Kommentszűrés
’14 jún
7
07:01

Az embereknek szükségük van ellenségekre (Samuel P. Huntington)

Írta: dobray

Huntington.jpg

Létezik egy olyan feltevés is, mely szerint a népek mind erőteljesebb kölcsönös egymásra hatása – a kereskedelem, a befektetések, a turizmus, a média, az elektronikus kommunikáció révén – közös világkultúrát teremt. A közlekedés és a kommunikációs technika haladása valóban egyszerűbbé és gyorsabbá tette a pénz, az emberek, az ismeretek, a gondolatok és a képek mozgását a világban. Kétségtelen, hogy felsorolt területeken növekedett a nemzetközi forgalom. Nagyon is kétséges azonban e megnövekedett forgalom hatása. A kereskedelem vajon növeli vagy csökkenti a konfliktusok valószínűségét? Az a feltevés, mely szerint csökkenti a nemzetek közötti háború valószínűségét, legalábbis nem igazolt, viszont tömérdek bizonyíték akad az ellenkezőjére.

A nemzetközi kereskedelem jelentősen bővült az 1960-s és 1970-es években, a következő évtizedben pedig véget ért a hidegháború. 1913-ban például a nemzetközi kereskedelem rekordmagasságokban járt, egy-két évre rá pedig a nemzetek már példátlan méretekben mészárolták egymást. Ha az akkori csúcsszinten lévő nemzetközi kereskedelem nem tudta megakadályozni a háborút, akkor milyen más körülmények között lenne erre képes? A tapasztalatok egész egyszerűen nem támasztják alá azt a liberális, internacionalista elgondolást, mely szerint a kereskedelem elősegíti a békét.

A kilencvenes években készült elemzések még inkább kérdésessé teszik e feltevést. Az egyik tanulmány végkövetkeztetése szerint „ a kereskedelem bővülő szintje… rendkívül megosztó erő lehet a nemzetközi politikában”, és „nem valószínű, hogy önmagában a bővülő kereskedelem enyhíti a nemzetközi feszültségeket, vagy elősegíti a nagyobb nemzetközi stabilitást.” Egy másik tanulmány szerzői kifejtik, hogy a kölcsönös gazdasági egymásrautaltság túlzott mértéke egyaránt „egyaránt vezethet békéhez vagy háborúhoz, attól függően, hogy a felek a jövőben milyen mértékű kereskedelemre számítanak.” A kölcsönös gazdasági egymásrautaltság csak olyankor segíti elő a békét, „amikor az államok arra számítanak, hogy a kereskedelem magas szinten folytatódik a belátható jövőben is”. Ha az államok már nem reménykedhetnek abban, hogy a kölcsönös gazdasági egymásra utaltság mértéke a jövőben változatlan marad, akkor a valószínűsíthető eredmény: maga a háború.

A fenti megállapítás, mely szerint a kereskedelem és a kommunikáció nem teremthet békét s nem alakíthat ki közös álláspontot, egybecseng a társadalomkutatók megfigyeléseivel. A szociálpszichológia különbözőségelmélete szerint az emberek azzal definiálják magukat, ami egy adott kontextusban megkülönbözteti őket másoktól: „az ember mindig olyan fogalmakkal írja le önmagát, amelyek megkülönböztetik másoktól, különösen a maga megszokott társadalmi környezetében lévőktől… Egy pszichológusnő más foglalkozású nők közt pszichológusként, férfi pszichológusok közt pedig elsősorban nőként határozza meg önmagát.”

Az emberek azzal definiálják magukat, ami megkülönbözteti őket másoktól. Amikor a kiterjedt kommunikáció, kereskedelem és utazások megsokszorozzák a civilizációk közti kölcsönhatásokat, az emberek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak civilizációs identitásuknak. Két európai, egy német és egy francia saját kapcsolatukon belül németként és franciaként fogják azonosítani egymást. Két európai, egy német és egy francia, ha két arabbal, mondjuk egy szaúd-arábiaival és egy egyiptomival kerülnek kapcsolatba, európaiként fogják meghatározni magukat, és arabként a másik kettőt. Az észak-afrikai bevándorlókkal szemben a franciák ellenségesek, az európai katolikus lengyeleket viszont készséggel befogadják. Az amerikaiak jóval elutasítóbbak a japán, mint a kanadai vagy európai befektetésekkel kapcsolatban. Amint Donald Horowitz rámutatott: „Nigéria keleti részén egy ibo néphez tartozó ember lehet az overi, és lehet az onitsa törzs tagja; Lagosban ugyanő egyszerűen ibo marad; Londonban viszont nigériai, New Yorkban pedig afrikai.” A szociológiában a globalizációelmélettel kapcsolatban hasonló következtetések fogalmazódtak meg: „egy mindinkább globalizálódó világban – melyet civilizációs, társadalmi és egyéb szintű kölcsönös függés, valamint ezek általános számontartása jellemez – erősödik a civilizációs, társadalmi és etnikai öntudat.” Az egész világra kiterjedő vallási újjáéledés, a „visszatérés a szentséghez” válasz arra a szemléletre, mely a világot „egyetlen helyként” fogja fel. (…)

