Anti-Scheiring: a latin-amerikai baloldalról
2012. október 17. írta: dobray

Anti-Scheiring: a latin-amerikai baloldalról

latinamcsibal.jpg

Scheiring Gábor az LMP Lovas Istvánja. Az LMP-alapító védelmébe vette a dél-amerikai újbaloldali áramlatokat annak kapcsán, hogy újraválasztották Venezuelában Hugo Chávezt, Fidel Castro jó barátját. A zöldpolitikus elsősorban a latin-amerikai bal mérsékeltebb vezetőire koncentrál, azonban miközben dicséri a globalizáció-ellenes és közösséginek nevezett beavatkozásaikat, megfeledkezik ezen akciók súlyos hátrányairól.

Chávezzel ő sincs teljesen megelégedve, azt írja: „Nem mintha nem lenne baj Chavez demokrácia-felfogásával, de aki egy holland mércével méri a latin-amerikai politikát, az nem értheti a téteket. Nyilván kell kritizálni Chavez viszonyát a nyilvánossághoz, bírálni Irán-pártiságát, de az is biztos, hogy a társadalom döntő részét bevonta a politikába, az emberek az utcán olvasták és osztogatták egymásnak az új alkotmányt, a kihívói pedig puccsokkal és a gazdasági elit pénzének és médiájának bevetésével operáltak, míg hatalomra jutásakor a nép jelentős része pedig írni-olvasni is alig tudott. Ráadásul a kontinensen komoly előtörténete van az amerikaiak által erőszakkal eltávolított baloldali vezetőknek.”

Ja, kérem, ezen esetben a volt szocialista viszonyokat se tessék holland mércével mérni. Elképzelem, ahogy az emberek az utcán olvassák és osztogatják az alkotmány: „Te, Juan Pablo, nézd, milyen jó féket találtam a negyedik oldalon!” „Tényleg, kedves Felipe, két oldallal odébb pedig egy kitűnő ellensúly is van!” Hogy Chávez kihívói a gazdasági elit és pénzének bevetésével operáltak? Miért, minek a bevetésével kellett volna operálniuk? A kampány az kampány. Cháveznek egyébként a rendelkezésére állt az egész állami média, a vasárnap reggeli saját tévéműsor (az Aló, Presidente, aminek ráadásul kormányzati honlapja van, és bejelentett támadó weboldal), és a saját lapja (El Correo del Presidente), amit nem sajnálunk tőle; de hogy Chávez hátrányban lett volna ellenfeleivel szemben a médiában, nos, ez egyszerűen nem igaz.

Chávez katonaként 1992-ben még sikertelen puccsot szervezett a választási ígéreteivel nem épp összhangban cselekvő Carlos Andrés Pérez elnök ellen, de miután kiszabadult a börtönből, azután is sokáig az erőszakos hatalomátvétel megoldásában hitt, tekintve, hogy áttörhetetlennek érezte az országot vezető „oligarchák” pajzsát. A bázisdemokrácia nem a szívünk csücske, ellenben hiszünk a helyi autonómiában (szubszidiaritás), ami nem éppen a centralizáló Chávez-kormány erőssége.

Ha már Chávez-sikerek: valószínűleg nem abban az államban a legnehezebb szociális „csodát” csinálni, amelyik a világ ötödik legnagyobb olajexportőre. Cháveznek ugyanakkor nem erőssége a magántulajdon tisztelete, gondoljunk csak az olajipar, az aranybányászat és a bankszektor államosítását célzó fáradozásaira. De idézhetjük a socialdance mikroblogot is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogyan tette tönkre Chávez a húzóágazatnak számító tévésorozat-gyártást.

Persze Scheiring sem Chávezt teszi meg példaképnek, hanem (miután a teljes mértékben vállalhatatlan Evo Moralest is megemlíti) a brazil Lula da Silvára és az argentin Nestor Kirchnerre hivatkozik. Azért jegyezzük meg: Venezuelában és Bolíviában nem csak az úgynevezett „oligarchák” nem szeretik az indiánbalos rendszereket, hanem a komplett középosztály sem. Nos, az argentin elnöknő adóemeléseit köszöntötte már harmincezres demonstráció, és országszerte kétszázezren demonstráltak idén szeptemberben ellene; többek között azért, mert börtönbüntetésüket töltő elítélteket engedett szabadon kormánypárti tüntetések feldúsítására. Míg a hivatalos infláció tíz százalék, a nem kormányzati elemzők 24 százalékra becsülik annak a mértékét. 

