Kommentszűrés
’13 jan
8
16:31

Egy hajóban – Pi élete

Írta: Szelli

Pi_élete.jpg

A Pi élete nem klasszikus hajótörés-történet. Az egyszerre hindu, katolikus és muszlim Pi Patel lélekemelő meséje hitről, élni akarásról szól, amelyet terápiás célra írnék fel cinizmus és fásultság ellen. Utoljára Tom Hanks tudta elérni azt, egy lakatlan szigeten strandröplabdával folytatott társalgása közben tövig rágtuk a körmünket. Amíg a Számkivetettben Chuck Nolandből, a partra vetődött kövér FedEx-alkalmazottból lesz magányos Robinson egy Wilson nevű labdával; addig Pi Patel, Ang Lee filmadaptációjának hőse egy kifejlett bengáli tigrisnek köszönheti azt, hogy nem adja fel.

Robert Zemeckis 12 évvel ezelőtt forgatott Számkivetettjének főszereplője éveket töltött csendes-óceáni szigetén: tüzet csiholt, megtanult halászni, stabil tutajt építeni és embernek maradni kétségbeejtő magányában. Hanks-szel együtt sirattam meg a nyílt vízen egyre távolabb és távolabb sodródó Wilsont, ahogyan Pi is megsiratta az együtt töltött 227 nap után a vadonban a egy röpke pillanat alatt eltűnő Richard Parkert.

Yann Martel Booker-díjas regényében a tigris, Richard Parker egy véletlen elírás miatt kapta meg korábbi gazdája nevét, mielőtt Pi – vagyis a szintén szokatlan, egy párizsi uszodától kölcsönzött névvel büszkélkedőPiscine Molitor Patel – édesapjának Pondicherry-beli állatkertjében lelt volna új otthonra. A tigris később kulcsszerepet kap Pi életében, ugyanis a kamaszfiún kívül ő lesz az egyetlen túlélője annak a tragédiának, melyben Pi egész családja és korábbi élete hullámsírba vész: a Kanadába tartó teherhajó a Csendes-óceán mélyére süllyed. Hősünk azonban a gyász helyett folyamatos éberségre van ítélve: napról-napra, sőt, percről-percre a bőréért küzd – amíg végül az olvasót/nézőt döbbenetes csavar várja az addig szürreális mesének képzelt történet végén.

LifeOfPi6.jpg

A gimnáziumi irodalomórán tanult sziget-történetek, a Vihar és a Legyek Ura új megvilágításba kerülnek egy elárvult csónakban – a Pi élete is sziget-történet, csak nem szigeten, hanem egy mentőcsónakban játszódik. Ahogy William Golding naturalista regényének tinédzser hősei megtapasztalják hatalmukat társaik felett, úgy válik Pi, az önmagát és hitét kereső pacifista kamaszfiú a néhány négyzetméteres csónak domináns ragadozójává.

Martel lebilincselő regénye zajos sikert aratott 2001-es debütálását követően. Nagyon meg akarták filmesíteni: elsőként M. Night Shyamalan vállalkozott volna a rendezésre; majd az Amélie csodálatos életét is jegyző Jean-Pierre Jeunet került képbe, ám (utólag kijelenthetem: szerencsére) végül Ang Lee kezei közé került az erős alapanyag. Lee kivételesen érzékeny rendező, aki ért az akcióhoz (Tigris és Sárkány) az adaptációhoz (Értelem és érzelem) és az emberi lélek mély barázdáinak filmvászonra véséséhez (Túl a barátságon, Jégvihar, Ellenséges vágyak) egyaránt. Szerencsére a 3D-sem vette el az eszét: a Pi élete valódi moziélményt kínál, nem csupán csillogó illusztrációt egy jó könyvhöz.