Teljességgel lehetetlen, hogy a hinduk és a muzulmánok megoldhassák egy Ayadhyában felépítendő templom vagy mecset problémáját, lett légyen az két különálló, vagy akár egyetlen – templomot és mecsetet egyszerre képviselő – szinkretikus épület. Nem lehet könnyen megoldani azt az egyszerűen területi problémának tűnő kérdést sem, mely Koszovót illetően merült fel az albán muzulmánok és az ortodox szerbek között, de példának vehetnénk a zsidók és arabok Jeruzsálem felett folytatott huzakodását is. Mindez azért van így, mert e helyeknek mély történelmi, kulturális és érzelmi tartalmuk van mindkét oldal szemében. Ehhez hasonlóan nem valószínű, hogy a francia hatóságok, illetve – más részről – a muzulmán szülők elfogadnának egy olyan kompromisszumot, mely megengedné, hogy a muzulmán iskolás lányok – mondjuk, minden másnap – hagyományos öltözetben mehessenek iskolába. Az ezekhez hasonló kulturális kérdések mindig igen-nem, minden-vagy semmi választ követelnek.

Megállapíthatjuk: a konfliktusok mindenütt és mindenkor jelen voltak és jelen vannak. Az emberi természethez hozzátartozik a gyűlölet. Az embereknek szükségük van ellenségekre, legyenek akár üzleti versenytársak, akár köznapi vetélytársak, akár politikai ellenfelek; az emberek mindenképp igénylik őket, hogy meg tudják határozni önmagukat és motivációt nyerjenek. Természetszerűen nem bíznak meg egymásban, mások másságát fenyegetésnek látják, képességnek arra, hogy nekik ártsanak. Egy konfliktus megoldása, egy ellenség eltűnése olyan személyes, társadalmi és politikai erőket szabadít fel, melyek nyomán újak keletkeznek. „A »mi« szemben a »másokkal« tendencia a politikai küzdőtéren szinte egyetemes jelenségnek mondható” – mondja Ali Mazrui. A modern világban pedig az „ők” megjelölés egyre inkább a más civilizációhoz tartozó emberekre vonatkozik.

*

(Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, 2008. 96-97. és 204-205.)

Címkék: közösség társadalom világ ellenség civilizáció Samuel P. Huntington

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr316250264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Urfang 2014.06.07. 10:22:35

Pedig kétségtelen, hogy a gazdasági egymásra utaltság csökkenti a konfliktusok esélyét. Most az orosz agresszió miatt merült fel, hogy az EU kezdje el szankciózni Oroszországot, de némi jelzésértékű szankciónál nem lett több belőle és pontosan azért, mert kölcsönösen függünk az egymással való kereskedelemtől. Ez azért mégis csak lehűtötte a dolgot, ez volt a legerősebb indok, hogy annyira azért mégse konfrontálódjunk.

De a kereskedelemnél még hatásosabbak az információs technológiák. Ma már bárki megnézheti az interneten, hogy egy országnak hány katonája, ágyúja, tankja, repülője, és a többije van. Ha a japánok anno lecsekkolhatták volna a neten, hogy az USA-nak pontosan mekkora hadserege és mekkora gazdasági hátországa van, akkor satufékkel fordultak volna vissza Pearl Harbor előtt.

Na meg ott van az atom, amivel szemben nincs győzelmi esély, csak a halálbiztos kölcsönös pusztulás. Kisebb konfliktusok mindig is lesznek, de azért vannak itt dolgok amik a nagyokat kordában tartják.