„A latin-amerikai baloldal közös eleme, hogy aktív közösségi beavatkozással helyzetbe hozta a globalizáció veszteseit, szembefordult az oligarchákkal és egy befogadó, nyitott és szolidáris társadalom jövőképének szolgálatába állította a kormányzást. Kétségtelen, hogy a globalizációkritikán kívül jelen vannak a latin-amerikai baloldalon a »kelet-európai progresszió« számára olyan nehezen emészthető további dolgok, mint a patriotizmus, az erős helyi etnikai-kulturális öntudat vagy a szegények felszabadítására épülő keresztény-szolidaritás a felszabadítási teológia formájában, de mindez elég szerves egységet alkot a globális szolidaritással és az emberi jogok igenlésével.”

Lefordítom az „aktív közösségi beavatkozást”: államosítás, centralizáció, növekvő bürokrácia. Úgy látszik, Scheiringék még nem jöttek rá – és ebben hasonlóságot mutatnak Orbánnal –, hogy az állam nem egyenlő sem a nemzettel, sem a társadalommal. Nos, hatalmukkal és gazdasági súlyukkal visszaélő, törvényeket sértő potentátokat nem államosítással és túladóztatással, hanem bírósági eljárásokkal kell helyretenni. Lehet azt mondani, hogy ennek ott nincs kultúrája, csakhogy ha mindenki mindig erőből old meg mindent, akkor nem is lesz. A dél-amerikai baloldal sikereit olyan aggasztó jelenségek kísérik, mint az infláció (ami ugye jelentős részben eliminálja a szociális intézkedéseket), a növekvő államadósság, és sokszor az ellenfelek kicsinálása (ennek eklatáns példája a Morales-rezsim). A jobboldali gyűlölködés sallangjaitól mentes latin-amerikai baloldal nem mentes a baloldali gyűlölködés sallangjaitól: szemét gazdagok, nacionalizmus... gondoljunk csak Chávez csörtéire Kolumbiával, Bolívia csörtéire Peruval, és Morales csörtéire a négy rebellis tartománnyal, élükön Santa Cruzzal; s akkor még nem is említettük a Tóásósó-ügy demonstrálta paranoiát a befurakodó ellenségről. Úgy látszik, a balos gazdaságpolitika is képes elégedetlenséget és tiltakozást szülni.

Örvendetes, hogy jelen van a helyi, regionális és etnikai tudat (bár a nemzeti tudat Dél-Amerikában történelmi okokból nem olyan erős társadalomformáló jelenség, mint errefelé). A patriotizmus és a kulturális öntudat helyeslendő dolgok, ahogy a közösségek erőssége is. De épp ez az, amit az erős állami beavatkozás – értsd centralizáció, magas újraelosztás és jóléti állam – lerombolhat. Az állami segítség túladagolása a közösségi tudat felbomlásához vezet, hiszen nem kell összetartani és egymást segíteni, mert úgyis segít az állam. Épp ez a probléma Európa egyes országaiban is.

Dél-Amerika „bukott neokonzervatív kísérleteiről” annyit, hogy a kontinens gazdaságilag egyik legerősebb állama még mindig Chile. Érdekesek a különböző, GDP-re, szegénységre, államadósságra, inflációra vonatkozó adatok, például a legegyszerűbben elérhető, a Wikipédia által idézett (jórészt a CIA World Factbookból származó) statisztikák szerint 2009-ben még mindig Chilében volt a legalacsonyabb a szegények aránya; míg Argentína, Brazília és Venezuela a harmadik, negyedik, ötödik helyen állt. Az össz-államadósság Chilében a legkisebb, 6,1 százalék, a második Venezuelában rögtön 18, Argentínában 48, Brazíliában 60 százalék. Az infláció Venezuelában 23,7; Argentínában 8,8; Brazíliában 6,6; Chilében 4,4; Peruban meg 1,8 (persze ezek az adatok a CIA ténykönyvéből vannak, úgyhogy biztos manipulálták az imperialisták). Igaz, hogy több balos vezetésű ország számos szempontból megelőzi például Chilét, de általában Chile szorosan követi őket, viszont sosincs a sereghajtók között: a lista elején vagy közepén tanyázik, míg a balos országok hol elöl (leginkább csak Argentína: GNI/fő, és Brazília, itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, 5,4 százalék), hol nagyon hátul foglalnak helyet.

