Kommentszűrés
’13 jan
11
07:01

Ezt láttuk, hallgattuk, olvastuk 2012-ben

Írta: Redakció

beth_orton2.jpg

A Mandiner bloggerei az előző évekhez hasonlóan összeszedték most is, mit szerettek 2012-ben úgy igazán. Irodalom, zene, képzőművészet, film, utazás és ivás. Kultúrmorzsák következnek a Cariboutól Bodor Ádámig, Mikszáth Kálmántól a Batmanig, iráni filmektől Fehér Béláig.

Kedves olvasóink listáit is várjuk, milyen emlékezetest láttak, hallgattak, olvastak tavaly?

*

jean_valjean.jpg

Rajcsányi Gellért

Könyv: ráment egy fél évem, de legyőztem Egon Friedell Az újkori kultúra történetét. A tán kétezer oldalnál is hosszabb megaesszé meglepő könnyedséggel köti össze a kultúrtörténet elefántcsonttornyát a legjobb értelemben vett ismeretterjesztéssel. Friedell fejezetről fejezetre villantja fel Európa, az óvilági civilizáció pestiskorszaktól a huszadik század elejéig tartó történetének lényeges epizódjait, nagy emberek arcképeitől a tudománytörténeten és a művészeteken át a hétköznapok világáig. Valahol azt olvastam, Friedell megírta volna az ókor kultúrtörténetét is, csak hát a nácik halálba üldözték őt. Könyvből még Claudio Magris (Duna), Johan Huizinga (A középkor alkonya), Daniel Defoe (Körutazás Nagy-Britannia szigetén) volt idén emlékezetes.

Film: a különös, epikus Felhőatlasz jobb volt, mint vártam; csakúgy, mint az Argo (Ben Affleck kiváló rendezése); az új James Bond (Sam Mendes új színeket kevert az örök ügynök ábrázolásához); a The Hobbit (Martin Freeman a főszerepben megmenti a CGI-masszát) vagy akár a Nyomorultak (Hugh Jackman nagyszerű Jean Valjean szerepében) is. Woody Allen viszont idén fáradtabb volt a szokásosnál. Az év végére rákattantam a Sundance Channelre: ismeretlen dokufilmek, művész- és művészkedő filmek a világ minden tájáról, persze főleg az angolszász országokból.

Zene: harminc fölött örül az ember, ha van ideje meghallgatni az évek során felhalmozott régi kedvenceit, de 2012-ből bevillan a Caribou elektro-prog-rock akármi koncertje a Balaton Soundról. A tavaly óta a mandineres kollektíva által körülrajongott Bajdázó kihozott egy új lemezt (remek rajta a Felhő); a zaklatott közügyekből való kikapcsolást pedig nagyban segítette az angol Beth Orton enyhén elektronizált, éteri neofolk albuma (Sugaring Season), és német Christian Berg időtlenül kortárs kamarazenéje. A Soundgarden pedig 16 év után szállított egy meglepően erős grunge-os rocklemezt.

Aztán idén is leellenőriztem, hogyan hanyatlik a Nyugat, közben ettem ementálit Emmentalban, ittam elzászi bort Elzászban, rajnai bort a Rajnánál, és sok-sok jó hazai bort itthon. A Nyakas borokat ajánlom minden alkalomra: ínyenceknek is elégségesek, hát még a hozzám hasonló alulművelt borisszáknak.

*

bodor_adam1.JPG

Szilvay Gergely

Általában kevés aktuálisan kiadott könyvet sikerül elolvasnom egy-egy évben, mindig először a valódi stóc (és a képzeletbeli még nagyobb stóc) aljáról haladok felfelé, és a tetejére kerülnek a frissen kiadott művek – persze azért nem tudom megállni, hogy ne tegyek néha kivételt. A kortárs irodalom ilyen szempontból viszont tényleg hátrányos helyzetben van, így a valóban friss, 2012-es művek közül csak Bodor Ádám Verhovina madaraicímű regényét olvastam el, ezt viszont – a szerző többi művével együtt – jó szívvel tudom ajánlani bárkinek, már aki szereti a sokat emlegetett és sokféle mutációt növesztő „mágikus realizmus” jellemzően kelet-európai hangulatot árasztó változatát, némi balladai homállyal, egy kis nyomottsággal, a hegyekre jellemző titokzatossággal és az ukrajnai-kárpátaljai hangulat interferálásával. Emellett nem öt kilós, hanem metrón, vonaton is könnyen olvasható, barátságos könyvecskéről van szó.

Méretre vastagabb, három kötetes, igen ízléses kiadvány Bánffy Miklós gróf Erdélyi története, amelyről több nyugati lap is lelkendezve írt. Bánffy fogalmazásán erőst érződik az idő, de a kötet olvasható könnyed lektűrként is (bár én ezt nem ajánlanám), korrajzként is, s talán épp az az erénye, hogy egyesíti a könnyedséget a tragikummal, ahogy felskicceli az erdélyi arisztokrácia életmódját, s nem mellesleg ennek kapcsán bemutatja a századeleji Erdélyt – különösen ajánlom mindenki figyelmébe a Bánffy által megörökített kampányt és parlamenti vitákat.

Filozofikus érdeklődésűeknek igazi csemege lehet Balázs Zoltán még 2011 végén kiadott kötete, A jó vonzásában. A Corvinuson tanító közgazdász-politológus, aki leginkább politikaelméletről és morálfilozófiáról szokott írni, hét írását gyűjtötte össze ebben a kötetben, ebből egy most jelent meg először (a többi a Holmi, a Világosság, a Jogelméleti Szemle, a Magyar Filozófiai Szemle és a Fundamentum hasábjain látott napvilágot). Balázs elsőként Shakespeare A vihar című művében kutatja a személyiség drámáját, majd a hűségről, az emberi méltóságról, a szabad akarat hierarchikus elméletéről, az értékek ontológiájáról és az erkölcsi érvelés szerkezetéről értekezik. Mándi Tibor Ideológia és hagyomány című kötetét már ajánlottam.

A történettudomány terepét jobban nyomon követem: Paksa Rudolf könnyed, gyorsan olvasható áttekintést adott A magyar szélsőjobb történetéről, Papp István pedig a népi mozgalomról, ezek a kötetek újságírók, műveltségüket csiszolni kívánók számára is hasznos munkák. Az év végének ígéretes kiadványa (bár még nem volt időm elolvasni, csak belenézni), Speidl Zoltán újságírónak, a Pázmány bölcsészkara tanárának riportázsa IV. Károly visszatérési kísérleteiről (Végállomás: Madeira. Királykérdés Magyarországon, 1919-1921. Kairosz). Speidl, az MDF rendszerváltás utáni országgyűlési képviselője, az Új Magyarország, a Heti Válasz és más lapok publicistája, több riportkötet szerzője még egyetemista korában, a hatvanas években kezdett foglalkozni ezzel a témakörrel, valamiért azonban sosem lett könyv kutatásai eredményéből. Hetvenéves korára azonban végére járt a témának, és megírta belőle ezt a könyvet, amely talán műfaja ellenére (vagy inkább azzal együtt) a céhes történetírás figyelmére is számot tarthat, mivel a kérdésről ilyen átfogó, önálló kötetnyi tanulmány még – tudomásom szerint – nem jelent meg.

Megint csak még 2011-ből ajánlanám a Kelet-Nyugat (azaz Sós Judit és Farkas Zoltán, de ezúttal csak utóbbi) útikönyv-sorozatának a Délvidékről és Belgrádról szóló, rövid kötetét (Délvidék és Belgrád). Azért szeretem ezt a sorozatot, mert kiküszöböli más útikönyvek minden hibáját: a banalitást, a nem megfelelő vagy elégtelen információkat, a kilós súlyt, és történeti áttekintést is adva mutatja be a kultúrát, életmódot, egészen addig a szintig, hogy ha meg akarjuk nézni a falusi templomot, akkor a Kossuth utcában a második, kék kilincses házba kell becsöngetni Mari nénihez, aki viszont kettőig dolgozik, úgyhogy addig a szomszéd Józsi bácsitól kell elkérni a kulcsot. A kötet és társai (Erdély; Szlovákia; Krakkó, Galícia és a Tátra; Kárpátalja, Lemberg és Csernovic; A bolgár tengertpart; stb.) otthoni olvasmánynak is kiválóak. Budapesti sétára ad lehetőséget egy ugyancsak 2011-es kiadvány, A régi pesti városfal mentén. Ha nem csak rohanni akarunk, de érteni is szeretnénk a várost, akkor érdemes kézbe venni ezt a kötetet is. Korábbi kötetei alapján az új Pál Feri-könyv is bizonyosan élvezetes, tanulságos olvasmány, jó szívvel ajánlható az olvasmányos pszichológiakönyvek kedvelőinek (A szorongástól az önbecsülésig).