Alfőmérnök02 2014.06.07. 11:29:38

Túl van hypeolva ez a faszi.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.06.07. 12:25:02

tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2013/10/a-szupervulkan-nyaktiloja.html
"Óriási felelőssége van az elitnek abban, kit jelöl ki ellenségnek. Az a legkevesebb, hogy ne egy másik elitcsoportot, mert mi van, ha kitör a szupervulkán, feltámad a tenger és elnyeli a jó kis tanácsadói bizniszünket? Innen szólítom fel tehát a francia forradalmárokat: legközelebb másról mintázzanak műanyagszobrot."

Pelso.. 2014.06.07. 12:46:19

Az egymásra utaltság csökkenése önmagában egyáltalán nem valószínűsít háborút. Hisz még mindig jobb, mint egy háború összes következménye.

vizipipa 2014.06.07. 13:05:53

@Urfang: "Ha a japánok anno lecsekkolhatták volna a neten,... akkor satufékkel fordultak volna vissza Pearl Harbor előtt"

Voltak japánok a legfelső katonai/politikai vezetésben akik megjárták az usát a 30-as években és a látott ipari potenciál miatt nem láttak simának egy háborút.

És voltak japánok a legfelső katonai/politikai vezetésben akik megjárták az usát a 30-as években és a társadalmi berendezkedés különbségei miatt úgy gondolták, az usának esélyük sincs ellenük.

----------------------

A 907-es pozsonyi csata előtt, ha a magyarok tudták volna mekkora sereg jön ellenük, talán kiürítik a Kárpát medencét.

De nem tudták. Ezért először legyőzték a déli parton haladó részt, aztán szétverték a hajóhadat, végül az északi parton lévőket.

Lehet persze hogy utána megijedtek: huh, ez rizikós volt! :)

---------------------

Lehet hogy ha nem a múltba nézünk vissza (utólag könnyű okosnak lenni), akkor mégse annyira egyértelmű az ügy?

bz249 2014.06.07. 13:13:42

@vizipipa: "Voltak japánok a legfelső katonai/politikai vezetésben akik megjárták az usát a 30-as években és a látott ipari potenciál miatt nem láttak simának egy háborút.

És voltak japánok a legfelső katonai/politikai vezetésben akik megjárták az usát a 30-as években és a társadalmi berendezkedés különbségei miatt úgy gondolták, az usának esélyük sincs ellenük."

Mellesleg meg az amerikai olaj es femembargo miatt max azt valaszthattak, hogy
a) engednek az amerikaiaknak, kivonulnak Kinabol es mindenhonnan... megpuccsolja oket a militans szarny
b) osszeomlik a gazdasag es forradalom sopri el oket
c) harcolnak az amerikaiakkal, aztan lesz ami lesz

A jappani politikai es katonai vezetes azt a megoldast valasztotta, ami legalabb valami eselyt kinalt. (hogy aztan egybol el is basszak az egeszet azzal, hogy sikeresen haborupartiva tettek az amerikai kozvelemenyt)

Bell & Sebastian 2014.06.07. 13:21:21

Érdekes (több, mint...) ezt elolvasni a csíksomlyói szentbeszéd meghallgatása után. Erről az jut eszembe, amikor a kommunisták összezárták Recsken a minden rendű és rangú, deviánsnak kikiáltott ellenzéküket, ott gyorsan megtalálták a közös nevezőt, begyakorolták a békés egymás mellett élés képességét, egyszeriben feladták a saját, egyénieskedő kópéságaikat.

Kell-e nekünk egyáltalán az ilyen, plusz végtelen szabadság, miközben a gyakorlatban ez úgy van, hogy a törpe minoritás formál rá igényt méghozzá úgy, hogy a többieket az éppen aktuális Recsken tartja dunszt alatt.

Szóval, az állítmány nem elég, mert alany is kellene még mellé.
Szabadság, egyenlőség és testvériesség kéne?

Nem ajándék ez, hogy Orbán Viktor osztogassa az apja zsákjából, vagy Marshall -segélyként dobálja Obama, nikotinos rágógumin kérődzés közepette.

Meg kell szerezni, egyre táguló körökben. Persze, ha hagyják.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.06.07. 14:17:02

@vizipipa:
"Ezért először legyőzték a déli parton haladó részt, aztán szétverték a hajóhadat, végül az északi parton lévőket."