Korai lenne tehát sikertörténetként beszélni a dél-amerikai újbalos kísérletekről: lehet, hogy néhol rövid távon emelhették a mélyszegénységben élők életszínvonalát, de hosszú távú fenntarthatóságuk ugyancsak kérdéses.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr464828558

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.10.17. 11:03:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Az oligarcha alkonya? 2012.10.17. 09:35:40

Választásokra készül Venezuela. A hatalomba évekkel ezelőtt bebetonozta magát a régió egyik legellentmondásosabb figurája, a radikálisan populista és autokrata Hugo Chavez. Nagyon úgy tűnik, hogy most „kutyaszorítóban” van az ország teljhatalmú vezetőj...

Trackback: Anti-Scheiring: a latin-amerikai baloldalról 2012.10.17. 09:27:01

Miért veszi védelmébe az LMP-alapító a dél-amerikai újbaloldali áramlatokat?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pierre bayle 2012.10.17. 09:12:04

Ez nem rossz írás, mint ahogy Scheiringé se volt rossz egyébként. Nehéz kiegyensúlyozott ítéletet mondani a latin-amerikai irányított demokráciákról, hiszen a szemlátomást sok gond van a szabadságjogokkal, a szociális aspektusuk viszont igen szimpi.

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2012.10.17. 09:46:32

Attól tartok, már kiderülődött, hogy nem lehet más a politika. A magyar politikus perdef idóta, megélhetési büdösgyökér, hozzánemértő szófosógép. Evvan.

Kandeláber 2012.10.17. 09:47:23

Chávez még mindig jobb, mint Videla, Viola tábornokok valaha Argentínában, netán Pinochet. Nem kell szeretni, de legalább oda.szott a multiknak és a jenkiknek.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 09:56:09

@Kandeláber:

Legjobban az elmebeteg Castro-család és haverjuk Che Gyilkos Guevara "baszott oda" a multiknak. Kár, hogy 11 millió kubai 50 éve emiatt él nyomorban és teljes jogtalanságban. Dehát kit érdekel a kubai nép? A lényeg, hogy oda lett baszva a jenkiknek, s így lehet tapsolni Budapesten a marxista antidemokrata LMP-ben, a leninista 4K-ban és más hasonló "civil" szervezeteknél.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.10.17. 09:56:22

@Kandeláber: D-Amerikában mind a jobboldal, mind a baloldal egy nagy rakás szar.

Kandeláber 2012.10.17. 10:02:55

A '82-es gabonaembargó idején meg az argentínok szállítottak búzát a ruszkiknak, akik erre egyből melléjük álltak a Falkland-konfliktusban.

thetriggerhappy 2012.10.17. 10:28:25

nekem scheiring cikke adta meg a végső lökést, hogy az lmp-re sem voksolhatok mint a legkisebb rosszra. nézzük a jó oldalát, így legalább a regisztrációt megspórolom.
drukkoljon chaveznek és kirchnernek a kuruc.

azt viszont nem felejtem el megjegyezni, hogy a szerző természetesen a megannyi chavezi vonást megcsiologtató fideszre fog szavazni minden lelkiismeretfurdalás nélkül, úgyhogy maga sem különbözik olyan sokban a roppant okos scheiringtől.

Kandeláber 2012.10.17. 10:56:54

@Gondolkodni Próbáló Birca: Mennyire visszataszító, ahogyan a neoliberális hvg.hu Pinochetet védelmezi csak azért, hogy Milton Friedmannak benyalhasson egy nagyot.

bz249 2012.10.17. 11:00:18

A CIA World Factbook nem feltetlen manipulalt, csak rossz. Legalabbis Europara nezvest gyakran koszonoviszonyban sincs az Eurostat vagy az OECDStat adataival.

Persze Del-Amerika kapcsan elofordulhat, hogy nincs jobb.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.10.17. 12:02:50

@Kandeláber: Ha tovább marad Allende, akkor igen komoly gazdasági bajok jöttek volna: a fickó komcsi volt, de legalább nem gázolt bokáig a vérben, mint utóda.

2012.10.17. 12:04:02

@thetriggerhappy:

:D:D:D
ja, ugyanerre gondoltam, nekiáll itt osztani az észt(meg kell adni ez egy teljesen jó írás a mandiner színvonalához képest), aztán akkora fidesznyik mint egy ház. Úgy süt a skizo belőle, hogy azzal már fűteni lehetne. Még röhejesebb a ne a zemberek fizessék meg + a mai Matolcsy műsora.