A Coldplay Paradise című számával erősítő trailernél – melyben az unásig játszott opusz refrénjére ugrik ki a medúzák fényétől ragyogó óceánból a CGI-bálna – már csak a Time kritikája volt baljósabb, mely szerint Ang Lee filmje „az új Avatar”. Yann Martel regényébe ugyanis nem lehetett volna nagyobbat rúgni, mint felfújni egy ragacsos, ám színpompás lufivá, melyből kimarad a tartalom, és csak a coelhói bölcsességek köszönnek vissza ránk. Szerencsére nem így történt: Ang Lee mértani pontossággal illesztette egymásra az idősebb Pi, mint elbeszélő, valamint a szürreális mese síkjait, s adaptálta feszes forgatókönyvvé Martel művének sorait.

pi.jpg

A fiatal Pi-t játszó indiai színész, Suraj Sharma remek választás a szerepre; a film látványa pedig ritka élményt nyújt: a hajóra szállás előtti idilli, álomszerű képsorok egyenesen Gerald Durrell és Széchenyi Zsigmond Dél-Ázsiájába röpítenek. Pondicherry riviérája a modern India nyomorát ábrázoló Gettómilliomos képsorainak tökéletes ellentéte. Lee bátran filmez víz felett és alatt, ízléssel nyúl a CGI-hez. Tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy muppet-hatás nélkül forgassanak egész estés játékfilmet animált állatszereplővel. Richard Parker viszont teljes értékű főszereplője a történetnek, a filmben látható, 100%-ban számítógépes animációval készült (!) tigris pedig a ma létező filmes technika csúcsa, a mozgása, szőre, mimikája egyáltalán nem hat művinek.

Lee talán egyedül ott hibázott, hogy inkább csinált családi filmet és engedett a szigorú amerikai korhatár-besorolásnak, minthogy kellően naturálisan ábrázolja Pi életéért való küzdelmet. Gyakorlatilag nem látunk semmilyen erőszakot: a kamera még akkor is diszkréten elfordul, amikor édesapja úgy leckézteti meg a vadállat/ember határokat naivan semmibe vevő gyermek Pi-t, hogy Richard Parker elé vet egy élő kecskét és kényszeríti a fiát, hogy végignézze. Ugyan a tigris fekáliájának elfogyasztása, illetve a könyv legbrutálisabb része, melyben az éhezéstől már megvakult, józan ítélőképességét teljesen elvesztő Pi embert is öl, kimaradt; de a minden erkölcsi elvet maga mögé utasító kényszer és az életösztön drámai győzelmét a szelíd, vegetáriánus fiúban lehetett volna fokozni.

A Pi élete végtére az emberi küzdelemről szól. Egy tragédia feldolgozásáról, az életért való fizikai küzdelemről és az Istenbe vetett hitről. Veszteségről, túlélésről a fantázia és az épelméjűség elvesztésének határán. A film viszont még így is egy lélekemelő és szemkápráztató utazás, nem mellesleg pedig ritka példája annak, amikor egy sztorihoz valódi pluszt ad a 3D.

Címkék: film könyv kultúra irodalom 3D Yann Martel Pi élete Ang Lee

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr664981308

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.09. 09:26:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cogito.t 2013.01.08. 17:47:33

Készültem/készültünk a filmre, nagy várakozással tekintettünk a vetítés elé!
Aztán lett belőle egy hatalmas pofára esés!!
Totál csalódás!
Elnyújtották mint a rétestésztát, totál fölöslegesen! Értem én, hogy lélek, meg átszellemülés, meg elmélyülés, meg ...
De a film unalmas! A főszereplő játéka nem tudja kitölteni azt az űrt, amit a könyv leíró részei megadnak, nem tudja érzékeltetni azokat!
A képek túlszínezése sem oldja meg ezt a problémát és az egyébként fantasztikus 3D sem tudja ezt pótolni!
Életemben nem untam ennyire filmet, majdnem elaludtam!
Végtelenül sajnálom, hogy ezt csinálták a könyvből!

fűzfavirág 2013.01.08. 17:48:00

Te nem a 80 nap alatt a Föld körülre gondoltál, hanem a Kétévi vakációra. Az is Verne, de konkrétan az játszódik lakatlan szigeten.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2013.01.08. 18:31:43

elég uncsinak, snassznak, köyhelyesnek hangzik. sok animációval tuningolva.

egy kurva bődös mondatot nem bírtál írni arról, mi lenne az egetrengető mondandója a filmnek, vagy a könyvnek.

rabelais · nacifacebook.blog.hu 2013.01.08. 18:32:27

@fűzfavirág: ja. meg a Rejtelmes Sziget. De értelmes dolgokat ezek nem olvasnak, csak hülyeséget.