Végül hadd ajánljak egy frissen megjelent népdalgyűjteményt az olvasók figyelmébe, amely annyira friss, hogy ugyan a bemutatója megvolt a Fonóban, kereskedelmi forgalomba csak 2013 februárjában kerül. Felsütött a nap az égre címmel Rosonczy-Kovács Mihály hegedűs-népzenész válogatta össze kilenc tájegységről kedvenc népdalait, megspékelve minden fejezetet az adott tájegység bemutatásával, s egy-egy róla szóla irodalmi alkotással. A praktikus, kézreálló válogatásból végre megtudhatjuk, melyik versszak nem szokott sosem eszünkbe jutni például a táncházakban népszerű kalotaszegi hajnalikból.

Zenéből a Napalm Death Utilitarianját (gyors), a Terrorizer Hordes of Zombies-át horrorkedvelőknek (gyors), a Corrosion of Conformity azonos című lemezét (lassú), a 3 Inches of Blood Long Live Heavy Metalját (nem ciki módon a klasszikusok nyomában, gyors), a Meshuggah Koloss-szát (gyors), a High on Fire De Vermis Myteriis-ét (lassú – vagy mégse annyira) hallgattam. Ugyancsak sokat fogyasztotta az mp3-lejátszó elemét a Testament Dark Roots of Earth-je (gyors), a Katatonia őszi-téli Dead End Kings-e (gyors), jó anyag a Saint Vitustól a Lillie: F-65 (lassú). Bónusz a Converge-től az All We Love We Leave Behind, a Neurosistól a Honor Found in Decay, a Soundgardentől a King Animal, és hogy kicsit más stílust is említsek,a Woven Handtől (pszichedelikus dark vagy alt country) a The Laughing Stalk és Mark Lanegantól a Blues Funeral. 2012-es magyar termésből talán a Felszálott a pávát, Antal Timit és Both Miklós (Barbaro, Napra) új projektjét, a Both Miklós FolkSide-ot tudnám kiemelni (lemezfelvétel januárban).

Filmből az új Batman, valamint a Suszter, szabó, baka, kém szerintem jó mozi volt. Borból a Bodri mindig megbízható vörösborát és roséját ajánlanám, nagy biztonsággal jó választás hétköznapokra.

*

mikszath_kalman.jpg

Földi Bence

Igazából csak a legutóbbi hónapokban történt kulturális fogyasztásaimra emlékszem, így azokból a filmekből és könyvekből válogattam, amelyeket nemrégiben láttam. Elsőként a Hobbit: A váratlan utazás című filmet ajánlanám a nagyérdeműnek (amelyről a Mandineren is írtunk). A film Zsákos Bilbó és törptársai kalandjáról szól, melynek során Bilbóhoz kerül a Gyűrűk Ura-trilógiából már megismert Egy Gyűrű, így utóbbi előzményének is tekinthető A váratlan utazás. Eredetileg gyermek-ifjúsági regénynek íródot az alapjául szolgáló Tolkien-mű, így aki hasonló hangulatot vár, mint a filmtrilógia esetében, annak csalódnia kell. Ám a regény hangulatát szerintem tökéletesen visszaadja a film (a kettőt jobban összevetettem itt), melynek alkotói keveset változtattak az alapanyag történetén. A Bilbót játszó Martin Freeman alakításáért pedig már érdemes jegyet váltani és várni a 2013 decemberében érkező következő epizódot.

Idén jelent meg Lackfi János: Milyenek a magyarok? című könyve is a Helikon Kiadónál (amelyet hosszabban méltattam itt). A szerző (akinél volt szerencsém tanulni is a Pázmányon) a magyarokról a köztudatban élő jó és rossz előítéleteket, tényeket és anekdotákat rendszerezett könyvvé, mindezt úgy, hogy nem tudunk rá haragudni, csak sírva vígadni. Mindehhez tökéletesen passzolnak P. Szathmáry István illusztrációi, amelyeken szépen megfesti a magyar néplélek némely rezdülését. Nem csodálkoznék, ha az utókor a mostani évek magyarságképének látleleteként tartaná majd számon a könyvet.

Hasonlóan ahhoz, mint ahogy ma olvassuk Mikszáth műveit. Nemrégiben akadt kezembe a Humor a kortesmezőkön (Pont Kiadó, Budapest, 2005) c. kötete, amely a 19. század végi politikai élet színes-szagos leírása rövid történetek formájában, humoros stílusban. Politikai éleslátása ebben is olyan, mint amilyet a Két választás Magyarországon című művében tapasztalhatunk: Utóbbi kapcsán ajánlom Balázs Zoltán nemrég megjelent tanulmányát (Két választás Magyarországon. Mikszáth és a reménytelen remény. In: Századvég, 64. szám).

>Ha pedig tanulmányok, akkor érdemes beleolvasni a Kommentár folyóirat idei számaiba is, különösen a 2012/4-es számot ajánlom, amelyben a Tizenkét téves mítosz című rövid tanulmánycsokor tökéletesen leleplezi az értelmiség eszmekonstruálásainak huszadik századi baklövéseit.

*

nader_simin.jpg

Lakner Dávid

A Nader és Simin című iráni film Oscarjának nagyon örültem az év elején: az iráni családi dráma kiváló alkotás az együttélés nehézségeiről, egy másfajta kulturális közeg hozzánk nagyon hasonló problémáiról és általános emberi viszontagságairól. A társas kapcsolatok anomáliáiról szólt az év második felében bemutatott Mindenki a mennybe megy is: iszonyú kemény, fajsúlyos szembesítés a kendőzetlen valósággal. A román film újabb sikere.

A Polisse című, francia gyermekvédelmisek napi viszontagságairól szóló alkotás; a pedofil főszereplője nyomán szimplán Michael című film; Fliegauf Bence híres-hírhedt, cigánygyilkosságokról szóló filmjét (Csak a szél), és Haneke Szerelem című alkotása is felkavaró volt. A halálban mindannyian egyek vagyunk. Cserébe A Gázos (Wrong) című abszurd komédián és Sacha Baron Cohen idei, politikailag abszolút inkorrekt agymenésén, A diktátoron nevethettünk.

Irodalmi téren Szálinger Balázs új kötetében, a Köztársaságban találkoztam a szerző eddigi életművének esszenciájával. L. Simon László Szubjektív ikonosztáz című esszégyűjteménye; Melinda Nadj Abonji új regénye, a disszidálás témájával foglalkozó Galambok röppennek fel is emlékezetes volt. James Joyce Ulysses-ének új magyar kiadását; és kedvenc Vonnegut-regényem, az Éj anyánk kétnyelvű változatát is élvezettel olvastam. Megjelent egy antológia is: az Édes Hazám az elmúlt huszonkét év politikai költészetének legékesebb darabjait gyűjtötte csokorba; dicséretes vállalkozás volt, a végeredmény magáért beszél.

Koncertek? Emlékezetes volt a márciusi düreres God Is An Astronaut, egy  ír post-rock zenekar, szépséges instrumentális muzsikával. Bár kevés számot játszottak, élmény volt a februári Deafheaven-buli is, melynek a Trafik Klub adott otthont: az amerikai zenekar kíméletlen és katartikus post-black metal zenéje új dimenziót nyit meg a sötét zenék világán belül. December végén együtt lépett fel a Petőfi Csarnokban a legendás Vágtázó Halottkémek és az F.O. System. A Converge friss korongja (All We Love We Leave Behind) magába szippantott és kiköpött; a Diablo Swing Orchestra avantgárd operametálja vad táncba hívott; a japán Sigh katartikus, szintén avantgárd albuma (In Somniphobia) pedig gondoskodott róla, hogy ezután se mehessen el csak úgy mellettük az, aki a kísérletezősebb kemény zenék iránt mutat érdeklődést.