Kandeláber 2012.10.17. 12:08:01

@Lavrentyij Pavlovics Berija: Pinochettel és Friedmannal viszont nyilván nem volt baj, sőt megérkezett a Kánaán Chilébe.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 12:55:25

@Kandeláber:

Sajnos a helyzet az, hogy Allendét hamarosan elsöpörte volna a kemény mag. Allende ugyanis marxista volt ugyan, de elutasította a szovjet rendszert. Ő azt hitte, hogy lehet demokratikus marxizmus, ami persze egy oximoron, mert a marxizmus eleve antidemokratikus. Magyarul: Allende egy realitásérzék nélküli jóindulatú balek volt. Ha nem jött volna Pinochet, lett volna egy baloldali puccs az Allende lassú és túl mérsékelt politikája miatt. Majd jött volna kubai csegevarista-kasztróista pokol. Ehhez képest Pinochet valóban pozitív személyiség.

bz249 2012.10.17. 13:12:27

@Kandeláber: az adott lehetosegekhez kepest (kinek volt realis eselye megszerezni a hatalmat Chileben) Pinochet nem az abszolut legrosszabb volt*. A del-amerikai diktatorok kontextusaban nem volt kirivioan vereskezu, meg vegulis 90-ben atadta a hatalmat a demokratikus kormanynak es az orszag sem ment csodbe az idejen (ami sok mas del-amerikai katonai diktator kollegajarol nem mondhato el).

*elobb-utobb az egyik ilyen akcio sikeres lett volna, konkretan Pinochete lett az

en.wikipedia.org/wiki/Tanquetazo

2012.10.17. 13:16:44

@Gondolkodni Próbáló Birca:
na, már megint a ha, meg " Ehhez képest Pinochet valóban pozitív személyiség" egy mocsadék gyilkos volt. semmi köze nem volt se jobboldali se konzervatív eszmékhez.
nincs olyan, hogy ha, illetve lehet, de az sehova nem vezet.

ne nevezzünk már semmilyen szinten pozitív személyiségnek valakit, aki ártatlanok ezreit kínoztatta halálra, gyilkoltatta meg.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 13:38:53

@Belpo:

Persze, hogy gyilkos volt és hatalommániás is volt, nem tagadom ezt. De mégis jobb volt, mint ami egy kommunista álllam lett volna. Ott UGYANÚGY legyilkoltak volna ugyanannyi vagy több embert, de még az egész országot is tönkrették volna. Nézd meg a mai Kubát és a mai Chilét!

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 13:40:16

@bz249:

Így igaz. Az argentín katonai huntának vagy a brazilnak jóval több áldozata volt, mint a Pinochet-rendszernek.