És ez csak azért volt lehetséges, mert időben leleplezték a belső ellenséget. Ezek elfogadták az idegenek júdásezüstjeit és hajlandóak lettek volna odaadni a magyarság létjavait olyan kevésért, ami nem tette volna lehetővé a törzsszövetség méltó (!) körülmények között történő bővített újratermelését. Szerencsére még a csata előtt lelepleződtek és még az unokáik is megvetés tárgyát képezték az arcmagyarok között.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.06.07. 14:19:49

@bz249:
"Mellesleg meg az amerikai olaj es femembargo miatt max azt valaszthattak, hogy"

Meg persze azt is választhatták volna, hogy Japán nem lesz gyarmattartó nagyhatalom, mint a mintaként választott európai hatalmak, hanem a növekedés más útját követi. Ők azonban elfogadták egyetlen lehetséges útnak azt, ami már az angoloknál és a franciáknál is recsegett-ropogott és jól pofáraestek. Rajtuk lettek kipróbálva az új kor fegyverei.

bz249 2014.06.07. 16:09:44

@Doomhammer: elvileg letezett ez a valasztas, de a valosagban ugye kvazi minden evre jutott egy puccskiserlet a hadsereg radikalisan expanzionista csoportjaitol...

Kepzelje el annak a Jappani kormanynak a helyzetet, amelyik bejelenti, hogy ugyan fel Kinat elfoglaltuk, de inkabb megis veszitettunk.

Todzso nyert 4 evet Pearl Harbor megtamadasaval.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.06.07. 16:45:58

@bz249:
Aztan Todzsot felakasztottak a haboru vegen, mint haborus bunost. De meg elobb levaltottak valamelyik katasztrofalis vereseg utan.

Vagyis a jatszmaja meg neki szemelyesen se jott be: kapott 3 ev miniszterelnoksegert cserebe egy kivegzest.

bz249 2014.06.07. 18:03:13

@Doomhammer: 45-ben felakasztva lenni szerintem elonyosebb, mint 41-ben*. Plane, ha relative korrekt korulmenyek kozott el az ember.
A jappaniorszagbeli katonai es politikai vezetes egyaltalan nem a tarsadalom legszelsosegesebb reszebol kerult ki, hanem nagyonis tukrozte az orszag lelkiallapotat.

*Ezzel nem azt mondom, hogy Todzso nem lett volna onalloan is expanzionista es militarista.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.06.07. 18:52:15

@bz249:
Mar miert akasztottak volna fel Todzsot '41-ben?

Maga azt sugallja, hogy Todzsot holmi kardcsorgeto militaristak hajszoltak haboruba. Amikor pedig o volt kardcsorgeto militarista, aki azt hitte, hogy ha eleg sok es erzekeny csapast mer az amerikaiakra, azok majd alkut kotnek vele. Csakhogy megszivta: nem kotottek vele alkut, hanem eltapostak, mint a budosbogarat. Penz nem szamitott.

bz249 2014.06.07. 21:23:38

@Doomhammer: Todzso kardcsorteto militarista volt, aki magatol is haboruba akart menni... ellenben 41-ben mar nem is volt mas lehetosege, mert eleg kardcsorteto militarista volt rajta kivul.

S=klogW 2014.06.08. 07:43:42

HAGYJUK MÁR EZT A "clashes of civilizations" OSTOBASÁGOT!

Ezt a túltolt ideológiai konstrukciót pl. Chomsky már rég megcáfolta:

www.youtube.com/watch?v=qT64TNho59I

Ha nagyon kell, készítek átiratot, ha így nem jutna el pl. Dobray értelméig.

Meg hagyjuk már a (szemito?)angolszász imperializmus ideológusainak SEGGE NYALÁSÁT!

Frantisek Csefalvay 2014.06.08. 22:59:43

Velemenyem szerint nem a kereskedelem es a gazdasagi egymasrautaltsag a beke zaloga, hanem a demokratikus berendezkedes. Tud valaki peldat mondani arra, hogy egy demokratikus allam megtamadott volna egy masik demokratikus allamot?

S=klogW 2014.06.09. 01:32:45

A szó hivatalos értelmében demokráciának nevezett anglo-amerikai tömb megpuccsolta s demokratikusan megválasztott iráni Mossadeg-kormányt a CIA segítségével.