*

Johnny Lillibrogida

Zene: azok az építő munkások, akik felújítják a Zeneakadémiát, az Erkel Színházat és építik a Budapest Music Centert.

Film: azok a stábtagok, akik idén is munkájukkal erősítették Budapest meghatározó pozícióját a világ filmes térképén.

Képzőművészet: azok a kortárs festők, akik a hierarchia támogatása nélkül is megélnek a piacról.

Fogyasztó: aki idén el tudott vonatkoztatni kedvenc írója, zenésze, színésze, képzőművésze politikai állásfoglalásától szélsőjobbtól, szélsőbalig.

*

uragya.jpg

Bukovics Martin

 

Tavaly ugyanitt azt írtam, hogy az idei évre nemcsak a borászok, hanem a dűlők neveit is kívülről fújjuk már. 2012-ben már nem elsősorban tokajit ittunk, hanem Telekit, Kakast, Szent Tamást, Lapist, Szil-völgyet, Lónyait, Úrágyát, Becsket, Határit, Verest, hogy csak a legismertebbeket soroljam fel. Éppen ezért volt nagy dolog Alkonyi Lászlóék május végi tokaj-hegyaljai dűlőkóstolója és térképbemutatója, amin Alkonyi Bél Mátyás 18. századi dűlőosztályozási rendszerét rekonstruálva klasszifikálta a borvidék közel hatszáz termőhelyét. Jó lenne azt írni a 2013-as évértékelőben, hogy már úgy ittuk az első-, másod- és harmadosztályú tokaj-hegyaljai dűlők borát, hogy már a címke is figyelembe vette a klasszifikációt, de azért ennyire ne szaladjunk előre: rengeteg munka van még addig hátra.

*

white.jpg

Pintér Bence

 

Zene: Az idei év legjobbja nálam a Replikas új albuma (Biz Burada Yok İken) volt, de majdnem ugyanígy ütött Jack White első (Blunderbuss), valamint Ceylan Ertem második szólólemeze (Ütopyalar Güzeldir). A fentiekből talán látszik, hogy elmerültem a török alternatív szcénában, és ennek eredményeképpen meglepően sok jó zenét játszó zenekart találtam. Szólnom kell még egy tavalyi, de idén felfedezett zenekarról is: ők az új-zélandi Porcelaintoy. Az ő zenéjük olyan, mint Lana del Rey-é, annyi különbséggel, hogy ez jó.

Könyv: Az idei év egyik legnagyobb élménye Dan Simmons Hyperion-tetralógiája volt. Az első két könyv grandiózus, remekbe szabott története méltó folytatást és meglepő befejezést nyert a második két könyvben. 2012 másik nagy eseménye Kondor Vilmos kiváló Budapest-sorozatának vége volt: a Budapest novemberben méltó lezárása volt Gordon Zsigmond történetének (nem is beszélve a csemegéről, mely a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címet viseli).

*

johnLeCarre.jpg

Pável

 

Az év legsúlyosabb nagyregényei: Umberto Eco: A prágai temető (Európa). Ajánlhatok-e jobbat trolloknak játszogatásra, mint egy gólemes sztorit?!

Abraham Verghese: Könnyek kapuja (Athenaeum). Afrika, ahonnan ered és ahol megszűnik az élet. Kissé sok az orvoslás benne (a szerző sebész); aki a vért nem bírja, óvatosan fusson neki, mert a gyönyörű sárga borító és mögötte a kék könyvtábla véres, mócsingos műtőbelsőket takar. Elsőkönyves szerzőtől bravúr, de bravúr lenne ez egy Nobel-díjastól is. Tollat vagy szikét forgass: mindkettő után törlést kérhetsz. Csak a könyv szókártyavárából csenhetnék hozzá szavakat, hogy róla makogjak. Hát ilyen. Gyomorforgató, szívfacsaró és belsőséges bensőséges.

Ezek mellett az év legnagyobb könyvsikerei nálam: Romain Gary-nek végre magyarul is megjelent a memoárkötete, A virradat ígérete (Park), melyet mintha – durva hasonlattal – Saint-Exupéry és Faludy György együtt írt volna, olyan finom és durva egyszerre. Egy anyakomplexus feloldása a történelem zavarosában. Aki nem ismerné: Émile Ajar álnéven ő írta az Előttem az élet-et.

És Parti Nagy Lajos közéleti-politikai paródái, a Fülkefor és vidéke - magyar mesék (Magvető), mellyel csak egy baj van: akárcsak a Hírcsárda blogot, még ezt is képes néha felülírni az élet, pedig ugye... Amikor tényleg vitriollal írnak.

Remek darabok még még az évből:

Borisz Akunyin: A cár könyvtára (Európa). Egy dupla kaland/krimiregény a cári idők és a peresztrojka Oroszországából.

Fred Vargas : Talpra, halottak! (Európa). Egy friss francia történészkrimi.

Fabio Volo: Ráadásnap (Európa). Gyönyörű, szenvedélyes, intelligens. Szerelmes regény, de nem a lektűr, hanem a noktürn fajtából. Mert szókimondó is, erősen, nyers és érzelmes egyszerre, olaszos temperamentummal.

Fehér Béla: Kossuthkifli – hazafias kalandregény (Magvető). Fertig, szeriőz mulaccság volt ez, cukkerlijeim, kommendálom erőst. Ámokfutás 1848-ból.

Cormac McCarthy: Átkelés (Magvető). A méltán híres Határvidék-trilógiájának második kötete, aki már belekóstolt, annak elég csak szólni, hogy megjelent. Macsó, mocsadék világ piktora.

Herta Müller: Fácán az ember, semmi több (Cartaphilus). Ha Müller régebben élt volna, balladaszerző lenne, vagyis névtelen, nem egy Nobel díjas romániai német író. Ha még korábban, akkor esetleg az egyik első számlatömbös szellemíró a Biblia-projektben, mondjuk a premodern szürreális költői-prófétai könyveknél. De mert az édesapja bánsági sváb SS-katona volt, másfajta terheket cipelt, balladaszerző már csak azért sem lehetett, mert a (balladai) homályt már a történelem szállította, volt miből. Herta a légnyomásos történelmi idők modern szürreális költője lett, senkit ne tévesszen meg, hogy ezek a versek kiérnek a margóig, mintegy mozaikos prózának, sőt regénynek álcázva magukat.

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés (Gabo). Egy mugliregény. A sárvérűekről, rólunk. Tucatnyi Dursley családról, éppen csak malacfarkuk nincs. És még jó is, üzenem az elvarázsolt Potter-gyűlölőknek.

John le Carré: Egy tökéletes kém (Agave). Lassúdad nagyregény a kémszakma hübriszéről. Egy nem tökéletes kémről.

Temesi Ferenc Bartókjáról (Alexandra) még nem láttam bátor ítészt a neten, de ígéretes opusz, látatlanul is ajánlom.

És persze ott vannak azok a könyvek, amelyeket a filmadaptáció miatt adtak ki gyorsan:

Hanif Kureishi: A kültelki Buddha (Scolar).

David Mitchell: Felhőatlasz (Cartaphilus).

Agócs Írisz: Kicsi, nagy (Pagony). A világ dialektikus összetettségére nyitja csippantja fel a kicsik (és nagyok) szemét ez a kis (de belül nagy, hisz máskülönben miképp férne bele egy elefánt) album.

Lane Smith: Ez egy könyv (Csimota). Majom és szamár ismerkednek a Könyvvel. „Kell hozzá jelszó?” „Nem.” Amíg pl. a szamárfülezés titkos-jóleső érzését csak utánozhatja, de nem helyettesítheti holmi html-kód, meg csipogó, olvasólámpás e-book readerek, addig él a papírkönyv, és lesz miért csimotának lenni. Mondjuk ez megint épp egy olyan gyerekkönyv, amit sosem látnak majd a picik, mert nem fognak hozzáférni a sok felnőtt miatt. „Hogy görgetsz rajta?” Szupercuki képeskönyv a világ nyugati, „fejlett", de talán már nem boldogabbik fertályáról és -ra. „Kell hozzá jelszó?” Talán mégis, kettő is: kíváncsiság és fantázia.