bolá 2012.10.17. 13:54:24

"1973. szeptember 11-én Augusto Pinochet tábornok, akit Allende alig két héttel korábban nevezett ki a hadsereg főparancsnokának, katonai puccsal megdöntötte a kormányt. Két évvel a hatalomátvétel után a katonai junta még mindig nem volt képes megfékezni az inflációt, ekkor történt, hogy a chicagói egyetemen tanult chilei közgazdászok egy csoportja meghívta Friedmant, hogy tartson előadásokat, amelyeknek egyik központi kérdése az infláció megfékezésének módja. Friedman ekkor Pinochettel is találkozott, de ő maga sohasem volt a katonai junta tanácsadója; tanítványai, a „chicagói fiúk” hamarosan a katonai kormány legfőbb gazdasági tanácsadóivá váltak. Friedman látogatása után a katonai junta bejelentette, hogy az inflációt „bármi áron” megfékezi. A költségvetési kiadásokat azonnal csökkentették majd huszonöt százalékkal, állami alkalmazottak tízezreit bocsátották el, privatizálták az állami kézben lévő iparágakat, és liberalizálták a tőkepiacot, lehetővé tették a profit teljes kivitelét, és hogy a külföldi vállalkozók ne maradjanak bizonytalanságban, a hazai fizetőeszközt a dollárhoz rögzítették.
A Friedman-féle sokkterápia a gyakorlatban hatásosnak is bizonyult: az inflációt az 1975. évi csaknem 400 százalékról három év alatt évi 40 százalékra sikerült lenyomni, ugyanakkor a stabilizáció igen nagy társadalmi áldozattal járt. Például 1975-ben a lakossági fogyasztás egyharmadával, a GDP tíz százalékkal esett vissza, a munkanélküliség nagymértékben növekedett. A társadalmi és politikai ellenállást Pinochet kemény kézzel verte le, utolsó éveiben 3000 ember életét kérték rajta számon. A kezdeti nehézségek után azonban Chile a neoliberális gazdaságpolitika mintaországává vált, ahová csapatostul zarándokoltak csodát látni e politika hívei egészen addig, amíg 1982-ben a chilei gazdaság megint össze nem omlott.
Mindettől függetlenül Chilében zajlott le elsőként az egészségügy és a nyugdíjrendszer privatizálása, amely módszerek azután a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap strukturális alkalmazkodási politikájának állandó részévé váltak; a két intézmény igyekezett rákényszeríteni ezeket mindenkire, akik kölcsönt kaptak tőlük.
Ennek aztán az lett a következménye, hogy Latin-Amerika gyors gazdasági növekedését a hatvanas–hetvenes években külföldi hitelekből (is) finanszírozta. Ám a kőolajár-robbanás, majd a reagani (neoliberális) gazdaságpolitika következtében eget verő kamatlábak miatt a kontinens országai egyre kevésbé tudták kordában tartani adósságaikat, míg végül 1982-ben Mexikó bejelentette fizetésképtelenségét.
A fizetőképesség helyreállítása és az újabb hitelek fejében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank a neoliberális politikai elvek alkalmazását, tehát például a tőkeliberalizáció bevezetését követelte ezektől az országoktól. Az eredmény az lett, hogy míg 1982 előtt Latin-Amerika átlagban öt-hat százalékos növekedést ért el, a neoliberális politika alkalmazásával az ütem a felére esett vissza – igen nagy ingadozások és sorozatos válságok mellett. A legutolsó az 1999–2002-es argentin válság volt, amely elsősorban azért következett be, mert a spekulánsok bizalma megrendült a nagymértékben eladósodott, valutáját ugyanakkor a dollárhoz rögzítő ország fizetőképességében.
A fent ismertetett gazdasági doktrína eredményei tehát meglehetősen felemásak. Latin-Amerikában az elmúlt negyed században az egy főre jutó GDP alig emelkedett, míg a jövedelemkülönbségek számottevő mértékben nőttek, és a népesség negyven százaléka ma is szegénységben él. Nem csoda, hogy elsősorban a legjobban sújtott indián lakosság megunta a soha véget érni nem akaró neoliberális kurzust, és a választásokon egyre több, a neoliberális politikával és Washingtonnal szembeforduló „populista” politikus kerül hatalomra: a venezuelai Chávez, a bolíviai Morales és a valamivel mérsékeltebb brazil Lula. Jelenleg Latin-Amerika 520 millió lakosából mintegy 300 millió él olyan kormányok irányítása alatt, amelyek határozottan szembefordultak a Washingtonból diktált politikával, Chávez pedig egyenesen Simón Bolívar nyomdokaiba akar lépni, aki mintegy százötven éve a spanyoloktól szabadította meg Latin-Amerikát."

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.10.17. 14:25:09

@Kandeláber: Ezt írtam: "de legalább nem gázolt bokáig a vérben, mint utóda"

Kandeláber 2012.10.17. 14:42:16

@bolá: @Lavrentyij Pavlovics Berija: Persze a hvg.hu azt bölcsen elhallgatja, hogy Chile gazdasága a a neolibbantak minden igyekezete ellenére is beszart 7 év múlva.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.10.17. 14:57:57

@Kandeláber: Ha nem lett volna világos az eddigi írásaimból: tőlem a feketeingesek nyugodtan ledózerolhatják HVG szerkesztőségét.

Bloodscalp 2012.10.17. 14:59:18

csak engem emlékeztet kísértetiesen magyaroszág latin-amerikára?:)

bz249 2012.10.17. 15:00:19

@Gondolkodni Próbáló Birca: azert Kuba Machado vagy Battista idejen se volt valami jo hely. Illetve, ha valaki konkretan amerikai maffiozo volt akkor neki igen, de altalaban nem azert tartjuk az allamot, hogy amerikai maffiozokkal uzleteljen. Castro egyszeruen csak lecserelte az ugyfelkort egy masik bunszervezetre.

2012.10.17. 15:02:44

@Kandeláber:
sztem ott van, hogy 82 beszart, de mindegy.
de egyébként itt van a kutya elásva, tök mindegy milyen köntösbe bújik valaki(jobb, bal, troll stb), ha se...hülye állat(mint Matolcsy, Orbán, Lázár, szijártó, az összes fideszes), akkor tönkreteszi az országát. Ezért röhejes dobray fidesznyik scheiringezése, miközben lefetyel orbánék tálkájából(hüüüüü, mert itt leírni egy bolhafingnyi kritikát:"Úgy látszik, Scheiringék még nem jöttek rá – és ebben hasonlóságot mutatnak Orbánnal –, hogy az állam nem egyenlő sem a nemzettel, sem a társadalommal" na ne basz.) és tapsol a demokrácia lebontásához és matolcsy elkúrásához. igen, az LMP-ben méregzöldesvörös marhák is vannak. és? De nincs közgépük, szalaiannamariuk, matolcsyjuk egyelőre. Mellesleg " ne azemberek" az már milyen program volt? :D:D:D:D

Tündér_Lala 2012.10.17. 15:03:43

Azt hiszem nem tudok egyet érteni a cikkel. Tessék végre tudomásul venni, hogy ma a szemben állás nem a jobb és a baloldal között van, hanem a globalista éa az antiglobalista erők között.