kergezerge · http://kergezerge.blog.hu 2013.01.08. 18:39:11

@rabelais: női magazin lesz lassan a mandínerből.=)

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2013.01.08. 19:14:15

Nekem csalódás volt a film..
Néhol szép, néhol giccses képek, egy érdekes problémafelvetés, néhány jó mondat, de többségében igen lapos bölcsességpótlékok.

marko11 2013.01.08. 20:09:18

Lehet, hogy túl sokat vártam a filmtől, de csalódás volt.
Közepes!

medve2 2013.01.08. 21:05:28

Nekem nagyon tetszett. De lenne egy kérdésem: a valóságot meséli el, vagy a valóság, amit a japán biztosító embereinek mond? Elnézést a naív kérdésért.

djanos 2013.01.08. 21:17:14

A film nem akar többet annál, amit látsz. Egy fiú hajótörést szenved és megpróbálja túlélni. Lehet, hogy unalmas és Pí bölcselkedései sablonosnak hangzanak, de a mentőcsónakban akkor is egy tökéletes tudathasadás, illetve az abból történő kilábalás megy végbe. Az utolsó mondat szerintem Jung - i teória, miszerint a vallásosak könnyebben birkóznak meg az élet nagy traumáival. Tudattalanjukba nem kevesebb fel nem oldott konfliktus kerül. Pí konfliktusa az, hogy gyilkos tette messze nincs összhangban személyiségének azon voltával, amit addig ismert (vegetáriánus, légynek sem ártó hindu). Mi mást tenne, mítoszt teremt. A tigrist.
Zseniális 2 óra a mítoszok és misztériumok gyökereiről, a mindennapi vagy kevésbé mindennapi emberi gyötrelem alól való föloldozásról. Ennyi. Aki Coelhot vár, az olvasson Coelhót :)

Boltzmann 2013.01.09. 00:08:59

3d szemetet nem nézek

ucsacsu 2013.01.09. 04:28:08

@Cogito.t:
Egy jó műből készült film mindig csalódás. Amit lelehet írni akármilyen hosszan azt nem lehet a filmben röviden érzékeltetni,, a látható kép más mint ami az olvasásközben kinek,kinek a fejébe megjelenik,ez már csakilyen.

Cogito.t 2013.01.09. 07:21:33

@djanos: Az én olvasatomban végtelenül unalmas, sokszor giccses, képi ömlengésbe fojtott "2 óra a mítoszok és misztériumok gyökereiről, a mindennapi vagy kevésbé mindennapi emberi gyötrelem alól való föloldozásról", amit meglehetősen felszínesen/sekélyesen mutat be. "Ennyi."
Persze ízlések és ficamok különbözőek, nyilván az én készülékemben van a hiba, de hát ez már csak ilyen!
Nem vártam Coelhot, mert tudtam, hogy nem Coelho! ;o)

Cogito.t 2013.01.09. 07:23:31

@ucsacsu: Jó műből lehet jó és lehet rossz filmet csinálni! Ez most - szerintem/számomra - rossz adaptációra sikeredett!

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2013.01.09. 10:42:26

előbb olvassátok, minden könyv eleve 3D :P

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2013.01.09. 11:10:42

szegény hülye posztoló. golding mint naturalista. miért kell itten naponta szembesülni vele, hogy micsoda tahókat köp ki az oktatásgyár. elképesztő. ilyet a hetvenes évek szakmunkásképzőjének film-irodalombarát szakkörében is írtak.

Boltzmann 2013.01.09. 12:24:42

@Pável: a rádióban ősszel olvasták fel, nagyon jó volt

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.01.09. 12:31:25

mennyit kaptok az ilyen ajánlókért?

annyira érzékeny a főszereplő, hogy mikor agyonver egy halat, akkor is sírva fakad.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.01.09. 12:41:44

A Coldplay Paradise című számával erősítő trailernél"

az nem a paradájz.

amúgy azt kérdeztem volna először, hogy melyik férfi vegetáriánus, de bár itthon is ilyen szelídek lennének a cigányok, hogy sírva fakadnak, ha megölnek egy halat. ez importálni kéne indiából, ha mást nem is

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2013.01.11. 18:46:04

Nagyon vártam már, hogy letölthessem a filmet, és megnézzem. Hiszen olyan kritikákat olvastam, hogy kenterbe veri az Avatárt, és hogy hű meg há.