Felvidéki Miklós-Pertics Róbert: Papp Laci, a londoni olimpia bajnoka (Norien-Clamatel Film Kft.). Pacal, az örök ellenfél és edzőtárs, anyuka fülhúzásai, meg persze a pártkáderek fontoskodásai és rendkívül jópofa dumák és rajzok a vagány Papplaciról. Vagány. Menő. Ütős.

gyurgy2.jpg

Egyre alaposabb feldolgozások születnek a széljobb (eszme)története témában, néha feleselnek is egymással, de így kerek(edik) a történet:

Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története (Jaffa).

Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva – a numerus clausus Magyarországon, 1920-1945 (Napvilág).

Gyurgyák János: Magyar fajvédők – eszmetörténeti tanulmány (Osiris).

De hasonlóan szép szintézis – már nem a széljobbról – Papp István: A magyar népi mozgalom története, 1920-1990 is (Jaffa).

Még hogy nincs élet a honi történészszakma berkeiben: a simán csak lekeretlegényezett Ungváry Krisztián Tabajdi Gáborral közös munkája a Budapest a diktatúrák árnyékában – titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek a fővárosban (Jaffa) – bédekker Budapest bennszülöttjeinek, a palimpszeszt félmúltba, szinte 3D-ben. És színes papírszemüveg helyett csak figyelmet igényel. Mondjuk ha nagyon átéled minden sorát, akkor temetetlen zombik filmjében érzed magad előbb utóbb, szóval csak csínján!

Szintén kötelező darabnak tűnik Ungvárytól A Horthy-rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Jelenkor).

Az Állambiztonsági Levéltár rengeteg jó tanulmánykötetet ad közre, most csak egyet választok ezekből: Gyarmati György - Palasik Mária (szerk.): A Nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből (ÁBTL).

Ezzel rokon Szőnyei Tamás: Titkos írás  Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990 (Noran) kéttéglányi kötete – csak mélybúvároknak, keszonbeteg lehet, aki nagyon belemerül, ismét csak óvatosan!

Még mindig a félmúltnál maradva: ahogy elnézem, befejeződött a Széky János szerkesztette Retro évek című képes albumsorozat (PressCon - Media Service), ebből egyet említenék meg, mely csudamód összecseng egy szintén idei bestsellerrel, az alkotmánnyal, illetve annak történetszemléletével: Így éltünk, 1945-48: képes riport egy időutazásról – ebből megtudhatod, hogy ezt a sírfeliratot javasolta magának keserű tréfával Bibó István: „Élt 1945-től 1948-ig.” S amely az alaptörvényben ugye át van ugorva. Továbbá ekkor történt: bemutatják Radványi Géza Valahol Európában c. filmjét, a mazsolabombázók berlini légihídja, Márai emigrál, Lukács György pedig illegalitásba kergeti Hamvas Bélát, stb., stb.

Hahner Péter újabban ontja a könyveket, komolyan veszi a népszerűsítő történelem fogalmát  rajta nem múlik! A friss Az USA elnökei mellett nem sokkal korábban jelent meg A vadnyugat – 20 hős, 20 talány (Animus). Sok mindent helyretesz a tévhitek polcán.

John Keegan: Az amerikai polgárháború (Akadémiai). Alighanem minden, amit tudni lehet erről a korról. Végre helyesen, mert ismét csak: sok minden másképp volt.

Alexandra Popoff megerősít abban, mekkora, kínosan nagy fasz volt valójában az öreg Tolsztoj -– és mellette kegyetlenül nehéz a feleség élete: Szofja Tolsztaja élete (Európa).

Még mindig az irodalomnál maradva, de Nyáry Krisztián bulvár- és csak a pénzről szóló könyve helyett (könyvet ollóval nem írunk) hadd ajánljak egy csak témájában hasonlót, ebben azonban munka is van: Sárközi Mátyás: Párban magányban (Noran). Babits Mihály és Tanner Ilona házaséletének útját dokumentumból: naplókból, magánfeljegyzésekből, memoártöredékekből és versekből formálta meg, rakta össze Sárközi Mátyás, nem csak két bekezdésben. Mégis csak írunk ollóval, de nem mindegy, ki a szabómester.

Távolodva a bölcsészettől: Csányi Vilmos: Ironikus etológia (Sanoma Media). Ecce animalia, ecce Homo. Evolucionista tao. De egy vidám apokrif is lehetne a kötet, mondjuk Vilmos könyve néven valahol az Apokrif Genezis és az apokalipszisek közt.

P.s.: némelyiket, pl. Ecót, Kureishit csak kedves könyvesblogger barátaim nyomán ajánlottam, de hiszek nekik, no meg ugye a szerző is garancia lehet. Persze kínálás merészsége és felelőssége az enyém, engem üssetek.

Még mélyebb merítésem itt.

Címkék: zene film kultúra irodalom bor művészet évértékelő gasztronómia 2012 évértékelés

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr254992231

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Madárijesztő 2013.01.11. 09:25:18

Már az óvodában ráragadt ez a név. Nyúlánk termete, hosszú, vékony lábai és karjai, szénaboglyaként álló vörösesszőke haja, bandzsa tekintete, szeplős, kerek arca és aránytalanul vékony nyaka már önmagában is elég lett volna ehhez. De szülei mindezt az...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boltzmann 2013.01.11. 08:25:33

@Manyi Béci: vannak a bevállalja-prolik meg a sznobprolik és nincs más:

mindennapi tapasztalat, hogy valójában és őszintén senki sem kíváncsi a másikra legfeljebb amíg valamit ellopni vagy kizsarolni lehet tőle valamit - legyen az sajnálat, szex, pénz, de így van ez a gondolatokkal is

az igazi műveltség nem az lenne, hogy ki mindenkit tud idézni valaki, hanem, hogy milyen _eredeti, saját_ gondolatai vannak (és milyen azok megfogalmazásának minősége)

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2013.01.11. 08:29:54

@Manyi Béci:

Maga könnyen beszél, mert, gondolom, maga, hozzám hasonlóan, gimnazistaként még Fellini vagy Tarkovszkij új filmjének bemutatójára ülhetett be, ha mozizni támadt kedve --- de a maiak mire üljenek be? A faun labirintusára vagy a Becstelen brigantikra?:-[

Mondjon nekem az elmúlt 10-15 évből egy valamirevaló filmet! Én már annak is örülök, ha egy-egy tisztességesebb munkával találkozok. Két (de lehet, hogy csak másfél) kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt, mondjuk, húsz év terméséből hány olyan munkát láttam, ami filmnek volt nevezhető:-[

Valószínű, hogy a mai fiatalok szemében a film már mást jelent, mint a mai középkorúaknak vagy időseknek jelentett. Máshogy viszonyulnak hozzá, mást várnak tőle, másra használják: mint a posztbeli példák is mutatják...

Alfőmérnök 2013.01.11. 09:01:01

@Manyi Béci: A legjobb a nagyonkatolikus Dobray a deathmetálos zenéivel. :D

Boltzmann 2013.01.11. 09:02:32

@Boltzmann: természetesen ehhez is szükséges az olvasottság, hiszen másként nem tudhatja az ember, hogy

saját gondolatai egyben közlésre érdemes újak-e is egyben

Alfőmérnök 2013.01.11. 09:06:02

@mk27soundmaster: Csomó jó film készült az elmúlt 20 évben. Jó, mondjuk Tarkovszkij meg Fellini nem, de az a korszak leáldozott. Megjegyzem, a filmjeiket ma is meg lehet nézni, néha még moziban is.

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2013.01.11. 09:09:59

@Alfőmérnök:

"Csomó jó film készült az elmúlt 20 évben." --- írod.

Úgymint?

Dinamuki · https://vimeo.com/309900652 2013.01.11. 09:10:58

@Manyi Béci: A hobbit jó, a főszereplője jól játszik! A sok öldöklés tényleg felesleges bele.

"Balázs elsőként Shakespeare A vihar című művében kutatja a személyiség drámáját, majd a hűségről, az emberi méltóságról, a szabad akarat hierarchikus elméletéről, az értékek ontológiájáról és az erkölcsi érvelés szerkezetéről értekezik."

Na ez kibaszott izgalmas lehet...

Alfőmérnök 2013.01.11. 09:25:55

@mk27soundmaster: Csak a „művészfilm” kategóriában néhány név: Abbas Kiarostami, Kim Ki Duk, Wong Kar Wai, Takeshi Kitano, Aki Kaurismäki, Jim Jarmush, Atom Egoyan, Peter Greenaway, Jean-Luc Godard (!), és (prapapapamm) Tarr Béla.