Silcon 2014.06.09. 08:23:23

@bz249: "c) harcolnak az amerikaiakkal, aztan lesz ami lesz"

Jamamoto Iszoroku tengernagy is járt Amerikában és pontosan tudta, mekkora termelési potenciállal rendelkeznek. Úgy gondolta, egy esélyük van, ha gyorsan nagy veszteségeket okoznak, akkor békét kérnek. Walter Lord: Incredible Victory.

bz249 2014.06.10. 09:27:34

@Frantisek Csefalvay: figyelembe veve, hogy a demokratikus allamok relative uj jelensegek es nagyjabol egyidosek az atomfegyverekkel ezert viszonylag keves pelda lesz.

Ellenben az USA vagy az Egyesult Kiralysag (mint viszonylag regi demokratikus allamok) boven tamadott meg ezt-azt pore erdekervenyesitesbol.

Az, hogy demokratikus allam sose tamad meg demokratikus allamot korulbelul annyit tesz, hogy soha nem lehet ket allam kozott akkora valodi erdekellentet, hogy megerje haboruzni erte. A posztindusztrialis vilagban, ahol nem a nyersanyagok vagy a fold birtoklasa (ezek ugye helyben maradnak es el lehet foglalni oket) hanem mindenfele kereskedelmi/penzugyi/informacios/csucstechnologiai szektor feletti ellenorzes jelenti a gazdasagi erot ez esetleg igaz lehet.

Frantisek Csefalvay 2014.06.10. 19:53:11

Talan erdemes belebocsatkozni abba, mit tartunk demokratikus berendezkedesu allamnak. En azt, amelyben a valos hatalom gyakorloit az allampolgarok osszessege valasztja meg titkos szavazas utjan es levalthatoak az allampolgarok osszessegenek ugyancsak titkos szavazasa utjan. Ez a definicio talan meg pontositasra (vagy vitara) szorul, viszont ilyen ertelemben nem demokratikus az olyan allam, amelyben a noknek nincs szavazati joguk, nem volt demokratikus a Hitler altal uralt Nemetorszag sem (akit egyebkent szinten a nep valasztott meg), sem pedig az otvenes evek Iranja (ahol Mossadegh mondhatni sah-mattot kapott).

Igaz, hogy az USA es az Egyesult Kiralysag sok mindenkit megtamadott, meg az is hogy sokszor puszta onos erdekbol, de ismetlem a kerdest: tudunk akar egy olyan peldarol, amikor az aldozat demokratikus allam volt?

bz249 2014.06.11. 14:22:24

@Frantisek Csefalvay: hat eszerint a definicio szerint az egesz 1920 elotti tortenelmet kidobhatjuk a fenebe es 1950-ig sincs sok demokratikus allam van. 1950 ota meg egyebkent is keves haboru van barmilyen berendezkedesu orszagok kozott.

bz249 2014.06.11. 14:27:26

@Frantisek Csefalvay: egyebkent ölég nevetséges kis konfliktus, de

en.wikipedia.org/wiki/Cod_Wars

"On 19 July 1974,[12] more than nine months after the signing of the agreement, one of the largest wet fish stern trawlers in the British fleet, C.S. Forester,[13] which had been fishing inside the 12 nmi limit, was shelled and captured by the Icelandic gunboat V/s Þór after a 100-mile-long pursuit.[14] C. S. Forester was shelled with non-explosive ammunition after repeated warnings. The trawler was hit by at least two rounds, which damaged the engine room and a water tank."

A demokratikus Egyesült Királyság és a demokratikus Izland hadihajói tüzpárbajt vívtak azért, hogy ki is halászhat tökehalat.

Frantisek Csefalvay 2014.06.11. 18:44:21

@bz249: A hulye agressziv izlandiak tonkretettek az elmeletemet nehany tonna budos hal miatt - pont a vilag legregibb demokraciaja hagy cserben....

Ami a keves haborut illeti barmilyen berendezkedesu allamok kozott 1950 utan, most kapasbol olyan meccsek jutnak eszembe, mint Vietnam, Afganisztan (2x), Irak-Iran, obolhaboru, Jugoszlavia, Irak. Az afrikai kontinensrol nem is beszelve.

bz249 2014.06.11. 21:20:10

@Frantisek Csefalvay: akkor meg Izland nem a bankcsodokbol, hanem a budos halakbol elt. :)

Vietnam minimum 3x... egyszer a kinaiak is beprobalkoztak. Plusz volt par India-Pakisztan meccs is (hogy Pakisztan demokratikus-e vagy sem jo kerdes... India biztosan az).

De azert rendes "komoly" haboru relative keves.