Kommentszűrés
’12 aug
23
15:01

Bűnügyi újságírás: a gyengébb fél mindig az újságíró

Írta: Redakció

Az alvilági körök nem csak a rendőrséggel próbálnak „kollegiális viszonyt” kialakítani. Miklya Attila, a Kékfény szerkesztő-riportere a bűnözők médiabefolyásolási technikáiról, az alvilág látható és láthatatlan működési elveiről és a jelenleg tapasztalható razziahullámról is beszélt a Mandinernek.

„Egy régi esetre emlékszem, amikor egy vállalkozó pénzt ajánlott azért, hogy adásba kerüljön az őt ki nem fizető fővállalkozója, aki ellen egyébként el is indult a rendőrségi nyomozás; kérte, hogy elmondhassa a véleményét. Az ügy azonban érdektelen volt, nem dolgoztuk fel. De ha kellett is volna a sztorija, pénzt akkor sem fogadtunk volna el. Mindezek mellett mondom azt, hogy manapság természetes, hogy bűnözők pénzt kérnek a nyilatkozatokért. Az MTV-nek azonban nincs a költségvetésében ilyen sor beállítva. Pénzt persze sokan próbálnak kérni… A Radnai László nevéhez köthető kecskeméti fegyvercsempészeti ügy volt a rendőrség egyik legnagyobb dobása, hisz az egyik legveszélyesebb bűnözői csoportot, az egykori energolos kört sikerült kivonni 2006-ban a forgalomból. Ebben a bandában volt egy egykori szerb zsoldos (aki végül feldobta a bűnszervezetet). Ez az ember valami miatt megszorult, és felkeresett minket, hogy elmondaná a történet hátterét. Először egymilliót kért. Nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy mit mondana, de vissza kellett utasítanunk. Tudtuk, hogy a börtönben nagyon gyorsan elterjed, melyik médiánál mennyi a tarifa. Egy év múlva ismét telefonált, akkor már csak félmilliót kért. Kicsivel később már százezerért is beszélt volna. Az ajánlattételi próbálkozásaira végül Szerbiában tettek pontot, ahol is lelőtték. A direkt fizetésnél egyébként vannak sokkal kifinomultabb módszerek, amikről azonban többet nem mondanék.
 
Ebben az interjúban pedig nem tudjuk kitakarni az arcodat… A műsorotok anyagaiban viszont rendre megtörténik ez. Ennyire tisztában vannak személyiségi jogaikkal a szereplőitek?
 
A rendőrnyomozók esetében, például egy elfogásnál a későbbi sikeres munkavégzés indokolja, hogy ne ismerje fel máskor a többi bűnöző. Közrendvédelmi esetekben személyiségi jogok miatt kell ezt megtennünk. Volt rá példa, hogy egy bírósági tárgyaláson odajött hozzám egy börtönőr, és azt mondta, hogy mutassuk meg adásban, ahogy ő a folyosón sétál az elítélttel. Ezt követően ő beperel, a kártérítésen pedig megosztozunk. Persze ezt csípőből visszautasítottam. A képmás miatti pereskedési divat odáig fajult, hogy egy másik forgatáson, amikor egy BV-őrt megkérdeztünk, hogy mutathatjuk-e az arcát, azt válaszolta, hogy természetesen, ő nem szégyelli munkáját. Az anyag lement, ő pedig azonnal beperelt. A pert aztán megnyertük, mert több tanúval tudtuk bizonyítani, hogy beleegyezett a felvételbe.”
 
Ambrus Balázs interjúját Média.mandiner aloldalunkon olvashatják.

Címkék: média sajtó bűnözés újságírás televízió bűnüldözés Kékfény

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr724727881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.08.23. 20:46:19

ez olyan bevezető cikk a hogy keveredtünk a vizovicki bundájába című mosakodáshoz? :)