A kortárs műfaji film se sokkal szarabb, mint régen. Így most elsőre a Coen-fivérek jutnak eszembe, de sok más példa van.

marko11 2013.01.11. 09:26:26

Voltak jó filmek. (Sajnos magyar nem volt.)

Nálam a két legjobb:
- az osztrák Michael Haneke francia filmje, az "Amour". (Én a Szerelem filmcímet fenntartom Makk Károlynak.) és
- az amerikai (és Franciaországban élő!?) Wes Anderson "Holdfény királyság" c. filmje.

Az előbbi az élet nagy kérdéseit, a szerelem és halál témáját dolgozza fel, zseniális egyszerűséggel.
Az utóbbi két ifjú bimbózó szerelmét, zseniális könnyedséggel.
Az előbbiben Emmanuelle Riva és Jean-Louis Trintignant, hosszú és sikeres pályafutásuk legjobb alakítását nyújtják. (Sőt - nem gondolom túlzásnak - a filmtörténet legnagyobb alakításai közt van a helyük!)
Az utóbbiból a, szintén elbűvölő színészek mellett, a még elbűvölőbb filmzenét emelném ki.

marko11 2013.01.11. 09:31:17

@Alfőmérnök: Ja, nem rossz lista. Én hozzáteszem még Hajdu Szabolcsot és Pálfi Györgyöt is.
Nagy kár, hogy Pálfi tavalyi filmje a "Final cut" még mindig nem kerülhetett mozikba! (Ha megoldódnak a jogi problémák, világszenzáció lesz.)

Tehetetlen Dodó 2013.01.11. 09:32:46

"Még mindig a félmúltnál maradva: ahogy elnézem, befejeződött a Székely János szerkesztette Retro évek című képes albumsorozat"

Csak jelzem, hogy a sorozatot Széky János szerkesztette (ennek következményeit leginkább a 80-as éveket tárgyaló kötetek viselik magukon: az egész ún. "rendszerváltás" előtti időszak erősen szadeszes szempontból lett ábrázolva, képben és írásban egyaránt).

Alfőmérnök 2013.01.11. 10:28:26

@marko11: Ja, tényleg, Hanake, bár személy szerint nem nagyon kedvelem.
A Final cut-ot még nem láttam, de az ötlet nem tűnik túl eredetinek.
Hajdú Szabi... ügyes fiú, de kissé túl van dicsérve.

WhyCantITouchIt? 2013.01.11. 10:45:37

Bárcsak én is olyan menő arc lehetnék, mint a mandisok. :(:(:(:((:(:(:(:(:(

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 11:03:00

@Alfőmérnök: @mk27soundmaster:

Elmúlthúszév:

Lars von Trier: Hullámtörés, Dogville, Melankólia

Thomas Vinterberg: Születésnap

Alejandro Gonzalez Inarritu: Bábel, 21 gramm

Jim Jarmusch: Halott ember, Szellemkutya, Kávé és cigaretta

És ez csak így hirtelen, szubjektíve...

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2013.01.11. 11:17:08

@marko11:

Sajnos, egyiket sem láttam, így nem merek nyilatkozni.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2013.01.11. 11:25:46

@Tehetetlen Dodó: 'Székely' szerepelt? vmi elírás lehetett, de látom, már javították.
Ha pedig akad is pár ilyen pártosabb kiszólás amit említesz, a 20 kötetben ennyi jelentéktelen mennyiség, sztem összeségében nagyszerű polcravaló készült itt el.

Amúgy a best of 2012 polcra azóta folyamatosan frissül! felkerült rá pl. Puzsér is :P

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2013.01.11. 11:44:24

@Alfőmérnök: @tauglich:

Hogy mondjam?:-) A múltkor láttam Godardtól A szerelem dicsérete vagy valami hasonló című filmet (ez is már a kétezres években született). Jó volt, nem mondom, hogy nem volt jó: egy olyan godardos film volt.:-) Nemrég újranéztem a Megvetést (1963) és (ezredszer is) leesett az állam.

S az újabbakkal is ez a helyzet. Találkozik az ember jó munkákkal --- a jobb rendezők általában hozzák a formájukat ---, de átütőt nemigen látni (valószínűleg nem is igen törekednek rá:-)). Már ott tartok, hogy pld. a --- (már) általam többször is emlegetett --- Innaritu-féle Biutifulért lelkesedek, mert legalább az (ha csak félsikerrel is) megcsillant valamit a klasszikus filmek atmoszférájából. Egyszerűen formátuma van --- ha érthető mire gondolok:-)

Néhány hete láttam a Madarakat. Világ életemben ki nem állhattam Hitchcockot, de most egy pillanat alatt leesett, hogy miért is lelkesedtek annyira érte Truffaut-ék. Az a film olyan feszes, olyan precíz, annyira átgondolt és műves, hogy üt. Szemben a jelenkor filmjeinek "nagyvonalú" filmnyelvkezelésével.

Hát, így valahogy:-)

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2013.01.11. 11:51:15

@homoródkarácsonyfalváért:

A Katyn jó film és fontos film (valószínűleg fontosabb, mint amennyire jó), de korántsem pld. egy A vasember.

tevevanegypupu 2013.01.11. 12:16:03

@mk27soundmaster:

Lambert Wilson: Emberek es istenek

Nagy reklamot mondjuk nem csaptak korulotte, de jo.
Van persze mas is, ne essen tulzasba, bar ha muveszfilmekre gondol akkor ne itthon keresse oket, mert itthon nem jatszanak a megaramakban. A francia filmekbol is csak a szart, olasz, spanyol, nemet, portugal, gorog stb..filmeket szinte egyaltalan, ugy tunik nem eri meg azoknak akik a megaramakat terjesztik.
Olvasson inkabb.:)

Kandeláber 2013.01.11. 12:25:16

Gáz, ez a Bukovics pár éve a blogter-en csúcslibbant szövegeket nyomott, és büszkén linkelte be a szálsőbalos TAZ írásait a blogjába.
Ez is mandineres?
Jézus.

Boltzmann 2013.01.11. 12:28:23

@mk27soundmaster: amellett, h igaza van, azért megjegyezném, nem lehet mindig terrorideológiák áldozataival, létmélységfejtegetésekkel, égi titkok nyitogatásával foglalkozni - néha az intellektusnak is kell némi lazulás és a léleknek is pihenés

Kandeláber 2013.01.11. 12:42:55

Asszem a Bukovics jajveszékelni kezdett, amikor jó pár éve egy képviselő Bibliákat osztogatott a Parlamentben, siránkozott hogy szekularizáció meg egyebek.
Valaki felhomályosította, hogy Biblia-világnap volt.
Full szdsz-arc, vagy megjárta a damaszkuszi utat, aztán fideszes lett belőle?

homoródkarácsonyfalváért 2013.01.11. 13:32:59

@mk27soundmaster: Hát igen, ez az amit a magyarok elmúlasztottak.
Akinek 1956 forradalom volt, az rendes ember volt, akinek ellenforradalom, az komcsi.
Aki szerint Katynt az oroszok csinálták, az lengyel hazafi volt, aki szerint a németek, az nyilván kommunista volt.
Olyan egyszerűen lehetett választani.
Ehelyett Jancsó meg a szúnyogok baszodnak pesten című baromságait csinálta, itt, nekünk, magyaroknak.

marko11 2013.01.11. 14:03:50

@homoródkarácsonyfalváért:
Ja, hát ez az a híres magyar szellemi "elit"!
(Wajda filmjét milliók látták. Jancsó marhaságait pár ezren. )

marko11 2013.01.11. 14:08:16

Ha már itt (is!:) elmúlthúszévezünk.
Akkor alább az én filmjeim, és most kizárólag magyar.