Miért kellene eltűrniük, hogy országuk erőforrásait, asványi kincseit multi-multi milliárdosok és azok társaságai nyúlják le aprópénzekért, miközben az ország népe nyomorog, éhen döglik és analfabéta ? Természetesen az ország(ok) mindenkori vezetőinek fizetnek a konc lenyúlásáért és aki ellenáll azt nem éppen kesztűskézzel próbálják eltávolítani. Nem érezhető hasonlóság ?

Nyilván van, ami nem tetszik ott sem, de Chillében sem (valakik nagyon megfizették az ottani fellendülés árát is egy más időszakban, amikor még hajlandóak voltak a multik valamit hagyni hasznukból a befogadó országban is. Ma már ez nincs így.)

2012.10.17. 15:11:28

"A kormány mást sem tud, csak adókat emelni! Mást sem csinál nyolc éve, csak az emberekkel fizetteti meg a hazugsága árát! Elég volt! Mi megmutatjuk: lehet ezt másképp csinálni. Nem kérünk mást, csak minél nagyobb felhatalmazást! Ismétlem: minél nagyobb a felhatalmazás, amit kapunk, annál gyorsabban rendet teszünk és csökkentjük az adókat, az emberek terheit.

Orbán Viktor 2010 május 29"

:D:D:D:D:D

Kandeláber 2012.10.17. 15:19:23

@Lavrentyij Pavlovics Berija: Nem azért mondtam.@Belpo: Te meg mit játszod a forradalmárt, a megváltó Bajnaid tegnap együtt szurkolt a meccsen Orbánnal a díszpáholyban, te meg két pofára zabálod a szövegét, amikor ő is egy szar neolibsi az összes csúcspolitikussal együtt.
Többet nem megyek el választani.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 15:24:15

@bz249:

Tévedsz. Batista rendszere egy szimpla korrrupt rend volt, ahol NÉHÁNY szabadságjogot korlátoztak. Ezzel szemben a "forradalom" MINDEN szabadságjogot eltörölt.

Batista alatt mindenféle réteg volt Kubában. Castro rendszerében mindenki egyenlő lett, egyenlően szegény.

2012.10.17. 15:29:33

@Kandeláber:
szerinted én megnézem azt a meccset ahol orbán van?? :D:D:D akinek orbán szurkol én az ellen ;)
egyrészt nem zabálom bajnai szövegét, mert nincs neki, az életben nem nyer választást. a barikád két oldalán állunk, és mégis hasonlóan látjuk a dolgokat, elég érdekes. Megváltó itt nem lesz, ide TAKARÍTÓ KELL, amit a fidesznyikek elloptak elszartak az gyönyörű lesz, amikor kiderül, akkor nézném meg a mandineresek pofáját amikor borul a bili, mert nagyon nagy arcuk van még mindig
ja én nem vagyok multiellenes(illetve néhányat földig rombolnék persze, de úgy cakkpakk nem), azért vannak ám boldogabb országok kanadától skandinávián át ausziig ahol lehet az "emberarcú multikkal lenni"

Kandeláber 2012.10.17. 15:48:42

@Belpo: Én teljesen kiábrándultam a "politikai elitből", valamennyi pártból és nem kérek a jelszavakból sem,
így teljesen közömbösé vált számomra, hogy kik vannak hatalmon.
Mindegyik korrupt, mindegyik hazug, mindegyik embertelen.

2012.10.17. 16:49:02

@Kandeláber: és angolosan távozol? nehogy már hagyd nekik amit csinálnak. ott kell keresztbe tenni egy fidesznyiknek, ahol lehet. tudod milyen élvezetes beleverni az orrukat az orbán szarába? mert csak kommentekben maradtak meg a fidesznyikek, érdekes módon már kussolnak a "romkocsmába" meg a munkahelyen. meg hordába vonulnak azt se tudva miért. az igazi kádármaradványok. Nagyon remélem, hogy orbánt és bandáját úgy meghurcolják egyszer, ahogy csak lehet. akkor azt fogom mondani, még 100* ha kérhetném.
És tényleg megbocsáss, de ha ránézel Bajnaira meg Orbánra, akkor azért kívülről is látszik, melyik a nyelvforgató megkattant.
Igen, ha pisztolyt fognak a fejemhez, kit választanék, akkor
Bajnai.

