Sok politikust hoznak izgalomba a különféle internetes hozzászólások, amik korábban elsősorban fórumokban, néhány éve inkább blogokon születnek. Egy-egy ilyen megnyilvánulás aligha bír túl nagy jelentőséggel, egyes közszereplők mégis hajlamosak jelentős energiákat fordítani akár a kommentharcra, akár a hozzászólók valós kilétének felderítésére.

Hogy Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere érzékeny, igazságkereső ember, aki nem fél az igazságszolgáltatás szigorát segítségül hívni, ha valami bántja, azt már eddig is tudtuk. Korábban írtunk róla, hogy a Mandiner egyik munkatársa ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik, mivel Papcsák minden orgánumot feljelentett, aki idézte az LMP helyi önkormányzati képviselője, Várnai László egyik blogbejegyzését. Papcsák először helyreigazítást kért egy ügyvédi iroda útján, aminek helyt is adtunk. A helyreigazítás botladozó magyarsággal megfogalmazott szövege olyan dolgot ismert el a polgármester részéről, amivel az eredeti írás nem is vádolta. Néhány órán belül megérkezett az újabb ügyvédi kérelem, amiben saját korábbi helyreigazításuk helyreigazítását kérték. Ennek is helyt adtunk, ennek ellenére heteken belül jött a rendőrségi megkeresés egy rágalmazási feljelentés miatt – a nyomozás azóta is folyik, tanúkihallgatásokkal, ahogy kell.

Ezek után nem különösebben bátor feltételezés, hogy a Népszava és a Hír24 feljelentett kommentelői esetében is maga a polgármester keresheti az igazságot. Hogy nem kell sokat keresgélni, ha sértő hozzászólásokat szeretnénk olvasni közéleti témában, azt mindenki tudja. Ha valaki őt személyesen bántó kommentekkel találkozik, minden további nélkül szóvá teheti ezt ugyanott, kommentben, durvább esetben akár kérheti is az adott blogtól vagy online orgánumtól a problémásnak talált hozzászólások eltávolítását.

De rendőrségi eljárást indítani ilyen piszlicsáré dolog miatt egyértelmű aránytévesztés. Gondoljunk csak bele: hány munkaórát fog felemészteni a nyomozás és a bírósági eljárás? (Ne csak a rendőri és bírói munkaórákkal számoljunk, hanem azokéval is, akiknek tanúskodni vagy egyéb módon foglalkozni kell az üggyel.) Hány száz oldalnyi nyomozati meg bírósági dokumentáció születik majd?

Ezek az eljárások ráadásul nem tesznek jót a szólásszabadság ügyének sem, főleg mivel teljesen kiszámíthatatlan a bíróságok ítélete – legutóbb a náluk megjelenő hozzászólásokban írt csúnyaságok miatt a tartalom szolgáltatókat marasztalták el. „Mivel az I. és a III. r. alperesek teret adtak a felperesre nézve súlyosan sértő hozzászólásoknak, híreszteléssel valósították meg a jóhírnév sérelmét. Az objektív jellegű jogsértés megállapítása körében nem volt annak jelentősége, hogy a kommentek eltávolítása, a honlapról való törlés mikor és milyen körülmények között történt.” – áll az ítélet indoklásában.

És még valami: bárcsak az ellopott autók (személygépjárművek), pláne biciklik (kerékpárok) előkerítésében, elkötőik felelősségre vonásában mutatna fel olyan szép eredményeket a magyar igazságszolgáltatás, mint a kommentbűnözők elleni harcban.