Az elmúlt 20 év legfontosabb/legjobb magyar filmjei:

Bulvár (Sára Júlia, 2010)
Édes Emma, drága Böbe (Szabó István, 1992)
Egyetleneim (Nemes Gyula, 2005)
Felhő a Gangesz felett (Dettre Gábor, 2002)
Hoppá (Maár Gyula, 1992)
Lányok (Faur Anna, 2007)
Nem vagyok a barátod (Pálfi György, 2009)
Off Hollywood (Hajdu Szabolcs, 2007)
Roncsfilm (Szomjas György, 1992)
Sátántangó (Tarr Béla, 1994)
Szép napok (Mundruczó Kornél, 2002)
Utolsó idők (Mátyássy Áron, 2009)

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2013.01.11. 15:43:58

javítás, mert talán a mandiner sablionja nem bírta:
-Vergehese-nél a "belsőséges" szó át volt húzva...
Kár, hogy elmaradtak a borítóképek... pavelolvas.blog.hu/2013/01/03/best_of_2012_szubjetiv a teljes verzió.
Ja, és szegény Gyurgyák a szívéhez kap, ha meglátja ezt a képet magáól! :P

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 15:53:44

@mk27soundmaster: itt a kérdés az volt, hogy készülnek-e jó filmek. Természetesen nagyritkán készülnek. Hogy nincsenek átütő erejű filmek, ez szerintem kortünet és általában igaz a kortárs művészeti produktumokra, bár az építészettel talán kicsit más a helyzet. Éppen ezért nehéz számon kérni a mai filmeken a ma már csak múlt időnek tekinthető szerzői filmes attitűdöt. A korral együtt megváltoztak a filmcsinálás módszerei, megváltoztak filmnézési szokásaink (a tiéd is, az enyém is), megváltozott, sőt gyakorlatilag eltűnt az a fajta mozgóképes kultúra, amit a XX. században jelentett a mozi és a szerzői film. Most nem ugrik be melyik filmes csóka mondta, hogy a klasszikus értelemben vett mozi megélt száz évet, de a kétszázat már aligha tölti be.

bömböcz 2013.01.11. 15:53:53

Én ezt olvastam/olvasom:

he Frozen Rabbi
by Steve Stern
(Algonquin Books of Chapel Hill, 362 pp., $24.95)

Master of Jewish magical realism Steve Stern begins his latest novel with this strange scene: Bernie Karp, an adolescent in suburban Memphis, discovers an old man frozen in a block of ice in his parents’ basement food freezer. When he asks his parents about the frozen man, his mother replies, “He’s from your father’s side of the family; they were always superstitious.” His father apologetically explains, “He’s a keepsake that they handed down from generation to generation; he’s supposed to bring good luck.”

The man is Rabbi Eliezer ben Zephyr, a Chasidic sage also known as the Boibiczer Prodigy who was frozen in a block of ice while meditating on a riverbank in Poland. The frozen rabbi was protected for years by an icehouse caretaker in Lodz, and later brought to America by his daughter, Jocheved. (“And don’t forget to take with you your papa’s farshlonger rebbe,” her mother tells her.) The family history takes us from the world of Lower East Side gangsters to pre-state Israel and eventually Memphis—and the refrigerated rabbi goes with them.

The day that the rabbi defrosts during a power outage in Memphis, asking, “Dos iz efsher gan eydn?” (“Is this paradise?”), is the best day in young Bernie’s life. The presence of the resurrected rabbi inspires him to immerse himself in Jewish learning—starting with Heinrich Graetz’s History of the Jews and moving on to Jewish mystical texts. Meanwhile, the rabbi learns all he can about American culture from daytime television. He soon learns enough to open the House of Enlightenment, a center combining self-help, New Age remedies, and Kabbalah that rapidly grows into a lucrative mega-church. Bernie, stunned by his mentor’s easy fall into spiritual corruption, tries to bring back the sage in Rabbi ben Zephyr.

This comic novel takes us on a rollicking ride while offering some astute observations on the preservation and transmission of tradition along the way.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 15:56:39

@tauglich: klasszikus értelemben vett mozi alatt természetesen a filmet értem.

Alfőmérnök 2013.01.11. 16:02:18

@marko11: Nem szeretem az ilyen best of listákat, úgyhogy én nem írok ilyet. Ahogy elnézem, te inkább a tematika alapján válogatsz (azaz leginkább azok a filmek tetszettek, amik a '89 utáni szociális/gazdasági helyzettel (is) foglalkoztak).
Egyébként, bár Mundruczót utálom, de a Szép napok tényleg egy korrekt film.
Ha mindenképpen kéne ilyen listát csinálnom, biztos, hogy Gothár egy-két kései filmje (A részleg, Hagyjállógva Vászka), és Enyedi valamelyik filmje is felkerülne rá. Meg az Iszka utazása.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.01.11. 16:11:51

@tauglich: Bábel, 21 gramm? na ne szórakozz

marko11 2013.01.11. 16:15:16

@Alfőmérnök: Igen, jól látod. Én magam is csak nemrég jöttem rá, hogy nálam a tartalom lényegesen felülírja a formát.
Bár a (film)művészetben sok rajongója van a forma- művészeknek/bűvészeknek, engem inkább idegesítenek. Pl. nem filmes ugyan, de Esterházy. Jól ír, de jó régen írt valami jót, fontosat is. Aztán Jancsóról nem is beszélve!
(Az Iszkát nem is tudom, hogy miért hagytam ki.)

marko11 2013.01.11. 16:22:29

@tauglich:
Én nem vagyok ilyen megengedő, hogy a korszellem, oszt' annyi.
Pl. a magyar film elmúlt húsz éve, úgy általában, botrányos.
A filmforgalmazás is.
A közönséget meg leszoktatták az igényes filmekről.
Nem arról van szó pl. hogy az art-mozik azért döglődnek, mert nem kapnak támogatást (azért is!), hanem mert az általános butulás, igénytelenség elérte a mozikat is. Nincs közönségük!
Az meg egy külön téma, hogy sokan már nem is moziban néznek filmeket.

Tehetetlen Dodó 2013.01.11. 16:35:51

@Pável: Nem rossz a sorozat, elég jó a képanyag is, de a szadeszes beütés nem kismértékű, itt-ott, hanem totális a '80-as éveket illetően.
Én a gyerekeimnek kezdtem megvenni a sorozatot, ők ezt a világot már csak hírből ismerik, kordokumentumnak is jó, ha az utolsó évtized szemléletét nem vesszük készpénznek (a többi évtized viszonylag korrekt reformkommer szemlélettel van kommentálva). Mondjuk, nem ártott volna elolvastatni néhány idősebb műszakival is kiadás előtt, mert azon a vonalon számos tárgyi tévedés van, bár ezek jelentős része elhanyagolható, a mai fiatal publikum részére nincs különösebb jelentőségük.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 18:24:02

@marko11: nincsen itt semmi oszt' annyi. Kihívások vannak, dögivel. A magyar film utóbbi huszonéves története pedig egészen másról, nagyrészt a kontraszelekcióról szól.

Alfőmérnök 2013.01.11. 19:03:37

@marko11: @tauglich: Nem szoktam Népszabós cikkeket ajánlani, de ez kicsit témába vág:
nol.hu/kult/20130104-kurzusfilmre_nincs_szukseg

Az a helyzet Orbán sok mindenben melléfog/balfaszkodik a kultúra területén, de Andy Vajna rászabadítása a magyar filmesekre nem volt rossz húzás a részéről. Már amennyire én látom.

Alfőmérnök 2013.01.11. 19:07:24

@marko11: @tauglich: Már csak azért sem lehet a korszellemre fogni az elmúlt magyar film 20 évét, mert más kkeletajrópai ország, pl. Lengyelo, Románia, Csehország sokkal többet tudott felmutatni.

tevevanegypupu 2013.01.11. 19:41:04

Nem latom a sznoberiak felsorolasaban Jankovicsnak Az ember tragediajat..vagy az nem muveszfilm? Vagy nem az elmult husz evben keszult? Ha mar allegoriakkal, miszticizmussal teletomdelt filmek szamitanak a liberalis ertelmiseg koreben nezhetonek..Egyebkent az elmult husz evben azert Scorsese, Polansky, Lynch, Spielberg, Dahan stb..stb..rendezett egy par jo filmet, igaz, hogy azoknak van tortenete es el is lehet meselni, hogy mirol szolt.:)

homoródkarácsonyfalváért 2013.01.11. 19:46:18

@marko11: Iszka utazása (Bollók Csaba, 2007). Szerintem nagyon komoly.
Megsirat.

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 19:53:01

@Alfőmérnök: kösz a linket, majd elolvasom.