Zb74 2012.10.17. 17:02:10

Külön pont jár a címért. Az Anti-Dühring a baloldali (mi több, komenista) kánon egy 1877-ben megjelent darabja, amely főként arról nevezetes, hogy jó negyven évvel később ez a könyv - illetve magyar fordítása - "nyitotta rá" egy bizonyos Csermanek János nevezetű írógépműszerész-inas szemét a szépre, jóra s a progresszióra :)

[Nevezett ipari tanuló újabb negyven esztendő elteltével, immáron az MSZMP KB első titkáraként így mesélt a könyvről, amelyet egyébként a Borbély- és Fodrászipari Dolgozók Szakszervezetének Havas utcai klubhelyiségében megrendezett ifjúsági sakkverseny megnyeréséért kapott jutalmul, még 1928-ban: "Jómagamnak bizonyos értelemben pechem volt, mert az Anti-Dühring egyike a legnehezebb olvasmányoknak. Ennél már ilyen szempontból csak A tőke rosszabb... kínlódtam vele, de máig is a leginkább kedvelt könyvem a marxista irodalomban."]

Forrás: Huszár Tibor - Kádár, 1. kötet, 26. oldal

bz249 2012.10.17. 18:16:48

@Gondolkodni Próbáló Birca: egy bizonyos Kennedy (aki messze nem volt akkora elnok, mint ahogy gondoljak rola, de ez most mindegy) ezt mondta a Battista rendszerrol.

"Fulgencio Batista murdered 20,000 Cubans in seven years ... and he turned Democratic Cuba into a complete police state—destroying every individual liberty. Yet our aid to his regime, and the ineptness of our policies, enabled Batista to invoke the name of the United States in support of his reign of terror."

meg ezt

"I believe that there is no country in the world including any and all the countries under colonial domination, where economic colonization, humiliation and exploitation were worse than in Cuba, in part owing to my country's policies during the Batista regime. I approved the proclamation which Fidel Castro made in the Sierra Maestra, when he justifiably called for justice and especially yearned to rid Cuba of corruption. I will even go further: to some extent it is as though Batista was the incarnation of a number of sins on the part of the United States. Now we shall have to pay for those sins. In the matter of the Batista regime, I am in agreement with the first Cuban revolutionaries. That is perfectly clear."

Szoval az egyik hoher valtotta a masikat. Kubaban ennyi tortent.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 18:18:21

@Lavrentyij Pavlovics Berija:

Batista annyira véreskezű volt, hogy Castrót sem végezte ki. Pedig egy katonai laktanya elleni terrorista támadásért, kórházi ágyon fekvő katonál legyilkolásárt nemigen szokás az embert amnesztiában részesíteni.

Batistának voltak áldozatai, minimálisak Castroék és Che Gyilkos Guevara áldozataihoz képest.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 18:20:59

@bz249:

Kennedy akkor még nem tudta mi lesz Batista után.

Tény: az USA segítette hatalomra Castróékat. Ugyanis Washingtonban megunták Batistát amiért túlságosan barátkozott amerikai maffiavezérekkel. Gondolták: legyen leváltva, pont jó ez a Castro. Aztán rájöttek, hogy tévedtek, de már késő volt.

bz249 2012.10.17. 18:29:08

@Gondolkodni Próbáló Birca: masreszrol onnan is lehet tudni, hogy a Battista rendszer eleg szar lehetett, hogy Che Guevara 350 gerillaval megdontotte. Marpedig ennyi elkotelezett, a kormanyt tamogato fegyverest azert nem lett volna nehez osszeszedni, ha amugy nem lett volna csutka szar a dolog.

bz249 2012.10.17. 18:33:42

@Gondolkodni Próbáló Birca: hat azert az, hogy megszakitottak a diplomaciai kapcsolatokat es fegyvereseket kepeztek ki Castro megdontesere nem epp annak a bizonyiteka, hogy annyira bejott volna nekik Castro hatalomatvetele.

Egyebkent Castro nem volt kemenyvonalas komcsi (az a masik szakallas csavo volt, de Castro el is kuldte Boliviaba vilagforradalmasdit jatszani) viszont a Diszno-obol utan nem sok valasztasa volt, ha meg akarta tartani a hatalmat (a diktatorok meg altalaban olyanok, hogy meg akarjak). Ezutan meg lett ami lett.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 18:38:57

@bz249:

Nagyon népszerűtlen volt Batista, ez volt a kulcs. Gyakorlatilag mindenki ellenezte, politikai véleménytől függetlenül.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.10.17. 18:46:50

@bz249:

A legfelsőbb vezetés 4 emberből állott: a 2 Castro, a gyilkos Che, Camilo Cienfuegos.

