hogy több hatalmi koncentráció van Magyarországon, mint amennyi az én ízlésemnek megfelel. Egyrészt nem gondolom, hogy annyira rossz lenne a helyzet, és mindenképpen jobb, mint 1970-ben. Tehát fokozatokról beszélünk. Ha koncentrálódni kezd a hatalom – legyen szó kommunizmusról vagy vegetarianizmusról –, baj lesz.”
Zulik Ákos interjúját híroldalunkon olvashatják.