@tevevanegypupu: Jankovics Tragédiája egy emészthetetlen, nézhetetlen, egyenetlen minőségű pornó mozi. :)

bömböcz 2013.01.11. 20:06:28

"Jankovics Tragédiája egy emészthetetlen, nézhetetlen, egyenetlen minőségű pornó mozi."

Egyetértek, az a pali beteg.

Alfőmérnök 2013.01.11. 20:20:01

@homoródkarácsonyfalváért: Ezt írtam én is.@Alfőmérnök:
A maga műfajában hibátlan film. Persze nem lesz tőle jó kedve az embernek.

marko11 2013.01.11. 20:28:08

@homoródkarácsonyfalváért: Igen! Nekem az "Árvácska" ugrott be. Mintha Iszka lenne a modern(!?) Árvácska.

marko11 2013.01.11. 20:30:19

@tevevanegypupu: Scorsese Hugója az egyik tavalyi kedvencem.

Alfőmérnök 2013.01.11. 20:34:07

@tauglich: "Most nem ugrik be melyik filmes csóka mondta, hogy a klasszikus értelemben vett mozi megélt száz évet, de a kétszázat már aligha tölti be."

Szerintem sokan mondtak ilyet, vagy hasonlót, akinek van némi realitásérzéke, az ezt világosan látja. Godard filmtörténet esszéje erről (is) szól. Itt meg Greenaway beszél erről (egyébként az interjú Németországban készült, ahol Yonserboijal csinált valami happeninget):
www.youtube.com/watch?v=-t-9qxqdVm4

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2013.01.11. 20:35:12

@tevevanegypupu: viszont ha már említette Scorsese-t, a Casino is nagyon rendben van ebből az elmúlt húszéves történetből.

bömböcz 2013.01.11. 21:05:37

@tauglich:
Gyalázat, ahogy "művészetileg" továbbképezzük a romáriókat...

Alfőmérnök 2013.01.11. 21:10:20

@tevevanegypupu: "igaz, hogy azoknak van tortenete es el is lehet meselni, hogy mirol szolt"

Elmesélné nekem röviden, hogy miről szól a Lost Highway meg a Mulholland Drive? :)

tevevanegypupu 2013.01.11. 22:06:14

@Alfőmérnök:

Arra nem eleg szerintem a mandiner. Az elejen lehet kovetni Lynch filmjeit, aztan ugy husz perc vagy par fejezet utan kezd megorulni.:)

@tauglich: @marko11:

Scorsese New Yorkja sem volt rossz, bar ketsegtelenul elhasznalt par ako vert hozza.

tevevanegypupu 2013.01.11. 22:08:18

@bömböcz:

Szegeny kislany aztan talan tizenharom-tizennegy eves koraban Polanski karmai koze kerult.

bömböcz 2013.01.11. 22:15:43

@tevevanegypupu:
Csak mint múzsa...tudja: az ihlet csókja...
Spongyát reá, hisz:megannyi cudálatiasz perceket szerzett a kész mű nézők millióinak, (fő/S az arra illetékeseknek) mindenki örömére.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.01.11. 22:17:27

@Alfőmérnök: @tevevanegypupu: A Mulholland Drive-ban a sztori a szőke nő (akit Naomi Watts játszik) álma vagy képzelgése, ha valaki nem értette volna. A Lost Highway bonyolultabb, ott a film második fele lehet elmeszülemény, de részben az első is ("Call me" :)), vagy akár mind a kettő.

tevevanegypupu 2013.01.11. 22:31:59

@Alfőmérnök:

Borzalom.:)

@Holger Hartland:

Mindket film elegge iszonyatos volt, tetezve a dolgot, hogy egy nagyon kis moziban lattuk, ahol talan negyen ulhettunk es sokszor majdnem fraszt kaptam. Egy Lynch sorozat ment, utana jatszottak a Blue Velvet-et, azt mar nem neztem meg..mindennek van hatara!

@bömböcz:

Polanski a mostani feleseget Emanuelle Seigner is ugy tizenot eves koraban "ismerte meg", marmint a lany volt tizenot eves. Volt egy kozos filmjuk (Lune de Fiel) de akkor a no mar idosebb volt, a masik foszereplo a filmjeben Kristin Thomas Scott, aki Az angol betegben is jatszott. Nekem tulajdonkeppen A zongorista tetszett..jol megcsinalta.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.01.11. 22:38:29

@tevevanegypupu: Pedig a három közül egy nem lynchista nézőnek a Blue Velvet a legnézhetőbb, happy enddel. Feltétlenül nézze meg egyszer! Addig is tessék ez, ehhez képest a Blue Velvet Bogyó és Babóca. :)

www.youtube.com/watch?v=8Siq0QC8P9g

Ez pedig morbidan vicces:

www.youtube.com/watch?v=vZLQW2qr5Hs

backg 2013.01.11. 22:55:53

@ergé: meglep, hogy a januári Portico Quartet koncertnek nem sikerült bekerülnie a merítésbe - én sajnos nem voltam ott, másutt láttam őket - pedig biztos jó lehetett

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.01.11. 22:58:26

@bömböcz: Csak a másikat ugyanettől a rendezőtől, a Tropa de Elite címűt. Abból kiindulva ez is biztos jó, meg kéne nézni.

bömböcz 2013.01.11. 23:01:04

@tevevanegypupu:
Ennek a polyákiai(galíciai) törpének ölték meg a terhes feleségét? Ej, micsoda művészi sors...

bömböcz 2013.01.11. 23:06:14

@Holger Hartland:
Az egy nagyon szigorú film, mondhatnónk: vátesz, ha nem vigyázunk a gettóinkra...

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.01.11. 23:14:08

@bömböcz: Nagyon jó film az, de érdemes mellé megnézni a District 9-t is. :)

bömböcz 2013.01.11. 23:17:16

@Holger Hartland:
Ó...annak csak az első 30 percét láttam online ( de állítólag az a lényeg) ...eléggé áthallásos volt!

Alfőmérnök 2013.01.11. 23:50:13

@tevevanegypupu: A Kék bársony szerintem egy jó film (a happy end ott is ironikus). De ha valami naggyon nyomasztót akar, nézze meg a Radírfejet, garantálom, hogy rosszakat fog álmodni tőle. :)))
De ez se rossz elalvás előtt. :)
www.youtube.com/watch?v=5jSBVo59j9U

aehrenthal 2013.01.12. 00:36:15

Jó estét kívánok,

ezt a filmet ajánlanám mindenkinek, aki még nem ismeri és szeretne nagyon depressziós és elborult lenni.
Remek film, azt hiszem egyes részletei szerepelnek egy Metallica klipben is.

www.imdb.com/title/tt0067277/?ref_=fn_al_tt_1

MézesRozi 2013.01.12. 07:37:55

@Pável:
ja és még kifelejtette, hogy megjelent ken follett évszázad trilógiájának 2. része. nyilván az is mestermű, mint a maga ajánlotta első:)

mandiner.blog.hu/2010/11/06/follett_a_titanok_bukasa

tevevanegypupu 2013.01.12. 09:49:05

@Holger Hartland: @Alfőmérnök:

lehet, hogy megnezem, mar csak Isabella Rosselini miatt is, akit nagyon szeretek..bar valoszinuleg o sem lehetett tok normalis, ha tudott Lynch-el elni. Az elso youtube-nal az egyik pasas hasonlit kicsit Schifferre.:)
Nem tudom egyebkent ezek a rendezok ilyen filmekkel vajon mit szeretnenek kifejezni..sajat felelmuket, gyengeseguket..vagy eppen igy vezetik le azt az agresszivitast, esetleges gyuloletet ami bennuk van valami vagy valaki, esetleg sajat maguk ellen? Dr. Freud..vagy Nitzsche segiccseg!

tevevanegypupu 2013.01.12. 09:52:57

@bömböcz:

Igen, Polanskinak gyilkoltak meg a feleseget es a gyermeket. Ettol gondolom meg jobban megorulhetett, bar valoszinuleg mindig voltak pedofil meg egyeb meglehetosen bizaroid elkepzelesei. Ettol fuggetlenul - vagy ezzel egyutt - erdekes es remuletes filmeket rendezett, szoval meltan hirhedt. Vagy hires..kinek-kinek izlese szerint. Az a szegyenletes cirkusz egyebkent amit nehany felszabadult gondolkodasu balliberalis zsido elvtars rendezett mikor elkaptak a szabadulasaert.. az figyelemre melto es figyelmezteto is..