Most megnéztem. Vagyis elkezdtem nézni, de unalmasnak tűnt, ezért léptetni kezdtem. Aztán még tovább léptettem. S ekkor úgy tűnt, hogy ennek a filmnek nincs sztorija, hogy olyan ultra gagyi, amilyet ritkán lát az ember, különösen ilyen nagy felhajtással körülötte. Visszaléptem az elejére, és elkezdtem újra. Hiába, mert sztorit továbbra sem láttam benne. A rendezőnek láthatóan semmiféle dramaturgiai érzéke nincs. Egy huszadrangú boolywood-i fos. Most kénytelen vagyok meginni egy pohár sört, hogy lenyugodjak. Régen basztak így át filmmel.

bömböcz 2013.01.11. 19:12:21

@Mr Falafel:
Mert nem szeretetrezeg eléggé!
Maga is csak egy kis óvodás, aki mesét vár mindenáron, ha beleül a kultúra ölibe...
Na, ezért tart itt ez az ország!
(A sokatlátottak drogosok, a maradiak alkoholisták, a vezetők meg...)
Művészek:
www.youtube.com/watch?v=JhgTQKVubwA

Tehetetlen Dodó 2013.01.11. 19:26:32

@Mr Falafel: Egészségedre.
(Látod, ez a hajlott kor élettapasztalatának előnye: én filmnézés helyett rögtön a sörrel kezdtem).

Boltzmann 2013.01.11. 19:47:31

@Mr Falafel: a könyveket olvasni kell, nem filmként megnézni

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2013.01.11. 19:50:48

@Boltzmann: Ebből a monodrámából lehet könyvet is írni? Na, az lehet még kibaszott unalmas!

bömböcz 2013.01.11. 19:52:37

@Boltzmann:
Ez nagyon igaz!
(Minden könyvtár legyen egyben szociális-melegedő is!)

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2013.01.11. 19:53:28

@Tehetetlen Dodó: Köszi! Valóban inkább a sörrel kellett volna kezdenem. Nem hiszem el, hogy ezt a kreténséget oscar-ra jelölték.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2013.01.11. 19:56:16

@bömböcz: Az igaz, hogy én meserajongó vagyok, és semmi nem tetszik, ami nem happy end, de ez nem egy mese, hanem egy kábszeres köcsög monomániája.

bömböcz 2013.01.11. 20:02:41

@Mr Falafel:
Tudja-e melyik a legnagyobb zsidófesztivál?

bömböcz 2013.01.11. 20:29:38

@Mr Falafel:
Az csak a belvárosi falafell árusoknak...
Második écesz?

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2013.01.12. 08:50:56

A keresztény egyházban magas rangú személyiségnek lenni jó pozíció. El tudod képzelni, hogy pont oda ne szivárogtak volna be a snicceltek? Baszod, az angol királyi család is zsidó. A Margit hercegnőről készült angol dokumentumfilmben ezt nem is titkolják.

fonthana 2013.03.06. 15:34:14

A hozzászólások is ékesen bizonyítják,ahhoz, hogy ezt a filmet valaki megértse, és élvezni tudja, egy kicsit nagyobb intelligenciahányados szükségeltetik. Jómagam nem szeretem a giccsparádét, de ezt a filmet csak az látja annak, akinek nem koccannak az agysejtjei túl gyakran..
Sajnállak titeket, hogy nem jut el a tudatokotokig a film lényege...talán majd egyszer, ha összeszedtek egy kis észt valahonnan.
A film zseniális!

Marty Mcfly 2013.07.27. 21:58:56

olvastam egy lehúzós kritikát is a filmről egy másik oldalon (www.napikozlony.hu/2013/03/pi-elete-kritika/)
ott a kommentek a posztíróval mentek szembe. itt is... tipikus magyar soha-semmi sem jó hozzáállás, bármi van, az fos és szar!
Amúgy a film zseniális!