A fiatalabbik Castro és a gyilkos Che kőkemény komcsik voltak, Raúl szovjetpárti mérsékeltebb kommunista volt, Che Gyilkos Guevara pedig keményebb, ő a szovjet kommunizmust túl gyengének találta. Camilo volt az egyetlen aki kifejezetten antikommunista volt. Antimarxista anarchista volt. Mivel már 1959-ben meghalt, nem gyakorolt hatást a politikai irányvonalra. Fidel meg ideológiamentes volt, ő csak hatalomra akart kerülni. Ha úgy alakult volna, náci is lett volna, de akkor másképp alakult és így kommunista lett.

2012.10.17. 19:07:40

@Gondolkodni Próbáló Birca:
kubához csak annyit, hogy az usa akkor jött haza a koreai háborúból és átkozottul nem volt kedve még valamibe belekeveredni, totál nem figyeltek oda kubára, aztán ez lett a vége(közben egyre faszányosabb lett vietnam is), szóval ez a castró egy mázlista is volt.

Persze meg lehet nézni Dél-Koreát ma :) pfuj, csúnya usa

2012.10.17. 19:10:10

@Belpo:
mielőtt valaki kötözködne az usa 53-ban tudta lezárni koreát, akkor kezdte Castro áldásos tevékenységét igazán . erre értettem.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.10.17. 20:26:44

@Gondolkodni Próbáló Birca: Ha igaz a seggfej JFK által állított 20k hulla, akkor B. nem volt kispályás (C. nem hozott össze ennyit). Az viszont biztos, hogy elég könnyű volt meghalnia az egyszeri pógárnak, ha az elhárítás felkelőnek nézte (vö. dél-koreaiak által elkövetett genocidum a Koreai háborúban, az amik asszisztálásával).

2012.10.17. 20:55:28

@thetriggerhappy: Ezt rosszul teszed. Scheiring messze nem az LMP, ő is csak egy vélemény a sok közül.

Másrészt ezek a derék emberek Scheiringet igyekeznek befeketíteni és rajta keresztül az LMP-t. Pedig Sch. mondandójának lényege nem az autokrácia és az államosítás dicsőítése, hanem a szociális problémák megoldására törekvés, a helyi nagytőke és a multik érdekei ellenére. Aki az LMP-t balos államosítással gyanúsítja, az nincs magánál vagy szélsőségesen elfogult. Például Budapesten most szavazták meg a buszjáratok kiszervezését, amelyet a Jobbik mint "rablóprivatizáció" támad. Az LMP-nek viszont korábban is volt hasonló javaslata.

bz249 2012.10.18. 08:48:46

@Gondolkodni Próbáló Birca: " Gyakorlatilag mindenki ellenezte, politikai véleménytől függetlenül."

Ennyi.

Szoval szerintem Pinochet allamferfiu teljesitmenyerol el lehet vitatkozni, merthogy a mai napig megoszto figura Chileben. De vegulis egy valos tarsadalmi tamogatassal, tehetseggel es vizioval rendelkezo figura volt. Emellett az eletpalyaja alapjan nagyjabol el lehet kepzelni, hogy hazafias celok vezereltek es hitt abban, hogy amit csinal az az orszaga erdeke.

Battista viszont egy pitianer gengszter volt, aki egy nagyobb rablobanda ellen nem tudta megvedeni a hatalmat (amibe ugye azutan puccsolta be magat, hogy kiderult, hogy el fogja bukni a valasztast). Ellenpeldanak meg ott van epp Castro, aki a Diszno-obol idejen kepes volt biztositani a hadsereg huseget (meg az amerikaik altal vart nepfelkeles sem tort ki).

Persécuté Persécuteur 2012.10.18. 09:30:54

@bolá:

"Latin-Amerikában az elmúlt negyed században az egy főre jutó GDP alig emelkedett"

Üdítő kivétel Chile, ahol ez a mutató több mint megduplázódott.

thetriggerhappy 2012.10.18. 12:00:00

@iii:

pont mint mondjuk wittner mária is egy hang a fideszből?
olvastam amit scheiring írt és az nettó baromság. nem lehet máshogy érteni mint ahogyan azt dobray tette, pedig engem nehéz bármiféle, mandiner iránti elfogultsággal vádolni.

Hobergant 2012.10.18. 12:32:37

Jó, jó, de most már a csúnya disznópásztorokról akarunk olvasni Artiso mester tollából.
süti beállítások módosítása