Alfőmérnök 2013.01.12. 10:16:10

@tevevanegypupu: Dennis Hopper is nagyon jó.
Hogy mit akar kifejezni? Fasz tudja. Hogy a baglyok nem azok, aminek látszanak, meg ilyenek. A valóság megismerhetetlen. Egy felszínes Amerika-kép lerombolása. Meg ja, Freud, utazás a tudatalattiba.
Amúgy egy ügyes blöffmester, semmi több.

tevevanegypupu 2013.01.12. 13:16:25

@Alfőmérnök:

Dennis Hoppert nagyon kedvelem, nem is olyan regen halt meg. Nagyon jo szinesz is meg rendezo is volt.
Fiatalabb koromban nagyon kedveltem ezeket a lelekolo filmeket, mert ketsegtelen, hogy erdekesek, es a regebbiek , meg meg a mostaniak kozott is, fantasztikusan jol fenykepezett es filmezettek vannak, szoval megfogjak az embert..De aztan ahogy idosebb lesz valaki rajon arra, hogy ugyan minek kell nezni mas rettegeseit, paranoiait, megvan mindenkinek a magae. De nagy szerencsejukre ezeknek a maniakus onkifejezo filmeseknek, fiatal korosztaly mindig van.
Csak eppen azok a filmesek tunnek el lassacskan, akik meg tudtak kezelni egy-egy kamerat es a szinte semmibol is gyonyoru filmeket csinaltak.

Alfőmérnök 2013.01.12. 13:36:10

@tevevanegypupu: Szép szavak, csak kár, hogy hazugok.
Egyrészt az idővel nem biztos, hogy bölcsebb lesz az ember, lehet, hogy hülyébb. Az én szüleim pl. ugyanúgy vevők az ilyen filmekre, mint fiatal korukban.
Másrészt ma is vannak olyanok, akik szinte a semmiből készítenek szép filmeket.

tevevanegypupu 2013.01.12. 14:11:57

@Alfőmérnök:

A maga szulei valoszinuleg a legjobbak, legokosabbak.Szep filmek keszitese is penzbe kerul, nem csak az onkifejezo, masoknak semmitmondo szarok amiknek a sznobok hozsannaznak.:)

Alfőmérnök 2013.01.12. 14:22:32

@tevevanegypupu: Magánál nagyobb ostoba sznobot még nem láttam a blogszférában.
Először is maga hozta föl pozitív példaként Lynchet, mint aki még tud történetet mesélni, most már ott tart, hogy "lélekölő", rossz értelemben "önkifejező" filmeket csinál, és hát bezzeg az én időmben még más volt. Cuki. :)

Alfőmérnök 2013.01.12. 18:51:29

@tevevanegypupu: Ez az eset is jól példázza, hogy mikor kezdenek "betegnek" tartani: mikor rámutatok, hogy valaki ellentmondásba keveredett magával, vagy, hogy hitvány ember (most az előbbi esettel állunk szemben, azaz szimpla ostobaságot lepleztem le, nem gonoszságot).

tevevanegypupu 2013.01.12. 20:13:09

@Alfőmérnök:

Alfi: szamtalan filmet megnezek, mert megnezem. De az nem jelenti azt, hogy tetszett..Ugy emlekszem Lynchet nem pozitiv peldakent hoztam fel, hanem figyelemre meltokent..A ketto nem ugyanaz. Egy jol fenykepezett, jol megrendezett film nem feltetlenul jo film, hanem figyelemre melto film. Az oncelu rendezes, filmezes, szinjatszas lehet figyelemre melto, elegithet ki retegigenyt, nyerhet akar dijakat is, de ez nem jelenti azt, hogy jo.Termeszetesen akit erdekel a mozi, egyet-kettot megnez belole, mert anelkul nem teljes a kep, amit mondjuk ugy altalaban a filmekrol alkothat egy amator maganak..Erti? Probaljon a szavak moge nezni egy kicsit.

Alfőmérnök 2013.01.12. 21:07:27

@tevevanegypupu: "Ugy emlekszem Lynchet nem pozitiv peldakent hoztam fel, hanem figyelemre meltokent"

Olvassa vissza mit írt.

"Egyebkent az elmult husz evben azert Scorsese, Polansky, Lynch, Spielberg, Dahan stb..stb..rendezett egy par jo filmet, igaz, hogy azoknak van tortenete es el is lehet meselni, hogy mirol szolt.:)"

"Probaljon a szavak moge nezni egy kicsit. "

Próbáljon gondolkodni és igazat mondani.

És csak most, csak magának*, hátha tanul is valamit:
www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5425

*Illetve a balfasz mandarinoknak is példaként, hogy kb. így kell kritikát írni.

Alfőmérnök 2013.01.12. 21:08:07

@tevevanegypupu: "Ugy emlekszem Lynchet nem pozitiv peldakent hoztam fel, hanem figyelemre meltokent"

Olvassa vissza mit írt.

"Egyebkent az elmult husz evben azert Scorsese, Polansky, Lynch, Spielberg, Dahan stb..stb..rendezett egy par jo filmet, igaz, hogy azoknak van tortenete es el is lehet meselni, hogy mirol szolt.:)"

"Probaljon a szavak moge nezni egy kicsit. "

Próbáljon gondolkodni és igazat mondani.

És csak most, csak magának*, hátha tanul is valamit:
www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5425

*Illetve a balfasz mandarinoknak is példaként, hogy kb. így kell kritikát írni.

tevevanegypupu 2013.01.12. 21:58:08

@Alfőmérnök:

Tenyleg azt irtam Alfi igaza van..de Lynchet most kihagynam belole, elgondolkodtam. Tulajdonkeppen inkabb a figyelemremelto kategoriaba sorolnam. Es nagyon szepen koszonom, hogy ilyen kedvesen figyelmeztetett a hibamra, okulni fogok belole a jovoben.Ketsegtelen, hogy a tevedesem megbocsajthatatlan, nem is varom, hogy megbocsasson. Es most megyek a josdara a tobbi hulye koze.:)

Alfőmérnök 2013.01.12. 22:07:41

@tevevanegypupu: Kisebbfajta győzelemként élem meg, hogy belátta a tévedését. :) (Mondjuk szerintem az előző kommentben tudta, hogy hazudik, csak abban bízott, hogy már nem emlékszem rá, hogy mit írt.)
Bárcsak minden ilyen flottul menne, ahogy W. Allen mondta. :)

Elég titkos lehet az a jósda, mert a google nem dob ki semmit a régin kívül. Loxon vagy szabadkőműves, vagy agyára ment, hogy olyan sokat foglalkozott a vakolókkal, és most új páholyt szeretne alakítani.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2013.01.13. 03:34:53

Lynch nagy kamu.
De 1 ilyen életmű pont jó ahhoz, hogy 1 rendező megdugjon 1 halom ábrándos-szép színésznőt.

Alfőmérnök 2013.01.13. 08:48:15

@Hepci: Szerintem ügyes blöffmester, mint fentebb is írtam.
De nem az a baj vele, amit tevevanegyfaszú ír.

tevevanegypupu 2013.01.13. 10:03:57

@Alfőmérnök:

Jo reggelt Alfi, orvendek, hogy orvend.:)

Alfőmérnök 2013.01.13. 19:26:26

@tevevanegypupu: Jó estét! :)

Egyébként nekem tavaly ez a film tetszett a legjobban:
www.imdb.com/title/tt1440266/

Wenders hosszú idő óta ismét jó filmet csinált.

kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=319631&ctag=articlelist&iid=1

Igaz, 2011-ben készült, de Magyarországon nem forgalmazták 2012-ben sem és szerintem nem is fogják.
Gondolom nem azért, mert a címe hülyén hangzik magyarul (forgalmazhatnák mondjuk Bausch címen is.)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2013.01.17. 15:08:14

@Alfőmérnök: :):) Evvan! sose volt titok, mindig írtam idétlen metálzenékről!

Alfőmérnök 2013.01.17. 17:43:30

@tauglich: Mindez másfél órán keresztül:
New Possibilities: Cinema is Dead, Long Live Cinema
www.youtube.com/watch?v=u6yC41ZxqYs